TOP loo Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008

Átírás

1 TOP loo Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008

2 Tisztelt Olvasó! Idén harmadik alkalommal jelenteti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a TOP 100 kiadványt, amely a évi adatok alapján elemzi Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának állapotát, a változások irányát és mértékét. Egy évvel ezelôtt arról írhattunk a bevezetôben, hogy bár térségünk továbbra is elszenvedôje a csaknem két évtizede húzódó regionális válságnak, de már felmutathatunk pozitív folyamatokat is ben a kép kevésbé pozitív: mérséklôdött a megye gazdaságának növekedési üteme, csökkent a foglalkoztatottak száma, nôtt a munkanéllüliség, igaz, a teljesítménymutatók indexei még most is magasabbak az országos mutatóknál. E sorok írásakor az egész világ és az ország a pénzügyi és hitelválság híreit figyeli feszülten, a gazdasági növekedési prognózisok 2009-re a nulla felé konvergálnak. Ebben a helyzetben különösen nagy szerepe van annak, hogy a sikeres vállalkozások kapjanak meg minden lehetôséget, fejlesztési forrásokat, anyagi és erkölcsi elismerést, s ebben úgy véljük, a TOP 100 is betöltheti a maga pozitív szerepét. A kötetben idén is címének megfelelôen megjelenik a 100 legeredményesebb, megyei székhelyû gazdálkodó szervezet. Az ô teljesítményük meghatározó a megye gazdasági mutatóinak alakulásában. Az APEH regionális szervezetének megalakulása révén lehetôvé vált, hogy 2006-tól a TOP 100 kötet nemcsak a megye, de az Észak-magyarországi régió gazdasági folyamatait is elemezze, ezáltal a térségben mûködô, vagy a régió iránt érdeklôdô partnerek, befektetôk számára átfogó képet ad. Bízunk benne, hogy a kiadvány hasznos információkat nyújt mind a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásához, mind az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez. A TOP 100 körbe bekerült cégek pedig joggal lehetnek büszkék teljesítményükre, hiszen az eddigieknél nehezebb körülmények között sikerült kiemelkedô eredményeket elérniük. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kiss László fôszerkesztô Észak-Magyaroszág Dr. Nagy László igazgató APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága TOP 3 100

3 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Egyre erôsebb a gép- és a vegyipar A gazdasági válság után jelentôsen átrendezôdött a régió ágazati struktúrája A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi régió földrajzilag az Észak-magyarországi Középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége km 2, lakónépessége fô, ami 14,4 százaléka, illetve 12,3 százaléka az országosnak. 1. GRAFIKA Az ÉM-régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre, valamint a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc-Diósgyôr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erôsítette az 1950-es években induló szocialista iparosítás program keretében a szénre épülô villamosenergia-ipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta), valamint a ma már a világpiacon is elismert nehézvegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). TOP 4 100

4 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A meghatározó ágazatok mellett jelentôsen fejlôdött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsósorban az Észak-magyarországi Középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedô világhírû Tokaji és Egri borvidék vonzerejére épülô turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. 2. GRAFIKA A rendszerváltás éveiben ( ) a gazdasági válságidôszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékû volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az ÉM-régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat az említett válságfolyamattal egy idôben jelentkezô világgazdasági recessziója. A válságidôszakot követôen a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés, még sokáig a pangás évei következtek. Ebbôl eredôen jelentôs különbség alakult ki a régió és az országos szintû gazdasági teljesítmények között. A gazdasági teljesítményekben lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a régió 2006-ban (a legutóbbi ismert adat szerint) 12,3 százalékos lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintû GDP 8 százalékát állította elô. Az egy fôre jutó GDP 1512 ezer Ft/fô, ami 64 százaléka a 2363 ezer Ft/fôs országos átlagnak. A régión belül gazdasági súlyát tekintve B.-A.-Z. megye teljesítménye meghatározó. A évi GDP az ÉMrégióban millió forint, ebbôl Borsod-Abaúj-Zemplén millió forintot (59,4 százalékot) teljesített, ugyanez Heves megyében millió forint (27,4 százalék), míg Nógrád megyében millió forint (13,2 százalék). Az egy lakosra jutó GDP értéke a 2363 ezer Ft/fô országos átlag mellett B.-A.-Z. megyében 1563 ezer Ft/fô, Heves megyében (itt a legjobb) 1626 ezer Ft/fô, Nógrádban 1169 ezer Ft/fô. (Lásd: 2. grafika) Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi ( ) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatot, míg a közeli ( ) idôszak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatja. Az utóbbi néhány év kedvezô gazdasági trendje azonban még kevés az említett válságfolyamatból eredô lemaradás kompenzálására, a régiós és az országos gazdasági különbségek csökkentek, de még mindig számottevô mértékûek. 1. TÁBLÁZAT Gazdasági felzárkózás között Észak-magyarországi régió B.-A.-Z. Heves Nógrád Országos Megnevezés 2000-ben, 2007-ben, Index 2007-ben, Index Index Index millió Ft millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/ / /2006 Nettó árbevétel ,2% 231,9% 287,8% 191,0% 204,8% Export ,3% 347,2% 437,1% 246,4% 253,1% Hozzáadott érték ,1% 204,0% 345,9% 181,5% 215,1% Adózás előtti eredmény ,9% 376,1% 273,5% 401,8% 337,6% Hozam (adózott eredmény + amortizáció) ,8% 287,5% 262,4% 311,8% 288,3% TOP 5 100

5 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A évek közötti szakaszban eltérô volt az egyes megyék növekedési (felzárkózási) üteme. Heves megye volt a legeredményesebb, megelôzve a régión belül legnagyobb súllyal rendelkezô Borsod-Abaúj- Zemplént, valamint Nógrád megyét. Az eltérô növekedési ütem megjelenik a jelenlegi, a gazdasági teljesítmény színvonalát kifejezô fajlagos mutatókban is. (Lásd az elôzô oldalakon az 1. grafikát és az 1. táblzatot) 3. GRAFIKA Foglalkoztatási viszonyok A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a évi adatok szerint az aktivitási arány 51 százalék (az országos átlag 54,9 százalék), a foglalkoztatási arány 44,7 százalék (az országos 50,9), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 12,3 százalék (az országos átlag 7,4). A foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megyében a legkedvezôtlenebbek. A munkanélküliségi ráta 2007-ben 13,8 százalék (az országos átlag 7,4 százalék), míg Heves megyében 11, Nógrád megyében 9,5 százalék. (Lásd: 3. grafika) A gazdaság szereplôi Az utóbbi néhány évben teljesülô tendenciák: A társas vállalkozások ezen belül elsôsorban a jogi személyiségû társaságok száma folyamatosan és fokozatosan növekszik. Legkedvezôbb társas vállalkozási forma a kft. Az egyéni vállalkozók száma vélhetôen a kevésbé kedvezô gazdasági és adózási feltételek miatt is folyamatosan csökken. Az utóbbi években jelentôsen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme 2006-ban megállt, 2007-ben a szigorodó szabályozás mellett csökkent, de nem jelentôsen. (Lásd: 4. grafika) TOP 6 100

6 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról 4. GRAFIKA A vállalkozások teljesítménye Az ÉM-régió piaci-gazdasági teljesítményében három vállalkozói kör játszik szerepet, amelyen belül a társas vállalkozások a meghatározók a gazdasági teljesítmények túlnyomó részét (például a évi bevételek 94,4 százalékát) ez a vállalkozói kör állította elô. Kiegészítô jellegû az egyéni vállalkozók teljesítménye (4,7 százalék), míg az eva-kör (0,8 százalék) inkább az egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. (Lásd: 2. táblázat) A legfôbb gazdasági mutatók Az ÉM-régió teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatói 2007-ben (egyes mutatók esetében jelentôs mértékben) meghaladják az országos szintû átlagmutatók növekedési ütemét. A nettó árbevétel növekedése régiós szinten 108,8 százalék, míg országosan 105,5 százalék, ugyanez a hozzáadott érték esetében 109,2 százalék, illetve 102,1 százalék. Az adózás elôtti eredmény indexe régiós szinten 129,4 százalék, míg országosan 125,7 százalék. 2. TÁBLÁZAT Társas és egyéni vállalkozások bevételei Bevétel Országos bevétel (társas vállalkozásoknál nettó árbevétel) Megnevezés millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás Társas vállalkozások ,9% ,4% ,0% ,2% Egyéni vállalkozók ,1% ,7% ,1% ,0% Eva-alanyok ,0% ,8% ,9% ,8% Összesen ,0% ,0% ,0% ,0% TOP 7 100

7 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Régión belül a gazdasági mutatók abszolút értékei szerint Borsod-Abaúj- Zemplén megye adatai a legnagyobbak, míg a fajlagos mutatók szerint Heves megye adatai a legkedvezôbbek. A hozzáadott értéken mért régiós teljesítménybôl B.-A.-Z. megye 52,2 százalékkal, Heves megye 39,9 százalékkal, míg Nógrád megye 7,9 százalékkal részesedik. A befektetett saját tôke 66,4 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplénben, 24,9 százaléka Heves, míg 8,7 százaléka Nógrád megyében mûködik. A társaságok által foglalkoztatott fôbôl 56,7 százalék Borsod-Abaúj- Zemplénben, 29,7 százalék Heves és 13,6 százalék Nógrád megyében rendelkeznek munkahellyel. Legmagasabbak az átlagbérek Heves megyében: 1715 ezer Ft/fô/év, ugyanez B.-A.-Z. megyében 1576 ezer Ft/fô/év, illetve Nógrádban 1386 ezer Ft/fô/év. A régión belül a évi gazdasági mutatók növekedési indexei Heves megyében a legkedvezôbbek, a nettó árbevétel, az export, a belföldi értékesítés, illetve a hozzáadott érték folyóáron számított növekedése minden esetben meghaladja a 10 százalékot (a nettó árbevétel 114 százalék, az export 119,6 százalék, a hozzáadott érték 116,1 százalék). B.-A.-Z. megyében vannak régiós átlag feletti és régiós átlag alatti mutatók is, míg Nógrád megye mutatói a régiós átlag alatt helyezkednek el. A fentiekbôl látható, hogy az eszköz és élômunka hatékonyságát kifejezô mutatók (hozzáadott érték/saját tôke, hozzáadott érték/létszám) a régióban rendre meghaladják az országos értéket és ezen belül Heves megyében a legmagasabbak. (Lásd: 3 4. táblázat) 3. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatók Megnevezés Régió Index B.-A.-Z. Index Heves Index Nógrád Index Országos Index 2007/ / / / /2006 Nettó árbevétel, millió Ft ,8% ,7% ,0% ,2% ,5% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 61,6% 29,6% 8,8% 6,3% Export árbevétel, millió Ft ,3% ,7% ,6% ,3% ,0% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 60,1% 29,3% 10,5% 7,6% Export/nettó árbevétel 34,3% 106,0% 33,5% 105,7% 34,1% 104,9% 41,0% 111,3% 28,7% Belföldi értékesítés, millió Ft ,6% ,8% ,3% ,1% ,1% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 62,4% 29,7% 7,9% 5,8% Hozzáadott érték, millió Ft ,2% ,0% ,1% ,0% ,1% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 52,2% 39,9% 7,9% 7,2% Adózás előtti eredmény, millió Ft: ,4% ,1% ,4% ,5% ,7% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 71,7% 20,5% 7,9% 6,0% Jövedelem szint: adózás előtti eredmény/nettó árbevétel 5,9% 118,9% 6,8% 135,1% 4,1% 85,5% 5,3% 111,6% 6,2% 4. TÁBLÁZAT Megtérülési és hatékonysági mutatók Megnevezés Régió Index B.-A.-Z. Index Heves Index Nógrád Index Országos Index 2007/ / / / /2006 Hozam (adózott eredm. + amortizáció), M Ft ,0% ,3% ,1% ,0% ,2% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 68,2% 23,8% 8,0% 6,1% Ebből: Adózott eredmény, millió Ft ,6% ,9% ,1% ,0% ,6% Amortizáció, millió Ft ,2% ,8% ,4% ,5% ,1% Hozzáadott érték, millió Ft ,2% ,0% ,1% ,0% ,1% Hozam (adózott eredm. + amortizáció), M Ft ,0% ,3% ,1% ,0% ,2% Saját tőke, millió Ft ,0% ,5% ,2% ,0% ,5% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 66,4% 24,9% 8,8% 4,9% Hozzáadott érték/saját tőke 65,6% 51,6% 105,0% 59,4% 44,4% Hozam/saját tőke 26,9% 27,6% 25,7% 24,5% 21,5% Létszám, fő ,7% ,7% ,3% ,3% ,1% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,7% 29,7% 13,6% 7,6% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő/év ,7% ,3% ,9% ,8% Bérköltség, millió Ft ,2% ,9% ,7% ,6% ,6% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,1% 32,0% 11,9% 6,6% Átlagbér, ezer Ft/fő/év ,7% ,3% ,5% ,5% ,7% Jegyzett tőke, millió Ft ,7% ,7% ,8% ,1% ,5% Saját tőke/jegyzett tőke 255,7% 241,6% 304,2% 253,9% 293,8% Külföldi tőke, millió Ft ,5% ,8% ,1% ,8% ,6% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,3% 29,4% 14,2% 4,1% Külföldi tőke/jegyzett tőke 34,4% 27,6% 48,4% 55,6% 46,8% TOP 8 100

8 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról TOP 9 100

9 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió ágazati szerkezete Az említett válságfolyamat következtében átrendezôdött a régió ágazati struktúrája, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, a kohászat súlya visszaesett, a gépipar és vegyipar súlya viszont megerôsödött. A évi hozzáadott érték adatok szerint a mindenütt jelentôs súllyal bíró kereskedelmi ágazat mellett a régió gazdaságában három ágazat súlya meghatározó: a vegyiparé (14,6 százalék), a gépiparé (17,7 százalék) és az energiaiparé (9,2 százalék). Az exportteljesítmények túlnyomó része két ágazatban, a vegyiparban (28,8 százalék) és a gépiparban (49,6 százalék) realizálódott. (Lásd: 5. táblázat) 5. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet: Teljesítménymutatók Ágazatok Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Összeg, Index Összeg, Index Összeg, Index Megoszlás Megoszlás Megoszlás millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 Mezőgazdaság ,9% 105,2% ,3% 132,8% ,3% 121,6% Élelmiszeripar ,9% 98,2% ,7% 131,9% ,0% 96,5% Vegyipar ,8% 109,1% ,8% 112,0% ,6% 120,8% Kohászat ,3% 113,1% ,8% 113,9% ,8% 105,7% Gépipar ,9% 109,8% ,6% 118,8% ,7% 106,1% Energiaipar ,7% 129,5% ,1% 64,0% ,2% 106,5% Építőipar ,2% 87,7% ,3% 149,4% ,4% 96,5% Kereskedelem ,2% 113,2% ,1% 129,0% ,7% 113,7% Közlekedés ,9% 108,8% ,0% 160,5% ,5% 111,7% Nem anyagi ágak ,0% 93,3% ,3% 75,9% ,8% 112,6% Egyéb ágazatok ,3% 100,0% ,1% 112,0% ,9% 100,5% Gazdasági ágak összesen ,0% 108,8% ,0% 115,4% ,0% 109,3% Nemzetgazdaság ,5% ,0% ,1% ÉM-régió/ nemzetgazdaság 6,3% 7,6% 7,2% 6. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet: Hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték összeg, millió Ft Hozam (adózott eredm. + amortizáció) összeg, millió Ft Saját tőke összeg, millió Ft Foglalkoztatott létszám, fő Átlagbér, ezer Ft/fő/év évi fajlagos mutatók Hozzáadott érték/saját tőke, ezer Ft/millió Ft Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő Hozam/ saját tőke, ezer Ft/fő Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok Gazdasági ágak összesen Nemzetgazdaság ÉM-régió/ nemzetgazdaság 7,2% 6,1% 4,9% 7,6% 86,9% 147,8% 94,9% 124,9% TOP

10 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A tôke- és élômunka-hatékonysági mutatók ágazatok közötti különbségeit a teljesített hozzáadott érték mellett nagymértékben differenciálja az ágazatok eltérô eszköz- és élômunka-igényessége. Az élômunka-igényesebb ágazatoknál (kereskedelem, közlekedés, építôipar, gépipar, élelmiszeripar) magasabb a mûködtetett saját tôke hozzáadott értékben mért hozama, míg az eszközigényes, korszerû technológiával rendelkezô ágazatok (vegyipar, energiaipar) élômunka-hatékonysága magasabb. Az országos adatokra vetítve a régió tôkehatékonysága magasabb, míg az élômunka-hatékonysága elmarad az országos átlagtól. (Lásd: 6. táblázat) Foglalkoztatási mutatók A foglalkoztatott létszám ágazati eloszlását az ágazat nagyságrendje és annak élômunka-igényessége határozza meg. Legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem, a gépipar, a kohászat és a nem anyagi ágazat. A régiós foglalkoztatotti létszám ben 1,3 százalékkal csökkent. A csökkenô trend általában jellemzô és csak kevés ágazatban nem jelentôs mértékben haladta meg a foglalkoztatotti létszám indexe a 100 százalékot. Az átlagbérek a 8 százalék körüli infláció mértékét kissé meghaladva, 9,7 százalékkal nôttek (ugyanekkor az átlagbérek országos növekménye 11,7 százalék). Az átlagot meghaladó a bérfejlesztés a gépiparban, a kereskedelemben és a nem anyagi ágazatokban. Legmagasabbak az átlagbérek az energiaiparban (a régiós átlag közel duplája), de az átlagot lényegesen meghaladó a vegyiparban és a gépiparban is. A régiós átlagbér az országos átlagnak 86,9 százaléka. (Lásd: 7. táblázat) 7. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet: Foglalkoztatási mutatók 2007-ben Bérköltség Létszám Átlagbér Ágazatok Összeg, Index Összeg, Index Megoszlás Fő Megoszlás millió Ft 2007/2006 ezer Ft/fő/év 2007/2006 Mezőgazdaság ,4% ,4% 94,4% ,1% Élelmiszeripar ,3% ,6% 94,7% ,9% Vegyipar ,4% ,8% 96,4% ,4% Kohászat ,9% ,2% 101,8% ,3% Gépipar ,4% ,9% 100,4% ,0% Energiaipar ,7% ,1% 86,0% ,9% Építőipar ,4% ,7% 99,3% ,2% Kereskedelem ,1% ,3% 102,4% ,2% Közlekedés ,9% ,2% 101,2% ,3% Nem anyagi ágak ,8% ,3% 98,9% ,6% Egyéb ágazatok ,8% ,5% 96,4% ,2% Gazdasági ágak összesen ,0% ,0% 98,7% ,7% Országos összesen ,1% ,7% TOP

11 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Méretnagyság szerinti mutatók A teljes régióra jellemzô a vállalkozások elaprózottsága, a mûködô vállalkozások 97,9 százaléka ( db) kisvállalkozás, 1,7 százaléka (408 db) közép-, míg 0,4 százaléka (101 db) nagyvállalkozás. A teljesítmény és jövedelmezôségi mutatók esetében a nagyvállalkozásoknak van meghatározó szerepük. Az e körbe tartozó 101 vállalkozás teljesítette a nettó árbevétel 57,7, az export 84,1, a hozzáadott érték 60,4, míg az adózás elôtti eredmény 73,6 százalékát. A befektetett saját tôke méretnagyság szerinti eloszlása meglehetôsen egyenlôtlen. A nagyszámú kisvállalkozói körben a saját tôke 27,2 százaléka, a középvállalkozásoknál 15,4 százaléka, míg 57,4 százaléka a 101 nagyvállalkozásnál mûködik. A külföldi tôke túlnyomó részben a nagyvállalkozói körben jelenik meg, itt mûködik az összes külföldi tôke 77,9 százaléka, a középvállalkozásoknál 12,4 százaléka, míg a kisvállalkozásoknál 9,7 százaléka. A kis- és középvállalkozások jelentôs foglalkoztatónak minôsülnek. A társas vállalkozásoknál alkalmazott munkaerô 46,4 százalékát kisvállalkozói körben, 23,3 százalékát közép-, míg 30,3 százalékát nagyvállalkozások foglalkoztatják. Vállalkozói méretnagyság szerint eltérôek az átlagbérek, kisvállalkozói körben 1142 ezer Ft/fô/év, középvállalkozásoknál 1608 ezer Ft/fô/év, míg nagyvállalkozások esetében 2267 ezer Ft/fô/év. A hatékonysági mutatók (hozzáadott érték/saját tôke, hozzáadott érték/létszám) a nagyvállalkozói körben magasabbak, különösen az élômunka hatékonyságát kifejezô hozzáadott érték/létszám esetében, ami a nagyvállalkozásoknál ezer Ft/fô/év, a középvállalkozásoknál 3654 ezer Ft/fô/év, míg a kisvállalkozói körben 2766 ezer Ft/fô/év. (Lásd: 8. táblázat) 8. TÁBLÁZAT Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók 2007-ben Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Megnevezés Összesen Mikrovállalkozás Összesen 0 49 fő Megosz. 0 9 fő Megosz fő Megosz. >250 fő Megosz. Adatszolgáltatók száma, db ,9% ,7% 408 1,7% 101 0,4% Nettó árbevétel, millió Ft ,6% ,9% ,7% ,7% Ebből: Export, millió Ft ,3% ,2% ,7% ,1% Adózás előtti eredmény, MFt ,2% ,5% ,2% ,6% Jövedelmezőség (adózás előtti eredmény/nettó árbevétel) 3,9% 4,3% 3,3% 7,5% 5,9% Hozzáadott érték, millió Ft ,8% ,2% ,8% ,4% Létszám, fő ,4% ,3% ,3% ,3% Bérköltség, millió Ft ,3% ,1% ,5% ,2% Átlagbér, ezer Ft/fő Bérköltség/hozzáadott érték 41,3% 37,3% 44,0% 21,1% 29,5% Hozzáadott érték/ létszám, ezer Ft/fő Jegyzett tőke, millió Ft ,4% ,4% ,0% ,6% Saját tőke, millió Ft ,2% ,9% ,4% ,4% Saját tőke/jegyzett tőke 253,3% 229,6% 263,0% 255,0% 255,7% Külföldi tőke, millió Ft ,7% ,5% ,4% ,9% Külföldi tőke/jegyzett tőke 12,2% 5,9% 28,5% 46,5% 34,4% Hozzáadott érték/saját tőke 57,4% 56,6% 67,0% 69,1% 65,6% Hozam (adózott eredmény + amortizáció), millió Ft ,1% ,8% ,4% ,6% Hozam/saját tőke 20,8% 22,4% 19,8% 31,5% 26,8% Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Országos adatok Összesen Mikrovállalkozás Összesen 0 49 fő Megosz. 0 9 fő Megosz fő Megosz. >250 fő Megosz. Vállalkozások száma, db ,2% ,4% ,4% ,4% Nettó árbevétel, millió Ft ,1% ,0% ,4% ,6% Hozzáadott érték, millió Ft ,0% ,1% ,9% ,1% Bérköltség, millió Ft ,4% ,4% ,2% ,4% Foglalkoztatott létszám, fő ,3% ,5% ,1% ,6% Átlagbér, ezer Ft/fő/év TOP

12 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió kistérségei A régióban 28 statisztikai kistérség funkcionál, amelyek közül 8 fejlettnek, míg 20 kevésbé fejlettnek minôsíthetô. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erôsen differenciálódnak. A különbség alapja a befektetett saját tôke egyenlôtlen eloszlása. A kapcsolódó táblázat adatai szerint az 55,4 százalékos lakossági részaránnyal rendelkezô 8 fejlett kistérségben mûködik a befektetett saját tôke 83,4 százaléka, s ennek függvényében a nettó árbevétel 84,9, míg a létrehozott hozzáadott érték 84,4 százalék. A kevésbé fejlett kistérségek a befektetett saját tôkébôl mindössze 16,6 százalékkal rendelkeznek, és itt realizálódik a nettó árbevétel 15,1, illetve a hozzáadott érték 15,6 százaléka. A gazdasági teljesítmények különbségeit az egy lakosra vetített saját tôke és hozzáadott érték mutatói is kifejezik az elôbbi esetében a különbség 4-szeres, az utóbbinál 4,4-szeres. (Lásd: 5. grafika, 9. táblázat) 5. GRAFIKA 9. TÁBLÁZAT Kistérségek gazdasági mutatói Megnevezés Fejlett kistérség Kevésbé fejlett kist. Összesen 2006-ban 2007-ben 2006-ban 2007-ben 2006-ban 2007-ben Kistérségek száma Lakosságszám, fő Megoszlás 54,7% 55,4% 45,3% 44,6% 100,0% 100,0% Saját tőke, millió Ft Megoszlás 82,2% 83,4% 17,8% 16,6% 100,0% 100,0% Nettó árbevétel, millió Ft Megoszlás 84,0% 84,9% 16,0% 15,1% 100,0% 100,0% Hozzáadott érték, millió Ft Megoszlás 83,2% 84,4% 16,8% 15,6% 100,0% 100,0% Egy lakosra jutó saját tőke, ezer Ft/fő/év Egy lakosra jutó hozzáadott érték, ezer Ft/fő/év TOP

13 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Adóbevételek 7. GRAFIKA 6. GRAFIKA Az ÉM-régió adóbevételeinek évi növekedése kisebb mértékû az országos átlagnál. A kisebb növekedési ütem fontosabb tényezôi: A legnagyobb részarányt képviselô szja, tb+eho adóbevételek az országosnál mérsékeltebb növekedése az ÉM-régió gazdasági szerkezeti sajátosságából adódik, azaz hogy az adóalanyi körön belül a dinamikusabb (szja, tb+eho) adóbevételeket biztosító piaci szféra részaránya lényegesen alacsonyabb (illetve a közszféra aránya magasabb) az országos arányoknál. A nettó áfa esetében az áfabefizetések csökkenése a meghatározó. Ennek oka az értékesítési reláció változása, melynek során az áfaköteles belföldi értékesítés eltolódik az áfa szempontjából 0 kulcsos export irányába (az ÉM-régió exportárbevétel növekedési indexe 115,3 százalék, a belföldi értékesítés 105,6 százalék). A társasági adó bevételei közel a bázisszinten teljesültek. Az 1,8 százalékos mértékû csökkenés nem az adó alapját képezô jövedelemmutatók visszaesésébôl (azok egyébként nôttek), hanem az elôlegrendszerben fizetett adó éves elszámolásának évek közötti áthúzódásából adódik. (Év végi feltöltés, illetve a túlfizetések következô évi kiutalása.) (Lásd: 6 7. grafika) TOP

14 Az APEH elemzési módszerérôl A gazdasági elemzés módszere valamint az APEH elemzéseinél használt gazdasági mutatók tartalma Megyei gazdasági elemzéseink rendszerint egy állapotszerû és egy változást megjelenítô megközelítést alkalmaznak. Az elôbbi esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen szinten állunk, az utóbbiban azt, hogy merre tartunk. Viszonyítási alapként rendszerint az országos, régiós vagy megyei szintû mutatókat használjuk, attól függôen, hogy az elemzés milyen szintû, illetve milyen mélységû. Az elért gazdaság szint (színvonal) bemutatására fajlagos (hatékonysági) mutatókat használunk. E mutatók leggyakoribb vetítési alapja a befektetett saját tôke, az alkalmazott élômunka (foglalkoztatott létszám), vagy a gazdaság teljesítményébôl eltartandó lakónépesség száma. A megyei gazdaság belsô szerkezetének bemutatására a megyei szint mellett ágazati, vállalkozói méretnagyság szerinti és kistérségenkénti elemzéseket is végzünk. Elemzéseink információs háttere alapvetôen az APEH adatbázisaira épül, amelyet rendszeresen kiegészítünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványaiban szereplô adatokkal. Minden megyében, így Borsod-Abaúj- Zemplénben is vannak kiemelkedô nagy társaságok, illetve kiemelkedô teljesítményû ágazatok, amelyek nagyságrendjüknél fogva meghatározzák a megyei szintû adatok alakulását. A gazdasági növekedés szempontjából azonban fontos a kiemelkedô teljesítményû társaságok és ágazatok mellett az egyéb ágazatok, illetve a kis- és középvállalkozások teljesítménye alakulásának figyelése is. Gazdasági elemzéseink során kiemelt szerepe van négy mutatónak: Hozzáadott érték: a gazdasági teljesítmények legkomplexebb mutatója. Anyag- és anyagjellegû költségek halmozódását nem tartalmazó, az adott vállalkozásnál, illetve az adott területi egységnél a hozzáadott új értéket jeleníti meg, amely magában foglalja a korrigált üzleti eredményt, az amortizációt, a bér- és bérjellegû költségeket. Számítása történhet elemeibôl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû költségek) vagy a nettó árbevételbôl kiindulva (nettó árbevétel anyag- és anyagjellegû költségek + földbérleti díj). A hozzáadott érték, mint a legkomplexebb mutató alkalmas a gazdasági növekedés irányának, mértékének a belsô összetételét vizsgálva pedig a növekedés jellegének bemutatására. A mutató növekedésén belül a tôke jövedelmek (nyereség + amortizáció),vagy az élômunka, illetve az ahhoz kötôdô (bérköltség, szja, tb, egyéb bérjellegû) elemek a dominánsak. A hozzáadott érték az egyes elemeiben tartalmazza a kiemelt adónemek adóalapjait meghatározó gazdasági mutatókat is. (A hozzáadott érték nyereségtartalma alapja a társasági adónak, a bérköltség az szja-nak és a tb-nek, míg maga a hozzáadott érték alapja az áfának). Ezért a hozzáadott érték mutató alkalmas az adóalapokat meghatározó gazdasági folyamatok elemzésére is. Nettó árbevétel: az egyik legismertebb közgazdasági mutató. Az üzleti tevékenység során realizált bevételeket tartalmazza. Alkalmazásánál (például a gazdasági teljesítmények mérésénél és összehasonlításánál) problémát jelent, hogy a nettó árbevétel az anyag- és anyagjellegû költségek, továbbá az eladott áruk beszerzési (ELÁBÉ) és alvállalkozói teljesítmények értékének jelentôs halmozódását tartalmazza. A nettó árbevételen belül nemzetgazdasági jelentôsége miatt külön figyeljük az exportértékesítés alakulását. Eredménymutatók: Adózás elôtti eredmény: a számviteli törvény szerinti eredmény, amely magában foglalja az üzleti, a pénzügyi és a rendkívüli eredményt. Az üzleti tevékenység eredménye: az üzleti tevékenységgel összefüggô rendszeres és nem rendszeres (egyéb) tevékenység bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Korrigált üzleti tevékenység eredménye: az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegével (eredménytartalmával) módosított üzleti eredmény. Pénzügyi tevékenység eredménye: a pénzügyi mûveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti és a pénzügyi tevékenység együttes eredménye. Rendkívüli eredmény: a normál üzletmenettel össze nem függô rendkívüli gazdasági események eredményváltozást elôidézô hatása. Az eredmény adókötelezettségének megállapítása a társaságiadó-törvény szerint történik. Adózott eredmény = adózás elôtti eredmény társasági adó Mérleg szerinti eredmény = Adózott eredmény + osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalék jóváhagyott osztalék, részesedés, a kamatozó részvények kamata. Hozam: az adózott eredményt és az amortizációt tartalmazza, így az a vállalkozás eredményeként megtérülô saját forrás, tehát a vállalkozás önfinanszírozó képességének alakulását mutatja. Egy adott gazdasági év minôsítésénél, illetve egy gazdasági (trend)idôszak meghatározásánál a fenti négy mutatót (csoportot) együttesen értékeljük. A mutatók egymással összefüggenek, de ez az összefüggés nem függvényszerû, a mutatók egymástól eltérô mértékben változhatnak. TOP

15 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A megye gazdasága 2007-ben A sok kis cég mellett továbbra is hiányzik az erôs középmezôny Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7247 négyzetkilométer területével és fôs lakónépességével az ország második legnagyobb megyéje. 8. GRAFIKA A megye 7,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerô 6 százalékos részarányával 2006-ban millió forint GDP-t állított elô, ami az országos érték 4,7 százaléka. (Lásd: 8. grafika) Gazdasági teljesítmények A jelentôs méretnagyság ellenére a megye gazdaságiteljesítmény-mutatói az országos mutatókhoz képest alacsonyabb szintûek. A KSH adatai szerint az egy lakosra vetített GDP 2006-ban 1563 ezer Ft/fô/év, a 2363 ezer Ft/fô/év országos átlagnak 66,1 százaléka, ami a megyék rangsorában a 15. helyet jelenti. A gazdasági teljesítmények alakulásának történeti háttere: Korábban az ország egyik nehézipari és kohászati központjának számító megye gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbe ment válságfolyamat súlyosan érintette. A gazdasági viszszaesés az országos átlagnál nagyobb mértékû, szélesebb kiterjedésû volt és lényegesen tovább tartott. Tovább nehezítette a megye helyzetét a húzóágazatnak számító, jelentôs beszállítói háttérrel rendelkezô szénbányászat és kohászat egy idôben jelentkezô világgazdasági recessziója. TOP

16 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A válság mélypontjainak számító éveket követôen az országos szintû növekvô trendek mellett B.-A.-Z. megyében még évekig jellemzô volt a visszaesés szintjén maradó, alacsony (pangó) gazdasági teljesítmény. A gazdasági struktúra versenyképes átalakítása nehezen indult és vontatottan haladt. Az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségû szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdô erôs lobbitevékenység sokáig eredményes volt, ami elvonta a pénzügyi forrásokat a korszerûbb, piacképesebb gazdasági szerkezet átalakításától. Az említett folyamatok következtében jelentôs gazdasági különbség (hátrány) alakult ki a megye és az országos gazdasági teljesítmények színvonala között, amelynek hatása az utóbbi évek kedvezôbb trendje ellenére is megjelenik a jelen idôszak mutatóiban. Kedvezô változás csak az utóbbi néhány évben következett be, amikor a növekedés mértéke elérte, illetve meghaladta az országos átlagos növekedési ütemet, s a folyóáras gazdasági teljesítménymutatók az éves inflációs rátát meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek. Ez a trendváltozás körül következett be, ezért egy árnyaltabb helyzetértékeléshez célszerûbb a válságévektôl eltelt idôszakot két szakaszra bontani: egy visszaesést, gazdasági pangást mutató távolabbi ( ), és egy növekedési, felzárkózó pályára álló közeli múltra ( ). A foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint 2007-ben fô, az elôzô évi fôhöz képest 0,2 százalékkal csökkent. A regisztrált munkanélküliségi ráta magas, ban 12 százalék, míg 2007-ben 13,8 százalék (az országos átlag ugyanekkor 7,5, valamint 7,4 százalék). A munkanélküliek száma 37,5 ezer fô, 12 százaléka a 311,9 ezer fôs országos mutatónak. Kedvezôtlenek az egyéb foglalkoztatási mutatók is. A éves korú lakosság aktivitási aránya 2007-ben 50,3 százalék (az országos átlag 54,9 százalék), a foglalkoztatási arány 43,4 százalék (az országos átlag 50,9 százalék). 9. GRAFIKA A kedvezôtlen gazdasági és foglalkoztatási mutatók megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. Ugyancsak a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2006-ban B.-A.-Z. megyében forint, ugyanekkor az országos átlag forint, a megyei átlag az országos átlag 88,3 százaléka. A havi nettó átlagkereset értéke forint, az országos átlag forint, a megyei 91,3 százaléka az országosnak. (Lásd: 9. grafika) Foglalkoztatási viszonyok Az alacsony szintû gazdasági mutatók következtében a megyében kedvezôtlen foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. A lakónépesség száma folyamatosan és fokozatosan csökken, január 1-jén fô, míg január 1-jén fô volt, azaz a két év alatt fôvel, 2,2 százalékkal csökkent. TOP

17 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 10. GRAFIKA A gazdaság szereplôi A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyû mûködô vállalkozások számának alakulását az utóbbi években az alábbi tendenciák jellemezték: A társas vállalkozások, ezen belül elsôsorban a jogi személyiségûek száma az utóbbi néhány évben folyamatosan növekszik. Legkedveltebb társasági forma a kft. Az egyéni vállalkozók száma a kevésbé kedvezô gazdasági és adózási feltételek miatt is folyamatosan csökken minden (fôállású, mellékállású, nyugdíjas) vállalkozói csoportban. 10. TÁBLÁZAT A piaci szféra gazdasági teljesítményét meghatározó adóalanyi körök Bevétel (társas vállalkozásoknál nettó árbevétel) Megnevezés millió Ft megoszlás millió Ft megoszlás Társas vállalkozások ,1% ,5% Egyéni vállalkozók ,0% ,7% Eva-alanyok ,9% ,7% Összesen ,0% ,0% TOP

18 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Az utóbbi években jelentôsen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme 2006-ban mérséklôdött, majd 2007-ben már csökkent. (Lásd: 10. grafika) A gazdaság szereplôinek teljesítménye A megye gazdasági teljesítményének alakulásában a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepük, 2007-ben az értékesítési bevétel 95,5 százalékát realizálták. A kiegészítô jellegû, elsôsorban szolgáltatói tevékenységet végzô egyéni vállalkozók részesedése 3,7 százalék, míg az eva szerint adózóké 0,7 százalék között a teljesítési arányok további eltolódása jellemzô a társas vállalkozások irányába. (Lásd: 10. táblázat) A megye gazdaságának az utóbbi években tapasztalt kedvezô növekedési üteme 2007-ben mérséklôdött, de a teljesítménymutatók növekedési indexei ez évben is magasabbak az országos mutatóknál. Elmaradnak viszont a bázisévben (2006/2005) elért növekedés ütemétôl és kevéssel a évi 8 százalék körüli inflációs ráta mértékétôl. ( között a megyében a nettó árbevétel 6,7 százalékkal, az export 12,7 százalékkal, míg a hozzáadott érték 6 százalékkal nôtt.) Megtérülési- és eredménymutatók A jövedelmezôségi és megtérülési mutatók 2007-ben a megyében magas szinten teljesültek, de a mutatók változásában jelentôs szerepe van a rendszeres üzleti-piaci tevékenységgel szorosan össze nem függô rendkívüli eredmény, továbbá az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege hatásának. Az adózás elôtti eredmény évi növekedési indexe Borsod- Abaúj-Zemplénben 144,1 százalék, országos szinten 125,7 százalék, de az említett tételek korrekciója után a (hozzáadott érték részét is képezô) korrigált üzleti eredmény növekedési indexe között B.-A.-Z. megyében 104,6 százalék, míg országos szinten 108,9 százalék. A jövedelemmutatók megyei, illetve országos szintû eltérô változásaiból adódik, hogy az árbevételre vetített adózás elôtti eredményszint B.-A.-Z. megyében, míg a szokásos vállalkozói eredményszint országosan kedvezôbb. (Lásd: 11. táblázat) 11. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók Megnevezés B.-A.-Z Index Index B.-A.-Z. m./ Országos megye 2007/ /2006 országos Nettó árbevétel, millió Ft ,7% ,5% 3 Export árbevétel, millió Ft , ,0% 4,6% Export/nettó árbevétel 33,5% 28,7% Belföldi értékesítés, millió Ft , ,1% 3,6% Hozzáadott érték, millió Ft , ,1 3,8% Adózás elôtti eredmény, millió Ft , ,7 4,3% Ebbôl: Üzleti eredmény, millió Ft , ,1 3,8% Pénzügyi eredmény, millió Ft , ,8-1,7% Szokásos vállalkozási eredmény (üzleti + pénzügyi eredmény), millió Ft , ,6 3,1% Rendkívüli eredmény, millió Ft , ,1 10,8% Egyéb bevételek (-) és ráfordítások (+) egyenlege , ,3 3,9 Korrigált üzleti tevékenység eredménye , ,9 3,8 Jövedelemszint 1: adózás elôtti eredmény/nettó árbevétel 6,8% 6,2% Jövedelemszint 2: szokásos vállalkozási eredmény/nettó árbevétel 4,2% 5,3% TOP

19 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Hatékonysági mutatók A korrigált üzleti tevékenység eredményének alacsony szintû növekedése miatt (104,7 százalék) a hozzáadott érték mutatója mérsékelt, összességében 106 százalékos növekedést mutat, amely azonban még mindig jelentôsen meghaladja az országos átlagot (102,1 százalék). A saját tôkére vetített hatékonysági mutatók (hozzáadott érték/saját tôke, hozam/saját tôke) alakulása kedvezôbb az országos átlagnál, ez azt is jelenti, hogy a megyében befektetett és mûködtetett saját tôke hatékonyságát tekintve jobb az országosnál. A vállalkozások vagyon(tôke)gyarapodását kifejezô saját tôke/jegyzett tôke aránya a megyében 241,6 százalék, elmarad az országos átlagtól (293,8 százalék), ami jelentôs részben a korábbi évek alacsony szintû megyei gazdasági teljesítményének a következménye. A társasági adóbevallások adatai szerint a mûködô külföldi tôke nem nôtt sem abszolút értékében, sem a jegyzett tôkére vetített arányaiban ban millió forint külföldi tôke mûködött a megyében, 2007-ben már csak millió forint. A jegyzett tôkének 27,6 százaléka külföldi eredetû, ugyanez országos szinten 46,8 százalék ben a megyei társas vállalkozások foglalkoztatási viszonyaiban nem 11. GRAFIKA mutatkozott számottevô javulás. A foglalkoztatott létszám 1258 fôvel, 1,3 százalékkal csökkent országosan a csökkenés 1,9 százalék. Az átlagbérek növekedése 8,3 százalék, ami közel megfelel a évi 8 százalékos mértékû inflációs rátának országos szinten az átlagbér 11,7 százalékkal nôtt. A évi átlagbér B.-A.-Z. megyében 1576,3 ezer Ft/fô/év, ami 86,1 százaléka az országos átlagnak. Az élômunka hatékonyságát kifejezô hozzáadott érték/létszám mutató 4970,6 ezer Ft/fô/év, ami elmarad az 5686,7 ezer Ft/fô/év országos átlagtól. (Lásd: 12. táblázat) 12. TÁBLÁZAT Megtérülési, hatékonysági és foglalkoztatási mutatók Megnevezés B.-A.-Z Index Index B.-A.-Z. m./ Országos megye 2007/ /2006 országos Hozam (adózott eredmény + amortizáció), millió Ft , ,2 4,2% Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft , ,6 4,4% Amortizáció, millió Ft , ,1 3,8% Hozzáadott érték, millió Ft , ,1 3,8% Saját tôke, millió Ft , ,5 3,2% Hozzáadott érték/saját tôke 51,6% 44,4% Hozam/saját tôke 27,6% 21,5% Jegyzett tôke, millió Ft , ,5 3,9% Saját tôke/jegyzett tôke 241,6% 293,8% Külföldi tôke, millió Ft , ,6 2,3% Külföldi tôke/jegyzett tôke 27,6% 46,8% Létszám, fô , ,1 4,3% Bérköltség, millió Ft , ,6 3,7% Átlagbér, ezer Ft/fô/év 1576,3 108,3 1831,3 111,7 Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô/év 4970,6 5686,7 TOP

20 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Ágazati szerkezet 12. GRAFIKA A megye ágazati szerkezetére (is) jellemzô néhány ágazat meghatározó szerepe. Kiemelkedô súllyal bír a vegyipar, az utóbbi években dinamikusan növekvô gépipar, továbbá a mintegy 8 9 százalékos hozzáadott érték arányt realizáló energiaipar, kohászat és az élelmiszeripar. A évi adatok szerint a vegyipar és a gépipar realizálta a nettó árbevétel 44,5 százalékát, az export 79,9 százalékát míg a hozzáadott érték 39,7 százalékát. Az energiaipar, a kohászat és az élelmiszeripar együttesen a nettó árbevételbôl 22,9 százalékkal, az exportból 14,3 százalékkal míg a hozzáadott értékbôl 26 százalékkal részesedett. (A kereskedelmi ágazat kiemelkedô teljesítménye nettó árbevételben 17,3, hozzáadott értékben 9 százalékos részesedéssel nem tekinthetô megyei sajátosságnak, mert a kereskedelmi ágazat minden megyében hasonló arányú teljesítéssel van jelen.) (Lásd: 13. táblázat, grafika) Az ágazati szerkezetû jövedelmezôségi mutatóknál is megjelenik az összevont mutatók elemzésénél említett sajátosság, mely szerint az adózás elôtti eredmény magas az országos átlagot is jelentôs mértékben meghaladó növekedési ütemében a rendkívüli eredmény, illetve az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege hatásának van meghatározó szerepe. Ezért a jövedelmezôség ágazati megítélésénél (is) az adózás elôtti eredménymutató helyett célszerûbb a szokásos vállalkozási eredmény, illetve a hozzáadott érték részét képezô korrigált üzleti eredmény alakulását figyelembe venni. 13. TÁBLÁZAT Teljesítménymutatók Nettó árbevétel Ágazatok Összeg, Megoszlás Index Összeg, Megoszlás Index Összeg, Megoszlás Index millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 millió Ft 2007/2006 Mezôgazdaság ,7% 108,1% ,2% 142,8% ,7% 120,6% Élelmiszeripar ,6% 99,9% ,3% 125,9% ,1% 104,4% Vegyipar ,4% 109,6% ,1% 112,8% ,1% 120,9% Kohászat ,2% 118,2% ,0% 117,5% ,6% 111,4% Gépipar ,1% 99,7% ,8% 111,8% ,6% 84,2% Energiaipar ,1% 134,1% 134 0,0% 131,4% ,3% 96,7% Építôipar ,6% 95,7% ,4% 190,1% ,9% 106,5% Kereskedelem ,3% 106,5% ,5% 129,3% ,0% 107,7% Közlekedés ,7% 104,0% ,6% 135,5% ,9% 112,5% Nem anyagi ágak ,1% 83,8% ,2% 18,2% ,8% 110,9% Egyéb ágazatok ,2% 90,0% ,0% 109,0% ,9% 88,7% Gazdasági ágazatok összesen ,0% 106,7% ,0% 112,7% ,0% 106,0% Nemzetgazdaság ,5% ,0% ,1% B.-A.-Z. megye/nemzetgazdaság 3,9% 4,6% 3,8% Vegyipar + gépipar ,5% 105,4% ,9% 112,4% ,8% 106,2% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,5% 107,7% ,1% 141,8% ,2% 105,8% Vegyipar + gépipar + élelmiszeripar + kohászat + energiaipar ,4% 110,4% ,2% 113,2% ,7% 105,3% B.-A.-Z. megye az 5 kiemelt ágazat nélkül ,6% 99,7% ,8% 104,9% ,3% 107,3% Export Hozzáadott érték TOP

21 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 13. GRAFIKA Az említett rendkívüli eredmény és az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének a hatása néhány ágazatra koncentrálódik. A rendkívüli eredmény az energiaiparban (rendkívüli bevételként elszámolt apport felértékelés), míg az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének hatása elsôsorban a kiemelt nagy ágazatokban, a vegyiparban, a gépiparban és az energiaiparban jelentkezik. Hatékonysági, foglalkoztatási mutatók Mind a két mutató esetében a vegyipari ágazat eredménye a meghatározó, a millió forint szokásos vállalkozási (üzleti + pénzügyi) eredményébôl millió forintot, 54,2 százalékát teljesítette, míg a millió forintos korrigált üzleti eredménybôl 45 százalékot, millió forintot. A korrigált üzleti eredményen belül nagyobb részesedés jut más ágazatoknak is, például az élelmiszeripar 19,9, a gépipar 10,5, az energiaipar 7,9, a kohászat pedig 5,5 százalékos. (Itt is megjelenik a kereskedelmi ágazat 6,2 százalékos részesedésével.) (Lásd: 14. táblázat) A befektetett tôkére, illetve a foglalkoztatott létszámra számított hatékonysági mutatók ágazatonként jelentôs szóródást mutatnak, részben az elért teljesítmény szintjétôl függôen, részben az egyes ágazatok tôke-, élômunka-igényességétôl. A tôkeigényesebb ágazatoknál (például vegyipar, energiaipar) viszonylag alacsonyabb a saját tôke, ugyanakkor magasabb a foglalkoztatott létszám hozzáadott érték hozama, míg az élômunka-igényesebb ágazatoknál (például kereskedelem) magasabb a befektetett saját tôke, ugyanakkor alacsonyabb a foglalkoztatotti létszám hatékonysága. A társas vállalkozások által foglalkoztatott létszám 1258 fôvel, 1,3 százalékkal csökkent, országos szinten a 14. TÁBLÁZAT Eredmény- és jövedelmezôségi mutatók Ágazatok Szokásos vállalkozási (üzleti + pénzügyi) eredmény Index /2006 Rendkívüli eredmény Index /2006 Adózás elôtti eredmény Index /2006 Szokásos vállalkozási eredmény/ nettó árbevétel 2007 Jövedelmezôség Korrigált üzleti eredmény Mezôgazdaság ,8% ,2% ,8% 10,1% ,8% Élelmiszeripar ,3% ,2% ,5% -1,3% ,2% Vegyipar ,3% ,5% ,2% 8,6% ,0% Kohászat ,3% ,4% ,7% 2,7% ,9% Gépipar ,7% ,5% ,9% 1,7% ,4% Energiaipar ,1% ,4% ,9% 1,8% ,2% Építôipar ,5% ,3% ,6% 5,1% ,9% Kereskedelem ,0% ,6% ,4% 2,1% ,1% Közlekedés ,9% ,1% ,9% 4,2% ,6% Nem anyagi ágak ,8% ,9% ,2% 6,8% ,7% Egyéb ágazatok ,4% ,4% ,3% 2,6% ,8% Gazdasági ágak összesen ,0% ,2% ,1% 4,2% ,9% Nemzetgazdaság ,6% ,1% ,7% 5,3% ,0% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 2,9% 3,1% 9,1% 10,8% 3,7% 4,3% 2007 Korrigált üzleti eredmény/ nettó árbevétel 2007 TOP

22 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról csökkenés 1,9 százalék. Az ágazatok többségére a foglalkoztatotti létszám csökkenése a jellemzô, kevés az olyan ágazat, ahol a vállalkozások növelték a foglalkoztatottságot. A legnagyobb foglalkoztató ágazatok a kereskedelem, a gépipar, a kohászat és a meglehetôsen heterogén összetételû, úgynevezett nem anyagi ágazatok. Az 1576 ezer Ft/fô/év megyei átlagbér összefüggésben a megye és az országos gazdasági teljesítmények különbségével alacsonyabb, 86,1 százaléka az 1831 ezer Ft/fô/év országos átlagnak. Az átlagbérek tekintetében az egyes ágazatok között jelentôs különbségek vannak, legmagasabb a vegyiparban és az energiaiparban (2953 ezer Ft/fô/év, illetve 2550 ezer Ft/fô/év), valamint a gépiparban, kohászatban és élelmiszeriparban. Az átlagbérek megyei növekedési indexe infláció körüli (8,3 százalék), elmarad az országos szintû 11,7 százalékostól. Legnagyobb mértékben az úgynevezett nem anyagi ágazatban, a közlekedésben, a vegyiparban és az építôiparban nôttek a bérek. (Lásd: táblázat) 15. TÁBLÁZAT Hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték összeg, millió Ft Hozam (adózott eredmény + amortizáció) összeg, millió Ft Saját tôke összeg, millió Ft Foglalkoztatott létszám Fô Megoszlás Átlagbér, ezer Ft/fô/év évi fajlagos mutatók Hozzáadott érték/ saját tôke, ezer Ft/millió Ft Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô Hozam/ saját tôke, ezer Ft/fô Mezôgazdaság ,0% Élelmiszeripar ,2% Vegyipar ,4% Kohászat ,5% Gépipar ,4% Energiaipar ,4% Építôipar ,2% Kereskedelem ,0% Közlekedés ,5% Nem anyagi ágak ,8% Egyéb ágazatok ,7% Gazdasági ágazatok összesen ,0% Nemzetgazdaság B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,8% 4,2% 3,2% 4,3% 86,1% 116,3% 87,4% 128,4% 16. TÁBLÁZAT 175x90 Foglalkoztatási mutatók Ágazatok Bérköltség Összeg, Megoszlás millió Ft Létszám Fô Megoszlás Index 2007/2006 Átlagbér Összeg, Index ezer Ft/fô/év 2007/2006 Mezôgazdaság-erdôgazdálkodás ,0% ,0% 96,5% ,3 Élelmiszeripar ,2% ,2% 90,8% ,8 Vegyipar ,8% ,4% 97,3% ,7 Kohászat ,6% ,5% 105,1% ,6 Gépipar ,1% ,4% 101,1% ,3 Energiaipar ,5% ,4% 76,4% ,2 Építôipar ,6% ,2% 100,1% ,1 Kereskedelem ,0% ,0% 102,3% ,4 Közlekedés ,1% ,5% 96,7% ,6 Nem anyagi ágak ,6% ,8% 102,6% ,7 Egyéb ágazatok ,3% ,7% 94,0% ,2 Gazdasági ágak összesen ,0% ,0% 98,7% ,3 Országos összesen ,1% ,7% B.-A.-Z. megye/nemzetgazdaság 3,7% 4,3% 86,1% TOP