Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai. 6. téma: A turizmus gazdasági hatásai.

Átírás

1 Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai 6. téma: A turizmus gazdasági hatásai. A táblázatok és grafikonok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (2008): Jelentés a turizmus évi teljesítményérıl. A turizmus gazdaság Összetett iparág Komplex termék A turista élményt keres! Egységes iparág vagy számos önálló ágazat? TEÁOR 03, TEÁOR 08 szerkezetében szétszórva! Együttmőködés vagy verseny más ágazatokkal Területhasználat, munkaerıigény, fogyasztói jövedelmek Turizmuson és gazdaságon kívüli tényezık hatása Politikai, környezeti, kulturális események. Elemei (ld. turizmus rendszere): Kereslet: a turista Kínálat: vállalkozások, intézmények, helyszín Piaci kapcsolat: utazásszervezık, utazási irodák 1

2 TEÁOR 08: szakmakódok turizmus ágazathoz kapcs. tevékenységek C Feldolgozóipar 10 Élelmiszergyártás 10.1 Húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártás Italgyártás (Desztillált szeszes ital, szılıbor, gyümölcsbor, sör, üdítıital) 12 Dohánytermék 14 Ruházati termék gyártása G Kereskedelem, gépjármőjavítás 45 Gépjármő, motorkerékpár kereskedelme, javítása 47 Kiskereskedelem 47.1 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme 47.3 Gépjármő üzemanyag kiskereskedelem H Szállítás, raktározás (Régi: I) 49 Szárazföldi, csıvezetékes szállítás 49.1 Helyközi vasúti személyszállítás 49.3 Egyéb szárazföldi személyszállítás (városi, elıvárosi, taxi, egyéb) 50 Vízi szállítás 50.1 Tengeri személyszállítás 50.3 Belvízi személyszállítás 51 Légi szállítás 51.1 Légi személyszállítás 52 Raktározást, szállítást kiegészítı tevékenység 52.2 szállítást kiegészítı tevékenység I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (régi: H) 55 Szálláshely szolgáltatás (Szálloda,üdülı,kemping, egyéb) 56 Vendéglátás (étterem, rendezvény, ital) K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 64 Pénzügyi közvetítés 65 Biztosítási tevékenység M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 73 Reklám, piackutatás 74 Egyéb szakma, tudományos, mőszaki tevékenység (pl fordítás, tolmácsolás) N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 77.1 Gépjármőkölcsönzés 77.3 Egyéb tárgyi eszköz kölcsönzése (pl. vízi szállítóeszköz) 79 Utazásszervezés, utazásközvetítés, egyéb foglalás R Mővészet, szórakoztatás, szabadidı 90 Alkotó mővészeti, szórakoztató tev. 91 Könyvtári, levéltári, mőzeumi, egyéb kulturális tev. 92 Szerencsejáték, fogadás 93 sport, szórakoztató szabadidıs tev. S Egyéb szolgáltatás 96 Egyéb személyi szolgáltatás (fodrászat, szépségápolás, mosás, egyéb..) A turizmus gazdasági hatásai Gazdasági hatás: A küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlıdése következtében végbemenı változások Társadalmi-kulturális és környezeti hatások pénzben kifejezett haszna és költsége? Kedvezı hatások - Kedvezıtlen hatások A hatásokat élvezık, illetve elszenvedık: Turizmusban érdekelt lakosság és vállalkozások Turizmusban nem érdekelt lakosság és vállalkozások Költségvetés, önkormányzat Turisták 2

