Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

Átírás

1 1 Halálhír nekrológ Tájékoztatjuk a tisztelt kamarai tagokat, hogy Méri Éva szakértő társunk (aki 1983 óta a kamara tagja, azon belül az orvos szakosztály tagja volt) elhunyt. Emlékét megőrizzük. Igazságügyi szakértők adózása és járulékfizetése évben [adószámos magánszemély] Személyi jövedelemadó és adóelőleg megállapításával kapcsolatosan az alábbi jelentős változások érintik a szakértői díjak elszámolását: - a tevékenységi jövedelmek (így az önálló tevékenységből származó jövedelem is (pl. kirendelés, megbízás) az összevont adóalapba tartozik továbbra is - változatlanul jövedelem az önálló tevékenységből származó bevételből megállapított jövedelem (bevétel-költség/10 % költséghányad) - amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett társadalombiztosítási járulék (2012. évtől szociális hozzájárulási adó), az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 78 %-át kell jövedelemként figyelembe venni. Kivéve, ha az költségként elszámolható) évben ezt a szabályt akkor lehetett alkalmazni, ha a magánszemély azokat ténylegesen költségként el is számolta évtől ha elszámolhatná a magánszemély költségként e tételeket, de nem teszi, akkor a 78 %-os szabály nem alkalmazható évtől a kifizetőnek adóelőleg levonási kötelezettsége áll fenn (kivéve egyéni vállalkozónak kifizetett összegek esetében) évi szabályozásban az adószámmal rendelkező magánszemélyek részére kifizetett, az összevont adóalapba tartozó bevétel esetén a kifizető csak akkor volt köteles adóelőleg megállapítására és levonására, ha azt a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kérte. Nyilatkozat hiányában a kifizetőnek nem kellett adóelőleget levonnia, azt a magánszemélynek kellett megállapítani és a negyedévet követő hónap 12- éig befizetnie az állami adóhatósághoz. - A magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető számára arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből a kifizető milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az adóelőleg alapját január 1-jétől nyilatkozat legfeljebb csak a bevétel 50 %-ig terjedő mértékben igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehető évben hatályos szabályok szerint a nyilatkozat (már amennyiben volt ilyen) akár a bevétel 100 %-áig terjedő mértékű költségről is szólhatott. - Az előleg megállapításánál költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg alapba. Önálló tevékenységből származó bevétel (ideértve a költségtérítést is) esetében ilyen költségnyilatkozat illetve rendelkezéshiányában a bevétel 90 %-át kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. - az adóalap-kiegészítés 2012-től a jövedelemnagyságtól függően részben megszűnik, részben fennmarad. Ez azt jelenti, hogy a 27 % adóalap-kiegészítést 2 millió 424 ezer Ft-ot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó összes jövedelem, vagy annak a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani, csak arra a részre kell alkalmazni, amely az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az említett összeget, akkor nem kell alkalmazni az adóalapkiegészítést. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja. - a magánszemély az adóelőleg megállapítására és megfizetésére továbbra is negyedévente köteles

