Turizmus társadalmigazdasági

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turizmus társadalmigazdasági"

Átírás

1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 A nemzetközi turistaérkezések száma,

2 A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon ( ) 100 munkahelybıl 12 közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolatban van a turizmussal 3 Magyarország

3 A téma vázlata A turizmus rendszere, alrendszerei, környezete, kereslet és kínálat, A turizmus fogalma több értelmezésben és a fogalom fejlıdése. A turizmus fajtái és formái motiváció és turizmus alanya és környezete szerint. A szabadidı és a turizmus kapcsolata Példák a fogalom változására, az egyes alrendszerekre és elemekre 5 A turizmus rendszere, alrendszerei, környezete, kereslet és kínálat A turizmus rendszerének elemei: Közvetlen szereplık és befolyásoló környezet Szereplık: - A turista (a turizmus alanya) - A turizmus helye - A turisztikai vállalatok - Intézmények és szervezetek A környezet: Természeti Társadalmi Kulturális, mővészeti Gazdasági Technológiai, tudományos Politikai 6 3

4 A turizmus rendszerének felépítése (Kaspar- Fekete, ill. Lengyel M alapján) Gazdasági környezet A TURIZMUS RENDSZERE Társadalmi, kulturális környezet A turizmus tárgya, intézményi alrendszer A turizmus alanya HELY Szervezetek Természeti környezet vállalkozások Techológiai környezet Politikai környezet 7 A turizmus rendszere (Lengyel M. alapján) KERESLET: A turista: Motiváció Szabadidı Szabad rendelkezéső (diszkrecionális) jövedelem Küldı piac utazás közvetítık marketing KÍNÁLAT Turisztikai Termék Vonzerı Közlekedés, infrastruktőra Szállás, étkezés, szórakoztatás, szolgáltatások Biztonság, higiénia Vendégszeretet Desztináció 8 4

5 A turizmus fogalma a fogalom fejlıdése Glücksmann (1929): A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. Schwink ( ): Oly személyek áramlása, akik állandó lakhelyüket bármilyen szellemi, testi vagy szakmai motivációtól vezérelve ideiglenesen hagyják el. Norwal (1936): A turista olyan személy, aki ideiglenes jelleggel idegen országba látogat, azaz ott nem telepszik le állandó jelleggel és nem folytat rendszeres üzleti tevékenységet, az adott országban máshol megkeresett jövedelmet költ el. Népszövetség (1937): A turizmus minden olyan személyre vonatkozik, aki 24 órát, vagy annál többet utazik bármely állandó lakóhelyén kívüli országba. Hunziker Krapf (1942) ill. AIEST (Assoc. Internat. d'experts scientifiques du tourisme 1951): A turizmus az emberek lakóhelyén kívüli utazásából és tartózkodásából eredı kapcsolatok és jelenségek összessége feltéve, hogy az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve nem jövedelmezı tevékenység motiválta. dr. Kolacsek András (Bp. Kgtud Egy, kb. 1980): A turizmus önkéntes és békés célú rendszeres utazási forgalom, melynek ke retében az utasok, mint fogyasztók, szolgáltatásokat vesznek igénybe és átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen. 9 A turizmus fogalma a fogalom fejlıdése/2 ENSZ konferencia, Róma: látogató: minden olyan személy, aki állandó lakóhelyén kívüli más országba látogat bármely más célból, kivéve, hogy ott keres foglalkozást végezzen. turista: olyan idıszakos látogató, aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának célja szabadidı eltöltése, vagy üzlet, család, kiküldetés, értekezlet. kiránduló: az az idıszakos látogató, aki nem tölt 24 órát a meglátogatott országban, beleértve a körutazásokon résztvevıket is. Leiper(1981): A turizmus egy öt elembıl álló és a szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévı nyílt rendszer, amelynek elemei: dinamikus emberi elem: a turisták; akiknek az utazása bizonyos mértékig szabadidın alapul és otthonuktól távoli idıleges, legalább egy éjszakás tartózkodással jár. három földrajzi elem; a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület gazdasági elem: a turizmus szektor. Az egyes elemek funkcionálisan és térbelileg rendezettek, fizikai, technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezıkkel kölcsönhatásban állnak. Korábbi összefoglaló jellegő definíció: A turizmus önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükrıl máshová nem keresı tevékenység céljából, és ott pénzüket költik. 10 5

