HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉS

Átírás

1 HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉS Kompetenciaalapú oktatás o Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület o Matematikai-logikai kompetenciaterület o Szövegértési szövegalkotási kompetenciaterület

2 Szociális, életviteli, és környezeti kompetenciaterület Szociális kompetencián minden olyan társas képességet, készséget értünk, amely nélkül az egyén szocializációja nem lenne sikeres. Két alapvető elemből áll: az egyik jelenti az egyén belső harmóniáját és bizalmát, hitét abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, és arra hatást gyakorolni. A másik elem olyan attitűd- és képesség csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. A szociális kompetencia komplex fogalom, konkrét kompetenciaterületei a következők: o Az ÉN dimenziója: Belső kontrollt létrehozó érték- és motivációs rendszer, erkölcsi fejlettség, kongruens magatartás kialakítása. Reális önismereten alapuló önbizalom, önálló, reális igényszint kialakítása, kudarctűrés, sikerorientáció kezelésének képessége. Kitartás, kellő akarati működés, a döntéshozás és felelősségvállalás képessége. o Társas dimenzió: Decentrálás, a másik szempontjának figyelembevétele, konstruktív alkalmazkodás. Együttműködési, konfliktuskezelési készség, empátia, tolerancia, nyitottság. Szabályok alkotásának és elfogadásának képessége. o Kognitív dimenzió: Problémamegoldó gondolkodás, a véleményalkotás képessége, vitakészség, kreatív jegyek erősítése. Programcsomagok 1-6. évfolyam számára: Az ÉN dimenziói A programcsomag évfolyamonként 30 tanórányi időre ad programot. A tevékenység elsődleges célja a szociális kompetencia fejlesztése. Az eszköztár, ami ezt a komplex fejlesztést segíti, a kooperatív tanulás módszertana. 2

3 A programcsomag célja A személyes dimenzióban: o Az önismeret, önbizalom, önfegyelem, pozitív önértékelés, kreativitás, pozitív viszonyulás. A társas dimenzióban: o A nyitottság, tolerancia, bizalom, autonómia, felelősség, konstruktív konfliktusmegoldás, hiteles kommunikáció. A kognitív dimenzióban: o A pozitív kritikai attitűd, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése évfolyam számára: Felkészülés a felnőtt szerepekre A programcsomag elsősorban, de nem kizárólag tanórai keretek között megvalósítható lehetőségeket kínál. A fejlesztendő kompetenciák között nagy hangsúlyt fektet azon készségek és képességek fejlesztésére, amelyek képessé teszik majd a fiatalokat az öntudatos, felelősségteljes döntések meghozatalára, folyamatos megújulásra. Ehhez speciális módszereket rendel, úgymint a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer, a szerepjáték és drámapedagógia. A tanulás irányítása, az ismeretszerzés feltételei o A gyermek személyiségének, ismeretstruktúráinak megismerése. o A differenciálás alkalmazása. o A tanulás logikájának alkalmazása. o Gazdag módszer-együttes. o A tanulás életszerűsége. A modulok felépítése o Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése. Célja: a tartalommal, témával kapcsolatos érdeklődés felkeltése, motiváció, az előzetes ismeretek előhívása, a feldolgozáshoz szükséges szervezés. o A tartalom feldolgozása Szempontok: Az új tudás a diák előzetes tudása alapján formálódik. A legtöbb tudás társas kapcsolatok során jön létre. 3

4 A sikeres tanulás sokféle tanulási stratégiát feltételez. A tanulás, mint gondolkodási tevékenység. A tanulás bizonyos helyzetekhez kötődik. o A fejlesztés eszköze: a tanulói tevékenység széles választéka, a tevékenységek kapcsolódása. o Ellenőrzés értékelés A program az árnyalt, fejlesztő, kompetencia-orientált, egyéni teljesítményvisszajelzést tekinti hatékonynak. 4

5 Matematikai-logikai kompetencia felső tagozat Kompetencia alapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazkodásképes tudást központba helyező oktatást értjük. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A kompetencia tehát olyan felkészültség, amely alkalmassá tesz arra, hogy különböző helyzetekben hatékonyan cselekedjünk. A matematikai kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek valamint motívumok és attitűdök együttese. A fogalom pontos tartalma a matematikai kompetencia komponensrendszereként való értelmezésével írható le. A matematikai kompetencia készség- és képesség-komponensei Készségek, komponensek Számlálás Számolás Mennyiségi következtetés Becslés, mérés Gondolkodá si képességek Rendszerezé s Kombinativitá s Kommunikáci ós képességek Relációszókinc s Szövegértés, szövegértelmez és térlátás, térbeli viszonyok ábrázolás, prezentáció Tudásszerző képességek Deduktív eredetiség, követeztetés kreativitás Induktív problémamegoldás következtetés Valószínűség metakogníció i következtetés Érvelés, bizonyítás A dőlt betűvel szedett részek a matematikai kompetencia szempontjából meghatározó jelentőségűek, kiemelt fejlesztési területek. problémaérzékeny ség Problémareprezentáció Mértékegységváltás Szöveges feladatok Tanulási képességek Figyelem rész-egész, észlelés Emlékezet Feladattartá s Feladatmeg oldási sebesség 5