2 2 Járulékfizetési kötelezettségek alakulása évben: - a hatósági kirendelés nem tartozik a Tbj. szerint biztosítással járó jogviszonyok közé, ebből következően a kifizetett díj sem képez járulékalapot akkor, ha a hatóság által kirendelt szakértő a tevékenységét ún. önálló tevékenységként folytatja, és nem a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonyban (díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony pl. megbízási szerződés alapján). - Fontos azt is megjegyezni, hogy letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek. Ezen letétből kifizetett szakértői díjakból a kirendelő nem von le személyi jövedelemadó, adóelőleget, a szakértői díj után nem fizet egészségügyi hozzájárulást, sem szociális hozzájárulási adót. Ezen jövedelmek után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik és mivel nem kifizetőtől származik, ezért a magánszemélynek kell megfizetni a 27 %-os ehot negyedévente. - Továbbra is a nem hatósági kirendelés, hanem egyéb jogviszony alapján végzett tevékenység esetében pedig vizsgálni kell, hogy keletkezik-e biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Ugyanis a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző magánszemélyre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem öszszege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2012. január 1-jétől Ft) 30 %-át ( Ft), naptári napokra annak harmincad részét (930 Ft). - Amennyiben fennáll a biztosítási kötelezettség, akkor a megbízónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a járulékokat. - Nem változott: járulékalapot képező jövedelem többek között az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, pl. az önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek. - Ha nem jön létre biztosítási jogviszony, akkor a kifizetőt terheli a 27 %- os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség e jövedelem után. A járulékok mértéke: Kifizetőnél: 27 % szociális hozzájárulási adó Levonás: 10 % nyugdíjjárulék 7 % egészségbiztosítási járulék (1,5% munkaerő-piaci járulék nincs) - ez igaz a heti 36 órás munkaviszony melletti további foglalkoztatási jogviszonyra is Nyugdíj melletti jogviszony esetén 4 % egészségbiztosítási járulék (nincs 3 %) Egyéb felhívások - Az adószámmal rendelkező magánszemély szakértő számlaadásra kötelezett. A letéti kifizetéseknél a letevő nevére kell a számlát kiállítani és nyilatkozatot kell adni arról, hogy az eho fizetéséről a magánszemély tudomással bír. - Önálló tevékenységből származó bevételnek minősül az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletében foglaltak, így pl. valamennyi a jogviszonyra tekintettel szerzett bevétel, az adott tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is, kivéve, ha kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható mértéket [NAV üzemanyagár x (megtett km/100) x fogyasztási norma + megtett km x 9 Ft/km] - az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására továbbra is két módszer áll rendelkezésre: 1. tételes költségelszámolás % költséghányad - Amennyiben a magánszemély köteles megfizetni az adóelőleget (mert a jövedelem nem kifizetőtől származott), azt az adott negyedévet követő hó 12- ig kell megtennie. Az adóelőleg kiszámításánál minden negyedévben a teljes évre vonatkozó jövedelmet kell tekinteni és mindaddig nem kell megfizetni az adót, amíg az nem éri el a Ft-ot. - A magánszemély év közben áttérhet 10 %-os költséghányad alkalmazásáról tételes elszámolásra, de visszatérnie ugyanazon adóéven belül nem lehet. - A kifizető köteles levonni a járulékokat, ha a biztosítási jogviszony létrejött. - Amennyiben nem biztosítási jogviszonyból származik jövedelem, akkor az eho alapja a tényleges jövedelem csökkentve a költségekkel, illetve a költségátalánnyal.

3 3 - Az alapnyilvántartás a naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi nyilvántartás. - A gépjárműadó vonatkozó február 1-je óta hatályos rendelkezés szerint kétféle adótétel létezett: 1600 cm3 hengerűrtartalomig 7000 Ft/hó, afölötti hengerűrtartalmú hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén pedig Ft/hó. A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe (zárt végű-tulajdonjoggal) vett szgk. után csak abban a hónapban keletkezik adókötelezettség, amelyet megelőző hónapban a szgk.után költséget számolt el. Nem tulajdonos által elszámolt költség elszámolásról a használónak nyilatkoznia kell, nyilatkozat hiányában a használó lesz az adófizetésre kötelezett. Győri Éva BISZK Pénzügyi és Gazdasági Szakosztály Az egyéni vállalkozásban illetve vállalkozásban (eva, tao) végzett szakértői munka utáni adó-és járulékváltozásokról egy későbbi írásban adok tájékoztatást. Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló szgk., amelynek használatával összefüggésben a használó költségei ellentételezésére kizárólag az Szja tv. 7. (1) bek. r) pontja (kiküldetési rendelvény alapján) költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott szgk., amely után költséget nem számoltak el. A törvénymódosítás értelmében az adófizetési kötelezettség módosul. Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kw) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően jelentősen módosul. Budapest,

4 4 Igazságügyi szakértők, mint egyéni vállalkozók adózási kérdései év Az egyéni vállalkozó által választható adózási módszerek: - vállalkozási jövedelem - átalányadózás - eva 1. A vállalkozói jövedelem szerinti adózási alkalmazó (választó) egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységből származó jövedelmét a vállalkozói bevételekből a tételesen igazolt költségek levonásával állapítja meg. Továbbra sem változott: - Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás az Szja tv. 4. és 10. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el - többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, az Szja tv-ben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni - vállalkozói bevétel növelő tételek (foglalkoztatási kedvezmény stb.) - vállalkozó bevétel csökkentő tételek (megváltozott munkaképességű foglalkoztatása, a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadás stb.) - elhatárolható veszteség: bármely későbbi adóév vállalkozói jövedelmével szemben számolhatja el, azzal, hogy az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 %-ig érvényesítheti től változott szabály! Korábban döntése szerinti megosztásban számolhatta el. E változás az elhatárolt veszteség elszámolásának időbeli ütemezését jelenti, ugyanakkor az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását továbbra sem tiltja a törvény január 1-jétől ismét igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 %-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló Korm. rendelet szerint naponta elszámolható 15 erurónak megfelelő összeg. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó jövedelemadó terhei: - az adóalap-kiegészítés 2012-től a jövedelemnagyságtól függ, Ft-ot meg nem haladó rész után nem kell megállapítani (nincs 1,27 szorzó a jövedelemre) - a kifizetőnek csak akkor nem adóelőleget megállapítani és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó részére teljesíti - a vállalkozói kivét után 16 % szja (költségként elszámolható, év közben is felvehető) Járulék 2011: 27 % tb, levonás: 10 % nyugdíjjárulék és 7,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 2012: 27 % szociális hozzájárulási adó névre változott, 10 % maradt, 7 % lett az egészségbiztosítási járulék és 1,5 % a munkaerő-piaci járulék főfoglalkozású: legalább a minimálbér ill. a garantált bérminimum* 112,5 %-a 36 órás munkaviszony mellett: a tényleges jövedelem után 27 %, illetve 10 % nyugdíjjárulék, 7 % egészségbiztosítási járulék (nincs 1,5 % munkaerő-piaci járulék) kiegészítő: szha nincs, 10 % nyugdíjjárulék van a járulékalap után (+6390 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet*) - a vállalkozói adóalap után 10 % vagy 500 mft felett 16 % (ez nem járulékalap!!!) - a vállalkozói osztalékalap után 16 % (az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani, az adózás utáni vállalkozói jövedelem a vállalkozói adóalapnak a megállapított vállalkozói szja összegével csökkentett része, növelve a kisvállalkozói kedvezménnyel ha van) A kifizetéskor kell a jövedelemből levonni, amíg nem nyilatkozik, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 %-os eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt, azaz 450 ezer Ft-ot

5 5 2. Az átalányadó egész évre válaszható, az átalányadózást megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétel a 15 m Ft-ot nem haladhat meg, és nem áll munkaviszonyban. A következő évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. - bevételből 40 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelem a 27 % adóalap-kiegészítéssel növelve az összevont adóalap részeként adózik. 3. eva: bevétel 30 %-a 2012-től 37 % más adónem nincs, mivel kiváltja azokat (szja, osztalék utáni szja stb.) Járulék főfoglalkozásúnál: 27 % a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 %-a után, levonás: 17,5 % 2012-ben ez 18,5 % 36 órás munkaviszony mellett: eva alap 4 %-a után 27 %, 10 % nyugdíjjárulék és 7 % egészségbiztosítási járulék (nincs 1,5 % munkaerő-piaci járulék) Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás: 10 % nyugdíjjárulék az eva alap 10 %-a után, valamint Ft egészségügyi szolgáltatási járulék (nincs 7,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Kedves Szakértő Kollégák! Az újonnan elrendelt Kereskedelmi és Iparkamarákhoz történő bejegyzéshez a bejelentési űrlap a kitöltési tájékoztatóval együtt honlapunkról ( az aktuális hírek rovatból) letölthető, és az illetékes kamarákhoz beküldhető. A befizetési számlaszámok is megtalálhatók - megyénként csoportosítva ahova az Ft elutalható. Dr. Turán Zsolt elnök Budapest, február 1. Győri Éva BISZK Pénzügyi és Gazdasági Szakosztály Tájékoztatásul: Minimálbér Ft Garantált bérminimum Ft *Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás.

6 6

7 7

8 8