Fontosabb adó- és járulékváltozások 2011-ben

Átírás

1 Fontosabb adó- és járulékváltozások 2011-ben - SZJA egységesen 16 % I.) Személyi jövedelemadó 2011 (2010-ben: 5 millió forint 27 százalékos adóalap-kiegészítéssel növelt éves jövedelemig 17 százalék, az a fölötti részre pedig 32 százalék az adó). Az adóalap-kiegészítés, azaz a szuperbruttó 2011-ben még megmarad tıl 16%-os adómértéket kell alkalmazni valamennyi külön adózó jövedelemre (ingó és ingatlan vagyon átruházásból, béren kívüli juttatásból, tıkejövedelembıl (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenırzött tıkepiaci jövedelembıl) ill. egyéb kamatkedvezménybıl, nyereménybıl származó jövedelembıl is. - Az adójóváírás a szuperbruttósított bér 16 %-a, jogosultsági hónaponként legfeljebb forint, amit teljes egészében 2,75 millió forintos éves jövedelemig, csökkentett összegben legfeljebb 3,96 millió forintig lehet érvényesíteni. (2010-ben: 17 %, havonta legfeljebb forint az adójóváírás, a teljes összegő érvényesítés éves jogosultsági határa 3,2 millió forint, a csökkenı összegőé 4,7 millió forint) - Családi kedvezmény már 1 gyermek után is érvényesíthetı. A családi pótlékra jogosult gyermeket nevelı adózó: - az 1 és 2 gyermekesek gyermekenként forinttal/hó, - a 3 vagy több gyermeket nevelık gyermekenként forinttal/hó csökkentheti adóalapját. A kedvezmény továbbra is megosztható a szülık között, házastársak esetében (orvosi igazolás alapján) már a várandósság idején is érvényesíthetı. - Jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb ,- forint adókedvezményét az ıstermelı. (2010-ben: legfeljebb évi 7,62 millió forint jövedelemig, fölötte csökkenı mértékben volt érvényesíthetı.) - A magánszemély által önkéntes pénztárba, illetve nyugdíj-elıtakarékossági számlára utalt összeg adókedvezménye 30-ról 20 %ra csökkent. - Teljesen átalakult a természetbeni juttatások rendszere, a törvénybıl eltőnt ez a fogalom, amit a nem pénzbeli juttatás váltott fel. A munkáltatói/kifizetıi juttatások tartalmától függıen a következıképpen alakulnak a közterhek: a) Béren kívüli juttatásoknál a kifizetıt 16 %-os szja terheli, amit a juttatás értékének 119 %-a után kell megfizetni. - üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, - melegétkeztetés, - az önkéntes pénztári támogatások, - internethasználat juttatása, - helyi utazási bérlet, - iskolakezdési támogatás, - Széchenyi- pihenıkártyára utalt összeg, - juttatás szövetkezet közösségi alapjából, - iskolarendszerő képzés munkáltató által átvállalt költsége.

2 b) Béren kívülinek nem minısülı egyes meghatározott juttatásoknál a kifizetınek a juttatás értékének 119 %-a után, 16 %-os szja-t és 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie például a - a kifizetı által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel, - reprezentáció, az üzleti ajándék adóköteles része - a csoportos életbiztosítás, - a cégtelefon használata, - reprezentációnak nem minısülı vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülı személy által szerzett bevétel, - a kifizetı által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, - a minimálbér 1 %-át meg nem haladó értékő reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minısülı juttatás (pl. szóróajándék), - a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész. c) Béren kívülinek nem minısülı egyes meg nem határozott juttatások esetében a felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 %-kal. A magánszemély és a juttató TB terheit a felek közti jogviszony határozza meg. - munkáltató által adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, - mővelıdési intézményi szolgáltatás, - minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás ill. ezek révén juttatott adóköteles bevétel, - sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás, - ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás. - Megszőntek a vállalkozói kivét kiegészítési, illetve személyes közremőködıi díj-kiegészítési elıírások tıl, évre alkalmazhatóan az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivét, a társas vállalkozó is a döntése szerint számolja el személyesen közremőködı tagja díjazását (2010-ben az ún. tevékenységre jellemzı kereset alapján kellett volna ezt tenniük). - Az egykulcsos adórendszer bevezetése következtében adójogi kategóriaként megszőnik az adóterhet nem viselı járandóság fogalma. Ami korábban adóterhet nem viselı járandóságnak számított az ezentúl adómentes (pl. nyugdíj, gyes) -> az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni. - Az egyéni vállalkozóknak évi 500 millió forint éves adóalapig 10 %-os vállalkozói szja-t kell fizetniük, az afölötti részre 19 %-ot. (2010-ben: az elsı félévben 50 millió forint (feltételekkel), a másodikban 250 millió forint volt (feltételek nélkül) a 10 %-os kulcs sávhatára). 16 %-al adózik azonban az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt vállalkozói kivét, valamint vállalkozói osztalékalap. - Ingóságok értékesítése esetén ,- forintig adómentes a jövedelem, ,- forint fölött 16 % az adó. II.) Társasági adó 2011 A társasági adó mértéke: évi 500 millió forint adóalapig 10 %, a fölötte lévı részre 19 %. (2010-ben: az elsı félévben 50 millió, a másodikban 250 millió forint volt a 10 %-os adó sávhatára) tól az adóalap összegétıl függetlenül egységesen 10 % lenne a társasági adó. Feltöltési kötelezettség: tól 50 millió forintról 100 millió forintra nıtt az adóelıleg kiegészítés árbevételi értékhatára. Az új értékhatárt már a ig teljesítendı feltöltésre is alkalmazni kell.

3 - Hangos könyvek III.) ÁFA %-os áfakulcs alá kerülnek azok a könyvek és kották, amelyeket nem papíron jelentetnek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez (digitális könyvekre nem alkalmazható). - Vezetékes energia A távfőtési vagy távhőtési hálózaton szállított energia adóztatására ezentúl a gázcsıvezetékes gázéra és a villamos energiáéra hasonló speciális szabályozás érvényes: az adót ott kell megfizetni, ahol a termék beszerzıje gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van. A felsorolt termékek EU-n belüli beszerzése, értékesítése. ill importja esetén csak a fenti jogcímen kell áfát fizetni. - Szolgáltatások teljesítési helye tıl az alábbi szolgáltatások esetében - ha adóalanynak nyújtják - a teljesítés helyének a szolgáltatást igénybe vevı székhelye/telephelye vagy ennek hiányában lakóhelye számít: - kulturális, - mővészeti, - tudományos, - oktatási, - szórakoztatási, - sport és hasonló szolgáltatás. Kivéve: a felsorolt események belépıinek értékesítése, mert ekkor a teljesítés helye továbbra is az, ahol a rendezvényt tartják. - Fordított adózás tıl a felszámolási vagy csıdeljárás alatt álló adóalany fordítottan adózik, ha ügyletenként ,- forintot meghaladóan nyújt szolgáltatást (eddig csak termékekre vonatkozott). - Termékimport Az áfamentes vámkezeléshez az importırnek a közösségi adószámát is meg kell adnia tıl. IV.) Társadalombiztosítás A nyugdíjjárulék mértéke az általános 9,5 %-ról 10 %-ra emelkedik. - A magánnyugdíj-pénztári tagoknál a tagdíj mértéke 0 %, a nyugdíjjárulék mértéke 10 %. - A TB járulékokat nem a tevékenységre jellemzı, hanem a tényleges kereset, de legalább a minimálbér, legalább középfokú szakképzettséget igénylı fıtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum után kell megfizetni. - A nem biztosítottak havi egészségügyi szolgáltatási járuléka forintról forintra nıtt. - A hallgatói munkadíj után TB járulékot kell fizetni, ami egyúttal TB ellátásra jogosít.

4 V.) Magánnyugdíjpénztárak 2011 "Az Országgyőlés döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. Akik maradnak, döntésüket személyesen be kell jelenteniük a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépık adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat. A jogszabály szerint a visszalépık a befizetett, a hozamgarantált tıke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszőnik március elsején. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idıtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítı, vagy külföldi tanulmányokat folytató magánnyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk. Az állami rendszerbe visszalépı tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíjkiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetık lesznek. Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az után megszerzett járulékalapot képezı jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelezı, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettıl az idıponttól kezdıen nem szerez további szolgálati idıt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást. Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható." (forrás: magyarorszag.hu) VI.) Válságadók A pénzügyi szervezeteknek 2011-re és 2012-ben is a évi feltételekkel (azaz a évi beszámolójuk alapján megállapított adóalap szerint) kell különadót fizetniük ben és 2012-ben különadót kell fizetni a bolti kiskereskedelmi, az energiaellátó és a távközlési vállalkozási tevékenység után. Az adóalap a nettó árbevétel, az adó a * kiskereskedelemben négysávos: - az 500 millió forint alatti részre 0, - az a fölötti részre 30 milliárd forintig 0,1 %, - a milliárd közötti részre 0,4 %, - a 100 milliárd fölötti részre 2,5 %. * Az energiaellátásban az adóalap után 1,05 % különadót kell fizetni. * A távközlésben évi 100 millió forint árbevételtıl kell fizetni különadót: - az 500 millió forint alatti részre 2,5 %, - az a fölöttire 5 milliárdig 4,5 %, - majd pedig 6,5 %.

5 VII.) Jövedéki adó A cigaretta ezer darabonkénti adója 9750,- forintra és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 %-ára, de legalább forintra nı. (jelenleg: ezer szálanként 9350 forint és 28,3 százalék, de legalább forint) A cigaretta darabszámát hosszúságától függıen többszörözni kell. VIII.) Helyi adók Gépjármőadó A súlyos mozgáskorlátozottak ezentúl évente legfeljebb ,- forint kedvezményt érvényesíthetnek a tulajdonukban lévı vagy általuk üzemben tartott gépkocsi adójában (korábban adómentesség). - Megszőnik két helyi adónem tıl a vállalkozások kommunális adója és az üdülıépület utáni idegenforgalmi adó megszőnik.