ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL

Átírás

1 Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL december 31-e előtt kezdett őstermelők részére, és az árbevétel a ,- Ft-ot meghaladta!!!! Bevallási időszak: Azonosító adatok Adózó neve:... Címe:.. Telephelye: Adóazonosító jele: Őstermelői igazolvány száma:... Őstermelői igazolvány kiváltásának időpontja:.. Az adó kiszámítása Éves nettó árbevétel - Közvetített szolgáltatások értéke - Anyagköltség = Vállalkozási szintű adóalap - Önkormányzat illetékességi területére jutó megosztás szerinti adóalap Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján Iparűzési adófizetési kötelezettség évi adóelőleg Hódmezővásárhely, Aláírás

2 BEVALLÁS ŐSTERMELŐK RÉSZÉRE VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL ÉVRŐL december 31-e előtt kezdett őstermelők részére, és az árbevétel a Ft-ot meghaladta!!!! Hódmezővásárhelyen foglalkoztatott személyek éves korrigált statisztikai állományi létszáma fő évi adó összege (1 fő után 2000,- Ft adótétel alapul vételével) Ft Önkormányzati döntés alapján levonható Ft évi adó évi adóelőleg Ft Nyugdíjas törzsszám: Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hódmezővásárhely, aláírás

3 1. AZONOSÍTÓ ADATOK Az adózó neve (cégneve): címe (lakóhelye, székhelye): telephelye: levelezési címe: adószáma: adóazonosító jele (vagy technikai száma): bankszámlaszáma: Adóelőleg bevallása* (helyi iparűzési adó) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig Esedékesség 2. Első előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: év hó nap ( A évre számított adóelőleg összege csökkentve a március 16-án esedékes összeggel. Azon 2,5 millió Ft adóalapot meghaladó adózó, aki évre mentességben, kedvezményben részesült az alábbiak alapján állapítsa meg adóelőlegét: az önkormányzat illetékességi területére jutó összeg 2 %-a alapján számított összeg csökkentve a március 16-án esedékes összeggel.) 3. Második előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: év hó nap ( Az önkormányzat illetékességi területére jutó összeg 2%-ának, vagy a kedvezmény, mentesség nélkül számított adóösszegnek a fele) A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) január 01. napjától hatályos rendelkezései szerint az adózó fizetendő helyi iparűzési adóelőlegének összegét már nem az adóhatóság állapítja meg, hanem az adózónak kell a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallania az előlegfizetési időszakban lévő egyes esedékességi időpontokra. A bevallási kötelezettség teljesítéséhez a 12. pont kitöltése szükséges. 1. Előlegfizetési időszak: a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak (általános esetben ) 2-3. Az előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg első részletének esedékessége általános esetben , második részletének napja. Az első részlet összege a évi adóelőleg. sorban szereplő összeg és a évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjára (jellemzően ) adóhatóságunk által fizetési meghagyásban előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözete. Az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege a évi adóelőleg sorban szereplő összegnek a fele. 12. Adóelőleg bevallása* (vállalkozók kommunális adója) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig Esedékesség 2. Első előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: év hó nap ( A évre számított adóelőleg összege csökkentve a március 16-án esedékes összeggel. Azon adózók, akik évre mentességben részesültek, a január 1-étől hatályos 46/2009. (12.12.) Kgy. sz. rendeletnek megfelelően kell az előleget megállapítaniuk.) 3. Második előlegrészlet az előlegfizetési időszakban: év hó nap ( A évre számított adóelőleg összeg fele) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek....,...év...hó...nap... (cégszerű) aláírás

4 Kitöltési útmutató! A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) 27.. (1) és 35..(1-2) bekezdése értelmében a helyi iparűzési adó és vállalkozók kommunális adó alanya a vállalkozó. Htv. Értelmezésében vállalkozónak minősül: 26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni. A bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! Bevallás egyes sorai Bevallási időszak: azt az időszakot kell beírni, amelyre a bevallás vonatkozik. Azonosító adatok: Az adózó azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. Adó kiszámítása Éves nettó árbevétel: Itt kell feltüntetni az őstermelői tevékenység egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. Közvetített szolgáltatás: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal az eladott áruk beszerzési értékeként vagy az anyagköltségként vagy a jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás,

5 csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette Vállalkozási szintű adóalap: Éves nettó árbevétel csökkentve a közvetített szolgáltatások és az anyagköltség együttes értékével. Önkormányzat illetékességi területére jutó megosztás szerinti adóalap: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló törvényi szabályok szerinti települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a vállalkozási szintű adóalap összegével. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján: Az önkormányzat rendeletében különféle mentességi szabályokat állapíthat meg. A helyi iparűzési adóról szóló 32/1991. (12.16) Kgy. sz. rendelet évben hatályos 3..(2) bekezdése értelmében azon magánszemély és családi gazdálkodó, aki december 31-én érvényes őstermelői igazolvánnyal vagy családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozattal rendelkezik adómentes. Ennek megfelelően az Önkormányzat illetékességi területére jutó adóalap összege megegyezik az adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján összegével évi adóelőleg: Az önkormányzat közgyűlése a december 12-i ülésén a 45/2009. (12.12) Kgy. sz rendelettel a helyi iparűzési adóról szóló 32/1991. (12.16) Kgy. sz. rendeletet módosította. Mentességi szabályokat az alábbiak szerint: Mentes az adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv 39. (1) bekezdés, illetőleg a 39/A vagy a 39/B alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ennek értelmében azon őstermelőnek, családi gazdálkodónak vagy családi gazdálkodó tagnak, akinek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, továbbra sem kell helyi iparűzési adót fizetni. Azon őstermelők, családi gazdálkodók, családi gazdálkodó tagok, akiknek adóalapja meghaladja a 2,5 millió forintot a rendes szabályok szerint 2 % helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek megfelelően kell az előleget évre megállapítani. Vállalkozók kommunális adója (2. oldal) Azon őstermelőket, családi gazdálkodókat, vagy családi gazdálkodó tagokat, akik december 31-e előtt megkezdték tevékenységüket évre vonatkozóan még mentesség illeti meg. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése december 12-én a fenti mentességet tartalmazó 31/1991. (12.16) Kgy. sz. rendeletet január 01-én hatályon kívül helyezte, helyébe hatályba lépett a 46/2009. (12.12) Kgy. sz. rendelet adómentességi szabályokat nem tartalmaz. Ennek értelmében a évi vállalkozók kommunális adó összege a korrigált átlagos statisztikai állományi létszám szorozva 2000,- Ft-tal. Azon őstermelő, családi gazdálkodó és családi gazdálkodó tag, akinek árbevétele a ,- Ft-ot nem haladja meg, nyilatkozattételre köteles. Erre külön nyomtatvány szolgál. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó őstermelő is, akkor az őstermelő tevékenysége után forint árbevételig nem számít vállalkozónak, így ezen árbevétele után csak nyilatkozatot kell kitöltenie. Amennyiben az árbevétele meghaladja a Ft-ot, abban az esetben az őstermelői adóalap és a vállalkozói szintű adóalapja összeadódik, és az adóelőleget ennek alapján kell kiszámítania.