Turisztikai szolgáltatások. Kulcsár Noémi, PhD. hallgató

Átírás

1 Turisztikai szolgáltatások Kulcsár Noémi, PhD. hallgató

2 Mirıl lesz ma szó? 1. A turizmus rendszere és környezeti összefüggései 2. A fenntartható turizmus 3. A turisztikai piac jellemzıi, sajátosságai 4. A nemzetközi turizmus fejlıdésének tendenciái 5. A magyar turizmus jellemzıi

3 1. A turizmus rendszere és környezeti összefüggései 1. Fogalmi definiálása 2. A turizmus rendszere 3. A turizmus és környezetének kölcsönhatásai

4 1.1 Fogalmak definiálása

5 Fogalmak definiálása Mi a turizmus? (WTO, 1989) Korunk világmérető társadalmi jelensége, Az egyéni szabadidı-hasznosítás egyik lényeges formája, Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítıje, Az életminıség következménye és meghatározó eleme, Emberi alapszükséglet, Számos ország gazdaságában komplex hatásmechanizmusa által a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezıje, Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége.

6 Fogalmak definiálása Ki a turista? (ENSZ, 1963) A turista szó jelentése mindazon személyekre vonatkozik, akik 24 óra vagy azt meghaladó idıtartamra (de egy évnél kevesebb idıre) állandó lakóhelyükön (vagy tartós tartózkodási helyükön) kívüli területre utaznak pihenési, üzleti, családi, baráti, megbeszélési (és nem oktatási vagy jövedelemszerzési) céllal.

7 Fogalmak definiálása Ki a látogató? Minden olyan személy, aki valamilyen okból vagy célból egy évnél nem hosszabb ideig szokásos lakóhelyén kívül tartózkodik. Látogatók összessége = utasforgalom ~ idegenforgalom

8 Fogalmak definiálása Ki a kiránduló? Egy napos utazó, kinek utazási célja lehet turisztikai jellegő (pl. városnézés, természetjárás) vagy nem turisztikai jellegő (pl. vásárlás, munka, tanulás).

9 Fogalmak definiálása Ki az átutazó? Az a látogató, aki átutazik az országon és 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik az adott területen, illetve az oda történı be- és kilépés helye általában eltér.

10 UTAZÓK UTAZÓK A turisztikai statisztikába beletartozók A turisztikai statisztikákon kívül esık Külföldiek Turista Hazalátogató devizabelföldi Közlekedési eszközök legénysége Látogatók One-day visitor/ kiránduló Közlekedési eszközök legénysége Tengeri körutazáson résztvevık Látogató, aki 1 napot tölt el Országhatár közelében dolgozók Menekültek Tranzitutasok Idegen országban állomásozó katonák Konzulátusok dolgozói és családjuk Diplomaták Ideiglenes bevándorlók Végleges bevándorlók Nomádok

11 1.2 A turizmus rendszere

12 A zárt rendszer: Mill-Morrison rendszere (1985) A kereslet elérése Piac A kínálat a kereslettıl függ Az utazás megvásárlása Utazás Marketing Hová? Mikor? Hogyan? Utazásösztönzés Az utazás értékesítése Desztináció Szolgáltatások halmaza A turisztikai kereslet formája

13 A nyílt rendszer Lohmann (1998): A turizmus rendszerösszefüggésének modellje Az utazásra való képesség Utazási motiváció Turisztikai attrakció Tartózkodási feltételek A fogadóhely elérhetısége Kereslet Kínálat Kommunikáció TURIZMUS

14 A nyílt rendszer Kaspar (1991): A turizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet utazás Kereslet Közvetítı szektor Kínálat marketing Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet

15 A hálózati rendszer Hálózat (szolgáltatók hálózata) A hálózat erıforrás összegzési mód. A hálózat az erık összegzésének és koordinálásának olyan korszerő módja, melyben a résztvevık úgy sokszorozzák meg hatékonyságukat, hogy közben megırzik önállóságukat. (Nagy, 2004) Hangsúly a kapcsolatokon

16 A hálózati rendszer: Holloway (1994)

17 1.3 A turizmus és környezetének kölcsönhatásai

18 A turizmus környezeti kapcsolatrendszere Gazdaság Társadalom Technológia A turizmus piaca Kultúra Infrastruktúra Természet

19 Turizmus és gazdasági környezet 1. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás Ki látta az exportot? Devizabevétel növekedés, de kicsepegı hatás! 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 A turizmus devizamérlege, (milliárd euró) Devizabevétel Devizakiadás Devizaegyenleg

20 Turizmus és gazdasági környezet Gazdasági hatás Magyarországon 2. Jövedelemtermelı hatás Közvetlen: 877 mrd Ft (5%), közvetett: 1390 mrd Ft (8,5%) 3. Foglalkoztatási hatás Közvetlen: 398 e fı (8,9%), közvetett: 490 e fı (12,5%) 4. Beruházás-generáló hatás (primer: szálloda, fürdı; szekunder: úthálózat, reptér) 23,6 milliárd Ft turizmus fejlesztésre Pl. szállodai szobák építési költsége: Luxury? Up-market: 200- e Quality: e Mid-market: e Budget: 70 e

21 5. Multiplikatív hatás Közvetlen és közvetett hatás

22 A realitás (az érem 2 oldala) Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: devizabevétel Foglalkoztatási hatás: munkahelyteremtés Kiegyenlítı hatás: regionális fejlesztési lehetıség Árfelhajtó hatás: ingatlanárak Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: kicsepegés Foglalkoztatási hatás: szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció Kiegyenlítı hatás: tıkefüggıség, torzult gazdasági szerkezet Árfelhajtó hatás: fogyasztási cikkek

23 Társadalmi-kulturális környezet és a turizmus Kommunikáció fejlıdése, internetes generáció Szabadidı, jövedelem, mobilitás növekedése Átlagos életkor növekedése Kultúra mint attrakció: kulturális rendezvények, hagyományırzı programok Igény: egyénre szabott szolgáltatások Stressz, felgyorsult életvitel pihenés iránti igény nı Kulturális prostitúció Feketekereskedelem Bőnözés Idegenellenesség

24 Technológiai/infrastrukturális környezet és a turizmus Technológiai/infrastrukturális változások hatása: Csökkennek a turisztikai szolgáltatások fajlagos ráfordításai A minıségi színvonal emelkedése Infrastruktúra: a turizmus elıfeltétele és következménye

25 Természeti környezet és turizmus 1. Természeti környezet Növekvı hulladékmennyiség Szennyezés (levegı, víz, talaj) Erózió Természeti erıforrások kihasználása DE! nemzeti parkok kialakítása, környezeti nevelés (ökoturizmus) 2. Épített környezet Történelmi, kulturális értékek rongálása

26 Természeti környezet és turizmus Megoldás: szelíd turizmus Kemény turizmus Szelíd turizmus Másokkal nem törıdı Agresszív Gyors/indulatos Nagy léptékő fejlıdés Ellenırizetlen Szabályozatlan Rövid távú Ártudatos Mennyiségi növekedés Figyelmesség másokkal szemben Óvatos Lassú/meggondolt Kis elırelépések Ellenırzött Szabályozott Hosszú távú Értéktudatos Minıségi fejlıdés

27 A politikai környezet és turizmus biztonsági helyzet Irak Budapest adó nyugdíjrendszer pályázatok

28 2. Fenntartható turizmus

29 Fenntarthatóság Miért fontos? globalizációs folyamatok nyugati típusú fogyasztói életmód rövid távú gondolkodás figyelmen kívül hagyják a tudósok figyelmeztetéseit: a Föld erıforráskészlete, életfenntartó képessége vészesen csökken!!!

30 Fenntartható turizmus A fenntartható fejlıdés elve a turizmusra vonatkoztatva: 1980, Manilai Nyilatkozat: A turisztikai igények kielégítése nem csorbíthatja, nem szoríthatja háttérbe a helyi lakosság társadalmi és gazdasági érdekeit, nem károsíthatja a környezetet, különösen a természeti környezetet ami a turizmus fı vonzereje- a történelmi és kulturális értékeket. ~ WTO 2004-ben alkotott fenntarthatóság definíciója

31 Környezettudatosság szolgáltatók, szervezık, turisták környezettudatos viselkedése Fenntartható turizmus A földre gyakorolt szélesebb körő hatásunk tudatában utazunk

32 3. A turisztikai piac jellemzıi, sajátosságai 1. Kereslet 2. Kínálat

33 Turisztikai kereslet Az embereknek adott mennyiségő szolgáltatások és áruk megvásárlásra irányuló szándéka, amelyeket az utazás során és a fogadóhelyen adott pénzmennyiségért hajlandók és képesek megvásárolni.

34 A turisztikai kereslet jellemzıi Mobil Térben és idıben koncentrált Bizalomra épül Szezonalitás Heterogenitás és szegmentáltság Komplex csomagok Árrugalmasság Kereslet érzékenység Elképzelés megvásárlása

35 Turisztikai kínálat 2 szintje: Teljes kínálat: mindazon tényezık kombinációját tartalmazza, melyeket indulástól hazaérkezésig vesz igénybe a turista (ötlet, elképzelés, látvány, élmény, megvásárolt szolgáltatás) Speciális piaci szolgáltatások összessége: a turisztikai termék elemei, és a turisták ezért meghatározott árat fizetnek. A termék tartalma: szálláshelyi és ellátási szolgáltatások, attrakciók, közlekedés, egyéb szolgáltatások, melyeket a turista az utazás és tartózkodás alatt megvásárol.

36 A turisztikai kínálat 5 összetevıje 1. A fogadóhely attrakciói 2. A fogadóhely feltételei, szolgáltatásai 3. A fogadóhely megközelíthetısége 4. A fogadóhely image 5. A turisztikai termékek, szolgáltatások árai

37 A turisztikai kínálat elemei Buhalis (2000) szerint A 6A: 1. Attractions (vonzerı) 2. Accessibility (közlekedési szolgáltatások) 3. Amenities (turisztikai szolgáltatások) 4. Available packages (elızetes turisztikai csomagválasztás) 5. Activities (programok a desztinációban) 6. Ancillary services (támogató szolgáltatások)

38 A turisztikai termékek jellemzıi, sajátosságai Láthatatlanság Romlandóság Rugalmatlanság (nagy eszközigény és fizikai helyhez kötöttség, DE érzékeny reagálás a környezeti hatásokra) Komplementaritás Heterogenitás

39 4. A nemzetközi turizmus fejlıdésének tendenciái 1. Statisztikák 2. Trendek

40 4.1 A világturizmus alakulása

41 Nemzetközi turistaérkezések Nemzetközi turistaérkezések (millió) Átlagos éves növekedés: : 6,5% : 3,3% A turistaérkezések növekedése: : :

42 A világturizmusból származó bevétel Nemzetközi turisztikai bevétel (Mrd US$) Devizabevételek növekedése: : :

43 Turistaérkezések 2006-ban régiónként 40,9 40, Európa Ázsia és a Csendes-óceáni térség Amerika Afrika Közép-Kelet

44 A beutazó turizmus százalékos növekedése 2005-rıl 2006-ra az egyes régiókban Európa Ázsia 4,3% 7,8% Amerika 2,1% Afrika 9,8% Közép-Kelet 6%

45 Top 10 desztinációk 2006-ban Érkezések alapján 1. Franciaország 2. Spanyolország 3. USA 4. Kína 5. Olaszország 6. Egyesült Királyság 7. Németország 8. Mexikó 9. Ausztria 10. Oroszország Devizabevételek alapján 1. USA 2. Spanyolország 3. Franciaország 4. Olaszország 5. Kína 6. Egyesült Királyság 7. Németország 8. Ausztrália 9. Törökország 10. Ausztria

46 A 2004-es TOP 10 desztináció beutazó turizmusának alakulása

47 A prognózis

48 A világ eseményei és a turizmus Érzékeny-e a turizmus?

49 A turizmus érzékenysége

56 4.2 Turizmus trendek Európában I. A turizmus külsı környezete II. Fogyasztói trendek III. Utazási termékek és marketing

57 I. A turizmus külsı környezete Demográfia Idısebb emberek egyre egészségesebbek és élvezik a korai nyugdíjazás elınyeit ( ıszülı társadalmak ) Fiatalok (16-35) a globális turizmus 20%-át adják (piacuk erıs a nem-európai küldıországokban) Globalizáció hatására a szétköltözı családok növelik a látogatóturizmust

58 I. A turizmus külsı környezete Demográfia Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan idı-gazdagok vs. pénz-gazdagok több, rövidebb út iránti igény: összetettebb termékek, tapasztalatszerzés, kulturális események iránti igény növekedése elı- és utószezoni fesztiválok és események iránti kereslet növekedése Korosodó lakosság, egészség növekvı szerepe gyógyturizmus és wellness turizmus Fiatalok: aktív pihenés, kaland turizmus

59 I. A turizmus külsı környezete Természeti környezet Klímaváltozás: számos vonzó úti cél elvesztése Tengerszint emelkedése Észak-Európában: nı a csapadék mennyisége, nı a felmelegedés Dél-Európában: kánikula, csapadék mennyisége csökken

60 I. A turizmus külsı környezete Természeti környezet Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Megszokott szezonális berendezkedés felbontása Károsanyag-kibocsátási adó kivetése utazás árának növekedése Érintetlen természeti úti célok iránti igény Ökoturizmus iránti kereslet növekedése

61 I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Globális jövedelem növekedése Folyamat nyertesei: Ázsia és a fejlett országok Brazil, orosz, kínai, indiai gazdaság erısödése Fogyasztási cikkek és szolgáltatások kereskedelme még inkább globálissá válik kultúrák és értékek homogenitása

62 I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Versenyképesség Új úti célok megjelenése a növekvı gazdaságokban Európa meg kell erısítse desztinációmarketingjét Növekvı globalizáció elvárások középpontjában az információ elérhetısége

63 I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Globális nomádok megjelenése Kivándorlások, külföldön tanuló diákok Növekvı mobilitás a munkaerıpiacon rövid távon megoldás a turizmusban jelentkezı munkanélküliségre, hosszú távon a szolgáltatások kulturális valódiságát kérdıjelezi meg

64 I. A turizmus külsı környezete Politikai tényezık adóterhek biztonsággal, egészségügyi, járványügyi kérdésekkel kapcsolatos megoldások

65 I. A turizmus külsı környezete Politikai tényezık Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan információáramlás, amely segíti a krízishelyzetek megoldását célország képe a biztonsági, egészségügyi kérdésekhez csatolva emelkedı nyugdíjazási életkor lassuló emelkedése az idısebb korosztály utazási gyakoriságának

66 I. A turizmus külsı környezete Kultúra Kultúra definíciója bıvül, populáris kultúra : film, zene, sport is a kultúra kifejezı eszköze UNWTO a kulturális turizmus új definícióját adja: személyek kulturális idıtöltés végett történı helyváltoztatása, amelynek kiindulópontja a lakóhely, célja pedig új információk győjtése, amelyek kielégítik a kulturális szükségleteiket.

67 I. A turizmus külsı környezete Kultúra Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Kombinált kínálat = kultúra és szórakozás együtt Kulturális turizmus növekvı Európában

68 I. A turizmus külsı környezete Biztonság Terrorista merényletek Média gerjesztı hatása Természeti katasztrófák növekvı gyakorisága

69 I. A turizmus külsı környezete Biztonság Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Katasztrófákkal kapcsolatos információk megfelelı kezelése és koordinálása Katasztrófa esetén gyors helyreállítási mechanizmusok kifejlesztése

70 II. Fogyasztói trendek Utazási élmény Külsıségek (klíma, látványosságok) kezdenek háttérbe szorulni a kreativitással szemben mélyebb tapasztalatokat igyekeznek szerezni Változások a vendég-vendéglátó kapcsolatban Eredeti, hamisítatlan élményt keresnek felfedezı, kreatív turistákká válnak

71 II. Fogyasztói trendek Utazási élmény Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Tapasztalt utazók tájékozottak magasabb szintő szolgáltatást várnak Visszatérı utasok száma csökken lojalitás nehezebben kiépíthetı Néhány utas szeretne megválni a turista jelzıtıl A felfedezı turizmus fejlıdése professzionalitást igényel a kínálat terén

72 II. Fogyasztói trendek Életstílus Az utazás már nem luxus Gyors döntés Gyakori utazási cél: wellness, egészség, fitness, stressz kezelés

73 II. Fogyasztói trendek Életstílus Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan biztonságos veszély Spirituális élmények Kombinált termékek

74 III. Utazási termékek és marketing Marketing trendek Internet döntéstámogató szerepe PR és a hagyományos marketing technológiák lassan elvesztik fontosságukat

75 III. Utazási termékek és marketing Marketing trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Turisztikai termékek elosztási folyamatai az interneten Kik használják az internetet? fontos a szegmentálás és pozicionálás Élményeken alapuló marketing Utazási irodák új szerepköre

