Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ-"

Átírás

1 FIGYELÕ Tibet korai története Földrajz és történelem közöttük csak a 4 5 ezer méter magas hágókon lehet átkelni ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonalban közel fekvõ területek között lényeges etnikai, nyelvi, kulturális különbségeket találunk. A folyók völgyeiben õsidõk óta különbözõ letelepült, földmûvelõ népek éltek. E dárd és indogermán etnikumú csoportok keveredtek az északról ideérkezõ, nomád állattartó tibeto-mongol népességgel. Népcsoportok, életmód Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ- Ázsiának az a régiója, ahol a tibeti etnikumhoz tartozó népek különbözõ államalakulatokban éltek és élnek, földrajzi értelemben a Tibetifennsíkot és az ezt határoló hegyláncok között húzódó folyóvölgyeket jelenti. A Tibeti-fennsík a legmagasabban fekvõ és a legnagyobb kiterjedésû fennsík a Földön: területe mintegy 2,21 millió km 2. Déli határát a Himalája, az északit a Kunlun és az Altin-tag hegyvonulatai képezik. E területen belül található a Tibeti Autonóm Terület, amely a Kínai Népköztársaság része, területe 1,23 millió km 2, tengerszint feletti átlagos magassága 4900 méter. Ebben a tartományban hozzávetõlegesen 2,7 millióan élnek, hivatalos adatok szerint 90%-uk tibeti, jelentõs részük mind a mai napig nomád állattartó, ill. földmûves. Domborzat és éghajlat A Himalája természetes éghajlati határt képez: feltartóztatja az Indiaióceán felõl érkezõ monszunfelhõket, így déli lejtõi dús vegetációjú, csapadékos, kellemes éghajlatú vidékek, míg a felföld, különösen a Csangtang-síkság éghajlata félsivatagos és rendkívül hideg. A terület hatalmas kiterjedése és rendkívül tagolt felszíne miatt igen nagy éghajlati különbségek tapasztalhatók az egyes tájegységek között. A Tibeti-felföldön, ill. a Himalája felsõ völgyeiben ered az indiai szubkontinens és a kínai síkság nagy folyamainak többsége, a Jangce, a Szalven, a Huangho és a Mekong, a Brahmaputra, a Szatledzs, az Indus és a Gangesz. Emiatt ez a terület kulcsfontosságú a szomszédos, alacsonyabban fekvõ vidékek vízellátása szempontjából. A globális felmelegedés egyik hatásának tartják, hogy a himalájai gleccserek gyors ütemben olvadnak, és a hótakaró tömege csökken, ami hosszabb távon ivóvízhiánnyal fenyeget a régió országaiban. A folyóvölgyek gyakran párhuzamosan haladnak, olykor csupán néhány tucat kilométernyi távolságban egymástól, ám mivel roppant mélyek, Hagyományosan több nagyobb tartományt különböztetnek meg a történelmi Tibet területén. Az Északi-síkság, Csangtang, a tulajdonképpeni felföld, lefolyástalan, sós vizû tavakkal tarkított, szeles pusztaság. Itt jórészt csak nomád pásztorok élnek. Délen, a Cangpo (a Brahmaputra felsõ folyását nevezik így) völgye mentén terül el Ü és Cang tartomány, itt alakultak ki a legjelentõsebb történelmi városok: Lhásza, Sigace és Gyance; egyik mellékfolyója mentén fekszik az õsi központ, Jarlung, a régi királyok temetkezési helye. Az északkeleti tartomány neve Amdo, legnagyobb tava a Kukunor-tó (tib. Mchoszngon, kín. Csinghaj). A vidék legelõirõl híres. Kham, a legkeletibb vidék folyamok öntözte földjei igen termékenyek. Északnyugaton terül el a legelõkben gazdag Ngari, itt található a Mánaszaróvar-tó (tib. Mapham-jumcho) és a hindu-buddhista szent hegy, a Kailásza. Tibeti eredetû vagy a tibeti nyelv valamely nyelvjárását beszélõ népcsoportok élnek továbbá Nepálban, Bhutánban, az indiai Szikkimben és Ladakban Színes imazászlók között a 779-ben felavatott Szamjének, Tibet elsõ buddhista kolostorának látképe egy térbeli mandalát mintáz A mai Tibet negyedik legnagyobb városa: Gyance 3977 méter magasan a tengerszint fölött fekszik. A város fölött erõd magasodik 3

