A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója"

Átírás

1 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 A Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója I. kötet: Helyzetelemzés Gyır, október MTA RKK NYUTI

2 Szerzık: Buza Veronika külsı munkatárs Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Ivány Viktória kutatásszervezı Mészáros Virág külsı munkatárs Nárai Márta tudományos segédmunkatárs Dr. Prileszky István tanszékvezetı egyetemi tanár Közremőködı: Lados Lilla külsı munkatárs Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges. 2 MTA RKK NYUTI 2005

3 Tartalomjegyzék 1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben Földrajzi elhelyezkedés, adottságok Történelem A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején Népsőrőség a térségben A településhálózat sajátosságai A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség Központi funkciók a térségben Jelenlegi és jövıbeni fejlıdési tengelyek és periférikus területek A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben Népesség A népességszám alakulása népmozgalmi események A kistérség településeinek korszerkezete A települési infrastruktúra és közszolgáltatások állapota, fejlıdési irányai A lakásállomány alakulása Ivóvíz, közcsatorna, szennyvíz Intézmények Közlekedés Bevezetés A kistérség jelenlegi közlekedési helyzetének bemutatása Környéki közlekedési rendszer Területi vizsgálat A kistérség forgalmi áramlatai Vasúti közlekedés Menetrendszerő közforgalmú autóbusz-közlekedés Szerzıdéses autóbuszjáratok Megállóhelyek Személygépkocsi forgalom Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszere A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala A hálózat forgalmi jellemzıi Keresztmetszeti utasszámlálás A közlekedési rendszer fejlesztési lehetıségei Környéki közlekedési rendszer fejlesztése Gyır megyei jogú város helyi közösségi közlekedési rendszerének fejlesztése A tömegközlekedési jármővek haladásának segítése A tömegközlekedési hálózat teljes revíziója Kötöttpályás közlekedési rendszer kialakítása Gazdaság Gazdasági teljesítmény Ágazatok a térségben Ipar Mezıgazdaság A települések gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján Foglalkoztatás Munkanélküliség Ingázás MTA RKK NYUTI

4 Foglalkoztatás az agglomerációban A nappali és éjszakai népesség vizsgálata A vállalkozások számának alakulása a térségben Turizmus Bevezetés A vendégforgalom alakulása A vendégek száma Fı piacok. A külföldi vendégek megoszlása nemzetiség szerint Vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idı Szálláshelyek Egyéb turisztikai infrastruktúra állapota Vendéglátás, étkezési lehetıségek Közlekedés turisztikai szemszögbıl Kikötési lehetıségek Kerékpárutak Lovas fogadó helyek Sportpályák Fürdık, strandok Vonzerıleltár Nevezetességek, épített vonzerık Programok, kiállítások, rendezvények Aktív turizmus Turisztikai marketing Tervezett beruházások Turisztikai mikrorégiók Problématérkép (sajtóelemzés) A kistérségre vonatkozó fejlesztési dokumentumok, koncepciók Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben Gyır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata Rába-Európa Terv A Szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (2003) Összefoglalás MTA RKK NYUTI 2005

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A kistérség népsőrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel táblázat: A kistérség településeinek népességszám-alakulása táblázat: A Gyıri kistérség lakosságszámának alakulása táblázat: A Gyıri kistérség népmozgalmi adatai településenként, összehasonlítva az országos, regionális és megyei adatokkal táblázat: A népesség kormegoszlása, 2003 (%) táblázat: Az öregségi index értéke a településeken, 1990 és táblázat: A között épített lakások átlagos alapterülete táblázat: Az óvodák kihasználtsága a településeken táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolások számának változása a településeken között táblázat: 100 lakosra jutó általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok számának változása a településeken között táblázat: A települések intézményi ellátottsága táblázat: A gyıri kistérség településeinek lakónépessége és Gyırbe ingázóinak száma táblázat:a 100 fınél több bejáró foglakoztatottat vonzó kistérségi települések 2001-ben táblázat: Kistérségi beutazók településenként és közlekedési eszközönként táblázat:kistérségi települések távolsága a vasúti megállóhelyektıl táblázat:menetrendszerő autóbusz-utasszámok a lakosság számához viszonyítva táblázat: A jellemzı hiányosságok és elıfordulási gyakoriságuk táblázat:a 2004-es csúcsidei felvétel fı adatai táblázat: Az óránkénti utasszám alakulása 2004-ben táblázat: A legjelentısebb mezıgazdasági vállalkozások a térségben, 2002-ben táblázat: Az egyes településeken foglalkoztatottak megoszlása fı nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2001-ben táblázat: A bejelentett csoportos elbocsátások száma Gyır-Moson-Sopron megyében, s az érintett létszám között táblázat: A bejelentett új munkahelyek száma Gyır-Moson-Sopron megyében táblázat: A munkanélküliek száma (fı) és aránya a éves népességbıl (%) a Gyıri kistérségben között évenként táblázat: A naponta Gyırbe ingázó foglalkoztatottak és tanulók száma, valamint az ingázók aránya a helybeli foglalkoztatottakból és tanulókból, tömegközlekedési szektoronként, illetve településenként 2001-ben táblázat: A 100 fınél több naponta bejáró foglalkoztatottat vonzó települések a vizsgált területen 1990-ben és 2001-ben táblázat Az éjszakai és nappali népesség aránya vizsgált településeken 1990-ben és 2001-ben a foglalkoztatottakat figyelembe véve táblázat: Az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám táblázat: A vállalkozások területi decentralizációja a Gyıri kistérségben 1995 és 2003 között táblázat 1000 lakosra jutó vendégek száma a kistérségben táblázat Külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben táblázat Az 1 lakosra jutó vendégéjszakák száma településenként MTA RKK NYUTI

