Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának évi teljesítménye

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának. 2011. évi teljesítménye"

Átírás

1 NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának évi teljesítménye december 6.

2 Az észak-magyarországi régióban található Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe négyzetkilométer évben a lakosság száma fő volt, ami 6,5 százalékkal ( fővel) kevesebb a évinél. Az utóbbi hat évben az ország lakossága 1,2 százalékkal ( fővel) csökkent. Megyénkben a lakosság számának visszaesése az országosnál jóval 5,4 százalékkal nagyobb mértékű. A kedvezőtlenebb megyei arány kialakulását elsősorban az elvándorlás (akár országhatáron túlra) befolyásolta. A fogyásban szerepet játszik a gazdasági teljesítmények eltérő mértékű, kedvezőtlenebb változása is, más régiókhoz képest. A gazdasági mutatók visszaesése miatt a foglalkoztatási lehetőségek is szűkebbek, ami nagyban hozzájárul a migrációhoz. 2,7 százalékkal) az előző évhez képest. A KSH legfrissebb adatai szerint megye 6,8 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 5,7 százalékos részarányával évben 1.130,6 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 4,2 százaléka. A bruttó hazai termék megyei és országos szinten egyaránt kismértében nőtt (1,9 illetve A válság az átlagosnál súlyosabban érintette megyénket, a évben előállított bruttó hazai termék nem éri el a válságot megelőző évi szintet, annak mindössze 96,3 százaléka. Ezzel szemben országosan ugyanebben az időszakban már 5,6 százalékos növekedés tapasztalható. A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint A válság miatt év óta folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak száma, míg országosan évben már kismértékű növekedés mutatkozik évben főt foglalkoztattak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, amely a évi értéknél fővel (7,5 százalékkal) kevesebb. Pozitív irányba mutat, hogy a foglalkoztatás évenkénti csökkenése lelassult. Míg évben fővel alkalmaztak kevesebbet, mint egy évvel korábban, addig évben már csak 800 fős csökkenés mutatható ki. Országosan a foglalkoztatás visszaesése nem volt ilyen mértékű, a 2011-ben alkalmazásban állók száma köszönhetően ezen év növekményének 2,9 százalékkal marad el a évitől. 1

3 A megye hátrányos helyzetét mutatja, hogy a foglalkoztatási arány (a munkaképes korúak közül az alkalmazásban állók aránya) az előző öt évben rendre 7-8 százalékponttal elmarad az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta is évről-évre emelkedik, 2011-ben a regisztált munkanélküliek aránya 17,8 százalék volt, amely 6,9 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A gazdaság szereplői A gazdasági társaságok száma 2011-ben 0,4 százalékkal emelkedett. Az üzleti szféra társas vállalkozásain túl számba vettük azon nonprofit szervezetek számának alakulását, változását, amelyek végső fogyasztóként a fizetőképes kereslet alakulásánál játszanak meghatározó szerepet: önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, társasházak stb. A több mint 1600 társasházat melyek korábban jogi személyiség nélküli társaságoknak minősültek 2011-ben átsorolták a nonprofit szervek közé. A versenyszféra szereplői A megye gazdasági teljesítményének alakulásában döntő szerepet játszó azon társas vállalkozások száma is 0,4 százalékkal emelkedett, melyek a társasági adó, vagy EVA hatálya szerint adóztak. Ezen belül nőtt a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok száma 5,1 százalékkal. Ugyanakkor tovább csökkent 8,5 százalékkal az elsősorban belföldi piacon érdekelt betéti társaságok száma és ezzel párhuzamosan részarányuk is. A nyilvántartott egyéni vállalkozók számának csökkenése évben átmenetileg megállt, mivel összességében 1,2 százalékos növekedés mutatható ki az előző évek csökkenő tendenciáival ellentétesen. Kedvezőtlen a főállású egyéni vállalkozók számának további 4 százalékos csökkenése. Ugyanakkor évben a munkaviszony mellett tevékenykedőknél 6 százalékos, míg a nyugdíjas egyéni vállalkozóknál 2 százalékos növekedés mértéke. 2

4 A versenyszféra szereplőinek teljesítménye Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének alakulásában továbbra is meghatározóak a társas vállalkozások, hiszen 2011-ben a megyében képződött bevétel 96,4 százalékát realizálták. A válság és a törvényi változások által jobban sújtott, elsősorban belföldi piacon érdekelt egyéni vállalkozások és az egyszerűsített vállalkozói adózást alkalmazók szerep vállalása a évi megyei teljesítményekben tovább mérséklődött. Az egyéni vállalkozók 3,3 százalékos bevétel növekedése folyóáron elmarad az inflációs rátától (3,9 százalék). Az EVA adóalanyok 2011-ben az előző évi bevételek 98,5 százalékát realizálták. Ezzel szemben a társas vállalkozások nettó árbevétele 13,2 százalékkal nőtt az export piacok élénkülése és a devizaárfolyamok évi további emelkedése miatt. 3

5 Az adóbevételek alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyéni és társas vállalkozásai, valamint a magánszemélyek évben 154,3 milliárd Ft adóbevétellel járultak hozzá a közös kiadásokhoz a kiemelt adó- és járulék nemekben, ami az előző évhez képest 12,7 százalékos visszaesést mutat. Ha a nettó általános forgalmi adót amely az utóbbi öt évben háromszor negatív értéket vett fel figyelmen kívül hagyjuk, valósabb képet kapunk a megye éves adóteljesítményének alakulásáról, változásáról évben 28 milliárd forint negatív ÁFA nélkül a megyében 182,4 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ami 2,6 százalékkal haladja meg a évi ÁFA nélküli bevételeket. A évi kiemelt adóbevételek alakulásánál, változásánál az utóbbi két évben meghatározóvá váltak a törvényi változások és kormányzati intézkedések valamennyi adónemet érintően. A magánnyugdíj pénztári befizetéseket 2010 novemberétől átirányították a költségvetésbe, ami 10 százalék feletti járulék bevétel növekedést eredményezett. Európai Uniós határozat alapján a pénzügyileg ki nem egyenlített beszerzésekre felszámított általános forgalmi adót ki kellett utalni. E miatt év végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint három milliárd forinttal nőtt a kiutalt ÁFA. A évben lecsengő gazdasági-pénzügyi válság után évben monetáris válság következett be, ami együtt jár az európai uniós országok egy részének eladósodottságával, költségvetési hiányának növekedésével, az EURO elértéktelenedésével, a dollárral szemben. A válság begyűrűzött a reálgazdaságba is. A gazdasági növekedés lelassult, megtört az unióban. Többek közt a legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél, Németországnál is. A forint állandósult leértékelődése a kulcsvalutákhoz (EURO, USA dollár, svájci frank) képest rekord méreteket öltött. A forint gyengülése miatt deviza hitelt felvevő magánszemélyek, önkormányzatok és gazdálkodó szervezetek fokozatosan eladósodtak. Sokan fizetésképtelenné váltak. E miatt a belső fogyasztás visszaesett, ami óhatatlanul együtt jár a foglalkoztatás, jövedelem kiáramlás, valamint a termelés visszaesésével. A költségvetési szervek alkalmazottai február és április hóban összességében 98 ezer Ft-os egyszeri juttatást kaptak, melynek adó- és járulék vonzata számottevő volt évben ilyen jellegű juttatást nem kaptak az ebben a szférában foglalkoztatottak évben megjelent az SZJA adatokban a szuperbruttósítás és a sáveltolás, valamint a TB adónemnél a foglalkoztatói 3 százalékos egészségbiztosítási járulék csökkenés hatása évben pedig életbe lépett a 16 százalékos egykulcsú SZJA, valamint a gyermekkedvezményt újra igénybe vehették az 1 és 2 gyermek után is és a 3 gyermekeseknél az igénybe vehető kedvezmény összegét többszörösére emelték. A két kulcsos rendszer megszűnésével 4

6 - az egy kulcsos adó bevezetése következtében okafogyottá vált az adóterhet nem viselő járandóságok összevont adóalapba való beállítása, ami SZJA bevétel kisesést okoz a korábbi évekhez képest től az ingatlan bérbeadás után is igénybe vehető a megemelt gyerekkedvezmény, mivel azt a külön adózó jövedelmek közül kiemelték és átsorolták az összevont adóalapba. Az utóbbi években a törvényi változások olyan mértékben eltérítik az adóbevételeket, hogy a reálgazdasági folyamatok hatása, nem követhető nyomon. A 2011 évi SZJA visszaesésében a törvényi változások a meghatározóak. A kormányzati intézkedések és a foglalkoztatás romlása is adóbevétel csökkentő hatású volt. Az egyszerűsített vállalkozói adó bevételek a megyében és országosan is bázis szint alatt teljesültek ben az EVA mértéke 25 százalékról 30 százalékra emelkedett. A belső fogyasztás visszaesése és az adómértékének emelése miatt 10 százalékkal kevesebben alkalmazták ezt az adózási formát. A társasági adóbevételek is bázis szint alatt maradtak a megyében és országosan is egyaránt, a jövedelmezőség romlása és törvényi változások együttes hatására. Egyre szélesebb körben éltek az alacsonyabb adómérték alkalmazásával, mivel enyhítették a korábbi szigorúbb igénybevételi feltételeket, amelyek a 16 százalékos adómértékhez kötődtek. Országos szinten a végső fogyasztást terhelő ÁFA befizetés jelenik meg, míg a megyei pénzforgalom egy közbenső állapotot tükröz, amiben az egyes társaságok gazdasági folyamatokban betöltött szerepe jelenik meg. Az erősen export orientált megyékben egyre gyakrabban előfordul, hogy az ÁFA bevétel negatívvá válik, mivel a kivitel a törvény szerint adómentes értékesítésnek minősül, ugyanakkor a kapcsolódó beszerzésekre felszámított ÁFA visszaigényelhető. Ezen kívül a belföldi fogyasztás, értékesítés mérséklődése, valamint az export és a beruházások is elősegítették az ÁFA bevételek további csökkenését. 5

7 A társas vállalkozások gazdasági teljesítményének alakulása év között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évvel bezárólag töretlen volt a fejlődés. A nettó árbevétel, ezen belül az export és belföldi értékesítés növekedési üteme meghaladta az országos átlagot, és évig az inflációs ráta mértékét is. A jövedelmezőség is kedvezően alakult. Az adózás előtti eredmény, azon belül az üzleti eredmény növekedési üteme jóval országos átlag feletti volt. Beindult egy felzárkózási folyamat év III. negyedévtől a gazdasági tényezők kedvezőtlenné váltak. A pénzügyi-gazdasági válság a megyében már évben éreztette a hatását. A válság hamar begyűrűzött, mivel a megye gazdasága nyitott az export és import magas részaránya miatt. Az export részaránya az utóbbi öt évben 31 és 44 százalék között mozgott és importból származott az ÁFA bevallások alapján ugyanebben az időszakban a beszerzések egy ötöde egy hatoda. Az országos tendenciákkal ellentétesen évben csökkent a nettó árbevétel és ezen belül az export, valamint a hozzáadott érték. Az eredményességi mutatók visszaesése az országos átlagnál jóval nagyobb arányú volt (adózás előtti eredmény és azon belül az üzleti eredmény is) évben tovább romlottak a megyei teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatók és a válság hatása időbeli eltolódással már nemzetgazdasági szinten is megmutatkozott a teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatók visszaesésében évben megkezdődött a válságból való kilábalás. Megyei és országos szinten is növekedett a nettó árbevétel, a hozzáadott érték, az adózás előtti eredmény és foglalkoztatás is az előző évhez képest. Megyénkben kedvező a évi nettó árbevétel és hozzáadott érték 4,9 százalékos rátát meghaladó mértékű emelkedése. Ugyanakkor a belső fogyasztás csökkenését jelzi, hogy a belföldi értékesítés folyóáron előző évi szinten teljesült, míg országosan 2,5 százalékos elmaradás volt évben tovább javultak a gazdasági teljesítmények megyei és nemzetgazdasági szinten egyaránt, mivel a nettó árbevétel és a hozzáadott érték a 3,9 százalékos inflációs rátát meghaladó mértékben növekedtek. Pozitív jelenség, hogy megyénkben a válságot követően először évben haladta meg a nettó árbevétel folyóáron 13,5 százalékkal a évit. A belföldi értékesítés és hozzáadott érték még nem érte el a válságot megelőző értéket. Reálértéken növekedés azonban a megyében és országosan egyelőre még nem következett be. Ehhez folyóáron 2011.évben 30 százalékkal kellet volna növekednie a nettó árbevételnek, a belföldi értékesítésnek és hozzáadott értéknek. A évi belföldi értékesítés a megyében és országosan is folyóáron emelkedett az előző évhez képest, de elmarad a 3,9 %-os inflációs rátától. 6

8 Összességében kedvezőtlen hatású hogy a forint kedvezőtlen pozíciója 2011 évben sem változott meg a fontosabb devizákhoz képest. A kulcs-devizák közül az USA dollár a évi 173 Ft-os árfolyamról év végére 241 Ft-ra (39,4 százalékkal), az euro 253 Ft-ról 311 Ftra (22,8százalékkal), míg a svájci frank 152 Ft-ról 256 Ft-ra (67,9 százalékkal) emelkedett. (Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank interneten közzétett hivatalos deviza középárfolyamai alapján vettük figyelembe.) Folyóáron a évi export megyei szinten 49,6 százalékkal, míg országos szinten 29,4 százalékkal magasabb a évinél. A megyei export évet követően 2011-ben volumenében is nőtt, mivel a növekedés mértéke jóval meghaladja az USA dollár és az euro forint árfolyam emelkedését (index=2011/2007 év). Nemzetgazdasági szinten az euroban kötött ügyleteknél is egyértelmű az export mennyiségi növekedése ben is belső fogyasztást mérséklő hatású az import termékek áremelkedése a devizaárfolyamok emelkedése miatt. Az euro árfolyama 2011 év végére 11,6 százalékkal, az USA dollár 15,4 százalékkal, a svájci frank 14,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A deviza hitelt igénybe vevők év nagy részében kevesebb jövedelmet tudtak fordítani fogyasztásra a folyamatosan növekvő hiteltörlesztések miatt. A belső fogyasztás csökkenését mutatja, hogy folyó áron a évi belföldi értékesítés megyei szinten 4,7 százalékkal elmarad évitől. Ezzel szemben ugyanezen időszakban országosan a belföldi értékesítés folyó áron már 3,4 százalékkal nőtt. A 2011 évi megyei belföldi értékesítés - az évenkénti inflációt figyelembe véve - reálértéken 34,7 százalékkal elmarad az öt évvel ezelőtti teljesítéstől. Országosan valamivel kisebb 26,6 %-os az elmaradás, ami szintén jelentős. Időközben a gazdálkodóknál belépő és jellemző körbetartozások, valamint a költségvetési szervek forráshiánya is mérsékelte a belső fogyasztást. A reáljövedelmek az utóbbi négy évben jelentős mértékben csökkentek. A működő társas vállalkozások átlagbérének évi növekedése évhez képest 12,5 százalékponttal elmarad a 30 százalékos inflációs rátától. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete évben a KSH adatai alapján évhez képest 16,8 százalékkal nőtt, míg a havi nettó átlagkereset 25,1 százalékkal. Ez arra utal, hogy csökkent a keresetek adóterhelése. (Adatforrás: Statisztikai Tájékoztató, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4, valamint 2007/4 száma) Országos szinten is hasonló nagyságrendű, 11,6 százalékos az átlagbérek elmaradása. (A KSH mérése szerint országos szinten a havi átlagkereset a versenyszférában évben 16,6 százalékkal nőtt a válságot megelőző évhez képest, míg a közszférában 4,9 százalékkal csökkentek az átlagkeresetek. A közszférában január 1-től nem volt béremelés és időközben több lépcsőben megszüntették a 13. havi juttatást, továbbá a nyugdíjasok 13. havi ellátását is.) Az elemzés tárgyát képező időszakban, évek között a törvényi változások öszszességükben kedvező hatásúak voltak különösen az utóbbi két évben. Csökkent a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az SZJA hatálya alá tartozó magánszemélyek és egyéni vállalkozók adóterhelése. Ez mindenképpen saját forrás bővülést eredményezett a vállalkozásoknál, valamint e miatt a fizetőképes kereslet is bővült. A foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék 3 százalékponttal csökkent. Megszűnt 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás. A társas vállalkozásoknál a pozitív adóalapra vetített társasági adó csökkent az utóbbi két évben az adó mértékének csökkenése miatt: 2007-ben 15,8 százalék, 2008-ban 15,3 százalék, 2009-ben 15,7 százalék, 2010-ben 14,1 százalék, 2011-ben 10,8 százalék 7

9 A személyi jövedelmeket terhelő átlagos adó terhelés a megyében évhez képest 16,2 százalékról 2010-ben 13,9 százalékra, míg 2011-ben 12,2 százalékra csökkent. (Országos szinten 18,8 százalékról 2010-ben 16,6 százalékra, míg 2011-ben 13,8 százalékra mérséklődött) Kedvezőtlen hatású volt az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya szerint adózó úgynevezett EVA adóalanyoknál az adó mértékének többszöri emelése, valamint kereslet mérséklő hatású volt az ÁFA kulcsának 20 százalékról 25 százalékra történő emelése is. A megyei gazdasági teljesítményeket a nettó árbevételnél jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból előállított, új értéket mérő hozzáadott érték (nem tartalmazza az anyagés anyagjellegű költségek halmozódását). A válságból való kilábalásra utal, hogy a hozzáadott érték megyénkben 2011-ben a 3,9 százalékos inflációs rátát 0,6 százalékkal meghaladóan nőtt az előző évi bázison. Kedvezőtlen jelenség, hogy a válságot megelőző évhez képest évben a hozzáadott érték folyó áron még 4,3 százalékkal alacsonyabb, amivel szemben nemzetgazdasági szinten már 13,9 több új értéket állítottak elő. A megyei csökkenés oka, hogy a évi korrigált üzleti eredmény a évinek mindössze 55,9 százaléka, ezáltal a évi korrigált üzleti eredmény hozzáadott értéken belüli részaránya 13,1 százalékkal elmarad a évitől (31,5 százalékról 18,4 százalékra csökkent). Országosan ezzel szemben azonos a két évi részarány (30,7 százalék). (A korrigált eredmény az üzemi eredmény egyéb ráfordításokkal növelt és egyéb bevételekkel csökkentett értéke.) Jövedelmezőség alakulása között A megyei társas vállalkozások jövedelmezőségének alakulása, változása a válság éveiben rendkívül hullámzó, egyenetlen. A mélypontot a évi eredmény jelentette. Az adózás előtti eredmény ( millió Ft) valamint az üzleti és pénzügyi tevékenység eredményét összegző szokásos vállalkozási eredmény ( millió Ft) először a megyében negatívvá vált. A nagyarányú jövedelmezőség romlás, az eredmények negatívvá válása a vegyipari és kohászat-fémmegmunkálás ágazatban működő nagy vállalkozásokat érintette évben azonban már kedvező elmozdulás tapasztalható, mivel a vállalkozások összességében újra pozitív eredményt értek el. Az adózás előtti eredmény millió Ft, míg a szokásos vállalkozási eredmény millió Ft volt. 8

10 2011 évben a vállalkozások adózás előtti eredményként mindössze 1415 millió Ft nyereséget realizáltak. A szokásos eredmény ismét negatívvá vált az üzleti eredmény 30 százalékos visszaesése miatt. Nagyarányú a jövedelmezőség romlás a meghatározó ágazatok közül a vegyiparban és az energiatermelés, víztermelés és hulladékgazdálkodás területén, amit a többi eredmény javulással érintett - ágazat csak részben tudott ellensúlyozni. A megyei nyereséges vállalkozások eredménye az utóbbi három évben évről-évre folyamatosan javult, míg a veszteség a nyereség változását meghaladó nagyságrendben évet kivéve folyamatosan nőtt. A veszteség a 2011 évben 31,6 milliárd forinttal, több mint 40 százalékkal emelkedett. Nemzetgazdasági szinten hasonlóak a tendenciák csak változás mértéke tér el. A társaságok működtetésénél, fejlődésénél meghatározó a saját források rendelkezésre állása, bővülése, vagy szűkülése. A pénzügyileg realizált árbevételben megtérülő tiszta forrás elemeket tartalmazó hozam-mutató a társasági adó megfizetése után megmaradó adózott eredményből és az amortizációból áll, ami a tárgyi eszközök beruházása után több éven keresztül térül meg. A nagyarányú jövedelmezőség romlás miatt a hozam-mutató is nagymértékben visszaesett a válság éveiben. 9

11 A hozam 2011-ben a megyében 4 százalékkal, míg országosan 4,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az adózott eredmény nagyarányú visszaesését az amortizációs ágon képződő saját forrás növekedése nem tudta ellensúlyozni. A permanens, folyamatos válsághatások súlyosan érintik a saját források újra termelődését. A hozam folyóáron meg sem közelítette az utóbbi négy évben a válságot megelőző évi értéket. Megyénkben az utóbbi négy évben, között képződő hozama a válságot megelőző 2007 évi értéknek százaléka között mozgott. Országosan ennél kisebb mértékű a hozam visszaesése a válság éveiben, százalék között alakult 2007-hez képest. A hozam visszaesése megnehezíti a külső források, hitelek bevonását is, mivel a hitel felvételének egyik lényeges eleme a saját források, vagyontárgyak megfelelő szintű rendelkezésre állása. Az évek óta tartó, az elvártnál jóval alacsonyabb saját forrás képződés, nemcsak a szükséges fejlesztések elmaradását veszélyezteti, hanem a vállalkozások normál működtetését is. Az erőforrások alakulása között A saját források szűkülése esetén ami a válság éveiben be is következett - segíthet a társaságok feltőkésítése a tulajdonosi oldalról, ami a jegyzett tőke (külföldi tőke) emelésében nyilvánul meg. Előrelépés 2011 évben, hogy a saját tőke ha kismértékben is 1,7 százalékkal meghaladja a válságot megelőző 2007 évi értéket. A változás annak ellenére következett be, hogy az adózott eredmény a jövedelmezőség romlás miatt 9,2 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest. Ezt a kiesést ellensúlyozta a tulajdonosok évi 32,3 milliárd forintos tőke emelése, melynek 74 százaléka külföldi tőke növekedéséből adódik, néhány adózó egyedi tételének köszönhetően. Így a jegyzett tőke 7,6 százalékkal, míg a külföldi tőke 21,5 százalékkal nőtt évhez képest. A beruházásoknál a válság hatásai késleltetetten jelentkeznek, mivel a korábbi években beindított beruházások főként a tárgyi eszköz igényes ágazatoknál mint a vegyipar, energiaipar több év alatt valósulnak meg, termelésbe állításuk többnyire áthúzódott a válság idejére is. A mélypont Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évben volt, amikor is a tárgyévi beruházások értéke 9 százalékkal csökkent a évihez képest. 10

12 A válság hatások mérséklődésére utal a fejlesztések élénkülése az utóbbi két évben. A tárgyévi beruházások évben 27,6 százalékkal, míg évben 13,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Kedvező, hogy a beruházások értéke 2010-ben 19,6 milliárd forinttal, míg 2011-ben 38,5 milliárd forinttal haladják meg a 2007 évi értéket. Az elmúlt öt év átlagában a jegyzett tőke hozadékaként kifizetett osztalék négytizedét a külföldi befektetők részére, míg százalékát belföldi társaságok és magánszemélyek részére fizették ki. Foglalkoztatás A válság a foglalkoztatásban is éreztette hatását. Az évek óta súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő és más fejlettebb régiókhoz, megyékhez viszonyítva kedvezőtlenebb foglalkoztatási mutatókkal (aktivitási-, illetve foglalkoztatási arány, aktivitási ráta) rendelkező megyénkben az utóbbi két évben javult a foglakoztatás, vagyis az növekedési pályára állt évben fővel (5,1 százalékkal), 2011-ben 5426 fővel (5,8 százalékkal) nőtt a foglalkoztatott létszám az előző évi bázishoz képest. Áttörést jelentett a foglalkoztatásban is a 2011 év, mivel 875 fővel magasabb a létszám a válságot megelőző 2007 évinél, ahol az alkalmazottak száma volt. 11

13 Rendkívül kedvezőtlen a gazdasági növekedés, belső fogyasztás élénkülése szempontjából, hogy a versenyszférában a bérfejlesztések nem infláció követőek. Az átlagbéreknek ben legalább 30 százalékkal magasabbaknak kellene lenniük 2007 évihez képest, hogy reálbér növekedést lehessen kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a versenyszféra alkalmazottai a válság éveiben az elért teljesítményekhez képest még inkább alul fizetettek évi gazdasági teljesítmények alakulása ágazatonként A megye gazdaságának ágazatok szerinti sajátosságai érdemben évben sem változtak. Továbbra is jellemző az erős ágazati differenciáltság, ami annyit jelent, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg az ágazati trendeket. Meghatározó iparágaknak azokat tekintjük, amelyeknek a megyei teljesítményekből való részesedése 10 százalékon felüli. A vegyipar részesedése valamennyi teljesítmény kategóriában 10 százalék feletti hosszú évek óta. A nettó árbevétel mutató esetében a vegyiparon kívül (28 százalék) még 10 százalék feletti részarányt képvisel a gépipar (23,5százalék) és a kereskedelem (15,0 százalék). Az exportból származó összes bevétel 85 százaléka két meghatározó ágazatban, a vegyiparban és a gépiparban keletkezett. A belföldi értékesítés hat tizedét három ágazat, a vegyipar, az energia-, víztermelés-, és hulladékgazdálkodás, valamint a kereskedelem realizálta. A hozzáadott érték csaknem kétharmadát a vegyipar, kohászat, gépipar, energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás, valamint a nem anyagi ágazatok adják (Az egyes ágazatok részaránya 10 százalék és 17,7 százalék között mozog.) A válságot követően az utóbbi két év jelentette az igazi áttörést a gazdasági teljesítmények alakulásánál, az ágazatok többsége növekedési pályára állt. A kiemelt ágazatok négyötöd részénél inflációs rátát (3,9 százalék) meghaladó ütemben nőtt 2011-ben nettó árbevétel az export és a belföldi értékesítés. A hozzáadott érték mutatónál előző évhez képest is előrelépés történt, míg 2010 évben az 2009-hez viszonyítva csak az ágazatok 40 százalékánál volt növekedés, addig 2011-ben már a kiemelt ágazatok héttizedénél mutatható ki inflációs rátát meghaladó ütemű növekedés. 12

