Járulékok Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II

Átírás

1 Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő társadalombiztosítási ** egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci természet beni pénzbeli munkaerőpiaci korkedvezmény biztosítási Nyugdíj % nem mpt. tag mpt. tag magánnyugdíjpénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci nyugdíjbiztosítási természetbeni pénzbeli munkaerő-piaci 0 % 0% 0% 0 % 13 % 10% 10% 0 % 4 % 3 % 1,5 % Munkáltató/kifizető terhei A szociális hozzájárulási adó mértéke január 1-jétől 27% Járulékalapot képező jövedelem 1. a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Járulékmérték II. A biztosított, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíj mértéke 10 százalék. Magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítás keretén belül nyugdíjot fizet, a nyugdíj alapja után tagdíjfizetési kötelezettség nincs. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci on belül a természetbeni egészségbiztosítási 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási 3 százalék, a munkaerő-piaci 1,5 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint). Járulékfizetési felső határ A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény 55. (1) bekezdése alapján a fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege évben forint, éves szinten forint. 1

2 Minimálbér A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint. Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint. Egyéni vállalkozó (szja) ai Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki: egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló fizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, alapot képező jövedelem), továbbá akkor ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, (pl: megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozó vagy segítő családtag.) Egyéni vállalkozó (szja) ai Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másodfoglalkozásúnak) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki: a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Egyéni vállalkozó (szja) ai Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki: a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte Egyéni vállalkozó (szja) ai A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a alapot képező jövedelme után: 27 szociális hozzájárulási adó (ebből a nyugdíj-biztosítási 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci on belül a természetbeni egészségbiztosítási 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási 0,5 százalék, a munkaerő-piaci 1százalék.), 10 százalék nyugdíjot (abban az estben is, ha az egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tag), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci ot ebből a természetbeni egészségbiztosítási 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási 2 százalék, a munkaerő-piaci 1,5 százalék fizet. Egyéni vállalkozó (szja) ai Járulékkedvezmények: 36 órás munkaviszony mellett nem kell 2% pénzbeli eüot fizetnie Munkaviszony, közép- és felsőfokú nappali tanulmányok, öregségi nyugdíjas lét mellett nem kell 1,5% munkaerő-piaci ot fizetnie Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak nem kell 13% korkedvezményi ot fizetnie (ha egyébként munkaköre indokolná) 2

3 Egyéni vállalkozó (szja) ai Járulék alapja: A vállalkozói kivét összege, de minimum: A minimálbér összege KIVÉVE: ha több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (pl. van munkaviszonya, egyetemista stb.) náluk továbbra is a tényleges kivét az alap. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál napi 213 Ft eü-ot (6.390 Ft/hó), és 10% nyugdíjot fizet. Nem kell ot fizetni keresőképtelenség, vállalkozás szüneteltetése esetén. Társas vállalkozónak minősül: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok elő-társaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet: főfoglalkozású, munkaviszonyban álló, tanuló, kiegészítő tevékenységet folytató. Segítő családtag: Segítő családtagnak kell tekinteni az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának közeli hozzátartozóját, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében nem munkaviszony keretében munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A foglalkoztatót (társaságot) terhelő ok A foglalkoztató 27 % szociális hozzájárulási adót fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci mértéke 3 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási mértéke 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási mértéke 0,5 százalék, a munkaerő-piaci mértéke 1 százalék. A biztosítottat terhelő egyéni ok A biztosított nyugdíjot fizet, melynek mértéke 10 százalék (ha a tag magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor 2 százalék nyugdíjot, és 8 százalék tagdíjat fizet), valamint 7,5 százalék mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci ot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási mértéke 2 százalék, a munkaerő-piaci mértéke 1,5 százalék. Járulékkedvezmények: 36 órás munkaviszony mellett nem kell 2% pénzbeli eüot fizetnie Munkaviszony, közép- és felsőfokú nappali tanulmányok, öregségi nyugdíjas lét mellett nem kell 1,5% munkaerő-piaci ot fizetnie Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak nem kell 13% korkedvezményi ot fizetnie (ha egyébként munkaköre indokolná) Társas vállalkozók ai Ugyanúgy (csak másképp), mint az egyéni vállalkozók esetében: A kifizetett pénzösszege, de minimum: A minimálbér összege KIVÉVE: ha több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (pl. van munkaviszonya, egyetemista stb.) náluk továbbra is a tényleges kivét az alap. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál napi 213 Ft eü-ot (6.390 Ft/hó), és 10% nyugdíjot fizet. Nem kell ot fizetni keresőképtelenség esetén. 3

