HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

Átírás

1 HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ JÚNIUS 15.

2 Hajdú-Bihar megye Stratégiai Programjának illeszkedése a as időszak Nemzeti Stratégiai Referencia Készült a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából. Készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Gonda József, Szmolinka Zsuzsa június 15. 2

3 Hajdú-Bihar megye Stratégiai Programjának illeszkedése a as időszak Nemzeti Stratégiai Referencia Keret Észak-alföldi Regionális Operatív Programjához A két dokumentum elkészítésének háttere Hajdú-Bihar megye Stratégiai Programja az Európai Unió as, soron lévő programozási időszakára készült, tartalmazza a megye ezen időtávra szóló fejlesztési céljait és irányait. A dokumentum a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült el, végrehajthatósága szempontjából elengedhetetlen, hogy illeszkedjen a hasonló időtávra készülő országos ágazati és regionális programokhoz. Az Észak-alföldi Regionális Operatív Program (ROP) a készülő Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) egyik regionális operatív programjaként szintén ugyanezen időszakra készül az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség által kidolgozva, hátterében egyrészt az EU által előírt kötelezettségeknek való megfelelés, másrészt a régióba érkező források minél teljesebb körű felhasználása áll. Itt kívánatos megjegyezni, hogy a ROP jelenleg még készítés alatt áll, az illeszkedés-vizsgálatot a jelenleg elérhető legfrissebb változat alapján készítettük. A megyei stratégia a megyében jelentkező fejlesztési igényekre reagáló, átfogó, komplex fejlesztési dokumentum. A ROP stratégia ezzel szemben egy másfajta megközelítés alapján született: az ágazati és regionális prioritások szétválasztásakor és az 1. Konvergencia-célterülethez tartozó regionális operatív programok tartalmának kialakításakor az NSRK-ban megfogalmazott elveket vették figyelembe. Ezen elvek szerint a regionális operatív programok hatáskörébe elsősorban az integrált helyi, térségi fejlesztési elképzelések tartoznak. A regionális operatív programok az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján az országosnál alacsonyabb területi, így regionális szinten eldönthető fejlesztési célokat és programokat finanszíroznak, melyek a szubszidiaritás elvének és az NSRK-ban megfogalmazottak alapján általánosan a következők: Regionális gazdaság- és turizmusfejlesztés: o a regionális gazdasági versenyképesség javítása, o a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának és turisztikai portfoliójának stratégiai fejlesztése, Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése: o települési infrastruktúrafejlesztés (Urban-mintájú integrált településfejlesztési programok), o a humán és kulturális infrastruktúra fejlesztése valamint a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosítása, o a térségi és helyi közlekedési és környezeti infrastruktúra fejlesztése Regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, illetve tematikus integrált fejlesztések Ezen célok, programok meghatározása az ágazati és területi szereplők közötti egyeztetési folyamat eredményeképpen jött létre, így nem teljesen képes figyelembe venni minden egyes régió speciális sajátosságait, a meghatározó rendező elv az ágazati szinten nem kezelhető és nem kezelt beavatkozások csokorba gyűjtése volt. 3

4 A két dokumentum egymáshoz való illeszkedésének vizsgálata során a fent említett eltérő tervezési környezetet mindenképpen szükséges szem előtt tartani. A megyei stratégia és a regionális operatív program célrendszere közötti kapcsolat vizsgálata A két dokumentum stratégiájának kialakítása alapvetően eltérő módszertan alapján történt. Mindkét dokumentum megfogalmazta jövőképét, melyhez stratégiai illetve specifikus célokat rendelt. A célok meghatározása után kerültek kijelölésre az alprogramok, illetve prioritások. A két stratégia közötti kapcsolatot az alábbiakban vizsgáljuk. A megyei vízió a következő: A tudásvezérelt fejlődésre, és Hajdú-Bihar megyei tradíciókra épülő versenyképes gazdaság kiemelten a környezet- és egészségipar biztosítja a lakosság magas szintű életminőségét. A ROP célrendszerét szintén egy pozitív jövőkép bemutatásával kezdi: Az Észak-alföldi régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodó, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaság, ami az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. A két jövőkép között több kapcsolódási pontot is felfedezhetünk, melyek közül kiemelkedik a versenyképes gazdaság, mint elérni kívánt állapot, és az ennél magasabb szinten elhelyezkedő végső cél, a magas lakossági életminőség. Az ezen állapotok elérését a megyében a tudásvezérelt fejlődés és a meglévő tradíciók, a régió részéről pedig a földrajzi elhelyezkedés és a mobilizálható erőforrások, mint eszközök meglétére és kihasználására alapozzák. A megyei jövőkép konkrétabb abból a szempontból, hogy kiemelten említi a környezet- és egészségipart a versenyképes gazdaság megteremtésén belül, míg a regionális jövőkép nem említ konkrét ágazatot, viszont az értékek megőrzését és fenntartható használatát, mint horizontális szempontként való jelenlétét igen. A megyei stratégia jövőképének bemutatásánál szintén megjelenik a természeti-környezeti és kulturális értékek védelmére való törekvés. Missziót csak a megyei stratégia tartalmaz, mintegy kiegészítve a megfogalmazott jövőképet, amelyhez aztán a stratégiai célok hozzárendelése történt. Ugyanakkor a misszió és a stratégiai célok kijelölése előtt különböző stratégiai alternatívákat is elénk tár, melyek közül kiválasztja a jövőkép elérését szolgáló lehető legalkalmasabbat, amire a további stratégiai lépéseket alapozza. A Hajdú-Bihar megyei Stratégiai Program két stratégiai célt tartalmaz, melyek szorosan illeszkednek a jövőképben megfogalmazott elérni kívánt állapotokhoz: I. A gazdasági versenyképesség erősítése; II. Az életminőség javítása. A ROP által megfogalmazott specifikus célok a következők: 1. A régió versenyképességének növelése a gazdasági feltételek és az elérhetőség javítása által; 2. A régió endogén potenciáljára alapozott fejlesztésekkel a régió európai szintű minőségi egészség- és rekreációs központtá alakítása; 3. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése a foglalkoztatás bővítésével és a térségi együttműködés javításával. 4

5 A két célrendszer tartalma között már nagyobb távolságot vélhetünk felfedezni, mint a két jövőkép között. Ennek oka a ROP kialakításának mikéntjében, és a már említett ágazatiregionális alkufolyamatban keresendő. Továbbá különbségként fedezhető fel, hogy a ROP specifikus céljai jelenlegi formájukban nem csak célt jelölnek ki, hanem a cél eléréséhez vezető út bizonyos elemeit is meghatározzák, amely nem feltétlenül követendő módszer, tekintve, hogy a célok megfogalmazásánál nem erre kell törekedni. A ROP céljai között megjelennek a horizontális célkitűzések is, melyeket nem csak definiál, de be is mutat a dokumentum, ez nagyon fontos elem. Prioritások illetve beavatkozási területek / indikatív tevékenységek illeszkedésének feltárása Ebben a pontban mutatjuk be az illeszkedési vizsgálat legfontosabb elemeit, a prioritásokat, és az azokon belül megfogalmazott alprogramokat / indikatív tevékenységeket. Ahogyan azt már a vizsgálat elején jeleztük, a két dokumentum egymástól eltérő módszertan alapján készült. A megyei stratégiai program 5 prioritást (A-E), és ezekhez kapcsolódóan 27 beavatkozási területet (alprogramot) azonosít. A ROP ezzel szemben 4 prioritást és összesen 12 indikatív tevékenységet fogalmaz meg. A Hajdú-Bihar megyei Stratégiai Program 5 fejlesztési prioritása: A) Tudásbázis fejlesztése; B) Idegenforgalmi versenyképesség növelése; C) Vállalkozási környezet fejlesztése; D) Agro-business ágazat erősítése; E) Területi felzárkózás és a megye belső kohéziójának erősítése. A ROP prioritásai a következők: 1. A gazdaság működési feltételeinek javítása; 2. A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javítása; 3. A turisztikai potenciál erősítése; 4. Térség és településfejlesztés. Ezen kívül a prioritások között említi a dokumentum a technikai segítségnyújtást is, mely elősegíti a ROP hatékony és szakszerű végrehajtását. Ez hozzájárul a program abszorpciós kapacitásának növeléséhez, a tapasztalatok hasznosításához és a végrehajtáshoz kapcsolódó menedzsment és koordinációs tevékenységek erősítéséhez. A következőkben táblázatos formában foglaljuk össze, hogy a megyei stratégia és a ROP prioritásai, illetve indikatív tevékenységei terén hol találhatóak kapcsolódási pontok. 5

6 Hajdú-Bihar megyei Stratégiai Program Prioritások és alprogramok A) Prioritás: Tudásbázis fejlesztése 1. Szakképzés piaci igényeknek megfelelő fejlesztése Észak-alföldi Regionális Operatív Program Prioritások és indikatív tevékenységek 3.3: Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása; 4.2: Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 2. Közoktatás fejlesztése - 3. Kutatási infrastruktúra fejlesztése 1.3: Regionális K+F eredmények és a regionális innováció elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának támogatása; 3.3: Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása 4. Kutatói humán erőforrás biztosítása a Debreceni Egyetem bevonásával 5. Kutatóintézmények és vállalkozások együttműködésének ösztönzése 1.3: Regionális K+F eredmények és a regionális innováció elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának támogatása 1.3: Regionális K+F eredmények és a regionális innováció elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának támogatása B) Prioritás: Idegenforgalmi versenyképesség növelése 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése 3.1: Versenyképes turisztikai attrakció és termékfejlesztés 2. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 3.2: A turizmus fogadási feltételeinek javítása 3. Komplex programcsomagok 3.1: Versenyképes turisztikai attrakció és kialakítása termékfejlesztés 4. Turisztikai-marketing tevékenység 3.1: Versenyképes turisztikai attrakció és fejlesztése termékfejlesztés 5. Együttműködések ösztönzése az - idegenforgalomban C) Prioritás: Vállalkozási környezet fejlesztése 1. Vállalkozói együttműködések ösztönzése 1.2: Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése 2. Kkv-k támogató hátterének fejlesztése 1.1: Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése; 1.2: Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése 3. Logisztikai háttér fejlesztése - 4. Aktív befektetés-ösztönzési és 1.1: Kistérségi és helyi jelentőségű ipari marketing programok megvalósítása területek fejlesztése 5. A megye határain átnyúló innovációs - tengelyek komplex fejlesztése 6. Termékek és szolgáltatások hozzáadott értékének növelésének ösztönzése 3.1: Versenyképes turisztikai attrakció és termékfejlesztés; 3.2: A turizmus fogadási feltételeinek javítása 6

7 D) Prioritás: Agro-business ágazat erősítése 1. Új, versenyképes termelési technikák alkalmazásának elősegítése 1.3: Regionális K+F eredmények és a regionális innováció elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának támogatása 2. Hozzáadott érték növelése - 3. Alternatív energiatermelés igényeinek 4.3: Térségi és települési természet és kielégítése környezetvédelmi fejlesztések 4. Újszerű mezőgazdasági - együttműködések ösztönzése 5. Agrár-marketing tevékenység - fejlesztése E) Prioritás: Területi felzárkózás és a megye belső kohéziójának erősítése 1. Komplex településfejlesztés 4.1: Komplex településfejlesztés 2. Szociális ellátó-hálózatfejlesztése 4.2: Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 3. Szociális mezőgazdaság célirányos - alkalmazása 4. Közösségi szolgáltatások fejlesztése 4.2: Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 5. Alternatív energiaforrások települési 4.3: Térségi és települési természet és szintű hasznosítása környezetvédelmi fejlesztések 6. Térségi kapcsolatok fejlesztése 2.1 Regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése Amint az a fenti táblázatból is jól látható, a megyei stratégiai program alprogramjai általában összhangban vannak az Észak-alföldi Regionális Operatív Programban megfogalmazott indikatív tevékenységekkel. A megyei stratégia ugyanakkor tartalmaz olyan alprogramokat, melyek nem illeszkednek szervesen a ROP stratégiájához. Ezek a következők: Közoktatás fejlesztése; Együttműködések ösztönzése az idegenforgalomban; Logisztikai háttér fejlesztése; A megye határain átnyúló innovációs tengelyek komplex fejlesztése; Hozzáadott érték növelése (az Agro-business ágazaton belül); Újszerű mezőgazdasági együttműködések ösztönzése; Agrár-marketing tevékenység fejlesztése; Szociális mezőgazdaság célirányos alkalmazása. A ROP szemszögéből vizsgálva az illeszkedést elmondható, hogy a megyei stratégia nem tartalmaz a virtuális elérhetőség javítására, továbbá a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelésére és együttműködéseinek megerősítésére vonatkozó beavatkozásokat. 7

8 A két dokumentum alapos áttekintése után kijelenthetjük, hogy bár eltérő módszertan alapján készültek, tartalmukban nincs egymásnak ellentmondó, vagy összeférhetetlen megállapítás. Mindkét dokumentum megfelel készítési céljának (a ROP az ágazati tárcákkal folytatott alkuhoz mérten), és tükrözik a megyei és regionális sajátosságokat. A fenti megállapításokból adódóan javasolható a ROP készítésénél a megyei stratégia alaposabb figyelembevétele. 8