6 Kiemelt kompetencia-komponensek: 1. Számlálás, számolás, számítás: hansúlyozandó a biztos számfogalom kiépítése, műveleti tulajdonságok sokoldalú bemutatása. 2. Mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet: spirális fogalomépítés fontossága, a tanulói tapasztalatszerzés középpontba állítása. 3. Rendszerezés, kombinatív gondolkodás: a rendszerezési eljárások tárgyakkal való elvégzésétől a képletek használatáig, az egyéni haladási tempó és módszerek biztosítása mellett. 4. Induktív, deduktív következtetés. A matematikatanítás célja, hogy egységes, összefüggő képet adjon a matematikáról, mégpedig oly módon, hogy az ne merev, kész ismeretrendszerként álljon a tanulók elé, hanem mint egy sajátos emberi megismerési tevékenység, szellemi magatartás, gazdagítsa az egész személyiséget, alkalmazásra használható ismereteket adjon. Legyen a gondolkodás öröm, a gondolkodás általános fejlesztésével segítse a többi iskolai tárgy tanulását, a mindennapi élet és a különböző szakmák jól használható eszköze legyen. Ezeket a célokat a tananyag helyes megválasztásával, a tanulói érdeklődés és pályaorientáció figyelembevételével lehet megvalósítani. Nagy szerepet kell kapnia a differenciálásnak, a feldolgozáshoz megválasztott munkaformáknak, módszereknek és eszközöknek mind az egyéni igények támogatását kell szolgálnia. 6

7 Munkaformák: - párosmunka, (heterogén-homogén pár) - differenciált páros munka, - csoportmunka, - differenciált csoportmunka, - projektmunka, - kooperatív munka, - egyénre szabott munka, - differenciált egyéni munka, - epochális feldolgozás, - fontális munka. Differenciálás módjai: - segítségadásban, - feladatok szintjén, - tevékenység szintjén, - szociális keretek szintjén, - tanulási stílus szerint, - idő szintjén, - célok szintjén, - értékelés szintjén. Módszerek: - játékok, játékos tevékenységek, (szóbeli, mozgásos, drámajátékok stb.) - kooperatív oktatási módszerek, - magyarázat, - megbeszélés, - vita, - tanulói kiselőadás, - projektmódszer, - önálló feladatmegoldás, (házi feladat, plusz feladatok stb.) 7

8 Eszközök: Mérőeszközök: mérőszalag, mércés pohár, konyhai mérleg, testtömeg mérleg, analóg óra, játék és valódi pénz, vonalzók, naptár, terület- és térfogatmérő eszközök, hőmérő, lázmérő, folyadékmérő, szögmérő, stb. Apró tárgyak: gyöngyök, termések, gyufaszál, pálcika, korong, dobókocka, mértani modellező készlet, körülöttünk lévő tárgyak, testek, síkidomok, stb. Továbbá: Jel- és számkártyák, színes rúd, táblázatok (helyiérték, tizedes törtek, szorzó és bennfoglaló stb.) olló, gyurma, zsebszámológép, körző stb. Értékelés: Diagnosztizáló mérések, Formatív értékelés, Szummatív értékelés, Szóbeli értékelés, Önértékelés, csoportértékelés. 8

9 Matematika A matematikai kompetencia területek átfogó fejlesztéséhez a képesség- és készségterületek célzott fejlesztésével közelíthetünk. A programcsomag tartalma alkalmas a tanórai anyagok előkészítéséhez, a 148 matematika tanórához, de önálló óraként is megállják a helyüket. Az alkalmazás célja: A matematika tanulás nehézségeivel küzdő gyermekek segítése azon az úton, hogy az osztálytermi differenciálás lehetőségeinek kihasználásával alapozzuk a pszichikus funkcióik fejlődését, képesség-, készségterületeik legkülönbözőbb összetevőit. A fejlesztést onnan kezdjük, ahol a gyermek tart, és a leghatékonyabb támogató rendszereket alkalmazzuk. A programcsomag tartalma B modul 1-2. osztály o hang ritmus idő o mozdulat, tánc o mímelés, alakoskodás, népi játékok o gyöngyfűzés o madzagoló o hímzés o faragás o ujjszövés o madzagszövés o fonás o mandala színezése, szövés o díszítés (tojás, kapu, stb.) o formálás (számjegy, alakzatok különböző anyagokból) o krumpli nyomda készítése o gipsz-álarc készítése o nemezelés (gyapjúból baba készítése) o babakészítés csuhéból 9

10 o virágkoszorú készítése o madárijesztő készítése o NÉPI ÍZEK: mézes sütemény készítése o szaloncukor készítése o mákos guba, kovászos uborka készítése o tűzgyújtás, kemence építése Általános megjegyzés, hogy a beszéd, mint vivő funkció minden összetevője a beszédészleléstől a megértésen, a beszédprodukción és a beszéd magas szintű jelentés feldolgozásán keresztül minden modulban megjelenik kognitív funkcióként (észlelés, gondolkodás, stb.) és kommunikációs funkcióként (közlés, kifejezés, interakció). Javasolt tanulásszervezési módok 1. Differenciált tanulásszervezés 2. Differenciált munkaformák 3. Kooperatív módszerek, ahol az alapelvek: - építő egymásrautaltság, - párhuzamos interakciók, - egyéni felelősség, - egyéni számon kérhetőség. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás, összefogás, versengés, érvelés, meggyőzés, a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása, a csoportértékek személyes megtapasztalása. 10

11 Szövegértési szövegalkotási kompetenciaterület Történelem 5-8. évfolyam A 2006/2007. tanévben bevezetésre került a kompetenciaalapú oktatás iskolánk 5. és 7. évfolyamán történelem órákon. A tantárgy cél- és feladatrendszere ennek értelmében kiegészítést igényel: Általános célok 5-8. évfolyamon: A tanulók életkornak megfelelő szövegértési szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése különböző típusú és formájú szövegek megértéséhez szükséges olvasási stratégia megalapozásával a hagyományos passzív olvasói szerep helyett az interaktív reflektáló szövegértés képessége, illetve a kreatív szövegalkotás fejlesztése. az olvasással szembeni pozitív attitűd kialakulása A szövegértési és a szövegalkotási kompetencia párhuzamos fejlesztése Az életkori jellemzők és az egyéni képességek függvényében a megismert szövegelemzési technikák beépítése, alkalmazása nem irányított tanulási szituációban is A kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók együttműködési-szociális kompetenciájának fejlesztése A tanulók különböző szintű szövegértési-szövegalkotási képességének figyelembevételével a differenciált képességfejlesztés biztosítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése. Az önálló tanulási képesség megalapozása, fejlesztése Hozzájárulás az adott tantárgy ismeretanyagának elsajátításához, a tantárgy fejlesztési céljainak megvalósulásához A szövegelemzési-szövegfeldolgozási technikák gyakoroltatásával a tanulók kognitív képességeinek fejlesztése Az értékelés, önértékelés alkalmazásával a tanulók reális önismeretének fejlesztése, az önbizalom erősítése 11

12 - A verbális információhordozók által közvetített tudás értelmezésére irányuló készségfejlesztés, az 5-8. évfolyamos történelem tantárgyhoz kapcsolódó, kifejezetten történelmi szakszövegen keresztül. - A szövegértés-szövegalkotás fejlesztése a történelem tantárgyban. - Szövegértési szövegalkotási kompetencia fejlesztése különböző típusú és formájú szövegek megértéséhez szükséges olvasási stratégia megalapozásával. Feladatok 5. évfolyamon: Szövegelemző gyakorlatok; narratív típusú szövegek feldolgozása; különböző műfajú szövegek összehasonlítása az információ, a szókincs, a nyelvezet és a jellemző stílusjegyek szempontjából; dramatizálás: jelenet készítése egy adott történelmi eseményről; rajz, festmény, modell készítése az olvasott témákhoz kapcsolódóan; információ kiválasztása írott szövegből; összefüggések megfigyelése, megfogalmazása; az olvasottakról véleményalkotás; a történelmi szakszöveg, a törvény olvasása, értelmezése; a legfontosabb kézikönyvek használata; a törvény előtti egyenlőség elvének értelmezése; a történelmi személyiségek tetteinek értékelése. Követelmények 5. évfolyamon: A gyerekek legyenek képesek - a kiválasztott szövegben található ok-okozati összefüggések felismerésére; a történelmi szakkifejezések megértésére, használatára; a történelmi szakszöveg, a törvény olvasására, értelmezésére; a legfontosabb kézikönyvek használatára; a törvény előtti egyenlőség elvének értelmezésére; a történelmi személyiségek tetteinek értékelésére; grafikonokról, ábrákról, képekről ismeretek leolvasására; összefüggések felfedezésére, megfogalmazására; információ kiválasztására írott szövegből. Témakörök 5. évfolyamon: Hammurapi törvényei; Az athéni demokrácia kialakulása és működése; A görög kultúra; Római köztársaság kialakulása, működése, az Itáliai-félsziget meghódítása. 12

13 Feladatok 6. évfolyamon: Szövegelemző gyakorlatok; narratív típusú szövegek feldolgozása; különböző műfajú szövegek összehasonlítása az információ, a szókincs, a nyelvezet és a jellemző stílusjegyek szempontjából; dramatizálás: jelenet készítése egy adott történelmi eseményről; rajz, festmény, modell készítése az olvasott témákhoz kapcsolódóan; információ kiválasztása írott szövegből; összefüggések megfigyelése, megfogalmazása; az olvasottakról véleményalkotás; a történelmi szakszöveg, a törvény olvasása, értelmezése; a legfontosabb kézikönyvek használata; a történelmi személyiségek tetteinek értékelése. A történelmi idő fogalmának mélyítése a lovagkor, a tatárjárás, Mátyás király valamint végvári élet történelmi időben való elhelyezésével. Követelmények 6. évfolyamon: A gyerekek legyenek képesek - a kiválasztott szövegben található ok-okozati összefüggések felismerésére; a történelmi szakkifejezések megértésére, használatára; a történelmi szakszöveg, a törvény olvasására, értelmezésére; a legfontosabb kézikönyvek használatára; a törvény előtti egyenlőség elvének értelmezésére; a történelmi személyiségek tetteinek értékelésére; grafikonokról, ábrákról, képekről ismeretek leolvasására; összefüggések felfedezésére, megfogalmazására; információ kiválasztására írott szövegből Témakörök 6. évfolyamon: A lovagok élete; A tatárjárás, Mátyás király hadserege; A végvárrendszer kialakulása, élet a végvárakban. A főbb fejlesztési feladatok 7-8. évfolyamon: Szövegértés: az információk kiválasztása, a lényegkiemelés, a globális megértés, a szöveg struktúrájának felismerése, a mondatok közötti logikai kapcsolatok megértése, a megértettek integrálása a meglévő tudásba, a szövegek kontextusban való 13

14 értelmezése, reflektálás az olvasottakra, értékelés, a szövegek felhasználása, az ellenőrzés, önellenőrzés, a kíváncsiság, a befogadói motiváltság stb. Szövegalkotás: a téma és a relevanciák meghatározása, a nézőpont kialakítása, a struktúra meghatározása, megfelelő szókincs és nyelvi struktúra előhívása, koncepció szerinti válogatás, a szöveg koherenciáját biztosító pragmatikai szövegösszetartó elemek és a szövegkonnexiót biztosító kapcsolóelemek használata, amelyek grammatikai, mondattani természetűek, logikus sorrend, következetes gondolatvezetés, tématartás, a szerkesztés arányossága, a helyes tagolás megteremtése, a kontextus megteremtése több szempont figyelembevételével. Tevékenységformák: szókincsfejlesztés: szakszavak magyarázata, szemléltetése, elvont fogalmak megértése stb. mondatszerkesztés: definíciók, szórendi zavarok felismerése, hibakeresés, lényegkiemelés stb. szöveggel kapcsolatos feladatok: szövegtípusok és jellemzőik, tagolás, tipográfia, szövegalkotási gyakorlatok, vázlatkészítés, kulcsszavak, tételmondatok keresése stb. nem verbális információk megértése, felhasználása Témakörök 7. évfolyamon: Az ipari forradalom; A szabadságharc; A dualizmus kora; Az első világháború. Témakörök 8. évfolyamon: A II. világháború; A Rákosi-korszak; Életkörülmények, életszínvonal a Kádár-korszakban; A rendszerváltás körülményei és tartalma. Módszerek: Közös megbeszélés;grafikonok, táblázatok értelmezése; források, történelmi szakszövegek önálló olvasása; kooperatív módszerek; differenciálási lehetőség: 14

15 különböző nehézségű feladatok közül válogatás a tanulók szövegértési szintje szerint; bizonyítás, érvelés, véleményalkotás. Kiemelt készségek, képességek: Szövegalkotás, együttműködés, asszociációs képességek, analizáló, szintetizáló, összehasonlító képességek, kreativitás, szövegértés, lényegkiemelés, összefüggések megtalálása, ok-okozati viszonyok felismerése, tájékozódás a szövegben, információkeresés, kiemelt szavak értelmezése, meglévő ismeretek aktivizálása, logikai képességek, tételmondatok keresése, áttekintő olvasás. Munkaformák: egyéni, pármunka, csoportmunka és frontális munka. Értékelés: az osztályozás mellett a megerősítő funkciójú állandó elemző, pozitív megfogalmazású és színes, változatos formájú folyamatos szóbeli értékelő visszajelzést alkalmazzuk. Az értékelés minden formájában lényeges motívumok: Ne minősítsen, hanem a fejlődési állapotot mutassa be, és térjen ki arra is, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire használta ki! Segítse a reális önértékelést, és folyamatos önellenőrzésre motiváljon! Minden értékelő információnkat magatartást módosító erő hassa át! Holisztikus szemléletre alapozva a gyerek egész személyiségének fejlődésére koncentráljunk! A hangsúly így az érés, fejlődés, a tanulás folyamatjellegének elfogadásán van, a gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Az új technikák bevezetése nyomán megjelenő interaktív tanulási módokhoz illeszkedő értékelési módokat kell megfogalmaznunk. Így a kooperáció, a projekt alapú, a személyes tevékenységekre és élményekre építő tanulásszervezéssel olyan gyermeki tulajdonságok, attitűdök kerülnek felszínre, amelyek a hagyományos nevelési folyamatban többnyire fedve maradnának. A minősítéskor ezek az aspektusok is előtérbe kerülnek. 15

16 Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam A 2006/2007. tanévben bevezetésre került a kompetenciaalapú oktatás iskolánk 5. és 7. évfolyamán magyar nyelv és irodalom órákon. A tantárgy cél- és feladatrendszere ennek értelmében kiegészítést igényel: Célok: a kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása; a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: a tanulók életkorának megfelelő szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztése különböző típusú és formájú szövegek megértéséhez szükséges olvasási stratégia megalapozásával, az interaktív reflektáló szövegértés képességének erősítése, a kreatív szövegalkotás fejlesztése a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. Feladatok 5. évfolyamon: szereplők családi és térbeli viszonylatainak azonosítása folyamatos szöveg alapján; kapcsolatok nyitásának, zárásának, megszólítási formák gyakorlása, elmélyítése, köszönési formák használata; elbeszélés alapján párbeszéd készítése a családról, lakhelyről; tegezés-magázás-tetszikelés formáinak szituációhoz kötött tanítása; állatokról készült fényképek szöveges jellemzése, állatmesék tanulságának levonása, szépirodalmi és ismeretterjesztő állatleírás, 16

17 állatjellemzés olvasása, összevetése; állatvédő, állatkert-ellenes újságcikk írása; jellemzéskészítés anyaggyűjtés nyomán; helyszínleírás szóban és írásban; barátság, ellenszenv, konfliktusok megfigyelése a mindennapi életben; mintakövetés: a felnőttek világának tükröződése a gyerekek kapcsolataiban, a szereplők viselkedésében, érzés- és gondolatvilágában; a regény fogalmának kialakítása; mesék csoportosítása; mesetípus műfaji-szerkezeti jellemzőinek általánosító megfogalmazása; kifejleti jóslatok alkotása szóban és írásban; a valószerű és fantasztikus elemek megkülönböztetése; ismerkedés a mesei műfajokkal; a próbatételek, a mesei igazságtételek, a valóságszerűség és a fantasztikum jelenlétének, szerepének vizsgálata, a mesék nyelvi megalkotottságának sajátosságaira való kitérés, a mesei nyelv és a hétköznapi nyelv hasonlóságainak ás különbségeinek felfedezése; az utópia műfajának megismerése. Követelmények 5. évfolyamon: a tanulók ismerkedjenek meg a családi, az iskolai, valamint a hétköznapokban előforduló kommunikációs helyzetek néhány jellemzőivel, és erre reflektálni is képesek legyenek. Ismerje a tegezés-magázás-tetszikelés formáit. - Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek segítségével ismerjék meg a tanulók az állat és állat, állat és ember, ember és ember, ember és természet viszonyának lehetőségeit. A tanmese műfajának megismerése. - Szépirodalmi és hétköznapi szövegek segítségével ismerjék meg a tanulók a barátság, az ellenszenv, a konfliktusok szerepét. A tanulók ismerjék meg a névszói szerkezetek mondatbeli grammatikai szerepeit. A regény fogalmának kialakítása. - Ismerje a mesei műfajokat. A fókuszban a varázsmese /hősmese, tündérmese/, műmese, novellamese, csalimese, láncmese, nagyotmondó mese áll. A mesei nyelv és a hétköznapi nyelv hasonlóságainak ás különbségeinek felfedezése. - Tudjon különbséget tenni a valóságos és fantasztikus elemek között. - Az utópia műfajának felismerése, az utópiákat alkotó vágyak, szükségletek és negatív tapasztalatok, hiányok megfogalmazása. Témakörök 5. évfolyamon: Otthon; Állatkerti séták; Kapcsolatok / A Pál utcai fiúk c. regény alapos megismerésére 7. osztályban kerül sor a tanulók speciális helyzete miatt./; Vissza a meséhez!; Varázsbirodalmak I. /A János vitéz c. elbeszélő költeménnyel részletesen, nagyobb mélységben 6. osztályban ismerkednek meg a 17

18 tanulók, figyelembe véve a tanulásban akadályozott tanulók egyéni sajátosságait./; Varázsbirodalmak II.; Az én mesekönyvem Feladatok 6. évfolyamon:- a kommunikációs helyzet elemzése és értékelése: a szerepviszonyok tisztázása. - A problémahelyzet felismerése és elemzése. - A helyzetmegoldó rutinok és a problémahelyzet-megoldó kommunikációs magatartás elemzése, értékelése és gyakorlása. - Az elbeszélői és szereplői nézőpont megkülönböztetése. - A szövegkoherencia és a tematikus kulcsszavak összefüggésének felfedezése. - A hangnem nyelvi eszközeinek elemzése és alkalmazása irodalmi és hétköznapi szövegekben. - A tény és a vélemény megkülönböztetése. - A játék fogalmának és szabályainak körülírása, az alkotás folyamata. - Szabályok a játékokban és a nyelvben néhány nyelvi játék, játékos nyelvhasználati mód megismerése. - Szerepjáték és formai játék. - A magyar beszédhangok és rendszerük. - Egyszerű állításokat tartalmazó mondatok összeépítése egyetlen sokbővítményű esemény-összefoglaló mondattá. - Képregény-készítés. Képregény-aláírások készítése. Képregény elemek sorba rendezése. - Időrendi táblázat készítése a regény cselekményéről, életrajzi vázlat készítése a főszereplőkről. - Cselekmény-összefoglalás Jumurdzsák, Bornemissza Gergely, Dobó, Sárközi és Cecei Éva középpontba állításával. - Ige-vonzat kapcsolatok gyűjtése, megfigyelése. - A közös emberi és nemzeti kultúrának és hősei emlékének elevenen tartása. - Bűnök és büntetések megismerése, megítélése. Igazságosság vagy igazságtalanság megítélése. - Nehéz (régies, népies) szókincsű szöveg szavainak, mondatainak megértése kontextusból és segédforrásokból. 18

19 - Archaikus szöveg jelentésének visszaadása mai nyelven fordítás a komikus modernizálás elkerülésével. Vélemény megfogalmazása, érvelő szövegek alkotása szóban. - A mitológia, azon belül a teremtéstörténetek világával való ismerkedés. Követelmények 6. évfolyamon: A gyerekek legyenek képesek a kommunikációs célt azonosítani; adott helyzetet szempontok szerint elemezni, értékelni; a megismert normák analóg helyzetben való azonosítására, elemzésére, alkalmazására; megkülönböztetni az elbeszélői és szereplői nézőpontot; a szöveg különböző nézőpontoknak megfelelő interpretálására; a tény és a vélemény megkülönböztetésére; állításhoz érvek megfogalmazására; a konfliktusban álló felek és a konfliktus okainak azonosítására; alkalmazni a magyar nyelvben használt időket és módokat; a gyerekek ismerjék a beszédszervek felépítését és működését; a gyerekek legyenek képesek: a szabályok alkalmazására logikai, lánc- és rímjátékokban; felismerni a beszédhangok legjellemzőbb hangzásbeli sajátosságait; Legyenek képesek: bemutatni, hogy a hős milyen szerepet játszik az események összefűzésében; a cselekmény egy-egy kulcsfordulatának és egy-egy hosszabb szakaszának összefoglalására különböző szereplők nézőpontjából; a gyerek legyen képes saját vélemény megfogalmazására és megvédésére a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően; legyen képes mások véleményének meghallgatására, megértésére; a gyerekek legyenek képesek hiányzó történetrészek pótlására. Témakörök 6. évfolyamon: Kapcsolatok; Örökségünk / A Toldi c. elbeszélő költeménnyel 7. osztályban ismerkednek meg részletesen a tanulók, figyelembe véve a tanulásban akadályozott tanulók egyéni sajátosságait./; Játék; Kaland; Születés teremtés; Detektívek. Feladatok 7. évfolyamon: a komikum szerepének bemutatása életünkben, konfliktusaink feldolgozásában; komikus művek és műfajok megismerése; egyéni és közösségi normák összehangolása; elbeszélés az hétköznapokban és az irodalomban; irodalom, nyelv és média kapcsolatai egy témához szorosabban kapcsolódva; a média egyes műfajainak (hír, pletyka) elemzése, vizsgálata; a ritmus különböző fajtáinak felismerése; regények cselekményeinek elkülönítése; a filmnyelv 19

20 és a regénynyelv különbségének tudatosítása; a nemzeti identitás- tudat elmélyítése, az ismeretek bővítése haza és emberiség, haza és egyén viszonya témakörében, ismerkedés különböző korok nemzettudatával; a kamaszlét nehézségeinek feltárása, elfogadás és önelfogadás fogalmainak tisztázása, az együttélés viszonyrendszerinek bemutatása; az emberi világ sokszínűségének, az ember egyediségének, különbözőségének elfogadása, a felnőtté válás során felmerülő döntési helyzetek felismerése. Követelmények 7. évfolyamon: a komikum forrásainak és változatainak felismerése, megkülönböztetése; legyen a tanulónak olvasói tapasztalata a regényről; tudjon állást foglalni, ezt legyen képes érvekkel alátámasztani; a tanuló legyen képes új ismeretek befogadására, elmélyítésére; ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat a különböző műfajú és típusú szövegekben; legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni; a tanuló ismerje és alkalmazza a versértelmezés tanult közelítési szempontjait; a művekben megjelenő elvárások, szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása, az elbeszélői nézőpont azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Témakörök 7. évfolyamon: Kisfiúk és Nagyfiúk; Nevető irodalom; Pletyka és tömegkommunikáció; Poétai iskola; Harry Potter és a titkok kamrája; Itthon vagyok; Más lettem. Feladatok 8. évfolyamon: a hétköznapi kommunikáció tényezőinek, a kommunikáció funkcióinak megismerése, elsajátítása; a hétköznapi és a művészi kommunikáció összehasonlítása, annak a hangsúlyozása, hogy a művészi kommunikációban a tényezők megkettőződnek, adott esetekben megtöbbszöröződnek; a jelképes jelentésszintek felismerése; egy mű több lehetséges olvasatával való megismerkedés; a magyar nyelv rokonsági kapcsolatainak felismertetése; kisebb terjedelmű önálló szövegek alkotása, olvasói vélemény, kritika megfogalmazása; egy irodalmi hagyomány alaposabb megismerése, végigkövetése különböző korok különböző szerzőinek műveiben; a lírai szövegek olvasásában való jártasság elmélyítése; 20

21 Követelmények 8. évfolyamon: érvelés, meggyőzés, magabiztos fellépés, logikus gondolkodás, együttműködés fejlesztése; a művekben megjelenő szemléletmód, szerepek, csoportnormák és értékek, illetve hangnemek felismerése és azonosítása; a tanuló ismerje és alkalmazza a regényértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot; legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni; a tanuló törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát, szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra; a tanuló tudja, hogy a finn rokona a magyarnak és miért az; tudjon megnevezni a finnen kívül legalább 2-3 másik finnugor nyelvet, legyen fogalma arról, hogy körülbelül hány nyelv van a világon; a tanuló legyen képes művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére; a tanuló tudjon önállóan (képességeinek megfelelő segítséggel) verset elemezni; Témakörök 8. évfolyamon: A költészet nyelvtana - a nyelvtan költészete; A sziget mint kísérleti laboratórium ; Anakreón feltámadásai; Nyelvek közötti különbségek; Amit a pad alatt olvasunk népszerű próza; Változatok Rómeókra és Júliákra; Nyelvrokonság; Hétköznapi és művészi kommunikáció. Módszerek: pókhálóábra, irányított beszélgetés, szövegvizsgálat, szövegalkotás, gyűjtőmunka, szövegelemzés, vita, szövegolvasás, előadás, eszmecsere, fogalomismertetés, megbeszélés, beszélgetés, tanári közlés, megfigyelés, kooperatív tanulás, értékelőlap (kilépőkártya), játék és ábrázolás, kísérlet, szabálykeresés, utánzás, szabadon választott munka, differenciálás, érvelés, szerepjáték. Kiemelt készségek, képességek: korábban szerzett ismeretek aktivizálása, asszociációs képességek, szövegalkotás, együttműködés, probléma felismerés, előadói képességek, lényegkiemelés, differenciálás, értelmezés, empátia, kreativitás, szövegértés, kapcsolatok, összefüggések felismerése, probléma érzékenység. Munkaformák: egyéni, pármunka, csoportmunka és frontális munka. 21

22 Értékelés: az osztályozás mellett a megerősítő funkciójú állandó elemző, pozitív megfogalmazású és színes, változatos formájú folyamatos szóbeli értékelő visszajelzést alkalmazzuk. Az értékelés minden formájában lényeges motívumok: Ne minősítsen, hanem a fejlődési állapotot mutassa be, és térjen ki arra is, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire használta ki! Segítse a reális önértékelést, és folyamatos önellenőrzésre motiváljon! Minden értékelő információnkat magatartást módosító erő hassa át! Holisztikus szemléletre alapozva a gyerek egész személyiségének fejlődésére koncentráljunk! A hangsúly így az érés, fejlődés, a tanulás folyamatjellegének elfogadásán van, a gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Az új technikák bevezetése nyomán megjelenő interaktív tanulási módokhoz illeszkedő értékelési módokat kell megfogalmaznunk. Így a kooperáció, a projekt alapú, a személyes tevékenységekre és élményekre építő tanulásszervezéssel olyan gyermeki tulajdonságok, attitűdök kerülnek felszínre, amelyek a hagyományos nevelési folyamatban többnyire fedve maradnának. A minősítéskor ezek az aspektusok is előtérbe kerülnek. 22

23 Természetismeret 7. osztály A 7. osztályos természetismeret tantárgy tanítása, a tananyag feldolgozása a kompetenciaalapú oktatási program alapján, a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztésével párhuzamosan történik. A programcsomag biológiai, fizikai és kémiai részre osztva 4, 4 illetve 3 modult tartalmaz. Biológia A trópusi esőerdők élővilága A mérsékelt övezet élővilága A hideg övezet élővilága A hegyvidékek élővilága 1 x 45 perc 1 x 45 perc 1 x 45 perc ill. 2 x 45 perc 2 x 45 perc Célok - A kiválasztott szöveg összekapcsolása képek, ábrák, diagramok olvasásával, elemzésével. - Egyes szakszavak helyes használata. - A nyitottság és az érdeklődés felkeltése a miénktől eltérő világok iránt. - Összefüggések keresése (éghajlat talaj életközösség, éghajlat élőlények testfelépítése életmód). - Információk gyűjtése meghatározott szempontok alapján. - Lényegkiemelés gyakorlása. - Környezettudatos magatartás fejlesztése. Módszerek - Az órák célja, hogy a tanulók képesek legyenek a szöveget önállóan vagy segítséggel feldolgozni, a szövegben lévő szakkifejezéseket a szövegkörnyezet és segédkönyvek segítségével értelmezni, a lényeget kiemelni. - A szövegmegértési képesség különböző szintjén állóknak differenciált feladatmegoldás egyéni, páros vagy csoportmunkában. - A szövegfeldolgozás, fogalommagyarázat, képolvasás közös megbeszéléssel illetve frontális munka során. - A szövegalkotási feladatok megoldása kooperatív módszerekkel. 23

24 Fizika Egyenes vonalú egyenletes mozgás 5 x 15 perc Gravitációs kölcsönhatás 1 x 45 perc Termikus kölcsönhatás 3 x 15 perc Halmazállapot változások globális felmelegedés 2 x 45 perc Célok - A definíció felismerése, önálló definíció alkotása. - Logikus sorrend kialakítása. - A fogalmak jelentésének pontos ismerete. - Adott szempontú lényegkiemelés. - Adatok, információk felismerése a szövegben. - Egyszerűbb összefüggések felismerése, ábrázolása, ágrajz, táblázat segítségével. - A természettudományok egymáshoz való viszonyának megismerése. - Szöveges és nem szövegszerű információk együttes értelmezése. - A tudomány és a hétköznapi élet viszonyának felismerése. - Egyszerűbb kísérletek eredményeinek értelmezése. - Baleset-megelőzési előírások betartása. - A környezetvédelem fontossága, az ember felelőssége. Módszerek - Az órák célja, hogy a tanulók belássák, a természettudományok és mindennapi életünk részét képezik, olykor a legegyszerűbb jelenségek mögött is komoly fizikai törvények vannak. - A szövegértési képesség különböző szintjén állóknak differenciált feladatmegoldás egyéni, páros vagy csoportmunkában. - A szövegfeldolgozás közös megbeszéléssel illetve frontális munka során. - A szövegalkotási feladatok megoldása, definíciókártyák készítése és használata kooperatív tanulási módszerekkel. 24

25 Kémia Szerves és szervetlen anyagok Halmazállapot változások Oxidáció és redukció Fémes elemek Természetes vizek. Vízbontás. Energiagazdálkodás 1 x 15 perc 1 x 45 perc 1 x 45 perc 1 x 45 perc 1 x 15 perc 2 x 45 perc Célok - A kísérleti tapasztalatok megfigyelése, lejegyzése, rendszerezése. - Következtetések levonása. - A meglévő és az új ismeretek összekapcsolása. - Szövegalkotás meghatározott szempontok alapján. - Jelenségek értelmezése, magyarázata. - A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A nyelvi kifejezőkészség és pontosság fejlesztése. - Szöveg és ábra együttes értelmezése. - Ok-okozati kapcsolat felismerése. - Szakkifejezések használata. - Környezettudatos magatartás. Módszerek - Differenciált feladatmegoldás egyéni, páros vagy csoportmunkában. - Egy-egy kísérlet tanulási bemutatása. - Szövegfeldolgozás, ábraelemzés közös megbeszéléssel, illetve frontális munka során. - Szövegalkotási feladatok megoldása kooperatív módszerekkel. 25

26 Természetismeret tantárgy 5. osztály Az 5. osztályos természetismeret tantárgy tanítása, a tananyag feldolgozása a kompetenciaalapú oktatási program alapján, a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztésével párhuzamosan történik. A programcsomag A modult tartalmaz, meghatározott időkerettel. A vöröshagyma A szarvasmarha Hazánk éghajlata Környezetünk veszélyei és védelme 1 x 45 perc 2 x 45 perc 2 x 45 perc 1 x 45 perc Célok - A háttértudás aktivizálása. - Kapcsolatkeresési technikák fejlesztése. - Lényegkiemelő képesség fejlesztése. - Ábrák képek diagramok és szöveg kapcsolatának értelmezése. - Tapasztalatok megfogalmazása, lejegyzése. - Megfigyelésekről szóló beszámoló készítése. - Hasonlóságok és különbségek szétválasztása, a rész-egész viszonyok értelmezése. - Környezettudatos magatartás kialakítása. Módszerek - Az órák célja, hogy a tanulók képesek legyenek az élőlényekről tanultakat algoritmus szerint felépíteni, a szöveget és az ábrákat együttesen értelmezni. Képesek legyenek a szöveg alapján kritikai, problémamegoldó gondolkodásra, véleményük megfogalmazására. - A szövegértési képesség különböző szintjén állóknak differenciált feladatmegoldás egyéni, páros vagy csoportmunkában. - A szövegfeldolgozás közös megbeszéléssel illetve frontális munka során. - A szövegalkotási feladatok megoldása kooperatív módszerekkel. 26

27 27