14 Ki kell emelni, hogy korábban húzó ágazatnak minősülő kohászat gazdasági teljesítménye folyamatosan jelentős mértékben javult. A 2011 évi nettó árbevétel 35 százalékkal, az export 44 százalékkal, míg a hozzáadott érték 74 százalékkal emelkedett 2009 évhez képest. Jelenleg a megyei gazdaság nagy vesztese az egyre csökkenő teljesítményű energiaipar, ahol 2011-ben a nettó árbevétel 25 százalékkal, míg a hozzáadott érték 20 százalékkal esett vissza az utóbbi két évben. Ebben a tendenciában meghatározó, hogy a megyében folyamatosan leépülnek a szenes erőművek. Az elemzés során a évi ágazati teljesítményeket egyaránt viszonyítottuk az előző évhez és a válságot megelőző évhez is. A korábban húzó ágazatnak minősülő fémfeldolgozás (kohászat) ágazatnak az utóbbi két évben javultak a gazdasági mutatói, de még mindig nem érik el a válság előtti teljesítményeket ben az általuk elért nettó árbevétel 80 százaléka, az export a 88 százaléka, a belföldi értékesítés pedig 68 százaléka a évinek évi hozzáadott érték folyó áron már 11 százalékkal több a 2007 évinél. Az energiaipar 2011 évi nettó árbevétele a évinek mindössze kilenctizede. A nettó árbevétel évben az előző évhez képest folyó áron, infláció feletti mértékben növekedett majd minden ágazatban. A növekedés mértéke összességében 13,2 százalékos volt. Nagyarányú, 20 százalék feletti növekedés mutatható ki a mezőgazdaságban, a vegyiparban, a kohászatban, a gépiparban és a közlekedésben. Visszaesés jelentkezett a szintén meghatározó a belső fogyasztás visszaesése miatt leginkább érintett energia-, víztermelés, és hulladékgazdálkodás területén, nem anyagi ágaknál, valamint az egyéb ki nem emelt ágazatoknál (ez utóbbi körbe tartozik a bányászat, textilipar, fa-papír és bútoripar, nem fém ásványi termékgyártás, vendéglátás, valamint az egyéb feldolgozóipar). A nettó árbevétel előző évhez mért több mint 10 százalékos növekedését az export 30 százalékos emelkedése okozta, a belföldi értékesítés mindössze 2,5 százalékkal nőtt a belső fogyasztás folyamatos visszaesése miatt. Az összesen 304 milliárd Ftos export növekedésének 84 százalékát a két meghatározó ágazat, a vegyipar és a gépipar adja. A kisebb részarányt képviselő ágazatok közül 20 százalék feletti növekedést produkált a mezőgazdaság, a kohászat, a kereskedelem, a közlekedés. 13 A hozzáadott érték évhez viszonyítva megyei szinten 4,5 szá-

15 zalékkal nőtt. A meghatározó ágazatok közül a kohászatban 30 százalékkal, a gépiparban 20 százalékkal, míg a nem anyagi ágaknál 13 százalékkal nőtt az új érték. A 10 százalék alatti részarányt képviselő ágazatoknál jellemző az inflációt meghaladó mértékű növekedés: mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés. Csökkent a hozzáadott érték az élelmiszeriparban 4 százalékkal, a vegyiparban 7,5 százalékkal és az energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás területén 23 százalékkal. Árnyaltabb a kép, ha a válságot megelőző évhez viszonyítva is elvégezzük az elemzést, az évenkénti inflációs ráta figyelembe vételével. Ha az évenkénti infláció mértékét is figyelembe vesszük, ami öt év alatt 30 százalékot tett ki, akkor a mezőgazdaság kivételével egyetlen egy ágazatban sem volt reálértéken nettó árbevétel növekedés. A kohászat, az energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás együtt, a kereskedelem, valamint a nem anyagi és az egyéb ki nem emelt ágazatok nettó árbevétele folyó áron sem éri el a válságot megelőző értéket. Az exportnál meghatározó ágazatok közül a gépipar teljesítménye több mint kétszerese a évinek, míg a vegyiparban 21 százalékos a növekedés. A megyében realizált évi belföldi értékesítés összességében öt százalékkal még mindig elmarad a évi értéktől. Az egyes ágazatoknál eltérőek a tendenciák, nagyarányú a visszaesés a gépiparban (-55 százalék), a kohászatban (-32 százalék), míg az energia-, vízés hulladékgazdálkodásnál (-16 százalék). A nem anyagi ágaknál 4 százalékos, az egyéb ki nem emelt ágazatoknál 10 százalékos a csökkenés. A többi ágazatban a évhez képest mért növekedés jóval elmarad a 30 százalékos inflációs rátától, a kereskedelemben folyóáron mindössze egy százalékos belföldi értékesítés növekedés mutatható ki. A társas vállalkozásoknál képződött hozzáadott érték Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 95,7 százaléka évinek. Négy ágazatnál (mezőgazdaság, kohászat, gépipar; nem anyagi ágak; építőipar) 10 százalék feletti nagyságrendben nőtt a hozzáadott érték. Kiemelkedő teljesítmény jellemezte a gépipart, ahol az öt éves inflációs rátát 16 százalékkal meghaladó mértékben nőtt a hozzáadott érték. A meghatározó vegyipar évben a felét sem realizálta a évi hozzáadott értéknek. Ágazati jövedelmezőség A szokásos vállalkozási eredmény fejezi ki a társaságok jövedelmezőségének alakulását, változását, amely az üzleti és pénzügyi eredményből tevődik össze. A pénzügyi eredmény összességében és a legtöbb ágazatban évek óta negatív. Ez abból adódik, hogy az üzleti tevékenység folytatásához igénybevett pénzügyi ráfordításként elszámolt hitelek kamatterhét az esetek többségében nem ellensúlyozzák a pénzügyi bevételek. A válság miatt a pénzügyi veszteség többszörösére nőtt évhez képest. Az adózás előtti eredmény részét képező rendkívüli eredményt külön nem elemezzük, mivel alakulása, változása több esetben egyedi jellegű, meg nem ismétlődő tételek miatt évek között nagymértékben ingadozik. A társas vállalkozásoknál évben 105,4 milliárd Ft adózás előtti nyereség és 104 milliárd Ft veszteség keletkezett. Ezek egyenlegeként 1,4 milliárd Ft pozitív adózás előtti eredményt realizáltak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások, ami az előző évi 12 milliárd Ft nyereséghez képest eredmény visszalépést jelent. A 2011 évi jövedelmezőség alakulása és változása a meghatározó vegyipari, kohászati, gépipari és energia ágazatokhoz, ezen belül néhány nagy vállalkozás nagyarányú eredmény változásához kötődik. 14

16 A évet 24,7 milliárd veszteséggel záró vegyipari ágazatban a recesszió begyűrűződése miatt tovább romlott a jövedelmezőség, hatására 2011-ben 18,5 milliárd forinttal nőtt a veszteség. Az energiaipari, víztermelési és hulladékgazdálkodási ágazatban 9 milliárd forinttal esett vissza az eredmény 2011 évben. Az egyre szűkülő belföldi piacon érdekelt ágazatban a gazdasági teljesítmények nagyarányú visszaesése együtt járt az eredmény csökkenésével. A válságból való kilábalásra utal, hogy kohászatban 5,6 milliárd forinttal, míg a gépiparban 11,2 milliárd forinttal javult az eredmény 2010 évhez képest. A kiemelt ágazatok vesztesége összességében 12,7 milliárd forintról 23,5 milliárd forintra emelkedett, vagyis a gépipar és kohászat eredmény javulása nem tudta ellensúlyozni a vegyipar és energiaipar eredmény romlását. A válságot megelőzően évben ennél a négy ágazatnál 145,6 milliárd forint nyereség képződött adózás előtti eredményként, ami megyei értéknek 81 százalékát tette ki. Árnyaltabb képet kapunk, ha a négy kiemelt ágazat nélkül is elemezzük a megyei jövedelmezőség alakulását a fennmaradó többi ágazatnál. A 2011 évben képződő 24,9 milliárd forint pozitív adózás előtti eredmény mindössze 1,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A válságból még a többi ágazat sem került ki, tekintettel ara, hogy a 2011 évi nyereség a 2007 évi 34.1 milliárd adózás előtti eredménynek 73 százaléka. Az adózás előtti eredmény 2011 évben javult az előző évhez és a válságot megelőző 2007 évhez képest egyaránt a mezőgazdaságban, és az építőiparban. Romlott az adózás előtti eredmény a két bázis évhez viszonyítva az élelmiszeriparban és az egyéb ki nem emelt ágazatokban. A kereskedelem és a közlekedés eredménye javult az elmúlt évben, de nem éri el 2007 évi értéket. A nem anyagi ágak 2011 évi eredménye romlott 2010 évhez képest és nem éri el a válságot megelőző évi értéket sem. 15

17 A szokásos vállalkozói eredmény a 2010 évi 5,5 milliárd forint nyereségről 2011 évben újra 3,5 milliárd veszteségre váltott, mivel az üzleti eredmény 11,2 milliárd forintos csökkenését a pénzügyi eredmény 2,2 milliárd forintos javulása nem tudta ellensúlyozni. Az ágazati adózás előtti eredménynél meghatározó a szokásos eredmény elemét képező üzleti eredmény alakulása és változása. Az üzleti eredmény 91,9 milliárd forinttal csökkent, ami mindössze 22 százaléka a 2007 évinek. A meghatározó vegyipar, kohászat, gépipar és energiaipar üzleti eredménye 93,6 milliárd forinttal csökkent 2007-hez, míg 17 milliárd forinttal az előző évhez képest és egyben negatívvá vált. Ezen belül romlott a vegyipar és az energiaipar üzleti eredménye, míg a kohászatnál és a gépiparban nőtt. A fennmaradó többi ágazatnak együttesen növekedett az üzleti eredménye mindkét bázis évhez képest. Öt ágazatnál javult, míg két ágazatnál romlott az üzleti eredmény 2007 évhez viszonyítva. Az előző évhez képest kedvező fejlemény, hogy az élelmiszeripar kivételével a nem meghatározó ágazatokban javult az eredmény. Ugyanakkor a pénzügyi eredmény nagyarányú romlása is hozzájárult a válság éveiben a szokásos eredmény visszaeséséhez. A szokásos eredmény 114,4 milliárd forintos csökkenésének csaknem 1/5-de a pénzügyi eredmény romlásából adódik 2007 évhez képest. Vállalkozások a saját források folyamatos szűkülése, elégtelensége miatt egyre inkább rákényszerültek külső források, hitelek igénybevételére a folyó termelés finanszírozásánál, ami miatt kifizetett kamat a többszörösére nőtt. A forint leértékelődése miatt bekövetkező árfolyamveszteségek tovább növelték a pénzügyi kiadásokat. Ezt nem tudta ellensúlyozni a pénzügyi bevételek változása, mivel a válság miatt a társágok kapott osztaléka is visszaesett, és az átmenetileg szabad pénzeszközök csökkenése miatt a kapott kamat bevételek is mérséklődtek. A pénzügyi eredmény az energiaipar és építőipar kivételével a többi ágazatban romlott a válságot megelőző 2007 évhez viszonyítva. Különösen jelentős nagyságrendű a pénzügyi veszteség emelkedése a vegyiparban ben az előző évhez képest mindössze négy ágazatnál javult: a pénzügyi eredmény: az energiaiparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a közlekedésben. Ágazati hatékonyság 16

18 A jövedelmezőségi mutatók válság miatti nagyarányú romlása következtében számottevő mértékben visszaesett a hozam mutatót befolyásoló adózott eredmény. A válságot megelőző évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eredmény ágon még 167,4 milliárd forint saját forrás képződött, ami válság éveiben eredményromlás miatt teljesen visszaesett ban 25,9 milliárd forint, ami az előző évinek mindössze 15,5 százaléka, 2009-ben -15 milliárd forint és 2011-ben -6,3 milliárd forint évben ugyan pozitív értéket vesz fel, de a 2,8 milliárd forint a 2007 évi értéknek mindössze 1,7 százaléka. A legnagyobb arányú visszaesés a vegyiparban és energiaiparban jelentkezett. A vegyipar évben még pozitív (56,6 milliárd forint) adózott eredménye az utóbbi négy évben negatívvá vált: 2008-ban -13,3 milliárd forint, 2009-ben -34,8 milliárd forint, 2010-ben -25,2 milliárd forint, 2011-ben pedig -44,5 milliárd forint. Az energia iparban pozitív maradt ugyan az adózott eredmény, de évről évre folyamatosan csökkent: a évben még 67 milliárd forint, évre mindössze 0,6 milliárd forintra esett vissza! A vegyiparon és energiaiparon kívüli ágazatok nagyságrendjüknél fogva nem vagy csak részben ellensúlyozták az e két ágazatnál eredmény ágon kieső saját forrást annak ellenére, hogy több ágazatban évhez képest is több adózott eredmény képződött (mezőgazdaságban, gépiparban, építőiparban). Kedvező, hogy évben az előző évhez képest több saját forrás képződött eredményágon a kohászatban, a kereskedelemben. A mutató másik eleme, az amortizáció emelkedése a válság éveiben ágazati szinten nem tudta ellensúlyozni az adózott eredmény visszaesésének hatását évben a hozam-mutató az élelmiszeripar a gépipar és az építőipar kivételével nem érte el a évi értéket. Vegyes a kép akkor is, amikor a változást az előző évhez mérten vizsgáljuk. Így az ágazatok hattizedénél növekedett a hozam. A vegyiparban és az élelmiszeriparban az előző évhez képest negatívvá vált a hozam mutató. Az eredményági források szűkülése miatti vagyonvesztést a tulajdonosi kör egyrészt feltőkésítéssel másrészt az osztalék visszafogásával ellensúlyozhatja. Jövedelmezőség romlás miatti folyamatos vagyonvesztést a tulajdonosok tőkeemeléssel, a képződő nyereségnek a vállalkozásban hagyásával ellensúlyozták. Erre utal, hogy a saját tőke a válságot megelőző évhez képest a vegyipar kivételével valamennyi ágazatban növekedett. A jegyzett tőke évhez viszonyítva 17,5 százalékkal nőtt. Nagyobb mértékű, 50 százalék feletti tőkeemelés volt a kereskedelemben, gépiparban és a nem anyagi ágakban, 20 százalék feletti az élelmiszeriparban és a kohászatban. Egyedül a vegyiparban kisebb a 17

19 jegyzett tőke évhez viszonyítva. Az előző évhez képest 2011-ben hat kiemelt ágazatban növekedett a jegyzett tőke, míg 4 ágazatban kismértékű visszaesés volt. A külföldi tőkebefektetők érdeklődése élénkült, mivel évben 21,5 százalékkal, 23,9 milliárd forinttal magasabb a befektetett külföldi tőke. A növekmény több mint háromnegyed része két ágazathoz, a kereskedelembe és a nem anyagi ágakba tartozó három adózóhoz köthető. A 2011-ben jóváhagyott 24,5 milliárd Ft osztalék az előző évinek fele, míg évi értéknek mindössze 23 százaléka. Három ágazat kivételével kereskedelem, nem anyagi ágak és összevont egyéb ágazatok - kivételével csökkent jóváhagyott osztalék a évihez viszonyítva. Számottevő nagyságrendű volt a jóváhagyott osztalék visszaesése a vegyiparban és az energiaiparban. Osztalék alakulása ágazatonként Az osztalék képzés és kifizetés eltérő trendje miatt öt éves időszakban érdemes elemezni az osztalék ágazati megoszlását. A megye gazdaságának ágazatok szerinti sajátosságai osztalékképzésnél még inkább visszaköszönnek. Itt még inkább jellemző az erős ágazati differenciáltság, ami annyit jelent, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg az ágazati, régiós (azon belül a megyei) trendeket. Adatok: millió Ft, % Folyamatos válsághatások a jól nyomon követhetőek a 16 kiemelt ágazatnál. Négy ágazat bányászat, energiaipar, vendéglátás, közlekedés kivételével az ágazatok háromnegyed részénél öt év együttes jóváhagyott osztaléka elmarad év között kifizetett osztaléktól Meghatározó ágazatok közül a vegyiparban a kifizetett osztalék mindössze 22 százaléka a jóváhagyottnak, kohászatban 33 százaléka, míg a gépiparban 42 százaléka. Az energiaipar részesedése az osztalék kifizetésnél kivéve a belföldi magánszemélyek részére fizetett osztalékot meghatározó, 50 százalékot közelíti a külföldieknek és belföldi társaságoknak kifizetett osztalék megyén belüli részaránya. 18

20 A jóváhagyott osztaléknál az energiaiparon kívül (20,7 százalék) 10 százalék feletti részarányt képvisel a vegyipar (38,7 százalék) a gépipar (10,2 százalék). A kifizetett osztalék hat tizede három ágazatot vegyipar energiaipar, kereskedelem, érintett. A külföldiek részére fizetett osztalék nyolctizede három meghatározó ágazatban, a vegyiparban, gépiparban és az energiaiparban történt. Belföldi társaságok részére kifizetett osztalék 74 százaléka a vegyiparban és az energiaiparban volt. A régióban az utóbbi öt évben ( év között) termelő ágazatok az adózás előtti nyereség 47,8 százalékát, míg a szolgáltató ágazatok 52,2 százalékát realizálták. A válság kevésbé, vagy csak részben érintette a szolgáltatást végző ágazatokat (energia, víztermelés és hulladékgazdálkodás, kereskedelem és vendéglátás, közlekedés, nem anyagi ágak). Az itt kifizetett osztalék régión belüli részaránya több mint 10,2 százalékkal meghaladta az adózás előtti nyereség 52,2 százalékos arányát. A külföldiek részére kifizetett osztaléknál 11,6 %, a belföldi magánszemélyeknél 12,4 %, míg a belföldi társaságoknál 6 % az eltérés a szolgáltatók javára. Ezzel szemben a válság által jobban sújtott termelő ágazatoknál mezőgazdaságerdőgazdaság, bányászat, feldolgozó és építőipar a kifizetett osztalék régión belüli részaránya 35,4 41,8 százalék között szóródott, ami jóval elmarad az elért nyereség 47,8 százalékos hányadától. Ágazati foglalkoztatás A foglalkoztatásban az utóbbi két év a 2009 évi mélypont után áttörést jelentett. Öszszességében 2011-ben fővel (5,8 százalékkal) nőtt a foglakoztatás az előző évhez képest (2009-hez viszonyítva 9951 fővel, 11,2 százalékkal), és már 875 fővel meghaladja a évi létszámot. A foglalkoztatás javulása két ágazat kötődik. A gépiparban több mint 50 százalékkal, 5930 fővel, míg a nem anyagi ágakban 3858 fővel, 26 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma 2007 évhez viszonyítva. Kedvezőtlen, hogy a többi 9 ágazatban a foglalkoztatottak száma még nem éri el a válság előtti létszámot. Ezzel szemben országosan évben foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal, fővel elmarad a 2007 évitől. A változást évhez mérve már vegyes a kép, mivel 2011 évben hét ágazatnál fővel többet foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A növekedés 68,1 százaléka a gépiparban jelentkezett fővel csökkent a létszám négy ágazatban: a mezőgazdaságban, az energiaiparban, a kereskedelemben és az egyéb nem kiemelt ágazatokban. A létszám növekedés hatására Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bérköltség az országos növekedési ütemet 4,5 százalékkal meghaladva 10,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bővülés az ágazatok közül nyolcat érintett. A létszámnövekedés hatására a gépiparban megyei átlagot jóval meghaladó mértékű a növekedés. Az mezőgazdaságban, az energiaiparban és az egyéb ki nem emelt ágazatoknál bázis alatti az elszámolt bérköltség. 19

21 Az átlagbérek évben 4,7 százalékkal növekedtek, ami 0,8 százalékkal magasabb a fogyasztói árindexnél (3,9 százalék). Öt ágazatnál inflációs mérték fölött emelkedett az átlagbér, az egyéb ágazatoknál pedig a növekedés közelíti azt. Az gépiparban viszont 4,6 százalékkal csökkent az átlagbér annak ellenére, hogy a foglalkoztatott létszám növekedett. Ez arra utal, hogy ebben az ágazatban megemelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. Ágazati beruházások A tárgyévi beruházási ráfordítások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évi mélypont után kedvezően alakultak ben 27,6 százalékkal, míg 2011-ben 13,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, így a válságot megelőző évhez viszonyítva 32 százalékkal magasabb. Továbbra is az anyag- és energia igényes ágazatok a meghatározóak. A vegyipar, a közlekedés, az energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás; és a gépipari ágazat valósította meg a megyei beruházások csaknem kétharmadát. A beruházások élénkülését mutatja, hogy az ágazatok többségénél nyolcnál növekedtek a 2011 évi beruházási teljesítmények. 20

22 Méretnagyság szerinti összetétel A törvény szerinti létszám, nettó árbevétel, és mérlegfőösszeg alapján soroltuk be a vállalkozásokat. A megyei társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a kisvállalkozások (azon belül a mikro-vállalkozások) magas száma, egy kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy viszonylag alacsony részarányt képviselő középvállalkozói kör. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen maradt. A tőkeigényes nagyvállalkozások működtették évben a saját tőke 57 százalékát, míg a kisvállalkozások a 26, a középvállalkozások a 17 százalékát. A gazdasági teljesítmények az aránytalan tőkeeloszlás függvényében a kis- és közép, illetve a nagyvállalkozások között erősen differenciáltak. A gazdasági-pénzügyi válság ellenére továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepvállalása a megyei gazdasági teljesítmények alakulásánál. A nagyvállalkozások adták évben a nettó árbevétel 65,8 százalékát, a középvállalkozások 13,7 százalékát, míg a kisvállalkozások a 20,5 százalékát. Az exportnál még inkább érvényesül a nagyvállalkozások dominanciája (89,1 százalék). A belföldi értékesítésnél változnak az arányok. A nagyvállalkozásoknál realizálódik e teljesítmény 47,3 százaléka, a középvállalkozásoknál 17,9 százaléka, míg a kisvállalkozásoknál 34,8 százaléka. A hozzáadott érték 52,6 százaléka a nagyvállalkozásoknál képződött, a középvállalkozásoknál 19,9 százalék, míg a kisvállalkozásoknál 27,5 százalék. A nagyvállalkozások évben a további jövedelmezőség romlás miatt az előző évit meghaladó 34 milliárd forint veszteséget értek el (2010-ben -15,9 milliárd forint veszteség képződött), melyet csak kis mértékben tudott kompenzálni a kisvállalkozások 22 milliárd forintos és a középvállalkozások 13,4 milliárd forint összegű nyeresége (megyei szinten mindössze 1,4 milliárd forint az adózás előtti nyereség). A kis- és középvállalkozások továbbra is jelentős foglalkoztatónak számítanak. A társas vállalkozások által alkalmazott fő 43,3 százalékát (!) a kisvállalkozói körben, 20,6 százalékát a középvállalkozásoknál (együtt 63,9 százalék) alkalmazzák, míg a teljesítménymutatók esetében meghatározó súllyal bíró nagyvállalkozások körében a 36,1 százalékát. 21

23 A kis- és a középvállalkozói körben kisebb eszközigényű és alacsonyabb bért fizető vállalkozások működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy ebben a körben a munkahelyteremtés lényegesen kisebb ráfordítással oldható meg. Egy foglalkoztatott létszámra jutó saját tőke a évi adatok szerint a kisvállalkozásoknál ezer Ft/fő, a középvállalkozásoknál ezer Ft/fő, a nagyvállalkozásoknál ezer Ft/fő. A kisvállalkozásoknál az átlagbér ezer Ft/fő/év, a középvállalkozásoknál ezer Ft/fő/év, míg a nagyvállalkozói körben ezer Ft/fő/év. A befektetett tőke hatékonysága (Hozzáadott érték/saját tőke) a kis- és középvállalkozói körben kedvezőbb (51,5 százalék illetve 57,3 százalék) míg a nagyvállalkozások esetében 44,4 százalék. Tehát a kis- és középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hozadéka. Az élő munka hatékonysága fordítottan érvényesül, a kis- és középvállalkozásoknál egy foglalkoztatott létszám átlagosan ezer forint illetve ezer forint hozzáadott értéket állít elő, míg a nagyvállalkozások esetében ugyanez ezer forint. Vagyis a korszerű technikával felszerelt nagyvállalkozásoknál alkalmazott munkaerő termelékenysége magasabb évben a évit 875 fővel meghaladó foglalkoztatott létszám emelkedés ugyanakkor a nagyvállalkozásokhoz kötődik. A kisvállalkozások fővel (7,5 százalék) a középvállalkozások fővel (6,4 százalék) kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak a két év viszonylatában, viszont a nagyvállalkozásoknál fős, (19,2 százalék) növekedés mutatható ki. A bérköltségek évben megyei szinten 18,7 százalékkal magasabbak a válságot megelőző évitől. A bérköltségek változását alapvetően a létszámváltozás mozgatja. A nagyvállalkozások 30,4 százalékos bérköltség növekedése elsődlegesen a létszámnövekedés miatt következett be. A létszámleépítések miatt a kisvállalkozások bérköltsége mindössze 6,6 százalékkal, míg a középvállalkozásoké 14,8 százalékkal nőtt. A válság hatásai figyelembe véve a különböző gazdasági teljesítmény mutatókat eltérő módón érintették a kis- közép-, és nagyvállalkozásokat. A válságból való kilábalás a évi társasági adóbevallások alapján szintén eltérő tendenciákat eredményez az egyes csoportokban. A nagyvállalkozói körben évben a nettó árbevétel 31,5 százalékkal, az export árbevétel 56,6 százalékkal, míg a belföldi értékesítés 6,1 százalékkal nőtt a válságot megelőző évhez képest. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások nettó árbevétele együttesen 10,1 százalékkal, belföldi értékesítésük pedig 12,6 százalékkal elmarad a négy évvel ezelőttitől. E miatt és részesedésük csökkent a nettó árbevételnél -2,3 százalékkal és a belföldi értékesítésnél 4,8 százalékkal. A hozzáadott érték a nagyvállalkozói körben az üzleti eredmény nagymértékű visszaesése miatt 11,7 százalékkal alacsonyabb a évinél, melynek hatására 4,4 százalékkal csökkent a nagyvállalkozások megyén belüli részaránya. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknál nőtt a hozzáadott érték 5,6 százalékkal. A jövedelmezőség romlás súlyosabban érintette a nagyvállalkozásokat. Az adózás előtti eredményük a évi 131,3 milliárd forint nyereségről, évre -34 milliárd forint veszteségre váltott. Ezzel szemben a 27 százalékos csökkenés ellenére a kis-, és középvállalkozások nyereségesek maradtak (2007. évben 48,4 milliárd forint volt a nyereségük, ami évben 35,4 milliárd forint nyereségre apadt.) 22

24 A befektetett tőke évi alakulása azt mutatja, hogy a kis- és középvállalkozások még évben sem jutottak túl a válságon, a vagyonvesztés még mindig fennáll. A saját tőke 53,1 milliárd forinttal (11,4 százalékkal) alacsonyabb a évinél. A tőke-erősebb nagyvállalkozások befektetett tőkéje ugyanakkor 16,2 milliárd forinttal (1,7 százalékkal) magasabb a válságot megelőző évinél. Itt nagyobb arányú jegyzett (azon belül külföldi) tőkeemelésre került sor. Területi különbségek a kistérségeknél Az Európai Unióban kiemelten kezelik a gazdaságilag elmaradott térségek (esetünkben kistérségek) felzárkóztatását, pénzügyi források hozzárendelésével. A mindenkori kormányprogram is szorosan kapcsolódik az elmaradott kistérségek helyzetének javításához. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 statisztikai kistérség funkcionál. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erősen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) viszonylag fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minősíthető. A válság ellenére továbbra is meghatározó a három fejlett kistérség megyén belüli gazdasági teljesítményének és a kapcsolódó befektetett tőkéjének részaránya, bár a gazdasági-pénzügyi válság a miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai térségeket arányaiban súlyosabban érintette. Itt működnek (működtek) a válság által leginkább érintett kohászati, vegyipari és energiaipari társaságok évben tovább javultak a többi kistérség gazdasági mutatói évhez viszonyítva az utóbbi két évben átmenetileg növekedett ezen térségek részaránya. A növekedés mértéke évben 4,7 százalék a hozzáadott értéknél (2010-ben még csak 3.3 százalékkal), 6,3 százalék a saját tőkénél (2010-ben még csak 3,1 százalékkal), vagyis a tőkevesztés a három meghatározó térségeknél nagyobb arányú volt, valamint 0,9 százalék a nettó árbevételnél. Ezek a változások azonban összességében a kiemelt térségek súlyát érdemben nem érintették. Megjegyzés: A személyi jövedelmek évben a 16 százalékos, egykulcsos adó bevezetése miatt nem tartalmazzák az adóterhet nem viselő járandóságokat (pl. nyugdíj, GYES, GYED), ami év között milliárd Ft nagyságrendű volt. Az eltérő jövedelem tartalom miatt csak a évi személyi jövedelmek területi alakulását szerepeltetjük. 23

25 A gazdasági különbség alapja, hogy a befektetett saját tőke 76,1 százaléka a három kiemelt miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai kistérségben koncentrálódik. Itt él a megye lakosságának 51,9 százaléka. A többi 12 kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj) ahol a lakosság 48,1 százaléka él, a befektetett saját tőke mindössze 23,9 százaléka működik. A saját tőke térségenkénti egyenlőtlen eloszlása a térségek különböző gazdasági mutatóiban is megjelenik. Egy lakosra vetített fajlagos mutatók alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek fejlettségi szintjét az országos és megyei átlaghoz viszonyítva megállapítható, hogy évben a Tiszaújvárosi kistérség magasan országos és megyei átlag feletti értékkel rendelkezik az egy lakosra jutó hozzáadott érték alapján. A Kazincbarcikai és Miskolci mellett a Sátoraljaújhelyi és a Mezőkövesdi térségben is megyei átlag feletti a fajlagos hozzáadott érték, de elmarad az országostól. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték évben megyei átlagban 686 ezer Ft. A kiemelt térségekben képződő fajlagos hozzáadott érték csaknem másfélszerese, a nem kiemelteknél több mint a fele a megyei átlagnak. 24

26 Az egy lakosra jutó befektetett saját tőke évben megyei átlagban ezer forint, a kiemelt térségekben a megyei átlag csaknem másfélszerese, a nem kiemelt térségekben közel fele a megyei átlagnak (ami az előző évben a megyei átlag két ötöde volt). A Mezőkövesdi és Edelényi kistérségben megyei átlagot meghaladó volt a saját tőke előző évhez mért növekedése. Az országos átlagtól azonban a Tiszaújvárosi térség kivételével minden térség elmarad. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel a kiemelt térségekben 1,6 szerese a megyei átlagnak, a nem kiemeltekben egy harmada. A válságot követően javuló kistérségi fajlagos értékek A fajlagos tőkeellátottság évhez képest javult a kistérségek háromnegyed részénél. Pozitív, hogy a nem kiemelt térségek közül a Tokaji és az Ózdi kivételével minden kistérségben növekedett az egy lakosra jutó saját tőke. A fajlagos teljesítmény-mutatók is javultak a kistérségek többségénél. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel Ózd kivételével mindenütt növekedett, a hozzáadott érték pedig a kistérségek három negyed részénél. Előrelépés, hogy a nem kiemelt kistérségek közül tíznél növekedett a fajlagos hozzáadott érték és mindössze kettőnél volt visszaesés évhez képest. 25

27 Az egyéni vállalkozók évi tevékenysége Az egyéni vállalkozóknak az adótörvények szerint lehetőségük van elsődlegesen teljesítmény (árbevétel) és egyéb korlátok mellett egyszerűsített adózási formák választására. Az összes egyéni vállalkozó közül 5,1 százalékuk (829 fő) választotta az átalányadózási formát, 8,1 százalékuk (1.312 fő) élt az egyszerűsített vállalkozói adózás (EVA) alkalmazásával, míg 86,7 százalékuk (13987 fő) a tételes költségelszámolást választotta. A válsághatások kimutathatósága okán a évi vállalkozói számot, bevételeket és foglalkoztatási adatokat összehasonlítottuk a évi adatokkal (a pénzügyi gazdasági válság év szeptemberében teljesedett ki és terjedt át az egyéni vállalkozókra is). A válság miatt csökkent a tevékenységet folytató egyéni vállalkozások száma Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, és ez a teljesítmények visszaesésében is megmutatkozott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évben a tevékenységet folytató egyéni vállalkozások száma fő volt, az előző évhez képest 5,4 százalékkal csökkent. Országosan ennél nagyobb arányú, 7 százalékos volt a visszaesés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évben az egyéni vállalkozók folyó áron millió Ft bevételt realizáltak, ami 2,4 százalékkal több az előző évinél, azonban a évinek mindössze 85,6 százaléka. (A bevételek alakulását a különböző adózási formák szerint a fenti, jobb oldali grafikon szemlélteti.) Országos szinten is növekedtek 2,9 százalékkal a bevételek az előző évhez képest, de ez a teljesítmény a évinek csak a 85,5 százaléka. Elsődlegesen a lakossági ellátásban, szolgáltatásban tevékenykedő egyéni vállalkozók teljesítményét hátrányosabban érintette a fizetőképes kereslet folyamatos visszaesése. A válság és a törvényi változások hatása más képen jelentkezett a különböző módon adózó vállalkozók számának és gazdasági teljesítményének alakulásánál. Az átalányadózást választók száma a válság éveiben csak kis mértékben esett vissza, 3,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és 2,1 százalékkal elmarad 2008 évitől. Bevételük évben 6,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest és 2,2 százalékkal magasabb a évinél. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (EVA) alkalmazókat rendkívül kedvezőtlenül érintette az adó mértékének január 01-i, 30 százalékra történő emelése. Számuk folyamatosan évről-évre csökken: évben 64 fővel, 2010.évben 177 fővel, évben 256 fővel. Ez 26

28 legtöbbször nem jelenti a vállalkozás megszűnését, mivel többen visszatértek a számukra kedvezőbb tételes költségelszámolásra. Az árbevétel csökkenés itt a legnagyobb mértékű, évhez képest 11 százalékos, míg évhez képest 28 százalékos. A tételes költségelszámolást választó fő egyéni vállalkozó évben millió Ft bevételt realizált. Számuk 4,3 százalékkal 636 fővel csökkent, míg az árbevételük 3,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A meghatározó tételes elszámolás szerint adózó egyéni vállalkozók száma fővel, 8 százalékkal visszaesett 2008 évhez képest, amellett, hogy időközben az EVA szerint adózók közül a többen újra visszatértek a tételes adózásra. A gazdasági teljesítmények csökkenése még ennél is nagyobb arányú, mivel a évi árbevétel folyó áron 14 százalékkal elmarad a 2008 évitől. Az egy vállalkozóra jutó, fajlagos bevételek visszaesése is híven tükrözi a válsághatásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hátrányos helyzetét mutatja, hogy az évenkénti fajlagos bevételek rendre elmaradnak az országos átlagtól mindhárom adózási formánál. A évi fajlagos bevételek megyei és országos szinten valamivel magasabbak az előző évinél, de ugyanakkor elmaradnak a évi teljesítményektől. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy vállalkozóra jutó bevételek a három adózási formában 3,2 % - 15,5 % között szóródva maradnak el az országos átlagtól. Foglalkoztatás Az egyéni vállalkozók évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében főt foglalkoztattak, ami 144 fővel, 2,1 százalékkal elmarad az előző évitől évhez képest 855 fővel foglalkoztattak kevesebbet, ami 11,3 százalékos csökkenésnek felel meg. A csökkenő tendenciák országosan teljesen hasonlóak. 27

29 A tételes költségelszámolók tevékenysége A továbbiakban részletesebben a meghatározó súlyú tételes költségelszámoló egyéni vállalkozói kört elemezzük az árbevétel nagyságrendje, a munkavégzés jellege és az ágazati besorolás szerint. A tételes költségelszámolás szerint adózó egyéni vállalkozók több mint 3/4 része az 5 millió Ft alatti árbevételt realizálók körébe tartozik. Az általuk realizált bevétel azonban az összes bevételnek mindössze 16 százaléka. A vállalkozók 5 százalékát sem kitevő 25 millió Ft feletti intervallumba tartozók adják ezzel szemben az összes megyei árbevételnek több mint felét. A válság elsődlegesen a 10 millió forint alatti illetve a 25 millió forint feletti árbevételt realizáló vállalkozásokat sújtotta. A 10 millió forint alatti árbevételt kimutatók száma 643 fővel, az árbevétele 5 százalékkal visszaesett évhez képest. A 25 millió forint feletti árbevétel kimutatók száma 106 fővel, 15 százalékkal csökkent, míg az árbevételük kismértékben infláció alatti (3,9 %) mértékben 2,1 százalékkal nőtt A beadott bevallásokat a munkavégzés jellege szerint csoportosítva megállapítható, hogy a válság legsúlyosabban a teljesítmények alakulásánál meghatározó (árbevételük aránya 40 %) főfoglalkozású egyéni vállalkozókat érintette, számuk 579 fővel, 9,4 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Kedvezőtlen jelenség, hogy az oktatási ágazat kivételével évben valamennyi kiemelt ágazatban csökkent a tevékenységet folytató vállalkozások száma az előző évhez képest évben még a kiemelt ágazatok háromnegyed részénél, nyolcnál növekedett a vállalkozók száma az előző évhez képest. 28

30 Az árbevétel alakulásánál azonban valamivel már kedvezőbb a kép, mivel az ágazatok csaknem felénél növekedett a bevétel évhez képest. A mezőgazdaságban 22 százalékkal, a feldolgozóiparban 13 százalékkal, a szakmai és tudományos tevékenységet folytatóknál 10 százalékkal magasabb volt a bevétel az előző évhez képest. Eredmény és jövedelmezőség Csökkenő vállalkozói szám és az inflációt el nem érő bevételek ellenére javult a tételesen elszámoló egyéni vállalkozók évi jövedelmezősége megyei és országos szinten egyaránt. A megyében bevételek növekedési üteme 0,9 százalékkal meghaladta az elszámolt költségek növekedési ütemét, melynek hatására a vállalkozás eredménye a évi millió Ftról évben millió Ft-ra emelkedett. Az országos tendenciák hasonló irányúak, csak a növekedés üteme tér el Megyei szinten a vállalkozói kivéttel korrigált eredmény 15,2 százalékkal nőtt. Országosan is 10 százalék feletti a növekedés mértéke (12,9 %). (A vállalkozói kivét egy sajátos, a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóknál előforduló költségként elszámolt eleme az eredmény levezetésnek, ami egyaránt tartalmazza a vállalkozó közreműködési díját (bérét) és nyereség elemet is.) Összességében kedvező, hogy a tételes költség elszámolású egyéni vállalkozók adóterhelése évben mérséklődött. 29

31 A vállalkozói SZJA a megyében és országosan is csökkent, annak ellenére. hogy az adóalapot képező jövedelem egynegyedével magasabb az előző évinél. Az osztalékadó évben nagyobb mértékben növekedett az előző évhez képest, elsődlegesen jövedelmezőség javulás miatt. Továbbá kismértékben, 4,4 százalékkal növekvő vállalkozói kivét mellett többen és nagyobb mértékben éltek az osztalék szerinti adózással. Közelítő számításaink szerint a kivétre jutó számított adó bázist közelítő szinten alakult évben. Az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetése mindenképpen kedvező, hiszen az alsó adókulcs egy százalékkal magasabb volt az előző évben. Ugyanakkor az egy kulcsos adó ebben az adózói körben nem fejthette ki kedvező hatását, mivel az egyéni vállalkozók döntő többsége az alsó kulcs szerint adózott a korábbi években. A jövedelmezőség javulása miatt a bevételre vetített kivéttel korrigált eredmény 7,3 százalékról 8,2 százalékra nőtt. Emellett csökkent az adóterhelés is, mivel a kivéttel korrigált eredményre jutó vállalkozót terhelő adó 27,5 százalékról 25,1 százalékra csökkent. Mindezek hatására az egyéni vállalkozók adózott eredménye évben 19 százalékkal nőtt. A vállalkozások saját forrásainak alakulása Kedvező jelenség, hogy évben az egyéni vállalkozók tiszta jövedelme adózott eredmény + elszámolt értékcsökkenés 14,5 százalékkal nőtt. Országosan 9,2 százalékos növekedés mutatható ki. A hozam-mutató mindkét eleménél egyaránt növekedés volt. Egyéni vállalkozói adóteljesítmények A válság és a törvényi változások és kormányzati intézkedések együttes hatására évben az egyéni vállalkozók millió Ft-ot fizettek be SZJA, ÁFA, EVA adónemre, valamint TB járulék és EHO címén. Ez a megyei kiemelt adóbevétel 6,9 százalékát tette ki. A kiemelt adóbevételek együttesen 2,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az ÁFA és az SZJA az utóbbi három évben lényegesen nem változott. Az EVA bevétel évről-évre folyamatosan csökken, mivel érezhetően egyre kevesebben választják ezt az adózási formát az adómértékek nagyarányú emelése miatt. A TB járulékok növekedésének hátterében a novemberétől a magán nyugdíj pénztáraktól átirányított befizetések állnak. 30

32 A magánszemélyek személyi jövedelmeinek alakulása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóságra évben db személyi jövedelemadó bevallás érkezett, aminek háromnegyed részét az önadózók, 15 százalékát a munkáltató útján elszámolók, 8 százalékát az adóhatósági közreműködéssel készült egyszerűsített bevallások képezték. Új lehetőségként adónyilatkozat kitöltésével is eleget tehettek a magánszemélyek bevallási kötelezettségüknek. Ezzel a lehetőséggel az adózók egy szűk köre (0,4 százaléka), mindössze fő élt. A bevallásokban kimutatott évi bruttó jövedelem 2,4 százalékkal elmarad az előző évitől. Ebben meghatározóak a törvényi változások. A korábbi években az adóterhet nem viselő járandóságok címén bevallott jövedelem az egykulcsos személyi jövedelemadóra való áttérés miatt adómentessé vált. Ezen a jogcímen az adózók az előző évben 46,6 milliárd Ft-ot vallottak be. A túlnyomó részt nyugdíjból, GYES-ből, illetve a kettős adózást kizáró egyezmény alapján Magyarországon mentesített külföldi jövedelmekből álló jogcímen elszámolt tételek nélkül az adózás előtti bruttó jövedelem az előző évhez képest már 8,4 százalékos növekedést mutat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évben az összevonás alá eső jövedelmek 7,9 százalékkal emelkedtek a évi adóterhet nem viselő járandóságokkal csökkentett összevont jövedelmekhez képest. A forrásadós jövedelmek pedig az előző évi számottevő visszaesés után idén 25 százalékkal emelkedtek, s ezzel majdnem elérték a évi nagyságrendet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy bevallóra jutó bruttó jövedelmek évben is elmaradnak el az országos átlagtól. A megyei átlagos összes jövedelem évben 1 millió 634 ezer Ft volt, ami 276 ezer Ft-tal (14,4 százalékkal) alacsonyabb a hazai átlagtól. A fajlagos nettó jövedelemnél már nincs ekkora lemaradás, mivel a megyei 1 millió 434 ezer Ft-os átlag 209 ezer Ft-tal (12,7 százalékkal) alacsonyabb az országosnál. A nettó jövedelmeknél mutatkozó kedvezőbb helyzetnél meghatározó, hogy megyénkben az alacsonyabb keresetek miatt igénybe vehető adójóváírás hatására az átlagos adóterhelés is alacsonyabb. A évi jövedelmeket terhelő millió Ft fizetendő adó 13,9 %-kal alacsonyabb az előző évihez képest, mivel összességében a törvényi változások kedvező hatásúak. Az egykulcsos adó bevezetése, valamint a családi kedvezmény adóalap csökkentő tétellé válása és az 31

33 igénybe vételi lehetőségének kiterjesztése az 1-2 gyermeket nevelőkre ellensúlyozta az igénybe vehető adójóváírás visszaesését. Az igénybe vett adó- és adóalap kedvezmény évben millió Ft volt, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. A két év azonban közvetlenül nem hasonlítható öszsze, mivel lényeges változásokat vezettek be a kedvezmények igénybe vételével kapcsolatban évben a családi kedvezmény a korábbi adót csökkentő tétel helyett adóalap csökkentő tétellé változott. Bővült azoknak a köre, akik igénybe vehetik, és növekedett az összege is, mivel nem a számított adót, hanem az adóalap kiegészítéssel növelt adóalapot lehetett vele csökkenteni. Míg 2010-ben csak a 3 vagy több kedvezményezett eltartott esetében jövedelem korláthoz kötötten lehetett eltartottanként Ft-ot érvényesíteni havonta, addig 2011-ben jövedelem korlát nélkül 1 és 2 eltartott esetében eltartottanként Ft-tal, 3 és minden további eltartott esetében jogosultsági hónaponként és eltartottanként Ft-tal lehetett az adóalapot csökkenteni. Családi kedvezmény címén 2011-ben a bevallást beadók 22 százaléka ( fő), összesen millió Ft-tal mérsékelte az adóalapját, ami a 16 százalékos adókulcs mellett millió Ft adókedvezményt jelent ben ezen a jogcímen mindössze fő (a évinek egy tizede) tudott összesen 794 millió Ft, adókedvezményt érvényesíteni, ami a évinek mindössze a 8 százaléka. Új elemként jelent meg 2011-ben az Államadósság Elleni Alapba történő befizetés utáni kedvezmény, melynek teljes összege adóalap csökkentő tétel volt. Ezzel a lehetőséggel a megyében mindössze 25 fő élt, az általuk elszámolt összeg 19 millió Ft-ot tett ki. Az igénybe vett adókedvezmények két év közötti csökkenésének közel fele az adójóváírás szűküléséből eredt évben az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem 16 %-a, legfeljebb havi Ft. (2010-ben 17 százalék, maximum havi Ft volt.) A jogosultsági határ ezer Ft-ról ezer Ft-ra mérséklődött. E fölött Ft-os éves jövedelemig az adójóváírás csökkenő mértékben volt igénybe vehető. Tíz magánszemélyből nyolc tudta valamilyen mértékben igénybe venni ezt a kedvezmény típust évben fővel (4 százalékkal) kevesebben számoltak el adójóváírást, összesen millió Ft összegben, ami csaknem háromnegyed része a bázisidőszakinak. Így az egy főre jutó adójóváírás a évi 138 ezer Ft-ról 106 ezer Ft-ra mérséklődött. A törvényi változások miatt az összes jövedelem adóterhelése az előző évi 13,9 százalékról 12,3 százalékra mérséklődött, aminek hatására a nettó jövedelmek 12,5 százalékponttal emelkedtek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy adózó évben átlagosan 200 ezer Ft személyi jövedelemadót fizetett, szemben az országos 267 ezer Ft-os átlaggal. A megyében alacsonyabbak a jövedelmek az országoshoz képest és a minimálbéren foglalkoztatottak aránya magasabb az országos átlagnál. A évi jövedelmeket összehasonlítottuk a válságot megelőző évivel is évben több lényeges törvényi változás is történt. A évi bevallásokban szereplő millió Ft összes jövedelem az elmúlt öt évben mindössze 9,7 százalékkal emelkedett. Az adóterhelés 3,9 %-os csökkenésének hatására a nettó jövedelem nominálértéken 17,1 %-kal nőtt, ami jóval elmarad az öt év alatti 30 %-os inflációs rátától. 32

34 Jövedelem szerkezet alakulása A személyi jövedelemadó törvény módosításának hatására a évi jövedelem szerkezet lényegesen megváltozott. A kimutatott összes jövedelmen belül az összevonás alá eső jövedelmek részaránya az előző évi 97,2-ről 92 százalékra esett vissza, a külön adózó jövedelmek aránya 0,8 százalékpontos emelkedés után 3,6 százalékot ért el, és új elemként az egyéb jövedelmek 4,4 százalékát képezték az összes jövedelemnek. Ez utóbbiba azok a jövedelmek tartoznak, amelyek ettől az évtől az adóalapba nem számítanak bele, csak az éves összes jövedelem részét képezik (mint pl. a kettős adózást kizáró egyezmény alapján Magyarországon az adózás alól mentesített külföldi jövedelem). Az egyéb jövedelmek figyelembe vétele nélkül számított adóköteles jövedelmeken belül az összevonás alá eső jövedelmek részaránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 96,3 százalék, míg országosan ez az arány alacsonyabb, 93,6 százalék. Az összevonás alá eső jövedelmeken belül évben is meghatározó a bérjövedelmek részaránya (94 százalék). A bevallásukban a magánszemélyek kilenctizede szerepeltetett bérjövedelmet, hasonlóan az előző évekhez. A külön adózó jövedelmek között továbbra is az első helyen áll az osztalékból származó jövedelem, aminek összege közel duplája az előző évinek, és ezzel részaránya az előző évi 40-ről 61 százalékra emelkedett. Ezt követi az egyéni vállalkozói osztalékalap, ami közel 40 százalékkal magasabb az előző évhez képest, s így részaránya a évi 16,8-ról 18,5 százalékra növekedett. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmek viszont 17 százalékkal visszaestek, s így részarányuk 10 százalék alá csökkent. Az adóterhelés mérséklődésének hatására a bázisévinél jóval magasabb jövedelemkiáramlás ellenére a külön adózó jövedelmekből származó adókötelezettség az előző évi millió Ftról millió Ft-ra (9 százalékkal) mérséklődött. Országos összesítésben is megállapítható, hogy a külön adózó jövedelmek összességében 37 %-kal emelkedtek, az ehhez kapcsolódó adókötelezettség hasonlóan a megyeihez nyolc százalékkal csökkent. Országosan is a legnagyobb részarányt az osztalékból származó jövedelmek képezik (kétharmad). A megyei tendenciákkal ellentétesen az árfolyamnyereségből származó jövedelem is emelkedett az előző évihez képest. 33

35 Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség sávos bontásban A minimálbért meg nem haladó összevonás alá eső jövedelmet az összes adózó 41 százaléka vallott be, ez az arány 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Az összes jövedelemből való részesedésük 14 százalék, és az összes adókötelezettség 4 százaléka keletkezett náluk. Az adójóváírás igénybe vétele miatt ebben a sávban a legalacsonyabb a jövedelmek adóterhelése, mindössze 3,4 %. A minimálbér és Ft, az adójóváírás teljes összegének igénybe vehető határa közötti összevonás alatti jövedelmet az összes adózó 46 százaléka szerzett, az összes jövedelemből való részesedésük számarányukkal egyező. E két jövedelemsávba a magánszemélyek 86 százaléka tartozik, az általuk megszerzett jövedelem alig haladja meg a 60 százalékot. A Ft feletti jövedelmet a magánszemélyek 13 százaléka ért el. Az összes jövedelemből való 40 százalékos részesedésük jóval meghaladja számarányukat. Az adófizetési kötelezettség közel hat tizede is itt keletkezett. E felett a jövedelem felett már csak csökkenő mértékben lehet adójóváírást igénybe venni, így az átlagos adóterhelés is megugrik, az egyes sávokban 17,7-18,8 százalék között szóródik. Családi kedvezményt az egyes sávokban a magánszemélyek harmada számolt el, kivéve a legalsó sávban, ahol ez az arány nem éri el a 10 százalékot. Az igénybe vett összeg három negyed részével a két alsó sávba tartozók csökkentették az adóalapjukat. Míg a legalsó sávban az egy igénybe vevőre jutó kedvezmény átlagosa 570 ezer Ft volt, addig a legfelső sávban ez az összeg elérte az 1 millió 736 ezer Ft-ot. A keletkezett jövedelmek kistérségi szerkezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összes jövedelem 86 százaléka származott munkaviszonyból, a Sátoraljaújhelyi és a Bodrogközi kistérségben azonban ez az arány meghaladja a 90 százalékot is. A munkaviszonyból származó jövedelem átlagosan ezer Ft volt, a legmagasabb átlagot a Tiszaújvárosi (2.098 ezer Ft/fő), a legalacsonyabb pedig a Bodrogközi kistérségben élők bevallásaiból számíthattunk (1.098 ezer Ft/fő). Különadózó jövedelmet a magánszemélyek 5,2 százaléka szerepeltetett bevallásában, melynek összege átlagosan ezer Ft volt. Kiemelést érdemel a Mezőkövesdi kistérség, ahol a magánszemélyek 9,1 százaléka szerzett, átlagosa 552 ezer Ft különadózó jövedelmet. Az átlagnál nagyobb az egy főre jutó különadózó jövedelem a Sárospataki (1.983 ezer Ft/fő), a Miskolci (1.538 ezer Ft/fő), a Szikszói (1.009 ezer Ft/fő), és a Tokaji (1.000 ezer Ft/fő) kistérségben. 34

36 A megyei gazdaság alakulása I-III. negyedévében Az adóalanyok száma Megyénkben két évvel ezelőtt adózó működött, tavaly ettől másfél ezerrel több majd az idei év szeptemberének végén működő adózót tartottunk nyilván. A tevékenységüket jelenleg gyakorló adózók közel háromtizede, alanya az általános forgalmi adónak. Számuk évente átlag 1,5-1,8 százalékkal bővült. Ezen adónem szerinti alanyiságot választók több mint héttizede évek óta a megye teljesítményét döntően befolyásoló társas vállalkozók közül kerül ki. Folyamatosan növekszik a közösségi adószámmal rendelkező adózók száma, amely adózók kizárólag havi, vagy negyedéves bevallói körhöz tartozhatnak. A megyében szeptember végén adózó rendelkezett közösségi adószámmal, közel 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Fontosabb gazdasági jelzőszámok alakulása I-III. negyedévében Borsod megyében a vizsgált teljesítménymutatók trendje eltér az országostól. Az összes értékesítés a megyében 2.116,3 milliárd Ft-ot tett ki az év első kilenc hónapjában, mely az országostól 10,5 százalékponttal elmaradó 6,6 százalékos visszaesés eredménye. Az összes értékesítés 42,6 százaléka irányul külpiacok felé. Az exportarány a évi 25,5 százalékos mélypont után az utóbbi években egyre emelkedett (2010 évben 35,7; 2011 évben 38,9 százalék). Továbbra is néhány kiemelt adózóhoz kötődik a kivitel legnagyobb hányada, 83,8 százalék és részesedésük az elmúlt évhez képest is nőtt 1,2 százalékkal. A megyei adóilletékességű társaságok eladásainak növekvő hányada, 18,1 százaléka külföldre irányult, míg a kiemelt kör értékesítésének 59,5 százaléka export ( hónapban még csak 56,5 százaléka). Ezen belül a külpiaci értékesítés volumene 2,4 százalékos emelkedést követően 901,6 milliárd Ft. A kivitel közel kétharmada közösségen belüli értékesítésből származott. Az uniós tagállamokba történő értékesítés 2011 január-szeptemberéhez viszonyítva a megyei kivitel átlagánál nagyobb ütemben, 4,7 százalékkal nőtt, részesedése az összes határon túli eladásból a bázis időszakinál 3,0 százalékponttal több, a vizsgált időszakban 64,8 százalék. 35

37 Megyénk adózói szeptember végéig 1.214,7 milliárd Ft belföldi értékesítési forgalmat bonyolítottak, a belpiaci értékesítés 12,3 százalékos csökkenése 10,5 százalékponttal az országos dinamikától is alacsonyabb. A megyei adóilletékességű adóalanyok körében 16,0 százalékos, a kiemelt körben ennek fele, 8 százalékos csökkenés következett be. A belföldi értékesítés részesedése az összes értékesítésből 56,6 százalék, ez azonban 2010 évtől folyamatosan csökken évi 3-4 százalékponttal. A belföldi forgalmazásnak a döntő részét változatlanul a normál adókulcsú termékek értékesítése adta. A 27 százalékos adókulcs alá tartozó értékesítés a hazai áruforgalom több mint nyolctizedét képviselte (82,2), amely az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy 5 százalékponttal több. A kulcsváltozással (25-ről 27 százalékra) érintett belföldi értékesítések 6,4 százalékkal a bázisszint alatt alakultak, a nemzetgazdaságban mindössze 2,0 százalék a lemaradása. Ebben vélhetően szerepet játszottak az általános forgalmi adó kulcs emelés hatására történő év végi előreszámlázások is. A kulcsváltozás közel 20,6 milliárd Ft-tal növelte ezen értékesítések adókötelezettségét. Megyénkben az első három negyedévben 2.034,7 milliárd Ft összes beszerzés került kimutatásra, mely 5,6 százalékos visszaesést jelentett az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Országos szinten a beszerzéseknél szinte azonos, 5,8 százalékos elmaradásról beszélhetünk. A vásárlások hattizede a hazai piacokon bonyolódott, az 1.204,7 milliárd Ft 10,4 százalékos kiesés eredménye, míg nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal történt kevesebb beszerzés az idei évben a tavalyitól. A kulcsváltozással érintett belföldi beszerzések megyénkben majd egytizeddel csökkentek, országosan a volumen ennél 7,5 százalékponttal jobban alakult, de a bázisszintet itt sem érte el. A kulcsváltozás hatásaként 22,9 milliárd Ft-tal nőtt a beszerzések adókötelezettsége. A megye nagyságrendjét tükrözi az országos gazdasági teljesítményből való részesedése, ahol az értékesítés valamelyest alacsonyabb a bázis időszakinál, a beszerzés azzal azonos. Borsod-Abaúj-Zemplén megye súlya a nemzetgazdasági értékesítésből 3,5 százalék, a beszerzésből 4,4 százalék. Az értékesítési dinamika bázisszinthez képest a III. negyedévben volt a leggyengébb, a legjobb pedig a II. negyedév folyamán, amikor valamelyest meg is haladta a viszonyítási alapot (91,0; 102,8; 87,2 százalék). Abszolút összegben ugyancsak a II. negyedév a legerősebb, hiszen a majd 750 milliárd Ft-os értékesítés az elmúlt három év egyes negyedéveihez képest is jó teljesítménynek mondható. 36

38 37 Kivitelünk az első félév végén még 6,7 százalékos többletet produkált, amely az I. negyedévi szinten maradás és a II. negyedévi 16,9 százalékos bővülés eredője, a III. negyedév viszont 6,1 százalékos elmaradást hozott. A beszerzés az I. negyedévben volt a leg-kevesebb mind abszolút öszszegben, mind a meg-előző évhez viszonyítva, az ezt követő két negyedév a bázis időszaktól 3 százalékkal marad el. Az év első három hónapjában keletkezett visszafogott beszerzési érték a belpiaci beszerzések elmaradásának a következménye, amely összefüggésbe hozható azzal, hogy az egyéb beszerzés sorban bevallott összeg a bázisidőszaki 1,5 milliárd Ft-ról 92,0 milliárd Ftra emelkedett a háromnegyedév során, amelyből több mint 90 százalék az első negyedévben realizálódott. Ebben a sorban szerepeltették adóalanyaink az előző évekből származó, illetve az arányosítással megállapított beszerzések adóalapját és adóját. A II. negyedévben a belföldi beszerzés a jelentős, a harmadik negyedévben pedig 2010 évtől a legmagasabb import beszerzésről beszélhetünk. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is pozitív szaldós, azonban a félévi 89 milliárd Ft-tal szemben szeptember végére már csak 71 milliárd Ft, amely így megegyezik a bázisévi értékkel. Ez az euró és a dollár árfolyamváltozásán kívül elsősorban annak köszönhető, hogy a külpiaci értékesítések növekedési üteme az első félévben 10 százalékponttal meghaladta a határon túli beszerzésekét. Ez a különbség az elmúlt negyedévben eltűnt, és három hónap alatt 17 milliárd Ft-os negatív szaldót eredményezett. Lényegesen kedvezőbb az idei év export-import egyenlege, amennyiben egy kiugró teljesítményű társaság külkereskedelmi forgalmától eltekintünk, hiszen ekkor 251,7 milliárd Ft pozitív szaldó számítható. A tárgyidőszakban jelentősen mérséklődött a megye adóalanyainak beruházási hajlandósága (megyei index: 74,9 százalék, országos index: 106,2 százalék). Így a beszerzésen belüli részarány 3,1 százalékról 2,4 százalékra esett vissza, amely a megye tőkeszegénységét is jól szemlélteti, hiszen nemzetgazdasági vonatkozásban a beszerzések 2,6 százalékát fordították az elhasználódott állóeszközök pótlására, illetve újak vásárlására. A fejlesztések, állóeszköz bővítések-pótlások elmaradásával a jövőbeni növekedés alapja hiányzik a gazdaságból. A beruházásokon belül továbbra is a tárgyi eszköz beszerzések a jellemzőek a saját rezsis beruházások mindössze alig több mint 4 százalékot képviselnek. A 47,0 milliárd Ft-os beruházási értéknek nem egész fele, 21,6 milliárd Ft keletkezett a 26 kiemelt társaságnál. A gazdasági teljesítmények alakulását adóalanyi körönként vizsgálva a gazdálkodó szervezetek meghatározó súlya mutatható ki. Ezen belül a külpiaci forgalom majdnem teljes egésze

39 hozzájuk kötődik, a belföldi eladásokból és beszerzésekből való arányuk néhány százalékkal alacsonyabb (97 %). Az egyéni vállalkozások és adószámmal rendelkező magánszemélyek együttes részesedése mind az értékesítés, mind a beszerzés terén nem éri el a 2 %-ot, és ez a részarány az elmúlt három évben sem változott számottevően. Ennek eredményeként az ágazati és térségi sajátosságokat, valamint a mezőgazdasági fordított általános forgalmi adó bevezetésének eredményét csupán a társas gazdálkodói kör bevallási adatai alapján mutatjuk be. A mezőgazdasági fordított általános forgalmi adó alakulása a bevallásokban július 1-től hatályba lépett az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítésére és beszerzésére a fordított adózás kiterjesztése, mely alapján a vevő fizeti az általános forgalmi adót és egyben adólevonásra is jogosulttá válik. Az általános forgalmi adó bevallás érintett soraiban megyénk adózói a VII-IX. havi és III. negyedévi időszakra fordított adózás keretében értékesített mezőgazdasági termékek adóalapjaként összesen 21,7 milliárd Ft-ot, a beszerzett mezőgazdasági termékekre 12,4 milliárd Ft-ot mutattak ki, melyre 3,3 milliárd Ft fordított általános forgalmi adót számoltak el. Összességében ezen több mint 500 adózónk egyéb tevékenységéhez is kötődő befizetendő adója 43,3 százalékkal, a visszaigényelhető adó 29,3 százalékkal bővült az új adózási forma bevezetésével. Értékesítés ágazatonkénti alakulása Ágazati szerkezetét tekintve, a megyei áruforgalom alakulásában jelentős átrendeződés nem történt. A gazdasági teljesítmények ágazati és térségenkénti összetételének alakulását alapvetően a vállalkozói kör, illetve a befektetett tőke megoszlása befolyásolja. Az ágazatok többségében a forgalom növekedésének mérséklődése, illetve visszaesése tapasztalható. Csupán a kis súlyú 1 százalék alatti bányászat, fa-papír ipar, vendéglátás ágazatokban következett be az előző évinél dinamikusabb növekedés. A megye gazdaságának ágazati szerkezetére jellemző néhány ágazat ezen belül a kiemelt társaságok meghatározó súlya. E négy ágazat a gépipar, a vegyipar, az energiaipar és a kereskedelem. A vizsgált ágazatok közül az értékesítés legnagyobb ütemű visszaesése (31,3 százalék) a belföldi kereslet 42,4, illetve az export 20,8 százalékos visszaesése nyomán a kohászatban következett be. Markáns értékesítés kiesés jellemzi még a nem fém ásványi termék gyártást, illetve az egyéb feldolgozóipart, melyek eladási volumene több mint egyötödével lett kevesebb. A legdinamikusabb növekedés (20,1 százalék) a mezőgazdasági ágazat igaz jelentősnek nem mondható, 2,2 százaléknyi részesedésű eladásaiban keletkezett. Egy évvel korábbi teljesítményén sikerült még javítania a vegyiparnak, a gépiparnak és a vendéglátásnak, de egyik ágazat volumen növekedése sem éri el az öt százalékot. Az előző évi szinten teljesített az élelmiszeripar. Mind a termelő-, mind a feldolgozóipari kibocsátás tárgyidőszaki dinamikájának mérséklődése a belpiaci kereslet 12,3, illetve 8,4 százalékos szűkülésének következménye, ugyanis a külpiaci eladások az előző évinél 2,6 százalékkal nagyobb ütemben növekedtek. A 2.073,3 milliárd Ft forgalomnak az ide évben több mint négytizede (43,4 %) külföldre irányult. Ennél a feldolgozóipar által külföldön értékesített áru mennyiségének aránya lényegesen magasabb, 65,0 százalék, de az ipari kiviteli arány is csupán 8,0 százalékkal marad el ettől. A megyében az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar és az energiaipar meghatározó jelentőségű. 38

40 Meghatározó súlyú ágazatunk a gépipar 524,4 milliárd Ft-os értékesítésének 73,4 százalékát külföldre viszi piacra. A megyei áruforgalomban nem számít domináns ágazatnak a textilipar, viszont 70,4 százaléknyi kiviteli forgalma miatt nagy mértékben a külpiactól függ. A 2011 január-szeptemberi exportarány esetükben ettől is magasabb volt 1,5-2,5 százalékkal. A vegyipari forgalom közel kétharmada, a kohászaténak hattizede irányul külföldre. A mezőgazdaságnak és a nem ipari ágazatoknak gyakorlatilag forgalmuk tized része sem kerül ki az országból. A megyei teljesítményeket mozgató négy ágazat adatait viszonyítva a különféle relációkban elért eredményekhez láthatjuk, hogy az országon belüli értékesítésből kétharmad-háromnegyed a részesedésük, míg határon kívül ennél is magasabb, kilenctized résznyi. A belföldi értékesítésnél már ennyire nem egyértelmű a helyzet, az arányok megoszlanak a kiemelt ágazatok között. A kereskedelem egyötöd részt mondhat magáénak, míg tíz százalék feletti részarány jut a másik három ágazatra. A belföldi beszerzés több mint egyharmadát a vegyipar hajtotta végre, a kereskedelem valamivel kevesebb, mint a teljes forgalom egyötödét teljesítette. Az energiaipar a 15,7 százaléknyi belföldi értékesítés mellett 2,3 százalékponttal kevesebb belpiaci beszerzés felett rendelkezett. A gépipar elsősorban külföldi alapanyagokból folytatja termelését, így a 75,8 százalékos import arány mellett mindössze a belpiaci beszerzés 6,2 százalékát birtokolja. Húzóágazataink közül három mindkét értékesítési relációban emelni tudta értékesítését egyedül az energiaipar nem. Kivitele az idei évben már az 1 milliárd Ft-ot sem éri el, miután az 16,7 százalékkal a tavalyi szint alatt maradt, de jelentős (184 milliárd Ft-os) hazai kereskedelme sem éri el a 2010 évi értéket, melynél jelenleg 21,0 százalékkal alacsonyabb. A bányászat 5,0 milliárd Ft-os forgalmának háromnegyede származik belföldi értékesítésből. A belpiaci értékesítés 8,1 százalékos visszaesése és a kivitel kis volumenének 11,2 százalékos emelkedése összességében a 2011 szeptemberében kimutatotthoz képest kevesebb, 4,0 százalékos elmaradást eredményezett. A fa-papír iparban ugyanezen trend érvényesül, de eltérő mértékekkel. Itt a háromnegyed résznyi belföldi forgalom 10,6 százalékkal van a bázisszint alatt, míg az exportnál 44,4 százalékos növekedés alakult ki, ami 2,3 százalékos értékesítés visszaesést okozott. Textiliparunk a belkereskedelemben épp hogy szinten maradt, az országhatáron kívüli értékesítésben 11,0 százalékkal az előző évitől elmaradva forgalmazott, ez összességében 7,8 százalékos teljesítmény kiesést idézett elő. Az építőipar exportja alig fele a 2011 első háromnegyed évinek, a hanyatlás ebben az ágazatban volt a legnagyobb. Belföldi viszonylatban is csak kevéssé jobb a helyzet, itt 12,5 százalékos a kiesés. A szállítás kivitele 22,7 százalékkal csökkent, belföldön majdnem sikerült szinten maradnia, a visszaesés mindössze 2,1 százalék, összességében ettől 0,7 százalékkal rosszabb az arány. 39

41 Beszerzés ágazatonkénti alakulása A legtöbb nemzetgazdasági ágban a beszerzések az értékesítéshez hasonló irányban, de attól valamelyest eltérő mértékben változtak. Az értékesítés növekedésével ellentétben a beszerzések kismértékű csökkenése következett be a vegyiparban valamint a vendéglátásban. Fordított a trend a nem számottevő súlyú nemfém ásványi termék gyártás tekintetében, ahol az értékesítés visszaesésével szemben a beszerzések stagnálása tapasztalható. Az ágazatok többségében az értékesítés alakulásához hasonlóan a beszerzések stagnálása, illetve csökkenése tapasztalható. A 2011 év azonos időszakában számított mutatók még egy jó ütemben bővülő megyei beszerzést vetítenek elénk, mára azonban bővülésről csak az import esetében beszélhetünk. Ez vonatkozik a megyei átlag paraméterre épp úgy, mint a 77,7 százalékos részarányú ipari beszerzésre. A húzóágazatok egyikeként nyilvántartott energiaipar egy évvel korábbi beszerzés kiesése 13,7 százalék volt, az idei évben ennél 3,7 százalékponttal több. Vele azonos mértékben, 17,3 százalékkal maradtak el a 4,2 százalékos részarányt magáénak mondható kohászat áruvásárlásai is. Mindkét ágazat esetében a hazai vásárlások negyedrészének elmaradása okolható a bekövetkezett romlásért. Legnagyobb bővülést akárcsak az értékesítésnél, a beszerzéseknél is a mezőgazdaság érte el, igaz az értékesítés 20 százalékos növekedésével szemben e relációban mindössze 10 százalék volt kimutatható. A tavalyi azonos időszaki beszerzéseitől a mezőgazdaság mellett egyedüliként többet költött készletre az élelmiszeripar, ily módon 3,0 százalékos volumen növekedés jellemezte. Ez kizárólag a külföldi beszerzések egyharmadával történő megemelkedésére vezethető vissza. Lényegében nem változott az egyik legkisebb súlyú ágazatunk, a nemfém ásványi termék gyártás beszerzése, az elmúlt két vizsgált időszakban 3,3 milliárd Ft volt. A vegyipar, textilipar, faipar, építőipar, kereskedelem, vendéglátás, szállítás, nem anyagi ágak volumen romlása 10 százalék alatti és a textilipart kivéve minden esetben a hiányzó belföldi árubeszerzésekből adódik. 40

42 A gépipar, mint a legmagasabb importigényű ágazat, beszerzéseinek 89,6 százalékát importból fedezte. A szektor beszerzésének kilenctizede nem csak az idei évben, hanem az utóbbi két évben is határon túlról származott, és a megye behozatalának mintegy háromnegyede e területen jelent meg. Egy egyedi tétel nélkül a gépipar részesedése a megyei importból 50 százalék alatt marad. Magas importhányaddal rendelkezik a kohászat, mely az idén már fele részben külpiacokról, fele részben belföldről vásárolt. De beszerzéseinek több mint egyötödét külföldről biztosítja az élelmiszeripar és a fa-papíripar is. Beruházások alakulása Az idei év 47,0 milliárd Ft-os fejlesztési célú kiadása 74,3 százaléka az egy évvel korábbinak, és azonos a 2010 év azonos időszakival. A beruházások majd teljes egészében tárgyi eszköz beszerzések voltak. A beruházások ágazati összetételére jellemző, hogy a fejlesztési források 57,4 százaléka az iparban került felhasználásra, ám ez az arány az előző két évben közel háromnegyed résznyi volt. A vegyipar bár az előző évinél 60 százalékkal kisebb összeget fordított új eszközök beszerzésére és a régiek pótlására 20,4 százalékos részesedésével továbbra is a megye legtöbbet beruházó ágazata. A gépiparban a bázis időszakinak kétharmadát fordították fejlesztése, ennek ellenére a szektor súlya továbbra is jelentős. A szállítási ágazatnak 90,8 százalékos többlet beruházása 6,6 milliárd Ft elköltését jelentette e célokra, ezzel a bázis évhez képest itt volt a legmarkánsabb változás. A tavalyi évnél többet, 2-5 milliárd Ft-os fejlesztést hajtott végre a mezőgazdaság, élelmiszeripar, energiaipar, kereskedelem. 41

43 Az e címen elköltött pénzeszköz ötödét a vegyipar fektette tárgyi eszközökbe, tíz százalék feletti részaránnyal bírt a mezőgazdaság, a gépipar és a szállítás. Ezen időszakban a kiemelt adózói kör sem végzett számottevő beruházási tevékenységet, 21,4 milliárd Ft-os fejlesztést hajtottak végre, mely a teljes megyei érték 45,5 százaléka. Az ágazatok beszerzéseiből a beruházásra fordított pénzeszköz aránya a szállításban (15,3 százalék) a legmagasabb, és 10 százalékot meghaladó még a mezőgazdaságban, a bányászatban és nemfém ásványi termék gyártásban. Kistérségi teljesítmények Borsod megye 15 kistérsége közötti gazdasági különbségek továbbra is fennállnak. Gazdasági súlyuk alapján meghatározó szerepet játszott a miskolci, a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai körzet, ugyanis évek óta az értékesítés 84 százalékát, a beszerzés 86 százalékát képviselték. Az export 90 és az import több mint 92 százaléka mindhárom évben a kiemelt térségekben keletkezett. Belföldi relációkban térnyerésük ennél 10 százalékkal kisebb, és míg a külpiaci értékesítés aránya változatlan, addig a belföldi forgalom részesedése évente 1-2 százalékkal kevesebb. A tiszaújvárosi kistérség a kiemelt körzetek között ismét a legnagyobb részesedéssel bír, hiszen 2012 év eddig eltelt időszakában mind a 722,2 milliárd Ft-os értékesítés, mind a 876,3 milliárd Ft-os beszerzés tekintetében a város és vonzáskörzete bonyolította a legmagasabb áruforgalmat annak ellenére, hogy teljesítménye a bázis időszakhoz mérten csökkent.. Ez az értékesítésből közel 35 százalékos, míg a beszerzésből 45 százalékos részesedést jelentett. A kiviteli forgalomból 57, a behozatalból 64 százalék kötődik a térséghez. Miskolc környékén a trend hasonló, az értékesítés a legnagyobb visszaesést 14,3 százalékot itt érte el, a beszerzésnél valamivel pozitívabb a kép, az 2,7 százalékkal maradt a bázisszint alatt. Az országhatáron túli forgalmát sikerült gyarapítania a körzetnek, azonban ez nem mondható el a belföldi relációról, ahol az értékesítése 17,2 százalékkal, a beszerzése 7,3 százalékkal lett kevesebb. A belföldi értékesítési forgalomban a megyeszékhely és vonzáskörzete rendelkezett a legnagyobb részesedéssel (50,6 százalék), azzal együtt, hogy csökkent az értékesítés nagysága évtől töretlen dinamikával bővült a kazincbarcikai körzet áruforgalma, a kivitel 36 százalékos növekedése ellensúlyozta a belföldi eladások 4,5 százalékos hanyatlását, így együttesen az értékesítés 16,6 százalékos növekedéséhez vezetett. A beszerzés szinten maradt, ami a behozatal 14,3 százalékos emelkedésének és a belpiaci beszerzés 4,4 százalékos visszaesésének következménye. 42

44 A nem kiemelt körzetek között erősnek számító mezőkövesdi mondhatja magáénak ezen 12 kisebb térség forgalmának negyed részét, mely fele-fele arányban oszlik meg a bel- és külpiac között. Értékesítése alig 3,6 százalékkal volt a 2011 évi alatt, beszerzése ettől jelentősebb,-8,3 százalékos eltérést mutat, elsősorban a hazai beszerzések csökkenése miatt. Szerencs, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz térségében működő gazdálkodó szervezetek körében nem jellemző a külföldi gazdasági kapcsolatok kialakítása, a megyei értékesítési és beszerzési részarányuk 8,0 százalék vagy az alatt alakult. A kisebb gazdasági teljesítménnyel bíró térségek közül a sárospataki, encsi, szikszói, abaújhegyközi, bodrogközi, mezőcsáti, tokaji is mind két relációban relatív növekedést produkált, bár megyén belüli részesedésük nem mondható jelentősnek. Sátoraljaújhely és környéke kevéssel fél milliárd forinttal az egy évvel korábbi szint alatti értékesítést realizált, külpiaci kapcsolatait sikerül megtartania, hiszen a kimutatható exportarány évek óta négytized feletti. Helyzeti adottsága okán 32,6 százalékkal gyarapította behozatalát, bár országhatáron belüli vásárlása is 16,1 milliárd Ft-ra emelkedett (3,7 százalék). Szerencs és Edelény körzete az értékesítés szempontjából stagnál. Beszerzésükre ugyancsak a szintmegőrzés a jellemző, mindkét térség igyekszik egyre inkább kihasználni a külföldi piac által kínált lehetőségeket. Az ózdi körzet belföldi értékesítése az előző évitől 1 százalékkal elmaradva 38,0 milliárd Ftot tett ki, míg kivitele 37,0 százalékkal csökkent, melyek egyenlegeként 10 százalékot meghaladó értékesítés visszaesés mutatható ki. Ennél nagyobb arányú összességében 16,7 százalékos visszaesés jellemezte a beszerzési forgalmat a belföldi és külföldi relációban egyaránt Beruházások alakulása kistérségenként A beruházások többsége hasonlóan az elmúlt évhez a kiemelt kistérségekben valósult meg. Bár volumenében ingadozást mutatott, e térségek beruházási súlya még mindig számottevő, hiszen a fejlesztések háromnegyed része ezekben a körzetekben valósult meg. Összességében kazincbarcikai körzet beruházási értékének mintegy 71,0 százalékos visszaesése megyei szinten is éreztette hatását. A tiszaújvárosi térségen kívül megyei átlag alatti volt a beruházási hajlandóság az ózdi, abaúj-hegyközi, tokaji körzetekben. Javulásról ugyan beszélhetünk a miskolci, tiszaújvárosi és több kisebb körzet esetében, mértéke azonban az egy milliárd forintot sehol nem éri el. A beruházások nagy része (95,8 százaléka) évek óta tárgyi eszköz beszerzésként jelenik meg. 43

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatairól

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatairól Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai 2012. évben Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatairól 2013. december 5. 0 Az észak-magyarországi régióban található Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól 2015. december 01. Az észak-magyarországi régióban található Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2015. évi gazdasági folyamatairól 2016. november 0 Tartalomjegyzék Bevezető... 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános jellemzői... 2 A foglalkoztatás alakulása a

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Tájékoztató. (Összeállította: Fejes Richárd, Domján Róbert)

Tájékoztató. (Összeállította: Fejes Richárd, Domján Róbert) Ikt. szám: 13-36/2013/222 Ügyintéző: Fejes Richárd Zsolt Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye gazdasági helyzetéről (Összeállította: Fejes Richárd, Domján Róbert) Tisztelt

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások

Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások Előadó: Király Miklós, igazgató Szombathely, 2014. szeptember 30. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások 2013.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! TOP 3 100. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Tisztelt Olvasó! TOP 3 100. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 129702 Tisztelt Olvasó! Idén második alkalommal jelenteti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében Tervezési és Elemzési Főosztály A gazdasági folyamatai a 2010. évi társaságiadó-bevallások tükrében Szeged, 2011. október I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA 2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban Elemzésünk

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,

Részletesebben

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak Berta Dávid Kicsák Gergely: A 2016. évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak 2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Második alkalommal jelentkezik az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

Tisztelt Olvasó! Második alkalommal jelentkezik az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tisztelt Olvasó! Második alkalommal jelentkezik az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, és a Nógrád Megyei Hírlap közös kiadványa a TOP 50. Az összeállítás

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Vas Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Szombathely, 2014. szeptember 30.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló hétfő, 2013. augusztus 5. Vezetői összefoglaló Vegyes amerikai makroadatok jelentek meg, a munkanélküliségi ráta ötéves mélypontján tartózkodik, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése elmaradt az elemzői

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások

Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások Előadó: dr. Horváth Szabolcs, igazgató Győr, 2014. szeptember 29. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások 2013.

Részletesebben

Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla

Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján Prof. Dr. Lett Béla 1. Az erdészeti társas vállalkozások gazdasági helyzete és teljesítménye 1.1. Erdészeti vállalkozások (kettős

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET GSM FOREVER KFT év

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET GSM FOREVER KFT év KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET GSM FOREVER KFT 2015. év 1 I. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A GSM_Forever Korlátolt Felelősségű Társaságot (9021 Győr, Kisfaludy u. 15.) a Győr-Moson- Sopron Megyei Cégbíróság 2010. augusztus

Részletesebben

TOP loo Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008

TOP loo Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008 TOP loo Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2008 Tisztelt Olvasó! Idén harmadik alkalommal jelenteti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2009 Borsod-Abaúj-Zemplén megye TOP 2 100 690344 Tisz telt Ol va só! Idén már negyedik alkalommal jelenteti meg az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A.

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A. MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A. Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Magyar Vidék

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2011. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2005. évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben