Arché egységes régészeti adatbázis-kezelő rendszer

Átírás

1 Felhasználói kézikönyv Arché egységes régészeti adatbázis-kezelő rendszer

2 Tartalom Bevezetés 4 Kezdeti lépések 5 Bejelentkezés 5 Főmenü 8 Lelőhely adatbázis 9 Új lelőhely felvitele 10 A lelőhely adatlapja 11 Képi állományok kezelése 13 Az adatok exportja 15 Weblap nézet 16 Objektumok/SE listázása 18 Dokumentum könyvtár 19 Lelőhely keresés 20 SE adatbázis 21 Új SE felvitele 22 SE kapcsolatok rögzítése 25 Rétegek, metszetek bevitele 27 Leletkísérő lapok felvitele 29 Sírok adatainak rögzítése 34 Az SE adatlapja 38 Az SE leltár 39 Képi állományok kezelése 40 Az SE weblapja 41 Keresési funkciók 42 Objektum adatbázis 47 Új objektum felvitele 47 Sírok, házak, kemencék, árkok egyedi adatai 51 Az objektum adatlapja 53 Képi állományok kezelése 54 Objektum kapcsolatok rögzítése 55 Az objektum weblapja 56 Az objektum leltár 58 Keresési funkciók 59 2

3 Leltár adatbázis 65 Új leltári tétel felvitele 66 Karton forma 70 Képi állományok kezelése 71 Weblap forma 72 Ember- és állatcsont leltár 74 Keresési funkciók 75 Adattári modul 81 Új adattári tétel felvitele 82 Adatlap forma 84 Dokumentum könyvtár 85 Adattár export 86 Keresési funkciók 87 Térinformatikai modul 91 Lelőhely térképi állományának böngészése 91 Megjelenítés keresési kritériumok alapján 92 További tudományos lehetőségek 93 Táblázatos megjelenítések 93 Adatbázis lekérdezések 94 Adminisztráció 95 Lelőhely jogosultságok beállítása 95 A 98 Adatbázisok összekapcsolása 99 A webhely szolgáltatásai 100 3

4 Bevezetés Az Arché régészeti adatbázis-kezelő rendszer elsődleges célja az, hogy a régészeti feltárásokhoz kapcsolódó információkat egységes egésszé rendezze, valamint elősegítse a feltárásokban, az elsődleges feldolgozásban és a tudományos értékelésben dolgozó összes szakember munkáját. A terepi munkálatok során rögzítésre került nagy mennyiségű szöveges és képi adat a beleltározott tárgyakkal és az azokhoz tartozó állományokkal együtt összetett viszonyrendszert alkot. Az Arché legfőbb erőssége, hogy a rendszeren belül a lelőhelyhez tartozó általános adatok, áttekintő rajzok, légifotók szoros kapcsolatban állnak a terepi jelenségekkel legyen az stratigráfiai egység vagy régészeti objektum és ezeken keresztül a leltárkönyv adataival. A muzeális intézmények továbbá az adattári modul használatával akár egész intézményhálózatok adattári leltárkönyveit képesek vezetni a rendszerben. Az Arché webes alkalmazás, melyben az adatok relációs adatbázisban vannak tárolva. Az említett technikának köszönhetően a felhasználók a lehető legegyszerűbb módon, alapszintű számítógépes ismeretekkel is képesek a rendszer használatára, ugyanakkor az adatok tárolását, az adatbázis integritását korszerű és jól adminisztrálható adatbázis motor segíti elő. A rendszer további előnye, hogy ingyenes szoftverekkel dolgozik és még nagy mennyiségű adat esetén sem tekinthető erőforrás igényesnek, azaz egy komolyabb személyi számítógép is el tudja látni a szerver feladatokat. Miután webes alkalmazásról van szó, a felhasználóknak csak hálózati kapcsolattal és böngészővel kell rendelkezniük számítógépükön a program használatához. Az Arché dokumentációs rendszerének három alapját a közelmúltban több megyében használt objektum adatlapok, a stratigráfiai egységek dokumentációs protokollja, valamint a 20/2002.(X.4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályairól és ez utóbbihoz kapcsolódó informatikai követelményrendszer alkotják. 4

5 Kezdeti lépések Az Arché rendszer jogosultsági szintekkel használható webes alkalmazás. A rendszer egy erre a célra elkülönített szervergépen vagy az intézmény meglévő webszerverén fut, míg a felhasználók legyenek akár belső intézményi hálózaton, akár bárhol a világban saját gépük böngészőjén keresztül érik el a szükséges adatokat. A szerverhez kapcsolódó további információk telepítés, üzembe helyezés, adminisztráció a rendszergazdáknak szánt fejezetben olvashatók. A továbbiakban az Arché felhasználói ismereteit mutatja be a kézikönyv. Bejelentkezés Az Arché használatához először el kell kérni a rendszergazdától azt a hálózati címet, amelyet a böngésző címsorába írva a rendszer bejelentkező oldalát kapjuk. A címet érdemes a Kedvencek közé elmenteni, vagy az Asztalon erre a célra parancsikont létrehozni. 1. Az Arché nyitóképernyője 5

6 A nyitóképernyő három fő részből áll a fenti címből és logóból, a bal oldalon látható főmenüből és az üdvözlő üzenettel és súgóval. Az üdvözlő üzenetnél található képek a rendszergazda által testre szabhatók, az erre vonatkozó ismeretek a rendszergazdáknak szánt fejezetben találhatók. Miután a régészeti feltárásokon előkerült adatok nem minden esetben publikusak a nagyközönség számára, így a rendszer használatához első lépésben be kell jelentkezni. A belépéshez szükséges adatokat az adatbázis rendszer helyi adminisztrátorától lehet beszerezni. A nyitóoldalon látható gombok, funkciók egészen addig nem használhatók, amíg a bal felső sarokban látható Belépés linkre kattintva el nem végezzük a bejelentkezést. 2. A bejelentkező oldal A felhasználónév és a jelszó megadása mellett ki lehet választani a rendszer nyelvét is. Ez alapértelmezetten magyar, mellette a program jelen változatában az angol nyelv választható mellé. A nyelvi változat a program menüinek és 6

7 feliratainak idegen nyelvű kiírását jelenti, a felhasználó által feltöltött adatok eredeti formában kerülnek kiírásra. A Belépés/Login gomb lenyomásával a régészek által gyakran használt objektum adatbázis oldalára jutunk. 3. Az objektum adatbázis nyitóoldala Amennyiben a felhasználó nem az objektum adatbázis nyitóoldalával szeretné kezdeni munkáját, a baloldalon látható főmenü ad lehetőséget egyéb oldal megnyitására. 7

8 Főmenü A képernyő bal oldalán találhatók az Arché fő funkcionális egységeit jelképező főmenü gombjai. Ezek egyben felülről lefelé haladva egyfajta logikai struktúrát, szinteket is reprezentálnak. Ebben a rendszerben az adatok szerveződésének legmagasabb szintű egysége a lelőhely, ahhoz tartoznak stratigráfiai egységek és/vagy/ objektumok, melyekhez csatlakoznak a leltári tételek. Az egyes szintek között mint a későbbiekben ez látható lesz nagy fokú az átjárhatóság és sok kereszthivatkozás van. Így nem meglepő, ha egy felhasználó a rendszer használata folyamán nem ugyanazon a szinten fejezi be a munkát, mint amelyiken elkezdte: pl. az objektumokkal kezd el dolgozni, s egy idő után a leltár adatbázis szintjén folytatja a kereséseket. Az adattár, térinformatika és az adminisztrációs blokk független a régészeti lelőhelyhez közvetlenül kapcsolódó logikai szintektől. A menü használatához és az egyes egységek nyitóoldalának eléréséhez az egérrel rá kell kattintani a megnyitni kívánt funkciót jelképező gombra. Az adatbázis rendszer használata folyamán a főmenü a képernyő kihasználtsága érdekében az egyes területek böngészésénél nem mindig látszik a későbbiekben, de a Vissza a főoldalra és az Új keresés gombok majd mindig visszavezetnek olyan oldalakra, ahol a bal oldalon megtalálhatók lesznek a menü navigáló gombjai. A továbbiakban a főmenü gombjai segítségével a kézikönyv bemutatja az egyes egységek használati lehetőségeit. 8

9 Lelőhely adatbázis A főmenü Lelőhelyek gombját az egérrel megnyomva a lelőhely adatbázis nyitóoldalához jutunk. 5. A lelőhely adatbázis nyitóoldala A lelőhely adatbázisban a lelőhelyekre vonatkozó általános adatokat, a feltáráshoz kapcsolódó dokumentumokat, a légifotókat, nagyobb egységekre vonatkozó fotó- és rajzanyagot tárolja a rendszer. A lelőhely adatbázisból továbbá kilistázható a lelőhelyen feltárt jelenségek listája. A nyitóoldalon a bevezető szöveg és kép mellett a helyzetérzékeny súgó gombja, alattuk pedig a már felrögzített lelőhelyekre vonatkozó kereső és az új lelőhely felvitelére szolgáló funkciógomb található. 9

10 Új lelőhely felvitele Az adatbázis rendszerbe új régészeti lelőhely felvitelére az gomb megnyomásával van lehetőség. A gomb megnyomása után a lelőhely általános adatainak felvitelére van lehetőség. 6. Új lelőhely felviteli oldala Az itt megnyitott felviteli űrlapon a régészeti feltárás általános adatainak a felvitelére van mód: a lelőhely neve, a feltárásban részt vevő régészek, az ásatás időpontja, helyszíne, a feltárt és összességében kutatott terület nagysága, valamint egy általános leírásra a lelőhellyel kapcsolatosan. Az utolsó sorban választható ki, hogy a terepen alkalmazott ásatási dokumentáció régészeti objektumok vagy stratigráfiai egységek (SE) használatával ment végbe. 10

11 Fontos, hogy míg az összes mező szerkesztésére a későbbiekben van lehetőség, ez a mező utólag nem változtatható meg. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lelőhelyhez az adatbázis mindkét esetben más dokumentációs struktúrát hoz létre. Hibás rögzítés esetén lehetőség van a lelőhely törlésére. Az adatok kitöltése után a lelőhely adatlapját nyitja meg a rendszer. A lelőhely adatlapja Az Arché felépítése szerint minden logikai szintnek lelőhely, objektum/se, leltári egység az alkalmazásban van egy úgynevezett adatlapja és egy weblapja. Az előbbin az adatok kartonszerűen jelennek meg, míg a weblapon a jelenséghez kapcsolódó válogatott információn kívül böngészhetünk a hozzá kapcsolódó fotók és rajzok között is. 8. A lelőhely adatlapja A legfelső sorban látható fülekre kattintva lehet a lelőhely adatbázis megjelenítési módjai között váltogatni. 11

12 A legfelső sor alatt található második sor az adatlapos megjelenítésen belül további lehetőségeket kínál fel: módot ad a lelőhely adatok szerkesztésére, vagy a lelőhely törlésére, valamint a lelőhelyhez kapcsolódó fényképi- és rajzi állományok feltöltésére, módosítására. A szintén ebben a sorban látható nyomógombos funkcióknak az adatok kinyerésénél lesz fontos szerepük - mint azt látni fogjuk a későbbiekben. A Szerkesztés gombra kattintva a lelőhelyhez kapcsolódó adatok módosítására és a lelőhely törlésére van lehetőség. Ezzel csak azok a felhasználók élhetnek, akiknek erre a lelőhely adatainak a gazdája jogosultságot adott. A jogosultságok kiadásának módjáról az Adminisztráció c. fejezetben esik szó. 9. Lelőhely adatok szerkesztése A korábban beírt adatok tetszőleges változtatása után a Mentés gombbal menthetjük el a változásokat és juthatunk vissza az Adatlap oldalra. A Lelőhely törlése törli a lelőhelyet a rendszerből az összes hozzá felrögzített terepi jelenséggel és leltári egységgel együtt, ezért használata fokozott figyelmet 12

13 igényel! Hibás törlés esetén forduljon a rendszergazdához, a véletlenül letörölt adatok visszanyerhetők. Amennyiben nem történik változtatás, a Mégsem gomb visszavezet az előző állapotba. Képi állományok kezelése Itt a Fotók és Rajzok fülre kattintva van lehetőség a lelőhelyhez kapcsolódó általános fényképi és rajzi állományok felvitelére. Az itt felrögzített állományok automatikusan megjelennek majd a weblap nézetben a lelőhely adatai mellett. A Fotók fülön táblázatos formában megjelennek a képi állományok eredeti nevei, a feltöltéskor írt megjegyzések, valamint a megjegyzések szerkesztésére és törlésére vonatkozó szimbolikus gombok. 10. Lelőhely fotók felviteli oldala Az oldal alsó részén az említett táblázat alatt van lehetőség új kép feltöltésére. A Tallózás gomb segítségével a feltölteni kívánt képet ki lehet választani a 13

14 felhasználó számítógépéről és a megjegyzés tetszőleges szerkesztésével a Feltöltés gomb megnyomásával a kép feltölthető az adatbázis rendszerbe. 11. Lelőhely fotók feltöltése Képanyagok tömeges felvitele esetén célszerű az adminisztrátor segítségét kérni, mert rendszergazdai hozzáféréssel ezt csoportosan is meg lehet oldani. A kép feltöltése után a felső táblázatban egy új sorban megjelennek a legutóbb feltöltött fotó adatai. A táblázat Töröl oszlopában lévő ikonra kattintva a fénykép törlődik a táblázatból és a továbbiakban nem fog megjelenni a weblapos nézetben sem. A Szerkesztésre kattintva a fényképhez tartozó megjegyzés szerkeszthető. 12. Megjegyzés szerkesztése A rajzok felvitele a fényképekével azonos módon történik. 14

