Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Átírás

1 Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő adózási csoportok vehetik igénybe: Egyéni vállalkozó - Ipari, mezőgazdasági és építőipari termelés - Kereskedelmi tevékenység - Kiemelt kereskedelem (élelmiszer - vegyi áru) - Mezőgazdasági kistermelő. Az egyéni vállalkozó átalányadózása Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban, valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. 1 / 5

2 Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít. Az átalányadó adóalapjának megállapítása során a ténylegesen elért vállalkozói bevételt kell alapul venni (személyi jövedelemadó törvény 4. valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint). Az átalányadó alapja a bevételből az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege az adózási feltételül rendelt bevételi értékhatárokat megemeli. A támogatások összegéből az a rész, amelyet a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatást az átalányadó alapjába be kell számítani. Változás január 01-től, hogy 27 százalékkal növelten része az összevont adóalapnak az átalányadózó egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevételéből az átalányban megállapított jövedelem. A fizetendő adóelőleg megállapításának módja: az időszak folyamán megszerzett bevételt csökkenteni kell a hozzátartozó átalányköltséggel (adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem), majd ezt követően növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével (27%). Az előzőekben ismertetett módon megállapított jövedelem után az adó mértéke, ha a 2 / 5

3 jövedelem: forint: 17% forinttól: forint és az forinton felüli rész 32%-ának együttes összege. Az átalányadózó egyéni vállalkozó fizetendő adóelőlegét a göngyölítéses módszer alkalmazásával állapítja meg, és fizetési kötelezettségét a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig teljesíti. Az adóelőleg göngyölítéses módszerrel történő megállapítása azt jelenti, hogy adózónak a rá vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítania az adóév elejétől az adott időszak végéig megszerzett bevételéből származó jövedelmét (átalányadó alapja), növelve az adóalap-kiegészítés összegével, ezt követően kell meghatározni a jövedelem adótábla szerinti adóját. Az így kiszámított adóból le kell vonni az adóévre már befizetett adó összegét, és az így kapott összeg az adott negyedévet terhelő (befizetendő) adóelőleg. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó ha áfa levonási jogát nem érvényesíti csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba annak rovatai szerinti bontásban egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik. Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az 3 / 5

4 erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban a tevékenységére jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Abban az esetben ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, akkor az egyéni vállalkozó bejelentéssel élhet járulék bevallás, hogy a társadalom biztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A főállású egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék-alap figyelembe vételével nyugdíjjárulékot [125-ös adónem] valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot [188-as adónem] fizet. A nyugdíjjárulékot a járulék fizetési felső határ figyelembe vételével kell teljesíteni. A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot [havi Ft, 124-es adónem], valamint nyugdíjjárulékot [9,5%, 125-ös adónem] fizet. A nyugdíj járulék alapja az átalányadó alapját képező jövedelem. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét február elsejétől az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. Átalányadó adóbevallás, befizetés - Nyomtatvány szám: 1008 Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról, tagdíjakról és egyéb adatokról - Nyomtatvány szám: 1058 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről - Nyomtatvány szám: 1108E Havi bevallás az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő kötelezettségekről azok számára, akik nem kötelezettek a évi XCII tv. 31. (2) bek.szerinti elektronikus bevallás benyújtására 4 / 5

5 - Nyomtatvány szám: 1108INT havi bevallás a járulékokról és egyéb adatokról az évi LXXX tv. 56/A szerinti kötelezettek részére Befizetések: - Munkáltató, kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg - Külföldi személytől levont adó - Egyszerűsített közteher viselési hozzájárulás - Munkaerő piaci járulék - Egészségügyi hozzájárulás - Munkáltató, kifizető által levont járulék (tagdíj, tagdíj kiegészítés) - Korkedvezmény biztosítási járulék - A Tbj 4.. b. pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő járulék(tagdíj, tagdíj kiegészítés) - Társasvállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék - Magánszemély által Tbj 39. (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék - START programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezőkre vonatkozó fizetési kötelezettség - Háztartási alkalmazott után fizetendő regisztrációs díj - Kifizető által magánszemélytől levont különadó - Különadó alapja utáni egészségügyi hozzájárulás - Magánszemély által fizetendő különadó - Egyszerűsített vállalkozói adó előlege - Szakképzési hozzájárulás előlege - Átalányadó tételes átalányadó előlege - Hitelintézeti járadék előlege EVA 2012: maradjunk-e evások 2012-ben? Joomla SEO powered by JoomSEF 5 / 5