2 is. Utóbbi jelenleg India DzsammuKásmír tartományához tartozik, õslakosai dárdok, ám a 8 9. században Tibet hûbérese volt, hasonlóan a Karakorum és a Magas-Himalája között elterülõ Baltisztánhoz. Ennek történelmi fõvárosa Szkardu, lakói muszlim dárdok és tibetiek; ma részben Pakisztánhoz, részben Indiához tartozik. A balti az egyetlen tibeti nyelvjárás, amely arab írást használ. Tibet ásványlelõhelyei a modern idõkig jórészt feltáratlanok voltak, pedig bõven található arany, vasérc, urán, réz és ólom a régióban. Ezzel szemben igen kevés a fa, különösen a magasan fekvõ területeken. Közép-Tibetben és 4 Ladakban a hegyek többnyire kopárak. A folyóvölgyek teraszain jellemzõen búzát, árpát, zabot, hajdinát, kölest, lencsét és különféle hüvelyeseket, kukoricát és kendert termesztenek. A rizst és a teát Kínából és Nepálból importálják. Gyógyfüvekbõl sokfélét ismernek a tibetiek. A legeltetésre alkalmas területeken hagyományosan juhot, kecskét, jakot, lovat tartanak, s az állati termékekkel cserekereskedelmet folytatnak. A kereskedelmi, hadászati utak a völgyekben és a hágókon haladnak. A tibetiek hagyományos étrendjében a zabkása és pörkölt árpa lisztjébõl, valamint különféle húsokból, kenyérbõl, savanyított tejbõl, túróból és zöldségekbõl készített sûrû leves foglalja el a fõ helyet. Az étkezés fontos eleme a tea, melyet vajjal, sóval készí- Avalókitésvara bódhiszattva, Tibet védõszentje. Bronzszobor, 14. század tenek el. A nomádok tradicionálisan nemezbõl és állati bõrökbõl készült, négyzet alaprajzú, fekete sátrakban laknak, a letelepült lakosság keskeny, egy-két szintes, lapos tetejû, fehérre meszelt házakban él, háziállataival együtt. A közlekedés roppant nehézkes volt a történelmi idõkben: jórészt gyalogosan, jak- vagy öszvérháton történt, a sziklás hegyi utak gyakran leomlottak, a megáradt folyók elsodorták a hidakat, s a helyzet ma sem sokkal jobb. A Tibeti-fennsík és a környezõ hegyvidék birtoklásának nagy jelentõsége van, mind a vízkészletek, mind az ásványkincsek, mind a hadászatistratégiai ellenõrzés szempontjából.

3 A tibeti nép eredete A tibetiek körében saját eredetükre vonatkozóan különbözõ mitikus történetek élnek. Ezek egyike a buddhista elemekkel átszõtt totemisztikusanimista hiedelmek szép példája: az együttérzést megszemélyesítõ bódhiszattva, Kegyes Pillantású Avalókitésvara, aki az indiai Potala-hegyen trónol, egy majomvarázslót beavatásban részesített, s a Havas Hegyek Földjére, Tibetbe küldte, hogy fogadalmához híven gyakoroljon, az élõlények megsegítése érdekében. Míg a majom egy sziklás hegyen az együttérzésen és a jelenségek ürességtermészetén elmélkedett, egy démonasszony rátalált, s szerelemre gyúlt iránta. Egy 14. századi krónika így adja vissza a démonnõ könyörgõ szavait: Ó, Nagy Majomkirály, hallgass meg! Csöppnyi figyelmedért könyörgök! Démonnép közé tetteim sodortak. Vágy ébredt bennem, és beléd szerettem, Ez a vágy hajt hozzád, ezért kérlellek: Bizony ha nem fogadsz magadhoz engem, Végül egy démonnak leszek majd társa, S napra nap embert ölünk, tízezerszám, Éjrõl éjre ezernyi lényt falunk föl, Démon-gyermekeink megsokasodnak, S Havas Hegyek Országában miénk lesz minden: Démon-birodalommá lesznek a városok, Démon-eledellé az emberek-állatok. Így hát rám tekintve légy könyörületes, Ne feledd együttérzés-fogadalmadat! (Fényes királytükör VII.) Az elbeszélés szerint Avalókitésvara majomtanítványa meghajlik az érvelés elõtt, s utódaik népesítik be az addig lakatlan vidéket, tõlük származik a tibeti nép. Késõbb Avalókitésvara ölt testet a dalai lámákban, ezért nevezik õt Tibet védõszentjének, s ezért Potala a dalai lámák lhászai palotájának neve is. Tibet õsi történetérõl nagyon kevés hiteles információnk van jobbára legendákra, a szomszédos népek krónikáiban található feljegyzésekre és a nyelvészeti kutatások eredményeire kell hagyatkoznunk, mivel régészeti ásatások a ma Kínához tartozó területeken nemigen folytak. A tibeti nyelv a sino-tibeti nyelvcsalád tagja, vagyis rokona a kínainak. A Belsõ-Ázsia fennsíkján honos jak háziasított változatának szinte minden részét hasznosítják a tibetiek: tejét, szõrét, bõrét, húsát. Munkaerejét teherhordásra vagy igába fogva szántásra is használják A három nagy nyelvcsoport ezen belül: a kínai, a tibeto-burmai és a karen ág. E nyelvek eredendõen izoláló jellegûek és a tonalitásnak jelentésmegkülönböztetõ szerepe van. A tibeto-birmán nyelveket beszélõ népek valószínûleg Kr. e elõtt válhattak el a kínai nép õseitõl, amikor azok a Jangce völgyében megkezdték a rizstermelést, az elõb-biek pedig továbbra is a nomád életmódot folytatták. A tibeti és a burmai népek és nyelvek elválása Kr. e. 500-ban mehetett végbe. Nomád õsök A tibetiek õsei feltehetõen egy k iangnak nevezett nagy, nomád törzsi alakulathoz tartoztak. A nomadizáló létmódhoz harcias, hódító attitûd társult. Hitviláguk feltehetõen animista-totemisztikus jellegû volt, a majmot tekintették totemállatuknak. Saját írással nem rendelkeztek, de valószínûleg volt saját szóbeli irodalmuk. Feltehetõleg az északkeleti puszták felõl húzódtak délnyugat felé, s egy részük letelepe- A nomád pásztorcsaládok hagyományos módon, nemezbõl és állati bõrökbõl készült, négyzet alaprajzú, fekete sátrakban élnek 5

4 Szongcen Gampo, Tibet elsõ történeti királya a 7. században élt. Aranyozott szobra a Potala-palotában áll dett a folyóvölgyekben, keveredve az õslakosokkal. E laza törzsi szövetség be-betört a szomszédos államalakulatok területére, olykor más népekkel kötve átmeneti szövetséget. Így például Kr. e. 63-ban a k iangok csatlakoztak az ázsiai hunok (hsziung-nu) hadjáratához, mely az akkori Kína nyugati tartományai ellen irányult. A nyugat felé irányuló területszerzõ hadjáratok nyomán jött létre a ma Nyugat-Tibetként ismert területen a Zsangzsung Birodalom, melynek államvallása a késõbb bön néven ismert képzõdmény lett. A vándorló k iang törzsek közül idõvel kiemelkedett a hszienpi népcsoport, akik a Kr. u. 5. században a Cangpo-folyó mentén telepedtek le, s birtokba vették a késõbbi Ü tartomány területét, a Jarlung és a Kjicsu völgyeit. E honfoglalás tekinthetõ a tibeti nép államalapítását közvetlenül megelõzõ történelmi eseménynek. A tibeti buddhista historiográfiai hagyomány a tibeti uralkodók legitimitását részben égi, részben indiai eredetre vezeti vissza. Eszerint az ún. égi királyok sorában az elsõ Nyatri Cenpo, aki Indiából érkezett a Cang-po völgyébe, ott uralkodott, halála után pedig égi kötélen visszatért az égbe. Hat utódja hasonlóképpen távozott, ám a nyolcadik, Drigum Cenpo egy csatában véletlenül elmetszette az égi kötelet, nem juthatott vissza az égbe, így a Jarlungvölgyben temették el. A 28. uralkodó Lha Thothori Nyencen, aki a legendárium szerint szanszkrit nyelvû, buddhista szövegeket kapott Indiából, amelyeknek tartalma azonban akkor még ismeretlen maradt számára. Tibeti uralkodók A szakrális királyok sorában a 33. uralkodó, Szongcen Gampo tekinthetõ Tibet elsõ történeti királyának, az õ Járókelõk a lhászai Barkhoron. Az útvonal a Dzsokhang-kolostort veszi körül és hívõk százai járják végig naponta. A szent út kis üzleteivel egyben fontos kereskedelmi központ is uralkodásáról hiteles történeti források tanúskodnak. Ezek szerint Szongcen Gampo a 7. században élt, hatalma alatt egyesítette az addig egymással rivalizáló nemzetségeket, s megteremtette az egységes állam alapjait: katonai jellegû adminisztrációt hozott létre, dinasztikus politikával és katonai hódításokkal jelentõsen megnövelte a tibeti fennhatóság területét, megbízottai révén létrehozta a tibeti írást, megteremtette a buddhizmus államvallássá emelkedésének lehetõségét, békeszerzõdéseket kötött a szomszédos birodalmak uralkodóival. A diplomácia szolgálatába állított házasságai közül a két legfontosabb a kínai Tangdinasztiabeli Vencseng hercegnõvel és a nepáli király leányával köttetett. A nyugati szomszéd, a zsangzsung állam 634-ben elismerte Tibethez való hûbéri viszonyát, s ezt ugyancsak politikai házasságokkal erõsítették meg. Lhásza ekkor vált a tibeti birodalom fõvárosává. Ma itt áll a Potala, a dalai lámák palotája, amely a 7. századi régi királyi rezidencia helyén a 17. században épült. Szongcen Gampo és utódainak uralkodása idején a tibeti állam mind jelentõsebb hatalmi tényezõvé lett Belsõ-Ázsiában: elfoglalta a Kukunortó környékét, a Tarim-medence megszállásával pedig tibeti fennhatóság alá került a Selyemút egy része. 751-ben a tibeti karluk abbászida (arab) katonai szövetség a híres Talasz menti csatában végleg megállította a kínaiak nyugati irányú terjeszkedését. A tibeti seregek 763-ban elfoglalták Csangant, Kína akkori fõvárosát is. A783. évi kínai tibeti szerzõdésben Kína elismerte a tibeti fennhatóságot az elfoglalt kínai területek felett, beleértve a Tarimmedencét is. 789-ben azonban felbomlott a tibeti arab szövetség, s a belpolitikai viszályok nyomán meggyengült tibeti kormányzatnak hamarosan területi veszteségekkel kellett szembenéznie. A tibeti uralkodók (bcan-po, tkp. törzsfõ ) hatalma ugyanis erõsen korlátozott volt: a régi hatalmukat féltõ nemzetségfõk igényt tartottak a kormányzás befolyásolására: közülük kerültek ki a fõminiszterek (blon-cshen), s a döntéshozásban részt vevõ államtanács a feudális nemesség tagjaiból 6

5 állt. Közülük sokan be is nõsültek az uralkodói családba, s a mindenkori császár kiskorúságának idején régensi hatalommal rendelkeztek. Nem csoda, hogy az ifjú trónörökösök zöme nem érte meg a nagykorúságot, hanem még trónra lépésük elõtt összeesküvések, merényletek áldozatai lettek. A buddhizmus és a bön harca A 9. század közepére a régi vallás, a bön képviselõivel szövetkezõ régi arisztokrácia a vallási és hatalmi ellentéteket oly mértékig kiélezte, hogy a központi hatalom meggyengült, s az állam rivalizáló fejedelemségekre hullott szét, feudális anarchiába süllyedt. Ez a buddhizmus hanyatlását is jelentette, a szerzetesek keletre és nyugatra menekültek, a buddhista iratokat elégették, a szent építményeket lerombolták. A Kínában és a Tarim-medencében fekvõ tibeti hódoltságok elvesztek, az uralkodókat sorra meggyilkolták. Egyik leszármazottjuk Nyugat-Tibetbe menekülve, az ottani Lhacsen-dinasztia és a Ladaki Királyság megalapítója lett, amely a tibeti monarchia örököseként (egészen a 19. századig) többé-kevésbé független maradt. Itt éledt újjá a buddhizmus is, s a tibeti állam 11. századi konszolidációja nyomán innen térhetett vissza Tibetbe, az indiai tudós, Atísa vezetésével. A 13. századtól kezdõdõen a tibeti állam létét döntõen a mongol befolyás határozta meg, a két állam között ún. patrónus-viszony alakult ki: a mindenkori mongol kán biztosította katonáival a rendet az országban, ily módon világi fennhatósággal rendelkezett, ám elismerte az éppen regnáló tibeti egyházfõt mint szellemi vezetõt. A 16. században Altan kán uralkodása alatt létrejött a dalai lámák intézménye, amely a hathatós pártfogásnak köszönhetõen úgy megerõsödött, hogy 1642-tõl a dalai lámák nemcsak az egyházi, hanem a világi hatalmat is gyakorolták, vagyis létrejött a teokratikus állam, amely a 20. század közepéig fennállt. A teokratikus állam kormányzása A dalai lámának teljhatalma volt, amit azonban általában a kabinetjével és a Az elsõ dalai láma. Falfestmény a dharamszalai Norbulingka-fõtemplomban fõminiszterekkel együtt gyakorolt, valamint személyesen segítette a fõkancellár. A tibeti kormányzat fõ végrehajtó szerve a Kasag (bka -shag) volt. Négy miniszter, ún. kalön (bka -blon) alkotta: három világi tisztviselõ és egy magas rangú szerzetes, s a dalai láma nevezte ki õket. A Kasag kiadhatott a földbirtokokra vonatkozó rendeleteket anélkül, hogy ezt a dalai lámának jelezte volna, viszont nem volt jogköre a szerzeteseket érintõ ügyekben eljárni, ott egy szerzetesi fõhatóság gyakorolta e jogokat. A döntés-elõkészítés a Gyûlésben, a Chokdüben (chogsz-dusz) zajlott, amelynek volt egy szûkebb és egy bõvebb köre: a Kisebb és a Nagyobb Gyûlés. Ebben világi hivatalnokok és kolostori tisztviselõk vettek részt, a Nagyobb Gyûlésben rajtuk kívül a földbirtokos arisztokrácia, a katonai vezetõk, valamint a kereskedõk és az iparosok is képviseltették magukat. A Gyûlés álláspontjának meghallgatása nélkül semmilyen stratégiai kérdésben nem hoztak döntést. A kormányzás és a közigazgatás minden szintjén, hadügyi vonalon is, érvényesült a világi és a szerzetesi körök hatalommegosztása, amely kölcsönös ellenõrzést s ennek révén viszonylag kiegyensúlyozott kormányzást tett lehetõvé. Továbbra is fennmaradt a régensi intézmény, és nagy jelentõsége volt a Cikangnak (rci-khang), azaz a pénzügyminisztériumnak. A pancsen lámák intézménye ugyancsak a hatalommegosztás egy sajátos formáját jelentette. A következõ évszázad elejéig sikerült leküzdeni a kül- és belpolitikai nehézségeket, ám 1720-ban az országot dzsungár csapatok támadták meg, s a belsõ ellentétektõl megosztott tibetiek a kínai uralkodóhoz fordultak segítségért. Ez végzetes lépésnek bizonyult: a segítség megérkezett és ott is maradt. Bár a kínai császár nem foglalta el Tibetet, de átvette a mongol kánok patrónusi intézményét, s két helytartót, ún. ambánt nevezett ki, a békét fenntartandó tól végleg megszilárdult az ambanátus intézménye: a tibeti állam irányítása formálisan továbbra is a lhászai kormány kezében maradt, ám a kormány felett álló két ambán a fõvárosban állomásozó kínai helyõrségre támaszkodva közvetlenül érvényesíthette a kínai érdekeket. Tibet hivatalos uralkodói, a dalai lámák közül négy meg sem érte a nagykorúságot, hanem tisztázatlan körülmények között fiatalon elhunyt, s a formálisan a hatalmat gyakorló régensek is állandó belpolitikai csatározások résztvevõi voltak. A kínai befolyás egészen a 19. század végéig konzerválódott, változást az angol gyarmati terjeszkedés jelentett. Amikor Kõrösi Csoma Sándor a magyar õshaza felkutatására indult a 19. század elején, tervezett útjáról a háborúk, diplomáciai nehézségek térítették le, s a brit fennhatóság alatt álló Kásmírba sodródott. Éveket töltött nyugat-tibeti kolostorokban, s így vált egy új tudományterület, a tibetisztika úttörõjévé. A modern korban a tibeti nép önálló államisága a szomszédos és távolabbi nagyhatalmak diplomáciai manõvereinek áldozatául esett. A folyamat nem zárult le, még ma is vannak vitatott hovatartozású területek pl. India és Kína között. SZEGEDI MÓNIKA A téma iránt érdeklõdõ olvasóinknak ajánljuk a következõ köteteket: Barraux, R.: A dalai lámák története. Bp., 1995.; Hoffmann, H.: A tibeti mûveltség kézikönyve. Bp., 2001.; Shakabpa, W. D.: Tibet története. Bp.,

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

ó ó ó ú ó ó ó ó ó ú ő ú ú ó ű ü ó ü ő ú ü ű ó ű ű ő ő ó ó ű ő ú ó ű ó ó ó ó ű ü ü ó ü ó ó ü ú ó ó ű ó ú ó ú ő ú ó ű ü ő ő ó ü ó ó ű ó ű ó ó ó ó ú ó ű ó ó ű ü ó ü ű ü ó ü ő ó ű ú ó ű ó ő ó ű ó ó ú ó ű ó

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű

Részletesebben

ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü

Részletesebben

ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü

Részletesebben

Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő

Részletesebben

É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü

Részletesebben

ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

FELADATLAP. című vetélkedőhöz. Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából. A csapat neve: Csapattagok:.

FELADATLAP. című vetélkedőhöz. Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából. A csapat neve: Csapattagok:. Az utat én akartam, mert engem akart az út. FELADATLAP a Magyar felfedezők és utazók című vetélkedőhöz Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából A csapat neve: Csapattagok:..... A csapat

Részletesebben

Ó Á Á Í Á ő ő ő ő ű ő Í ü ú ű ú ú ü ü ő ú ő ő ü ű ü ő ő ü ő ő ő ő ú Á Ú ú ő ő ő ő ú ú ü ő ő ú ú ő ü ü ü Í Í ő ü Á ő ő ő ú Í ü Ó Á Á Á ű Ó Á Á Í Á Á Í ü Í ü ő ő Ú ú ő Í ü ü Á ÍÁ ú Í ő Á Á Ó Á ú ő ő Á Ó

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Í ó Ü Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Á Ü Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ű Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Í Á ó Á Í Í Í Ü Á Í Í Ü Í Ü Ü Ü Í Ő Á Á Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ó Á Á Á Ü Í Á Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Í Í Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Á ő ő ő ő ő ő ű ó ó ő ó ő ő ó ő ő ő ő ó ő ó ő ő ő ő ő ü ő ő ó ő ó ő ő ő ó ó ő ő ű ő ó ő ó ő ő ő ő ő ű ő ü ó ű ő ó Á ó ő ő ó ü ő ő ó ő ő ü ő ő ü ó ő ő ó ó ü ő ü ő ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő

Részletesebben

ű ű ű Í Í ű ű Í ű Í ű Ö Í Í Í Í Í Í ű Í Í Í ű Á Ü ű ű ű Í Ü Í ű Ú ű Í Ü Ü Í Í Á ű ű ű Ó Í Í Í Í ű Í Ü Á Ü Ú ű Ü Ü Á Ü Í Ü Á ű Í Í Í Í Ü Í ű ű Ü ű ű ű Í Ú ű Ü Í Ü Í ű Í Í Í Í Á Ü Ü Á ű Í Í Í Í ű Í Ú Á Ű

Részletesebben

ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő

Részletesebben

ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó

Részletesebben

Ö Á ü ű ü ű ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü Ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ű ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű Á ü Á Á ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü Ú Ü ü ü ü ű ü Ú ü ü Ü Ü Ö Ú ü ü Ü Ü ü ü ü Ú Á Ú ü Ú Á

Részletesebben

á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó

Részletesebben

ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í

Részletesebben

ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí

Részletesebben

ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö

Részletesebben

ő ő ü ú ó ü ő ü ó ó Ö ő ő ó ő ő ó ó ó ő Á ó ü ó ő ő ő ó ó ó ő ó ó í ó ő ő í ő í ő ó í í ú ó ó ó í ó ó ü í ú ő í ü ü í í ó ű ű ó ü ü í ő í ü í ó ő ő ü ű ű ű ó ü ő í ó ó ő í ú ü ő ú í ő í ő ő ó ó Ö Ö í ú

Részletesebben

ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő

Részletesebben

Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó

Részletesebben

ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö

Részletesebben

ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü

Részletesebben

Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó

Részletesebben

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü

Részletesebben

í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í

Részletesebben

Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú

Részletesebben

Í ú Ú Í Í Á Ú Á Á Ü Á ő Ö Á Ö ő ú ú ú ü ú ő ő ő ő Á Ü ő Ö ő Á Ő Ú Á Ú Á Ú ő Á Ö ű ű ú ú ú Í ú ú ű ő ő ő ő Ó ú Ü ú ú ű Í ő ú ú ő ü ő ú Í ú ű ü ű ü ú Í ű Í Í ü ű ü úí Í ő Í Í ú Á Í ű ő ű ú ú Ü ő ő Á Á Á

Részletesebben

ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á

Részletesebben

Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í

Részletesebben

ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö

ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö

Részletesebben

Szeptember 11. és a tudomány

Szeptember 11. és a tudomány Szeptember 11. és a tudomány A diagnózist ki kell mondani I. A MAI VÁLSÁG Magánbirodalmak az informatika korában Földgolyóméretû kulturális és szociális feszültségek A kultúrák keveredésérõl, a kölcsönhatásokról

Részletesebben

ú í ú ö í ö í ö í í ö í ű ű ö ü ü í ö ű ű ö ö ö ü ü ö ö í ú ö í ö ö ö í ü í ű ö ö í ű ö í ü ö ö ö ö ü í Í í ö ö í ö ű ö ö ü í ű ö í ö ú ű ö ű ű í ű ö ö ú ö ö ü ö ü ö ű ö ö ö ö ö ö í ö ö í ö ö í ö ö í ü

Részletesebben

Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í

Részletesebben

LAKOS KATALIN. A korai buddhizmus szerepe az ókori India gazdaság- és társadalomtörténetében. PhD Disszertáció TÉZISEK

LAKOS KATALIN. A korai buddhizmus szerepe az ókori India gazdaság- és társadalomtörténetében. PhD Disszertáció TÉZISEK LAKOS KATALIN A korai buddhizmus szerepe az ókori India gazdaság- és társadalomtörténetében PhD Disszertáció TÉZISEK Szegedi Tudományegyetem 2016 A Buddhával és a buddhizmussal foglalkozó legkorábbi munkákban

Részletesebben

ő Ö Ú Ó Ö Á Á ö ő ő ű ő ö ő ő í Í ő ő ő ő í ö ö Á ő Í ö ü ö ő ő í ű Í ü ö ő í í Ö Á ö ö ű ö ő Ö Á ő ö ö ö í í ű ö ű í í ö Í ö ö í ö ü ő ö ö ő í í ü ö ö í ö í ü ö ö í í ö ö í ö í í í ö ö í ö ő ő ö ő ú í

Részletesebben

Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú

Részletesebben