6 A turizmus fogalma az új turizmus szemlélet szerint Probléma a régi definíciókkal: üzleti és kongresszusi turizmus! Lényeg: Helyváltoztatás, idegen helyen való tartózkodás v.ö. munkába járás, ingázás, illetve saját hétvégi házban való tartózkodás! Máshol szerzett jövedelem elköltése v.ö. vendégmunkások Szabadidıben és munkaidıben is történhet Manilai Nyilatkozat (1980) - Az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) konferencia: A turizmus Alapvetı tevékenység a nemzetek életében, közvetlen hatást gyakorol a társadalmi, kulturális és gazdasági életre, nemzetközi kapcsolatokra. Fejlıdése összefügg a társadalmi és gazdasági haladással - jog az aktív pihenéshez, az utazáshoz, a szabad idıhöz. Gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényezı, környezeti hatásai és alapvetı szerepe van az életminıség alakulásában. Feltétele: a tartós béke, ennek megteremtéséhez a turizmusnak is hozzá kell járulnia. A belföldi turizmus és ezen belül az ifjúsági, a senior- és a szociálturizmus, valamint a mozgáskorlátozottak turizmusának fontossága a turizmus fejlesztésében a gazdaságosság nem lehet az egyetlen szempont. A turisztikai igények kielégítése ugyanakkor nem csorbíthatja, a helyi lakosság társadalmi és gazdasági érdekeit, nem károsíthatja a környezetet, a történelmi és a kulturális emlékeket.. 11 Új turizmus - definíciók Lengyel Márton (1986): Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, idıtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két fajtája van: hivatásturizmus: a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidıs tevékenységek együttese. szabadidı turizmus: az állandó lakáson kívül szabadidıben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosság igénye motivál; önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükrıl máshová nem keresı tevékenység céljából, és ott pénzüket költik. Hágai Nyilatkozat (1989) (WTO): A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. 12 6

7 A turizmus fajtái: motiváció és környezet alapján (Bernecker) Pihenési célú turizmus: közeli pihenés és nyaralás (szabadság) fizikai és pszichikai regenerálódás céljából, gyógyüdülés, természeti gyógyító tényezıkkel történı pszichikai és testi gyógyulás (víz, gázok, klíma), Kulturális célú turizmus: tanulmányi célú turizmus alternatív turizmus (más kultúrák, szokások, hagyományok; mások életének, életvitelének megismerése), vallási turizmus (zarándoklatok, búcsúk és más egyházi események, szent helyek felkeresése) Társadalmi célú turizmus: rokonlátogatás, klubturizmus az üdülı vendégek (nyaralók) tudatos csoportosítása kifejezetten szórakoztató program céljából, Sportturizmus: az aktív és passzív sport turizmusa, Gazdasági célú turizmus:(mice) üzleti turizmus, incentív turizmus (vállalkozások jutalomútjai), kongresszusi turizmus, kiállítási és vásári turizmus, Politikaorientált turizmus: diplomata- és konferenciaturizmus, politikai rendezvényekkel kapcsolatos turizmus. 13 Eredet Turizmusformák - A turizmus alanyának ismérvei szerint A turizmusban résztvevık száma Résztvevık életkora Évszakok szerint Belföldi turizmus Külföldi turizmus Egyéni turizmus (szervezett v. szervezett) Kollektív turizmus (többnyire szervezett) Csoportos vagy társas turizmus Klubturizmus Tömegturizmus Családi turizmus Ifjúsági (15-24) Senior (60 feletti) Nyári turizmus - Téli turizmus Fıszezoni - Szezonon kívüli turizmus 14 7

8 A tartózkodás idıtartama Turizmusformák/2 Rövid idejő turizmus átutazó vagy tranzitturizmus (a tartózkodási helyre való visszatérés nélkül) egynapos kiránduló turizmus (szállás nélkül) rövid idejő, fıleg hét közbeni üzleti turrizmus hétvégi turizmus (1-3 vendégéjszakával) Hosszú idejő turizmus nyaralási (szabadság) turizmus négynél több vendégéjszakával gyógyturizmus (orvosi tapasztalatok szerint kb. 3 hét) Szállodai turizmus Szállodán kívüli turizmus Bungalow- vagy appartement-turizmus Hétvégi ház turizmus Kemping- vagy lakókocsi-turizmus 15 Igénybe vett közlekedési eszköz Hatása a fizetési mérlegre Szállásforma Finanszírozás módja Turizmusformák /3 Vasúti turizmus Autós turizmus Hajóturizmus Repülıs turizmus (legújabban: diszkont vagy fapados ) Aktív turizmus (külföldiek beutazó turizmusa belföldre, fogadott turizmus) Passzív turizmus (kimenı turizmus, a belföldiek idegenforgalma külföldön) Szociálturizmus (gyenge fizetı képességgel rendelkezı lakossági rétegek részvétele a turizmusban) Turizmus elı - vagy utófinanszírozással (hitelkártya) 16 8

9 Utazási forma (utazás szervezés módja) Utazási magatartás Szociológiai tartalom Turizmusformák /4 Egyéni turizmus (utazási iroda szervezésében vagy anélkül) Átlagáras turizmus (az utazásszervez által kínált csomag, ami átalányáron tartalmazza az utazással és tartózkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: teljes vagy részleges átalánydíjas utak, illetve rendezı által szervezett utak, csomagutak ) Intelligens turizmus Kedvtelésbıl folytatott turizmus Luxus és exkluzív turizmus Hagyományos turizmus (az egyéni utak és szállodai tartózkodások turisztikai jellegének hangsúlyozása a modern turizmus kezdeti éveiben) Ifjúsági turizmus Felnıtt turizmus Szociálturizmus Szelíd turizmus 17 A szabadidı és a turizmus kapcsolata A szabadidı fogalma (Dumazedier): mindazon elfoglaltságok összessége, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat - pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés - amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektıl általa mentesül. A szabadidı felhasználásának három szakasza (Opaschowski): A háborúk után és még az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidı A hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidı jellemezte a nyolcvanas évektıl jelentkezik erıteljesebben az élményorientált szabadidı-fázis (kulturált szabadidı életstílus) - a nem anyagi természető életértékek Az idegenforgalom jelentısége a szabadidı eltöltésében növekszik Tendenciák: Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett Az együttélés formáinak változása A munka és a szabadidı újraértékelése A hagyományos munkaidı -struktúrák felbomlása A saját munka jelentıségének növekedése A nemekrıl alkotott kép változása Növekvı képzettségi szint Fokozott környezet- érzékenység Növekvı motorizáció Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett Fokozott városiasodás A második lakhelyek elterjedése 18 9

10 Példák a fogalom változására, az egyes alrendszerekre és elemekre 19 Magyarország 20 10

11 A Balaton imázsa: Magyar Turizmus Bulletin, A Balaton imázsa/2 : Magyar Turizmus Bulletin,

12 A Balaton imázsa/3: Magyar Turizmus Bulletin,

13 Mennyi a túl sok turista? A 60-as években népszerő úti cél Fejlesztések hatására 20%-os csökkenés a turisták számában!!

14 Jellemezze a turizmus alanyát,, illetve a turizmus intézm zményi alrendszerét az alábbi képeken k láthatl tható desztináci ciókban: Szempont 1. úticél 2. úti cél Motiváció Életkor Szezon Utazási forma és eszköz Tartózkodás idıtartama Szálláshely Étkezés Szórakozás

15

16

17

Alapfogalmak I. A turizmus motivációi, kapcsolatrendszere, gazdasági jelentősége

Alapfogalmak I. A turizmus motivációi, kapcsolatrendszere, gazdasági jelentősége A turizmus motivációi, kapcsolatrendszere, gazdasági jelentősége A turizmus magában foglalja az ember szokásos életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli szabad helyváltoztatását és tevékenységeket,

Részletesebben

A turizmus rendszere 1. p-marketing

A turizmus rendszere 1. p-marketing A turizmus rendszere 1. A turizmus alapfogalmai, modellje Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Egy kis turizmus fejlődéstörténet Napjaink modern turizmusának gyökerei messze nyúlnak, hosszú

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

A turizmuselmélettől a gyakorlatig

A turizmuselmélettől a gyakorlatig HÉTKÖZNAPI TURIZMUS A turizmuselmélettől a gyakorlatig Doktori (PhD) Értekezés Írta: dr. Fekete Mátyás NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLÁJA Gazdasági folyamatok elmélete

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A turizmuselmélettől a gyakorlatig

A turizmuselmélettől a gyakorlatig HÉTKÖZNAPI TURIZMUS A turizmuselmélettől a gyakorlatig Írta: dr. Fekete Mátyás NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SOPRON 2 3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 7 2. A TURIZMUS ALAPJAI...

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági A turizmus kereslet jellemzıi Turizmus társadalmigazdasági alapjai 4. téma: A turizmus alanya Szezonális, rendkívül érzékeny kereslet Politikai, természeti kockázat Árfolyamkülönbségek Pénzügyi eszközök

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A turizmus rendszere. Idegenforgalmi ismeretek. A turizmus és környezete

A turizmus rendszere. Idegenforgalmi ismeretek. A turizmus és környezete 3. Idegenforgalmi ismeretek A turizmus rendszere Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2 A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági Turizmus társadalmigazdasági alapjai 4. téma: A turizmus alanya 1 A TURIZMUS ALANYA Általános jellemzık A turista: A turizmus rendszerének alanya a keresleti oldal Vizsgálata: Keresletkutatás, fogyasztói

Részletesebben

Győr turizmusának szinergiákon keresztül történő vizsgálata

Győr turizmusának szinergiákon keresztül történő vizsgálata Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Tóthné Kardos Krisztina okleveles közgazdász Győr turizmusának szinergiákon keresztül történő vizsgálata Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora 1. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. KERESLET (turista)

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 150 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program 2. modul: Turizmus-ipar

Bejárható Magyarország Program 2. modul: Turizmus-ipar Bejárható Magyarország Program 2. modul: Turizmus-ipar Dr. Jandala Csilla Dr. Jandala Csilla CSc jandala.csilla@edutus.hu Edutus Főiskola, Turizmus Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, tudományos és

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek Záróvizsga tételek Turizmus-vendéglátás szak 2012. A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ТУРИЗМУ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ТУРИЗМУ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ Кафедра географії і туризму II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA Földtudományi és Turizmus Tanszék ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ТУРИЗМУ

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Internet használat a magyarországi szabadidős utazások megszervezése során

Internet használat a magyarországi szabadidős utazások megszervezése során Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Grotte Judit Okleveles Közgazdász Internet használat a magyarországi szabadidős utazások megszervezése során Doktori értekezés -

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA

Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA 1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK TURIZMUSA 1990 UTÁN A kelet-közép-európai volt szocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltást

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Témakör: A turizmus elmélete, a turizmus alapjai, alapfogalmai, tendenciái A turizmus fogalma,

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai

A magyar lakosság utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus

Részletesebben

Turisztikai szolgáltatások. Kulcsár Noémi, PhD. hallgató noemi.kulcsar@uni-corvinus.hu

Turisztikai szolgáltatások. Kulcsár Noémi, PhD. hallgató noemi.kulcsar@uni-corvinus.hu Turisztikai szolgáltatások Kulcsár Noémi, PhD. hallgató noemi.kulcsar@uni-corvinus.hu Mirıl lesz ma szó? 1. A turizmus rendszere és környezeti összefüggései 2. A fenntartható turizmus 3. A turisztikai

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A rekreáció területei és eszközei

A rekreáció területei és eszközei A rekreáció területei és eszközei A rekreációs tevékenység megítélése, értelmezése és értékelése elsősorban célja alapján lehetséges. A tevékenység jellegének (és eszközének) dominanciája szerint felosztják:

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

Turisztikai fogyasztói magatartás 3

Turisztikai fogyasztói magatartás 3 Turisztikai fogyasztói magatartás 3 A vásárlási döntés modellje: Determinánsok 1 Determinánsok: determinálják a turista képességét utazás (turisztikai szolgáltatás) vásárlására Meghatározzák, hogy Utazzunk,

Részletesebben

Hollandia április

Hollandia április A hónap h küldőországa Hollandia 5. április A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (WTO, IPK, KSH) A Magyar Turizmus Rt. által ben végzett elsődleges kutatás a holland lakosság

Részletesebben

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A belföldi turizmus jellemzõi a turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági Turizmus társadalmigazdasági alapjai 5. téma: A turizmus tárgya alrendszer 1 Mirıl lesz szó: A turizmus tárgya a turisztikai kínálat (eredeti, származtatott, infrastruktúra és szuprastruktúra), desztináció,

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben