Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. ISKOLÁNKRÓL Az iskola mőködése, története Mőködése Története Az iskolánk jellemzıi, helyi adottságai Az épület tárgyi adottságai A nevelıtestület jellemzıi... 6 II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek Célok Az intézmény feladatai Kulcskompetenciák fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok Az oktató-nevelı munkánk szervezése Az iskolában folyó nevelı-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei A tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai Iskolai oktatás a bevezetı és a kezdı szakaszban A pedagógiai habilitáció fıbb tevékenységformái Személyi és tárgyi feltételrendszer a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében Személyiség- és közösségfejlesztés A tanórán kívüli foglalkozások Az iskola hagyományai A diákönkormányzat mőködése és hagyományai A szocializáltsági, neveltségi mutatók erısítése A tanulás A kommunikációs nevelés A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés A képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A szociális hátrányok enyhítésének rendszere iskolánkban A szociális hátrányok enyhítését szolgáló programok rendszere éves szinten A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

3 6. A tanuló, a szülı és az iskola együttmőködési formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A diákok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülésével összefüggı feladatok A szülıi jogok érvényesülése intézményünkben A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendje, írásbeli beszámoltatásának rendje A tanulók ellenırzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei Ellenırzési rendszerünk A tanulók személyiségfejlıdése, szocializáltsága, attitődje, fejlıdésének ellenırzése A tanulók tudásának mérése A félévi és év végi mérések Diagnosztikus mérés A tanulók értékelése Az értékelés formái és rendszeressége A magatartás és szorgalom értékelése Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának rendje és korlátai A tanulók fizikai állapotának mérése III. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Általános cél A program alapelve Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei Az egészségnevelési program megvalósításának színterei A program megvalósításában közremőködı partnerek Az intézmény céljai megvalósítása érdekében alkalmazott módszerek, eljárások Az egészségnevelési program kiemelt fejlesztési feladatai a Nemzeti Alaptantervre építve Az egészségnevelési program feldolgozandó feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam.) Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) A MINDENNAPOS TESTEDZÉS PROGRAMJA A mozgásnevelés, testnevelés órák az iskolai órarendben A mozgás, a játék, a sport helye a tanórán kívüli tevékenységben Sportkörök, túrák az iskolában és az iskolán kívül

4 10. Az egészségnevelési programhoz az alábbi tantárgyi programokat szükséges felülvizsgálni Erıforrások IV. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Általános cél A környezeti nevelés alapelve A környezeti nevelés céljának megvalósulását elısegítı pedagógiai feltételrendszer48 4. A környezeti nevelés megvalósulásának kitüntetett színterei Az iskola környezetnevelési céljai érdekében jól hasznosítható módszerek A környezeti nevelési program kiemelt feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten Bevezetıszakasz (1-2. évfolyam) Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) Anyagi erıforrások V. FOGYASZTÓVÉDELEM VI. A TANÁRJELÖLTEK GYAKORLATI KÉPZÉSE VII. GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VIII. HELYI TANTERV A tantervek jellemzıi Óraterv az alsó és felsı tagozat számára Tankönyvválasztás szempontjai, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Magasabb évfolyamba lépés feltételei Felkészülés az erıszakmentes konfliktusmegoldásra Közlekedésre nevelés Társadalmi bőnmegelızés Az áldozattá válás megelızése IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program tájékoztatásának színterei, nyilvánosságra hozatalának módja és elhelyezése

5 I. ISKOLÁNKRÓL 1. Az iskola mőködése, története 1.1. Mőködése Az intézmény neve: ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhelye: Budapest VII., Damjanich u Postacíme: 1071 Budapest, Damjanich u Telefonszáma: 1/ ; 1/ ; 1/ (fax) Típusa: Többcélú közoktatási intézmény, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény (általános iskola) és módszertani központ Évfolyamok száma: 8 évfolyamos általános iskola Tanulócsoportok: alsó-, felsı tagozat, napközi, tanulószoba Alapítás éve: 1981 Alapító: Oktatási Minisztérium Alapításkori elnevezés: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolája Az intézmény fenntartója: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szakmai ellenırzı szerve: ELTE Pedagogikum Központ ELTE Gyógypedagógiai Kar Törvényességi ellenırzı, felügyeleti szerve: Budapest fıváros fıjegyzıje 1.2. Története Iskolánk az es tanévben nyitotta meg kapuit az akkori elnevezés szerint Az EL- TE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolájaként enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, és a Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola hallgatóinak gyakorlóiskolai terepet biztosítva tıl a fıiskola az ELTE fıiskolai karává vált, ennek következtében a gyakorlóiskola fenntartója a tudományegyetem lett. Intézményünk hazánk világhírő orvos, gyógypedagógusa elıtt tisztelegve fölvette Bárczi Gusztáv nevét, ezúton is erısítve szoros együttmőködését a karral, amely szintén a tudós nevét viseli. A ös tanévben alkalmazkodva az új igényekhez elindult a sajátos nevelési igényő, beszédfogyatékos tanulók számára a logopédiai tagozaton az elsı osztály. 5

6 2. Az iskolánk jellemzıi, helyi adottságai 2.1. Az épület tárgyi adottságai Az épület akadálymentesített, a korszerő iskola egészségtani feltételeknek megfelel. Az iskola osztálytermei tágasak, világosak, zajmentesek. Tizenhat tanterem biztosítja a tanulók színvonalas oktatását-nevelését. Az informatika, ének-zene, természetismeret, földrajz, anyanyelv, matematika, történelem, technika és életvitel tárgyak tanításához szaktantermi lehetıségek állnak rendelkezésre. Az egyéni fejlesztés színteréül logopédiai- és fejlesztı szobák állnak rendelkezésre a korszerő tanítási-tanulási folyamatok biztosításához. Az intézményben mőködı uszoda és tornaterem biztosítja az iskola diákjai számára a mindennapi testedzési, testnevelési és sportlehetıségeket. Az iskolai rendezvények megtartására az aula, a zsibongók és az ebédlı helyszíne szolgál. Az épületben külön orvosi szoba áll rendelkezésre. A diákok egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védını biztosítja. Az iskola a napköziotthon keretén belül teremt lehetıséget tanulói számára a háromszori étkezésre, amelyet helyben mőködı konyhai személyzet biztosít. Az iskola tárgyi környezete folyamatosan újul, napjaink korszerő pedagógiai munkájához elengedhetetlen audiovizuális és IKT eszközök állnak rendelkezésre A nevelıtestület jellemzıi A tantestület szakmai felkészültsége biztosítja oktatásunk, nevelésünk magas színvonalát. Végzettségüket tekintve gyógypedagógiai tanári képesítéssel, tanítói, konduktori végzettséggel, más tanári, egyetemi képesítéssel rendelkeznek. Állandó a továbbképzéseken való részvétel mind a szakmai, mind a módszertani megújulás érdekében. II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Az intézmény valamennyi területére érvényes nevelési program az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalatára épül, különös tekintettel az új szabályozó dokumentumokra, a kerettanterv cél- és feladatrendszerében megjelenı feladatokra és tevékenységformákra. A NAT célirányosan meghatározott egységes fejlesztési feladatait, követelményeit, az osztályfınöki órák programját figyelembe vettük a program kidolgozása során. Ennek kialakításához korábbi tapasztalatokkal rendelkezünk a diákönkormányzat mőködtetése, a diákszínjátszás, az erdei iskolai programok, a rendszeres színházi, múzeumi programok, az iskolai közösségek éves együttmőködésének terén Alapelvek Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai nevelı-oktató munka alapgondolatai magukba foglalják a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos alapelveket. 6

7 Az óvodai környezetbıl az iskola világába kerülı sajátos nevelési igényő kisiskolásokat játékosan vezetjük be az iskolai feladatokba. A sajátos nevelési igényő enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos tanulókat felkészítjük a felnıtt életben való boldogulásra, a társadalmi és szülıi elvárásoknak megfelelıen. Korszerő és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, az alkalmazható tudás érdekében. A befogadáshoz szükséges attitődöt kialakítjuk. A helyi tantervünkben egységbe szerkesztve megjelenítjük az egyes tantárgyakban, a NAT és a Tantervi Irányelvben leírt alapelveket, tartalmakat, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére vonatkozó útmutatásokat, ügyelve a tudás és képességfejlesztés helyes arányára. A tanítás tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Hangsúlyt kap a tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat és az egymástól való tanulás elve. Célkitőzésünk, hogy a diákok a közös célok érdekében képesek legyenek együttmőködni és egymással együtt élni, amely feltétele az egyén kibontakozási lehetıségeinek is. Ennek következtében a tanuló kompetenssé válik az adott mőveltségterületen, így az elsajátított tudását kompetens módon alkalmazza a mindennapok során. A tantestület az új típusú tanári attitőd elsajátításával szervezi nevelı-oktató munkáját. Az alapfokú iskoláztatás teljes idıszakában biztosítjuk a kiegészítı pedagógiai szolgáltatásokat: a fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét, amelyeket a differenciált fejlesztés elvei alapján valósítunk meg. Ezáltal is biztosítjuk az esélyegyenlıséget minden tanuló számára. Az iskolai nevelést-oktatást olyan elvek szerint szervezzük, amely valóságos tanulási környezetet biztosít, hogy segítsük az iskolák közötti átjárhatóságot. A sikeresen fejlesztett tanuló számára lehetıvé válik a többségi iskolába történı visszatérés nyomon-követés és megsegítés mellett. Az intézmény alapelveinek megfelelıen a gyermekközpontú oktatás-nevelés fı alkotóeleme az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, mely minden iskolai tevékenységet áthat. Toleráns az alsó határon teljesítıkkel, ezt érvényesíti befogadásuknál. Ezen tanulók beilleszkedését és folyamatos fejlesztését az integrációs elvek alapján segítjük. Az iskola helyi tantervében olyan követelmények kerültek meghatározásra, amelyek a sajátos nevelési igényő (enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulók fejlesztése során a rendelkezésre álló idıkeretben, az iskola szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók. A célok, követelmények meghatározásakor nagy hangsúlyt kap az a több évtizedre visszanyúló tapasztalat, amelyet a tantestület tagjai szereztek a helyi tantervi fejlesztések során, figyelembe véve az elért eredményeket. Az intézmény oktató-nevelı munkája során él az alternatív és a kompetencia alapú pedagógia köréhez tartozó megoldások alkalmazásával, amely összehangoltan alkalmazza a tartalmi szabályozókat, tantervet, tankönyvet, taneszközt. 7

8 Nevelési tevékenységünket áthatja a más népek, kultúrák iránti nyitottság és befogadókészség. Fontos, hogy tanulóink megismerjék, megbecsüljék és tiszteljék ezeket a hagyományokat. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés korszerő gyakorlóterepe a gyógypedagógus jelölteknek, a továbbképzéseken résztvevı pedagógusoknak, pedagógiai segítıknek. Az integritás elvét követve aktívan együttmőködünk a közoktatás rendszerében hasonló feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményekkel, többségi általános iskolákkal, gyakorló feladatokat ellátó intézményekkel, azok tevékenységéhez szakmai-módszertani segítséget nyújtunk. Iskolánk hozzájárul ahhoz, hogy a felnövekvı nemzedék tagjai birtokában legyenek az élethosszig tartó tanulás képességének, az ehhez szükséges gondolkodásmódot kompetens módon sajátítsák el. Ehhez együttmőködési és kommunikációs készséggel is rendelkeznek, ezáltal a társadalom szociálisan érzékeny, toleráns tagjaivá váljanak. Az ország gazdasági és társadalmi felemelkedését szolgálják, és fogékonyak legyenek a társadalmi és környezeti problémák iránt. Iskolánk a sajátos nevelési igényő beszédfogyatékos és tanulásban akadályozott gyermekek társadalomba történı beilleszkedését segíti Célok Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység általános célja Iskolánk a közoktatásról szóló törvény 20..(1) szerint, a közoktatás nevelı és oktató intézményei közé sorolt gyógypedagógiai intézmény. Ennek értelmében célja és egyben feladata is, hogy: a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényő (enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulók szükségletébıl adódó iskolai nevelést, oktatást, fejlesztést, a terápiák alkalmazását. Célja továbbá, hogy mindenkor a tanuló életkora, állapota figyelembe vételével nyújtsa a gyógypedagógiai nevelést oktatást és eljuttassa a tanulót a képességeinek megfelelı maximum teljesítmény megvalósítására. A speciális oktató-nevelı munkát intézményünk kiemelt célként veszi figyelembe a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történı, és a pályaválasztásra, a szakmatanulásra való felkészítését. A célok rendszerében ugyancsak kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót az állapotához igazított gyógypedagógiai megsegítéssel juttatunk el az alapfokú nevelés oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Célunk továbbá, hogy az alapfokú iskoláztatás idején az iskolával tanulói jogviszonyban lévı tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelı teljes körő gyógypedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. Céljaink között szerepel az intézményi szervezet bıvítése, többcélú közoktatási intézmény, módszertani központ szolgáltatási körének bıvítése, a gyakorlati képzés korszerősítése, az összehangolt követelmények, feladatok ellátása, bemutatása, modellként történı funkcionálása. Intézményünk célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése. Szükségszerőségét annak felismerése hívta életre, hogy a jelen munkaerı piaci helyzethez alkalmazkodni kell, meg kell felelni az új kihívásoknak, melynek elengedhetetlen része az egész életen át tartó tanulás. Nagy hangsúlyt fektetünk az ennek megalapozását szolgáló képességek fejlesztésére. 8

9 Intézményünk céljai között szerepelnek a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák és az erre épülı kiemelt fejlesztési feladatok. Ezen kompetenciák beépítésével valósul meg az egységes alapokra épülı differenciáló pedagógiai munka. A kompetenciaalapú oktatás adaptációját követıen intézményünk a tanárképzési feladatkörnek megfelelıen referenciaintézményként bekapcsolódik a kompetenciaalapú oktatás módszereinek terjesztésébe, a módszerek és tartalmak fejlesztésébe. Tehetséggondozó és integrációs programok kidolgozásával, tesztelésével segítjük a hasonló profilú intézmények munkáját. Tanulóink nevelésére vonatkozó általános célkitőzések Egyéni képességekhez mért eredményes, sikeres ismeretekre épülı és a tanuló által alkalmazni képes tudás elsajátítása. Kulcskompetenciák fejlesztése. Reális önismeret, önelfogadás. Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés. Kulturált érintkezési formák elsajátítása, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelı technikák gyakorlása- fejlettségnek, egyéniségnek megfelelıen. Továbbfejleszthetı, továbbépíthetı tudás az élethosszig tartó tanulás megalapozására az egyéni adottsághoz, a fogyatékossághoz, a tanulási akadály és zavar mértékéhez viszonyítva. Törekvés a továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulás megalapozására, a szakmaszerzésre. Törekvés az infokommunikációs eszközök használatára. Reális tervek és elképzelések talaján biztos tájékozódás a környezetben, az élı és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédı, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - felnıtt jelenléte nélkül is. Képességeikhez alkalmazkodó erıfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia tőrés. Az egészségmegóvás igényének kialakítása. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az önzetlenség, a szeretet, a segítıkészség, a szorgalom. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötıdés társakhoz, felnıttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. A célkitőzések teljesülésének kritériumai a szervezeti felépítésben, a képzési korszerősítésben A többcélú közoktatási intézmény létrehozása. A törvényben elıírt dokumentumok átdolgozása, az új szabályozó dokumentumok figyelembevételével. Építettünk a évi LXV közoktatási törvényre, a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokra, a kerettanterv cél- és feladatrendszerére. A belsı együttmőködés a szakmailag önálló gyakorló mőhelyek meghatározott célok szerinti partnerkapcsolatának további fejlesztése. Az új szervezetben a képzés korszerő elemeinek érvényesítése. 9

10 A tantestület szakirányú továbbképzése, a szakvezetı tanárok szakvizsgája megszerzésének biztosítása. Nevelési - oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten A kisiskoláskor Az óvodás létbıl az iskolai életformára történı zökkenımentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat- és szabálytudat erısítése. Az érdeklıdés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlıdési ütem elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erısítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvetı kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése a tanulási helyzetekben, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós figyelem, a megtartó emlékezet fejlesztése. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának, pozitív tulajdonságoknak erısítése. A kulturális, a szociális háttérbıl adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történı visszavezetésre. Az iskolán kívüli társas kapcsolatok erısítése. A serdülıkor Az önismeret erısítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetıségeirıl, korlátairól. Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetıségekrıl, pályaválasztásról. Az általános mőveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerısítése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetıségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Az önálló tanulás, a megismerés módszereinek, mőveleteinek, elsajátítása, alkalmazása a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelıen. Egészségmegırzı, környezet óvó attitőd kialakítása. A jól mőködı képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. Az egyéni különbségek, a másság elfogadása kortárscsoportban, közösségben. 10

11 A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erısítése a szülıkkel, a családdal közösen Az intézmény feladatai Biztosítjuk azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényő (enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulók iskolai neveléséhez szükségesek. Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában szükségleteiknek megfelelıen egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesülnek tanulóink. Feladat a kulcskompetenciák bevezetése és fejlesztése. Kooperatív tanulásszervezési formákkal és korszerő módszerekkel biztosítjuk, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben érvényesüljön a differenciált, egyéni fejlesztés. Témahét szervezésével, projektmódszer alkalmazásával segítjük a gyakorlatközpontú és alkalmazható tudás megszerzését, biztosítjuk a tevékenységközpontú tanulást. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében, azon tanulók számára, akik az évfolyamra meghatározott követelményeket hosszabb intervallum alatt teljesítik, a fejlıdési ütemüknek megfelelı képzési idıt biztosítunk, törvényi keretek között. Olyan valóságos tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetıséget biztosítunk, amelyben a cselekvésbıl kiindulva a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. Projekt és témahét megszervezése. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral biztosítjuk a tevékenységközpontú tanítási- tanulási folyamatot (egyes tantárgyakhoz kötıdı készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bıvülı körét). Kiemelt figyelmet fordítunk az alapozást szolgáló évfolyamokat felölelı pedagógiai egységre, ahol a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése, a tanulási szokások alapozása, gyakorlása történik iskolán belül, az iskolán kívüli foglalkozásokon. Olyan lehetıségeket teremtünk, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és szőkebb környezetük ellátásához, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket. A szülık (gondviselık) és az iskola között olyan kapcsolatot teremtünk, ahol a nevelési feladatok megvalósításában a szülı partner. A tanuló szükségletének és a szülık igényének megfelelıen teljes ellátást biztosítunk ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztı terápiák, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás. A tanítás-tanulás folyamatában a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetjük az egészség megóvásának fontosságát, elsajátíttatjuk a környezetünk védelmével összefüggı teendıket. 11

12 Bevonjuk tanulóinkat az iskolai élet szervezésébe, szervezeteik mőködtetésébe, jogaik gyakorlásába, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére. Kialakítjuk a tanulók kötelességtudatát. Folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat, a szülıket a tanulók iskolai elımenetelérıl, elért eredményeikrıl, lehetıségeikrıl. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenységet úgy mőködtetjük, hogy a szociális hátrányból eredı különbségeket csökkentjük, együttmőködve a különféle segítı szervezetekkel, szolgálatokkal. Felkészítjük tanulóinkat az informatikai eszközhasználat elsajátítására. Egyéni differenciált fejlesztéssel hatékonyabbá tesszük társadalmi integrációjukat Kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükségesek. Hozzájárulnak a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Ennek megfelelıen intézményeink fı céljai között szerepel. Pedagógiai feladataink a kulcskompetenciák fejlesztésére épülve segítik a tanulók személyiségfejlesztését a tanítási órán, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon. Az iskolai nevelés-oktatás a sokoldalú készség és képességfejlesztés kiváló terepe. A NATban elıírt kulcskompetenciák és az erre épülı kiemelt fejlesztési feladatok mindegyik mőveltségterületen megjelennek. Az egyes mőveltségterületek, tantárgyak kiemelt fejlesztési területei és az ezekhez kapcsolódó tartalmi és fejlesztési feladatok részletesen megjelennek a helyi tantervben. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidıs tevékenységek, stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szövet értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társ- és kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklıdése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, ezzel felkészítve az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek olyan fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia magában foglalja a matematikai gondolko- 12

13 dásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben. Az ember és a rajta kívüli természeti világ között lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk és irányítsuk cselekvéseinket. Ez a kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, minden mőveltségi területen, az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is ide értve. Ez jelenti egyrészt az új ismeretek megszerzését, feldolgozását, beépülését, másrészt útmutatások keresését, alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit használja otthon, munkában, tanulásban, képzésben egyaránt. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi élet feltételei. Az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, melyet áthat a közjó iránti elkötelezettség. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben, és a társadalmi folyamatokról, demokráciáról kialakult tudása, véleménye legyen. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben megismerni tágabb környezetét a munkahelyén is és képessé teszi a kínálkozó lehetıségek megragadására. Célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást is jelenti. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság minden mőveltségterületen megjelenik. Magában foglalja az esztétikai megismerést, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését. Mővészeti önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével ilyen képességek tartoznak ide. Különösen fontos a magyar nyelv és irodalom területen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a mővészetek területén a zene, a vizuális mővészetek kultúrája és a modern mővészeti kifejezıeszközök a fotó, a mozgókép fontossága. 13

14 1.5. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép és önismeret Az egyén alkotó tevékenysége során alakul ki önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe. Kialakul az önmegismerés, önkifejezés, önállóság, önkifejezés igénye, fogékonnyá válik az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránt. Hon- és népismeret Jelen van az összes mőveltségi területen. Meghatározó szerepe van a nemzeti értékek, hagyományok megismertetésének. Cél a nyitottság megırzése a nemzeti értékek iránt, amely alapja lehet másfajta kultúrák iránti fogékonyságnak, toleranciának. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. Szerezzenek ismereteket a tanulók az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Legyenek nyitottak és elfogadóak az európai kultúrák, szokások, életmódok, vallások, a másság iránt. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai élet, az osztályközösség élete az aktív állampolgárságra és a demokráciára nevelés helyszínei. Az iskolai élet teljes folyamatát teremtheti meg, a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezeti eljárásokkal, az iskolai élet demokratikus gyakorlásával a tanulók aktív állampolgárrá válását. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó ismeretek nélkül nem érthetjük meg a folyamatok jelentıs részét. A társadalom számára is fontos, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka és a gazdaság, ésszerőség iránt. Az iskolai életnek fontos szerepe van abban, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá váljanak, tudják a döntésekkel járó kockázatot mérlegelni. Környezettudatos nevelés A tanulók legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt. Más-más élményük van a környezettudatos életvitel terén. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita, stb.) segítségével formálhatjuk tudatos magatartásukat. Ápolják és óvják szőkebb és tágabb környezetüket, elısegítve ezzel a természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlıdését. Értsék a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Szerezzenek tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása Oktató-, nevelımunkánk során meg kell alapozni az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét. Elsajátítják a tanulók az önálló tanulás elemi technikai sajátosságait, a hatékony tanulási módszereket, a páros, csoportos és kooperatív tanulási technikát. Kialakítjuk az önmővelés igényét, megtanítjuk a könyvtári és más információforrások helyes használatát, a digitális technika nyújtotta lehetıségeket. 14

15 Testi és lelki egészség Az iskolában biztosítjuk az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Felkészítjük tanulóinkat, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. Segítsék beteg, sérül, vagy fogyatékos embertársukat elfogató és segítıkész magatartással. Tudják kezelni vagy megelızni a veszélyhelyzeteket. Figyelmet fordítunk a családi életre, felkészülésre, a helyes szexuális magatartásra és kultúrára Felkészítés a felnıtt lét szerepére A felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Ennek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versenyzéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint pl. a vállalkozás, a gazdálkodás és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével Az oktató-nevelı munkánk szervezése Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. A tanulók fejlettségi szintjének meghatározása után végezzük a fejlesztést. Ehhez határozzuk meg az eszközt és a módszert. Intézményünk érvényesíti az egységes alapokra épülı differenciálást Együttmőködı (kooperatív) tanulási technikák alkalmazása. A tanuló tevékenységeinek önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak és alkotó képességének középpontba helyezése különbözı szervezeti formában osztály, csoport, tanulópár, részben és teljesen egyéni oktatásban. Differenciálás a tanuló képességeihez igazodva. Sajátos tanulásszervezési technikák kidolgozása a tanulási, magatartási és egyéb problémákkal küzdı tanulók eredményes oktatása érdekében. A tanulói aktivitás kibontakoztatásának elısegítése. Biztosítjuk a tanulási esélyegyenlıséget A tanulók személyiségének megismerésével az eredményesség érdekében személyre szabott pedagógiai módszereket alkalmazunk. Segítjük a sikeres tanulást a tanulási nehézségek feltárásával. Az egyénhez igazodó fejlesztéssel alapozzuk meg a kulcskompetenciákat. 15

16 Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenırzési- értékelési eljárásokat alkalmazunk. Differenciálással fejlesztjük tehetséges tanulóinkat. Az egységes alapokra helyezett differenciálás biztosítja iskolánkban a tanulói különbségekhez való alkalmazkodást Az iskolában folyó nevelı-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsıdlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, és minden esetben törekszik a tanulóközpontú módszertan alkalmazására. Figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait, elızetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját. Módszereinket az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk, élünk a korszerő lehetıségekkel. A tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illı módszer-kombinációkat alkalmazunk, kooperatív technikákat, drámapedagógiát. A választott módszerek (kooperatív technikák, drámajáték, mozgás-és zeneterápia, egyéni fejlesztések) a sérült gyerekek személyiségéhez igazodva ösztönzık, a pozitív megerısítést szolgálják. A módszerek kiválasztásában figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényét. Kiemelt szerepe van a tapasztalatszerzésnek, a cselekvésbıl kiinduló gondolkodásnak, a követendı mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerısítésnek, a szerepjátékoknak, a fejlesztı beszélgetéseknek, problémaközpontú tanításnak a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában. Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása, az egymástól tanulás elsajátítása. Személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat, módszereket alkalmazunk. A magatartás, a viselkedés, az attitőd formálás ösztönzı módszerei A helyeslés, a biztatás, a dicséret, az elismerés szóban és írásban. Irányultsága A szorgalom elismerése A pozitív magatartási formák megerısítése A tanuló kitartásának, akaratának elismerése (eredmények, versenyek, helyezések) A közösségért végzett munka értékeinek felmutatása 16

17 Formái A szóbeli, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (tárgyi, könyv, színház, mozi, kirándulás, ösztöndíj ) A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönzı módszerek: A helyeslés kifejezése szóban és írásban Az elismerés kifejezése az osztály elıtt, az iskolatársak, a szülık elıtt szóban és írásban Dicséret az osztály, az iskolatársak elıtt szóban és írásban Formái: Osztályfınöki, szaktanári, igazgatói dicséret üzenı füzetbe, ellenırzıbe, osztálynaplóba, bizonyítványba Jutalom tárgyi, könyv, ösztöndíj, oklevél 1.8. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Intézményünkben azok a tanköteles, kisiskolás korú tanulók nyernek felvételt, akik ép értelmi képességek övezetébe esnek, de a beszéd vagy a beszédmegértés zavaraik miatt a tanulási folyamatban súlyosan, tartósan akadályozottak. Valamennyi tanuló a Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye nyomán nyer felvételt. Fejlesztésük elsıdleges célja az intenzív rehabilitációs fejlesztés, a tanuló egyediségének, speciális nevelési szükségletének kielégítése. Az intézményünkben nyújtott nevelés-, oktatásfejlesztés biztosíthatja a tanuló számára, hogy a gyermek minél elıbb visszakerüljön a többségi oktatásba. Az elkülönített nevelésük idıtartama ésszerő idıhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétıl függı. A többségi intézményben történı integrált oktatás mellett, a sajátos nevelési igény szerinti további rehabilitációs megsegítés biztosított részükre A tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai A fejlesztés során törekszünk a pszichológiai és a fiziológiai tényezık összhangjára, a beszéd és az egész személyiség fejlesztésének egységére. A több tanéves fejlesztı tevékenység tudatos, tervszerő. A tanulók beszéd és személyiség állapotának diagnosztizálásának nyomán állapotához illesztett terápiás terv készül a fejlıdésének folyamatos ellenırzése, diagnosztizálása mellett. A nevelés-oktatás, a terápiák alkalmazása a sokoldalú fejlesztést szolgálják. Változatos szervezeti keretet biztosítunk, ahol az egyéni és a csoportos foglalkozások váltják egymást. A fejlesztés intenzív és folyamatos Iskolai oktatás a bevezetı és a kezdı szakaszban A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a közoktatásról szóló törvényekben elıírt szakaszokkal. A helyi tantervben igény szerint a bevezetı szakasz idıtartama növekszik a tananyag két évre való elosztásával csak indokolt esetben. Ezáltal a nevelésben a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak bár a fejlesztés útja, módja és a kialakulásuk idıtartama módosulhat. A tananyag átadásánál, a módszerek megválasztásánál kiemelt figyelmet kap a Magyar nyelv és irodalom az alábbi szempontok szerint: 17

18 Hosszabb elıkészítı idıszak a hallási, a látási tudatosság, differenciáló képesség, az akusztikus figyelem, a beszédpercepció érdekében. Késleltetett írástanítás indokolt esetben. Olvasás-, írástanítási módszerként a diszlexia prevenciós és redukciós olvasástanítási módszer alkalmazása (Meixner módszer). Hasonlóan kiemelt szerepet kap a különbözı információs és kommunikációs eszközök segítı szerepe amely tanulási és munkaeszköz is lehet a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanulók számára A pedagógiai habilitáció fıbb tevékenységformái Logopédiai egyéni és csoportos terápia nyelvi fejlesztés Pösze terápia Diszlexia prevenció Grafomotoros fejlesztés Dadogás terápia Diszlexia terápia Személyi és tárgyi feltételrendszer a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében A tanórai foglalkozások elsıdleges célja a sajátos nevelési igénybıl eredı hátrány csökkentése ezért a tanórai foglalkozásokat a fogyatékosság típusának megfelelı gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus-logopédus, konduktor-tanító végzettséggel rendelkezı szakemberek vezetik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat, terápiákat logopédusok látják el. A tanulók nevelésében oktatásában részt vevı pedagógusok az alábbi fıiskolai szakirányú továbbképzéseken, pedagógus szakvizsgán bıvítették szakképzettségüket: Sindelar program Tanulási- és magatartási zavarok terápiája iskoláskorban A matematika tanulás zavarai Pedagógus szakvizsgára felkészítı szakirányú továbbképzés Meixner-féle diszlexia prevenció és reedukáció módszere Az intézmény által biztosított környezet a tanulók egyéni igényeihez, szükségleteihez igazított (a tanulók elhelyezése az osztályteremben, a hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, jól felszerelt fejlesztı szobák, gyógy úszás, gyógytorna). 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Iskolánk tanulóinak sajátosságából adódóan (a tanulásban akadályozottság, beszédfogyatékosság és a járulékos tünetek) pedagógiai programunknak a sérült személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölni nevelési területeinket. 18