15 Az adatok exportja A lelőhelyhez felvitt objektumok, stratigráfiai egységek és leltári állományok adatainak az adatbázisból történő kinyerésére a lelőhelyek adatlapos nézeténél van lehetőség. A 8. képen is látható képernyőn két gomb szolgál erre a lehetőségre: az Objektum export és a Leltárkönyv export. Az Objektum export (SE rendszerű lelőhelyeknél a Strat. export) gomb megnyomása után a rendszer egy excel fájlt hoz létre, melyben a lelőhelyhez felvitt jelenségek összes adatát írja ki nyers táblázatos formában. Az így kinyert excel táblázat tetszőleges szerkesztés után alkalmas összesítő táblázatok, ásatási jelentések objektum/se leírásának készítésére. A Leltárkönyv export gomb a lelőhelyhez felrögzített leltári egységek szabályos leltárkönyvi formában történő kinyomtatására szolgál. A funkciógomb mellett három opció található: tárgy, embercsont, állatcsont. Az első az átlagos régészeti leltárkönyv mezőit tartalmazza, míg az utóbbiak a szakterület specifikus leltárkönyvi forma nyomtatására adnak lehetőséget. 13. A leltárkönyv export eredménye 15

16 Az adatok ebben az esetben is egy excel fájlba íródnak, melynek formázott méretű oszlopai kétoldalas A3-as méretű papírra való nyomtatás során a szükséges méretű szabályos leltárkönyvi formát hozzák létre (13. kép) Az embercsont és állatcsont leltárkönyv létrehozásánál az általános régészeti leltárkönyv exportjával megegyező módon kell eljárni. Weblap nézet A lelőhelyhez tartozó alapadatok és a kapcsolódó képi állományok a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg. 14. A lelőhely weblapos megjelenítése A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jelenik meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba. 16

17 Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg a lelőhelyhez kapcsolódó esetleges átnézeti rajzokat. 15. A lelőhely weblapja rajzokkal A fotókkal azonos módon több rajz esetén alul itt is filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében. 17

18 Objektumok/SE listázása A lelőhelyhez kapcsolódó objektumok áttekintésére a felső sor Objektumok füle ad lehetőséget. Itt lista formában egy ablakon belül görgethető a jelenségek listája, melynek egy elemét kiválasztva a Megnyit gombot használva annak a webes megjelenítési lapjára jutunk közvetlenül. A stratigráfiai egységeket dokumentáló lelőhelyek esetében a listában stratigráfiai egységek jelennek meg. 16. A lelőhely objektumainak listája Az Új keresés gomb a lelőhely adatbázis nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az alkalmazás üdvözlő képernyőjére navigálja a felhasználót. 18

19 Dokumentum könyvtár A felső sorban lévő Dokumentum könyvtár fülön jeleníthetjük meg a lelőhelyhez felcsatolt dokumentumokat. Ezen a módon a lelőhelyhez kapcsolódó dokumentumok az adatbázis rendszerből is elérhetők lesznek, teljes egésszé téve a régészeti feltáráshoz kapcsolódó információk kezelését. A feltöltött fájlok, dokumentumok táblázatos formában jelennek meg és az adatbázis rendszerbe történő felcsatolásuk, a megjegyzések szerkesztése és az állományok törlése a képi állományoknál már látottakkal azonos módon történik. A fájl nevére kattintva a dokumentum megnyílik olvasásra. 17. A lelőhely dokumentum könyvtára 19

20 Lelőhely keresés Az Archéba felrögzített lelőhelyek a lelőhely adatbázis nyitóoldaláról érhetők el. Az oldal a főmenü Lelőhelyek gombjával, vagy az adatok böngészése közben az Új keresés gombbal érhető el. 18. A lelőhely keresés A bal oldali kereső blokkban gördíthető le a az adatbázisban felrögzített lelőhelyek listája. Alatta kiválaszthatjuk, hogy a megnyitásnál a webes vagy a szerkeszthető adatlapos nézetet hozza be a böngésző a Keresés gomb megnyomásával. 20

21 SE adatbázis Az a felhasználó, aki a feltárásának dokumentációját objektumok rögzítésével készíti, nyugodtan átugorhatja ezt a fejezetet és az Objektum adatbázis című fejezetnél folytathatja az adatbázis rendszer használatának megismerését. A stratigráfiai egységek adatbázisának megnyitásához a főmenü Stratigráfia gombjának megnyomásával juthatunk. Az oldal betöltésével megjelenik az üdvözlő szöveg a súgóval, valamint az alsó részen a keresőablak a már felrögzített stratigráfiai egységekre vonatkozóan, a jobb oldalon pedig az új SE felvitelét lehetővé tevő akciógomb. 19. Az SE adatbázis nyitóoldala Az SE adatbázis áttekintését az új egység felvitelével kezdjük. A lelőhely kiválasztása után az Új srat egység hozzáadása gomb megnyomásával kezdhetjük meg a stratigráfiai egységhez tartozó adatok kitöltését. 21

22 Új SE felvitele Az új SE felrögzítése az adatok mennyisége miatt több egymást követő lépcsőben történik az adatbázis rendszerben. A papír alapú dokumentációt a beviteli oldalak teljes mértékben lefedik, így az adatok felvitele egyszerű munkafolyamatnak számít. A startigráfiai egység felrögzítését az alapadatok leírásával lehet megkezdeni. Erre az alkalmazásban két fül áll rendelkezésre, az Alapadatok és a Leírás elnevezésű, melyekben általános adatok rögzítésére van lehetőség. 20. Az SE felrögzítése 1. A beviteli űrlapon meg kell adni az objektum számot (OBNR) és a stratigráfiai számot (SNR). Az objektum számot, amennyiben már rögzítésre került korábban, legördülő listából lehet kiválasztani, vagy más esetben be kell írni az erre szolgáló mezőbe a stratigráfiai számhoz hasonlóan. 22

23 A beviteli oldal alsó felében található jelölőnégyzetekbe kell az adatlap papíron jelölt jelenség típusokat kiválasztani. 21. Az SE típusok a papír adatlapon és az űrlap részleten Az alkalmazás a papír alapú rögzítési módhoz hasonlóan lehetőséget ad több jelölőnégyzet egyidejű kiválasztására is. Az oldal felső részén elhelyezkedő táblázatrész a dokumentáció készültségi szintjéhez tartozó adatok tárolására szolgál. 22. A dokumentáció készültségi szintje papíron és az adatbázis űrlap részletén 23

24 Az adatok kitöltése után a Leírás fülre áttérve folytatható az űrlap kitöltése. 23. Az SE felrögzítése 2 Az űrlap fülön a jelenség leírására, az ásató személyére, a jelenség bontásával kapcsolatos adatokra, a korszak besorolásra, pozíció rögzítésére, a méretek megadására, valamint a leletkísérők kitöltésére van lehetőség. 24. A Leírás űrlap adatmezői a papír adatlapról A leletkísérők felvitelére az arra szolgáló oldalon van lehetőség. Az adatok felvitele után a Mentés gombbal rögzíteni kell a két űrlap fülön bevitt adatokat, hogy a továbbiakban már a mentett stratigráfiai számmal lehessen a stratigráfiai egységek közötti kapcsolatokat és egyéb további adatokat felvinni. 24

25 SE kapcsolatok rögzítése A stratigráfiai egységek közötti kapcsolatok felvitelére és későbbi megjelenítésére az SE oldalának legfelső sorában található Kapcsolatok fül ad lehetőséget. 25. Az SE kapcsolatok a papír adatlapon és az űrlapon A képernyő alsó részén lehet elvégezni a felvitelt a mezők kitöltésével, míg a felső részen táblázatos formában jelennek meg a már felrögzített adatok. A felvitel első oszlopában az aktuális stratigráfiai szám látható, ezt nem lehet megváltoztatni, mivel éppen az aktuális stratigráfiai egységhez történik a rögzítés. A második oszlopban lehet kiválasztani azt a másik jelenséget, amihez a kapcsolatot fel szeretnénk rögzíteni. A következő oszlopokban a 25

26 kapcsolat típusát, a kapcsolat felvitelének indokait jelenségek, leletanyag alapján láthatjuk, míg az utolsó oszlop lehetőséget ad további megjegyzések, leírások hozzásadására. 26. Az SE kapcsolat felrögzítése Az adatok kitöltése és kiválasztása után a Felvitel gomb lenyomásával vihetjük fel az adatokat. A felvitel után a felső táblázatban új sor jelenik meg a felvitt adatokkal. Az SE kapcsolatok felvitelét ezután tetszőleges számban végezhetjük el. A felrögzített kapcsolatok a szerkesztő ikon lenyomásával módosíthatók utólag, a törlésre szolgáló jel megnyomásával pedig törölhető a tévesen felvitt kapcsolat. A felrögzített kapcsolat a másik SE oldalán is automatikusan megjelenik. 27. A felrögzített SE kapcsolat 26

27 Rétegek, metszetek bevitele A startigráfiai egységhez tartozó betöltési rétegek felvitelére az SE oldalának felső sorában található Rétegek fül, míg a metszetek rögzítésére a Metszetek fül alatt találunk lehetőséget. A felvitel módja és az oldal felépítése megegyezik az SE kapcsolatok rögzítésénél tapasztalt struktúrával: a felső részen jelennek meg táblázat soraiként a már rögzített adatok, az alsó rész pedig újabb adatsor hozzáadására szolgál. 28. Az SE betöltési rétegek a papír adatlapon és az űrlapon A betöltési rétegek kitöltésénél az adatokat szövegdobozokba lehet beírni. Az első oszlopban a kód, a másodikban a jelleg, a következőben a szín, majd az anyag és a járulékos összetevők felrögzítésére van lehetőség. A Felvitel gomb megnyomásával a beírt adatokkal bővül a fenti táblázat, melynek adatait a már ismert szerkesztési és törlési ikonok segítségével tarthatjuk karban a későbbiekben. 27

28 A metszetek felvitele hasonló módon történik, azzal a különbséggel, hogy egyetlen beviteli mező áll a metszet szám - a rendelkezésre. 29. Az SE metszetek a papír adatlapon és az űrlapon A Felvitel gomb megnyomásával az előzőekhez hasonlóan bővül a fenti táblázat, melynek adatait a már ismert szerkesztési és törlési ikonok segítségével tarthatjuk karban a későbbiekben. A felvitel során tetszőleges számú betöltési réteg és metszet adható hozzá a felvitt adatokhoz. 30. Felrögzített SE metszet számok 28

29 Leletkísérő lapok felvitele Egy stratigráfiai egységhez több leletkísérő lap felrögzítésére van lehetőség. A rögzítés során és a későbbi módosításoknál a leletkísérő lapok külön-külön szerkeszthetők, viszont az adatbázis rendszer egyik szolgáltatása, hogy a rögzített lapokról készít egy összesítő változatot is, melyet az SE adatlapjához kapcsolódva jelenít meg mint azt a későbbiekben látni fogjuk. A leletkísérők felvitelére az SE oldalán a legfelső sorban található Lapok fülön van lehetőség. 31. Az SE oldal Lapok füle felvitel előtt Az egyes lapok felvitelére az Új karton hozzáadása gomb megnyomásával van lehetőség. 29

30 32. Az SE leletkísérő lap papír alapú változata A terepen használt papír adatlapok rögzítésére egymás után van lehetőség az Archéban. A papír alapú változatról az objektum számot (OBNR) és a stratigráfiai számot (SNR) nem szükséges feltűntetni a felvitelnél, hiszen a rendszer pontosan tudja, hogy az aktuálisan megnyitott SE-hez rögzítse azokat. A többi mező és a lap sorszáma megegyezik a két változatban. 33. Az SE leletkísérő lap az adatbázis rendszerben 30

31 A kitöltött űrlap mentése után ismét a Lapok fülre jutunk, ahol bal oldalon láthatjuk a már felrögzített lapok sorszámát. A jobb oldalon mindig az a kitöltött lap jelenik meg, amelyiknek a sorszámát a bal oldalon kijelöltük. 34. A kitöltött SE leletkísérő lap A stratigráfiai egységekhez kapcsolódó leletkísérő lapok tetszőleges számú felvitelére van lehetőség az adatbázis rendszerben. Az újonnan felrögzített leletkísérő lapok sorszám szerint megjelennek a Lapok fülön a képernyő bal oldalán. A megfelelő sorszámot kijelölve a jobb oldali ablakban a hozzá tartozó lap jelenik meg. A lap kijelölésével a Töröl és Szerkeszt gombok használatával a későbbiekben a lapokon található adatok módosíthatók, vagy egyes lapok törölhetők a rendszerből. A fentieknek megfelelően újabb leletkísérő lap felrögzítésével már több sorszám látszik a képernyő bal oldalán. A második sorszámra kattintva láthatjuk, hogy más adatok vannak benne kitöltve, mint az egyes sorszámú adatlapon. 31

32 A leletkísérő lapok sorszámát jelző bal oldalon könnyen lépkedhetünk a lapok között. 35. Újabb kitöltött SE leletkísérő lap A két kitöltött leletkísérő összesítőjét megtekinthetjük az SE oldalán az Adatlap fülön belül Összesítő címszó alatt. Itt a rendszer bemutatja az összes leletkísérő összesítését egyetlen lapon. Az összesítő nevéből adódóan a felrögzített összes leletkísérő lapról egyesíti és megjeleníti az adatokat. Az összesítő lap nem szerkeszthető, a változtatásokat továbbra is a leletkísérő lapok Lapok fülén kell elvégezni. Az olyan egyedi és össze nem vonható mezők, mint a lap sorszáma, csomagoló, karton dátuma, stb. üresen szerepelnek az összesítésben. 32

