A közpénzügyi rendszer ellenırzésének új kihívásai

Átírás

1 A közpénzügyi rendszer ellenırzésének új kihívásai Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének elıadása a Wekerle Sándor Üzleti Fıiskola IV. Tudományos Emlékkonferenciáján Budapest, február 5.

2 Mirıl szól az elıadás? 2 Az ÁSZ új középtávú stratégiája: jövıképvezérelt, értékalapú, választ keres a régi és az új kihívásokra. Tallózás a kihívások és a lehetséges válaszok között: a költségvetés megalapozottságának növelése, a gazdasági unió megerısítése, az önkormányzati szektor eredményesebb ellenırzése, korrupció elleni küzdelem. Az ÁSZ küldetése a közpénzügyek átláthatóságának javítása, hozzájárulás a jó kormányzás -hoz.

3 Az ÁSZ új középtávú stratégiája 3 A stratégia két lehetséges típusa: evolutív stratégia, jövıkép-vezérelt stratégia. Az evolutív stratégia jellemzıi: bázisalapú tervezés, lassú léptekkel haladás, kockázatkerülés, hagyományos tervezési szemlélet érvényesítése, a visszafogott ambíciók hatására a tervezés horizontja nem lép be az ún. innovatív szférába. A jövıkép-vezérelt stratégia jellemzıi: jól kidolgozott jövıkép, célja egy komoly innovációval meghatározott jövıbeli állapot elérése.

4 A jövıkép felrajzolásának kiindulópontjai 1. 4 Alkotmányos helyzet Az Állami Számvevıszék az Országgyőlés pénzügyi-gazdasági ellenırzı szerve. Ellenırzı tevékenységét az Alkotmánynak és a törvényeknek alárendelten végzi. A Számvevıszék nem hatóság, az ellenırzöttekkel szemben nincsenek közvetlen szankcionálási jogosítványai. Megállapításainak és javaslatainak hasznosítását, azok meggyızı ereje mellett a nyilvánosság segíti.

5 A jövıkép felrajzolásának kiindulópontjai 2. Új kihívások Az új Alkotmány A világgazdasági válság következményeként erısödtek a társadalmi feszültségek, Változatlan vagy növekvı mennyiségő feladatot a korábbiaknál kevesebb erıforrás felhasználásával kell megvalósítani. A társadalom elöregedésével összefüggı demográfiai nyomás: új alapokra kell helyezni a nagy, közösségi ellátó rendszerek mőködését. Az EU törekvései a gazdasági unió teljessé tételére, az alapvetı gazdaságpolitikai döntések közösségi szintő egyeztetése, a nemzeti költségvetési politikák rendezı elveinek uniós szintő összehangolása. 5

6 6 A jövıkép felrajzolásának kiindulópontjai 3. Új választ igénylı régi kihívások A költségvetési tervezés megalapozottságának ellenırzése A zárszámadás korszerőbb ellenırzése Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenırzése A teljesítményellenırzés eredményességének javítása Korrupció elleni küzdelem Az ÁSZ jelentéseinek jobb hasznosulása A dolgozók motiváltságának, elkötelezettségének növelése Gondoskodás a szakemberek magas szakmai színvonalú utánpótlásról

7 Az ÁSZ jövıképe 7 Az állampolgárok bizalmát élvezı, szakmai tekintéllyel rendelkezı Állami Számvevıszék ellenırzéseivel és tanácsaival támogatja az Országgyőlést. Javaslataival a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti

8 Értékalapú döntéshozatal 8 A stratégiai és az operatív döntéseket, a vezetıi és a számvevıi döntések meghozatalánál a közösen meghatározott alapértékek mentén, a legjobb szakmai tudás alapján kell a döntéseket meghozni. Lendítı értékek: megadják a lendületet, a motivációt, képesek az alkotás, a jobbítás légkörét megteremteni. Stabilizáló értékek: alkalmassá teszik a dolgozókat arra, hogy munkájukat nap mint nap színvonalasan végezzék.

9 Az ÁSZ alapértékei 9 Stabilizáló értékek csak a törvényeknek és az Országgyőlésnek van alárendelve; számvevıi elfogulatlanul végzik az ellenırzéseket, feladatukat a szakmai és az etikai szabályok maradéktalan betartásával látják el; hitelesen tárja fel és értékeli a tényeket; saját mőködését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság jellemzi. Lendítı értékek ellenırzési tevékenységére jellemzı a hibák, hiányosságok megelızésére, az ellenırzötteket segítı együttmőködésre törekvés; segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését; elkötelezett híve a minıségközpontú mőködésnek, a felhalmozott tapasztalat magas fokú szakértelemmel és hivatástudattal párosul; kész a folyamatos szervezeti megújulásra; szervezetében a munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülése magas szintő, megvalósul a teljesítményarányos bérezés, az esélyegyenlıség és a folyamatos fejlıdés;

10 Kihívások és a lehetséges válaszok A költségvetés megalapozottságának növelése Az ÁSZ alkotmányos kötelezettsége a költségvetési javaslat véleményezése Az ÁSZ eddig elsısorban a költségvetési tervezés folyamatának a szabályosságát, szakmaiságát vizsgálta, a kormányzati szervek helyszíni ellenırzésének keretében. Új kihívás: új összetételő Költségvetési Tanács Tagjai: a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ÁSZ elnöke, egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett kiemelkedı tudású közgazdász) A makrogazdasági prognózis kockázatával, az egyenleg tarthatóságának a kockázatával többet kell foglalkozni Értékelni kell a bevételi elıirányzatok megbízhatóságát Kezdeményezzük a tudományos mőhelyek együttmőködését

11 Kihívások és a lehetséges válaszok A gazdasági unió megerısítése az EU-ban Két elhatározott intézkedés: Nemzeti költségvetési irányelvek elızetes egyeztetése Állandó válságkezelési mechanizmus létrehozása Európai Számvevıszék reakciója. Megfelelı intézkedéseket kell hozni az állandó válságrendezési keret külsı ellenırzése és elszámoltathatósága érdekében a pénzügyi és makrogazdasági adatok megbízhatóságának garantálására A kerettel kapcsolatos felelısségi körök átláthatóságának biztosítására

12 Kihívások és a lehetséges válaszok Az önkormányzati szektor eredményesebb ellenırzése Addig a kiemelt (nagyobb) önkormányzatok ún. átfogó ellenırzését négy évenként végezte az ÁSZ, Több ezer önkormányzathoz egyáltalán nem jutott el. Új válasz: monitoring rendszer kialakítása, amely jelzi, ha egy önkormányzat pénzügyi helyzete vagy vagyongazdálkodása kockázatossá kezd válni. Ellenırzést az ÁSZ ott végez majd, ahol komoly kockázatokat mutat ki a monitoring és kiválasztási rendszer

13 Kihívások és a lehetséges válaszok Korrupció elleni küzdelem A korrupció fogalomkörébe tartozó bőncselekmények megelızésére és feltárására az ÁSZ eddig is törekedett. Új megközelítés: kockázatközpontú megközelítés, az integritás erısítésére törekvés Új eszköz: az EU által finanszírozott projekt (közel 300 millió forint). Elnevezése: Korrupciós kockázatok feltérképezése integritás alapú közigazgatási kultúra elterjesztése

14 Integritás alapú megközelítés 14 Lényege: A rossz (a korrupció) visszaszorítása a jó (az integritás) növelése által. Az integritás szó a latin in-tangere kifejezésbıl ered, melynek jelentése: érintetlen. Integritás: feddhetetlenség, tisztességesség, összhang a normák és a magatartás között. Az integritás győjtıfogalom: hely és funkció szerint határozható meg, hogy milyen értékeket, normákat kell követni. Egy szervezet integritása az egyes személyek magatartásának az eredménye. Ugyanakkor a szervezet nem támaszt túlzott vagy lehetetlen (egymásnak ellentmondó) követelményeket az alkalmazottakkal szemben, nyitott és átlátható szervezet, ahol szabad kritikát gyakorolni és hibákat elkövetni, és ahol a nehéz kérdéseket is meg lehet vitatni.

15 A projekt tervezett eredményei 15 A közszektor meghatározott része korrupciós kockázatainak feltérképezése, osztályozása; A kutatási eredmények (korrupciós kockázati térképek) elérhetıvé tétele a projekt honlapján; A hazai ellenırzési gyakorlat és közigazgatási kultúra integritás szempontú fejlesztése, ösztönzés kultúraváltásra; Részletes elemzés készítése a közbeszerzések lebonyolításában, a hatósági engedélyezésben és az uniós támogatások lebonyolításában közremőködı szereplık korrupciós kockázatairól; A korrupció ellenes állami beavatkozások szakmai támogatása, javaslattétel jogszabály-módosításokra; A közszektor átláthatóságának és közbizalom javulásának az elısegítése.

16 Az ÁSZ küldetése 16 Az Állami Számvevıszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtı ellenırzéseivel elımozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a jó kormányzáshoz.

17 A közpénzügyek átláthatóságának elımozdítása 1. Az átláthatóság a közpénzek felhasználása tervezésének, felhasználásának és az errıl szóló beszámolásnak a teljes rendszerével szembeni követelmény, egy olyan idıhorizontra vonatkozóan, amelyre az állami kötelezettségvállalások kiterjednek. Az átláthatóság garanciája az, hogy a költségvetéssel kapcsolatos információkat külsı (a végrehajtó szervtıl független) ellenırzésnek kell alávetni. Ennek eszköze a számvevıszéki ellenırzés, valamint a számvevıszéki jelentések nyilvánossága és azok beterjesztése a törvényhozó testület elé. 17

18 A közpénzügyek átláthatóságának elımozdítása A maguk a közpénzekkel kapcsolatos döntést meghozó testületek (az Országgyőlés, a Kormány, az önkormányzatok) legyenek tisztában döntéseik következményeivel. Az ÁSZ fontos kötelezettsége, hogy ellenırzési jelentéseivel felhívja az Országgyőlés figyelmét a közpénzek tervezésével, felhasználásával kapcsolatos anomáliákra. Az ÁSZ teljesítményellenırzései révén feltárja azt is, ha az adóforintok elköltése nem elég eredményes, gazdaságos és hatékony, ha hiányoznak azok a megbízható információk, amelyek révén az eredményesség és a hatékonyság megítélhetı.

19 Jó kormányzás Angolul good governance. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek meghatározásai alapján a jó kormányzás az állam olyan mőködési módja, amelyet konszenzuskeresés, részvételre ösztönzés, esélyegyenlıség, átláthatóság, elszámoltathatóság, eredményesség, hatékonyság, a jogállamiság tisztelete jellemez. Jó kormányzás esetén az állami intézkedések hatásosságát a társadalom visszajelzései mellett független szervezetek objektív módszerekkel és mutatókkal végzett vizsgálatai révén is értékelik. Ilyenek az ÁSZ teljesítményellenırzései is.

20 Jó kormányzás Az ÁSZ hozzájárulása a jó kormányzáshoz saját tevékenységének végzése során meg kíván felelni a jó kormányzás követelményeinek (Például kialakítja az ellenırzések hatásának mérését és értékelését.) elısegíti, hogy az állami mőködés egész rendszerében érvényesüljenek a jó kormányzás kritériumai. (Például szorgalmazza, hogy a közpénzek felhasználásához, a jogszabályi, közpolitikai beavatkozásokhoz a döntéshozók eredményességi kritériumokat határozzanak meg, a célokhoz pedig a teljesítés-mérésre alkalmas indikátorokat rendeljenek.)

21 Mit várok a stratégia megvalósításától? 21 Az ÁSZ tevékenysége hozzájárul a rendhez, s ezen keresztül egy magasabb gazdasági teljesítményhez Az ÁSZ olyan intézménnyé válik, amely erıforrásait a közjó és az Országgyőlés szolgálatába állítja annak érdekében, hogy a közpénzek felhasználása ne csak szabályos, de egyben gazdaságos, hatékony és eredményes is legyen.

22 Köszönöm megtisztelı figyelmüket! 22