A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG"

Lili Pintérné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG Némediné Dr. Kollár Kitti Gödöllő, 2017.

2 A turizmus kialakulásának háttere, történelmi visszatekintés I. Ipari forradalom- tömegturizmus, Fogalmi meghatározással csak a XX. század elején próbálkoztak, Egységes meghatározása sokáig nem alakult ki, Csak néhány évtizede önálló kutatási téma.

3 A turizmus kialakulásának háttere, történelmi visszatekintés II. Többen kutatták a turizmus eredetét, fogalmát, és az összes velejáróját, WTO (Turizmus Világszervezete), Európai Parlament határozata: a turizmus gazdaságfejlesztési prioritás legyen.

4 A turizmus fogalma a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Lengyel, 1994.)

5 A turizmus fejlődése Számtalan tényező segítette, Megerősödött a szolgáltatási szektor, növekvő szabadidő, fizetett szabadság, Az emberek ezt a szabadságot egyre igényesebben akarták eltölteni.

6 Előnyei vs. Hátrányai Előnye: Hozzájárul e természet és a kulturális örökség megvédéséhez, Népek közeledéséhez, béke fenntartásához. Hátránya: Szezonális, szakképzettséget nem igénylő munkahelyeket teremt, Tönkreteszi a környezetet, És a fogadó közösségek kultúráit, (tömegturizmus, kommercializálódás, drog, nemi betegségek).

7 A turizmus rendszere Két legfőbb alkotóelem: Turista (KERESLET), A turisztikai szektor (KÍNÁLAT).

8 Forrás:Lengyel, 1994.

9 A turizmus hatásai Jelentős mértékben járul hozzá országok, régiók gazdaságához, Közvetlen hatást gyakorol a társadalmi, kulturális életre, DE! az anyagi szempontok mellett fontosak a nem anyagi szempontok is (önmegvalósítás, művelődési lehetőségek, kultúrák elismerése, szellemi örökség tiszteletben tartása.)

10 Gazdasági hatásai I. a küldő- és fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában, a turizmus fejlődése következtében végbemenő változás A turizmus láthatatlan export - megfoghatatlan, szállíthatatlan, A turistának kell a szolgáltatáshoz mennie, Ez a kereslet általában szezonális, és érzékeny a változásokra (háború, járvány, természeti katasztrófák).

11 Gazdasági hatásai II. A gazdasági hatások jól mérhetők, és beazonosíthatók, Pozitív hatásai: Munkahelyteremtés, Infrastruktúra fejlesztése, GDP-hez való hozzájárulás, Regionális fejlődés kiegyenlítése, Gazdasági szerkezet változása, Deviza- és adóbevételek növekedése, Pótlólagos vásárlóerő, Multiplikátor hatás.

12 Gazdasági hatásai III. Negatív hatásai: Szezonális foglalkoztatottság, Migráció, Infláció, Árfelhajtás, Függőség, Hagyományos tevékenységek eltűnése, Feketegazdaság.

13 Társadalmi- kulturális hatásai az érintettek (helyi lakosok, helyi szervezetek, vállalkozások) életminőségében bekövetkezett változás Különböző szinteket különböző módon befolyásolja, Jelentős hatással lehet: A népességre, A munkaerőpiacra, A közösség jellemzőinek változására, Ez egyénekre, családokra, Kulturális erőforrásokra.

14 Fizikai hatásai Két részre osztjuk a környezetet: Természeti környezet: tartalmazza a fellelhető élettelen természeti erőforrásokat, az élővilágot, illetve a tájképi formát. Épített környezet: magában foglalja mindazt, amit az ember mesterségesen telepített, épített az adott területre.

15 Környezeti hatásai Több szempont szerint csoportosíthatók: Helyi és globális hatások, Visszafordítható és visszafordíthatatlan hatások, Közvetett és közvetlen hatások, Pozitív és negatív hatások. A gazdasági hatásokkal ellentétben a környezeti hatások közül általában a negatívakat tulajdonítják a turizmusnak (szennyezés, szemétlerakás, természeti katasztrófák).

16 A turizmus és a helyi közösségek kölcsönhatása I. Előny: Új munkahelyeket teremt- a fiatalok elvándorlása csökken, Helyi vállalkozások- tőkebeáramlás, Nyereség helyben visszaforgatható, Helyi adóbevételek növekedése, kiegészítő szolgáltatások megjelenése, Általános környezetvédelmi állapot javul, örökség iránti büszkeség növekszik.

17 A turizmus és a helyi közösségek kölcsönhatása II. Probléma: Zsúfoltság, zaj, levegőszennyezés, A szabályozatlanság a védett értékek romlását eredményezheti, A turista/helyi arány ellenérzést is kiválthat, Előfordulhat az életstílus utánzása (drog,alkohol), Megváltozhat a közösségi szerkezet (konfliktusok pl. üdülőtulajdonosok között).

18 Doxey irritációs index Alapvető feltevés: a turisták számának növekedése feszültséget vált ki a helyiekből. 1. Eufória: a turisták alacsony száma miatt a helyi közösség érdeklődéssel fogadja a turistákat és a befektetőket. 2. Apátia: a turisták száma már megnövekedett, a turizmus a mindennapi élet részévé vált, de személyes kapcsolat ritkán alakul ki az érdekeltek között. 3. Irritáció: turisták nagy száma és a negatív hatások ellenérzéseket váltanak ki a helyiekből. 4. Antagonizmus: a helyiek ellenségesen viselkednek, és a turizmust okolják minden bajért.

19 A turizmus fajtái Bernecker- motivációs és környezeti tényezők alapján 1. Üdülőturizmus, 2. Kulturális turizmus, 3. Társadalmi turizmus, 4. Hivatásturizmus, 5. Politikai turizmus, 6. Környezetbarát turizmus, 7. Sportturizmus.

20 1. Üdülőturizmus Lakóhely közeli- és távolabbi nyaralóturizmus, Termál- és gyógyturizmus (egészségturizmus), Falusi, tanyasi vendéglátás, vendégfogadás (falusi turizmus), Hobbiturizmus. Az üdülőturizmus olyan turizmusforma, ahol a fő motiváció a szabadidő kellemes eltöltése, stressztől mentesen, tiszta környezetben.

21 2. Kulturális turizmus Képzési célú, ismeretszerző turizmus, Kulturális- rendezvényturizmus, Vallási, zarándokturizmus, Városlátogató turizmus, Körutazó turizmus. Minden olyan utazás, melynek során az utazó megismeri mások történelmét, jelenlegi életét, és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet.

22 3. Társadalmi turizmus Rokonlátogató turizmus, Klubturizmus, Kapcsolatkereső turizmus. A társadalmi turizmus célja a társadalmon belüli emberi kapcsolatok kialakítása, és ápolása.

23 4. Hivatásturizmus A non- profit szférával összefüggő hivatásturizmus, Üzleti turizmus (meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági kapcsolatok), Kongresszusi- konferencia- szemináriumi turizmus, Vásár- kiállítás- látogató turizmus, Incentive (ösztönző) turizmus. A munkával összefüggő utazások gyűjtőneve. Vonatkozik piackeresésre, kapcsolatépítésre, üzletkötésre, konferenciákon való részvételre.

24 5. Politikai turizmus Diplomaták és családtagjaik turizmusa, Politikai rendezvényturizmus. Meglehetősen egyértelműen körülhatárolható turizmus forma, mivel kizárólag a politikai és a diplomáciai élet szereplőinek utazásaira, és utazásaikhoz kapcsolódó rendezvényekre terjed ki.

25 6. Környezetbarát szelíd turizmus Ökoturizmus, Környezettudatos turizmus. A turizmus azon formái tartoznak ide, amelyek a természeten alapulnak, s ahol a látogatók számára a fő motiváció a természet megfigyelése, illetve tradicionális természet közeli kultúrák megismerése.

26 7. Sportturizmus Aktív sportturizmus, Passzív, sporttevékenységeket látogató turizmus. Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk amikor az emberek sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt.

27 A gyakorlatban ezek a típusok számos esetben összekapcsolódnak, és a turizmus vizsgálata során változatos kombinációkkal találkozhatunk.

28 Magyarország turisztikai régiói Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

29 Összefoglalás A turizmus fontos nemzetgazdasági ág, Hatékony kihasználása jelentős bevételforrást jelenthet, Hozzájárulhat az adott térség gazdasági fejlődéséhez, Számos pozitív és negatív hatása van, Elkerülhetetlen kapcsolata van a többi gazdasági ággal- kölcsönös oda visszacsatolás jellemző ( Pl. közlekedés). Idegenforgalmi trendek átalakulása: A válság hatására előtérbe kerültek a közelebbi, belföldi desztinációk. Az átlagos tartózkodási idő és az egy utazásra fordított költségek egyértelmű csökkenése mutatkozik. A jó ár- érték arányú desztinációk versenyelőnybe kerültek. A kikapcsolódás élményéről kevesen hajlandóak lemondani. A válság a középkategóriás utakat érintette látványosan, a luxus utakra nem volt hatással.

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG Nagy Adrienn Tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI Gödöllő,