33 Az alábbi képen az előzőekben rögzített két leletkísérő lap összesítését láthatjuk. Megfigyelhető, hogy az első lapon kitöltött anyagminta, embercsont információk ugyanúgy megtalálhatók rajta, mint a második lapon az ékszerre vonatkozó adatok. Az össze nem vonható adatok mezőit a rendszer üresen hagyta. 36. Az SE leletösszesítő lap Az oldalon nincs lehetőség az összesítő lap szerkesztésére, a fent látható Szerkeszt gomb az SE adatlapjára vonatkozik általánosságban, és a stratigráfiai egységhez tartozó általános adatok módosítására ad módot. 33

34 Sírok adatainak rögzítése Amennyiben a stratigráfiai egység felvitelénél a típusok között a Temetkezés kijelölésre kerül, tapasztalni fogjuk, hogy a megszokott Alapadatok és Leírás fülek mellett megjeleni egy harmadik is Sír néven, mely a temetkezéshez kapcsolódó speciális adatok bevitelére szolgál. 37. Temetkezés kijelölése az SE beviteli lapon A Sír fülre kattintva csoportokba jelennek meg a temetkezések leírására szolgáló kategóriák. Terjedelmi okok miatt a sírgödör a sírépítménnyel és a metrikus jellemzőkkel egy fülön, a rítus a váz adataival és a sírba helyezés módjára vonatkozó adatokkal egy következő fülön, a bolygatásra, nemre és életkorra, valamint a kísérő állattemetkezésre utaló információk egy harmadik fülön, míg a viseleti tárgyak és mellékletek leírása egy negyedik fülön történik. Az objektum szám (OBNR) és stratigráfiai szám (SNR) feltűntetése itt újra nem történik meg, arra már az Alapadatok résznél sor került. 34

35 38. A sír beviteli űrlap A Sírgödör/Sírépítmény/Metrikus jellemzők fülön van lehetőség megadni a gödör foltjával, típusával és formájával kapcsolatos adatokat. Emellett itt lehet rögzíteni a sírépítményre vonatkozó információkat, valamint a temetkezés metrikus adatait. 39. Sírgödör, sírépítmény és metrikus adatok a papír adatlapon és az adatbázisban 35

36 A Rítus/Váz adatai/sírba helyezés módja elnevezésű fülön értelemszerűen rögzíthetők a temetkezés rítusára, a váz elhelyezkedésére, megtartására és tájolására, valamint a sír foltjára, a sírba helyezés típusára és az erre utaló leletekre vonatkozó adatok. Az űrlapon a papír alapú dokumentációnak megfelelően jelölőnégyzetek és szöveges mezők váltakoznak. 39. Rítus, váz adatai és a sírba helyezés módja a papír adatlapon és az adatbázisban 36

37 A Bolygatás/Nem és életkor/kísérő állattemetkezés fül szolgál a temetkezés megbolygatásával, az eltemetett személy további antropológiai jellemzőinek és az esetleges kísérő állattemetkezések leírására. 40. Rítus, váz adatai és a sírba helyezés módja a papír adatlapon és az adatbázisban Az utolsó, Viseleti tárgyak és mellékletek fül űrlapja az ezekhez kapcsolódó információk rögzítésére alkalmas. 41. Viseleti tárgyak és mellékletek űrlap 37

38 Az SE adatlapja Az adatok rögzítése és elmentése után a stratigráfiai egységre vonatkozó információk az SE adatlapján böngészhetők és szerkeszthetők a továbbiakban. Az SE adatlapján a beviteli beosztásnak megfelelően külön füleken jelennek meg az alapadatok, a leírás, a leletkísérő lapokról szóló fejezetben ismertetett összesítő lap, a sírra vonatkozó esetleges adatfül, valamint a fényképek és rajzi állományok felvitelére alkalmas fülek. A fenti sorban érhetők el az SE kapcsolatokat, betöltési rétegeket, metszeteket és a leletkísérő lapokat bemutató oldalfülek. Szintén a felső sorban helyezkednek el a stratigráfiai egységek közötti lépkedést elősegítő nyilak. Az egyes nyíl egy egységet lép előre vagy hátra, míg a dupla nyilak a lelőhelyhez tartozó első és utolsó stratigráfiai egységre ugranak. Az Új keresés a stratigráfiai egységek nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az üdvözlő képernyőre navigál. 42. Az SE adatlapja 38

39 Az SE leltár Az Arché adatbázis rendszerben lehetőség van a leltározás során a leltári tételek stratigráfiai egységekhez való rendelésére. Ennek folyamatát a Leltár adatbázis című fejezetünkben tárgyaljuk. Az SE oldalán látható Leltár adatfülön belül jeleníthetjük meg a stratigráfiai egységhez tartozó leltári egységeket. 42. Az SE leltár oldala A táblázatban a leltári adatok kivonatos változata látható. Az első oszlopban a leltári szám egyben hiperhivatkozásként szolgál az adott leltári tétel lapjához a leltár adatbázisban. Az utolsó oszlop azt mutatja, hogy a leltári tételhez lett-e fénykép vagy rajzi állomány felcsatolva az adatbázis rendszerben. A leltári számra kattintva tehát a leltári tétel lapjára navigálunk, melyről bővebben a Leltár adatbázis című fejezetben olvashatunk. 39

40 Képi állományok kezelése Digitális fényképeknek és rajzi állományoknak a stratigráfiai egységekhez való rendelése a Lelőhely adatbázisnál leírtakhoz hasonló módon történik. A Fotók fülön az alsó részen van mód újabb kép felcsatolására az adatbázis rendszerbe, míg a felső rész táblázata jeleníti meg a már felrögzített képi állományok adatait. 42. Az SE fotók feltöltése Az alsó részen a Tallózás gomb segítségével kiválaszthatjuk a feltölteni kívánt fájlt, melyet tetszés szerint megjegyzéssel ellátva a stratigráfiai jelenséghez csatolhatunk a Feltöltés gomb megnyomásával. A későbbiekben a felcsatolt képi állomány megjegyzése szerkeszthető, vagy a kép a rendszerből eltávolitható a törlési ikon segítségével. A táblázatban látható állomány neve egyben hivatkozás is a képre, mely kattintással így megnyitható. A rajzok felvitele a fotókéval azonos módon történik, tömeges felvitel esetén pedig célszerű a rendszergazdához fordulni. A felcsatolt fényképek és rajzi állományok automatikusan megjelennek az SE weblapján. 40

41 Az SE weblapja Az SE weblapja egy olyan oldal, ahol a stratigráfiai egységhez tartozó alapadatok mellett megjelennek a hozzá kapcsolódó fényképek és digitális rajzi állományok. Az említett oldal a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg. 43. Az SE weblapos megjelenítése A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jeleni meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba. Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg a lelőhelyhez kapcsolódó esetleges átnézeti rajzokat. Amennyiben nincs fotó feltöltve a jelenséghez, rajz viszont igen, abban az esetben az oldal megnyitásánál a rajzot jeleníti meg a rendszer automatikusan. 41

42 A rajzoknál a fotókkal azonos módon több rajz esetén alul itt is filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében. Az oldal felső részén látható lépkedés nyilakkal a stratigráfiai egységek weblapjai között lépkedhetünk. Az egyes nyíl egy egységet lép előre vagy hátra, míg a dupla nyilak a lelőhelyhez tartozó első és utolsó stratigráfiai egységre ugranak. Az Új keresés a stratigráfiai egységek nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az üdvözlő képernyőre navigál. Keresési funkciók A stratigráfiai egységekhez kapcsolódó keresési funkciókat az SE adatbázis nyitóoldaláról érhetjük el. A nyitóoldal bal oldali részén választhatunk az egyszerű és az összetett keresési funkciók között. Egyszerű keresés során a legördülő listából kiválasztjuk a lelőhelyet és mellé begépeljük a stratigráfiai számot (SNR). Az alatta lévő gombokkal kijelölhetjük, hogy az SE weblapját vagy adatlapját kívánjuk megjeleníteni. Ebben az esetben a Keresés gomb megnyomása után betöltődik az SE weblapja vagy adatlapja. 44. Az egyszerű SE keresés 42

43 Az SE adatbázis tételeinek keresésére az objektum keresőt is használhatjuk. Az objektumok ebben a rendszerben nem önálló jelenségek, hanem stratigráfiai egységek egyfajta összessége az objektumok oldalakon tehát nem látunk mást, mint a hozzá tartozó stratigráfiai számok listáját, melyre kattintva elérjük a megfelelő SE oldalát. Az objektum keresésnek ebben az esetben akkor van értelme, ha egy objektumhoz tartozó stratigráfiai egységekre vagyunk kíváncsiak. Az objektum keresést a főmenü Objektumok gombjával, az objektum adatbázis nyitóoldaláról érjük el. A kereső részben ki kell választani a lelőhelyet a legördülő listából, majd az objektum beviteli mezőbe be kell írni az objektum számát. A keresést a Keresés gomb megnyomásával indíthatjuk el. A webes vagy adatlapos megjelenítési opciónak esetünkben nincs értelme, mert úgysem egy szokványos régészeti objektum oldalát kapjuk eredményül. 45. Az egyszerű objektum keresés 43

44 A találati oldalon az objektum weblapja helyett egy olyan oldalra jutottunk, ahol az objektumhoz tartozó stratigráfiai egységek számai (SNR) láthatók. A listából a megfelelő számot kiválasztva a Megnyit gomb megnyomásával a kiválasztott stratigráfiai egység weblapját érhetjük el. 46. A stratigráfiai egységek listája az objektumnál Az összetett keresés Az SE adatbázison belüli keresésre az összetett keresési funkciót is használhatjuk, melyet az SE adatbázis nyitóoldaláról oldalról érünk el az arra szolgáló Összetett keresés funkciógomb lenyomása után. Az összetett kereséssel az SE adatbázisba rögzített bármely adat megadható keresési kritériumnak. A kritériumok tetszőleges számban vezethetők fel a kereső oldalon. A keresési beállítások összeállítása során ÉS és VAGY logikai kapcsolatokat alkalmazhatunk, valamint igénybe vehetjük zárójelek segítségét is. 44

45 47. Az összetett SE keresés Vizsgáljuk meg a következő példán keresztül az összetett keresés működését: Az eddig használt teszt lelőhely esetében három stratigráfiai egység került felrögzítésre. Példánk során keresést indítunk arra vonatkozóan, hogy a lelőhelyen belül mely stratigráfiai számnál történt C14 mintavételezés a munka során. 48. Az összetett SE keresés indítása 45

46 Az első sor kitöltése után az ÉS jelölőgomb kiválasztásával új sor nyílik újabb kritérium felvitelére. A rendszerben a logikai szabályainak figyelembevételével tetszőleges számú kritérium adható egy összetett kereséshez. A keresés indítása előtt még kiválaszthatjuk, hogy milyen formában szeretnénk látni az eredményt: egy táblázatos listáját a stratigráfiai számoknak néhány adatlap adattal vagy pedig a térképen jelenítse meg a keresett egységeket. A térképi megjelenítést a Térinformatikai modul fejezetnél ismerteti a kézikönyv, itt folytassuk a táblázatos megjelenítéssel. A Keresés gomb megnyomásával azokat a stratigráfiai számokat kapjuk eredményül, melyek megfelelnek a keresési kritériumoknak. 49. Az összetett SE keresés eredménye A keresésnek esetünkben az 1-es számú SNR felelt meg. Az első oszlopban lévő stratigráfiai egységre kattintva közvetlenül az SE oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. Az összetett keresés használatával a tudományos kiértékeléshez kap felbecsülhetetlen segítséget a kutató. A keresési kritériumok tetszőleges változtatásaival gyors keresések futtathatók az összes felvitt adatra vonatkozóan csak a megfelelő kérdéseket kell a kutatónak magában feltennie. Az összetett kereséshez a könyv írásakor rendelkezésre álló adatbázisok jellege miatt - az Objektum adatbázis és Leltár adatbázis fejezetnél találhatunk bővebb példákat, de a keresési funkciók használati logikája mindegyik logikai egységnél SE, objektum, leltári egység, adattár azonos módon történik. 46

47 Objektum adatbázis Az előző fejezetben tárgyalt SE rendszerű lelőhelyek esetében az objektum adatbázis önállóan nem használható és szerkeszthető, az objektumok csupán a hozzá kapcsolódó stratigráfiai számok listáját mutatja, mint azt korábban láthattuk. Ebben a fejezetben az objektum számok kiosztásával dokumentált régészeti feltárások adatainak kezeléséről lesz szó a továbbiakban. Új objektum felvitele Új régészeti objektum felvitelére már felrögzített lelőhely esetében van módunk. A főmenü Objektum gombjára kattintva az objektum adatbázis nyitóoldala jelenik meg, bal oldalán a kereső funkciókkal, jobb oldalon pedig az új objektum felrögzítésére szolgáló ablakkal. Az első objektumok felrögzítésénél innen indul a lelőhely objektumainak felvitele, melyet a későbbiekben már a rögzített objektum lapoktól is végezhetünk. Az objektum rögzítéséhez ki kell választani a lelőhelyet, melyhez az objektum tartozik. 50. Új objektum felvitele 47

48 Az Új objektum hozzáadása gomb megnyomásával a az objektum felviteli űrlaphoz jutunk, melynek két fülén Alapadatok és Leletösszesítő rögzíthetők az objektumra vonatkozó adatok. 51. Új objektum felviteli adatlap Az objektum neve ellentétben a stratigráfiai számokkal, melyek csak pozitív egész számok lehetnek tetszőleges karaktersorozat lehet, azaz tartalmazhat alfabetikus karaktereket is pl. 45/C. Már meglévő objektum név esetén a rendszer figyelmeztetést ad. Az objektum név kezelés Az objektum elnevezések terepi kiosztásánál érdemes figyelembe venni, hogy minden informatikai rendszer egyfajta logika szerint rendezi sorba az adatokat és ez érvényes az Arché adatbázis rendszerre is. Az adatbázis a későbbiekben megpróbálja számként értelmezni a rögzített objektumokat, hogy sorba rendezze őket. Ilyenkor az ABC betűivel kezdődő elnevezések a sor elejére kerülnek a felvitel sorrendjében. A példánkban szereplő 45/C objektumot pedig a rendszer algoritmusa 45-nek veszi, akárcsak a 45/A objektumot. Ezért ilyen esetben a sorrendiségnél a felrögzítés sorrendje a mérvadó általában. Általánosságban elmondható, hogy az objektum név kiosztásnál célszerű az ABC elemeit elkerülni. 48

49 Az Alapadatok fülön adható meg az objektum szám mellett az objektum típusa és a dokumentációhoz szükséges adatok, mint feltáró, tájolás, metrikus adatok, korszakbesorolás, stb. Miután egyes objektum típusoknak, mint pl. ház, sír, kemence külön adatlap rendszerük van, ezért az objektum típusa a későbbiekben nem módosítható, hibás rögzítés esetén az objektumot törölni és újra rögzíteni szükséges. 52. Az alapadatok kitöltése Az alapadatok megadásánál több esetben régész személye, korszak, század legördülő listából választhatunk opciókat, melyeket az alattuk lévő szöveges mezőbe illeszt be a rendszer, valahányszor kiválasztunk valamit a listából. Így egyidejűleg több opció is választható és rögzíthető az adatbázisba. A nép/kultúra és a század mezők mellett található?-es jelölőnégyzet pipálásával az ezekre vonatkozó bizonytalanságot jelölheti az adatfelvivő. A többi mező értelemszerűen tölthető ki. A Mentés gomb megnyomása előtt célszerű a Leletösszesítő fülre átmenni és rögzíteni az objektumra jellemző adatokat. 49

50 53. A leletösszesítő kitöltése A Leletösszesítő fülön jelölhetők és tölthetők ki az objektum leleteire jellemző adatok. A tárgytípusok felül korszak specifikusan, alul anyagjellemzők alapján kerülnek kitöltésre. Kitöltés után a Mentés gombbal menthetők a felvitt adatok, melynek lenyomása után az objektum oldalára jutunk. 54. Az objektum főoldala rögzítés után 50

51 Sírok, házak, kemencék, árkok egyedi adatai Bizonyos objektum típusok esetén az adatlap általános adatai és a leletekre vonatkozó információk mellett lehetőségünk van az adott típusra jellemző speciális adatok felvitelére is. Erre sírok, házak, kemencék és árkok rögzítésénél van mód. Az adatlap kitöltése során az objektum típusának kiválasztásával a már ismert Alapadatok és Leletösszesítő fül mellett megjelenik egy harmadik, az adott objektum típusra jellemző fül is. A sírokhoz a sír altípusa, szerkezete, a felszerelési tárgyakra, a vázra és a sírban megfigyelt körülményekre vonatkozóan lehet adatokat felrögzíteni. 55. A sír adatlap A házakra vonatkozóan a ház altípusára, az épület rendeltetésére és egyéb építészeti jellegzetesség tűzhely, kemence, padló, cölöplyuk, stb. bevitelére van lehetőség. Az altípus és a rendeltetés bevitelére szolgáló mezők legördülő listából választhatók, a többi adat rögzítésére jelölőnégyzet szolgál. 56. A ház adatlap 51

52 A kemencék és tűzhelyek esetében lehetőségünk van a struktúra oldalfalának szerkezeti leírására, a sütőfelület és hőszigetelő réteg meghatározására, a rostély és fűtőjárat jellemzőinek felvitelére, valamint a megújítások számának és az építés módjára vonatkozó adatok kitöltésére. Az adatlap mezők többsége szabad szöveges bevitelt tesz lehetővé, míg az építés módjára vonatkozó adatokat az arra szolgáló négyzetekben lehet kijelölni. 57. A kemence/tűzhely adatlap Az árok objektum típusnál az árok formáját legördülő listából választhatjuk ki és mellette az esetleges körárok átmérőjének adatait, valamint az árok jellegére vonatkozó ismereteket rögzíthetjük. 58. Az árok adatlap A sírok, kemencék, házak és árkok egyedi adatainak felvitele után a mentés az alapadatok és a leletösszesítő adatok kitöltése után egyidejűleg történik. A mentés után itt is az objektum weblapjára jutunk, a felvitt speciális adatok megjelenítésére az objektum adatlapján van lehetőség. 52

53 Az objektum adatlapja Az objektum adatainak mentése után az objektum weblapjára jutunk. A lelőhelynél korábban megismert struktúrához hasonlóan az objektumnak is van egy webes megjelenítése, ahol a legfontosabb adatok mellett böngészhetők a digitális fotó és rajzi állományok, míg az objektum adatlapján a felvitt adatok tekinthetők meg részletesen. Az adatlapot a felső menüsorban található Adatlap fülre áttérve érjük el. 59. Az objektum adatlapja Az adatlapon külön füleken tekinthetők meg a felvitelnél megismert alapadatok, a leletösszesítő lap, a speciális objektum típusra vonatkozó adatok és innen érhetők el a fényképi és rajzi állományok kezelésére szolgáló felületek is. A felső sor nyilait használva lépkedhetünk a lelőhely objektumainak adatlapjai között, továbbá az adott objektum adatlapjának szerkesztése mellett lehetőségünk van új objektum hozzáadására is a lelőhelyhez anélkül, hogy ehhez az objektum főoldalára vissza kellene térnünk. 53

54 Képi állományok kezelése Digitális fényképeknek és rajzi állományoknak az objektumokhoz való rendelése a Lelőhely adatbázisnál leírtakhoz hasonló módon történik. A Fotók fülön az alsó részen van mód újabb kép felcsatolására az adatbázis rendszerbe, míg a felső rész táblázata jeleníti meg a már felrögzített képi állományok adatait. 60. Az objektum fotók feltöltése Az alsó részen a Tallózás gomb segítségével kiválaszthatjuk a feltölteni kívánt fájlt, melyet tetszés szerint megjegyzéssel ellátva a stratigráfiai jelenséghez csatolhatunk a Feltöltés gomb megnyomásával. A későbbiekben a felcsatolt képi állomány megjegyzése szerkeszthető, vagy a kép a rendszerből eltávolítható a törlési ikon segítségével. A táblázatban látható állomány neve egyben hivatkozás is a képre, mely kattintással így megnyitható. A rajzok felvitele a fotókéval azonos módon történik, tömeges felvitel esetén pedig célszerű a rendszergazdához fordulni. A felcsatolt fényképek és rajzi állományok automatikusan megjelennek az objektum weblapján. 54

55 Objektum kapcsolatok rögzítése Régészeti objektumok közötti kapcsolatok dokumentálására az objektum főoldalán található Kapcsolatok fül ad lehetőséget. Itt a már felrögzített objektumok közül választva fel lehet rögzíteni a kapcsolat típusát és az ahhoz tartozó leírást is. A felvitelre a képernyő alsó részén található blokk szolgál, míg a felső rész jeleníti meg a már felvitt kapcsolatokat. Egy objektumhoz tetszőleges számú kapcsolat rögzíthető. Az objektumokat és a kapcsolat típusát legördülő listából választhatjuk ki, míg a leírásra szöveges beviteli mező áll rendelkezésre. 61. Az objektum kapcsolatok oldala A felrögzített kapcsolatok adatai a szimbólumra kattintva szerkeszthetők vagy szükség szerint törölhetőek. 55

56 Az objektum weblapja Az objektumhoz tartozó alapadatok és a kapcsolódó képi állományok a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg. A képernyő bal oldalán az adatlapon felvitt adatok válogatott gyűjteményét láthatjuk táblázatos formában, mely az objektumhoz kapcsolódó legfontosabb információkról nyújt felvilágosítást. 62. Az objektum weblapos megjelenítése A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jelenik meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba. 56

57 Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg az objektumhoz kapcsolódó rajzokat. 63. Az objektum weblapja rajzokkal A fotókkal azonos módon több rajz esetén alul itt is filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében. Az oldal tetején található navigáló nyilakkal tetszés szerint lépkedhetünk a lelőhelyhez tartozó objektumok weblapjai között, a gombok segítségével pedig az objektum adatbázis nyitóoldalára vagy az alkalmazás főoldalára juthatunk. 57

58 Az objektum leltár Az Arché adatbázis rendszerben lehetőség van a leltározás során a leltári tételek régészeti objektumokhoz való rendelésére. Ennek folyamatát a Leltár adatbázis című fejezetünkben tárgyaljuk. Az SE oldalán látható Leltár adatfülön belül jeleníthetjük meg az objektumokhoz tartozó leltári egységeket. 64. Az objektum leltár oldala A táblázatban a leltári adatok kivonatos változata látható. Az első oszlopban a leltári szám egyben hiperhivatkozásként szolgál az adott leltári tétel lapjához a leltár adatbázisban. Az utolsó oszlop azt mutatja, hogy a leltári tételhez lett-e fénykép vagy rajzi állomány felcsatolva az adatbázis rendszerben. A leltári számra kattintva tehát a leltári tétel lapjára navigálunk, melyről bővebben a Leltár adatbázis című fejezetben olvashatunk. 58

59 Keresési funkciók A stratigráfiai egységekhez kapcsolódó keresési funkciókat az objektum adatbázis nyitóoldaláról érhetjük el. A nyitóoldal bal oldali részén választhatunk az egyszerű és az összetett keresési funkciók között. Egyszerű keresés során a legördülő listából kiválasztjuk a lelőhelyet és mellé begépeljük az objektum számát (vagy egyéb jelölését). Az alatta lévő gombokkal kijelölhetjük, hogy az objektum weblapját vagy adatlapját kívánjuk megjeleníteni. Ebben az esetben a Keresés gomb megnyomása után betöltődik az objektum weblapja vagy adatlapja. 65. Az egyszerű objektum keresés 59

60 Az összetett keresés Az objektum adatbázison belüli keresésre az összetett keresési funkciót is használhatjuk, melyet az objektum adatbázis nyitóoldaláról oldalról érünk el az arra szolgáló Összetett keresés funkciógomb lenyomása után. Az összetett kereséssel az objektum adatbázisba rögzített bármely adat megadható keresési kritériumnak. A kritériumok tetszőleges számban vezethetők fel a kereső oldalon. A keresési beállítások összeállítása során ÉS és VAGY logikai kapcsolatokat alkalmazhatunk, valamint igénybe vehetjük zárójelek segítségét is. 66. Az összetett objektum keresés Vizsgáljuk meg a következő példán keresztül az összetett keresés működését: Budakalász M0 lelőhely esetében 1347 régészeti objektum került felrögzítésre a rendszerben. Példánk során keresést indítunk arra vonatkozóan, hogy a lelőhelyen belül mely objektumokban találtak tőrt a feltárás során. 60

61 Miután a példában szereplő lelőhely egy kora bronzkori temető, tegyük fel, hogy csak a sírokból előkerült tőrökre vagyunk kíváncsiak. Ebben az esetben az alábbi keresési kritériumokat adjuk meg a rendszernek: 67. Az összetett SE keresés indítása Az első sor kitöltése után az ÉS jelölőgomb kiválasztásával új sor nyílik újabb kritérium felvitelére. A rendszerben a logikai szabályainak figyelembevételével tetszőleges számú kritérium adható egy összetett kereséshez. A keresés indítása előtt még kiválaszthatjuk, hogy milyen formában szeretnénk látni az eredményt: egy táblázatos listáját a stratigráfiai számoknak néhány adatlap adattal vagy pedig a térképen jelenítse meg a keresett egységeket. A térképi megjelenítést a Térinformatikai modul fejezetnél ismerteti a kézikönyv, itt folytassuk a táblázatos megjelenítéssel. A Keresés gomb megnyomásával azokat az objektumokat kapjuk eredményül, melyek megfelelnek a keresési kritériumoknak. 61

62 68. Az összetett objektum keresés eredménye A keresésnek esetünkben hét objektum felelt meg. Az első oszlopban lévő objektum számra kattintva közvetlenül az objektum oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. Összetett kereséssel nemcsak egy lelőhelyen belül van módunk keresgélni: amennyiben a keresési feltételek között nem adunk meg konkrét lelőhelyet, akkor az adatbázis rendszerbe felrögzített összes lelőhely objektuma között fut le a keresés. A következő példában a rendszerbe rögzített összes lelőhelyen belül szeretnénk rákeresni a bronzkori házakra. A keresésnél csak két feltételt adunk meg: az objektum legyen ház és legyen bronzkori. A házat az objektum típusánál legördülő menüből választhatjuk ki. A korszak mező az adatbázisban szöveges beviteli mezőnek számított, ezért annak érdekében, hogy a kora, középső és késő bronzkori házakat egyaránt biztosan megjelenítsük, azt a 62

63 kritériumot adjuk a keresésnél, hogy a korszakra vonatkozó szövegrész tartalmazza a bronzkor kifejezést. A Keresés gomb megnyomásával futtatjuk az összetett keresést. 69. Az összetett objektum keresés bronzkori házakra A keresés eredményeképpen kapott táblázatban 63 sorban szerepelnek a kritériumoknak megfelelő objektumok. A táblázatban lépkedve láthatjuk, hogy a bronzkori ház objektumok több lelőhelyről esetünkben Perbál, Zsidó-földek, Perbál, Kukorica-dombi-dűlő, Solymár-Immochan C terület és Solymár, Auchan - is megjelentek a listában. Az első oszlopban lévő objektum számra kattintva ismét közvetlenül az objektum oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. 63