3 Feladat: Soroljon fel 2-2 kedvezı illetve kedvezıtlen gazdasági hatást az érintett szereplıkre nézve az alábbi turisztikai célú fejlesztések esetében: 1. Wellness szálloda létrehozása 2. Szórakoztató és bevásárlóközpont létrehozása 3. Természetjáró túraútvonalak létrehozása 4. Vitorláskikötı létesítése 5. Quad-pálya létesítése Turizmusban érdekelt lakosság és vállalkozások Turizmusban nem érdekelt lakosság és vállalkozások Költségvetés, önkormányzat Turisták Kedvezı Kedvezıtlen Kedvezı Kedvezıtlen Kedvezıtlen Kedvezı Kedvezı Kedve zıtlen Kedvezı és kedvezıtlen hatások Kedvezı Munkahelyteremtés Multiplikátor hatások Infrastruktúra fejlesztése Árfelhajtó szerep (pl. telekárak) Import növekedése (pl. fejlett technológia) GDP/GNP növekedése (kiegészítı) Jövedelemforrás Regionális fejlıdés, egyenlıtlenségek csökkentése Gazdasági szerkezet változása Hagyományos tevékenységek támogatása Devizabevételek növekedése Adóbevételek növekedése Külsı források bevonása Szolgáltatásbıvülés Vállalkozói kedv növekedése Kedvezıtlen Szezonális foglalkoztatás, fluktuáció Migráció Infláció Árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) Import növekedése (pl. hazait felváltó termékek) Erıltetett fejlıdés Gazdasági függıség kialakulása Regionális egyenlıtlenségek növekedése Gazdasági szerkezet változása Hagyományos tevékenységek eltőnése Káros hatások felszámolásának költségei Infrastruktúra túltelítıdése Növekvı kormányzati kiadások Jövedelem- (és munkaerı) kiáramlás "Fekete forgalom" fennmaradása/növekedése 3

4 A TURIZMUS PIAC SAJÁTOSSÁGAI Láthatatlan export Láthatatlan Megfoghatatlan, szállíthatatlan termék Országon belül létrejövı külkereskedelmi tranzakció Export Nemzetközi fogyasztó A turista utazik a termékhez Exportálhatatlan/más módon értékesíthetetlen termékek megvásárlása Kiskereskedelmi értékesítés Árképzés: a közvetítı szektor szerepe A turizmus gazdasági funkciói 1. Fizetési mérleg funkció 2. Kiegyenlítési funkció 3. Foglalkoztatási funkció 4. Jövedelmi funkció 5. Termelési funkció Fizetési mérleg funkció Mérleg Turisztikai bevételek és kiadások egyenlege Jelentıs többlettel záró országok Fogadóterületek javítja az ország fizetési mérlegét Jelentıs hiánnyal záró országok Küldı területek rontja az ország fizetési mérlegét 4

5 A TURIZMUS A FIZETÉSI MÉRLEGBEN Tartozások / Kötelezettségek Hazaiak által külföldön vásárolt árucikkek Turizmus által indukált áruimport Hazaiak által külföldön vásárolt szolgáltatások Turizmus által indukált szolgáltatás-import Turizmusban foglalkoztatott külföldiek jövedelmének hazautalása Külföldi befektetések profitjának repatriálása Osztalék-fizetés Nyeremények hazautalása Külföldrıl kapott hitelek törlesztése Kereskedelmi mérleg Szolgáltatások mérlege Jövedelmek és átutalások mérlege Tıkemérleg Követelések Külföldi látogatók által vásárolt árucikkek Turizmus által indukált áruexport Külföldiek által vásárolt szolgáltatások Turizmus által indukált szolgáltatás-export Külföldön turizmusban foglalkoztatott hazaiak jövedelmének hazautalása Külföldön történt befektetések profitjának repatriálása Külföldrıl kapott osztalék Nyeremények hazautalása Külföldnek nyújtott hitelek törlesztése A turizmus mint láthatatlan export Az import és az export statisztikailag nem rögzíthetı pontosan a turizmusnál A láthatatlan export elınyei a normál áruexporttal szemben: A kiegyenlítés általában azonnali fizetéssel történik (kivéve közvetítı szervezetek bekapcsolása esetén) Az ország határain belül történik, így vámok, szállítás, csomagolás nincs! Tartalma: (turisztikai mérleg): üdülés, illetve üzleti tartózkodás, gyógyászati, kórházi és tanulmányi célú tartózkodás, egynapos és tranzit forgalom, nemzetközi személyszállítás (vasúti, hajózási és légi forgalom). Az idegenforgalmi (fizetési) mérleg aktív oldalán szerepel: A külföldi vendégektıl szállás- és ellátás bevételek (szálloda, gyógyintézmény, más szálláshelyek + kórházak és klinikák külföldi páciensei, intézetek, panziók és gyermekotthonok külföldi növendékei, fıiskolák külfödi hallgatói is!) A turisztikai vállalkozások külföldi vendégektıl származó bevételei. A külföldi vendégek, fıleg az egynapos vendégek vásárlásaiból eredı bevételek. A külföldi vendégek részére nyújtott szolgáltatások bevételei. Az idegenforgalmi (fizetési) mérleg passzív oldalán szerepel: A belföldiek külföldön felmerült idegenforgalmi célú kiadásai (üdülési, üzleti, gyógyászati célú tartózkodás, tanulmányút, egynapos kiránduló forgalom). A belföldiek nemzetközi közlekedési kiadásai a külföld javára. a külföldiek miatt jelentkezı élelmiszer- és élvezeti cikk importot nem veszi figyelembe (v.ö. fejlıdı országok idegenforgalmi mérlege!) 5

6 Az utasforgalmi bevétel és kiadás alakulása, (KSH, 2008) Az utasforgalmi export és import alakulása, (KSH, 2008) Szállás Turista Mire költ? Sematikus költési struktúra Turisztikai szolgáltató Mire költ? Bérek Végsı haszonélvezı Ki kapja? Alkalmazottak Vendéglátás Közlekedés Ruházat Szuvenír Fotóeszközök Programok Egyéb Adók Jutalékok Bérleti díj Biztosítás Nyersanyag Marketing Osztalék Költségvetés Bank, biztosító Építıipar Tanácsadók Kereskedelem Közüzemek Befektetık 6

7 Szállás Turista Mire költ? Sematikus költési struktúra Turisztikai szolgáltató Mire költ? Bérek Végsı haszonélvezı Ki kapja? Alkalmazottak Vendéglátás Közlekedés Ruházat Szuvenír Fotóeszközök Programok Egyéb Adók Jutalékok Bérleti díj Biztosítás Nyersanyag Marketing Osztalék Költségvetés Bank, biztosító Építıipar Tanácsadók Kereskedelem Közüzemek Befektetık A Magyarorszára érkezı külföldi látogatók magyarországi kiadásai, A Magyarországra látogató külföldiek egy fõ egy napjára jutó kiadásai, kiemelt országok szerint*, 2007 A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete,

8 Kiegyenlítési funkció Kevésbé fejlett területeken turizmus fejlesztés Az iparnak kedvezıtlen adottság környezeti vonzerı lehet a turizmus számára Munkahelyteremtés, jövedelemforrást jelent Problémák: A természeti vonzerık térben koncentráltan jelennek meg! Eredeti és származtatott kínálat viszonya A kínálathoz szükséges beszerzések ne a térségen kívülrıl jöjjenek! A turisztikai fejlesztés feltételei Országos vagy nemzetközi jelentıségő vonzerı (versenyképesség) Infrastrukturális ellátottság tıkeigényes Források: Adók az ideiglenes lakót/ turistát és a helyben lakót is érintik Központi adók: SZJA, vállalkozási nyereségadó, ÁFA Helyi adók: építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjármőadó, helyi iparőzési adó, idegenforgalmi adó Magánbefektetık, külföldi tıke, PPP Megközelíthetıség Biztonság Turizmussal kapcsolatos attitődök (ld. társadalmi kulturális hatások!) Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007 Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken,

9 Foglalkoztatási funkció Az idegenforgalomtól függı munkahelyek száma szálloda- és vendéglátóiparban foglalkoztatottak a tercier szektor más területein lévı olyan munkahelyek,melyeket a turizmus közvetlenül vagy közvetve befolyásol; a nem idegenforgalmi községekben is vendéglátóipari munkahely (a helyiek szükségleteihez); turisztikai településeken: szezonális és részmunkaidıs foglalkoztatás (statisztikák:csak az egész évben betöltött állások!) Az idegenforgalom foglalkoztatási hatása direkt (pl. szállodai munkahelyek), - indirekt (mellékkereset, részmunkaidı stb.). mennyiségi foglalkoztatási hatás: nemcsak munkahelyek száma, hanem bér v. jövedelemnövekedés is! A turizmus szektor munkaerıigényének sajátosságai: A szakképzettségi igény összetett, szakképzetlen és magasan kvalifikált munkaerı is Magas a szakképzetlenek vagy az alacsony szakképzettségőek aránya. A foglalkoztatottság szezonális, fıleg az alacsony szakképzettségőeknél Magas a fluktuáció Szezonálisan vendégmunkások tömeges alkalmazása A napi és a heti munkaidı rendszertelen Magas a nık és a fiatalok részaránya. Nem a fix, hanem a különbözı jutalékokkal kombinált bérezési formák terjedtek el. Magyarországon a turizmusban közvetlenül és közvetve dolgozók száma közel 300 ezer fı. 9

10 Foglalkoztatottak a turizmusban, Jövedelmi funkció: Turisztikai jövedelmi multiplikátor Egy egységnyi turisztikai plusz költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál Multipikátor = 1/(1 Č), Č= fogyasztási határhajlandóság (MPC, Marginal Propensity to Consume) Turisztikai multiplikátor-hatás: a turista költése kiknél okoz jövedelemnövekedést? Multiplikátor-hatás mértéke mi befolyásolja? Gazdaság önellátó képessége Kiáramlások - Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következtében a gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza A jövedelmekre kivetett adók (ideiglenesen) Import beszerzések (Lakossági és intézményi) megtakarítások (ideiglenesen) 10

11 Jövedelmi multiplikátor-modell TURISTÁK KÖLTÉSE Turisztikai szolgáltatások Szálloda, étterem Helyi vásárlás Háztartás közvetlen jövedelme (bér, nyereség) Önkormányzat (helyi adók) Központi költségvetés (adók járulékok) Import beszerzés Helyi vásárlás Megtakarítás Import javak beszerzése Összes többletjt bbletjövedelem Példa: Jövedelmi multiplikátor-modell TURISTÁK KÖLTÉSE: Ft Turisztikai szolgáltatások: szállás, étkezés (50000 Ft) Önkormányzat (helyi adó) 5 %: 2500 Ft Import javak (beszállítók) 8%: 4000 Ft Helyi vásárlás beszállítók: 32% Ft Háztartás közvetlen jövedelme (nettó munkabér, profit) 40%: Ft Központi költségvetés (ÁFA, bérjárulékok, jövedelemadó) 15 %: 7500 Ft Helyi vásárlás 85 %: Ft Megtakarítás 10 %: 2000 Ft Import 5 %: 3000 Ft Össz: 32 % + 34 % (40% 85%) = 66% = =33000 Ft, multiplikátor = 1 /(1-0,66) = 2, 94 azaz Ft költés 147 e Ft jövedelmet generál 11

12 Jövedelmi multiplikátor komponensei Közvetlen költés (elsıdleges, direkt) azaz a közvetlenül a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett szolgáltatási díjak Közvetett költés (másodlagos, indirekt) a turisztikai szolgáltatók alkalmazottainak fizetett bérek és fizetések, a szolgáltatók készletbeszerzései, Indukált költés (harmadlagos) a turizmus hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedés, illetve az annak hatására bekövetkezı nagyobb gazdasági aktivitás Turizmus specifikus ágazatok multiplikátorai (GDP-re,2000. évi ÁKM) Értelmezés: pl. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítási kapcsolatokon keresztül összesen 1,935 bruttó termelést generált, amibõl 1 egység szálláshely- szolgáltatás,vendéglátásként kerül végsõ felhasználásra. A magyarországi lakosság költése turisztikai célokra átlagosan 1,692 egység bruttó termelést generál. Tehát: a jellemzõ ágazatok bruttó termelésen belüli aránya 2004-ben 4,6%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 4,6% 1,696 = 7,8% a jellemzõ ágazatok GDP-n belüli aránya 2004-ben 5,2%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 5,2% 1,696 = 8,8% 12

13 GDP 2007 : ,8 millió dollár (25 406,0 milliárd forint) Termelési funkció (értékteremtés) Értékteremtés: termelési tevékenységgel (munka, tıkeés fıldhasználattal) létrehozott többlet érték,értéknövekedés Az idegenforgalmi szolgáltatás nem más, mint az elıállításához felhasznált alkotórészek összessége, amely a GNP-n keresztül érvényesül: föld + munka + tıke idegenforgalmi szolgáltatás A turizmus mint termelési tényezı értékteremtése abból adódik, hogy: munkaadóként jelenik meg, és további munkalehetıségeket teremt tıkebevételt teremt földjáradékot tesz lehetıvé 13

14 Az értékteremtés folyamata: Közvetlen értékteremtés - a turizmus ágazat kibocsátásából az elızetes szolgáltatások levonása után (az elızetes szolgáltatás hányada ágazatonként eltérı). Közvetett értékteremtés - a vendégköltést realizáló szolgáltatók beszállítóinál és alvállalkozóinál keletkezı új érték. (elızetes szolgáltatások más ágazatoknál közvetett keresletet váltanak ki). Indukált értékteremtés a régióban keletkezı (bruttó vagy nettó) értékteremtés, mivel a turizmus révén keletkezett nagyobb vásárlóerı növeli a keresletet, ami a termelést ösztönzi. Egyéb multiplikátorok Termelési (output) multiplikátor Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési szintjére Foglalkoztatási multiplikátor Egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatásra gyakorolt hatása Költségvetési multiplikátor Az állami bevételek változása egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására A multiplikátorok alkalmazásának korlátai Felhasznált adatokból eredı pontatlanság másodlagos források, feltételezések Adatok pontossága és megbízhatósága a többszöri áttétel és az összevonás-szétbontás miatt nem tökéletes Statikus mutatók az elmúlt idıszak adatai alapján - a módszer a gazdaság és a környezet változásait nem képes rugalmasan követni Alágazati eltérések szerepe az ágazati multiplikátorok meghatározásában 14

15 Befektetések a turizmusban Vállalkozó kedv növekedése Finanszírozó Állam közvetett és közvetlen Önkormányzat - közvetett és közvetlen Vállalkozók közvetlen, profitorientált Lakosság kiegészítı jövedelem (Tızsde) Tıke származási helye Hazai Külföldi Befektetések a turizmusban 2. Tıkeigényes területek Szállodaipar, konferencia-infrastruktúra, wellness-kínálat, közlekedés Kevéssé tıkeigényes területek Utazásközvetítés, kerékpár-kölcsönzés, idegenvezetés, szuvenírbolt, stb. Nemzetközi egyenlıtlenségek Jövedelem ki- és beáramlása Multiplikátor hatás változása Külföldi befektetık támogatása Szakmai hozzáértés, tapasztalatok Erıforrások Az ország nemzetközi megítélésének javítása Referencia a potenciális befektetık számára Mőködtetés, piaci bevezetés Szakmai és menedzsment-ismeretek, betanítás 15

16 Turisztikai beruházások típusai Attrakció fejlesztı Szálláshely-kapacitás növelı Vendéglátó kapacitás növelı Szolgáltatásfejlesztı Közvetlen Közvetett Infrastruktúra-fejlesztı Mőemlékvédelmi, restaurációs célú Környezetvédelmi A beruházások teljesítményértéke,

17 17