76 III. Utazási termékek és marketing Információs technológia és kommunikáció Internet, mobiltelefon, digitális televízió Új elektronikus fizetési rendszerek

77 III. Utazási termékek és marketing Információs technológia és kommunikáció Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Internet a turizmusban: kínálat összegyőjtése + helyszín megismerése Új keresési és térképészeti szolgáltatások nı a látogatás elıtti tudás szintje és az elvárás Turisták mozgása figyelemmel kísérhetı

78 III. Utazási termékek és marketing Közlekedés A legfıbb közlekedési eszköz: az autó (70%) Autóbusz problémája: belvárosokba való behajtás korlátozása Légi utazások Hálózati légitársaságok egybeolvadása Low cost társaságok folytatják a másodlagos desztinációk keresését Új nagysebességő vasutak Hajók piacán növekvı kereslet

79 III. Utazási termékek és marketing Közlekedés Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Bıvülı megközelíthetıség új úti célok (fıleg a direkt módon elérhetık) Légi vs. vasúti közlekedés

80 III. Utazási termékek és marketing Második otthon turizmus Melegebb és olcsóbb területeken vásárolt ingatlanok (fıleg angol és német nyugdíjasok)

81 III. Utazási termékek és marketing Második otthon turizmus Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Lehetıség: saját nyaralók bérbeadása Ingatlanok iránti kereslet térség fejlesztése, beruházások növekedése

82 Értékrend változás Múlt Család Önfeláldozás Munka Szigorú erkölcsök Kötelességek Jövı Ember Öröm Szabadidı Tolerancia Szórakozás

83 A jövıben nincs lehetetlen? víz alatti turizmus jéghotelek divat hotelek extrém szálláshelyek őrturizmus

84 5. A magyar turizmus sajátoss tosságai

85 Turizmus Magyarországon 1990-ben

86 Turizmus Magyarországon 2002-ben

87 A nemzetközi forgalom küldıországok szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken kelet > nyugat

88 A vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken ( ) 2006: a belföldi turizmus eléri eddigi maximumát!!!

89 A szállodák egységeinek megoszlása 1990-ben és 2002-ben 1* + 2* = 3*???

90 Turistáink szokásai Átlagos tartózkodás: 2,8 nap (külföldi: 3,1 nap, belföldi: 2,5 nap) Átlagos fajlagos költés: 100 EUR Küldıpiacok:

91 Magyar Turizmus Zrt. marketing-tevékenységei Uniós csatlakozás kampánya Magyar Kulturális Évadok Stratégiai összefogás: European Quartet Tengeren túli kampány Egészségturisztikai kampány Belföldi turizmus fellendítése: Itthon otthon van, Üdülési csekk

92 Mi a szolgáltatók feladata? Versenyzı együttmőködés! (coopetition) Balaton: Tengernyi élmény itthon (szálláshelyszolgáltatók) Budapest Winterinvasion (Budapesti szállodák)

93 Magyarország imázsa 1. gasztronómia 2. cigányzene 3. zsidó örökség 4. termálfürdık 5. Budapest

94 Foglaljuk össze! Turizmus: szokásos környezeten kívüli utazás 1 nap < turizmus < 1 év pihenés, üzlet, család-, barátlátogatás céljából A rendszer: magszektor kiszolgáló szektorok (magán- és közszféra) közvetítık A környezet: A turizmus csodaszer? (gazdasági, társadalmi-kulturális, technikai-infrastrukturális, természeti, politikai környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatások)

95 Foglaljuk össze! A piac: rendkívül érzékenyen reagál a politikai válságokra, természeti katasztrófákra és járványokra, de a mélypontok után újabb növekedés tapasztalható. Magyarország: A fejlesztések, a kommunikáció, a belföldi turizmus élénkítése és a fapados utasok hatására pozitív trend indult. Trendek: A társadalmi, technológiai változások új igényeket generálnak, kihívás elé állítva a turisztikai szolgáltatókat, melyek új szolgáltatásokat, üzleti modelleket kívánnak.

96 Köszönöm a figyelmet! Idegen tájakat, városokat és embereket megismerni, a belsı gazdagodás egyik legrégibb és legkiválóbb útja. (Abu Ibn Szafhar)