19 Az életkori sajátosságok, a fogyatékosság által okozott részleges körő módosulások szükségessé teszik a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos, fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását. Nevelési programunkban a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: a szocializáltsági, neveltségi mutatók erısítését, a szociális kompetenciák fejlesztését az egészségmegırzı-, óvó attitőd kialakítását, a természet- és környezettudatos magatartásformákat, a tanulást az egész személyiség fejlıdése, fejlesztése érdekében, a kommunikációs nevelést egymásra irányuló figyelmet, együttmőködést, felelısségvállalást, megértésen alapuló fejlesztést, önzetlen segítést, toleranciát, szervezıkészséget A személyiségfejlesztés mindig egymással összefüggı nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, rehabilitációs hatású résztevékenységek sokaságából építkezı komplex folyamatban valósul meg. Ez a komplex folyamat a speciális nevelési szükségletektıl függıen különbözı szerkezető, összetételő komplex fázisokban, más- más tartalommal és hangsúllyal szervezıdik. A gyógypedagógiai tevékenység egyidejőleg nevelés, terápia, rehabilitáció, amelyet az érintett személy nehezített fejlıdési és/vagy életvezetési szükségletei határoznak meg. A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstıl, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat főzi össze tartalmi, módszerbeli, és a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtıl, annak fejlıdéstörvényeitıl. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erıteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebbıl következıen fejlesztésük, fejlıdésük térben és idıben elválaszthatatlan A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolában a nevelési- oktatási célok megvalósulását a tanítási órán kívül szervezett foglalkozások segítik. Napköziotthon, tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen az iskolában a tanítási napokon a délutáni idıszakban 1-6. évfolyamig napközi, 7-8. évfolyamon tanulószoba mőködik (szülıi igény szerint). A napközis foglalkozás a következı tevékenységeket, fejlesztéseket foglalja magába: tanulás a szabadidı értelmes falhasználása (játék, kultúrával kapcsolatos tevékenység, kézmőves foglalkozás) testi és lelki egészségnevelés 19

20 társas kapcsolatok fejlesztése tehetséggondozás és felzárkóztatás Diákétkeztetés A napközibe és tanulószobába járó tanulók részére naponta háromszor biztosítjuk az étkezést. Iskolánkban a térítési díj alanyi jogon minden tanulónak 50%, ehhez hozzájárul még az önkormányzatok által a családoknak megítélt különféle kedvezmény. Szakkörök, klubok Az igények és az iskola lehetıségeinek figyelembevételével a tanév elején dönt az iskola nevelıtestülete az induló szakkörökrıl, és klubokról. Sportolás, testedzés A mindennapi testedzés része a délutáni foglalkozásokban a tornaterem és az uszodahasználat, a karate oktatás, a rendszeres természetjárás. Egyéb tevékenység Mővészeti, tudományos fejlıdést biztosít a könyvtár-, a színház-, és mozi látogatás, a hangszeres tanulási lehetıségek és a kórus. Hit- és vallásoktatás az iskolán kívül szervezıdik. Az erkölcsi és etikai nevelés az iskola minden színterén, különösen osztályfınöki órán és napközis foglalkozásokon valósul meg. Erdei iskolát is szervezünk a jelentkezés önkéntes. Itt a tájegységhez kapcsolódóan történelmi, földrajzi, természeti, irodalmi, népmővészeti ismeretek győjtése, feldolgozása történik Az iskola hagyományai A hagyományok fontos pillérei az iskolai életnek. Hozzájárulnak a tanulók személyiségének, képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Ünnepségek, megemlékezések Megemlékezés az aradi vértanúkról Megemlékezés október 23-án Megemlékezés a magyar kultúra napjáról Március 15-én az alsó tagozat emlékhelyek látogatásával ünnepel. A felsı tagozat az ünnephez kapcsolódó irodalmi, történelmi, zene- és képzımővészeti kérdések alapján vetélkedı formájában kooperatív csoportmunkával. Anyák napja Iskolai rendezvények Tanévnyitó ünnepély az elsı osztályosok köszöntésével Iskolai karácsony Nyílt nap az alsó és a felsı tagozaton Nyitott kapu a leendı elsı osztályosoknak és szüleiknek 20