Kína népeinek nyelvei és írásai

Átírás

1 Kína népeinek n nyelvei és írásai Bartos Huba

2 Kína népei/nyelvei: n 1. Áttekintés Kína többst bbségi etnikuma és s nyelve: han kb. 1,2 milliárd beszélı a lakosság g mintegy 91%-a 55 hivatalosan elismert kisebbség: a népessn pesség g 9%-a a nyelvészek leírásai alapján: 293 különbk nbözı nyelv régóta tisztázatlan zatlan kérdk rdés: nyelv vs. nyelvjárás évi adatok, forrás:

3 1. Áttekintés Kína népei/nyelvei n nyelvcsalád d szerint: sino-tibeti nyelvek: han (sinitikus nyelvek / nyelvjárások) bódi/himalájai csoport (tibeti) csiang csoport paj csoport lolo-burmai csoport hmong-mien mien (miao-jao) nyelvek

4 1. Áttekintés Kína népei/nyelvei n nyelvcsalád d szerint: altaji nyelvek: türk nyelvek mongol nyelvek mandzsu-tunguz nyelvek koreai??? tai-kadai (kam-thai) nyelvek csuang taj kam-szui (tung, szui) hlai (Hainan)

5 1. Áttekintés valamint még: m egy mon-khmer nyelv (wa) ausztronéz z (formózai) nyelvek (Tajvan) egykori (már r kihalt) nyelvek: tangut kitaj

6 1. Áttekintés írásbeliség: régikelető kiterjedt írásbelisége csupán néhányny nyelvnek van: kínai k (kb év), tibeti (kb év) v),, mongol (kb. 800 év) egyes népek: n rituális, szők k körben k használt írás a többi t nép n p esetében: új j kelető írásrendszer (20.sz.) nincs saját t kialakult/szabványos írása

7 2. Sino-tibeti nyelvek forrás: STEDT

8 2. Sino-tibeti nyelvek 2.1. kínaik igen sok változata v van (nyelvjárások? nyelvek?) standard változat: v mandarin tipológiailag: monoszillabikus izoláló kötött tt szórend (OV/VO vegyesen) topik -nyelv ( ~ magyar) tonális nyelv: jelentésmegk smegkülönböztetı dallamminták a szótagokon

9 2. Sino-tibeti nyelvek 2.1. kínaik nagyfokú rétegzettség beszélt nyelv (3) klasszikus írott nyelv (1) dísztelen beszéd : : az alacsony státus tusú irodalom nyelve (2) Hová megy a király? ly? (1) 王何之? (2) 王往何處去? vang ho cse vang vang ho csu csü király mi megy király irányul mi hely megy (3) 國王 去 哪兒? kuo-vang csü na-r ország-király megy hol

10 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás eredetileg ideografikus (jelentéseket kódol), de márm hibrid jellegő: : vannak hangjelölı mozzanatai is logografikus (egy-egy jel egy egész morfémát/sz t/szót t jelöl) l) morfoszillabikus (egy írásjegy egy jelentési egységet get és s egy szótagnyi hangterjedelmet képvisel) k

11 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás hangjelölı írás: közvetlen kapcsolat a hangalakkal ideografikus írás: közvetlen kapcsolat a jelentéssel íráskép hangalak jelentés íráskép jelentés hangalak

12 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás a kínai k írás: kettıs s kötıdésk jelentés íráskép hangalak

13 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás négyzetbe írható jelek, sok visszatérı elemmel ( kulcsok/gyökök) k) alapelemei: vonások (számuk, jellegük és írássorrendjük k is fontos) az egyes írásjegyek között: k térkt rköz DE: nincs szavakra való tagolás (sıt: a nagyobb egységekre gekre tagolás, az írásjelek használata is modern kori fejlemény)

14 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás egy példa: p 永

15 egyetlen vonalból: l: 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás 一 egy tíz z vonalból: l: 梯 létra 57 vonalból: l: piang-tészta

16 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás az írásjegyek négy n fıf szerkezeti típusa: t 1. egyszerő ikonikus írásjegyek pl.: 人 ember, 日 nap, 雨 esı, 目 szem 2. indexikus írásjegyek pl.: 上 fent, 下 lent, 本 gyökér

17 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás az írásjegyek négy n fıf szerkezeti típusa: t 3. Jelentéskompoz skompozíció: 女 nő 好 szeret + 子 gyermek 木 fa 林 + liget 木 fa 林 liget 森 erdı + 木 fa 日 nap 明 vil + világos 月 hold

18 2. Sino-tibeti nyelvek a kínai k írás az írásjegyek négy n fıf szerkezeti típusa: t 4. Hangalaki és s jelentési elem kombináci ciója: (a mai írásjegykészlet szlet 80 %-a)% pl.: 青 qing + 言 szó = 請 qing kér 青 qing + 心 szív = 情 qing érzelem 青 qing + 水 víz = 清 qing tiszta 务 wu + 雨 eső = 雾 wu köd 門 men + 耳 fül = 聞 wen hall

19 2. Sino-tibeti nyelvek 2.2. tibeti kb. 3,3 millió beszélı (Kínán n belül) l) a Tibeti Autonóm m RégiR gión n kívül k l Csinghaj, Szecsuan és s Jünnan J tartományokban 3 fıf változat: központi (Lhásza környk rnyéki) ez a standard amdói khami a közkeletk zkelető vélekedéssel szemben: nincs veszélyeztetett helyzetben

20 forrás:

21 tipológiailag: 2. Sino-tibeti nyelvek 2.2. tibeti SOV alapszórend monoszillabikus, de flektáló tonális (a standard változatban) v van ergatív v szerkezet is morfológi giája is jelentıs s (esetek, igeidık)

22 saját írásuk van 2. Sino-tibeti nyelvek 2.2. a tibeti írás a VII. sz.-ban hozták létre, indiai (devanāgarī) mintára szótagírás, mássalhangzó-betőkbıl alapesetben magában foglal egy a mgh-t az egyéb mgh-kat mellékjelek jelölik grafikailag egy képzeletbeli felsı vízszintes vonalhoz igazodik

23 2. Sino-tibeti nyelvek 2.2. a tibeti írás a jelek alakját a fadúcos technikával való nyomtathatóság határozta meg (u-csen alakok), de létezik kurzív (kézírásos) változat is a helyesírás a IX. sz-i (klasszikus) tibeti nyelvi alakokat kódolja a mai standard kiejtés ettıl már nagymértékben eltér pl. írva: bka -rgyud, ejtve: kagyu

24 2. Sino-tibeti nyelvek 2.2. a tibeti írás forrás:

25 2. Sino-tibeti nyelvek 2.2. a tibeti írás u-csen kurzív forrás:

26 2. Sino-tibeti nyelvek 2.3. csiang (qiang)) nyelvcsoport Szecsuan, Jünnan,, Tibet a nyelvtani viszonyok jelölése részben r flektáló, részben agglutináló,, részben r reduplikáló; ; SOV

27 forrás:

28 2. Sino-tibeti nyelvek 2.3. csiang (qiang)) nyelvcsoport csiang: erısen fogynak az aktív v beszélık két t fıf variáns: északi: kb beszélı; déli: kb beszélı; ; tonális

29 2. Sino-tibeti nyelvek 2.3. csiang (qiang) nyelvcsoport erszu: < beszélı SOV, tonális (3 tónus), t monoszillabikus morfémák saját t rituális célúc piktografikus írás s (shaba): a színnek is megkülönb nböztetı szerepe van:

30 2. Sino-tibeti nyelvek 2.3. csiang (qiang) nyelvcsoport pumi: kb beszélı tonális (2 3 3 tónus); t SOV; az északi változatban sok a tibeti,a déliben d a kínai k jövevényszó rgjalrong: kb beszélı,, erıs s nyelvi identitástudattal SOV, nem tonális; szerkezetében nagyon közel áll a tibetihez

31 2. Sino-tibeti nyelvek 2.4. lolo-burmai nyelvcsoport DNy-Kína: Jünnan, J Szecsuan, Kuanghszi alapvetı közös s tulajdonságaik: szigorúan monoszillabikus morfémák ritka a msh-torl torlódás és s a szótagz tagzáró msh komplex tonális rendszerek fı morfológiai eszköz: z: összetételtel

32 forrás:

33 2. Sino-tibeti nyelvek 2.4. lolo-burmai nyelvcsoport ji (északi( lolo): hagyományosan erıs identitástudat kb. 5 millió beszélı; ; 6 fıf nyelvjárás bonyolult msh- ÉS S mgh- rendszer, tonális (3 7 tónus); SOV; gazdag fınévi f osztályoz lyozószó-rendszer forrás: STEDT

34 2. Sino-tibeti nyelvek 2.4. lolo-burmai nyelvcsoport ji (északi( lolo): > 500 éves saját t logografikus írás, kb ezer jellel forrás: ancientscripts.com 1974 óta: hivatalos szillabikus írás, kb. 800 jellel forrás: ancientscripts.com

35 2. Sino-tibeti nyelvek 2.4. lolo-burmai nyelvcsoport nahszi (mo-szo): kb beszélı; ; két k fı nyelvjárás; erıs s nyelvi identitástudat komplex msh-rendszer, tonális (4 5 5 tónus); t SOV forrás: STEDT

36 2. Sino-tibeti nyelvek 2.4. lolo-burmai nyelvcsoport nahszi (mo-szo): kétféle írás: komplex ideografikus írás (dongba rituális eredető/célú, mnemonikus, nem a nyelvet kódolja ), kb jel, a XIII. sz. óta szillabikus írás (geba szintén rituális; nincs standard, sok az egyediség)

37 2. Sino-tibeti nyelvek 2.4. lolo-burmai nyelvcsoport hani: kb beszélı; ; 3 fıf nyelvjárás; erıs nyelvi identitástudat tonális (3 tónus); t SOV liszu: kb beszélı; ; erıs s nyelvi identitástudat tonális (4 tónus); t SOV háromféle írásrendszer (két t latinbetős alfabetikus, egy szillabikus)

38 2. Sino-tibeti nyelvek 2.5. paj nyelvcsoport ÉNy-Jünnan erısen elsinizálódott (pl.: SVO)

39

40 paj: 2. Sino-tibeti nyelvek 2.5. paj nyelvcsoport kb. 1,2 millió beszélı; három fı nyelvjárás; erıs nyelvi identitástudat tonális nyelv (5 8 tónus), igen gazdag mghrendszerrel a szókészlet 60%-a kínai eredető; a morfémák csaknem mind monoszillabikusak volt saját rituális célú írás (bowen, a kínai írás alapján), de sosem volt széleskörő használatban

41 3. Hmong-mien mien (miao-jao) nyelvek hmong (miao), mien (jao), ho-nte (she) igen szétsz tszórtan, diaszporikusan élı népek (Hunantól l Közép-ThaifK Thaiföldig) tipológiailag: monoszillabikus, analitikus, tonális, SVO nyelvek; a tai nyelvekhez állnak közelk

42

43 3. Hmong-mien mien (miao-jao) nyelvek hmong: kb. 7 millió beszélı (Kínán n belül), l), számos nyelvjárás igen bonyolult msh-rendszer, tónust kétféle írás: Kínában: Pollard miao ábécé (szótag tagírás: msh- jelek + mgh mellékjelek, tónust t is jelölve) lve) Laosz, Thaiföld: pahaw hmong,, vagy thai írás

44 3. Hmong-mien mien (miao-jao) nyelvek hmong: Pollard: forrás: worldscriptures.org/ pahawh: forrás:

45 3. Hmong-mien mien (miao-jao) nyelvek mien: kb. 2,6 millió beszélı (Kínán n belül) l) viszonylag csekély nyelvjárási különbsk nbségek ho-nte: a kb ho-nte nemzetiségőbıl alig 1000 beszéli már m r csak a nyelvet a hmonghoz közelebb k áll, mint a mienhez

46 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek Kínán n belül l elsısorban sorban Kuangtung, Kuanghszi, Kujcsou és s Hajnan tartományokban mind tonális nyelv

