KDOP Helyi és térségi kohéziót segítı infrastrukturális fejlesztés. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Átírás

1 Az akcióterv neve KDOP Helyi és térségi kohéziót segítı infrastrukturális fejlesztés Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KDOP_HKKT_V_7.5

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása Az SKV készítésének jogszabályi megfelelısége: Az SKV készítése során a kidolgozó az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltak szerint járt el. A közbeszerzési eljárást megelızıen a közbeszerzési eljárásban szerepeltett elvárt tematikát a NFÜ a jogszabály a 7. (1)-ben foglaltak szerinti egyeztetésnek vetette alá. A jelen SKV-t kidolgozó konzorcium a munkája keretét adó SKV tartalmat a munkaindító megbeszélések alapján az NFÜ-vel egyeztette, majd annak elfogadását követıen a végleges változatokat elkészítette. A munkakezdı megbeszélés során az Ügynökség magára vállalta a különbözı akcióterveket érintı SKV-tartalmak összehangolását. Mindazonáltal a kidolgozó az általa benyújtott és a NFÜ által elfogadott ajánlata értelmében a szükséges szakértık bevonása és a kapcsolódó dokumentumok elemzése mellett interjúk készítésével is a készülı SKV relevanciáját mozdította elı. Ezen információkat foglalja össze az 1. fejezet, amit kiegészít az állapotleírást tartalmazó 2. fejezet, illetve az akciótervekhez kapcsolódó környezetvédelmi alapelveket bemutató 3. fejezet. Az SKV további (4-7.) fejezeteiben a fent bemutatott dokumentumelemzés tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a Kormányrendelet 4. melléklete által meghatározott, az egyes fejlesztési célokat lefedı konstrukciók és a környezet védelmi prioritások között fennálló kapcsolatokat, a vonatkozó indikátorokkal együtt. Ezt követıen a kidolgozó javaslatokat tett a várható negatív környezeti hatások mérséklésére, vagy elkerülésére. Mindezt kiegészítik a 9. -hoz kapcsolódóan a határon átnyúló hatások angol és magyarnyelvő bemutatásai. Az SKV kidolgozás folyamatában a konkrét javaslatok az akciótervek készítıivel is egyeztetésre került, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. A 7. közérthetı összegzés fejezet tartalmazza ezen egyeztetés eredményét rögzítı táblázatos és szöveges összefoglalók, amelyek egyúttal rámutatnak a régiókkal történı kapcsolatok mőködıképességére. A készülı SKV-k tekintetében azokat az NFÜ társadalmi egyeztetésre bocsátotta, a társadalmi egyeztetés megjegyzései az anyagban beépítésre kerültek. A kidolgozó az SKV végén helyezte el a vonatkozó jogszabályok győjteményét. Az akcióterv ismertetése: A KDOP stratégiai célja A jövıkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelı képességét megırizze. Az átfogó célt a régió az alábbi specifikus célokkal kívánja elérni Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása A régió városhálózatának fenntartható fejlesztése Regionális kohézió erısítése infrastrukturális beruházásokon keresztül A KDOP SKV-ban tett megállapítások összegzése A SKV során született több javaslat az OP szerkesztési elvei miatt az Akciótervekben kerülhet kezelésre, illetve pontosításra. Az SKV javaslatai közül itt jelennek meg többek között: az anyag-, és energiatakarékos, természetkímélı megoldások érdekében a BAT (Legjobb Elérhetı Technikák) alkalmazása, a fenntartható városfejlesztés kritériumainak megfogalmazása, a NATURA 2000 és egyéb ökológiailag értékes területek védelme, illetve különösen a környezeti szempontok mérhetıségét szolgáló indikátorok részletezése, környezeti indikátorok hangsúlyos megjelenítése. Az akciótervekben kerüljön nevesítésre, hogy a támogatott projektek - különösen a közoktatási infrastruktúrafejlesztések - esetén az OP preferálja a környezettudatosságot erısítı mellékhatású projekteket. Ahol az releváns és értelmezhetı, az elıremutató, anyag- és energiatakarékos, megújuló energiára alapuló infrastruktúra fejlesztések esetén fogalmazódjon meg elvárásként a demonstrációs hatás megjelenítése, illetve ezen tevékenység váljon a projektek disszeminációs kötelezettsége részévé, szorosan a környezeti jelentések közzétételének elvárásával együtt. Az innovációs tevékenységek támogatása során akcióterv szintjén preferálandók az MTA VAHAVA programjának céljait (esetleg is) megvalósító fejlesztések, amelyek környezeti és gazdasági eredményeket is jelenthetnek. Az OP SKV néhány indikátor pótlását javasolja, amelyek az 1. táblázatban megtekinthetık, valamint az akciótervben ezen indikátorok további finomítását indítványozza.

3 Az akcióterv és a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentı szerepe van az elızetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai elıírásoknak megfelelıen (Élıhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Natura 2000, Víz Keretirányelv). A Közép-dunántúli Operatív Program szerkezete, részletezettségének szintje nem teszi lehetıvé a határon átnyúló hatások vizsgálatát, ezért az akciótervek készítése során javasoljuk ezen hatások vizsgálatát. Az SKV javaslata alapján a részletes értékelési szempontokat és monitoring kialakítását az akciótervekkel egy idıben célszerő kidolgozni. Az akciótervek kidolgozása során fontos figyelembe venni az integrált környezeti szempontokat. A program megvalósítása, értékelése során javasoljuk biztosítani a régióban érintett környezetvédelmi célcsoportok számára a kétoldalú párbeszéd lehetıségét, hogy a megfelelı partnerség keretében a felmerülı jobbító javaslatok, észrevételek egyeztetésre kerülhessenek. Ennek megvalósítását már az akciótervek készítése során meg lehet kezdeni, amit a környezeti szempontok horizontális érvényesítéséhez szükséges helyismeret és szakértelem igénye is indokolttá tesz. 1. táblázat Prioritás Indikátor 1. Regionális gazdaságfejlesztés a) A KMOP mőveletek eredményeként az egységnyi kibocsátásra jutó alapanyag felhasználás csökkenése, kg, forrás: EMIR b) A KMOP mőveletek eredményeként létrejött ipari ökoszisztéma alapú együttmőködések száma), db, forrás: EMIR c) A KMOP támogatás ellenében környezeti auditot, éves környezeti jelentést, környezetpolitikai fejlesztést, környezeti számvitel / kontrolling bevezetését vagy komplex környezeti vállalatirányítási rendszert bevezetı KKV-k száma db, forrás: EMIR d) Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energiafelhasználás), kgoe/1000 Euro, forrás: EUROSTAT 2 Regionális turizmusfejlesztés a) ökoturizmus szállásférıhely kapacitása (ágyak száma, db) b) ökoturizmus által befizetett IFA növekedése c) támogatott turizmus infrastruktúra 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése d) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplıi között 3 Integrált városfejlesztés a Közép- a) a meglévı indikátorok megtartása Dunántúlon b) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése c) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében d) zöldfelületek területének növekedése 4. A helyi és térségi kohéziót segítı infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztés 5 A Közép-dunántúli operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) Helyi és térségi kohéziót segítı infrastrukturális fejlesztés e) revitalizált területek nagysága (ha) a) tömegközlekedést használók számának aránya b) P+R rendszer kapacitásainak nagysága c) intermodális csomópontok kiszolgáló kapacitásának nagysága d) kerékpáros és vízi közlekedést használók számának növekedése e) aktív- és kerékpáros infrastruktúra nagysága f) 2000 LEÉ alatti kistelepülés szennyvízkezelési ellátottsága g) a támogatásban részesített közszolgáltatásokat ellátó intézmények 1 m2- re jutó energiafelhasználásának csökkenése h) a megújuló energiaforrások alkalmazásának aránya a humán közszolgáltatási intézményrendszerek között a) a KD OP felhasználásáról szóló információk által elért lakosság száma Az akcióterv célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon a helyi és térségi kohézióját segítı infrastrukturális fejlesztésének támogatásán keresztül a foglalkoztatás növeléséhez, a közoktatás infrastrukturális fejlesztéséhez, az egészségügyi és

4 szociális ellátórendszerek fejlesztéséhez, továbbá a környezeti értékek védelméhez, valamint a regionális és térségi közlekedésszervezés fejlesztéséhez. Az akcióterv 6 konstrukcióra bontja ezen fejlesztési prioritásokat. Konstrukció: Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása A konstrukció céljai közt szerepel a megváltozott munkaképességő emberek kirekesztıdésének csökkentése, társadalomban való részvételük, munkaerı-piacon való tartós foglalkoztatásuk elısegítése önfenntartó munkahelyek létrehozása által, hogy ennek segítségével a társadalom hasznos, értéket teremtı tagjaivá válhassanak. A konstrukcióhoz a termeléshez szükséges épületkorszerősítés, gépek, berendezések beszerzése, a megváltozott munkaképességőek helyszínre jutásához szükséges gépjármőpark megvásárlása, a kiszolgáló infrastruktúra korszerősítése, a betanító és ismeretújító képzések megszervezése tartozik. Konstrukció: Közoktatás infrastrukturális fejlesztése A komponens célja, hogy az óvodai nevelés és az alap- és középfokú oktatás tekintetében a demográfiai és területi sajátosságok szem elıtt tartásával az infrastrukturális feltételek fejlesztése által hozzájáruljon az meglévı különbségek csökkentésében. A konstrukcióhoz épületeinek rekonstrukciója, bıvítése, akadálymentesítése, az épületek részére konyha valamint szükség esetén iskolabusz vásárlása kapcsolódik. Konstrukció: Kistérségi szinten elérhetı egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése A konstrukció célja, hogy az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális hátterének tekintetében egy fenntartható módon és megfelelı színvonalon mőködı intézményrendszer alakuljon ki, elısegítve ezzel a területen meglévı különbségek csökkenését. Mindennek eredményeként nemcsak az ellátórendszer modernizációja történik meg, hanem az egészséges életmód térnyerésével párhuzamosan hosszú távon a lakosság egészségi állapota is javul. A konstrukcióhoz az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése, a rehabilitáció szolgáltatásainak és infrastruktúrájának javítása, a kistérségi járóbeteg szakellátó központok korszerősítése (TIOP lehatárolás alapján), a szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, valamint a gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fellendítése kapcsolódik. Konstrukció: Közszolgáltatások elérését segítı önkormányzati informatikai rendszerek kiépítése, fejlesztése, valamint önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése A konstrukció célja a fogyatékkal élı emberek társadalmi beilleszkedésének és aktív részvételének elısegítése. Emellett hozzá kíván járulni ahhoz is, hogy a fogyatékkal élık számára is elérhetıek legyenek önkormányzati feladatokat ellátó intézmények szolgáltatásai. A konstrukcióhoz a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó önkormányzati informatikai fejlesztése (az Elektronikus közigazgatás OP keretein belül központilag kialakítandó ASP központokra kapcsolódva), illetve az önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése kapcsolódik. Konstrukció: Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése A konstrukció a környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése érdekében a következıket fogalmazta meg célul: a lakossági eredető környezet terhelés csökkentését, ennek keretében a régió kistelepülései korszerő szennyvízkezeléssel való ellátásának javítását élhetıbb vidéki települési környezet megteremtése érdekében; a Duna és a Balaton partján lévı települések értékeinek, köztulajdonban lévı létesítményeinek (kiépített vonalas infrastruktúra, közintézmények) védelmét a sürgıs beavatkozást igénylı magaspartfalak stabilizációjával, az omlásveszély kockázatának csökkentésével; a víztestek jó állapotának elérését, ahhoz való hozzájárulást komplex vízgyőjtı-gazdálkodás keretein belül; valamint a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztésével, a belterületi vizek által okozott károk megelızésével, a veszély csökkentésével. A konstrukcióhoz a mesterséges és természet-közeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazása és az ezekhez kapcsolódó szennyvízelvezetı (közcsatorna)- és elhelyezı rendszer kiépítése tartozik. Továbbá a belvíz-problémát kiváltó okok megszüntetésére irányuló beruházások (víztelenítés, csapadékvíz elvezetés, elvezetıárok-felújítás közmőrekonstrukció stb.) és értékvédelmi építések (támfalépítés, rézsőzés, horgonyzások stb.), valamint a meder rehabilitáció és vízminıség javítása a jó állapot elérése érdekében: vízpótlás, vízvisszatartás, vízvisszatáplálás (vízfolyások, tavak, holtágak, mellékágak) tartozik.

5 Konstrukció: Az elérhetıség javítása és kerékpárút hálózat fejlesztése A) Komponens: Térségi jelentıségő közutak fejlesztése A komponens célja a megfelelı sőrőségő, kiépítettségő és jó minıségő alsóbbrendő (4 és 5 számjegyő) közúthálózat biztosításával a kistérségek kohéziójának erısítése, a kistérségi központok népességmegtartó képességének javítása, a városi szolgáltatások elérésének, illetve a gazdasági fejlıdés és társadalmi innovációk minél gyorsabb terjedésének elısegítése. A komponens elsıdleges célterületei (útjai) a megyei jogú városok, kistérségi központok közvetlen elérhetıségét javító utak fejlesztése. Másodsorban a megyehatáron átnyúló, jellemzıen É-D irányú kapcsolatok fejlesztése. Harmadsorban a hálózati szempontból elınyös zsáktelepülések bekötése. B) Komponens: Belterületi utak fejlesztése A komponens célja a megfelelı kiépítettségő és jó minıségő önkormányzati belterületi utak biztosításával a települési szolgáltatások gyorsabb elérése, a közösségi közlekedési eszközök gyorsabb elérhetısége, a települési népességmegtartó képesség javítása, a gazdasági fejlıdés és társadalmi innovációk minél gyorsabb terjedésének elısegítése, a munkahelyek gyorsabb megközelíthetısége, a településkép javítása, komfortérzet növelése. Cél a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése, a kiépített utak megfelelı mőszaki paramétereinek biztosítása, felújítás, rekonstrukciós munkák végzése belterületi utakon. Kerékpárút hálózat fejlesztése Az intézkedés célja a régió kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kialakítása, bıvítése, a már meglévı elemek hálózatba szervezése, felújítása. Ehhez kapcsolódóan szükséges a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó létesítmények kiépítése, pl.: biztonságos és fedett tárolók, kölcsönzık, szervizek, esetleg kerékpáros szállók létesítése. A konstrukció két komponenséhez a bel- és külterületi illetve a kerékpárutak építése és felújítása és az ehhez kapcsolódó fejlesztések: közlekedésbiztonsági berendezések, közvilágítás és csapadékvíz elvezetés kialakítása, korszerősítése tartozik. Az SKV készítés során folytatott interjúk összefoglalása, a releváns megállapítások összegzése Az SKV-val kapcsolatban az alábbi három szervezet reprezentáns képviselıivel készítettünk interjút: - KÖFE - Magyar Geotermikus Egyesület - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány Mindezzel az általunk megfogalmazott elızetes gondolatok relevanciáját teszteltük. Az elsı kérdéscsoport segítségével mutattunk rá arra, hogy az interjúalanyok tisztában vannak a környezeti fenntarthatóság és az SKV fogalmi körével. Ezt követıen hét kérdéscsoportot vizsgáltunk az érintett akciótervek tematikája szerint bontva: - Társadalmi hatások - Önszervezıdés - Társadalmi szolidaritás - Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása - Hulladékkezelés - Közlekedési beruházások - Természetes élıhelyek Társadalmi hatások A társadalom és a környezet kapcsolatával kapcsolatban ki kell emelni az informáltság egyenetlen fokát, amit tovább ront az a tény, hogy a épp a saját lehetıségeikkel, illetve a mélyebb összefüggésekkel nincs tisztában a lakosság. Mindez valószínősíthetı oka a témával kapcsolatos apátiának. A motiváció kulcsát azonban csak részben eredeztetik a kedvezmények és szankciók területérıl, sıt, az alábbi területek szempontjából alaposan megoszlanak: - Turisztika - Egészségügyi ellátás - Szociális ellátás - Közoktatás Az egészségügyi és a szociális ellátás esetében a szelektív hulladékgyőjtésre és az alternatív energiahasznosításban lelik a megoldás kulcsát. A közoktatás szempontjából az épített környezet által sugárzott pozitív légkört, mint a nevelés szerves részét emelik ki. Az alkalmazottak szerepével kapcsolatban megegyezés alakult ki arról, hogy az ı motiváltságuk alapvetıen a