4 A terhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű egészségügyi hozzájárulás: Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 27% A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ]* adóalapként meghatározott összege után 27% A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után 27% Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. ]* adóalapként meghatározott összege után 10% Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után 15% A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után 15% A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével 20% A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás fizetési felső határig ** A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. ) 14% Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. ) 14% Az osztalék (Szja tv. 66. ) ***, vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. ), 14% Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. ) 14% Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. (1) bekezdés) 14% Ekho a Törvény célja Művészvilág, szellemi szabadfoglalkozásúak legális adóztatásának megteremtése: korábban munkaviszonyt vállalkozásinak álcázták, vagy más módon vonultak illegalitásba. E személyi kör jellemzői: vagy egy főállás mellett számos, eseti feladat elvégzése, vagy főállás nélkül ugyanez. Mindkét esetben probléma a közterhek kérdése a magánszemély jövedelmével kapcsolatban. Különösen, hogy az ilyen helyeken nincs, vagy gyenge az adminisztráció. Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. (4) bek) 0% Személyi hatály Megfelelő tevékenységet munkaviszonyban, vállalkozási, megbízási jogviszonyban folytató magánszemélyek, s az ő munkáltatóik, kifizetőik. Megfelelő tevékenység: azon szakmák képviselői, akik tevékenyen részt vesznek egy mű elkészítésében, létrejöttében: Színházi szakemberek: színésztől, súgótól a fodrászig Filmes szakemberek: színészektől, operatőrtől a sminkesig Guttenberg Galaxis: íróktól, műfordítóktól a szerkesztőkig Képzőművészek, iparművészek, táncművészek. Sportedzők, segítők, gyúrók, sportmenedzserek Tárgyi hatály A mű létrehozásában játszott szerepért ellenértékül kapott bevétel. Az ekho választásának feltételei Meghatározott foglalkozás Egyébként általános szabályok szerint történik a közterhek megfizetése Nyilatkozat a munkáltató vagy kifizető felé, az ekho választásról, nyugdíjas létről Magánszemélyenkénti együttes összege nem haladja meg az évi 25 millió forintot (áfa nélkül). Adó alapja és mértéke Nettó bevétel az adóalap Adó mértéke (a bevételszerző magánszemélynek): 15% Ha nyugdíjas, vagy aktív, de ait a többi jövedelmére megfizette: 11,1% Szintén 11,1% azon aktívaknak akik a fizetési felső határt meghaladták a meghaladó összegre Adó mértéke (a bevételt kifizető munkáltatónak, vagy kifizetőnek): 20% - ez tartalmazza a szociális hozzájárulási adót is (1,2% eü., 18,8% nyugdíj) Ezen kívül más adót nem kell fizetnie sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak, kifizetőnek. Munkaviszony mellett ekho-s jövedelem akkor vehető fel, ha legalább minimálbér az általános szabályok szerint került leadózásra (nem feltétlenül ott). 4

5 Arányosítás Amilyen mértékben teljesítette általános szabályok szerint a közterhek megfizetését a minimálbérhez képest a magánszemély, olyan mértékben használhatja fel az évi 25 millió forintos ekho-s keretét Pl. 5 havi minimálbér közterheinek általános szabályok szerinti megfizetése: 5/12 része a 25 millió forintos keretnek lehet csak ekho alá eső. Jogosulatlan ekho választás következményei Magánszemélynek 18% különadó, ha 25 milliós összeghatárt meghaladta (meghaladó részre), vagy nem olyan foglalkozást űz, amire az ekho járhat. Magánszemélynek 9% különadó, ha bármely okból nem volt jogosult ekho-t választani. Munkáltató: a bevétel 11%-t megfizetett szja adóelőlegnek kell tekinteni. Adó megfizetése, bevallása A -bevallási szabályok szerint. A minimálbér-szabály hónapról-hónapra érvényes: elsőként az általános szabály szerinti közteherviselést kell teljesíteni, aztán jöhet az ekho-s rész. Lehat egyszerre valaki eva-s és ekho-s is, de el kell különíteni a bevételeket, jövedelmeket. Jogdíj nem képezheti az ekho alapját. 5