HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Átírás

1 Az akcióterv neve ÉMOP A turisztikai potenciál erısítése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám ÉMOP_TPE_V_7.5

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása Az SKV készítésének jogszabályi megfelelısége: Az SKV készítése során a kidolgozó az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltak szerint járt el. A közbeszerzési eljárást megelızıen a közbeszerzési eljárásban szerepeltett elvárt tematikát a NFÜ a jogszabály a 7. (1)-ben foglaltak szerinti egyeztetésnek vetette alá. A jelen SKV-t kidolgozó konzorcium a munkája keretét adó SKV tartalmat a munkaindító megbeszélések alapján az NFÜ-vel egyeztette, majd annak elfogadását követıen a végleges változatokat elkészítette. A munkakezdı megbeszélés során az Ügynökség magára vállalta a különbözı akcióterveket érintı SKV-tartalmak összehangolását. Mindazonáltal a kidolgozó az általa benyújtott és a NFÜ által elfogadott ajánlata értelmében a szükséges szakértık bevonása és a kapcsolódó dokumentumok elemzése mellett interjúk készítésével is a készülı SKV relevanciáját mozdította elı. Ezen információkat foglalja össze az 1. fejezet, amit kiegészít az állapotleírást tartalmazó 2. fejezet, illetve az akciótervekhez kapcsolódó környezetvédelmi alapelveket bemutató 3. fejezet. Az SKV további (4-7.) fejezeteiben a fent bemutatott dokumentumelemzés tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a Kormányrendelet 4. melléklete által meghatározott, az egyes fejlesztési célokat lefedı konstrukciók és a környezet védelmi prioritások között fennálló kapcsolatokat, a vonatkozó indikátorokkal együtt. Ezt követıen a kidolgozó javaslatokat tett a várható negatív környezeti hatások mérséklésére, vagy elkerülésére. Mindezt kiegészítik a 9. -hoz kapcsolódóan a határon átnyúló hatások angol és magyarnyelvő bemutatásai. Az SKV kidolgozás folyamatában a konkrét javaslatok az akciótervek készítıivel is egyeztetésre került, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. A 7. közérthetı összegzés fejezet tartalmazza ezen egyeztetés eredményét rögzítı táblázatos és szöveges összefoglalók, amelyek egyúttal rámutatnak a régiókkal történı kapcsolatok mőködıképességére. A készülı SKV-k tekintetében azokat az NFÜ társadalmi egyeztetésre bocsátotta, a társadalmi egyeztetés megjegyzései az anyagban beépítésre kerültek. A kidolgozó az SKV végén helyezte el a vonatkozó jogszabályok győjteményét. Az akcióterv ismertetése: Az ÉMOP átfogó célja A régió gazdasági versenyképességének javítása, figyelemmel a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek mérséklésére. Az átfogó célt a régió az alábbi specifikus célokkal kívánja elérni 1. A gazdaság helyi erıforrásokat, együttmőködéseket kihasználó versenyképességének javítása 2. A turizmus jövedelemtermelı képességének javítása 3. A társadalmi kohézió erısítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása Az EMOP SKV-ban tett megállapítások összegzése Az Észak-magyarországi Operatív Program jelentıs elırehaladást ért el a fenntarthatóság felé való elmozdulás tekintetében. Az OP megfelelı alapot és egyértelmő iránymutatást ad az akcióterv készítıi számára a fenntartható fejlıdés további szempontjainak részletes meghatározásához. Az SKV során született javaslatok az akciótervekben kerülhet kezelésre, illetve pontosításra. Az SKV javaslatai közül itt jelennek meg többek között: az anyag-, és energiatakarékos, természetkímélı megoldások érdekében a BAT (Legjobb Elérhetı Technikák) alkalmazása, a fenntartható városfejlesztés kritériumainak megfogalmazása, a NATURA 2000 és egyéb ökológiailag értékes területek védelme, illetve különösen a környezeti szempontok mérhetıségét szolgáló indikátorok részletezése, környezeti indikátorok hangsúlyos megjelenítés. További javaslat, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító egyéni vagy közösségi pályázók pozitív diszkriminálásban részesüljenek a fejlesztéseket követıen is hagyományos energiaellátást kiépítı pályázókkal szemben. A horizontális elvek érvényesítése érdekében azok a fejlesztések támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet (minimális fenntarthatósági követelmény), illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. A környezeti szempontokhoz való illeszkedést az akciótervek során szintén lehet

3 és szükségszerő is érvényesíteni az NKP II. ide vonatkozó szempontjai, továbbá a évi cselekvési terv, és a VAHAVA projekt által javasolt megoldások figyelembe vételével. Az OP SKV néhány indikátor pótlását javasolja, amelyek az 1. táblázatban megtekinthetık, valamint az akciótervben ezen indikátorok további finomítását indítványozza. Az akcióterv és a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentı szerepe van az elızetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai elıírásoknak megfelelıen (Élıhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Natura 2000, Víz Keretirányelv). Mivel az EMOP tartalmi részletezettsége, valamint az elégtelen információk miatt a határon átnyúló hatásokat nem lehet érdemlegesen vizsgálni az OP szintjén, ezért az SKV javaslata alapján az akciótervek készítésével párhuzamosan történjen ezen hatások vizsgálata. 1. táblázat Prioritás 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése 2 A turisztikai potenciál fejlesztése Indikátor a) A mőveletek eredményeként az egységnyi kibocsátásra jutó alapanyag felhasználás csökkenése, kg, forrás: EMIR b) A mőveletek eredményeként létrejött ipari ökoszisztéma alapú együttmőködések száma), db, forrás: EMIR c) A támogatás ellenében környezeti auditot, éves környezeti jelentést, környezetpolitikai fejlesztést, környezeti számvitel / kontrolling bevezetését vagy komplex környezeti vállalatirányítási rendszert bevezetı KKV-k száma db, forrás: EMIR d) Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energiafelhasználás), kgoe/1000 Euro, forrás: EUROSTAT e) A BAT listán szereplı technikák alkalmazásának száma a) ökoturizmus szállásférıhely kapacitása (ágyak száma, db) b) ökoturizmus által befizetett IFA növekedése c) revitalizált területek nagysága (ha) d) aktív- és kerékpáros infrastruktúra nagysága e) támogatott turizmus infrastruktúra 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése f) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplıi között 3. Településfejlesztés a) 2000 LEÉ alatti kistelepüléseken a szennyvízkezelési ellátottság bıvülése b) revitalizált területek nagysága (ha) c) települési zöldfelületek nagyságának változása 4. A humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése a) a támogatásban részesített közszolgáltatásokat ellátó intézmények 1 m2- re jutó energiafelhasználásának csökkenése b) a megújuló energiaforrások alkalmazásának aránya a humán közszolgáltatási intézményrendszerek között a) tömegközlekedést használók számának aránya b) P+R rendszer kapacitásainak nagysága c) intermodális csomópontok kiszolgáló kapacitásának nagysága d) kerékpáros és vízi közlekedést használók számának növekedése a meglévı indikátorok megtartása e) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése f) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében 2. akcióterv A turisztikai potenciál erısítése Az akcióterv célja, hogy a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minıségi javításával a program hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének a javításhoz, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erıforrások fenntartható használatához.

4 1. konstrukció: Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése 1. rész: Térségi turisztikai nagyattrakciók fejlesztése. Céljai a következık: 1. Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül nagyattrakciók létrehozása, építve a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire. 2. A turizmusból származó jövedelmek növelése. 3. A régióba érkezı turisták számának és átlagos tartózkodási idejének növelése. Támogatható tevékenységek: a világörökségi helyszínek turisztikai, természeti és kulturális örökséggel összefüggı turisztikai infrastruktúra támogatása, (látogatóközpontok, oktatóbázisok, bemutatóhelyek kiépítése, fejlesztése, kulturális világörökséghez tartozó infrastrukturális fejlesztések támogatása) a régió specifikus, tematikus kulturális utakhoz kapcsolódó komplex fejlesztések és a régióban lévı természeti értékekkel, kulturális örökséggel összefüggésben lévı és az aktív turizmus ösztönzését elısegítı infrastrukturális beruházások és szolgáltatások fejlesztése (turisztikai célú téma-, kalandparkok, kerékpárutak és hozzá kapcsolódó kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése). 2. rész: Kisattrakciók fejlesztése, rendezvények programok támogatása. Céljai: 1. Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül kisattrakciók kiépítése, valamint kapcsolódó szolgáltatások, illetve rendezvények, programok fejlesztése építve a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire, hagyományaira, rendezvényeire. 2. Alapvetıen a természeti értékekre, kulturális örökségre építı turizmusból származó jövedelmek növelése. Támogatható tevékenysége a turisztikai attrakciók, vonzerık beruházás jellegő támogatása, valamint szorosan kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, illetve összehangolt programok, rendezvények támogatása az alábbiak alapján: Egészségturizmus fejlesztése: termál- és gyógyfürdık, klimatikus gyógyhelyek fejlesztése Örökség és kulturális turizmus: kastélyok és várak, múzeumok, egyházi mőemlékek, zarándokutak, ipartörténeti értékek turisztikai célú látogatóbarát fejlesztése, nemzetközi, országos jelentıségı rendezvények, programsorozatok, fesztiválok Aktív és ökoturizmus: vizi-, télisport, turisztikai célú téma-, kalandparkok fejlesztése, naturparkok és védett természeti területek, bor-, gasztronómiaturisztika, kerékpárutak és hozzá kapcsolódó kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése, erdei kisvasutak fejlesztése. Attrakciókhoz, vonzerıkhöz kapcsolódó üzleti szolgáltatások, és vendégfogadáshoz-kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, 2. konstrukció: Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése 1. A régióban mőködı kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, bıvítése, valamint új, elsısorban magas kategóriájú, konferencia turizmust szolgáló szálláshelyek létesítése a támogatandó regionális vonzerık közelében 2. A régióba érkezı turisták átlagos tartózkodási idejének növelése; 3. A régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelése Támogatható tevékenységei: új 3 és 4 csillagos kategóriájú szállodák építése kiemelt desztinációs területeken, Meglévı kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik minıségi és/vagy mennyiségi fejlesztése, kivéve panziókat 3. konstrukció: Regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek, Regionális klaszterek, valamint Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetés-ösztönzı Innovatív Szolgáltató Központ létrehozása Célja a regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek létrehozása, fejlesztése alapvetıen a kiemelt turisztikai térségekben, valamint termék alapú regionális turisztikai klaszterek és Regionális Turisztikai Innovatív-, K+F Központ létrehozása és tevékenységének támogatása. Támogatható tevékenységek Regionális, térségi desztináció-menedzsment szervezet létrehozása, szervezeti, mőködési, infrastrukturális feltételek megteremtésének támogatása, tevékenységének támogatása alapvetıen a kiemelt turisztikai térségekben. Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetés-ösztönzı Innovatív Szolgáltató Központ és termék alapú, regionális szintő klaszterek létrehozása és tevékenységének támogatása Termék alapú (pl. bor; vár; egészségturizmus) regionális szintő klaszterek létrehozása és tevékenységének támogatása

5 Mindegyik konstrukció esetében azok a projektek részesülnek elınyben, amelyek környezetileg hasznos megoldásokat alkalmaznak és kihasználják az intézkedés nyújtotta környezeti lehetıségeket, úgy mint EMAS rendszer bevezetése; föld-takarékossági megoldások; anyag-, energia- és hulladék-takarékossági megoldások; a turizmus okozta környezeti terhek csökkentése; zöldterületek növelése; a környezetbarát életmód népszerősítése és terjesztése; a kulturális és természeti értékek védelme. Az SKV készítés során folytatott interjúk összefoglalása, a releváns megállapítások összegzése Az SKV-val kapcsolatban az alábbi három szervezet reprezentáns képviselıivel készítettünk interjút: - KÖFE - Magyar Geotermikus Egyesület - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány Mindezzel az általunk megfogalmazott elızetes gondolatok relevanciáját teszteltük. Az elsı kérdéscsoport segítségével mutattunk rá arra, hogy az interjúalanyok tisztában vannak a környezeti fenntarthatóság és az SKV fogalmi körével. Ezt követıen hét kérdéscsoportot vizsgáltunk az érintett akciótervek tematikája szerint bontva: - Társadalmi hatások - Önszervezıdés - Társadalmi szolidaritás - Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása - Hulladékkezelés - Közlekedési beruházások - Természetes élıhelyek Társadalmi hatások A társadalom és a környezet kapcsolatával kapcsolatban ki kell emelni az informáltság egyenetlen fokát, amit tovább ront az a tény, hogy a épp a saját lehetıségeikkel, illetve a mélyebb összefüggésekkel nincs tisztában a lakosság. Mindez valószínősíthetı oka a témával kapcsolatos apátiának. A motiváció kulcsát azonban csak részben eredeztetik a kedvezmények és szankciók területérıl, sıt, az alábbi területek szempontjából alaposan megoszlanak: - Turisztika - Egészségügyi ellátás - Szociális ellátás - Közoktatás - Településfejlesztés A turisztika szempontjából kiemelik az ökoturizmus nemzetközi szintre történı emelésének pozitív hatását, amelynek során a beruházásoknak a védett örökség kiszolgálóiként kell mőködniük. Az aktív pihenés környezeti hatásaival kapcsolatban megoszlanak a vélemények: vagy alapvetıen pozitívnak, vagy semlegesnek minısítették. Az alkalmazottak szerepével kapcsolatban megegyezés alakult ki arról, hogy az ı motiváltságuk alapvetıen a szervezet magatartásának függvénye. Turisztikai szempontból kiemelik a Balaton példáján a siralmas szolgáltatási környezetet, ahol még az alapvetı üzleti etikai normák betartása is nehézségekbe ütközik. Önszervezıdés Az állam környezetvédelmi szerepével kapcsolatban elsısorban annak szabályozói és végrehajtói tevékenységet emelik ki, illetve a civil szervezıdésekkel kapcsolatos partnerséget. Emellett fontosnak tartják a megfelelı feladatelosztást a központi és a helyi közigazgatás egységei között. A hazai környezetpolitika szempontjából annak ötlettelenségét kifogásolták. A civil szervezetek gyakorlati szerepével kapcsolatban, bár fontosnak tartanák ıket, hazai viszonylatban komoly hiányosságokról számolnak be, ami miatt nem eredményeznek releváns visszacsatolást az állam számára. Ennek ellenére szakmai tudásuk szempontjából az állami szereplıkkel egy szinten helyezik el ıket. Társadalmi szolidaritás Az akadálymentesítéssel kapcsolatban egyöntető véleményt kaptunk annak rendkívüli hiányosságairól, amelynek kezelése során nem is elsısorban a környezetbarát, hanem az ésszerő megoldások alkalmazását tartják szükségszerőnek kiemelve az újrahaszosított anyagok alkalmazását. A megfelelı színvonal eléréséhez a fizikai infrastruktúra kiépítése mellett az alkalmazottak hozzáállásának javítását is elengedhetetlennek tartják. Mindemellett megjelent az idegen nyelvő tájékoztatás szükségessége is. Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása Mindhárom szakértı kiemelte a jelenlegi szénhidrogén alapú hazai energetika gazdaságtalan voltát, illetve azt, hogy maga a meglévı infrastruktúra alkalmatlansága gátolja leginkább az alternatív energiaforrások kiaknázását. A közmőolló problémáját kevésbé tartják fontosnak, mivel ennek kezelésére komoly programok zajlanak. A természeti erıforrások fenntartható használata szempontjából egyedül a mezıgazdaságban zajló programokat emelték ki, azonban nem túl kedvezı értékelés mellett. Az operatív programok esetében kiemelik

6 az alacsony támogatási arányt, mint gátló tényezıt. Arra a kérdésre, hogy az egyes pályázatok esetében mennyire volna célszerő elınyt jelentı szempontként meghatározni a megújuló energiaforrások felhasználását, erısen helyeslı válaszokat kaptunk kiemelve, hogy ezen a téren a forprofit szféra még meg is elızi a közszférát, ahelyett, hogy jó példát nyújtana számukra. A megújuló energiaforrások szempontjából a geotermikus és a biomasszából kinyerhetı energiát tartják kulcsfontosságúnak, illetve a biogázt lokális megoldást nyújtó tényezınek. Hulladékkezelés A hulladékkezelés kapcsán meglehetısen eltérı véleményeket kaptunk. Egyfelıl kiemelik az ipari mértékő szelektálás hiányát, illetve azt, hogy csupán a rendkívül jövedelmezı színesfém újrahasznosítás esetében beszélhetünk fejlıdésrıl, a többi hulladék feldolgozásánál a fejlıdés rendkívül lassú. A szelektív hulladékgyőjtést mindenképpen támogatandó és kiterjesztésre szoruló tevékenységként ítélték meg, amely mögött azonban komoly infrastruktúrát kell állítani. A veszélyes hulladékok esetében viszont komoly problémákról számoltak be, különösképpen az innovatív pilot projektek a támogatásának teljes hiánya miatt. Közlekedési beruházások A turizmus negatív környezetre gyakorolt hatását nem tartják számottevınek. Ellenben a közlekedési rendszerek szervezetlenségét komoly környezeti veszélynek tartják. Külön kiemelik a kerékpáros és gyalogos közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését, illetve a helyi tömegközlekedés alternatív energiaforrásokkal történı mőködtetésének fontosságát. A hajóközlekedés fejlesztését elsısorban a fıvárosban tartanák fontosnak. A jármőforgalom korlátozását egyes védett területeken valódi megoldásnak tartják. Természetes élıhelyek Valamennyi szakértı egyetért abban, hogy egy alulfinanszírozott terület, illetve nincs meg a szükséges összhang az érintett tulajdonosok és a környezet védelme között. A természetes élıhelyek védelmét így elsısorban azzal magyarázzák, hogy azok nehezen megközelíthetıek, illetve az országos szintő védettséget élveznek. A túrizmus hatásaival kapcsolatban kiemelik, hogy a hagyományos tömegturizmust távol kell tartani ezektıl a területektıl, ellenben fejleszteni kell az ökoturizmust és a védett területek ez úton történı megközelítését (gyalogos, kerékpáros, csónakos), szélesebb tömegek számára elérhetı áron. A természetes élıhelyek védelmének javítását az in situ bemutatáson keresztül megvalósuló ökoturisztikai fejlesztések és a kevésbé sérülékeny, de látványos értékeket felvonultató tájakban (pl. felügyelt mellett folyó madárles, barlangászat, kenutúra lehetıségeinek bıvítése stb.) lehetnek célszerőek. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése Az ország ezen régiójában van a legnagyobb kiterjedéső természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti. A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek kedvezı feltételeket kínálnak a természetközeli, ezen belül is az ökoturizmusnak. A turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket a természeti, ezen belül is kiemelten a védett értékek megırzésének biztosítása mellett lehet csak megvalósítani. A régióban az országos átlagot meghaladó az erdıállomány; vízfolyásokban és tavakban gazdag területek, biológiai sokszínőség jellemzı. Az Észak-magyarországi régió hazánk második legjelentısebb folyója, a Tisza vízgyőjtı területéhez tartozik. A régió jelentıs folyói az Ipoly, a Zagyva, a Hernád, a Bódva, a Sajó és a Bodrog, mindegyik folyó vízgyőjtı területe csak részben tartozik Magyarországhoz. A határon túlról érkezı vízfolyások környezetvédelmi kockázatot is jelentenek a régió számára, a közelmúltban több szennyezést okoztak a szomszédos országokban lévı üzemek. A felszíni vizek minısége az elmúlt idıszakban javult a régióban. Sajnálatos azonban az, hogy ez a javulás, döntıen nem a szennyvíztisztítás mértékének növekedése révén valósult meg, hanem amiatt, hogy a szennyezı üzemek vagy csıdbe mentek, vagy termeléscsökkenésük miatt a szennyezıanyag-kibocsátásuk is csökkent. Az új üzemek szennyezıanyag-kibocsátása általában megfelelı, határérték alatti. A lakosság környezettudatos magatartásában változás nem észlelhetı. A településeken átfolyó vízfolyások medre továbbra is a hulladék elhelyezésére szolgál és a megszámlálhatatlan illegális hulladéklerakó ugyancsak szennyezi a felszíni és a felszín alatti vizeket. Az utóbbi években levonuló rendkívül nagy árvizek hatására felülvizsgálták a Tisza-völgy vízgazdálkodását, mely alapján a Vásárhelyi Terv keretében hullámterek és szükségtározók kiépítésére kerül sor. A régió egészére elmondható, hogy a hegy- és dombvidéki területeken sok az aprófalu, amelyeken a vízvédelem feladatai nehezebben oldhatók meg, mint a nagyobb településeken. Az elmúlt idıszakban a Mátra és a Bükkalja térségében sok település infrastruktúráját, lakóházait veszélyeztetették a medrükbıl kilépı kis patakok. Ez átgondolt vízgazdálkodást záportározók megépítését, illetve a települések csapadékvíz elvezetésének megoldását igényli. A régió déli, alföldi területei egyáltalán nem erodáltak, a hegységekben magas az erdısültség, ami védi a talajt

7 az eróziótól. A biomassza célú növénytermesztést, erdısítést sok esetben korlátozzák a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai. Az Alfölddel összehasonlítva a régió kisebb területén jelentkezhet komolyabb belvízveszély. Az Észak-magyarországi régióban a legjelentısebb légszennyezést kiváltó üzemek elsısorban az erımővek, acél- és vegyipari vállalatok. A régióban a legjelentısebb légszennyezı ipari ágazat a villamos-energia ipar, az összes szennyezıanyag kibocsátás több mint 90%-át ez az ágazat adja. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével az ipari termelés visszaesésével a régió levegıminıségi helyzete viszonylagos javulást mutatott, amihez a vezetékes gázhálózat kiépítése, illetve a technológiai korszerősítések is hozzájárultak. Az iparral ellentétben a bıvülı közúti közlekedés forgalma a legjelentısebb levegıszennyezési forrás, ami különösen a nagyvárosokban okoz problémát. Az Észak-magyarországi régióban egyértelmően a közlekedésbıl eredı zaj dominál, fıként a városokban és a nagy forgalmú utak mentén lakókat éri határérték feletti zajterhelés. Az Észak-magyarországi régióban az ipari és bányászati termelésbıl eredı zajterhelés, a több mőszak megszüntetésének, valamint a gépek kapacitáskihasználatlanságának hatására az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat, ennek ellenére még számos határérték túllépés tapasztalható. Az elmaradott kistérségek gazdasági potenciállal rendelkezı városaiban a hiányos üzleti környezet, a leromlott állapotú településközpontok, közterületek és közösségi terek együttesen alacsony népességmegtartó képességet eredményeznek. A régió kevéssé terhelt és terhelt kistérségei elválnak egymástól. Általában megállapítható, hogy a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentıs agglomerációval rendelkezı térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentıs és a területhasználat intenzív, még mindig problémásak a volt nehézipari, kitermelı-ipari és energetikai termelıkörzetek, amelyek hosszú ideig jelentıs szennyezés-felhalmozók voltak. Az ezektıl elváló kistérségeknek az országos átlag közeli, vagy alatta levı a terheltsége. Az aprófalvas települések szellemi, gazdasági kiürülése folytatódik, idıvel a magas életminıséghez szükséges infrastruktúra fenntartása is nehézséget okoz, így a települések környezete gazdátlanná, kezeletlenné válik. Ezen utóbbi állapot minden bizonnyal a geográfia, a biodiverzitás, a településszerkezet és a gazdasági fejletlenség, ezen belül az iparosodott intenzív mezıgazdaság hiánya együttes kedvezı mellékhatásának tudható be ami jó alapot jelent a késıbbi fejlesztések során az egészséges környezet megırzésére. További probléma, hogy a külföldi tıke a zöldmezıs beruházásokat részesíti elınyben, miközben a hasznosítatlan, szennyezett barnaövek rontják a települési környezet minıségét. A gazdasági fejlesztés hatásai tovább rombolják a környezetállapotot, amely így csökkenı pufferképességő lesz, biodiverzitásában veszélyeztetetté válik, és idıvel a gazdasági és társadalmi folyamatok számára is korlátot jelenthet. A régióban jelenlévı páratlan természeti környezet, a kulturális és sport programokat biztosító városok jelenléte ellenére a térség turizmusa messze a potenciális szint alatt marad. A turisztikai vonzerık ugyanis zömében elhanyagolt állapotban vannak, miközben a látványos bemutatási elemek, az induló tematikus út kezdeményezések és a turisztikai programok egyrészt nem párosulnak a célcsoport maradéktalan kiszolgálásnak igényével, másrészt nem mutatkozik közöttük semmilyen kapcsolat. Ez összességben eredményezi a turisztikai vonzerık potenciáljukhoz mért alacsony kihasználtságát, így a lehetıségekhez képest kevés látogatószámot. Mindeközben a régió természeti, kulturális értékei fıként világörökség helyszínek, nemzeti parkok, végvárak hálózata, termál-, gyógyvizek. Több üdülıkörzet is található a régió területén: Mátra-Bükk, Tisza-tó, Aggtelek és környéke, Felsı-Tisza szakasz, Cserhát és környéke, Zemplén. Fıbb vonzerık a régióban: Eger térsége a történelmi hagyományokkal, várral és történelmi városközpontjával, valamint a környezı területek természeti szépségével (Szalajka-völgy, Bükk), szılı-, és borkultúrájával (pl. Noszvaj), valamint gyógy- és termálvizeivel (Mezıkövesd, Egerszalók, Bogács); Miskolc térsége a nemzetközileg jelentıs rendezvényeivel, értékes természeti területeivel, pl. Lillafüred, Ómassa, Miskolc-Tapolca, az egyedülálló gyógyvízzel rendelkezı barlangfürdıvel; A természeti értékek és a kulturális örökség harmóniáját megjelenítı három világörökségi helyszín: a kulturális hagyományokat és a népi építészeti értékeket ırzı Hollókı, a cseppkıbarlangjáról híres Aggtelek-Jósvafı karszt barlang História völgy és a világhírı borászattal rendelkezı Tokaj-hegyalja; A régió az ország várakban leggazdagabb térsége mıködı várakkal, a várak megmaradt romjaival, mely épített értékeket kiegészítik a régió jelentıs kastélyai (pl. Füzérradvány, Edelény); Hegy- és dombvidéki területek a tiszta levegıjükkel, egyedülálló természeti értékeikkel és túraútvonalaikkal (pl. İpolytarnóci ıslelet - geopark, Karancs- Medvesalja és Mátra térsége az ország legmagasabb pontjával Kékes-tetıvel); Tisza-tó, Tisza, Hernád, Bodrog, Sajó és a kisebb vízfolyások menti területek a természet érintetlenségével, illetve a vízi turizmus kínálta kiváló adottságokkal és sportolásra, horgászatra alkalmas bányatavak és víztározók; A régió gyógy- és termálfürdıi, gyógybarlangjai kedvezı lehetıséget nyújtanak az egészségturizmus és modern rekreációs szolgáltatásokat igénylıknek; A fı attrakciók mellett a helyi kínálatot színesítik a nemzetközileg is jelentıs kulturális rendezvények, népszokások (pl. palóc folklór, Matyóföld).

8 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi elıirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem elıtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelı szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlıdés. A fenntartható fejlıdés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlıdés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetıvé teszi a jövı generációk teljes értékő élethez szükséges lehetıségeit. Az EU ezen fenntartható fejlıdési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tőzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlıdést a környezet lehetı legkisebb terhelésével érje el. A lehetı legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levı változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélıbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erıforrásokat körültekintıen kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezıkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezıen figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplı fejlesztésnek maximálisan szem elıtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Az OP átfogó céljainak környezettudatos szempontú megvalósításához szem elıtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetıen négy nagy témakörbe csoportosítva -különbözı egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elı a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhetı technikát (BAT). Minimalizálják, illetve a lehetı legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkezı hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehetı legkörnyezetkímélıbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitőzések figyelembevételével az akciótervben szereplı fejlesztések során a lehetı legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelı tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven győjthetı legyen, lehetıségek szerint a keletkezı szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelı minıségő ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. Ezek értelmében az akciótervben szereplı fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkezı szennyvíz megfelelı kezelésérıl (pl.: szennyvízgyőjtı hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelmérıl szóló elıírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvetı feltétele az emberi igényeket kielégítı környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelıen védeni kell a káros emberi behatásoktól. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megırzésére, illetve a tevékenységet a lehetı legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb elıírásokat és elérendı határértékeket ezen a területen ír elı. Egyértelmő cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tőzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növelésérıl (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotói-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növelésérıl is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy

9 költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetıség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztései által érintett területek élıvilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínősíthetı hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létezı, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erıs pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erıs negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülı közötti idıszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitőzések alapján a környezet védelmére irányuló fı céloknak négy átfogó csoportja jeleníthetı meg, melyek tételesen a következık: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlıdés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erıforrások (víz, föld, levegı) megırzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínőségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzését, illetve helyreállítását tőzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlıdésben oly módon, hogy a növekvı jólét csökkenı környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmőködés erısítése Az említett szempontok köré szervezıdik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényezı esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitőzések racionalizálása érdekében az NKP II. elsı két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyezı hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelı ökológiai állapotának biztosítása megnevezéső prioritás értelmében az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott. 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 2. A felszíni vizek minıségének javítása 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 4. A vizek kártétele elleni védelem 5. Talajvédelem 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 8. Erdık természetvédelme 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 10. Földtani értékek megóvása 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 12. Kémiai kockázat csökkentése 13. Egészségmegırzés 14. Az élelmiszerbiztonság növelése 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 16. Települési környezetminıség javítása

10 1. Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése L- L- K+ 0 0 K+ K+ K+ K+ K+ K+ 0 K+ 0 K++ L+ 2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése K+ K+ K+ 0 0 K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ L+ 3. Regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek, Regionális klaszterek, valamint Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetésösztönzı Innovatív Szolgáltató Központ létrehozása 0 K+ K+ 0 K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhetı alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsısorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerően megjelenı kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenık (attól függıen, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegő hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükbıl fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentısebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelıen, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható.

11 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erısítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyezı fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezık azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. konstrukció: Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Problémát jelent, hogy a turizmus fellendülése során megnı a jármő- és személyforgalom az adott térségben. Mindez a légszennyezés növekedésével jár együtt, illetve az ártalmatlanításra szoruló szennyvíz mennyisége is megnı. Ezért javasoljuk, hogy az attrakciók tervezése, építése és mőködtetése során fordítsanak gondot a természeti erıforrások fenntartható használatára. Nem csupán a megújuló energiaforrások használata kell törekedni megfelelı csatornázottság, illetve központi szennyvíztisztító hiányában a szennyvíz energetikai célzatú autonóm ártalmatlanításával, illetve geotermikus energia hasznosításával, hanem a forgalom okozta szennyezést is alacsonyan kell tartani. Történhet mindez forgalom elıl elzárt zónák (például történelmi belváros, vár és környezete) kialakításával, amelyek P+R rendszerben válnának elérhetıvé a nagyközönség számára. A tömegközlekedés elınyben részesítésével különösen, ha az bioüzemanyagokat használ fel a légszennyezés alacsonyan tartható. Emellett oda kell figyelni arra, hogy a létesítmények kapcsolata az országos tömegközlekedési hálózatokhoz biztosítva legyen és 15. környezetvédelmi prioritás: Az egyes attrakciók létrehozása vagy fejlesztése során lehetıség nyílik arra, hogy bıvüljön az országos jelentıségő védett természeti területek oltalára és bıvítésére. A zöldterületek karbantartására is mód nyílik, akár erdısítés segítségével is. Ennek kapcsán mivel nem a kitermelés az elsıdleges szempont lehetıség van a természetközeli állapot visszaállítására, a tájegységre jellemzı növényfajok telepítésével. A természetközeli élıhelyek biztosításával késıbb az állatállomány is bıvíthetı. A látogatók, mint célcsoport esetében elsıdleges szerepet kap az egészségmegırzés és a rekreáció (mind pszichológiai, mind fiziológiai szempontból). Mindezt célszerő összekapcsolni az egészség- és környezettudatos életmód népszerősítésével mind passzív (nevelı célzatú brosúrák), mind aktív módon (tréningek, táborozás, tanösvények kialakításával és szervezett túrákkal). 2. konstrukció: Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló technológiák nem teszik lehetıvé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a dél-dunántúli közmőolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével és 15. környezetvédelmi prioritás: Mivel a lakosság ezen szolgáltatások igénybevételekor a legfogékonyabb az élhetıbb környezet kialakításának megvalósítására, ezért ez úton célszerő lehet terjeszteni azon megoldásokat, amelyek ezt elısegítik. Mindezt elı lehet segíteni passzív módon (brosúrák, ingyenesen elvihetı folyóiratok terjesztésével), de az ilyen létesítmények esetében szempont kellene legyen az is, hogy beépítsenek olyan elemeket, melyek javítják a lakosság tájékozottságát, és elkötelezettségét a környezet- és egészségtudatos életmód mellett, pl. elıadások és tréningek segítségével speciális éttermek üzemeltetésével, szakemberek további

12 képzésével, együttmőködésben az elsı konstrukció során felsoroltakkal. 3. konstrukció: Regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek, Regionális klaszterek, valamint Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetés-ösztönzı Innovatív Szolgáltató Központ létrehozása és 11. környezetvédelmi prioritás: E konstrukció esetében a környezet terhelése minimálisnak mondható, egyedül a szervezeteknek otthont adó épületek, és az általuk használt közlekedési eszközök tekinthetıek szennyezı forrásnak. Javaslatunkban tehát szorgalmazzuk ezen szervezetek élenjárását a megújuló energiaforrások használatában, ezzel is példát mutatva a régió gazdasági szereplıi számára. Ezen megoldások alkalmazásával saját élményt, gyakorlati tapasztalatot szereznek a szükséges infrastruktúra mőködésével kapcsolatban, ami hitelesebbé teszi a mőködésüket és 15. környezetvédelmi prioritás: Mint turisztikai koordinátorokra, e szervezetekre hárul a környezetvédelmi problémák megelızésének elımozdítása, a célcsoport egészség- és környezettudatos viselkedésének javítását szolgáló programok szervezése és bonyolítása. Ezáltal leszögezhetjük, hogy a harmadik konstrukció sikeressége nagyban befolyásolja a másik kettı környezetvédelmi eredményességét, illetve az érintett települések környezetminıségének javulását. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv idıszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerősített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlıdést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetık. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérıszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv komponensei szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelıen túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérıszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintő felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. konstrukció: Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása

13 ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.2 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Duna-Tisza közi homok-hátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m; Célállapot: Az ország 90%-án szőnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdıdjön meg a nyomásszint emelkedés 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma Alapállapot: 115db; Célállapot: 10%-os csökkenés 6.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.4 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 6.5 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegırzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggı természetes/természetközeli élıhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdık természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdı-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdısültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az ıshonos fafajokkal borított erdıterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdık arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdı arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 8.5 Erdırezervátumok területe (összes erdı arányában) Alapállapot: 0,55%; Célállapot: 1% 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 9.1 A védelmi és Alapállapot: 2,5%; Célállapot: 4% 9.2 a külterjes agrárzónába tartozó mezıgazdasági területek aránya az ország területéhez képest Alapállapot: 25%; Célállapot: 28% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett)

14 Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 2. konstrukció: Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyezı hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegıjő területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NO X ) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása Alapállapot: 170,37 kt; Célállapot: 137 kt (2010) 1.6 Ammónia kibocsátása Alapállapot: 71 kt; Célállapot: 27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidıszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.2 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Duna-Tisza közi homok-hátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m; Célállapot:

15 Az ország 90%-án szőnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdıdjön meg a nyomásszint emelkedés 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma Alapállapot: 115db; Célállapot: 10%-os csökkenés 6.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.4 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 6.5 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegırzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggı természetes/természetközeli élıhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdık természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdı-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdısültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az ıshonos fafajokkal borított erdıterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdık arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdı arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 8.5 Erdırezervátumok területe (összes erdı arányában) Alapállapot: 0,55%; Célállapot: 1% 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 9.1 A védelmi és Alapállapot: 2,5%; Célállapot: 4% 9.2 a külterjes agrárzónába tartozó mezıgazdasági területek aránya az ország területéhez képest Alapállapot: 25%; Célállapot: 28% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett)

16 Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 3. konstrukció: Regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek, Regionális klaszterek, valamint Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetés-ösztönzı Innovatív Szolgáltató Központ létrehozása 2. A felszíni vizek minıségének javítása 2.1 Felszíni minıségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tőrhetı minıség; Célállapot: a vízminıség nem romolhat; a vízminıség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmőkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.2 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Duna-Tisza közi homok-hátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m; Célállapot: Az ország 90%-án szőnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdıdjön meg a nyomásszint emelkedés 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással mőködık aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi elıírásokat ki nem elégítı, üzemelı hulladéklerakók aránya

17 Alapállapot: 85%; Célállapot: az elıírásoknak meg nem felelı lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 5.3 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a növényvédıszer maradék meghaladja a határértéket 5.4 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a nehézfém koncentráció meghaladja a határértéket Alapállapot: 1%; Célállapot: határérték túllépés ne legyen 6. Az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma Alapállapot: 115db; Célállapot: 10%-os csökkenés 6.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.4 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 6.5 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegırzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggı természetes/természetközeli élıhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdık természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdı-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdısültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az ıshonos fafajokkal borított erdıterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdık arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévı erdık kiterjedése (összes erdı arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 8.5 Erdırezervátumok területe (összes erdı arányában) Alapállapot: 0,55%; Célállapot: 1% 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 9.1 A védelmi és Alapállapot: 2,5%; Célállapot: 4% 9.2 a külterjes agrárzónába tartozó mezıgazdasági területek aránya az ország területéhez képest Alapállapot: 25%; Célállapot: 28% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erıforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyezı vegyi anyagok és növényvédıszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezık (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegırzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett)

18 Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggı golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elı 14. Az élelmiszer-biztonság növelése 14.1 Ökológiai gazdálkodással mővelt, minısített terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyőjtés aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyőjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminısítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minıség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fı; Célállapot: 45 m 2 /fı a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fı; Célállapot: ne legyen érintett (0 fı) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fı; Célállapot: 1,4 millió fı 16.3 az ivóvíz minıségi határértékeinek nem megfelelı vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelı mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkezı összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkezı településeken, településrészeken keletkezı szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015)

19 7. Közérthetı összegzés A turizmus az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy a társadalomban tudatosítsuk a környezet védelmének fontosságát. Mindazonáltal egyszerre veszélyt is jelenthet a környezet számára az, ha nem vesszük figyelembe annak fenntarthatósági szempontjait. Az Akciótervbe bekerült azon OP SKV javaslat, hogy értékelésnél azon projektek részesülnek elınyben, amelyek környezetileg hasznos megoldásokat alkalmaznak és kihasználják az intézkedés nyújtotta környezeti lehetıségeket. Továbbá az Akciótervben környezeti szempontként megjelenik, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknél fokozott figyelmet kell fordítani a hatékony és környezetbarát energetikai eljárások alkalmazására (megújuló és alternatív energiaforrások, környezetbarát építıanyagok stb.) és tájba illeszkedı beruházások megvalósítására. A természeti értékekre alapozó fenntartható turizmus iránti kereslet kihasználása során figyelemmel kell lenni a természeti értékek és természeti értéket képviselı (védett és nem védett) területek korlátozott terhelhetıségére, a terhelés határain belül maradó használat esetén is a természetvédelmi kezelési költségek megnövekedésére. Ezért szükséges a megfelelı természetvédelmi kezelés és bemutatás feltételeinek támogatása, a természeti értékek látogatási, hasznosítási igényeinek megvalósulásához kapcsolódóan. Védett természeti területeken (nemzeti park, tájvédelmi körzet) tervezett létesítmény tervezése során külön is figyelemmel kell lenni ezeknek a területeknek a korlátozott terhelhetıségére, különösen az új létesítmények megfelelı tájba illesztésére. Az Akciótervben konkrét környezeti cél- és határértékek nem szerepeltek, a konkrét pályázatkiírásnál javasoljuk az általunk összegyőjtött indikátorok figyelembe vételét. Ennek érdekében az alábbi szempontokat tartjuk fontosnak az egészség- és környezettudatos társadalom megvalósulásának eléréséhez: - A létesítmények tervezése, építése és mőködtetése során fordítsanak gondot a természeti erıforrások fenntartható használatára. Törekedni kell a megújuló energiaforrások használata megfelelı csatornázottság, illetve központi szennyvíztisztító hiányában a szennyvíz energetikai célzatú autonóm ártalmatlanításával, illetve geotermikus energia hasznosításával. - A forgalom okozta szennyezést is alacsonyan kell tartani. Történhet mindez forgalom elıl elzárt zónák (például történelmi belváros, vár és környezete) kialakításával, amelyek P+R rendszerben válnának elérhetıvé a nagyközönség számára. A tömegközlekedés elınyben részesítésével különösen, ha az bioüzemanyagokat használ fel a légszennyezés alacsonyan tartható. Emellett oda kell figyelni arra, hogy a létesítmények kapcsolata az országos tömegközlekedési hálózatokhoz biztosítva legyen. - A látogatók, mint célcsoport esetében a rekreációs folyamatok összekapcsolhatóak az egészség- és környezettudatos életmód népszerősítésével mind passzív, mind aktív módon. - A desztináció-menedzsment és egyéb szervezetek élenjárása a megújuló energiaforrások használatában kulcsfontosságú, mivel mintaként szolgálnak a régió gazdasági szereplıi számára. Mivel az akcióterv során megvalósuló beruházások túlnyomórészt infrastruktúrához, épületekhez és eszközbeszerzéshez kötıdnek, illetve kis mértékben érintik a gépjármőállomány korszerősítését, ezért az egyes prioritások határon átnyúló környezeti hatásai meglehetısen homogénnek tekinthetıek. Az akcióterv megvalósulása kétféle módon képes hatást gyakorolni a határon túli területek környezeti és társadalmi állapotára: - A közvetlen hatás az esetleges szennyezésbıl, illetve annak mérséklésébıl adódik. Az egyes beruházások környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevı megvalósítása és mőködtetése során lehetıség nyílik egyrészt a folyók szennyezettségének csökkentésére, illetve a talajvíz terhelése is csökken, amely ugyancsak eredményezi a határon túli területek környezeti viszonyainak javulását. A főtési rendszerek füstgázkibocsátásának csökkentése illetve fenntartható útra terelése a lokális hatások mellett globális szinten javítja az életminıséget (a globális felmelegedés katasztrofális hatásainak elkerülése mellett a légúti megbetegedések csökkentése mellett). Az esetlegesen vásárolt gépjármővek bioüzemanyagokkal történı meghajtása a légszennyezés csökkenésén túl pótlólagos keresletet teremthet a környezı régiók mezıgazdasági terményei számára is, az ottani életszínvonal növekedését segítve elı. Mivel a régió a Tisza-folyó vízgyőjtı területének részét képezi, ezért az itt keletkezı szennyezés végül eljut a folyó partjai mentén fekvı

20 országokba is. - A társadalmi hatások idıbeni lefolyása sokkal hosszabb, de messzemenıbb változásokat eredményezhet a határon túl is. A határok átjárhatóságából fakadó közvetett hatások alapja az, hogy a határon túliak is igénybe vehetik az akcióterv során megvalósuló létesítményeket. Ezáltal saját élménnyel rendelkeznek majd a környezettudatos megoldások megvalósításának módszereirıl, ami mintát ad a saját régióikon belül késıbb megvalósuló beruházások számára. A létesítmények akadálymentes megközelítésének példája szintén jótékony hatást gyakorolhat a környezı országok társadalmi kohéziójának növelésére. CROSS BORDER EFFECTS Since the investments to be realized within the action plan are mainly related to infrastructure, buildings and asset procurement, respectively to some extent to car fleet modernization, the cross-border environmental effects of certain priorities can be regarded as rather homogeneous. The implementation of the action plan can affect the environmental and social situation of areas across the border in two ways: Direct effects can emerge from the possible pollution and its reduction. During realization and operation of certain investments, by considering environmental aspects, river pollution and the load of groundwater can be reduced as well, resulting in the amelioration of environmental relations of cross-border areas. Beside local effects, the reduction and direction towards sustainability of combustion gas emission of heating systems ameliorates the quality of life on a global level as well (by avoiding the disastrous effects of global warming and decreasing respiratory diseases). Beside the reduction of air pollution, powering vehicles with bio-fuel can cause a supplemental demand for agricultural products in the surrounding regions, and thereby improve the standard of living in the region. Since the region is situated in the catchment area of the Tisza River, the occurring pollution finally reaches countries situated along the shores of the river. The temporal process of social effects is much longer, but it can result in extensive changes across the border as well. The basis of indirect effects derived from interoperability is that the establishments realized within the action plan will also be available for persons from across the border. Thereby they will experience the realization methods of environment-conscious solutions, providing a model for investments to be realized later in their own regions. The example of easy access of establishments can also have a beneficial effect on the increase of social cohesion in neighbouring countries.