6 32. táblázat Az átlagos tartózkodási idı az egyes szálláshely típusonként a településeken (2002) táblázat A szálláshelyek kihasználtságának alakulása az egyes településeken szállástípusonként (2002) táblázat Az egyes települések marketingtevékenysége a kistérségben táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten táblázat A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten táblázat: A Gyır és kistérsége Területfejlesztési Társulása településeirıl a Kisalföldben megjelent cikkek ( ) MTA RKK NYUTI 2005

7 Ábrajegyzék 1. ábra: A kistérség népsőrősége 2003-ban ábra: A kistérség népsőrőségének változása 1992 és 2003 között ábra: A külterületen élı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%) ábra: A népességszám változása 1990 és 2003 között 1990=100% ábra: Magyarország korfája 2001-ben ábra: Gyır-Moson-Sopron megye korfája 2001-ben ábra: A Gyıri kistérség korfája 2001-ben ábra: A gyermekkorúak (0 14 év) aránya az állandó lakosságból ábra: A aktív korúak (15 59 év) aránya az állandó lakosságból ábra: Az idıskorúak (60 év felett) aránya az állandó lakosságból ábra: Az öregedési index változása ábra: A lakásállomány változása 1990 és 2003 között. 1990=100% ábra: Az újonnan épített lakások aránya a lakásállományból, ábra: Ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés ábra: Az óvodák férıhely kihasználtságának változása 1995 és 2003 között ábra: Napi ingázók irányok szerint ábra: Beutazók száma utazási módonként és irányonként ábra: A térség vasúti hálózata ábra: Menetrendszerő autóbuszvonalak és megállók ábra: Nyúl, Táncsics M. u ábra: ÁTEV bejárati út ábra: Személygépkocsival beutazók száma irányonként ábra: A férıhelykihasználás csúcsidei alakulása 2004-ben ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben (ezer forint) ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ábra: Egy alkalmazottra jutó nettó export árbevétel az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ábra: Egy alkalmazottra jutó adózás elıtti eredmény az országban, a régióban, a megyében és a kistérségben ábra: A munkanélküliek aránya a éves korosztályból között ábra: Regisztrált jogi személyiséggel nem rendelkezı vállalkozások száma ábra: Regisztrált jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások száma ábra: A vendégek számának alakulása a kistérségben ábra: A külföldi vendégek számának alakulása a kistérségben ábra: A külföldi vendégek küldı terület szerinti megoszlása a kistérségben, 2002-ben ábra: A vendégéjszakák alakulása a kistérségben ábra: A vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása ábra: A szálláshelyek számának alakulása a kistérségben ábra: 1000 lakosra jutó szállásférıhely-szám a kistérségben ábra: Szállásférıhelyek típus szerinti megoszlása a kistérségben 1995, 1999, ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása az egyes településeken ábra: Szálláshelyek típus szerinti megoszlása Gyırben (2002) ábra: Szálláshelyek kihasználtságának alakulása a kistérségben MTA RKK NYUTI

8

9 1. Földrajzi, történelmi adottságok a térségben 1.1. Földrajzi elhelyezkedés, adottságok Gyır és térsége a Kárpát-medencén belül több táj találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi tájak, folyók találkoznak itt, s ez a tény, valamint a Bécs és Buda (illetve Budapest) közötti elhelyezkedés egy sajátos természeti adottságot, különleges földrajzi pozíciót nyújtott a térségnek az évszázadok során. Rányomta a bélyegét a történelmére, gazdaságára egyaránt. Napjainkban a földrajzi elhelyezkedés értéke ismét megnıtt. Térségünk voltaképpen három fıváros, Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetének egymást átfedı metszetében található, Közép-Európa szívében. Területünk egyik legfontosabb jellemzıje, hogy határtérség. Közvetlenül határos Szlovákiával, annak déli, magyar lakta részével, de ugyanakkor nagy a jelentısége, s társadalmi-gazdasági hatása a közeli osztrák határnak is. Szlovákia és Magyarország EUcsatlakozása után a térség gazdaságára, társadalmára egyre jelentısebb hatással vannak a szomszédos területek. Ezek a hatások, mint látni fogjuk, általában pozitívak, de versenyhelyzetet is teremtenek. A kistérség a történelmi Gyır megye északi részére terjed ki. Ez alól természetesen kivétel a Duna bal partján elhelyezkedı néhány település, amelyek az évi békediktátum elıtt Gyır megyéhez tartoztak, s ma Szlovákia területén vannak. Ha a természetföldrajzi tájbeosztást vizsgáljuk, akkor hazánk nagytájai közül a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (illetve az ide tartozó Pannonhalmi-dombság) találkozik térségünkben. A Kisalföld központja Gyır, amely több kistáj érintkezési pontjánál jött létre. Ezek a kistájak a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Rábaköz, a Marcal-medence, a Pannonhalmidombság, az Igmánd Kisbéri-medence és a Gyır Tatai-teraszvidék. Mint a tájnevekbıl is kiderül, általában folyóvizek vagy kisebb vízgyőjtık választják el ıket egymástól, amelyek a térségben érik el torkolatukat, illetve a Dunát. Így tehát a kistérség települései eltérı földrajzi kistájak peremén helyezkednek el, eltérı gazdasági arculatot alakítottak ki a századok során. Hajósok, kereskedık, szılımővelık, kertészek mellett a nagyüzemi agrárgazdaságok, s természetesen az ipar is hagyományos ágazatoknak tekinthetık itt. Mi kapcsolja mégis e településeket egymáshoz? Voltaképpen Gyır közelsége, a kialakult, jelentıs ipari hagyományokkal rendelkezı urbánus régió, ahol a falusi település és a város már több mint száz éve szimbiózisban él egymással, s egyik fejlıdése sem képzelhetı el a másik nélkül. A térség egyik legismertebb kistája a Szigetköz. A kistáj voltaképpen a több ágra szakadó Duna két nagy karja, a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna által körbeölelt sziget, amelyet további szövevényes, kisebb Duna ágak, szigetek tarkítanak. Lényegében Magyarország legnagyobb szigete, amely 375km 2 kiterjedéső. Nagy része védett terület, ahol megkísérlik megóvni ezt a MTA RKK NYUTI

10 páratlan vízi világot, az ártéri erdıket, az idıszakosan vagy folyamatosan víz alatt lévı területeket. A különleges élıhely igényt tart a nemzeti parki státuszra, aminek odaítélését több tényezı is nehezíti. Egyrészt a bısi erımőrendszer üzembe helyezése nagymértékben károsította a térség élıvilágát, másrészt a Duna bal (szlovákiai) oldalán a Csallóköz térségében folytatódik a Szigetköz világa, s jó lenne ıket egy közös nemzeti parkban megvédeni az utókor számára. A természeti értékek mellett a tájegység jellegzetességeihez idomult a társadalom is, s a lakók foglalkozását is a víz, a vízzel elöntött területek határozták meg a hagyományos mezıgazdaság mellett, így a halászat, erdıgazdálkodás mellett a korábbi évszázadokban fontos, mára kiveszett mesterség volt itt az aranyászat (aranymosás) is, amelynek során a Duna hordalékában szállított nemesfémet nyerték ki. A Szigetközön belül az ún. Alsó-Szigetköz települései tartoznak térségünkbe: Dunaszentpál, Dunaszeg, Gyırladamér, Gyırzámoly, Gyırújfalu, Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs és Vének. A Duna és mellékágai idırıl-idıre elöntötték a területet. A legemlékezetesebb talán az évi árvíz, amely a települések nagy részét lerombolta. Rendkívül veszélyes volt a településekre nézve a évi árvíz is. Ekkor a Duna rekord vízmagasságot ért el, de a jó minıségő töltésrendszer Gyırt és környékét megvédte a pusztítástól. Az árvíz rávilágít a térség egy sok éve húzódó problémájára is: a szlovák területen megépült dunacsúnyi víztározó és a hozzá kapcsolódó bısi vízerımő mőködésbe állítása után a Szigetköz vízellátása a természetes mennyiség töredékére esett vissza, számos természeti, gazdasági és társadalmi problémát okozva. Ennek következtében a folyóágakat több helyütt benıtte a növényzet, így árvíz idején a meder leszőkült keresztmetszete nehezebben engedi át a vizet, s emeli a vízszintet. Sajnos a problémák jelenleg politikai kontextusban merülnek fel, s ez tovább késlelteti a rendezést. A Mosoni-síkság a Duna fiatalabb hordalékkúpjának része. A Mosoni-Duna és a Fertı Hanság-medence között elhelyezkedı kistáj nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Áradásos sík vidék jellemzi a Mosoni-síkság Gyırhöz közeli részét. A Gyıri kistérség települései közül itt található Börcs, Abda, Öttevény és Kunsziget. E települések jellegét elsısorban a nagy közlekedési folyosó, a Budapest Bécs út, vasúti összeköttetés határozza meg. Ennek köszönhetı a fıútra esı települések nagy forgalma, valamint a gazdasági fejlıdés. A Rába és Rábca között elhelyezkedı Rábaköz Gyırhöz közel fekvı keleti részét, amely valamikor Gyır vármegyéhez tartozott, Tóköznek is nevezik. Ez a terület már magasabban helyezkedik el, mint a Mosoni-síkság és a Szigetköz, s kevésbé sík, kisebb kiemelkedések tagolják. Ide tartozik a települések közül: Ikrény, Enese és Rábapatona. A Marcal-medence a Gyıri-medencétıl a Marcal mentén dél felé, a Kemeneshát és a Bakony közé messze benyúló félmedence. A Marcal folyó medencéjének északi részébe tartozik Koroncó. 10 MTA RKK NYUTI 2005

11 A térségen belül jelentısen eltér a többitıl a Pannonhalmi-dombság, a Sokoró térsége. Itt a tájképet a hosszan elhúzódó, északnyugat-délkeleti irányú három dombvonulat uralja. E dombok lábainál helyezkedik el a ma már Gyır közigazgatási területéhez tartozó Ménfıcsanak, valamint Gyırújbarát, Nyúl és kissé távolabb Töltéstava. Az alacsony dombok a síksági jellegő térségben szinte hegyeknek látszanak. A dombvonulatoktól keletre találjuk az Igmánd Kisbéri-medencét, amelynek nyugati része tartozik térségünkbe, mely a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai Bakony-ér közé esik. Alacsony dombok tagolják a tájat. A települések közül idetartozik Pér, Mezıörs, Bıny és Rétalap. A Dunával párhuzamosan keskeny sávként húzódik a Gyır Tatai-teraszvidék, amelyet a Duna egykori teraszai, s feltöltött régi mellékágak alkotnak. Itt helyezkedik el Gönyő és Nagyszentjános. A térség éghajlatára nagy hatással van a földrajzi elhelyezkedése. Hazánk északnyugati részén található, s az Atlanti-óceán felıl érkezı nyugatias áramlatok itt érik el az ország területét. Ezért éghajlata némileg különbözik az ország többi részétıl. Az erısebb óceáni befolyás miatt az éves hıingás, a napsütéses órák száma kisebb, míg a borultság, s a csapadék mennyisége több mint a hasonló felszínő Alföldön Történelem Egy ilyen, földrajzi tengelyek találkozásánál fekvı térség történelme is változatos. A kedvezı fekvés a kıkorszak emberét is letelepedésre késztette, a csiszolt kıkorszak, a réz- és bronzkor emlékeit megtaláljuk a régészeti leletek között. Az i.e században megtelepedett keltákat az idıszámításunk kezdetén rómaiak váltották fel, s hoztak létre védelmi központokat. A Duna fontos védelmi vonal volt a barbárok támadásai ellen. Erısségeik nyomait Gyırben (Arrabona), valamint Gönyőn is feltárták. A népvándorlás korában Gyır az avarok védelmi rendszerének egyik fontos pontjává vált. A város a magyarok honfoglalása után is fontos szerepet játszott. Gyırt és környékét a fejedelmi törzs és Huba vezér népe szállta meg. A központi szerepkörre utal a püspökség megalakítása, a Káptalandombon feltárt századi templom romjai is. A Gyır köré szervezıdı királyi megye egyik legrégebben ismert vármegyénk, nagyobb területet fogott ugyan át, mint a mai kistérség, de viszonylag kis területő megyének volt tekinthetı. A magyar középkorban számos csata zajlott a térségben. Az észak és nyugat felıl érkezı seregek gyakran ütköztek meg a magyar védıkkel a Gyır környéki síkságon. (leghíresebbek. III. Henrik 1044, tatárjárás , II. Ottokár cseh király 1271). A csatározások során elszenvedett népességveszteség pótlására megindult a német ajkú telepesek beáramlása a területre. A hadakozások során tanúsított helytállásáért a város 1271-ben elnyerte a királyi város rangot. Ezzel korai városaink közé számíthatjuk Gyırt. A török hódítás sem kímélte a térséget ben a török hadak Bécs felé vonulásuk során sok Gyır környéki falut elpusztítottak. A század során a török elleni védekezés érdekében MTA RKK NYUTI

12 megerısítették a gyıri várat, valamint több környékbeli településen a templomokat, vagy kis erısségeket építettek (pl. Rábapatonán). Gyır vára és a térség így Bécs külsı védelmi vonalává vált. A török 1594-ben elfoglalta a várat, s négy évig tartotta uralma alatt. Fontosságára jellemzı, hogy 1598-ban nemzetközi hadak foglalták vissza a töröktıl. Fontos esemény, hogy a 17. század elején a délvidékrıl rácok menekültek a térségbe, s telepedtek meg itt. A század folyamán a török kiújuló támadásai, majd a török kiőzésére indított hadjáratok, illetve a Rákóczi-szabadságharc során ismét több település is megsemmisült a térségben. A 18. század a háborúk utáni építkezés, a fejlıdés százada volt, amíg a 19. század ismét egy jelentıs csatával kezdıdött ben a napóleoni hadjárat elérte Magyarországot, s a magyar nemesi had Gyır mellett (Kismegyeren) próbálta megállítani a francia sereget gyakorlatilag esély nélkül. Az 1848-as forradalom híre Pozsony után elsıként érhetett Gyırbe, azonban a város csak rövid ideig lehetett a forradalom bástyája, mivel 1848 decemberében elfoglalták a császári csapatok, s csak kis idıre került vissza a magyarok kezére. A 19. század a gazdasági fellendülés idıszaka is volt. Gyır a dunai gabonakereskedelem fı központjává vált egy idıre, majd a század második felében kialakult jellegzetes iparvárosi arculata. Az elsı világháború után az új államhatárok érzékenyen érintették a térséget is. Gyır vármegye egy része Csehszlovákiához került, s további károkat okozott, hogy a Monarchia piacára kiépült ipar talaját vesztette. A második világháború során a várost több súlyos bombatámadás is érte, a legsúlyosabb április 13-án. A szocializmus évtizedei alatt a térség települései elnyerték mai képüket: kialakult az ingázó, kétlaki életmód, a város és környékének lélekszáma nıtt. Az ipari központ jelleg tovább erısödött. Ezekben az évtizedekben több, korábban önálló települést is a városhoz csatoltak, amelyek közül a korábban, vagyis az 1950-ben, illetve 1966-ban érkezettek mára a város szerves részévé váltak (pl. Kisbácsa, Bácsa), míg Ménfıcsanak Gyırszentiván, Gyirmót, amelyeket 1971-ben csatoltak a városhoz, területileg is elkülönülnek. 12 MTA RKK NYUTI 2005

13 2. A térség településhálózata, annak átalakulási folyamatai a 21. század elején 2.1. Népsőrőség a térségben A térség népsőrősége a év végi állapot szerint 237,9 fı/km 2, amely lényegesen meghaladja az országos átlagot (108,7 fı/km 2 ). Ez a viszonylag magas érték elsısorban Gyırnek és a Gyır környéki szuburbán térségnek köszönhetı. Gyır nélkül számítva a térség átlagos népsőrősége csupán 84,7 fı/km 2. Tehát messze elmarad az agglomerációknál mérvadónak tekintett 500 fı/km 2 -es szinttıl. A térség a népsőrőségi adatok alapján jól elkülöníthetı egy viszonylag egybefüggı, urbánusabb jellegő térségre, s a vidékiesebb peremterületekre. Ha térképen vizsgáljuk az adatokat, szembetőnı, hogy Gyır magas népsőrőségi mutatója (736,3 fı/km 2 ) kiemelkedik a térségbıl. A központi város körül egy-egy sáv mentén alakult ki határozottan magas népsőrőségő övezet. A legmarkánsabb, hosszan elnyúló, sőrőn lakott térség a Gyırújbarát, Nyúl (a térségen kívül folytatódik Écs, Gyırság, Pannonhalma irányban), amely a 82. számú fıútvonal nyomvonalát, illetve tágabb térségét követi. Az 10. számú út mentén megismétlıdik ez a tendencia, de sokkal szőkebb sávban, itt csak a Gyırhöz kimondottan közeli, az út mentén fekvı településeken nı meg jelentısen a népsőrőség: Gyırtıl keletre Gönyőn, nyugatra Abdán és Öttevényen. Harmadik irányként a Szigetközt nevezhetjük meg. Itt a Gyırhöz közeli, viszonylag kis közigazgatási területő települések esetében mutatható ki magas népsőrőség: Gyırújfalu, Gyırladamér, Nagybajcs rendelkezik az országos átlagot meghaladó értékkel. A vizsgált térség jelentıs része vidéki jelleget mutat. Egybefüggı, ritkábban lakott területek találhatók a keleti zónában, délen, a Sokoró térségében, valamint a 83. számú út mentén, kiegészítve Rábapatonával. Általánosságban elmondható tehát, hogy a magas népsőrőséggel jellemezhetı területek elhelyezkedése követi az agglomerációs zónákat, s ezek körül nagy karéjokban alacsonyabb népsőrőségő területek találhatók. A népsőrőség változását 1992 és 2003 között vizsgáltuk. Kiugró értékekkel a Gyırhöz közeli, amúgy is sőrőn lakott települések rendelkeznek (Gönyő, Gyırújbarát, Nyúl, Abda, a Szigetközben Gyırújfalu). Viszonylag kis népsőrőség mellett gyors növekedést mutat ugyanakkor Vámosszabadi, Gyırzámoly és Töltéstava. Mindeközben a központi városban jelentısen, mintegy 11 fı/km 2 -rel csökkent a népsőrőség értéke ezen idıszak alatt. Kiemelendı, hogy a térségen belül csak Gyır esetében találkozunk a népsőrőség csökkenésével (-10,6 fı/km 2 ), miközben a többi település átlagos növekedése magas (11,8 fı/km 2 ). MTA RKK NYUTI

14 Mindent összevetve a népsőrőség növekedését elsısorban a térségen belüli szuburbanizációs folyamatok, s a térségen kívülrıl tapasztalható bevándorlás indokolják, s földrajzi értelemben jól körülírható az a térség, amely gyors növekedéssel egyre sőrőbben lakott, s ezeken a területeken ez a tendencia folytatódni fog. Alapvetıen két lényeges folyamat figyelhetı meg: A térségen belül a népesség dekoncentrációja jellemzı. Tipikus szuburbán folyamatra vall, hogy a központi városban csökken a népesség koncentrációja, miközben a környezı településeken növekszik. Ez természetes városfejlıdési folyamat, s arra utal, hogy a város és térsége szervesen összetartozik. A térség, országos szinten egy koncentrációs folyamat célterülete, vagyis miközben Magyarországon (a népességszám csökkenése miatt) csökken a népsőrőség, addig a vizsgált térségben, különösen annak belsı, Gyırhöz közeli zónájában növekszik. Általában megfigyelhetı, hogy a periférikus területekrıl a népesség a központi területek (elsısorban Budapest és agglomerációja) irányába áramlik, így az országban egy erıs koncentráció megy végbe. 1. ábra: A kistérség népsőrősége 2003-ban Dunaszeg Dunaszentpál Nagybajcs Gyırladamér Vámosszabadi Gyırzámoly Kisbajcs Öttevény Kunsziget Vének Fı/km2 170 felett (1) (6) (2) (6) (8) 50 alatt (4) Börcs Abda Gyırújfalu Gönyő Nagyszentjános Enese GYİR Ikrény Rábapatona Bıny Töltéstava Pér Koroncó Gyırújbarát Nyúl Rétalap Mezıörs Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 14 MTA RKK NYUTI 2005

15 2. ábra: A kistérség népsőrőségének változása 1992 és 2003 között Dunaszeg Dunaszentpál Nagybajcs Gyırladamér Vámosszabadi Kisbajcs Öttevény Kunsziget Gyırzámoly Vének Változás Fı/km (1) (2) (3) (9) 0-10 (11) -10,7 (1) Börcs Abda Gyırújfalu Gönyő Nagyszentjános Enese Rábapatona Ikrény GYİR Bıny Töltéstava Pér Koroncó Gyırújbarát Nyúl Rétalap Mezıörs Forrás: KSH adatok alapján saját számítások. 1. táblázat: A kistérség népsőrősége, illetve annak változása (1992 és 2003), összehasonlítva országos, regionális stb. értékekkel Népsőrőség (fı/km 2 ) Népsőrőség (fı/km 2 ) Település/terület Változás Település/terület Változás Magyarország 110,8 108,7-2,1 Gyırzámoly 53,9 66,5 12,6 Nyugat-dunántúli régió 89,7 88,6-1,2 Ikrény 94,9 107,6 12,7 Gyır-Moson-Sopron m. 105,1 104,6-0,5 Kisbajcs 78,4 90,2 11,7 Gyıri kistérség 231,5 237,9 6,4 Koroncó 64,4 71,2 6,8 A térség Gyır nélkül 72,9 84,7 11,8 Kunsziget 62,2 68,7 6,4 Abda 143,2 164,2 21,0 Mezıörs 19,8 20,6 0,7 Bıny 40,2 44,1 3,9 Nagybajcs 112,7 114,5 1,8 Börcs 73,4 84,2 10,8 Nagyszentjános 60,2 61,4 1,2 Dunaszeg 89,0 101,8 12,8 Nyúl 137,3 155,6 18,4 Dunaszentpál 55,4 68,0 12,6 Öttevény 111,4 119,0 7,6 MTA RKK NYUTI