47

48 csuang: 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek 4.1. Csuang-tai alág a legnagyobb lélekszámú nemzetiség Kínában, kb. 15,5 millió fı, igen erıs nyelvi identitástudattal két fı változat: északi, déli (az elıbbi az egységesebb, ez a standard is) tonális (6 8 tónus); erısen izoláló SVO nyelv a kb. 2,5 milliós pujei nemzetiség nyelve is a csuang egy változata

49 csuang: 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek 4.1. Csuang-tai alág ma hivatalosan egy latinbetős alapú ábécét használnak, de volt/van saját logografikus írásrendszerük: saw-ndip (>1000 éves?), a kínai íráson alapszik gyermek + madár + kacsa = kiskacsa

50 taj (dai): 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek 4.1. Csuang-tai alág kb beszélı (Kínán belül), Jünnan tart. déli részén három fı változat (taj lü, taj nüa, taj dam) tonális, SVO nyelv a Kínán kívüli tajok egy a thai íráshoz hasonló ábécét használnak forrás: flickr.com

51 hlai (li): 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek 4.2. Hlai alág kb. 700 ezer beszélı, Hajnan tartományban SVO nyelv(ek?); nagyon erıs kínai hatásokkal forrás:

52 kam (tung): 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek 4.3. Kam-szui alág kb. 1,5 millió beszélı, Kujcsou, Hunan és Kuanghszi tartományokban két fı változat (északi, déli) tonális (6 9 tónus); SVO nincs saját írásrendszer; nyelvi identitástudatuk mérsékelt

53 szui: 4. Tai-kadai (kam-thai) nyelvek 4.3. Kam-szui alág kb. 200 ezer beszélı, Kujcsou tart.-ban, erıs nyelvi identitástudattal extrém msh-rendszer (71-féle msh!); tonális (8 tónus); SVO saját piktografikus írás (már alig ismerik) forrás: Wikipedia

54 5. Mon-khmer nyelvek wa: Kínán belül Dél-Jünnanban, kb. 300 ezer beszélı elszigetelten élı fejvadász törzs kevéssé leírt nyelv nem tonális; SVO~VSO saját írásuk nincs

55 6. Altaji nyelvek török-türk rk nyelvek mongol nyelvek mandzsu-tunguz nyelvek

56 6. Altaji nyelvek 6.1. A keleti türk t nyelvek türk ıshaza: vhol a mai afgán-tadzsikkirgiz-kazah-kínai határrégióban lehetett ÉNy-Kínában hét államilag elismert türk kisebbség él: kazah, kirgiz, tatár, üzbég, ujgur, jugur, szalár

57

58 6. Altaji nyelvek 6.1. A keleti türk t nyelvek ujgur: kb. 8,4 millió beszélı Kínán n belül, l, Hszincsiang tartományban kiemelkedıen en erıs s a nyelvi (és( s politikai) identitástudat a mai hszincsiangi ujgur a csagatáj j török t k nyelv leszármazottja,, más m s környk rnyékbeli nyelvek (Hotan, Turpan, Hami régir giójában) szubsztrátum tumával forrás: theorientalcaravan.com

59 6. Altaji nyelvek 6.1. A keleti türk t nyelvek ujgur: SOV, agglutináló szókincs: türk alapú, sok perzsa, orosz és kínai jövevényszóval egykor saját alfabetikus írása volt, a szogd írás alapján ma többféle írás van használatban: kona-jezik (perzsa/arab), latinbetős, cirillbetős forrás:

60 6. Altaji nyelvek 6.2. A mongol nyelvek mongol: Kínán belül kb. 3,8 millió beszélı (Belsı-Mongólia, Kanszu, Csinghaj, Liaoning) 5 fı változat Kínában: halha, burját, délmongol,ojrat, sirongol forrás: Wikipedia

61 mongol: 6. Altaji nyelvek 6.2. A mongol nyelvek agglutináló, SOV nyelv; mgh-harmónia Kínán belül külön standard : délmongol (ordoszi, csahar) írásbeliség: az ujgur íráson alapuló hangjelölı írás (Kínában ma ez a standard); több változata alakult ki (galik, ojrat, burját) hpags-pa írás modern cirillbetős rendszer

62 ujgur alapú írás: kurzív jellegő 6. Altaji nyelvek 6.2. A mongol nyelvek a hangok jelei szóképekbe állnak össze függıleges írásirány, sorok: balról jobbra ( 90º-kal elforgatott arab/perzsa írás ) forrás:

63 hpags-pa írás: 6. Altaji nyelvek 6.2. A mongol nyelvek egy szerzetes alkotta meg, a mongol, a kínai és a tibeti nyelv lejegyzésére a XIII. sz.- ban a tibetihez hasonló jellegő hangjelölı írás, de függıleges irányú a XIV. sz. óta nemigen volt használatban forrás:

64 6. Altaji nyelvek 6.3. A mandzsu-tunguz nyelvek Kínában: mandzsuk (korábbi nevükön: dzsürcsik) ma is nagy létszámú etnikum (~ 6 millió fı), de már alig beszélik eredeti nyelvüket szibék (~ 30 ezer beszélı) kisebb tunguz népek (nanai, evenki) töredékei fıleg Hejlungcsiang és Hszincsiang tartományokban agglutináló SOV nyelvek, jellemzı a mghharmónia

65

66 6. Altaji nyelvek 6.3. A mandzsu-tunguz nyelvek dzsürcsi írás: a kínai alapú kitaj írás alapján XII.-XIII. sz. nincs teljesen megfejtve vegyes rendszer (ideogrammák + fonogrammák) mandzsu írás: a mongol írás alapján XVII. sz. elejétıl a szibe írás is ebbıl származik forrás: Wikipedia

67 7. Formózai nyelvek Tajvan szigetének ıslakosai (az összlakosság ~ 2%-a; kb beszélı) eredetileg mintegy 25 nyelv, amibıl mára kb. 10 maradt meg nyolc fı csoport: atajal, bunun, keletformózai (amisz, baszaj, kavalan, sziraja), pajvan, pujuma, rukaj, cou, szidik nagy a belsı (dialektális) sokféleség

68 7. Formózai nyelvek forrás: flickr.com forrás. Wikipedia

69 8. Egykori, már m r kihalt nyelvek a törtt rténelem során n igen sok nép n élt a kínai k civilizáci ció terület letén/szomszédságában, DE kevésnek lett regisztrálva a nyelve, elsısorban sorban azoké,, akik saját írással rendelkeztek tangutok, kitajok

70 8. Egykori, már m r kihalt nyelvek 8.1. Tangut egykori TB-nyelv; a tangut (hszi-hszia) birodalom nyelve (XI. XIII. sz.) saját, a kínai írás alapján konstruált logografikus írás (bár a tibeti írást is használták), melyet igen nehezen fejtenek meg víz + föld = sár

71 8. Egykori, már m r kihalt nyelvek 8.1. Tangut a nyelv a tangut birodalom bukása után még évszázadokig használatban volt (legkésıbbi fennmaradt emlék: 1502, egy buddhista szútratöredék) rekonstruált hangrendszere szótagalapú, tonális (2 tónus), bonyolult msh-rendszer, de kevésféle mgh az írásos emlékek alapján is lassan halad a nyelv feltárása (morfológiai rendszere részben, szintaxisa alig van feltárva)

72 8. Egykori, már m r kihalt nyelvek 8.2. Kitaj nomád nép, a IV. sz.-ban jelentek meg Kína északi határain; a X. XI. sz-ban birodalmuk Észak-Kína nagyrészét uralta (Liao-dinasztia) a nyelv vélhetıen a mongol rokona, erısen poliszillabikus kétféle írásuk volt:

73 8. Egykori, már m r kihalt nyelvek 8.2. Kitaj nagy írás logografikus, a kínai alapján: forrás: ancientscripts.com

74 8. Egykori, már m r kihalt nyelvek 8.2. Kitaj kis írás egy Diela nevő X.sz.-i szerzetestıl: logografikus szillabikus alfabetikus keverék forrás: ancientscripts.com

75 9. ZáróZ áttekin- tés

76 Ajánlott olvasnivaló Ramsey, S. R. (1987). The languages of China.. Princeton, N.J.: Princeton University Press. Sino-Tibetan Etymological Dictionary and Thesaurus projekt (J. A. Matisoff, UCBerkeley):

77 Köszönöm m a figyelmet!