6 szervezet magatartásának függvénye. Az egészségügyi és szociális szféra és a közoktatás alkalmazottainak szempontjából az alulfizetettséget említi meg a legfıbb problémaként. Önszervezıdés Az állam környezetvédelmi szerepével kapcsolatban elsısorban annak szabályozói és végrehajtói tevékenységet emelik ki, illetve a civil szervezıdésekkel kapcsolatos partnerséget. Emellett fontosnak tartják a megfelelı feladatelosztást a központi és a helyi közigazgatás egységei között. A hazai környezetpolitika szempontjából annak ötlettelenségét kifogásolták. A civil szervezetek gyakorlati szerepével kapcsolatban, bár fontosnak tartanák ıket, hazai viszonylatban komoly hiányosságokról számolnak be, ami miatt nem eredményeznek releváns visszacsatolást az állam számára. Ennek ellenére szakmai tudásuk szempontjából az állami szereplıkkel egy szinten helyezik el ıket. Társadalmi szolidaritás Az akadálymentesítéssel kapcsolatban egyöntető véleményt kaptunk annak rendkívüli hiányosságairól, amelynek kezelése során nem is elsısorban a környezetbarát, hanem az ésszerő megoldások alkalmazását tartják szükségszerőnek kiemelve az újrahaszosított anyagok alkalmazását. A megfelelı színvonal eléréséhez a fizikai infrastruktúra kiépítése mellett az alkalmazottak hozzáállásának javítását is elengedhetetlennek tartják. Mindemellett megjelent az idegen nyelvő tájékoztatás szükségessége is. Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása Mindhárom szakértı kiemelte a jelenlegi szénhidrogén alapú hazai energetika gazdaságtalan voltát, illetve azt, hogy maga a meglévı infrastruktúra alkalmatlansága gátolja leginkább az alternatív energiaforrások kiaknázását. A közmőolló problémáját kevésbé tartják fontosnak, mivel ennek kezelésére komoly programok zajlanak. A természeti erıforrások fenntartható használata szempontjából egyedül a mezıgazdaságban zajló programokat emelték ki, azonban nem túl kedvezı értékelés mellett. Az operatív programok esetében kiemelik az alacsony támogatási arányt, mint gátló tényezıt. Arra a kérdésre, hogy az egyes pályázatok esetében mennyire volna célszerő elınyt jelentı szempontként meghatározni a megújuló energiaforrások felhasználását, erısen helyeslı válaszokat kaptunk kiemelve, hogy ezen a téren a forprofit szféra még meg is elızi a közszférát, ahelyett, hogy jó példát nyújtana számukra. A megújuló energiaforrások szempontjából a geotermikus és a biomasszából kinyerhetı energiát tartják kulcsfontosságúnak, illetve a biogázt lokális megoldást nyújtó tényezınek. Hulladékkezelés A hulladékkezelés kapcsán meglehetısen eltérı véleményeket kaptunk. Egyfelıl kiemelik az ipari mértékő szelektálás hiányát, illetve azt, hogy csupán a rendkívül jövedelmezı színesfém újrahasznosítás esetében beszélhetünk fejlıdésrıl, a többi hulladék feldolgozásánál a fejlıdés rendkívül lassú. A szelektív hulladékgyőjtést mindenképpen támogatandó és kiterjesztésre szoruló tevékenységként ítélték meg, amely mögött azonban komoly infrastruktúrát kell állítani. A veszélyes hulladékok esetében viszont komoly problémákról számoltak be, különösképpen az innovatív pilot projektek a támogatásának teljes hiánya miatt. Közlekedési beruházások A turizmus negatív környezetre gyakorolt hatását nem tartják számottevınek. Ellenben a közlekedési rendszerek szervezetlenségét komoly környezeti veszélynek tartják. Külön kiemelik a kerékpáros és gyalogos közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését, illetve a helyi tömegközlekedés alternatív energiaforrásokkal történı mőködtetésének fontosságát. A hajóközlekedés fejlesztését elsısorban a fıvárosban tartanák fontosnak. A jármőforgalom korlátozását egyes védett területeken valódi megoldásnak tartják. Természetes élıhelyek Valamennyi szakértı egyetért abban, hogy egy alulfinanszírozott terület, illetve nincs meg a szükséges összhang az érintett tulajdonosok és a környezet védelme között. A természetes élıhelyek védelmét így elsısorban azzal magyarázzák, hogy azok nehezen megközelíthetıek, illetve az országos szintő védettséget élveznek. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fejlesztésének csupán áttételes, nevelı szerepe van a természetes élıhelyek kapcsán. Mindezek során ki kell emelni azt, hogy a rászoruló társadalmi rétegek jobban rá vannak kényszerülve a természet kihasználására, mint a gazdagabbak. A közoktatásnak is törekednie kell arra, hogy ez a különbség mérséklıdjön. A szociális és az egészségügyi fejlesztéseknek nincs releváns hatása a természetes élıhelyek védelmének fejlesztésére, a közoktatás esetében megvalósuló beruházások során azonban az ökológiai modellezés demonstratív és kísérleti eszközeinek beszerzése terepi kísérleti eszközök beszerzése lehet célravezetı. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A régió táji-természeti adottságai, nagy történelmi és kulturális múlttal bíró tájegységei és városai kiemelkedık. Területén a Dunántúli-középhegység mészkı- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltésessel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezıfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezıgazdaság, azon belül is a növénytermesztés kitőnı területei, míg az elıbbiek az ásványkincsekben való gazdagság alapjait

7 adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bıvelkednek. A régió vízfolyásainak fı vízgyőjtıje a Duna, kisebb vízgyőjtıi a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha-patak rendszerei. A Duna 130 km-en, Közép- Európa legnagyobb tava, a Balaton (592km 2 ) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó. Mindezek és a Bakony hegység kiemelkedı idegenforgalmi vonzerıt jelentenek. A természeti változatosságból is következik, hogy a Közép-Dunántúl tájtípusokban a leginkább bıvelkedı régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió vízellátása megoldott, az ivóvíz Fejér és Komárom-Esztergom megyében 100%-ban, míg Veszprém megyében 87%-ban felszín alatti vízkészletbıl kerül kitermelésre. Felszíni vízkészlet hasznosítására a Balaton üdülıkörzetben kerül sor. A legjobb minıségő ivóvíz a dunántúli karsztos területek vízadóiból nyerhetı. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minıségi ivóvízbázis, hegyi források és patakok, barlangi vízfolyások formájában fontos tájérték, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, mely vízbázisok jelentıs része sérülékeny. Az egészséges ivóvízkészlet megóvását szolgálja a hosszú távú biztonságos ivóvízellátást alapkövetelményének tekintı vízbázis védelem. A levegı minıségét általában a nagyvárosok térségében rontja számos kötött és mozgó szennyezı forrás. A régióban alapvetıen problémát jelent az erımővi kibocsátás és egyes városok főtımővei, a közlekedés problémái. A környezet terhelése növekedett a közúti forgalom radikális felfutása és a még meglévı közmőolló nyitottsága miatt. Új negatív jelenség a beépített területek robbanásszerő növekedése, az összefüggı természetes környezetek feltöredezése. A környezet állapotára negatívan hatnak a régióban felhagyott bányák. Az elmaradt rekultiváció eredményezte gondozatlan tájsebek problémát kiemelkedıen az egyes iparvidékeken jelentenek. A szennyvízelhelyezés szempontjából rendkívül fontos a régió településeinek érzékenységi besorolása. A Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentıs szennyezıdésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, vízminıség-védelmi szempontból kiemelten védendı tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A települések 55,1 %- a érzékeny, míg 43,89 %-a fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. Az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások és tavak védelme a régióban egyik legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkezı szennyvíz kezelésének megoldását. Fejlesztésekre elsısorban az érzékeny területeken, az üzemelı sérülékeny vízbázisok területén, valamint a tavak, elsısorban a Balaton vízminıség védelmének megóvása érdekében a partközeli településeken kerül sor. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 10 év alatt 41,8%-ról 69,2%-ra emelkedett. A régióban 98 db szennyvíztisztító telep üzemel, melyek hidraulikai kapacitása elmarad a tervezettıl, a rendelkezésre álló kapacitás nem kihasznált. A régióban szennyvíztisztításra átvett szennyvízmennyiség mennyiségének közel 100%-a mechanikai és biológiai tisztítást követıen kerül elvezetésre a befogadókba. A nem veszélyes települési szilárd hulladék győjtése a régióban teljes egészében megoldottnak mondható. A Közép-dunántúli régióban korszerő hulladékkezelı rendszerek igen csekély számban épültek ki, illetve nincs olyan hulladékégetı berendezés, amelyben a jelentıs főtıértékkel rendelkezı hulladékok a hı hasznosítása mellett az elıírásoknak megfelelıen ártalmatlaníthatóak lennének. A hulladékok szelektív győjtését alkalmassá tevı hulladékudvarok, győjtıszigetek száma a keletkezı hulladék mennyiségéhez képest kevés. A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítı. A régióra vonatkozó speciális beavatkozási terület, hogy a Balaton kiemelt üdülıkörzetéhez tartozó települések esetében hulladéklerakó építésére nincs lehetıség. Energiahatékonyság terén az épületek hıszigetelési-, és főtési rendszerei elavultak, a tömegközlekedés gazdaságos üzemeltetése környezetvédelmi szempontból szükséges. A régióban a megújuló energiaforrások kihasználása növekedıben van. Mind környezetvédelmi szempontból, mind energiahatékonyság terén növelni kell a megújuló energiaforrásokkal elıállított hı- vagy villamosenergia termelést. Jelentıs szerepet kaphat a régióban a biomassza, a nap-, víz- és szélenergia, valamint a geotermikus energia is. Jelenleg a biomassza rendelkezik a legnagyobb energiaforrás-potenciállal, de ez napjainkban nagyrészt tőzifát jelent. A bioüzemanyagok elıállítása és a biogáz telepek kialakítása is számos lehetıséget hordoz. A biomassza mellett a napenergia kedvezıbb hasznosításában vannak komolyabb lehetıségek a régióban. A régió óvodai, az alap- és középfokú oktatási, az egészségügyi illetve a szociális intézmények infrastrukturális állapota, valamint a közút- és vasúthálózat minısége nem megfelelı, fejlesztésre szorul. A regionális oktatási, képzési rendszer struktúrája nem felel meg a gazdaság igényeinek, valamint a meglévı infrastruktúra sem megfelelı színvonalú, azonban az egyes kistérségek eltérı igénnyel és szükséglettel rendelkeznek a közösségi célú infrastrukturális fejlesztések területén. A Régióban a megváltozott munkaképességő emberek munkaerı-piaci beilleszkedése jelenleg nem megfelelı színvonalú. A társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok és a szociális ellátórendszer kapcsolata hiányos. Az érintett Régióban, az utóbbi években lezajlott dinamikus gazdasági növekedéssel nem járt együtt a lakosság

8 általános egészségi állapotának javulásával, ugyanakkor a gazdasági élet és társadalmi élet valamennyi területén egyre inkább kiváló, egészséges és csúcsteljesítményekre képes munkaerıt követelnek. Mindeközben a szociális szolgáltatások a régió huszonhat kistérségébıl húszban nem elérhetıek. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény alapján a már meglévı középületek akadálymentesítését legkésıbb január 1-ig kellett volna elvégezni, amely azonban nem valósult meg teljes mértékben, ezáltal a célcsoport életkörülményei továbbra sem javultak. A régió aprófalvas térségei, 2000 lakosegyenérték alatti települései a kiépítés gazdaságtalansága miatt a szennyvízkezelés és elhelyezés nem megoldott. A hegyvidéki környezet változatos felszíni formakincsének egyik sajátos elemei a magas partfalak, amelyek geológiai sajátosságok miatt meglehetısen instabilak. Az omlások veszélyét növeli a talajvíz szintje, a beépítettség foka, a térség rezgésszintje (utak, vasutak) és az altalaj minısége. A régió mellékúthálózata kapacitás tekintetében túlterhelt, állapota nem kielégítı, ezért fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A forgalom növekedése miatt a balesetveszély és a káros környezeti hatások nıttek, ezzel szemben a haladási sebesség és az utazáskényelem nagymértékben csökkent. A régión belüli elérési idı nem igazodik a korszerő gazdaságszervezési követelményekhez, a gyakorlati elérési idık jelentısen meghaladják az optimális közlekedési körülmények közötti idıtartamot. A régióban 53 zsáktelepülés található, ebbıl Fejér megyében 18, Komárom-Esztergom megyében 8 és Veszprém megyében 27 db. A mellékúthálózat burkolatának állapota jelentısen romlott az elmúlt években. Az általános negatív tendencia a pályaszerkezet öregedésének, avulásának, az igénybevétel növekedésének, az idıjárási viszonyoknak és a nem megfelelı mértékő karbantartásnak köszönhetı. A foglalkoztatás terén a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, valamint a munkaerıpiacról tartósan kiszorult, vagy veszélyeztetett társadalmi csoportok munkaerı-piaci re-integrációja jelenleg nem megoldott. Felmérések és a közötti idıszakra vonatkozó tapasztalatok is alapján szüksgées a közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére. A Közép-dunántúli régióban az egészségügyi és a szociális ellátórendszer infrastrukturális állapota sok esetben nem megfelelı, ellátáshiányos területek találhatóak, amelyek a jelenlegi helyzet fenntartása esetén további problémákat gerjesztenek. Az önkormányzatok és önkormányzati intézmények épületei jelentıs részében nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. Az elmúlt idıszakban szennyvízkezelés terén végbement jelentıs fejlıdés ellenére (a csatornahálózat hossza 1,6 szeresére nıtt között a régióban) továbbra is az egyik legfontosabb feladat a településeken keletkezı szennyvíz kezelésének megoldása az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások, és tavak védelme érdekében. Elmondható, hogy a lakosság átlagban 80 % körüli arányban köt rá a kiépült szennyvízcsatorna hálózatra, de megfelelı ösztönzéssel ez az arány %-ra növelhetı. A régió geológiai, geomorfológiai és éghajlati viszonyai alapján a domb- és hegyvidékeinken a felületi és lineáris erózió valamint a derázió jelentıs; a Balaton partján, valamint a Duna mentén - a felszínen lévı laza üledékes kızet erózióval szembeni gyenge ellenállása, a meglévı vizes közeg eróziós pusztító hatása, valamint az erózió bázis fokozatos süllyedése miatt kialakult omlásveszélyes magaspartok kiemelt mértékben érintik a régiót. A Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentıs szennyezıdésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, vízminıség-védelmi szempontból kiemelten védendı tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A Régió kiterjedt karszt-vidékei és az alattuk húzódó ivóvízbázis megkülönböztetett védelmet, a felszíni és felszín alatti vízkészlet fokozatos minıségromlásának megakadályozása kiemelt figyelmet, térségi szinten összehangolt fejlesztést igényel. A fejlesztések szükségességét vizsgálva különösen a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer és az európai jelentıségő (Nemzetközi Jelentıségő Vizes Élıhelyek védelmérıl szóló ún. Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó) Tatai Öreg-tó és vízgyőjtıje rekonstrukciója igényel célzott és komplex vízgyőjtıre kiterjedı szintő beavatkozást. A régió közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvezınek mondható, hiszen az országot érintı legfontosabb tranzit-irányú (É-D KNY Európa) útvonalakon fekszik. A kedvezı földrajzi adottságokkal erıs ellentétben van a közlekedési létesítmények elégtelen kiépítettsége, valamint leromlott mőszaki állapota. A régió fı áramlási tengelyei mind a mennyiségi, mind a minıségi mutatókat tekintve, nemcsak a nyugat-európai szinttıl, de a lényegesen alacsonyabb országos átlagtól is elmaradnak, a közlekedési kapcsolatok kiépítettsége az észak-déli irányú közlekedési lehetıségekhez képest alacsony. A települési szintő önkormányzati utak jelentıs része leromlott mőszaki állapotú. A közlekedési létesítmények megfelelı szintő kiépítettsége fontos ahhoz, hogy a lakosság a munkába járást, a szolgáltatások elérését, a közösségi közlekedési csomópontokat képesek legyenek minél rövidebb idı alatt elérni.

9 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi elıirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem elıtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelı szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlıdés. A fenntartható fejlıdés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlıdés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetıvé teszi a jövı generációk teljes értékő élethez szükséges lehetıségeit. Az EU ezen fenntartható fejlıdési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tőzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlıdést a környezet lehetı legkisebb terhelésével érje el. A lehetı legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levı változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélıbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erıforrásokat körültekintıen kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezıkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezıen figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplı fejlesztésnek maximálisan szem elıtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Az OP átfogó céljainak környezettudatos szempontú megvalósításához szem elıtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetıen négy nagy témakörbe csoportosítva -különbözı egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elı a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhetı technikát (BAT). Minimalizálják, illetve a lehetı legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkezı hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehetı legkörnyezetkímélıbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitőzések figyelembevételével az akciótervben szereplı fejlesztések során a lehetı legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelı tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven győjthetı legyen, lehetıségek szerint a keletkezı szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelı minıségő ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. Ezek értelmében az akciótervben szereplı fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkezı szennyvíz megfelelı kezelésérıl (pl.: szennyvízgyőjtı hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelmérıl szóló elıírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvetı feltétele az emberi igényeket kielégítı környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelıen védeni kell a káros emberi behatásoktól. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megırzésére, illetve a tevékenységet a lehetı legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb elıírásokat és elérendı határértékeket ezen a területen ír elı. Egyértelmő cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tőzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növelésérıl (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotói-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növelésérıl is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe,

10 lehetıség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztései által érintett területek élıvilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínősíthetı hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létezı, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erıs pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erıs negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülı közötti idıszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitőzések alapján a környezet védelmére irányuló fı céloknak négy átfogó csoportja jeleníthetı meg, melyek tételesen a következık: Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlıdés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erıforrások (víz, föld, levegı) megırzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínőségének megtartása A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzését, illetve helyreállítását tőzi ki célul A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlıdésben oly módon, hogy a növekvı jólét csökkenı környezetterheléssel járjon együtt A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmőködés erısítése Az említett szempontok köré szervezıdik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényezı esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitőzések racionalizálása érdekében az NKP II. elsı két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyezı hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelı ökológiai állapotának biztosítása megnevezéső prioritás értelmében az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése A felszíni vizek minıségének javítása A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme A vizek kártétele elleni védelem Talajvédelem Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme Erdık természetvédelme Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása Földtani értékek megóvása Természeti erıforrások fenntartható használata Kémiai kockázat csökkentése Egészségmegırzés Az élelmiszerbiztonság növelése A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése Települési környezetminıség javítása

11 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása L- K- K- K K+ 0 K+ K+ K+ L+ Közoktatás infrastrukturális fejlesztése L-- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ + K+ K+ + K+ K+ + L+ Kistérségi szinten elérhetı egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése L- K+ L- K K+ L- K+ + K+ K+ L+ Közszolgáltatások elérését segítı önkormányzati informatikai rendszerek kiépítése, fejlesztése ill. Önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése L K+ 0 L+ 0 0 L+

12 Az elérhetıség javítása és a kerékpárút hálózat fejlesztése L- K K K K K K K K K K L- K+ K+ K+ L+ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhetı alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsısorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerően megjelenı kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenık (attól függıen, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegő hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükbıl fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentısebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelıen, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható. 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erısítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyezı fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezık azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Konstrukció: Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása és 11. környezetvédelmi prioritás: A hagyományos, fosszilis energiahordozók elégetésével üzemelı főtési módszerek alkalmazásával a létesítmény szennyezi a levegıt. Azáltal, hogy a program céljai között gépjármővásárlás is szerepel, szintén felmerül a légszennyezés, mint környezetvédelmi veszélyforrás. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt kérdésként, megoldandó problémaként merülhet fel az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő kezelése és elhelyezése. Javaslatunkban tehát szorgalmazzuk, hogy a létesítmények, gépek és jármővek tervezése, megvalósítása, illetve beszerzése, majd üzemeltetése során minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek a megújuló energiaforrások felhasználására. Épületek és helyhez kötött berendezések esetén történhet mindez lokális geotermikus, továbbá biomassza minierımő alkalmazásával, míg gépjármővek esetében bioetanol, illetve biodízel üzemő meghajtás elınyben részesítésével. A közmőolló által jelentett probléma megoldását a szennyvíz lokális kezelése és ártalmatlanítása oldhatja meg, amelynek másodlagos terméke (biogáz) alkalmas lehet energetikai célú hasznosításra és 15. környezetvédelmi prioritás: Azáltal, hogy a megváltozott munkaképességő embereket különbözı betanító és ismeretújító képzésekben részesítik a konstrukció keretében, lehetıség nyílik arra is, hogy ismereteket kapjanak az egészségtudatos életmóddal és a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokásokkal kapcsolatban. 2. Konstrukció: Közoktatás infrastrukturális fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Problémát jelent, hogy a hagyományos technikai megoldások alkalmazásával nem kezelhetı a légszennyezés által jelentett probléma, amit tovább fokoz az iskolabuszok esetleges üzembe állítása. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt nem szavatolható az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő

13 kezelése és elhelyezése. Ezért javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása során fordítsanak gondot arra, hogy azok további mőködése elısegítse a természeti erıforrások fenntartható használatát. Bár az iskolabusz, lehetıséget nyújt a személyautó forgalom csökkentésére, azonban bioüzemanyagok alkalmazásával tovább csökkenthetı az általuk okozott környezeti kár. A megújuló energiaforrások használata mellett elı kell segíteni megfelelı csatornázottság, illetve központi szennyvíztisztító hiányában a szennyvíz autonóm ártalmatlanítását megvalósító megoldások alkalmazását és 15. környezetvédelmi prioritás: Mivel az eljövendı generációk oktatásába beépíthetı a természeti és természetközeli értékek védelmének igénye, ezért itt pozitív irányú kapcsolat létrehozását tartjuk célszerőnek, annál is inkább, mivel a fenntartható fejlıdés megvalósításához szükség van a társadalmi háttér biztosítására és 15. környezetvédelmi prioritás: Az óvodások és iskolások nevelése során törekedni kell arra, hogy megtanulják, mi módon lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy élhetıbb környezetet. Különös tekintettel arra, hogy tudatosuljon bennük a kemikáliák túlzott használatával jelentkezı kockázat, illetve annak a táplálkozásra gyakorolt hatása. A fent felsoroltakból következik, hogy az udvar- és konyhafelújítás, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése során is minél fokozottabban kell elısegíteni a gyermekek körében a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését a környezet- és egészségtudatosabb életvitel elısegítése érdekében (pl. reform konyhák kialakítása). 3. Konstrukció: Kistérségi szinten elérhetı egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló technológiák nem teszik lehetıvé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben a felhasznált gyógyszerek és egyéb kemikáliák súlyos károkat okozhatnak, ha megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a dél-dunántúli közmőolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével és 15. környezetvédelmi prioritás: A lakosság ezen szolgáltatások igénybevételekor a sokkal nyitottabb az élhetıbb környezet kialakításának megvalósítására, ezért ez úton célszerő lehet terjeszteni azon megoldásokat, amelyek ezt elısegítik. Mindezt elı lehet segíteni passzív módon (brosúrák, ingyenesen elvihetı folyóiratok terjesztésével), de az ilyen létesítmények esetében szempont kellene legyen az is, hogy beépítsenek olyan elemeket, melyek javítják a lakosság tájékozottságát, és elkötelezettségét a környezet- és egészségtudatos életmód mellett, pl. elıadások és tréningek segítségével, szakemberek további képzésével. Azzal, hogy a konstrukció magában foglal gyermekjólléti alapellátásokat is, szintén mód nyílik a felnıtt lakosság ezirányú képzettségének növelésére. 4. Konstrukció: Közszolgáltatások elérését segítı önkormányzati informatikai rendszerek kiépítése, fejlesztése Önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése 1. és 11. környezetvédelmi prioritás: Bár az akadálymentesítés környezeti hatásai marginálisnak tőnhetnek, azonban tervezésük, megvalósításuk és mőködtetésük során törekedni kell arra, hogy a felhasznált építıanyagok, illetve a meghajtás módja a lehetı legkisebb mértékben terhelje a környezetet. 5. Konstrukció: Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése és 11. környezetvédelmi prioritás: A közmőolló regionális és hazai túlzott nyitottsága közvetlenül károsítja az ivóvízbázist, amely sürgısen megoldandó probléma. Közvetett, ám nem elhanyagolható a kezeletlen szennyvíz légszennyezı hatása, az aerob környezetben végbemenı lassú égés (rothadás) során ugyanis széndioxid kerül a levegıbe. A konstrukció erre a problémára ad megoldást azzal, hogy létrehozza a szennyvíz összegyőjtéséhez és kezeléshez szükséges infrastruktúrát. A hálózat kiépítése azonban önmagában nem elég, különösen abból a szempontból, amit egy megfelelıen kiépített anaerob rothasztó bázisán megvalósuló biogáz erımő építésével nyerhet a régió társadalma és 15. környezetvédelmi prioritás: A víztestek javítása, a veszélyes magaspartfalak stabilizációja és a kiépített vonalas infrastruktúra védelme egyaránt igényli a környezetbarát technológiák alkalmazását. Mint azt az elızı pontban már kifejtettük, rendkívüli fontosságú a szennyvizek kezelésének problémája. A partfalak rehabilitációja során azonban ügyelni

14 kell arra, hogy a munkálatok ne károsítsák indokolatlan mértékben ezen speciális élıhelyek állat- és növényvilágát. A vonalas infrastruktúra karbantartása során ugyancsak vigyázni kell a környezeti állapotra ilyen helyzet lehet az utak téli csúszásmentesítésének biztosítása, vagy a vasútvonalak korszerősítése során a villamosítás megvalósítása és 15. környezetvédelmi prioritás: Abban az esetben, ha a lakossági eredető környezeti terhelés csökkentése a konstrukció célja, nem szabad kihagyni a célcsoport egészség- és környezettudatosságának a javítását sem. A fizikai infrastruktúra optimális üzemeltetéséhez ugyanis szükség van a megfelelıen motivált és ismeretekkel rendelkezı lakosság partnerségére. 6. Konstrukció: Az elérhetıség javítása Kerékpárút hálózat fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Az utak felújítása, illetve építése természetszerőleg magával vonja az érintett területek gépkocsiforgalmának növekedését. Mindez növeli a légszennyezettséget. Javaslatunkban azonban mégis fontosnak tartjuk ezeket a beruházásokat, mivel a zaj és porszennyezést jelentısen csökkenti egy ilyen mőút építése, illetve az infrastruktúra nem tranzitforgalom igényeit elégíti, hanem a meglévı forgalom számára nyújt kulturált megoldást. Emellett csökkenti a fıutak terhelését is. A kerékpárutak építése tovább csökkenti a légszennyezettséget. Az építési munkálatok során azonban törekedni kell a természeti értékek megóvására, amit a nyomvonal meghúzása és a kivitelezés során kell figyelembe venni és 15. környezetvédelmi prioritás: A megfelelı kapcsolódó kerékpáros infrastruktúra kialakítása kapcsán javasoljuk, hogy annak használatát minél inkább népszerősítsék a lakosság körében programok, túrák, tréningek szervezésével. Ezáltal javítható a lakosság egészségügyi állapota, illetve jobban megismerhetik környezetük értékeit. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv idıszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerősített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlıdést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetık. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérıszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv komponensei szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelıen túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérıszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintő felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. Konstrukció: Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest

15 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 4.2 Árvízvédelmi fıvédvonal elıírt kiépítettsége Alapállapot: 62%; Célállapot: 75-80% 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100%

16 - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 2. Konstrukció: Közoktatás infrastrukturális fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 4.2 Árvízvédelmi fıvédvonal elıírt kiépítettsége Alapállapot: 62%; Célállapot: 75-80% 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi elıírásokat ki nem elégítı, üzemelı hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az elıírásoknak meg nem felelı lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 5.3 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a növényvédıszer maradék meghaladja a határértéket 5.4 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a nehézfém koncentráció meghaladja a határértéket Alapállapot: 1%; Célállapot: határérték túllépés ne legyen 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma Alapállapot: 115db; Célállapot: 10%-os csökkenés

17 6.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.4 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 6.5 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegırzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggı természetes/természetközeli élıhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdık természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdı-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdısültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az ıshonos fafajokkal borított erdıterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdık arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdı arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 8.5 Erdırezervátumok területe (összes erdı arányában) Alapállapot: 0,55%; Célállapot: 1% 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 9.1 A védelmi és Alapállapot: 2,5%; Célállapot: 4% 9.2 a külterjes agrárzónába tartozó mezıgazdasági területek aránya az ország területéhez képest Alapállapot: 25%; Célállapot: 28% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése

18 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 3. Konstrukció: Kistérségi szinten elérhetı egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 4.2 Árvízvédelmi fıvédvonal elıírt kiépítettsége

19 Alapállapot: 62%; Célállapot: 75-80% 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 4. Konstrukció: Közszolgáltatások elérését segítı önkormányzati informatikai rendszerek kiépítése, fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010)

20 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( ) 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 5. Konstrukció: Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( )