Turizmus társadalmigazdasági

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turizmus társadalmigazdasági"

Mariska Lakatosné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági struktúrájában Társadalmi kulturális: a fogadó népesség - és kisebb mértékben a turisták - életminıségében Fizikai: fogadó desztináció természeti és épített környezetében A turizmus társadalmi és kulturális hatásai: milyen módon járul hozzá a turizmus az élet minıségében, a munkamegosztásban, az értékrendszerekben, az egyéni viselkedésben, a családi kapcsolatokban, a közösség szervezıdésében, a közösségi életstílusban, a biztonságban, az erkölcsi elvekben, a kreativitás kifejezıdésében és a hagyományos szertartásokban végbement változásokhoz Társadalmi hatás: a helyi lakosság mindennapi életének alkalmazkodása a turizmushoz Kulturális hatás: a helyi lakosság értékrendjében, közösségi normáiban végbemenı változások 1

kulturális: a fogadó népesség - és kisebb mértékben a turisták - életminıségében Fizikai: fogadó desztináció természeti és épített környezetében A turizmus társadalmi és kulturális hatásai: milyen

2 Társadalom és kultúra A turizmust befolyásoló társadalmi változások napjainkban: Népességnövekedés Urbanizáció Kommunikáció és információs infrastruktúra Mobilitás növekedése Szabadidı, fizetett szabadság Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A kultúra: mindaz, amit az ember a természethez hozzáadott A kultúra szerepe: az utazó motivációjára hat, vonzerı Kategóriái: 1. Élettelen kultúra 2. A mindennapi életben kifejezıdı kultúra 3. Megelevenített kultúra 3 Turizmus és kultúra kapcsolata 4 Mindkettı szabadidıs tevékenység (de: hivatásturizmus) A kultúra az egyik fı turisztikai vonzerı A turizmus keresletét növeli a kultúra A kultúra iránti keresletet növeli a turizmus A turista nemcsak nézıje, de aktív résztvevıje is lehet a kultúrának (pl. amatır csoport) A világturizmusban az európai kultúra fı vonzerı A kulturális turizmusban szabadidı és mővészetek kapcsolódnak össze (ld. EU programja támogatja a kulturális turizmust) Világörökségek (Magyaro: Hollókı, Pannonhalma, Budapest, Aggtelek) Fesztiválok (a látogatók közt a turisták aránya nem túl magas!) Event-marketing (kulturális eseménnyel egybekötött reklám) A városlátogatások gyorsabban nınek, mint a tengerparti utazások (a kultúra szerepe!) 2

A mindennapi életben kifejezıdı kultúra 3.

3 Társadalmi hatások csoportosítása 5 A TURIZMUS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK 1. az adott területre érkezı turisták jellemzıi, 2. az ıket fogadó és velük kapcsolatba kerülı helyi lakosság (házigazda) jellemzıi, 3. a turisták és a helyiek közötti kapcsolat milyensége, 4. az érintett területen a turizmus fejlıdésének jellemzıi 6 1. A turisták jellemzıi: emlékeztetı A turisták típusai (Cohen, Smith, Plog tipizálása) A turisták átlagos tartózkodási ideje Egy fıre jutó költése Motivációi, aktivitása Szocio-ökoómiai jellemzıi: kor, nem, családi állapot, foglalkozás, jövedelem, lakóhely, 3

az érintett területen a turizmus fejlıdésének jellemzıi 6 1.

4 7 A TURIZMUS TÁRSADALMI- KULTURÁLIS HATÁSAINAK MODELLJE 8 2. A házigazdák jellemzıi A fogadó közösség létszáma Demográfiai jellemzıi (nem, kor, iskolázottság, jövedelmi státusz ) Életmód, értékrendszer, hagyományok A helyi kultúra ereje A turizmustól való függés A helyi lakosság attitődje a turizmus felé 4

(nem, kor, iskolázottság, jövedelmi státusz ) Életmód, értékrendszer,

5 3. A helyiek-turisták kapcsolatrendszerének jellemzıi 9 Átmeneti Idıben és térben korlátozott Spontaneitás hiánya Egyenlıtlen: pihenı turista - dolgozó házigazda A turista érzéketlen a helyi kultúra iránt Elsısorban a tömegturistákra jellemzı A turisták és a fogadó közösség viszonya a turizmus fejlıdése során: Doxey Irridex modellje 10 Turisták, fı 5

turista érzéketlen a helyi kultúra iránt Elsısorban a tömegturistákra jellemzı A

6 3. A HÁZIGAZDÁK ATTITŐDJEI ÉS VISELKEDÉSI REAKCIÓI A TURIZMUSSAL KAPCSOLATBAN 11 REAKCIÓK ATTITŐDÖK Forrás: Butler, 1975 Interakciók a helyiek és a turisták közt 12 A kapcsolatok típusai: 1. A turista üzleti kapcsolatba kerül a helyi lakossal 2. A turista és a helybeli egy helyen tartózkodik, tudnak egymásról de nem kerülnek kapcsolatba 3. Személyes kapcsolat alakul ki, információcsere, eszmecsere A turizmus hatékony eszköz egymás megismerésére (1. és 2. esetében ritka!) A személyes kapcsolat, megismerés akadályai: A kapcsolatok kommerciális jellegőek Nyelvi-kommunikációs nehézségek Egyenlıtlen, asszimmetrikus hatások ( a turista csak rövid ideig érintett, a helyi lakos folyamatosan) A helyiek és turisták közti nagy kulturális távolság Az üdülés formája (pl: all-inclusive) A helyieknek a turizmusról alkotott véleménye 6

Személyes kapcsolat alakul ki, információcsere, eszmecsere A turizmus hatékony eszköz egymás megismerésére (1. és 2. esetében ritka!

7 Kulturális különbségek helyiek és turisták között A helyi lakosok észlelése saját és a turisták jövedelmi helyzetérıl Eltérés a fogyasztási szokásaikban Kulturális távolság elemei: nemzetiség, etnikum, nyelv, értékrendszer, gondolkodásmód, vallás, hiedelmek, hagyományok, életstílus, viselkedési szabályok, öltözködési szokások, idegenekkel szembeni viszony,.. Legkisebb a feszültség a belföldi turisták esetén (kicsi a kulturális távolság). A fejlett országok házigazdái idınként maguk is turisták, a fejletlen országokban nincs így. 13 A turisták és helyi lakosok kapcsolatából eredı hatások A turista megzavarja a helyi lakosok mindennapi életét Demonstrációs hatás (a turisták életmódjának átvétele), helyi normák megváltozása, foglalkoztatás szerkezete átrendezıdik Anti - demonstrációs hatás ( igazi indián, igazi busman ) Deviáns jelenségek, bőnözés, prostitúció, kábítószerfogyasztás, szerencsejátékok Helyiek nyelvhasználata, nyelvtudása változik Egy desztináció kulturális értékeinek, épített örökségének, hagyományos tevékenységeinek, a helyi mővészeteknek a megırzése A kultúra nem materiális formáinak újjáéledése népi ünnepek, szertartások, események 14 7

. Legkisebb a feszültség a belföldi turisták esetén (kicsi a kulturális távolság). A fejlett országok házigazdái idınként maguk is turisták, a fejletlen országokban nincs így.

8 4. A turizmus fejlettségének jellemzıi 15 Attrakciók jellege Tárgyak megfigyelése kevésbé zavaró, mint embereké, kivétel: fesztiválok, közösségi rituálék A desztináció fejlıdésének típusa A fejlıdés sebessége A turizmus gazdasági nehézségei A helyi lakosok bekapcsolódik, majd ki. A turizmus kínálat szerkezete A desztináció teherbíró képessége (fizikai, ökológiai, gazdasági, társadalmi, pszichológiai) A turisták szempontjából A fogadó feladatokat ellátó helyiek szempontjából A turizmus fejlıdésének következményei: Munkapiac: Munkahelyteremtés Vendégmunkások beáramlása Globalizáció A helyi közösség bekapcsolódik a nemzetközi gazdaságba. Gyarmati struktúrák fennmaradása Társadalom szerkezete: Növekvı társadalmi mobilitás Családi kapcsolatok erısödése/gyengülése Desztináció demográfiai jellemzıi változnak Üdülıtulajdonosok megjelenése Helyi társadalom átrétegezıdése Termelı-szolgáltató szektor Infrastruktúra fejlıdése, szolgáltatáskínálat bıvül. Árszínvonal emelkedés Íngatlanok ára felmehet Átrendezıdnek a tulajdonviszonyok. 16 8

A turizmus kínálat szerkezete A desztináció teherbíró képessége (fizikai, ökológiai, gazdasági, társadalmi, pszichológiai) A turisták szempontjából A fogadó feladatokat ellátó helyiek szempontjából A

9 A turizmus fejlıdése, desztinációs életciklusgörbe 17 Balaton, desztinációs életciklusgörb e (Rátz, 1999) 18 9

10 Pozitív és negatív hatások összesítve Pozitív Negatív 19 Pozitív és negatív hatások összesítve/2 Pozitív Negatív 20 10

11 Pozitív Negatív Pozitív és negatív hatások összesítve/

Hasonló dokumentumok

Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői

Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői 2018. 10.04 A tipológiákat megalapozó gondolatok Minden turista más és más motivációs bázis; Eltérőek a szocio-ökonómiai jegyei; különböző módon és intenzitással