A munkavállalókat érintő fontosabb adóváltozások (2011)

Átírás

1 A dokumentációban szereplő adatok tájékoztató jellegűek és nem minősülnek jogforrásnak! A munkavállalókat érintő fontosabb adóváltozások (2011) A január 1-től életbe lépő változások közül több érinti a munkavállalók jövedelmének alakulását a bérhez és béren kívüli juttatásokhoz kötődő munkaadói munkavállalói terheken keresztül. Ezek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze jelen írásunkban. 1. Egykulcsos SZJA A személyi jövedelemadóban bevezetésre kerül az egykulcsos, 16 %-os adókulcs, mely a felbruttósított jövedelemre (szuperbruttó) vetítve 20,32 %-nak felel meg. A 2010-ben már alkalmazott, 2011-ben is megmaradó - a szuperbruttónak nevezett - adóalap nem jelenti a bruttó kereset változását. Ez azt jelenti, hogy az SZJA-t egy korrekciós tényezővel növelt adóalap után kell számolni. Nem változik a járulékok számításának a módja, amelynek alapja továbbra is a bruttó kereset lesz. A korrekciós tényezőt a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékok jelentik, ezek a munkabért terhelő munkáltatói járulékok együttes összege 2011-ben 27 %, tehát a korrekciós tényező 27 %. (2012-ben a korrekciós tényező 13,5 %-ra csökken, ez lesz a fél- szuperbruttó, 2013-ban pedig megszűnik). 2. Csökkenő adójóváírás A bérjövedelmek tekintetében marad az adójóváírás, mely a bér és adóalap-kiegészítés 16%-a, havonta maximum Ft (teljes mértékben 2 millió 750 ezer Ft-os éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni). A jogosultsági hónap az, amelyre munkabér jár, de több kifizető esetén is csak 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Összege maximum Ft/ év től az adórendszer azonosan kezeli a munka- és tőkejövedelmeket. Egységes 16%-os kulcs vonatkozik a külön adózó jövedelmekre (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, tőzsdei árfolyamnyereség) is. 3. Adóterhet nem viselő járandóságok Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, melyeket korábban az adó kiszámításánál figyelembe kellett venni, de a rá eső adót nem kellett megfizetni. (Pl. nyugdíj, hallgatói munkadíj, GYES, anyasági támogatás, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj évi Ft-ot meg nem haladó része, baleseti járadék, ápolási díj, stb). Az egykulcsos adó alkalmazása mellett az összevont adóalap megállapításánál ezeket figyelmen kívül kell hagyni.

2 - 2 - Így január 1-től nem kell figyelembe venni a lakáscélú munkáltatói támogatást sem az összevont adóalap megállapításánál. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak - hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján - annak igazolása alapján nyújtott - vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is). Adható a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt). (Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. és 9.3.) 4. Családi kedvezmény Az SZJA törvény gyerekenkénti adóalap-kedvezményt állapítottak meg, vagyis havonta és gyerekenként ennyit lehet levonni a jövedelemből, és az így csökkentett összeg után kell leróni a 16%-os SZJA-t: - minden családi pótlékra jogosult gyermek után jár - nincs jövedelemkorlátja, az adóalapot csökkentő kedvezmény az összevonandó szuperbruttó jövedelemből kerülhet levonásra Az eltartott gyermekek számától függően, hónaponként 1 vagy 2 gyermek esetén: Ft/hó (ezáltal kb Ft/gyerek/hó csökkenthető az SZJA mértéke) 3 és minden további gyermek esetén: Ft/hó (ezáltal kb Ft/gyerek/hó összeggel csökkenthető az SZJA mértéke). A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a munkavállaló/magánszemély írásbeli nyilatkozata a jogosultságról, a várandóságról és arról, hogy a szülők kívánják-e megosztani a kedvezmény igénybevételét. A gyermekkedvezmény igénybevételére a magzat esetében a várandósság 91-ik napját követően a gyermek megszületéséig van mód. (bővebben az SZJA tv. 29/a. (2)b.) (4)b.) bekezdésében) 5. Természetbeni juttatások A természetbeni juttatás fogalma megszűnik, ezentúl kétféle - jellemzően nem pénzbeli juttatást - különböztet meg a törvény: a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő egyéb juttatások megnevezést alkalmazza az SZJA törvény. A munkavállalók havi jövedelmében továbbra is fontos szerepet játszanak a kedvezményes adózású vagy adómentes béren kívüli juttatások, kedvezmények, melyek nem épültek be a munkabérbe január 1-től a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell a munkáltatónak (a kifizetőnek) 16 %-os jövedelemadót fizetnie. Ez az adószámítás a nettósításnak felel meg, amely a korábbi évi 25 %-kal szemben 19,04 %-os adótehernek felel meg. A kedvezményes adózású körben továbbra is megmarad a juttatások egyedi korlátja, és meghatározták, mi tartozik ebbe a körbe. Kedvezményesen adózó (16 %-kal) béren kívüli juttatások: - Üdülési szolgáltatás, üdülési csekk juttatása

3 - 3 - A juttató (munkáltató) által a munkavállalójának vagy annak közvetlen hozzátartozójának juttatott üdülési csekk vagy a munkáltató (juttató) tulajdonosa, vagyon-kezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás. (Szja tv. 71. (1)a, aa, ab.) Az adóévben több juttatótól származóan együttvéve is csak személyenként a minimálbér összegéig (2011-ben Ft) adható. - Megújulási (rekreációs) kártya Megújulási (rekreációs) kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) számlára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható támogatás (még előkészítés alatt!)(szja tv. 71. (1) c.) az adóévben több juttatótól származóan együttvéve is legfeljebb 300 ezer forintig. - Étkezési térítés Az étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkezésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel értéke, ideértve az étkezési utalvány formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony (munkaviszony) minden megkezdett hónapjára (Szja tv. 71. (1) b.) havi Ft-ot meg nem haladó rész. - Helyi utazási bérlet A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem a bérlet árának összegéig. (Szja tv. 71. (1) f.) - Iskolakezdési támogatás Gyermekenként, tanulónként (Szja tv. 71. (2) e) a minimálbér 30 százalékáig (2011-ben Ft) adható. - Internet szolgáltatás Ingyenes vagy kedvezményes internet szolgáltatás biztosítására a munkavállaló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján, vagy erre a szolgáltatásra jogosító utalvány formájában (Szja tv. 71. (1) ed, da, db.) legfeljebb havi 5000 Ft-ot meg nem haladó összegben van lehetőség. - Iskolarendszerű képzési költség Iskolarendszerű képzési költség a munkáltató általi átvállalása révén juttatott jövedelemből legfeljebb a minimálbér két és félszerese (2010-ben Ft). (Szja tv. 71. (1) g.) - Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg a minimálbér 50 %-áig (2011- ben Ft). (Szja tv. 71. (3)a.) - Önkéntes kölcsönös egészségpénztár Önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba / önkéntes segélypénztárakba együttvéve a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg a minimálbér 30 %-áig (2011-ben Ft). (Szja tv. 71. (3)b.) Béren kívülinek nem minősülő egyéb juttatások körébe tartoznak azok a juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel. Ilyenkor a munkáltatót (kifizetőt) terhel minden adó és járulékfizetési kötelezettség. Ilyenek például:

4 a cégtelefon magáncélú használata - a reprezentáció, az üzleti ajándék - a csoportos életbiztosítás - a reprezentációnak nem minősülő csoportos vendéglátás - a csekély értékű ajándék a minimálbér 10 %-os mértékéig, évi három alkalommal - a szóró-ajándék a minimálbér 1%-os egyedi értékéig, a reprezentáció az adómentes értékhatár felett - az üzleti ajándék a minimálbér 25%-át meghaladó érték felett - és a béren kívüli juttatások kedvezményezett értékhatára felett adott juttatások. Az ilyen juttatásoknál fel kell szorozni a juttatás értékét 1,19-el, majd a megnövelt összeg után kell 16%-os személyi-jövedelemadót és 27%-os járulékot leróni. Tehát, ha a munkáltató ilyen juttatást vagy a kedvezményes adózású körbe tartozó juttatásokból nagyobb értékben ad a munkavállalójának, mint a törvényben meghatározott egyedi korlátok, akkor a mértéken felüli rész után 1,19 x 16% SZJA-t + 27 % EHO-t kell fizetnie. Egyéb: Adó és járulékmentesen adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a kifizető/munkáltató a munkavállalóknak az adóévben legfeljebb Ft értékben sporteseményre szóló belépőjegyet vagy bérletet. (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.b.) 6. Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Ezen juttatások az összevont adóalap részeiként adóznak, így 27%-kal felbruttósított értékük után a magánszemélynek/munkavállalónak 16 %-os SZJA fizetési kötelezettsége van. Ilyen juttatások lesznek a jövő évtől (a teljesség igénye nélkül): - művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, bérlet, kulturális célú utalvány) - a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, - a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban meghatározott kör részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott bevétel - sporttevékenységhez ingyenesen vagy kedvezményesen adott szolgáltatás vagy erre a célra szolgáló utalvány - a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás - a kifizető által biztosított ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény szerint nem a foglalkoztatója (nem áll vele munkaviszonyban) a juttatásban részesülő magánszemélynek. 7. A munkavállalót és a munkáltatót január 1-től terhelő járulékok a.) Munkavállalói járulékok: összesen 17,5 % ebből Nyugdíjjárulék 10% (0,5% emelkedett 2010-hez viszonyítva) Egészségbiztosítási járulék 6 % (természetben 4%, pénzbeli 2 %) Munkaerő-piaci járulék 1,5 % b. ) Munkáltatói járulékok: összesen 27% ebből 24 % nyugdíjbiztosítási járulék 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék

5 - 5-1 % munkaerő-piaci járulék (munkaadói járulék) + szakképzési hozzájárulás: a munkáltató által fizetendő szakképzési hozzájárulás a befizetett járulék mértékének 1,5%-a. 8. Adónyilatkozat Az adózók bevallási kötelezettségének további egyszerűsítése érdekében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás eddigi lehetősége mellett a törvény új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot, először a magánszemély évi adókötelezettsége teljesítésekor. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerez, adókedvezményeket nem vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe, és adójáról önkéntes pénztári, nyesz nyilatkozatot nem ad. Nem zárja ki azonban az adónyilatkozat megtételét, ha a magánszemély a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, melyből a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta. 9. Egyéb változások: Aki nem biztosított és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra annak egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése havi Ft (napi 170 Ft). Változnak 2011-ben a természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó előírások, ennek megfelelően változik, hogy 27%-os EHO-t kell fizetnünk a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a béren kívüli juttatások után től megszűnő fogalom a kisösszegű kifizetés, és megszűnik a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség. A munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék éves határa Ft jövedelem, amely napi Ft-os munkabért jelent, mely elérése után az adóév hátralévő időszakára nem kell fizetni. Új szabályok lépnek életbe a részmunkaidős foglalkoztatásra gyermekgondozási segélyről visszatérő anyák foglalkoztatásának növelése érdekében. Munkakör megosztással 4-4 órás foglalkoztatással kell teljesíteni - legfeljebb három évig - a minimálbér kétszereséig csak 20 % járulékfizetési kötelezettsége lesz a munkáltatónak, mely létszámnövekedéssel kell járjon és legalább egy évig tartania kell a foglalkoztatásuknak. Forrás: