32/1991. (12.16.) Kgy. sz. rendelet 1. A helyi iparűzési adóról egységes szerkezetben

Átírás

1 32/1991. (12.16.) Kgy. sz. rendelet 1 A helyi iparűzési adóról egységes szerkezetben A helyi adókról szóló 1990.évi C.törvény 1..(1) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzati képviselőtestület a következő rendeletet alkotja: Az adókötelezettség 1.. (1) Adókötelezettség alá esik az önkormányzat illetékességi területén végzett gazdasági, iparűzési tevékenység, feltéve, hogy az nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányul. (2) Az adókötelezettség kezdő és befejező időpontja megegyezik az iparűzési tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontjával. (3) 2 Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végezett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, illetőleg bármely - az ezen bekezdésbe nem sorolható - tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (4) 3 A önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén, a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére, melyet a tevékenység megkezdésének napjáig kell bejelenteni a helyi adóhatósághoz és a tevékenység befejezése után 15 napig pótlékmentesen fizetheti be a helyi iparűzési adó számlára. Az adó alanya 2.. (1) Az adó alanya az önkormányzat illetékességi területén az 1..(1) bekezdésében meghatározott gazdasági, iparűzési tevékenységet végző vállalkozó. (2) 4 (3) A vállalkozó adókötelezettségének fennállását nem érinti az, hogy a vállalkozó székhelye, központja, központi telephelye nem az önkormányzat illetékességi területén található. 1 Módosította a 32/1992. (12.14.) Kgy., 30/1993. (12.06) Kgy., 31/1994. (12.23) Kgy., 43/1995. (12.07) Kgy., 33/1996. (12.19) Kgy., 24/1997. (12.18) Kgy., 4/1998. (02.05) Kgy., a 28/1998. (12.03) Kgy. sz., a 7/1999. (04.01) Kgy. sz., 43/2000, 39/2001. (12.18.) Kgy. sz. Kgy. sz., 48/2002. (12.17.) Kgy. sz., 9/2003. (02.24.) Kgy. sz., a 47/2003. (12.08.) Kgy. sz., a 20/2004. (03.08.) Kgy. sz., a 62/2004.(11.30.) Kgy. sz. Rendelet, 52/2005 (12.07) Kgy.sz. rendelet, a 68/2007.(12.18.) kgy. rendelet 2 Módosította a 48/2002. (12.17.) Kgy. sz., a 47/2003. (12.08.) Kgy. sz. rendelet 3 Hatályba léptette a 39/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 4 Hatályon kívül helyezte a 48/2002. (12.17.) Kgy. sz. rendelet

2 (4) A vállalkozó adókötelezettségének fennállását nem érinti az sem, ha a vállalkozó az önkormányzati képviselőtestület által megalkotott "a vállalkozók kommunális adójáról" szóló rendelet alapján kommunális célú adókötelezettség is terheli. Adómentesség 3.. (1) Ha az összes tevékenység (ÁFA nélküli) értékesítés árbevétele nem éri el az ,- Ft-ot, adómetes (2) 5 Azon magánszemély és családi gazdálkodó, aki decenber 31-én érvényes őstermelői igazolvánnyal vagy családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozattal rendelkezik, adómentes. (3) 6 Az Ipari Parkba január hó 01. napját követően betelepülő már működő vállalkozás - függetlenül az ott foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszámtól - a tevékenység megkezdését követő hónap 1 napjától 12 hónapig 100 %-os adókedvezményben részesül az e telephelyen elért adóalap figyelembevételével. (4) 7 Az ipari parkba betelepülő új vállalkozás a létesített építmény bekerülési költségének 30 %-át 3 év alatt az iparűzési adóból leírhatja, ha legalább 20 fő folyamatos foglalkoztatását biztosítja. (5) 8 Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások január 01-től a 4. (1) bekezdésben meghatározott adóalap összegéből: a.) és Ft. közötti árbevétel esetén az adóalap 50%-át levonhatják b.) ,- és ,- Ft közötti árbevétel esetén az adóalap 35%-át levonhatják c.) ,- és ,- Ft közötti árbevétel esetén az adóalap 25%-át levonhatják (6) 9 Az (1-5) bekezdésben foglaltak szerinti adókedvezmény csak azon egyéni vállalkozókat és társas vállalkozókat illeti meg akik a december 31-ig megkezdték tevékenységüket. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 10 3/A. A Htv 39/D. (1) A 39. (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. 5 Módosította a 48/2002. (12.17.) Kgy. sz. Rendelet, a 68/2007.(12.18.) kgy rendelet 6 Módosította a 28/1998 (12.03) Kgy.sz. rendelet 7 Módosította a 48/2002. (12.17.) Kgy. sz., 9/2003. (02.24.) Kgy. sz. rendelet 8 Megállapította a 48/2002. (12.17.) Kgy. sz. rendelet, Módosította a 9/2003. (02.24.) Kgy. sz. rendelet., a 68/2007.(12.18.) kgy rendelet 9 Megállapította a 9/2003. (02.24.) Kgy. sz. rendelet. 10 Megállapította a 62/2004.(11.30.) Kgy. sz. rendelet

3 (2) Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. (4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Adóalap, adómérték 4.. (1) 11 Az iparűzési adó alapja a rendszeresen folytatott iparűzési, gazdasági tevékenység esetében az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint: a./ évben az anyagköltség 33%-ával, b./ évben az anyagköltség 66%-ával, c./ évtől az anyagköltséggel. (2) 12 Az iparűzési adó mértéke egységesen az adóalap 2 %-a módosította a a 24/1997. ( ) Kgy. sz., 9/2003. (02.24.) Kgy. sz. rendelet

4 (3) 14 Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (4) Az adót 100 Ft-ra kerekítve kell kiszámítani. (5) 15 Az adókötelezettség az első Ft-tól kezdődik, amennyiben a /bek.-e szerint elért árbevétel az 500,000,- Ft-ot meghaladja. (6) Az 1000,- Ft alatti adót nem kell megfizetni. (7) 16 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozó iparűzési adó átalány választása esetén az adó mértéke ,- Ft/év. (8) 17 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (9) 18 Az adó mértéke Ft/nap 4./A (1) bek. a 4. (1) bek. eltérően. a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magányszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) 19 a Htv pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 %-a. (3) az (1) bekezdés b.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a. 12 Módosította a 33/1999. (12.13) Kgy.sz. rendelet 13 Módosította a 33/1999 (12.03) Kgy. sz. rendelet 14 hatályon kívül helyezte a 24/1997. ( ) Kgy. sz. rendelet, módosította a 43/2000. Kgy. sz. rendelet 15 Módosította a 7/1999. (04.01) Kgy. sz., 48/2002. (12.17.) Kgy. sz. rendelet 16 Megállapította a 7/1999. (04.01) Kgy. sz. rendelet, módosította a 43/2000. Kgy. sz. rendelet 17 Hatályba léptette a 39/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 18 Hatályba léptette a 39/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet, Módosította a 9/2003. (02.24.) Kgy. sz. rendelet. 19 Módosította a 47/2003. (12.08.) Kgy. sz. rendelet

5 (4)Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b.) pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 4.. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapján a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5)Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. 4/B. 20 (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a Htv 39. (1), vagy a 39/A -ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható az erről szóló bejelentést a Htv. 39/a (5) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint a naptári év hátralévő részére a Htv. 39 (1) bekezdése, vagy a 39/a előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a Htv. 39/a -ában foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a)köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. b)az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. Adóelőleg (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege 20 Megállapította a 48/2002. (12.17.) Kgy. sz. rendelet. 21 módosította a 43/2000. Kgy. sz. rendelete

6 a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; b.) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) 22 Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévben módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (7) az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a.) - b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti /A Adómérséklés, adóelengedés Értelmező rendelkezések Zárórendelkezések 22 Módosította a 62/2004.(11.30.) Kgy. sz. rendelet 23 Hatályon kívül helyezte a 43/2000. kgy. sz. rendelet 24 Hatályon kívül helyezte a 20/2004. (03.08.) Kgy. sz. rendelet. 25 Módosította a 43/2000.Kgy. sz. Rendelet, Hatályon kívül helyezte az 52/2005 (12.07) Kgy. Sz rendelet.

7 (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) (1) E rendelet hatálybalépésének időpontja január hó 1. napja. (2) E rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni. A kihirdetés szabályszerű megtörténtéért a jegyző tartozik felelősséggel. 1. sz. melléklet 28 adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. 26 Módosította az 52/2005 (12.07) Kgy. Sz. Rendelet. 27 hatályon kívül helyezte a 43/1995. ( ) Kgy. sz. rendelet 28 módosította a 43/2000. Kgy. sz. Rendelet, Hatályon kívül helyezte az 52/2005(12.07) Kgy.sz. rendelet.