16 Enese 83,4 87,6 4,2 Pér 73,5 75,8 2,3 Gönyő 123,4 143,3 20,0 Rábapatona 63,4 63,6 0,2 Gyır 747,0 736,3-10,6 Rétalap 33,4 43,4 10,0 Gyırladamér 114,4 149,8 35,3 Töltéstava 68,0 84,9 16,9 Gyırújbarát 100,8 150,0 49,3 Vámosszabadi 37,6 64,2 26,7 Gyırújfalu 127,6 164,3 36,7 Vének 20,6 25,1 4,5 Forrás: KSH alapján saját számítások A településhálózat sajátosságai A települések nagyság szerinti megoszlása, külterületi népesség A térség településhálózatában a központi városnak, Gyırnek a dominanciája tőnik elıször szembe. 129 ezer lakosával a térség népességének 72,8%-át tömöríti. A falvak között megkülönböztethetjük azokat a településeket, amelyek közvetlenül a város mellett helyezkednek el, s tipikusan nagymérető, agglomerációs településeknek nevezhetjük ıket. Lakosságszámuk megközelíti, illetve meghaladja a szomszédos kistérségek kisvárosainak adatait (Tét, Pannonhalma). A viszonyok hasonlóak a budapesti agglomerációban tapasztaltakéhoz, csak annál érthetıen egy nagyságrenddel kisebbek. Gyır után a térség legnagyobb települése Gyırújbarát (5053 fı), de hasonlóan nagy falvak találhatók még a város körül máshol is: Nyúl (3913), Abda (3123), Gönyő (3109). A térségben a várostól kifelé haladva egyre csökken a települések lélekszáma. Az agglomerációs térségen kívül a tipikus kisalföldi falvak következnek. Ezek lakosságszáma meghaladja az országos átlagot, a települések többségére jellemzı, hogy népesebbek 1000 fınél, vagy megközelítik ezt a nagyságot. Csupán egy olyan település van, Vének, melyet aprófalunak nevezhetünk, mivel lélekszáma nem haladja meg az 500 fıt. A térség több településén a mezıgazdasági hagyományok miatt jelentıs a külterületi népesség aránya (3. ábra). Bizonyos falvak (pl. Bıny) a korábbi századok során közép- és kisbirtokos népesség települései voltak viszonylag nagy határral, így a településszerkezet ezek esetében szétszórtabb, több különálló településrészük van. Elıfordul, hogy a különálló településrészek vagy a lakott külterületek akár 6 7 kilométerre helyezkednek el a központi belterülettıl. A déli területek egyházi nagybirtokok voltak, amelyeken számos majorság, puszta létezett. Ezek egy része valamely település külterületeként él tovább. Kiugró arányt mutat a külterületi népességben Töltéstava (23,5%). Ennek oka, hogy külterületen, Táplánypusztán található egy idıseket gondozó otthon, így a község létszámához képest jelentıs, nagy intézmény módosítja az átlagot. (A települések lakónépességére, valamint a külterületekre vonatkozó adatokat táblázatos formában a mellékletben közöljük.) 16 MTA RKK NYUTI 2005

17 : : : : : Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója 3. ábra: A külterületen élı lakónépesség aránya az összes lakos százalékában (%) Külterületi népesség aránya (%) : Enese Dunaszeg : Dunaszentpál Nagybajcs : Gyırzámoly : Kunsziget Vámosszabadi Kisbajcs : : Gyırladamér Öttevény Börcs : Rábapatona : : : : Ikrény Abda Koroncó : Gyırújfalu : GYİR : : Gyırújbarát : Nyúl : Töltéstava Vének : : Pér Gönyő : : Bıny Nagyszentjános : : Mezıörs Rétalap : 2,4 : Forrás: KSH Népszámlálás 2001 alapján saját szerkesztés Központi funkciók a térségben A térségben a központi funkciók legtöbbjét egyértelmően Gyır látja el. Így a kapcsolatok zöme gyıri irányultságú, mely munkahely, kereskedelem, iskoláztatás, egészségügy szempontjából dominál a térség felett. A két közeli kisváros, Tét és Pannonhalma csak lényegesen kisebb jelentıségő központi funkciókat lát el. Jelentıségük inkább a nagyközség szintjét éri el. E két település egy-egy kistérség központjává vált 2002-tıl, ami megkövetel bizonyos adminisztratív központi szerepkört. Így mindkettı a térségének közigazgatási értelemben központja, tehát itt helyezkedik el az okmányiroda, egészségügyi ellátás stb. Ezek a központi funkciók azonban még sok fejleszteni valót hagynak maguk után. Tét központi szerepkörét emeli jelentıs foglalkoztatási lehetısége. Pannonhalma új városként most kezdi kiépíteni központi szolgáltatásait, elsısorban a turisztikai ágazatban kapcsolódik hozzá a térsége. Ez utóbbi város fejlıdését nagymértékben hátráltatja, hogy a hozzá rendelt kistérség településeinek nagy részérıl tömegközlekedéssel elérhetetlen, nincsenek járatok (Gyırság, Pázmándfalu, Nyalka, Táp, Tápszentmiklós, valamint a bakonyalji települések), ezzel lehetetlenné téve az intézményhasználatot a gyerekek, idısek stb. számára. Ilyen jellegő megközelíthetıségi problémákat tapasztalhatunk Tét és térsége esetében is. MTA RKK NYUTI

18 A két település várossá nyilvánítását tehát a térszerkezet módosításának szándékával lépték meg. Az új központok létrehozása csökkentené a Gyırre irányuló nyomást. Jelenleg viszont az tapasztalható, hogy e kistérségek települései is számos szempontból Gyırhöz vonzódnak. Így elmondhatjuk, hogy Gyır funkcionális térsége lényegesen nagyobb, mint a lehatárolt kistérsége. A falvak között is tapasztalható, hogy néhány községi jogállású település központi funkciókat tölt be. Kunsziget és Töltéstava jelentıs foglalkoztatási szerepkörrel rendelkezik, míg pl. Bıny, Mezıörs alsófokú oktatási központok Jelenlegi és jövıbeni fejlıdési tengelyek és periférikus területek A térség egyik legfontosabb sajátossága és térbeli gazdasági elınye, hogy a Bécs Budapest tengely mentén, illetve a Bécs Pozsony Gyır háromszögben fekszik, amely az ország, sıt Közép-Európa egyik legdinamikusabb gazdasági növekedési zónája. Ez a helyzet nyilván az egész térségre kihat, de különös erıvel jelentkezik a térséget átszelı nagy kelet nyugati vasúti, közúti, energetikai vezetékes és vízi korridor mentén, amely itt találkozik egy fontos észak déli közúti tengellyel. Erre a szerencsés közlekedésföldrajzi szituációra ráerısít az épülı (de már évek óta üzemelı) gönyői kikötı, valamint a fejlıdı péri repülıtér. Mindezek együtt különleges, multimodális logisztikai kínálatot biztosítanak, de helyet adnak jelentıs ipari fejlesztéseknek is. A térség keleti felében várható egy jelentıs gazdasági fejlıdés a következı 5 10 évben, pl. Gönyőn a kikötıi ipar (raktározás, nagy szállítási igényő elosztó központok megtelepülése). A Duna közelsége, illetve a szállítási lehetıségek együtt generálják a keleti térségben, elsısorban Gönyő területén az energetikai fejlesztéseket (gázalapú, illetve szélenergia alapú villamos erımővek, bio-üzemanyagok elıállítása). A péri repülıtér hasonlóan gazdasági növekedést vált ki. Ezek a fejlesztések mindenképpen új munkahelyeket teremtenek, s az érintett települések lakosságszámának növekedéséhez is hozzájárulnak. A változások mindenképpen a közlekedési igények növekedéséhez vezetnek. A déli területeken, elsısorban a hagyományos szuburbanizációs térségben a lakosságszám további növekedése várható. A következı öt évre kivetítve a Gyırújbarát, Nyúl, Écs vonalon ez akár újabb 20 30%-os növekedést is jelenthet. A helyzetet tovább élezheti, hogy az agglomerációban is megjelentek azok a vállalkozási törekvések, amelyeknek célja, hogy többlakásos társasházakat építsenek. A budapesti agglomeráció tapasztalatai mutatják, hogy a családi házba költözık rétegét a legérintettebb szuburbán településeken a társasházak iránt keresletet mutatók csoportja követi. Ez a változás a lakosságszám növekedésének felgyorsulását okozhatja. Gyır térségében ilyen beruházások egyelıre csak a városhatáron belül tapasztalhatók (Ménfıcsanak, Gyirmót), de megfigyelhetı ilyen irányú érdeklıdés több faluban is. Az agglomerációban ezen beruházásoknak gazdasági realitása a leginkább felkapott, legközelebbi (Gyırújfalu, Vámosszabadi, Gyırújbarát) településeken van. 18 MTA RKK NYUTI 2005

19 Gyırújfalu esetében pl. beruházói szándék van egy különálló házakból álló, idısek számára felépítendı lakópark kialakítására. Összefoglalva: a jelenlegi tendenciák arra mutatnak, hogy a fontos közlekedési tengelyek mentén erısödni fog a gazdasági növekedés. Ez elsısorban a kelet nyugati tengely, illetve csomópontjai mentén valósul meg, kiegészítve az észak déli összeköttetéssel. Jelentıs növekedés várható a következı településeken: Gönyő, Nagyszentjános, Pér, Töltéstava, Abda, Kunsziget. A települések egy jelentıs csoportja további lakosságszám-növekedés elıtt áll. Ezek a települések elsısorban a hagyományos költözési célterületek a 82. számú út mentén, a Szigetköz irányában. A térségen belül itt várható a népesség koncentrációjának további növekedése, a vállalkozói lakásépítések beindulásával új lakóterületek megjelenése. Az új és várható beruházások ismeretében várható a turisztikai kereslet erısödése is. A térség alapvetıen nem tartozik a nagy turisztikai jelentıséggel rendelkezı régiók közé Magyarországon, azonban az egyre divatosabbá váló turisztikai formák (vízi turizmus, kerékpározás stb.) miatt várható a kereslet növekedése. Ez elsısorban a periférikus területeket érinti (pl. Vének, Dunaszeg, Dunaszentpál), de a gazdasági fejlıdéssel jellemezhetı területeken is megjelenik (pl. Gönyő, Gyırújbarát, Rábapatona) A szuburbanizáció folyamata és annak hatásai a térségben Városaink fejlıdésében már korán kimutattak bizonyos törvényszerőségeket. Az urbanizáció szakaszos jellegére több szerzı is rávilágított, s korszakalkotó jelentıséggel bírt a városfejlıdés négy szakaszának kimutatása, amelynek során világossá vált, hogy a városok lélekszámának gyors növekedését a dekoncentráció, vagyis a városi lakosok, a gazdasági tevékenység és a szolgáltatások szétáramlása követi. Ezt a jelenséget nevezzük szuburbanizációnak, amely során a kiköltözés eredményeképpen a városok lakosságszáma csökken, miközben a környezı településeké jelentıs mértékben növekszik. A város környéki térbe, az agglomerációba települnek termelı vállalatok (vagy azok irodái), illetve szolgáltatások, így ezeken a településeken egyre jobban nı a munkahelyek száma, s a szolgáltatások igénybevételéért is egyre többen utaznak oda a városból vagy az agglomerációból. Ez a folyamat magyarázható a gazdasági növekedéssel, mivel az urbánus tér gazdasági tevékenysége egyre nagyobb területi igényt támaszt (hiszen új cégek jönnek létre, s a régiek bıvülnek), s a városon belül a terület véges jószág, tehát azon kívül kell megtelepülési helyet keresni. Az ingatlanárak változása szintén a kitelepülésre csábítja a városban élıket és dolgozókat, hiszen a város mellett olcsóbb és/vagy nagyobb, megfelelıbb ingatlanhoz juthatnak. MTA RKK NYUTI

20 Korábbi vizsgálataink alátámasztották, hogy a kiköltözı lakosok motivációi is elsısorban a piaci lehetıségekhez köthetık, s a nyugodt életkörülmények, a zöld övezet csak a második az indokok sorában, bár gyakran szolgál magyarázatként, ha a városi lét kényelmének feladásáról kérdezzük a kiköltözött családokat. Az utóbbi években Magyarország nagyobb városaiban egyre inkább jellemzıvé vált ez a folyamat. Hol kisebb, hol nagyobb mértékben megindult a kiköltözés. Fıleg és elsıként Budapesten, de a fıvárost követték a nagyobb dunántúli megyeszékhelyek (elsısorban Gyır, Székesfehérvár), de jellemzı a folyamat más városokra is (Szombathely, Pécs, Szeged), s kisebb városaink esetében is tapasztalható valamilyen szintő kiköltözés. Legutóbbi kutatásaink óta az ingatlanpiac sokat változott. Az agglomerációban a korábban jellemzı családi házas beépítés mellett ma már egyre inkább a vállalkozók által épített nagy társasházak megjelenése mutatható ki, amelyekben gyakran több száz lakás található. Ez elsısorban Budapest agglomerációjában tapasztalható, de megjelent Gyır környékén is. A magyarázat az, hogy a telekárak, ingatlanárak növekedésével ma már jobban megéri több lakás építése egy lakótelekre, valamint fontos szempont, hogy a családi házat építeni képes, illetve akaró réteg egyre inkább fogy, s a kiköltözés során elıtérbe kerülnek azok, akik vagy nem tudják a házat megfizetni, vagy nem kívánnak telekkel, kerttel bajmolódni. Ez a folyamat más európai országokban már korábban bekövetkezett. Ennek eredménye ugyanakkor, hogy az agglomerációs települések népsőrősége nı, s egyre világosabbá válik, hogy a városból való kitelepülés elsısorban gazdasági kényszer hatására következik be a családoknál. Ekkora jelentıségő népességáramlási folyamat természetesen nem következhet be káros következmények nélkül. A kiáramlás kezdetén még egyértelmően pozitív hatásait hangsúlyozták, mára azonban világossá válnak a hátrányok is. Az agglomerációs települések vezetıi fenntartásokkal fogadják a nagy lakásberuházásokat, hiszen azok módosítják településük társadalmi összetételét, mőszaki környezetét, az intézményekkel szemben támasztott igényeket. Így a budapesti agglomerációs települések helyzetüknek megfelelıen már különbözı stratégiákat dolgoztak ki a további fejlıdés kezelésével kapcsolatban. Az agglomerációban, valamint a városban erısödik a szegregáció, s ez jelentıs társadalmi vonatkozásokkal jár. Napjaink hazai városfejlıdési folyamatainak egyik meghatározó jelensége, hogy vidéki városaink egy csoportja körül határozott szuburbán zóna alakul ki. A városokból jelentıs számú lakos települ ki, s a gazdasági tevékenységek számára is vonzóvá válik a város környéki tér. A lakosok és a gazdasági szereplık kitelepülése nagymértékben felerısíti a város és vidék közötti ingaforgalmat, mivel a kiköltözık munkahelyeiket általában továbbra is a városban találják meg, s a városi lakosok is egyre nagyobb mértékben látogatják a város peremén vagy az agglomerációban létesült szolgáltatásokat, kereskedelmi egységeket. A szuburbanizáció egyik fontos következménye tehát a közlekedéssel szemben támasztott igények megváltozása. A szuburbanizáció meglehetısen gyors folyamat, s szinte egy-két év 20 MTA RKK NYUTI 2005

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 C Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV mely készült a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsülésérıl

JEGYZİKÖNYV mely készült a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsülésérıl JEGYZİKÖNYV mely készült a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsülésérıl Idıpont: 2009. december 11. 18:00 óra Helyszín: Hotel Famulus (9027 Gyır, Budai u. 4.) Megjelentek: 1. Szabó Zsolt Polgármester,

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A Fotex Csoport 2009. I-III. havi tevékenységét bemutató jelentését az IFRS elıírásainak megfelelıen készítette

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok:

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok: Rábakecöl Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 5/2011. szám JEGYZİKÖNYV Készült: a rábakecöli polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében 2011. április 26-án (kedden) 18,30 órakor megtartott képviselı-testületi

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Zirc Város Stratégiai Program tervezetének első olvasatban történő tárgyalása Előadó: Ottó Péter polgármester

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006. TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Ingatlanvagyon értékelés Zártan kezelendı! Az ingatlan címe: 1081 Vajdahunyad utca 13. Az ingatlan helyrajzi száma: 35598 és 35617 Készítette: Név:. Cím:.. Telefonszám:.. Az értékelés kelte: 2009.09.15...

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben