Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól

Átírás

1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól november 0

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános jellemzői... 2 A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint... 2 A gazdaság szereplői... 3 A versenyszféra szereplőinek teljesítménye... 4 Az adóbevételek alakulása... 4 A társas vállalkozások gazdasági teljesítményének alakulása között... 7 Adórendszer és az adóterhelés változásai... 9 Jövedelmezőség alakulása között Az erőforrások alakulása között Átlagos állományi létszám évi gazdasági teljesítmények alakulása ágazatonként Hullámzó, ingadózó ágazati jövedelmezőség Hatékonysági mutatók alakulása évben ágazatonként Az osztalékképzés sajátosságai Az átlagos állományi létszám alakulása évben ágazatonként évi foglalkoztatás ágazati összehasonlítása a évi adatokkal Beruházások Társasági adókedvezmények és a társasági adó felajánlások alakulása Méretnagyság szerinti összetétel A évi méretnagyság szerinti adatok összehasonlítása a évivel Megyén belüli területi különbségek A gazdasági teljesítmények és a saját tőke területi különbségei Egy lakosra vetített fajlagos mutatók alakulása Az egyéni vállalkozók évi tevékenysége Az egyes adózási módok főbb jellemzői 2015-ben A magánszemélyek évi személyi jövedelmeinek alakulása Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség sávos bontásban Az adóbevallással egyidejűleg rendezendő szja alakulása... 39

3 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye I-III. negyedévi gazdasági folyamatairól Értékesítési forgalom Beszerzési forgalom Egyéb mutatók Ágazati teljesítmények Mellékletek jegyzéke

4 Bevezető A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága és jogelődjei közel 20 éve előterjesztőként ad számot a megye gazdasági helyzetéről. A évi gazdasági teljesítmény alakulását és változását a megyénk illetékességi körébe tartozó a társas vállalkozások, és az egyéni vállalkozók tevékenységén, valamint a magánszemélyek jövedelmeinek alakulásán keresztül mutatjuk be. A tájékoztatóban felhasználtuk egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal publikált statisztikáit, másrész a NAV-hoz benyújtott bevallások összesített adatait. Megyénk társas vállalkozásainak is van lehetősége a törvényi kereteken belül adó elszámolási mód választására, mellyel egyedi gazdasági döntéseik alapján élhetnek. A társaságiadó-bevallásra kötelezett vállalkozásaink száma emiatt folyamatosan változik ben vállalkozás társaságiadó-bevallásának összesített adatait elemeztük. A mikro- és kisvállalkozások az eva mellett 2013-tól két új egyszerűsített elszámolási lehetőséget, a kata, illetve a kiva szerinti elszámolási módot is választhatják. Így közel bevallást fogadtunk be tőlük. Az e körbe tartozó cégek adatai a fenti összesítésben tehát már nem jelennek meg. Az elsősorban a belföldi piacon és a lakossági ellátásban érdekelt és nélkülözhetetlen egyéni vállalkozások szintén többféle módon tehetnek eleget elszámolási kötelezettségüknek. Választhatnak tételes költségelszámolást, átalányadózást, valamint eva és kata szerinti adózást is. Az egyes adó elszámolási módok eltérő nyomtatvány-struktúrájára tekintettel a beadott bevallást az adóköteles bevételek alapján elemeztük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a magánszemélyek évi jövedelmeire vonatkozóan db személyi jövedelemadó bevallás érkezett. Számot adunk a vállalkozások és magánszemélyek által Borsod-Abaúj- Zemplén megyében évben megfizetett kiemelt adó és vámbevételek alakulásáról is, melyet a NAV által kezelt és ellenőrzött központi költségvetési bevételek alapján elemzünk. A tájékoztatóban bemutatjuk továbbá a 2016.I-III. negyedévi áfa bevallások adatai alapján megyénk gazdaságának ez évi jellemzőit. Az így készített elemzésünk az áfa bevallás elszámolási időszakhoz kötött forgalmi szemléletét tükrözi, más szempont szerint közelíti a gazdasági teljesítményeket, mint a társaságiadó-bevallások alapján készített elemzés. 1

5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános jellemzői Az észak-magyarországi régióban található Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe négyzetkilométer évben a lakosság száma fő volt, 1,1 százalékkal (7 045 fővel) kevesebb a évinél. A megyén belül mind a 16 járásban csökkent a lakosság száma. Megyei átlag feletti a lakosság csökkenés nyolc térségben a tiszaújvárosiban 1,2 %, 372 fős, ami lefedi az összes csökkenés; a kazincbarcikaiban 1,4 %, 898 fős, ami az összes csökkenés 13 százaléka; a sátoraljaújhelyiben 1,7 %, 383 fős; a sárospatakiban 1,2 %, 296 fős; az ózdiban 1,2 %, 620 fős, ami az összes csökkenés 9 százaléka; a szerencsiben 1,2 %, 492 fős; az edelényiben 1,3 %, 439 fős;és a tokajiban 1,8 %, 237 fős. A fennmaradó további nyolc járásban megyei átlag alatti a lakosságszám visszaesése, ami 0,5% - 1,0 % között szóródik. Legkisebb a csökkenés az encsi járásban 0,5 %, 103 fős és a Bodrogközben 0,6 %, 92 fős. A miskolci járás lakosságszáma fővel kevesebb az egy évvel korábbinál (- 08 %), mely lefedi az összes csökkenés 30 százalékát. Ugyanebben az időszakban az ország lakossága 0,3 százalékkal ( fővel) csökkent. Megyénkben a lakosság számának visszaesése tehát az országosnál nagyobb mértékű. A kedvezőtlenebb megyei arányhoz az országhatáron belüli és az országhatáron túli elvándorlás is hozzájárult. A fogyásban szerepet játszik a gazdasági teljesítmények eltérő mértékű, kedvezőtlenebb változása is más régiókhoz képest. A gazdasági mutatók kedvezőtlenebb alakulása miatt a foglalkoztatási lehetőségek is szűkebbek, ami nagyban hozzájárul az elvándorláshoz ben a társasági adó bevallások szerint a versenyszférában az éves megyei átlagbérek még mindig elmaradnak 10,3 %-kal a nemzetgazdasági átlagbértől. Korábban év és év - között ennél nagyobb mértékű volt a különbség, ami 11,2% - 14 % között szóródott. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 6,8 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 5,6 százalékos részarányával évben milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 4,4 százaléka. Az egy főre jutó GDP közel 30 százalékkal (előző évben még 36 %-kal) maradt el az országos átlagtól. Így a megyék közötti rangsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye két helyet előre lépve a 14. helyen áll. A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint A megyénkben elsődlegesen a közmunkás foglalkoztatás bővülése, javulása miatt év között a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekedett ben kisebb megtorpanás következett be, mivel az előző évhez képest fővel, 2,7 százalékkal csökkent a megyei foglalkoztatás. Az átmeneti visszaesés ellenére a foglalkoztatottak száma fővel, 1,8 százalékkal meghaladja a válságot megelőző évi fős 2

6 foglalkoztatottságot. Országosan ugyanebben az időszakban ennél nagyobb mértékű 5,1 százalékos növekedést mutatott ki a KSH. A megye helyzetét mutatja, hogy a különböző foglalkoztatási arányok a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul elmaradnak az országos átlagtól. A gazdaság szereplői Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában év végén társas vállalkozást tartottunk nyilván, ami a folyamatos csökkenési tendenciáknak megfelelően 3,6 százalékkal 664 vállalkozással - kevesebb az előző évinél ben 5,8 %-os visszaesés volt 2013-hoz képest. Az utóbbi két évben tevékenységüket kezdő, újonnan megalakuló társas vállalkozások számát lényegesen meghaladta a megszűnt vállalkozások száma. Ebben a fogyásban az is szerepet játszik, hogy tisztult és egyben átláthatóbbá vált a megye gazdasága a kényszer- és fiktív vállalkozások megszűnésével. Ehhez hozzájárult az adójogszabályok folyamatos szigorodása, és azok következetes betartatása is. A kereskedelemben az on-line pénztárgépek használata 2014-től kezdődően teljes körűvé vált. A fordított ÁFA adózást kiterjesztették a gabona-forgalmazás után a munkaerő kölcsönzési tevékenységre is. Az ÁFA adómértékét 27-ről 5 százalékra csökkentették előbb a félsertések nagykereskedelmi forgalmazásánál, amit később kiterjesztettek a kiskereskedelmi forgalomra is ben az árufuvarozás nyomon követésére bevezették az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszert (EKÁER). Az országos tendenciák is hasonlóak voltak, csak a csökkenés mértéke tért el. A társas vállalkozások száma 2015-ben 1,2 %-kal csökkent az előző évhez képest, aminek eredményeként vel csökkent a számuk. 3

7 2015-ben a társas vállalkozásokon belül a részvénytársaságok száma a megyében és országosan egyaránt növekedett (az előbbiben 2,7 %-kal, az utóbbiban 4,8 %-kal). Míg a korlátolt felelősségű illetve betéti társaságok száma a megyében és országosan is visszaesett. A csökkenés mértéke a megyében a Kft-knél 3,2, a Bt-knél 4,6 százalékos, míg országosan (az előbbi sorrendjében) 1,0 s illetve 4,2 százalékos 2014-hez képest ben a megyében nyilvántartott egyéni vállalkozók számában - az országos és az előző két év megyei növekvő tendenciájával ellentétesen - kismértékű 0,6 százalékos (122 fős) visszaesés volt. A főállású és nyugdíjas egyéni vállalkozók száma 1,0 illetve 4,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. Míg az egyéb kategóriába sorolt jogviszonyok és a társas vállalkozás mellett egyéni vállalkozást is végzők száma kismértékben 1,0 százalékkal nőtt. A versenyszféra szereplőinek teljesítménye 2013-tól a kisvállalkozások adóterheinek enyhítésére két új egyszerűsített elszámolási lehetőséget biztosítottak: o a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), melyet egyéni és társas vállalkozások egyaránt választhatnak, és o a kisvállalati adót (KIVA), melynek választására csak társas vállalkozásoknak van lehetőségük. A KATA szerinti kedvezőbb adózást évről-évre egyre több kisvállalkozás és egyéni vállalkozó választotta, elsősorban a mikro-vállalkozások ben gyel több vállalkozás adott be KATA szerinti bevallást az előző évhez képest. Ennek ellenére az elszámolás módja szerint a társas vállalkozások döntő többsége továbbra is a társasági adó szabálya szerint adózik, és az egyéni vállalkozók többsége is a személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének alakulásában továbbra is meghatározó a társasági adóalanyok szerepvállalása, mivel a realizált bevételekből való részesedésük 96,4 százalékos. Az elsősorban belföldi piacon és a lakossági ellátásban érdekelt és nélkülözhetetlen SZJA szerint adózó egyéni vállalkozások és a KATA szerint adózók, valamint az egyszerűsített vállalkozói adózást (EVA) alkalmazók teljesítményének együttes részaránya összességében kismértékben növekvő, és 3,6 százalékos. Az adóbevételek alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az adózók 2015-ben millió forint adó-, járulék- és vámbevételt fizettek be a központi költségvetésbe, ami millió forinttal, 33,1 százalékkal több a bázis időszaki teljesítésnél. Az országos bevételek ugyanebben az időszakban 7,5 százalékkal emelkedtek. Az országos adóbevételek 2,7 százaléka képződött a megyében. 4

8 2015-ben a megyei adóbevételek nagyarányú az országos növekedési ütemet 25,6 százalékponttal meghaladó mértékű - 33,1 %-os növekedése nem az adóalapokat meghatározó reálgazdasági folyamatok kedvezőbb alkulásából adódik, mivel a megyei társaságok évi teljesítménye és jövedelmezősége elmaradt a nemzetgazdasági mutatóktól. A kiugró mértékű adóbevétel növekedés a megyei adóalanyok sajátos összetételéből adódik ben megyénkben az egyedi, kiugó nagy befizetési és kiutalási tételek, valamint kormányzati intézkedések együttesen bevételnövelő hatásúak voltak. Ehhez képest az országos adóteljesítmények viszonylag kiegyenlítetteben alkulnak, mert a kormányzati intézkedések és csoportos ÁFA elszámolásra való áttérés csak a megyék közötti bevételeket rendezi át, és a nemzetgazdasági adóbevételeket egyáltalán nem érintik. Továbbá az egyedi és kiugró adóbefizetések és kiutalások évek közötti előfordulása is hasonló nagyságrendű. A központi költségvetésből 2015-ben megyénkben millió forint támogatást vettek igénybe, ami 50 százalékkal, millió forinttal haladta meg az előző évi értéket. Országosan 1,3 százalékkal emelkedtek a támogatások. Az összes támogatás 99 százalékát lefedi a szociálpolitikai menetdíj támogatás és az egyedi támogatások együttes összege ben millió forint egyedi támogatást vettek igénybe, ami millió forinttal, 26 százalékkal több az előző évinél. A menetdíj támogatások ugrásszerű növekedését a megyei közlekedési társaságok évi összevonása eredményezte, melynek következtében a korábban Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyei székhelyű társaságok beolvadtak a miskolci székhelyű Közlekedési Központba. Így a szociálpolitikai menetdíj támogatást től már Borsod megyében veszik igénybe. E miatt 2015-ben a menetdíj támogatás megyei igénybevétele a 2014.évi millióról, millió forintra változott. Az itt nevesített támogatás összege csak töredéke a megyében ténylegesen igénybe vett uniós támogatásoknak, valamint a Széchenyi Terv keretében kapott beruházási támogatásoknak, melyeknek évente 100 milliárd forintos a nagyságrendje. Az adóbevételeken belül továbbra is meghatározó a foglalkoztatáshoz kötődő adóbevételek magas részaránya, ami az összes bevételnek a kétharmada és az országos részarányt is meghaladta 15,4 százalékponttal. A második helyen 17,7 százalékos részesedésével az általános forgalmi adó áll, ami 9,2 százalékponttal marad el az országos részesedéstől. A tevékenységi különadókra teljesített befizetések 2,2 százalékos részaránya 2,5 százalékponttal elmarad az országos 4,7 százalékos részaránytól, mivel a különadó fizetésre kötelezett jelentős társaságok nem a megyében 5

9 működnek. A vámos bevételek 5,6 százalékos részaránya 4,1 százalékponttal elmarad az országos részaránytól. A TAO, EVA, KATA és KIVA bevételek együttes 6 százalékos részaránya 0,3 százalékponttal meghaladta az országos részarányt. Míg a fennmaradó egyéb adók bevételen belüli részaránya két-három százalék között mozgott. A gazdasági növekedésre és egyben az adóbevételek alakulására is kedvező hatású, hogy a 99,93 százalékos fogyasztói árindexet figyelembe véve a reáljövedelem az üzleti szférában foglalkoztatottaknál 3-4 százalékkal nőtt. Továbbá a nyugdíjasok jövedelme is emelkedett. Csökkent a magánszemélyek adóterhelése az első házasok adókedvezményének évi bevezetése miatt. Mindezek hatására a gazdasági növekedés motorját képező belső fogyasztás tovább bővült. Hosszú évek után a monetáris pénzpolitika egyértelműen és érezhetően a magyar nemzetgazdaságot támogatja. Így a felvehető gazdaságélénkítő kereskedelmi banki hitelek kamatainak csökkenéséhez nagyban hozzájárul, hogy évtől a jegybanki alapkamat folyamatosan csökken. Jelenleg 0,9 százalékon áll. Továbbá a vállalkozások kedvezményesen növekedési hitelt is igénybe vehetnek. Stabilizálódott a forint árfolyama és a szűk mozgásterű változása is kiszámíthatóbbá vált. Az antiinflációs politika és a kőolaj világpiaci árának visszaesése eredményeként az utóbbi három évben lényegében megszűnt az infláció ben a megyei áfa bevételek lényegesen kedvezőbben alakultak az országos tendenciákhoz képest. Az áfa bevételek alakulásában és változásában meghatározó, hogy a befizetések 11,7 százalékos növekedése mellett a kiutalások 31,4 százalékkal csökkentek. Az áfa befizetések millió forintos növekedésében a belföldi értékesítés kedvező alakulásán túl meghatározó két gépipari társaság többlet befizetése, ami lefedi az összes megyei növekedés 70 százalékát. Amennyiben a két nagy befizető társaság és évi pénzforgalmi adatait nem vesszük figyelembe az összeghasonlításánál - úgy 6 százalékkal kevesebb - 5,7 %-os megyei áfa bevétel növekedés mutatható ki, ami már másfél százalékponttal elmarad az országos áfa befizetések 7,2 százalékos növekedésétől. A megyei áfa kiutalások millió forintos csökkenésében meghatározó, hogy egy nagy vegyipari társaság 2015-től csoportos ÁFA alanyként rendezi az adózását, és az ÁFA elszámolás székhelye nem a megyénkben van. Ennek az egy cégnek a évi kiesése lefedi a megyei összes kiutalás visszaesésének háromnegyed részét. Amennyiben ennek a cégnek a két évet érintő kiutalásait figyelmen kívül hagyjuk, úgy a 31 százalékos csökkenéssel szemben mindössze 11 százalékos kiutalás visszaesés mutatható ki Borsod- Abaúj-Zemplén megyében az előző évhez képest. Ezen kiugró áfa befizetéssel és kiutalással érintett társaságok adatainak figyelembe vétele nélkül a megyei adóbevételek 33,1 százalékos növekedésével szemben már egy reálisabb, 17,3 százalékos növekedés mutatható ki, ami még mindig kedvezőbb az országos 7,5 százalékos növekedési ütemnél ben megyei áfa bevételeken túl a társasági adó, a különadók és az egyéb adók, valamint a vámos bevételei is átmenetileg kedvezőbben alakultak az országos tendenciákhoz képest. Az adóbevételeken belül a meghatározó foglalkoztatáshoz kötődő bevételek 7,2 százalékkal nőttek a megyében, ami szintén 0,4 százalékponttal meghaladja az országos 6,9 százalékos növekedési ütemet. A VOLÁN társaságok átszervezése is hozzájárult a Borsod megyei 6

10 bevételek növekedéséhez. Emiatt egy százalékkal növekedtek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adóbevételek ben a foglalkoztatáshoz kötődő adóbevételek növekedéséhez szintén hozzájárult a megyei szakképzési centrumok évközi megalakulása is ben augusztus és december között a három szakképzési centrum (miskolci, ózdi és szerencsi) által befizetett 305 millió forint szja és 880 millió forint tb járulék lefedi a 2014.évi költségvetési bevétel 2,2 illetve 2,4 százalékát, valamint a foglalkoztatáshoz kötődő előző évi bevételek 0,6 százalékát. Ezen érintett szakképzési oktatási intézmények korábban még máshol, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) adóztak ben a társasági adóbevételek millió forinttal, 64 százalékkal emelkedtek. Országosan ennél kisebb mértékű a társasági adóbevételek növekedése (39 százalékos). Borsodban a befizetések millió forintos növekedése mellett a kiutalások 433 millió forinttal csökkentek. Az utóbbi két évben a jövedelmezőség folyamatos javulása eredményezte a társasági adóbevételek jelentős növekedését ben két társasághoz kötődik a társasági adó befizetések növekedésének csaknem kétharmada. A társas vállalkozások gazdasági teljesítményének alakulása között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évvel bezárólag töretlen volt a fejlődés. A nettó árbevétel, ezen belül az export és belföldi értékesítés növekedési üteme meghaladta az országos átlagot, és 2006-ig az inflációs ráta mértékét is. A jövedelmezőség is kedvezően alakult. Az adózás előtti eredmény, azon belül az üzleti eredmény növekedési üteme jóval országos átlag feletti volt. Beindult egy felzárkózási folyamat III. negyedévtől a gazdasági tényezők egyre kedvezőtlenebbé váltak. A pénzügyigazdasági válság a megyében már évben is éreztette a hatását, majd a gazdasági mutatók által tükrözötten 2009-ben kiteljesedett. A válság hamar begyűrűzött, mivel a megye gazdasága nyitott az export és import magas részaránya miatt. Az export részaránya az utóbbi hét évben 31 és 44 százalék között mozgott, és minden évben magasabb (2 10 százalékponttal) az országos értéknél, ami az érintett időszakban 29 és 35 százalék közötti volt. Jellemző továbbá, hogy a válság mélypontján (2008. és évben) viszonylag alacsonyabb az export részaránya, majd később újra emelkedő tendenciájú. 7

11 2010-ben megkezdődött a válságból való kilábalás és 2011-ben tovább javultak a gazdasági teljesítményeket tükröző mutatók. A világgazdasági válság kezelésére hozott intézkedések azonban nem, vagy csak részben hozták meg a várt eredményt, mivel az Európai Uniós országok többsége nem állt növekedési pályára, emellett főként a dél-európai országok az általuk előállított bruttó hazai termékhez viszonyítva rendkívüli mértékben eladósodtak től az Unió által kezdeményezett túlzott deficit eljárás az érintett államoknál, köztük Magyarországnál is, óhatatlanul együtt járt a belső fogyasztás további visszaesésével, ami egyben a gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges erőforrások fokozott kivonását is jelentette. A túlzott deficit eljárás miatt rendkívül behatárolt volt az EU államok mozgástere. A 2011-ben kezdődő és 2012-ben kiteljesedő monetáris válság hazánk gazdaságának növekedését lelassította ben mindezek miatt a megyében és országosan is megtorpanás következett be az előző két év kedvező felzárkózási folyamata és növekedési pályára állása után ban újra beindult egy felzárkózási folyamat. A gazdasági teljesítmények kedvezően alakultak évhez és a válságot megelőző évhez képest egyaránt. Előre lépés, hogy az export piacok élénkülése mellett már a belső fogyasztás is bővült. A deviza hitelt igénybe vevőknél az árfolyamgát bevezetésével, illetve forintra történő átváltással is szabadultak fel olyan pénzeszközök, melyek a fizetőképes keresletet élénkítették. Továbbá a rezsicsökkentés is összességében kedvező hatású volt a fogyasztási szerkezet átalakulásánál, változásánál, mivel a lakosság a közszolgáltatásnál felszabaduló forrásokat más fogyasztási cikkek vásárlására fordíthatta. Az eladósodott önkormányzatok hitel állományának részleges kiváltása szintén hozzájárult a belső fogyasztás élénküléséhez, mivel a beragadt hitelek kiváltása lehetővé tette a korábbi kiegyenlítetlen számlák pénzügyi rendezését, akadály-mentesebbé váltak a folyó beszerzések. Továbbá a tőkeerősebb önkormányzatok fejlesztési lehetőségei is javultak ben a gazdasági reálfolyamatok még kedvezőbbé váltak. A megyében országos növekedési ütemet meghaladó mértékben 6,7 százalékkal nőtt a nettó árbevétel, valamint 18,7 százalékkal a hozzáadott érték az előző évhez képest, ami egy az egyben reálértéken is növekedést jelent, mivel a évi fogyasztói árindex 99,8 százalék volt. Kedvező, hogy a nettó árbevételen belül az export 2,7 százalékos emelkedése mellett a belföldi értékesítés jelentősen, 9,7 százalékkal nőtt ben a megyei nettó árbevétel 1,6 százalékos növekedési üteme 5,1 százalékponttal elmaradt az előző év növekedési ütemétől, valamint 6,3 százalékponttal az országos nettó árbevétel 8 százalékos emelkedésétől is. A növekedés ütemének mérséklődése ellenére a megye gazdasági teljesítménye reálértéken, mégis kedvezően alakult, mivel a évi fogyasztói árindex 99,97 százalék volt. A nettó árbevételen belül az export 2,8 százalékos növekedése mellett a belföldi értékesítés mindössze 0,7 százalékkal emelkedett. A gazdasági teljesítmények a válságokat megelőző évhez képest is kedvezőbben alakultak, mivel 2015-ben folyóáron a nettó árbevétel 33 százalékkal, ezen belül az export 68 százalékkal nőtt. A forint árfolyam emelkedését is figyelembe véve a megyei export teljesítmény 2015-ben volumenében is tovább növekedett 2007-hez képest. A belföldi értékesítés 16 százalékos folyóáras növekedése azonban még nem jelent mennyiségi 8

12 növekedést az infláció miatt. A göngyölt fogyasztói árindex évhez képest 37 százalékkal magasabb. A megyei gazdasági teljesítményeket a nettó árbevételnél jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból előállított, új értéket mérő hozzáadott érték, ami nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását ben a hozzáadott érték 15,1 százalékos növekedési üteme jóval meghaladta a nettó árbevétel 1,6 százalékos emelkedését. Ugyanakkor a megyei hozzáadott érték 15,1 százalékos növekedési üteme 4,6 százalékponttal elmarad az előző évitől. Országosan ennél 7,1 százalékponttal több volt a hozzáadott érték 22,2 százalékos növekedése. Megyénkben a hozzáadott érték az utóbbi három évben folyamatosan meghaladta a évi értéket: 2013-ban 9, 2014-ben 30 és 2015-ben már 50 százalékkal. Országosan ugyanebben az időszakban 20, 35 és 65 százalékkal nőtt a hozzáadott érték. A jövedelmezőség az utóbbi három évben folyamatosan javult, ami a hozzáadott érték mutató jelentős növekedéséhez vezetett. Ezt mutatja, hogy a mutató meghatározó elemét képező korrigált üzleti eredmény évről-évre folyamatosan növekedett az előző évhez képest: ban 38, 2014-ben 54, míg 2015-ben 40 százalékkal. Országosan a növekedés mértéke a korrigált üzleti eredménynél 2013-ban 4, 2014-ben 25, míg 2015-ben 52 százalékos volt az előző évhez képest. Adórendszer és az adóterhelés változásai Az elemzés tárgyát képező időszakban, évek között a törvényi változások összességükben kedvező hatásúak voltak. Az utóbbi évek kormányzati erőfeszítése, hogy az adórendszer súlypontját átterelje a nyereség és jövedelem típusú adókról - ahol az adóterhelést egyébként is folyamatosan csökkentették a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé. Ehhez a koncepcióváltáshoz igazodva előbb 25 százalékra, majd január 1-től 27 százalékra emelték a hozzáadott érték típusú, a végső fogyasztást terhelő általános forgalmi adót tól az adóbevételek kedvező alakulása lehetővé tette, hogy egyes élelmiszer termékek szűk körére kiterjesztették az 5 százalékos áfa kulcsot: a nagykereskedelemben a félsertésre és más nagyállatokra (marha, kecske, juh). Később a kedvezményes áfa kulcsot bevezették a sertésipari termékek kiskereskedelmi forgalmazásánál is. 9

13 2010-ben bevezették az egyes ágazatokat terhelő különadókat, mely a bolti kiskereskedelmi, a távközlési és az energiaellátó tevékenységet végzőket érintette. Szintén 2010-től lépett hatályba a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó, majd július 1-től a távközlési adó január 1-i hatállyal bevezették a pénzügyi tranzakciós illetéket, a közművezeték- és biztosítási adót, valamint a tűzvédelmi hozzájárulást. Az utóbbi évek gazdasági növekedésének arányában folyamatosan javult az ország fizetőképessége. Csökkent a költségvetési deficit, és tartósan bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt maradt az uniós elvárásoknak megfelelően. Ez lehetővé tette a különadók egy részének megszűntetését és kivezetését az adórendszerből, mint a bolti kiskereskedelem, távközlési és energiaellátó tevékenység különadója, a tűzvédelmi hozzájárulás. Kedvező hatású a 2013-ban bevezetett kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) a kis- és mikro-vállalkozások körében az egyszerűbb elszámolás miatt, ami több esetben az adóterhelés csökkenésével is együtt járt. A vállalkozások korábban, évvel bezárólag a START programhoz kapcsolódva csökkenthették a foglalkoztatót terhelő járulékkötelezettségeket. A START programot felváltó munkahelyvédelmet elősegítő kormányzati intézkedések 2013-tól lehetővé tették, hogy az azt alkalmazó vállalkozások a normatív szociális hozzájárulást csökkentett összegben fizethessék. Csökkent a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások adóterhelése. Ez mindenképpen saját forrás-bővülést eredményezett a vállalkozásoknál. Hatására javult az érintett társaságok pénzügyi helyzete is. A társas vállalkozásoknál az adózás előtti nyereségre, vagy pozitív adóalapra vetített társasági adó mérséklődött az utóbbi öt évben az azt megelőző év közötti időszakhoz képest, az adó mértékének csökkenése és az igénybe vett adókedvezmények kedvező alakulása miatt ben az igénybe vett társasági adókedvezmény a megyében több mint négyszeresére a évi millióról millió forintra - nőtt. Hatására az adózás előtti nyereségre vetített fizetendő adó a 2014.évi 6,3-ről, 2015-ben 4,7 százalékra csökkent. Míg a pozitív adóalapra vetített fizetendő adó 10,2-ről, 7 százalékra mérséklődött. Országosan 2015-ben 14 százalékkal nőtt az igénybe vett társasági adókedvezmény az előző évhez képest. Hatására az adózás előtti nyereségre vetített fizetendő adó a évi 6,9 százalékról, 2015-ben 6,1 százalékra csökkent. A számított társasági adóból levonható kedvezményeknél újdonságot, nyitást jelentett, hogy a vállalkozások tevékenységétől független, társadalmi és közösségi célok támogatása is alapot teremtett adókedvezmény érvényesítésére. Jelenleg a kultúra és a sport 10

14 támogatására lehet adókedvezményt igénybe venni szigorú, szabályozott és ellenőrzött feltételek mellett. Hazai előadó művészet támogatására 2009-től; Filmművészet, hazai filmgyártás támogatására 2010-től; Látványsportok támogatására 2011-től lehet TAO kedvezményt igénybe venni. Az áttörést az igénybe vett adókedvezmények összetételében a év jelentette. Ez után a közösségi célokat támogató kedvezmények folyamatosan növekvő nagyságrendűek. E miatt részarányuk meghatározóvá vált az összes igénybe vett kedvezményen belül január 1-től azoknak a társaságoknak, amelyek nem élnek az előbbiekben részletezett támogatáshoz fűződő kedvezmények érvényesítésével, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőségük van a ténylegesen befizetett társasági adóelőlegből és előleg-kiegészítésből, valamint az éves adóból kedvezményezett célra felajánlást tenni. A kedvezményezett cél továbbra is az előadó művészetet, a filmgyártást, illetve a látvány-csapatsportot támogatja. Előadó művészet és filmgyártás támogatása esetén a felajánlás teljes összegét a kedvezményezett részére utalja át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Látvány-csapatsport támogatása esetén az alábbi megosztásban utalja át a NAV a felajánlott teljes összeget: 87,5 százalékát a nyilatkozat(ok)hoz csatolt igazolás(ok) szerint, melynek o 99 százalékát a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezettnek o 1 százalékának 1/3-ad részét az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) o 1 százalékának 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetségnek 12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultjának. Jövedelmezőség alakulása között A válságok hatásai miatt a megyei társas vállalkozások jövedelmezőségének alakulása, változása az elmúlt kilenc évben rendkívül hullámzó, egyenetlen volt. Az adózás előtti eredmény részét képező rendkívüli eredményt külön nem elemezzük, mivel alakulása, változása több esetben egyedi jellegű, a társaságoknak csak egy szűk körét érinti, évről-évre nagymértékben ingadozik. A pénzügyi eredmény összességében a évet megelőző nyolc évben folyamatosan negatív volt. Ez abból adódik, hogy az üzleti tevékenység folytatásához igénybevett pénzügyi ráfordításként elszámolt hitelek kamatterhét, az árfolyam veszteségeket az esetek többségében nem ellensúlyozták a pénzügyi bevételek. A válság éveiben a pénzügyi veszteség többszörösére nőtt 2007-hez képest. A megyében áttörést jelentett a 2015-ös év. Nyolc év után először a pénzügyi tevékenységnél összességében millió forint nyereség mutatható ki, mivel a pénzügyi bevételek nagyságrendje meghaladta a pénzügyi ráfordításokat ben országosan is kiugró nagyságrendű pénzügyi nyereség realizálódott a nem pénzügyi tevékenységet folytató gazdálkodóknál. A szokásos vállalkozási eredmény fejezi ki a társaságok jövedelmezőségét, amely az üzleti és pénzügyi eredményből tevődik össze. 11

15 A szokásos eredmény alakulásánál a mélypontot a 2009-es év jelentette, amikor megyei összesítésben az eredmény negatívvá vált ( millió forint) ben hasonlóképpen a veszteség összege meghaladta a nyereséget, egyenlegében azonban már kisebb mértékű volt ( millió forint). Előrelépés 2012-ben történt, amikor újra pozitívvá vált a szokásos eredmény, és az óta évről-évre folyamatosan növekedett. A képződő nyereség 2012-ben millió forint, 2013-ban millió forint, 2014-ben millió forint, míg 2015-ben millió forint volt. Az utóbbi két évben a szokásos eredmény nagyarányú növekedésénél meghatározó volt a vegyipar jövedelmezőségének javulása ban a vegyipar még millió forint veszteséget mutatott ki szokásos eredményként, majd 2014-ben millió forint, míg 2015-ben millió forint nyereség képződött ben a vegyipari ágazat eredmény adatai nélkül a megyében millió forint nyereség mutatható ki a szokásos eredménynél, ami 30 százalékkal, millió forinttal kevesebb az előző évinél. A társaságok működtetésénél, fejlődésénél meghatározó a saját források rendelkezésre állása, bővülése vagy szűkülése. A pénzügyileg realizált árbevételben megtérülő tiszta forrás elemeket tartalmazó hozam-mutató a társasági adó megfizetése után megmaradó adózott eredményből és az amortizációból áll, ami a tárgyi eszközök beruházása után több éven keresztül térül meg. A hullámzó jövedelmezőség tendenciái a hozam-mutató alakulását is évről-évre nagymértékben befolyásolták. 12

16 Kedvező hatású, hogy a hozam-mutató fontos elemét képező adózott eredmény az utóbbi két évben folyamatosan javult ben a képződő millió forint hozam hét év után először haladta meg a évi értéket. A növekedés millió Ft, és a mértéke 35 százalékos. A vegyipari ágazat nélkül árnyaltabb képet kapunk a hozam-mutató megyei alakulásáról. Így 2015-ben millió forint hozam állt a többi vállalkozás rendelkezésére, ami 13,4 százalékkal, millió forinttal kevesebb a évinél. Az erőforrások alakulása között A hozam-mutató évi számottevő javulása ellenére a saját tőke csak millió forinttal 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, mivel az adózott eredmény millió forintos növekményének jelentős részét a tulajdonosok osztalék kivételre fordították. Ezt mutatja, hogy a évi adózott eredmény és az eredménytartalék bevonásával millió forint jóváhagyott osztalékot képeztek, ami millió forinttal, 43 százalékkal több az előző évinél ben a jóváhagyott osztalék elsősorban a vegyiparban növekedett. A évi millió forinttal szemben 2015-ben millió Ft osztalékot hagytak jóvá a tulajdonosok. Vegyipar nélkül a megye többi vállalkozásánál a 2015-ben jóváhagyott millió forint osztalék millió forinttal kevesebb, csaknem fele az előző évinek. A évi jóváhagyott osztalékképzés ágazati sajátosságainak hatása jelentkezik és megnyilvánul a saját tőke évi alakulásánál és változásánál. A vegyipari ágazatban számottevő osztalékképzés miatt a nagyarányú jövedelmezőség javulás ellenére 2015-ben rendelkezésre álló millió forint saját tőke, 23 százalékkal kevesebb az előző évinél. Vegyiparon kívül a többi vállalkozásnál a visszafogottabb osztalékképzés is hozzájárult a saját tőke 2015.évi 14 százalékos növekedéséhez. A jóváhagyott osztalék nagy részét egyelőre bent hagyták a vállalkozásokban, vagyis nem fizették ki év közben osztalékelőlegként. Erre utal, hogy a évi millió forint osztalék kifizetéssel szemben 2015-ben mindössze millió forintot mutattak ki. 13

17 A befektetett saját tőke a évi mélypont után évről-évre folyamatosan növekedett és 2011-től már meghaladta a válság előtti évi értéket ben már 52 százalékkal, millió forinttal több saját tőke állt a megye társas vállalkozásainak a rendelkezésére. Átlagos állományi létszám A válság hatásai még mindig nyomon követhetőek a megyében, mivel az utóbbi három évben a foglalkoztatás folyamatos javulása ellenére az átlagos állományi létszám még mindig elmarad fővel (4,1 százalékkal) a válságot megelőző évitől. Országosan az utóbbi két évben már kismértékben növekedett a foglalkoztatás évhez képest, 2014-ben fővel 0,4 százalékkal, 2015-ben fővel, 1,7 százalékkal. A versenyszférában az átlagbérek az utóbbi négy évben inflációt meghaladó mértékben nőttek a megyében, és így a évi értéket már reálértéken 14 százalékkal meghaladták. A megyei éves átlagbérek az utóbbi kilenc évben és között - végig elmaradtak az országos éves átlagbértől, 9,3 és 14 százalék között szóródva. Évente az elmaradás 222 ezer Ft/fő és 303 ezer Ft/ fő között mozog. A megyei átlagbérek elmaradása az országostól a legkisebb 2014-ben volt, míg a legnagyobb 2011-ben. Az utóbbi négy évben csökkenő tendenciájú a különbség évi gazdasági teljesítmények alakulása ágazatonként A megye gazdaságának ágazatok szerinti sajátosságai érdemben évben sem változtak. Továbbra is jellemző az erős ágazati differenciáltság, ami annyit jelent, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg az ágazati trendeket. Meghatározó gazdasági ágaknak azokat tekintjük, amelyeknek a megyei teljesítményekből való részesedése 10 százalék feletti. A vegyipar részesedése hosszú évek óta meghaladja ezt az értéket. o A nettó árbevételnél a vegyiparon kívül (32,4 százalék) jelentős részarányt képvisel a gépipar (23,2 százalék) és a kereskedelem (12,8 százalék). o Az exportból származó összes bevétel 88 százaléka két meghatározó ágazatban, a vegyiparban és a gépiparban keletkezett. o A belföldi értékesítés 59 százalékát három ágazat, a vegyipar, az energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás, valamint a kereskedelem realizálta. o A hozzáadott érték felét a vegyipar és a gépipar adja. 14

18 Megjegyzés: Az egyéb ágazatok során összevontan jelenik meg a bányászat, a textilipar, a fa- fapír- nyomda- és bútoripar, a nem fém ásványi termék gyártása, az egyéb feldolgozóipar, és a vendéglátás adata ben a 16 megfigyelt ágazat kétharmadánál nőtt a nettó árbevétel és azon belül a belföldi értékesítés is az előző évhez képest. A korábban meghatározó ágazatok közül a kohászatban és az energia-, víztermelés- és hulladékgazdálkodási ágazatban 2015-ben tovább csökkent a nettó árbevétel ben az ágazatok háromnegyedénél az export és a hozzáadott érték meghaladta a bázis év szerinti teljesítést. A kohászatban kétharmadára esett vissza az export teljesítmény. A hozzáadott érték kiugró mértékben 70 százalékkal nőtt a vegyiparban, míg a kohászatban és a gépiparban visszaesés volt 2014-hez képest. A évi ágazati gazdasági mutatók alakulását és változását a válságot megelőző évhez képest is elemeztük. A korábban, a megyében meghatározó gazdasági teljesítményű kohászatban és energia- víztermelés és hulladékgazdálkodási ágazatban a nettó árbevétel folyó áron sem éri el évi teljesítményt. Hét ágazatnál reálértéken is növekedett a nettó árbevétel a 37 százalékos göngyölt inflációs rátához képest. Ezek: a mezőgazdaság (index: 161 %), a vegyipar (index:163 %), a gépipar (index: 177 %), az egyéb feldolgozóipar (index:155 %), az építőipar (index:151 %), a vendéglátás (index:156 %), és a közlekedés (index:193 %) ben a folyóáron mért export teljesítmény két ágazat a kohászat és a kereskedelem kivételével nőtt 2007-hez képest. A többi ágazat évi export teljesítménye volumenében is növekedett a forint árfolyamának százalékos romlását is figyelembe véve ben a 16 ágazatból 14 ágazat hozzáadott értéke folyóáron meghaladta a évi teljesítményeket. Ezen belül hat ágazatnál reálértéken is növekedés mutatható 15

19 ki a 37 százalékos göngyölt inflációs rátával számolva: a vegyiparban (index:192 %, a gépiparban (index:187 %), az építőiparban (index:152,8 %) a közlekedésben (index:174 %), az egyéb feldolgozóiparban (index:164 %) és a vendéglátásban (index:163 %). Két ágazat évi hozzáadott értéke elmarad a évitől: a textiliparban (index:75 %) és az építőanyag-iparban (index:87 %). Hullámzó, ingadózó ágazati jövedelmezőség A jövedelmezőség ágazati sajátosságai a szokásos (üzleti+pénzügyi) eredmény alapján mutathatók ki, mivel az adózás előtti eredmény tartalmazza a társaságok rendkívüli bevételeinek és ráfordításainak egyenlegeként kimutatott azon eredményt is, aminek a nagyságrendje évente rendkívül változó és a társaságoknak csak egy szűk körét érinti ben 9 ágazatnál javult a szokásos eredmény az üzleti eredmény kedvezőbb alakulása miatt. A vegyiparban kiugró mértékben növekedett a vállalkozói eredmény, ahol a nyereség évi millió forint után 2015-ben millió forint volt. Míg 6 ágazatnál romlott a szokásos eredmény ben még millió Ft nyereséget realizáló gépipar 2015-ben millió forint veszteséget mutatott ki. A pénzügyi helyzet stabilizálódására utal, hogy a szokásos eredményen belül a kisebb nagyságrendet képviselő pénzügyi eredmény két ágazat kivételével bányászat és egyéb feldolgozóipar a többinél javult ben előrelépést jelent, hogy a válságot megelőző évhez képest a szokásos- és azon belül az üzleti eredmény is javult a kiemelt ágazatok mintegy két-harmadánál. Hatására 2015-ben a szokásos eredmény kétszerese a évinek, és millió forinttal meghaladja azt. Hatékonysági mutatók alakulása évben ágazatonként A hozam-mutató évenkénti alakulását és változását érdemben a jövedelmezőség javulása vagy romlása mozgatja, mivel az amortizációs ágon képződő saját forrás a mutató kevésbé változó eleme ben azon 9 ágazatnál, ahol az adózott eredmény növekedett, több saját forrás képződött a hozam-mutató alapján. A megye gazdaságában meghatározó vegyiparban a hozam a évi millió forinttal szemben 2015-ben már millió forint volt. 16

20 A fennmaradó hét ágazatnál romlott a jövedelmezőség. E miatt csökkent az adózott eredmény is, ami maga után vonta a hozam-mutató visszaesését is 2014-hez képest. A megye másik meghatározó ágazatában, a gépiparban a hozam 2015-ben jelentős mértékben visszaesett, és millió forintról, millió forintra csökkent. A megye gazdasági helyzetének javulását mutatja a saját források kedvező alakulása is ben a 16 kiemelt ágazat háromnegyed részénél növekedett a saját tőke az előző évhez képest, míg az építőanyag-iparban bázis szinten maradt. Mindössze három ágazatnál csökkent a saját tőke az előző évhez képest. A vegyiparban tulajdonosi döntés is hozzájárult a saját tőke visszaeséséhez, mivel a évben rendelkezésre álló adózott eredmény és az eredménytartalék jelentős részét végleg kivonták a vállalkozásokból. A vegyiparban jóváhagyott osztalék 2014-ben millió forint, 2015-ben már millió forint volt. A kohászatban a jövedelmezőség romlás, és az ezzel együtt járó adózott eredmény visszaesése okozta a saját tőke 10 százalékos csökkenését. A válság folyamatokon való túllépésre utal az előző évek után, hogy 2015-ben 16 ágazat közül 11-nél a képződő hozam meghaladta a évi értéket. A korábbi években ez nem volt jellemző, mivel a nagyarányú jövedelmezőség romlás miatt csak néhány ágazatnál érte el az adózott eredmény a válság előtti értéket. Szintén kedvező jelenség, hogy a saját tőke a válságot megelőző évhez képest három ágazat kivételével a textilipar, az építőanyag-ipar és az energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás növekedett. A saját tőke növekedése és a saját források- ezen belül a hozamok - bővülése újra lehetővé teszi a vállalkozások egyre szélesebb körében a válság miatt elmaradt fejlesztések megvalósítását, új beruházások indítását. Továbbá külső források hitelek és uniós támogatások - bevonására is több és nagyobb lehetőség nyílik, mert az ehhez szükséges saját források jobban rendelkezésre állnak. Az osztalékképzés sajátosságai A társaságok osztalék képzését és fizetését a rendszer működése miatt különösen válságos években csak hosszabb időhorizonton érdemes elemezni. 17

21 A jóváhagyott osztalékképzés sajátossága, hogy nem csak a tárgyévi adózott nyereség lehet a forrása, mivel a számviteli törvény alapján bevonható a korábbi években képzett adózott nyereség is, amit eredménytartalékként halmoztak fel a vállalkozások. A bevallásban nevesített az osztalékképzésbe bevont eredménytartalék. A tulajdonosok döntenek arról is, hogy a jóváhagyott osztalékot milyen ütemezésben fizetik ki, ami egy adott társaságnál több évre is áthúzódhat. A jóváhagyott és ki nem fizetett osztalékot hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni, mint tulajdonosokkal szemben fennálló tartozást. Ugyanakkor osztalék előleg kifizetésére is van lehetőség, amellyel szintén él a társaságok egy szűkebb köre. E miatt a jóváhagyott és kifizetett osztalék tendenciájában évente teljesen más, eltérő pályán mozoghat. Az utóbbi négy évben a jövedelmezőség és a pénzügyi helyzet javulásának hatására a vállalkozásokból történő forrás kivonás évről-évre növekedett. Tulajdonosi döntések alapján a folyamatosan növekvő jóváhagyott osztalék az utóbbi öt évben millió Ft és millió forint között alakult. Szintén növekedett a kifizetett osztalék is és között millió forintról millió forintra ben a visszaesés csak átmeneti jellegű, mivel a millió forint jóváhagyott osztalék többlet nagy részét nem fizették ki évközben osztalék előlegként. A megye hátrányosabb helyzetét mutatja, hogy az osztaléknak a jegyzett tőkére vetített aránya jóval országos átlag alatt marad. Az elmúlt kilenc év jóváhagyott osztalékának jegyzett tőkére vetített összesített 13,9 százalékos aránya 13 százalékponttal elmarad az országos átlagtól. A kifizetett osztalék esetében valamivel kisebb, 9,8 százalékos az elmaradás, ugyanis a kilenc év alatt kifizetett osztaléknak a jegyzet tőkére vetített átlagos aránya országosan (17,5 százalék) több mint kétszerese a megyei átlagnak (7,7 százalék). A kifizetett osztalékon belül kilenc éves időszakban a külföldiek részére kifizetett osztalék külföldi tőkére vetített átlagos aránya a megyében 14 százalék, ami 4,5 százalékponttal kisebb az országos átlagnál. Ennél jóval nagyobb arányú az eltérés a belföldi 18

22 tőkebefektetésre jutó belföldi társaságok és magánszemélyek részére kifizetett osztaléknál: a megyei arány 5,5 százalék, míg az országos átlag 16,7 százalék. Az évenkénti fajlagos osztalék értékeknél is hasonlóan kedvezőtlenebbek a megyei átlagok és között a jegyzett tőkére vetített jóváhagyott osztalék 4,1 és 58,6 százalék közötti mértékben maradt el az országos átlagtól. A kifizetett osztaléknál a jegyzett tőkére vetített arány a megyében 2,6-13,8 százalék között szóródva maradt el az országos átlagtól között 10 százalék feletti az eltérés. A belföldi tőkebefektetésekre jutó fajlagos osztalék kifizetések mind a kilenc évben elmaradtak az országos átlagtól, évenként 8,2-14,4 százalék között szóródva. A gazdasági-pénzügyi válság hatásai a vállalkozások egy részét nem, vagy kevésbé érintette. Erre utal a végleges forrás kivonások viszonylag jelentős nagyságrendje. A megyében az utóbbi kilenc év adózás előtti nyereségének 22 százalékát, az adózott nyereségének 24 százalékát vonták ki a tulajdonosok a vállalkozásokból jóváhagyott osztalékként. Országosan az adózás előtti nyereség 29 százalékát, míg az adózott nyereség 31 százalékát. Az utóbbi kilenc évben az osztalékképzés miatt kieső saját forrás a megyében összesen 524 milliárd forint, országosan milliárd forint, ami a kilenc év együttes hozamának (adózott eredmény+amortizáció) 31 illetve 42 százalékát teszi ki. Az utóbbi kilenc évben jóváhagyott osztalék együttes összege eléri a megyei átlagos jegyzett tőke 125 százalékát (országosan 242 százalékát), ami szintén arra utal, hogy van egy olyan vállalkozói kör, amit a válság kevésbé érintett. 19

23 Osztalék kifizetések miatt a vállalkozások pénzeszköze a megyében 290 milliárd, míg országosan milliárd forinttal kevesebb az elmúlt kilenc évben, ami a képződő hozamnak 17 illetve 27 százaléka. Az utóbbi kilenc évben a megyében kifizetett osztalék együttes értéke csaknem eléri az átlagos jegyzett tőke héttizedét (országosan 158 százalékát). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében millió forint összegű külföldi tőkekivitel ami a kifizetett osztalék meghatározó 47 százaléka végleges erőforrás kivonást eredményez a megyéből és az országból. Ezzel szemben a belföldi magánszemélyek és társaságok részére kifizetett osztalék mindenképpen hozzájárulhat a belső fogyasztás, és a fizetőképes kereslet bővüléséhez. Vagy a gazdasági növekedéshez is, amennyiben a belföldi társaságok a kapott osztalékot később nem viszik ki véglegesen az országból, és azt saját vállalkozásuk finanszírozására, vagy fejlesztésére fordítják. A magánszemélyek részére kifizetett osztalék az szja szerint forrásadós jövedelemként adózik. Kedvező a belföldi társaságok részére kifizetett osztalék adózása is, mivel a kapott osztalékot az érintett társaság leírhatja adóalap csökkentő tételként az adóalapjából, vagyis társasági adót nem kell utána fizetnie. Ugyanakkor a külföldiek részére kifizetett osztalékot az unióba való belépésünket követően, 2006-tól osztalékadó fizetési kötelezettség sem terheli. Saját tőkénél az osztalékképzés miatti vagyonvesztés az utóbbi kilenc évben a megyében évente 2,3 százalék és 11,5 százalék között, míg országosan 5,2 százalék és 8,1 százalék között mozgott. Az utóbbi három évben a jövedelmezőség és a pénzügyi helyzet javulásának függvényében az ágazatok többsége - a korábbi évekhez képest - jobban élt a tulajdonosi tőkekivonás lehetőségével ben a kiemelt 16 ágazat közül 9-nél a jóváhagyott osztalék, míg 12-nél a kifizetett osztalék növekedett az előző évhez képest. Közülük 8 ágazatnál pedig mind a jóváhagyott, mind a kifizetett osztalék egyaránt meghaladta az egy évvel korábbi értéket. 20

24 Az osztalék képzés és kifizetés ágazati megoszlását is szintén hosszabb időszakban érdemes elemezni. A megye gazdaságának ágazatok szerinti sajátosságai osztalékképzésnél még inkább visszaköszönnek. Itt még inkább jellemző az erős ágazati differenciáltság, ami annyit jelent, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg az ágazati trendeket. Az osztalékképzésnél és kifizetésnél az utóbbi kilenc évben meghatározó a vegyipar, a gépipar és az energiaipar szerepe. Ezen három ágazatban képződött a jóváhagyott osztalék több mint héttizede és a kifizetett osztalék több mint hattizede, míg a külföldiek és a belföldi társaságok részére kifizetett osztalék részaránya még ennél is magasabb 86 % illetve 74 %. A belföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék több mint héttizedét a kereskedelmi, az építőipari és a nem anyagi ágazat fedi le a tulajdonosi háttér sajátosságából adódóan, mivel itt meghatározóak a belföldi kis befektetők. 21

25 A megyében az utóbbi kilenc évben ( év között) a termelő ágazatok az adózás előtti nyereség 59,4 százalékát, míg a szolgáltató ágazatok 40,6 százalékát realizálták. A válság kevésbé, vagy csak részben érintette a szolgáltatást végző ágazatokat (energia, víztermelés és hulladékgazdálkodás, kereskedelem és vendéglátás, közlekedés, nem anyagi ágak). Az itt kifizetett osztalék megyén belüli részaránya 12,6 százalékkal meghaladta az adózás előtti nyereség 40,6 százalékos arányát. A belföldi magánszemélyek részére kifizetett osztaléknál 23,4 százalék az eltérés a szolgáltatók javára. Ezzel szemben a válság által jobban sújtott termelő ágazatoknál mezőgazdaságerdőgazdaság, bányászat, feldolgozó- és építőipar a kifizetett osztalék, és azon belül a magánszemélyek részére kifizetett osztalék megyén belüli részaránya 12,6 illetve 23,4 százalékkal elmarad az elért nyereség 59,4 százalékos hányadától. Az erős ágazati koncentráción túl a jelentősebb osztalékképző és kifizető társaságoknak is meghatározó volt a szerepe az utóbbi kilenc évben. A 11 kiemelt társaságnál a 40 százalékos megyei részarányt közelítő tőkebefektetés mellett az adózás előtti nyereséget 24 illetve 7 százalékponttal meghaladta a jóváhagyott és a kifizetett osztalék 68 illetve 51 százalékos megyei részaránya. Ugyanezeknél a társaságoknál a külföldiek részére kifizetett osztalék csaknem háromnegyedes aránya 44 százalékponttal meghaladja a külföldi tőkebefektetés 31 százalékos részarányát. Az átlagos állományi létszám alakulása évben ágazatonként Áttörést jelentett a megyében, hogy a társaságok által foglalkoztatott átlagos állományi létszám és évi csökkenése után 2014-ben 2,1 %-kal, fővel, míg ben kismértékben 0,4 %-kal, 401 fővel nőtt az előző évhez viszonyítva. Térségünkben a kiemelt 16 ágazat közül o az ágazatok kétharmadánál összesen fővel nőtt a létszám. A növekedés 300 fő feletti volt a közlekedésben (382 fős) és a nem anyagi ágazatban (319 fős) fő közötti az energia-, víztermelési-, hulladékgazdálkodásban (210 fős), a kereskedelemben (216 fős) fő közötti növekedés jelentkezett az élelmiszeriparban (178 fős) és a vendéglátásban (134 fős). 100 fő alatti volt a létszámbővülés a fa-papír és nyomdaiparban (40 fős), a vegyiparban (56 fős), és az építőanyag-iparban (30 fős). o A fennmaradó hat ágazatnál összességében fővel csökkent az átlagos állományi létszám. A visszaesés csaknem kétharmada két ágazatot érintetett: a mezőgazdaságban 413 fővel, míg gépiparban 310 fővel csökkent az átlagos állományi létszám. További négy ágazatban összességében 440 fős létszám csökkenést regisztráltunk, ami a bányászatnál 135 fős, a textiliparban 30 fős, a kohászatban 160 fős és az építőiparban 115 fős ben létszámbővülés és béremelések együttes hatására a bérköltség nőtt 13 ágazatban. A létszám csökkenése a bérköltség visszaeséséhez vezetett a mezőgazdaságban (index:99,7 %) a bányászatban (index:82,6%) és a kohászatban (index: 98,3 %). Az átlagbérek az energia-, víztermelés- és hulladékgazdálkodási ágazat kivételével 14 kiemelt ágazatban emelkedett, 3,6 és 15,6 százalék között szóródva. A kohászatban az átlagbér a évivel egyezően alakult. 22

26 2015. évi foglalkoztatás ágazati összehasonlítása a évi adatokkal 2015-ben a társas vállalkozások által foglalkoztatott fő átlagos állományi létszám fővel, 4,1 százalékkal elmarad a 2007 évi létszámtól. Megyénkben a 16 kiemelt ágazat közül Hat ágazatnál összesen fővel nőtt a létszám. A növekedés a nem anyagi ágazatban volt a legnagyobb fős, ami lefedi az összes növekedés 61 százalékát. Második helyen a gépipar áll, ahol fős növekedés mutatható ki fő közötti a létszámbővülés a vendéglátásban (255 fős) és a közlekedési ágazatban (229 fős), 100 fő alatti volt a létszámnövekedés az élelmiszeriparban (61 fős) és az Energiavíz és hulladékgazdálkodási ágazatban (59 fős). Tíz ágazatnál összességében fővel csökkent az átlagos állományi létszám. A visszaesés csaknem egyharmada a kereskedelmi ágazatot érintette, ahol fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az utóbbi három évben 2013-tól a kereskedelmi társaságok közül egyre többen választották a kata, vagy kiva szerinti adózást. Az itt foglalkoztattak létszámáról nincs adatunk. Három ágazatnál fő közötti volt a létszám visszaesése. A foglalkoztatás csökkenése a textiliparban fős, a kohászatban 1436 fős, míg az építőiparban fős volt, további Hat ágazatnál 1000 fő alatt maradt a foglalkoztatottak számának visszaesése. Létszám csökkenés a mezőgazdaságban 490 főt, a bányászatban 106 főt, a fa-papír iparban 407 főt, a vegyiparban 821 főt, az építőanyag-iparban 309 főt és az egyéb feldolgozóiparban 72 főt érintett évhez képest átalakult és megváltozott a foglalkoztatás ágazati szerkezete, összetétele is. Elsősorban a termelésben érdekelt ágazatokban mező- és erdőgazdaságban, a bányászatban, feldolgozóiparban és építőiparban az átlagos állományi létszám 2015-ben fő, ami fővel, 8,7 százalékkal kevesebb a évinél. Ennek megfelelően ezekben a termelő ágazatokban a foglalkoztatottak megyén belüli részaránya 2,5 százalékponttal csökkent, 53,4-ről 50,9 százalékra változott. Az ide besorolt 11 ágazat közül kilencnél a létszámcsökkenés arányában ezen érintett ágazatok foglalkoztatási részaránya is visszaesett, és -0,1 és -1,4 százalék között szóródott. A foglalkoztatás legnagyobb vesztese a munkaerő igényes textilipar, ahol a részarány 1,4 százalékkal esett vissza, mivel az átlagos állományi létszám fővel, 23

27 56 százalékkal csökkent 2007-hez képest. Az egyéb feldolgozóipar részaránya változatlan maradt. Az élelmiszeripar részaránya kismértékben 0,2 százalékkal, míg elsődlegesen a fellendülő járműgyártásban alkatrész beszállítóként érdekelt gépipar foglalkoztatási részaránya 2,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatásban érdekelt ágazatokban mint az energia- víztermelési- és hulladékgazdálkodási ágazat, kereskedelem, vendéglátás, közlekedés és a nem anyagi ágazatok az átlagos állományi létszám 2015-ben fő, ami 544 fővel, 1,2 százalékkal több a évinél. E miatt a foglalkoztatottak megyei részaránya 2,5 százalékponttal nőtt, így 46,6-ról 49,1 százalékra változott. Itt is figyelembe kell venni azt a változást, hogy az új adózási formákra (kata és kiva) való áttérés munkaerő elszívó hatása elsősorban a szolgáltatásban érdekelt társaságoknál jellemző. A kereskedelem kivételével - ahol 2,9 százalékos részarány csökkenés volt - a többi ágazatban növekedett a foglalkoztatás megyén belüli részaránya, +0,3 és +4,3 százalék között szóródva. A legnagyobb mértékű 4,3 százalékpontos a részarány növekedés a nem anyagi ágazatoknál volt, ahol fővel, 23,3 százalékkal nőtt a létszám. Beruházások A beruházások és között évente rendkívül hullámzóak voltak, mivel a válságnak a fejlesztésekre gyakorolt hatása többnyire késleltetetten jelentkezik. Jellemző, hogy a korábbi években indított beruházások főként a tárgyi eszköz igényes ágazatoknál mint a vegyipar, energiaipar több év alatt valósulnak meg, és termelésbe állításuk többnyire áthúzódott válság idejére is évet követően a gazdaság élénkülésének a fejlesztésekre gyakorolt kedvező hatása miatt a beruházások folyamatosan növekedési pályára álltak. A társaságok által évente megvalósított beruházásokat a társasági adóbevallásban tájékoztató adatként közölt tárgyévi beruházási érték alapján elemezzük. A évi beruházások alakulását nem tudjuk összehasonlítani az előző évi értékkel, mivel a évi bevallás nem tartalmazott tárgyévi beruházásokra vonatkozó adatot. A válság okozta évi megtorpanás után a fejlesztési források folyamatos bővülése maga után vonta a beruházások folyamatos növekedését. A tárgyévi beruházások értéke a megyében 2012-ben 141,7 milliárd forint, 2013-ban 153,5 milliárd forint, míg 2015-ben 170,5 milliárd forint. A nemzetgazdasági beruházási érték 2012-ben 3 105,8 milliárd forint, 2013-ban 3 825,1 milliárd forint, míg 2015-ben 3 931,9 milliárd forint. A beruházásoknál is fokozottan fenn áll az erős ágazati differenciáltság, vagyis, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat, és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű társaság határozza meg az ágazati trendeket. 24

28 2015-ben négy ágazat adta 10 százalékos, vagy az a feletti részesedéssel a beruházások több mint 60 százalékát. Az anyag- és energia-igényes vegyipari, gépipari és közlekedési ágazaton kívül a nem anyagi ágak megyén belüli részesedése is eléri a 10 százalékot. Társasági adókedvezmények és a társasági adó felajánlások alakulása A társaságok egy szűk köre, mindössze 3,6 százaléka társaság - vett igénybe klasszikus értelemben vett társasági adókedvezményt. A kedvezmény összege millió forint volt, amely a millió forintos számított adó több mint felét, 53 százalékát lefedi. Megyénkben az igénybe vevők számának kismértékű 1,2 százalékos csökkenése mellett az igénybe vett kedvezmények összege az előző évhez viszonyítva több mint négyszeresére nőtt. A kedvezmények millió forintos növekményének 87 százaléka a fejlesztési kedvezmények ugrásszerű növekedéséből adódik. A vegyiparban 2014-ben egy társaság 453 millió forint, míg 2015-ben két társaság millió Ft fejlesztési kedvezményt vett igénybe. A látványcsapat-sportok támogatásához kötődő kedvezmények igénybevétele változatlanul töretlen népszerűségnek örvend, mivel 2014-ben 885 millió forinttal, 68 százalékkal, míg 2015-ben millió forinttal, 70 százalékkal nőtt az előző évhez képest ben az előadó-művészet támogatására viszont a megyei vállalkozók kevesebbet fordítottak. Az igénybe vett kedvezmény 522 millió forintról 370 millió forintra esett vissza, ami 29 százalékos csökkenésnek felel meg. A társasági adókedvezmények közül 2015-ben is legtöbben - a kedvezményt igénybe vevők kétharmada - a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményét vette igénybe 154 millió forintos nagyságrendben, ami 25 millió forinttal, 19 százalékkal több az előző évinél. A társasági adókedvezmények igénybevételénél meghatározó a vegyipar szerepvállalása ben az összes megyei kedvezmény 58 százalékát, míg 2015-ben már a 91 %-át érvényesítették a vegyipari ágazatba tartozó társaságok. A látványcsapat sportokhoz kapcsolódó kedvemények igénybevételének 70 százaléka is a vegyipari ágzathoz kötődik. Az energia- víztermelés- és hulladék gazdálkodási ágazatba és az 25

29 építőiparba tartózó társaságok leginkább a látvány-csapatsportok támogatása miatt vettek igénybe adókedvezményt, hasonlóan az előző évekhez. A társasági adó kedvezményezett célra történő felajánlásának lehetőségével a 2015-ben 132 társaság élt, érvényes rendelkező nyilatkozat benyújtásával. Ezekben millió Ft felajánlásáról nyilatkoztak, melynek 99,8 százaléka sportcélú felajánlás volt, a maradék 0,6 százaléka pedig előadó-művészeti szervezetek javára szólt. Filmalkotások támogatására nem érkezett 2015-ben felajánlás a Borsod megyei adózók részéről. A társasági adó felajánlások 56 százaléka vegyipari társaságoktól érkezett, de jelentős összeget ajánlottak fel még a szállítással foglalkozók (11%), a nem anyagi ágakba tartozók (10%) és az energiaipar- vízellátás- hulladék-gazdálkodási ágazatba tartozók is (8%). A kereskedelem, a kohászat és az építőipar a felajánlások 3-5 százalékát tette, míg a többi gazdasági ág felajánlása együttesen érte el a 3 százalékot. Méretnagyság szerinti összetétel A törvény szerinti létszám, nettó árbevétel, és mérlegfőösszeg alapján soroltuk be a vállalkozásokat. A megyei társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a kisvállalkozások (azon belül a mikro-vállalkozások) magas száma, egy kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy viszonylag alacsony részarányt képviselő középvállalkozói kör. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen. A tőkeigényes nagyvállalkozások működtették 2015-ben a saját tőke 61 százalékát, míg a kisvállalkozások a 24 százalékát, a középvállalkozások a 15 százalékát. A gazdasági teljesítmények az aránytalan tőkeeloszlás függvényében a kis- és közép, illetve a nagyvállalkozások között erősen differenciáltak. Továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepvállalása a megyei gazdasági teljesítmények alakulásánál. A nagyvállalkozások adták 2015-ben a nettó árbevétel 65,5 százalékát, a középvállalkozások 14,8 százalékát, míg a kisvállalkozások a 19,7 százalékát. Az exportnál továbbra is érvényesül a nagyvállalkozások dominanciája, ami 88 százalékos részesedést jelent. A belföldi értékesítésnél már megváltoznak az arányok. A nagyvállalkozásoknál realizálódott a bevétel 49 százaléka, a középvállalkozásoknál 19 százaléka, míg a kisvállalkozásoknál 32 százaléka. A hozzáadott érték 62,8 százaléka a nagyvállalkozásoknál képződött, a középvállalkozásoknál 15,5 százalék, míg a kisvállalkozásoknál 21,7 százalék. A bevallás szerinti millió forint összegű társasági adó 35 százalékát a kisvállalkozói kör, 17 százalékát a középvállalkozások fizették, ami együtt jelentős 52 százalékos teljesítést jelent, míg a nagyvállalkozások a fizetendő társasági adó 48 százalékos részesedésével bírtak. A fizetendő társasági adóval ellentétesen a millió forint társasági adókedvezmények igénybevételénél meghatározó a nagyvállalkozások 92,2 százalékos 26

30 részesedése a kis és középvállalkozásokkal szemben, mivel a kisvállalkozások részesedése mindössze 2,6 százalékos, míg a középvállalkozásoké 5,2 százalékos. A kis- és középvállalkozások továbbra is jelentős foglalkoztatónak számítanak. A társas vállalkozások által alkalmazott fő, 42,9 százalékát a kisvállalkozói körben, 21,1 százalékát a középvállalkozásoknál alkalmazták - együtt 64 százalék -, míg a teljesítménymutatók alapján meghatározó súllyal bíró nagyvállalkozások körében mindössze a 36 százalékát. A kis- és a középvállalkozói körben kisebb eszközigényű és alacsonyabb bért fizető vállalkozások működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy ebben a körben a munkahelyteremtés lényegesen kisebb ráfordítással oldható meg. Egy foglalkoztatott létszámra jutó saját tőke a évi adatok szerint a kisvállalkozásoknál ezer Ft/fő, a középvállalkozásoknál ezer Ft/fő, a nagyvállalkozásoknál ezer Ft/fő. A kisvállalkozásoknál az átlagbér ezer Ft/fő/év, a középvállalkozásoknál ezer Ft/fő/év, míg a nagyvállalkozói körben ezer Ft/fő/év. A befektetett tőke hatékonysága (Hozzáadott érték/saját tőke) a középvállalkozói körben kedvezőbb, 53,3 százalék, míg a nagyvállalkozások esetében ez az érték 52 százalék. Tehát a középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hozadéka. Az élőmunka hatékonysága fordítottan érvényesül, a kisvállalkozásoknál egy foglalkoztatott átlagosan ezer forint, a középvállalkozásoknál ezer forint hozzáadott értéket állít elő, míg a nagyvállalkozások esetében ugyanez ezer forint. Vagyis a korszerű technikával felszerelt nagyvállalkozásoknál alkalmazott munkaerő termelékenysége magasabb. Pozitív elmozdulás az előző évekhez képest, hogy elsődlegesen a belföldi piacon érdekelt kisés középvállalkozásoknál 2015-ben javult a foglalkoztatás. A kisvállalkozásoknál az előző évhez képest 467 fővel, 1,2 százalékkal, a középvállalkozásoknál 829 fővel, 4,3 százalékkal nőtt az átlagos állományi létszám. Ugyanakkor elsődlegesen az egyre élénkülő export piacon érdekelt nagyvállalkozásoknál 892 fővel, 2,5 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A évi méretnagyság szerinti adatok összehasonlítása a évivel Az elmúlt évek reálgazdasági folyamatai figyelembe véve a különböző gazdasági mutatókat eltérő módon érintették a kis- közép-, és nagyvállalkozásokat. A évi gazdasági mutatók javulása ellenére a válság legnagyobb vesztesei továbbra is a belső fogyasztás nagyarányú visszaesése miatt a belföldi piacon érdekelt, kevésbé tőkeerős, a külföldi tőke 23 százalékával rendelkező kisvállalkozások, ahol a foglalkoztatott létszám fős, 11,5 százalékos visszaesésén túl a nettó árbevétel és azon belül az export, valamint belföldi érékesítés még folyóáron sem éri el a évi teljesítményt. Ugyanakkor 27

31 kedvező, hogy a évi hozzáadott érték már 21 százalékkal meghaladta a évi értéket. Az utóbbi két évben a jövedelmezőség javulás hatására hat év után a kisvállalkozások adózás előtti eredménye 2014-ben 26 százalékkal, 2015-ben 41 százalékkal haladta meg a évi értéket. Ennek következtében az adózott eredmény 2014-ben 37 százalékkal, míg 2015-ben 52 százalékkal nőtt évhez képest. Így a rendelkezésre álló saját források is növekedtek. A hozam-mutató 2014-ben 22 százalékkal, míg 2015-ben 36 százalékkal javult évhez képest. A rendelkezésre álló saját tőke az utóbbi két évben 24 százalékkal illetve 40 százalékkal nőtt 2007-hez viszonyítva. A közepes vállalkozásoknál 2015-ben az átlagos állományi létszám 7 százalékkal, fővel elmaradt a évitől. A létszám csökkenés ellenére a évi nettó árbevétel 27 százalékkal, a hozzáadott érték 15 százalékkal és az adózás előtti eredmény 64 százalékkal meghaladta a évi értéket. Így a hozam-mutató is növekedett 78 százalékkal. Elsősorban az élénkülő export piacon érdekelt tőkeerősebb a külföldi tőke két 71 százalékával rendelkező nagyvállalkozói körnek a és évi létszám csökkenés ellenére is a legkedvezőbb a helyzete, ahol 2015-ben a nettó árbevétel 54 százalékkal, az export 74 százalékkal, míg a hozzáadott érték 65 százalékkal növekedett 2007-hez képest ben a fős átlagos állományi létszám még a kétévi csökkenés ellenére is fővel, (9 százalékkal) több a évinél. Megyén belüli területi különbségek A korábbi években a megyén belüli területi különbségeket a települések 326/2007. kormányrendelet szerinti kistérségi besorolása alapján elemeztük. Az idei tájékoztatónk készítésekor pedig a január 1-től hatályos 66/2015. kormányrendelet szerinti járásokat figyelembe véve vizsgáltuk meg a megye kisebb egységeinek gazdasági helyzetét a nettó árbevétel, a hozzáadott érték és a személyi jövedelmek volumene és fajlagos értékei alapján. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járásra oszlik, ez eggyel több mint a kistérségek száma. Az új közigazgatási egységek kialakításánál Putnok járási központ funkciót kapott, a többi járási centrum a kistérségi központokkal egyező. A járási határok többségében egybe esnek a kistérségek határaival, de néhány településnek a megye 358 településéből 48-nak a besorolása a két szempontból eltér egymástól. Az előbbi 48-ból 32-t Putnok járási központtá válása érintette, és csupán 16 település tartozik megközelíthetőség vagy egyéb szempontból máshová a járási illetve a kistérségi besorolás szempontjából. Négy mutató alapján vizsgáltuk meg a járások gazdasági teljesítményét (saját tőke, nettó árbevétel, hozzáadott érték és a személyi jövedelem egy lakosra vetített fajlagosai), melyek alapján erős differenciáltság állapítható meg. o A tiszaújvárosi járás megyei, sőt egyes mutatók tekintetében országos átlagon felüli értékekkel bír. o A miskolci és a kazincbarcikai járásokban egyes mutatók fajlagos összegei megyei átlagot meghaladóak. o A sátoraljaújhelyiben a fajlagos hozzáadott érték, míg a sárospataki és a mezőkövesdi járásban a fajlagos személyi jövedelem értéke haladta meg a megyei átlagot. 28

32 o A többi 10 járás mind a négy mutató tekintetében gyengébb átlagokat produkált a megyei átlagtól. A gazdasági teljesítmények és a saját tőke területi különbségei A megyei összehasonlításban a három legfejlettebb járásban működő társaságok összességében tőkeerősebbek, a külföldi tőke jelenléte meghatározó és a vállalkozások fejlesztéséhez bővítéséhez szükséges saját források is jobban rendelkezésre állnak. A gazdasági különbség alapja az, hogy a befektetett saját tőke nyolctizede a három kiemelt miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai járásban koncentrálódik. Itt él a megye lakosságának fele. A többi 13 járásban, ahol a lakosság másik fele él, a befektetett saját tőkének mindössze kéttizede működik. A saját tőke területenkénti egyenlőtlen eloszlása a járások különböző gazdasági mutatóiban és a személyi jövedelmek képződésénél is megjelenik. A megyei tekintetben három legfejlettebb járásban a személyi jövedelmek 58,4 százalékos részaránya 8,2 százalékponttal meghaladja a lakossági arányt. A többi 13 járás 49,8 százalékos lakossági arány mellett 41,6 százalékos személyi jövedelem részaránnyal rendelkezik. 29

33 Egy lakosra vetített fajlagos mutatók alakulása Az egy lakosra jutó befektetett saját tőke évi megyei átlaga ezer forint, a kiemelt járásokban a megyei átlag több mint másfélszerese, a nem kiemeltekben 39 százaléka a megyei átlagnak. Az országos átlag feletti a fajlagos befektetett tőke a tiszaújvárosi járásban, míg megyei átlag feletti a miskolci és a kazincbarcikai körzetben. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel a kiemelt térségekben 1,7 szerese a megyei átlagnak, a nem kiemeltekben csaknem egy harmada. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték évben megyei átlagban ezer forint volt. A három kiemelt járásban képződő fajlagos hozzáadott érték 1,6 szerese a megyei átlagnak, és ebből a szempontból ki kell emelni a sátoraljaújhelyi járást, ahol a megyei átlag 1,4 szerese volt az egy lakosra vetített hozzáadott érték, míg a többiben csak a megyei átlag 36 százaléka. Az egy lakosra jutó személyi jövedelem a három kiemelt járásban 16 százalékkal haladta meg a megyei 853 ezer Ft/fős átlagot. Országos átlagot (1 115 ezer Ft/fő) is meghaladó a fajlagos személyi jövedelem a tiszaújvárosiban. Megyei átlag feletti a magánszemélyek jövedelme a három kiemelt járás mellett a mezőkövesdiben és a sárospatakiban is. 30

34 Az egyéni vállalkozók évi tevékenysége Elemzésükben az értékadatos bevallást benyújtó árbevételt és költséget kimutató azaz tevékenységet folytató egyéni vállalkozók adatait dolgoztuk fel. A válságos évek után 2013-tól folyamatosan javult a megyében az egyéni vállalkozások helyzete. Számuk 2014-ben 1,7 százalékkal, míg 2015-ben 5,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ennek ellenére az egyéni vállalkozók száma még mindig elmarad 11 százalékkal, fővel a válságot megelőző évi fő vállalkozói számtól. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók bevétele 2014-ben 12,8 százalékkal, míg 2015-ben 6,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest úgy, hogy ezen években nem volt infláció a KSH által közölt fogyasztói árindex szerint. Vagyis ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók gazdasági teljesítménye volumenében is folyamatosan nőtt az utóbbi három évben. Ezen időszakban az országos adatok szerint is folyamatosan évről-évre nőtt az egyéni vállalkozók száma és bevétele is, csak a növekedés mértéke eltérő. Az egyéni vállalkozók adózási forma szerinti összetételében az elmúlt években gyökeres változás következett be, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók száma a évi bevezetést követően évről-évre folyamatosan nő. A kezdeti fővel szemben 2014-ben fő, míg 2015-ben már egyéni vállalkozó az összes vállalkozás 28 százaléka adózott a kata szerint tól az új adózási formára való áttérések folyamatos nagyarányú növekedése miatt a különböző adózási formák a tételes költségelszámolás, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti bevételek, költségek és ráfordítások évenkénti alakulását és változását nem lehet összehasonlítani. Az új adózási forma további előnye, hogy az egyszerűsített elszámoláson túl lehetőséget adhat legálisan adóoptimalizálásra is, amennyiben a fizetendő új adó (kata) összege kisebb a korábban fizetett, és megszűnő adóknál. Ez az új adózási forma különösen népszerű volt a korábban átalány és eva szerint adózó egyéni vállalkozók körében. Ezt mutatja, hogy 2015-ben az átalányadózók száma egyharmaddal kevesebb, míg az eva szerint adózók száma mindössze 35 százaléka a évinek tól, a kata adózás bevezetése miatt a korábbi adózási formákat választóknál az új adókra való áttérések arányában csökkent a kimutatott alkalmazottak száma. Ez nem jelenti a megyében a ténylegesen foglalkoztatottak számának visszaesését az egyéni vállalkozóknál. Különösen úgy, hogy az utóbbi három évben folyamatosan javult az egyéni vállalkozók 31

35 gazdasági teljesítménye, ami mindenképpen hozzájárul az alkalmazottak számának növekedéséhez. A kata szerint adózók bevallása nem tartalmazza tájékoztató adatként a foglalkoztatottak számát. E miatt 2013-tól az egyéni vállalkozói körben alkalmazottak teljes számáról nincs adatunk. Az utóbbi három évben a KATA adózásra való nagyarányú áttérések ellenére a tételesen elszámoló egyéni vállalkozóknál folyamatosan nőtt az alkalmazottak száma az előző évhez képest: 2014-ben 150 fővel, míg 2015-ben 18 fővel. Az egyes adózási módok főbb jellemzői 2015-ben A jelentős létszám mozgás miatt az egyes adózási módokban elért bevételek kiértékeléséhez az egy főre jutó fajlagos értékek kimutatásával, valamivel reálisabb képet kaphatunk ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az adózás szerinti összetétel változás ellenére - az szja, az eva és a kata szerint elszámoló egyéni vállalkozók egy főre jutó bevétele az előbbi sorrendben 4,4 százalékkal, 5,1 százalékkal és 5,8 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Míg az átalány adózóknál nem változott az egy főre jutó bevétel 2014-hez képest. A különböző elszámolási módok közül változatlanul az átalányadózók egy főre jutó bevétele a legkisebb, évi ezer forint, ezt követi a kata szerint adózók ezer forintos átlaga. Ennél lényegesen többet, ezer forintot realizáltak átlagosan az eva alanyok. Míg megyei átlag feletti ezer forint egy főre jutó árbevétel mutatható ki a tételes költségelszámolóknál. 32

36 2015-ben az SZJA szerint adózó tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóknál az adózott eredmény és az elszámolt értékcsökkenés alapján együttesen rendelkezésre álló saját forrás 742 millió forinttal 6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Országosan 5 százalékkal több saját forrás-növekedés mutatható ki. A kata adózást választók 68 százaléka a nem anyagi ágazatban tevékenykedett, esetükben magasabbak a bérek és kevesebb lehetőség van költségelszámolásra, így szívesen élnek a tételes adó fizetés lehetőségével ben az átalányadózók tevékenység szerinti összetételében az előző évekhez hasonlóan nincs lényeges változás. A három meghatározó ágazatba tartozó átalányadózók száma együttesen lefedi ezen adózási formába tartozók héttizedét. Ezen belül az egyéb szolgáltatás (szépségipar) áll az első helyen 36 százalékos részaránnyal. A szállítási és az építőipari ágazat részesdése 21 illetve 13 százalék. 33

37 A magánszemélyek évi személyi jövedelmeinek alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2015 évre db személyi jövedelemadó bevallás érkezett be, az előző évinél 1,2 százalékkal több. A magánszemélyek összesen millió forint bruttó jövedelemről adtak számot a bevallásokban, 7,6 százalékkal többről, mint az előző évben. Ez a növekedési ütem az országos átlaggal egyező mértékű. Ezen belül az összevonás alá eső jövedelmek 6,7 százalékkal, az elkülönülten adózó jövedelmek pedig az országos áltagnál nagyobb ütemben, 31 százalékkal növekedtek. A reáljövedelmek növekedésének hatására az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 6,4 százalékkal, ezer forint/főre emelkedett. Országosan is hasonló mértékű, 6,5 százalékos volt a növekedés mértéke. A megyei átlag a évi jövedelmek kedvezőbb alakulása ellenére is hasonlóan a korábbi évekhez még mindig közel 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól ben az adóterhelés a megyében (13,8%) és országosan (14%) is az előző évivel csaknem egyező. Így az átlagos adózott jövedelem - az egy főre jutó bruttó jövedelem-növekedést közelítően - a megyében 6,3 százalékkal, míg országosan 6,5 százalékkal nőtt. Családi adókedvezmény címén a bevallást beadók egynegyede fő, összesen millió forinttal csökkentette az adóalapját, ami a 16 százalékos adókulcs mellett millió forint ténylegesen igénybe vett adókedvezményt jelent. Az igénybe vevők száma 0,6 százalékkal emelkedett, az igénybe vett összeg 3,8 százalékkal, 416 millió forinttal több az előző évinél január 1-től az a magánszemély, aki nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy teljes mértékben igénybe vegye a neki járó családi kedvezményt, az az általa fizetendő járulékból érvényesítheti annak adótartalmát (2015-ben 16 százalékát). A benyújtott bevallások alapján 2015-ben a személyi jövedelemadóból rendezendő visszaigényelhető járulékkedvezmény 764 millió forint volt. Az év közben jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény miatt pedig 11 millió forint befizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségük keletkezett a magánszemélyeknek. A családok támogatására szolgáló adó- és járulékkedvezmény teljes összegéhez hozzá kell számítani az év közben, a munkáltatók által az adóelőleg levonás során figyelembe vett millió forint járulékkedvezményt is (ebből 649 millió forint a természetbeni 34

38 egészségbiztosítási járulék, 432 millió forint a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, millió forint a nyugdíjjárulék terhére történt). Az évközi és az év végi elszámolás alkalmával együttesen millió forint maradt a családoknál a gyermeknevelés támogatásaként ben a kedvezmények köre kibővült az első házasok kedvezményével, melynek értelmében minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, a házasságkötés hónapjától számított 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyiltáig havi forinttal csökkenteti az adóalapját. Ezzel a lehetőséggel fő élt, összesen 191 millió forinttal csökkentve így az összevont adóalapjukat. Ez a 16 százalékos adókulcs alkalmazásával 31 millió forint adókedvezményt jelent ben millió forintot számoltak el a magánszemélyek hagyományos értelemben vett, számított adót csökkentő kedvezményként, 19 százalékkal, 277 millió forinttal többet az előző évinél. A növekedésben a súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt elszámolók számának fővel való gyarapodásán túl szerepet játszott az összevont adóalap utáni adó terhére történő különböző biztosító-pénztári rendelkezések összegének növekedése is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy magánszemély átlagosan 261 ezer forint személyi jövedelemadó fizetésével járult hozzá a közös kiadások fedezéséhez. Ez alacsonyabb az országos 332 ezer forintos átlagnál, ami következik az országos átlagnál alacsonyabb jövedelmekből, és a minimálbéren foglalkoztatottak magasabb arányából. Az utóbbi kilenc év adóköteles jövedelmeit és az azokra jutó adókötelezettséget is összehasonlítottuk. Az évek folyamán számos lényeges jogszabályi változás is történt, melyek egyik legfontosabb eleme az egykulcsos adó bevezetése, melyhez kapcsolódóan a korábban adóterhet nem viselő járandóságok kikerültek az összevonás alá eső jövedelmek közül (jellemzően a nyugdíj, GYES, kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján külföldről származó, de Magyarországon az adó alól mentesített jövedelmek). Továbbá megszűnt az adójóváírás és 35

39 az adóalap kiegészítés adókötelezettsége is. Ezért a évi jövedelmeket az adóterhet nem viselő járandóságok nélkül is kimutattuk, és így az átlagos jövedelmek összehasonlíthatóvá váltak től lényeges változás a családi adókedvezmény rendszerének átalakítása és kibővítése, mivel már egy gyerek után is igénybe lehet venni azt től pedig a családi kedvezmény kibővült a járulékokra is. A évi bevallásokban szereplő millió Ft összes jövedelem 2007-hez képest 36,1 százalékkal nőtt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy főre jutó bruttó jövedelem között évről-évre csökkent. Ebben az időszakban, az üzleti szférában a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb arányúvá vált, míg a közszférában megszűnt a 13. havi juttatás től pedig folyamatos növekedés figyelhető meg ben már meghaladta a válságot megelőző évit is ben a megyében már 24,6 százalékkal, míg országosan 28,5 százalékkal több az átlagos bruttó jövedelem. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a fajlagos adózott jövedelmeknél is. Az adóterhelés kedvező alakulása miatt az átlagos adózott jövedelem az átlagos bruttó jövedelemhez képest 6,1 százalékponttal több 30,7 százalékkal emelkedett évhez képest. Az országos növekedés 38,5 százalékos között a megyében élő magánszemélyek átlagos bruttó jövedelme minden évben elmaradt az országos fajlagos értéktől 15,9 % és 20,7 %, illetve 285 ezer és 471 ezer forint között szóródva. Legkisebb volt a különbség 2010-ben 285 ezer Ft, míg a legnagyobb 2015-ben 471 ezer Ft után megyénkben az egy főre jutó bruttó jövedelem elmaradása folyamatosan évről-évre növekedett. Ehhez képest valamivel kedvezőbb a helyzet az átlagos adózott jövedelmeknél. Itt már kisebb a lemaradás, ami évente a megfigyelt időszakban 12,8 % és 20,4 %, valamint 186 ezer Ft és 401 ezer Ft között szóródott. A bruttó jövedelmekhez hasonlóan legkisebb volt az elmaradás 2010-ben a fajlagos adózott jövedelemnél. Ezután az egy főre jutó nettó jövedelem elmaradása évről évre növekvő tendenciájú és 2015-ben legtöbb 401 ezer Ft. A bevallásokban szereplő adóköteles jövedelmeken belül az összevonás alá eső jövedelmek részaránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előző évinél 0,8 százalékponttal ugyan kevesebb, 95,5 százalékos, de még így is az országos 91,9 százaléknál 3,6 százalékponttal 36

40 magasabb. Országos összesítésben a jobb anyagi helyzetben lévő jövedelem tulajdonosoknak nagyobb mértékű a külön adózó jövedelme, és a tőkebefektetési lehetőségekkel is jobban tudtak élni. Az összevonás alá eső jövedelmeken belül továbbra is meghatározó a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelmek részaránya. A bevallásukban a magánszemélyeknek csaknem kilenctizede szerepeltetett bérjövedelmet, hasonlóan az előző évekhez. Az összevonás alá tartozó jövedelmek 93 százalékát a megszerzett bérjövedelmek képezik, melynek összege 2015-ben millió forint, millió forinttal, 7,1 százalékkal több a évinél. A munkabérrel rendelkezők száma a két év összehasonlításában 0,6 százalékkal, fővel nőtt. Ugyanakkor a bérjövedelem egy főre jutó átlaga 5,2 százalékkal emelkedett ben fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege éves szinten ezer Ft/fő, míg havi szinten Ft/fő volt ben munkabérek emelkedésében meghatározóak az üzleti szférában végrehajtott bérfejlesztések és a minimálbér forintról, forintra történő emelése, valamint a közmunkaprogram folytatása. Az összevont jövedelmek három százaléka, millió forint származott önálló tevékenységből, ami 5,4 százalékkal több az előző évinél. A 2015-ben bevallott millió forint külön adózó jövedelem 31 százalékkal több az előző évitől. Ennek megfelelően a külön adózó jövedelmek részaránya az összes jövedelmen belül 3,7-ról, 4,5 %-ra nőtt. A külön adózó jövedelmek között továbbra is az első helyen áll az osztalékból származó jövedelem, 60 % feletti részarányával. Ezt követi 17 százalékos részesedéssel a vállalkozói szja és vállalkozói osztalékalap együttes összege. Az árfolyamnyereség évenkénti alakulása az osztalékhoz hasonlóan igen hullámzó. Az utóbbi két évben dinamikusan emelkedő tendencia figyelhető meg ben 20 százalékkal emelkedett az azt megelőző évhez képest, 2015-ben pedig még ennél is nagyobb mértékben, több mint ötszörösére ugrott az ebből származó jövedelem az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A külön adózó jövedelmek után a magánszemélyeknek millió forint adókötelezettsége keletkezett, mely a megszerzett jövedelemre vetítve 18,6 százalékos adóterhelést eredményezett. 37

41 Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség sávos bontásban A magánszemélyek jövedelmi helyzetének bemutatásához a bevallásokban szereplő összevont jövedelmek nagysága alapján sávokat képeztünk. Megvizsgáltuk az adózói létszám, valamint a keletkezett jövedelemtömeg sávok szerinti megoszlását, az egyes sávokban érvényesített családi kedvezmény, valamint a keletkezett adókötelezettség alakulását. A bevallást beadók 4,4 százalékának, adózónak nem keletkezett összevonás alá eső jövedelme, mivel kizárólag külön adózó jövedelemmel rendelkeztek. A megyében képződött külön adózó jövedelmek 9,4 százalékát tudhatta magáénak ez a többségében egyéni vállalkozókból álló réteg. Mivel a kedvezmények érvényesítése az összevonás alá eső jövedelmekhez kötött. Így ez a kör sem családi kedvezményt, sem egyéb adóalapot csökkentő kedvezményt nem vehetett igénybe. Így az átlagos adóterhelés ebben a sávban a legmagasabb, 18,4 százalékos. A minimálbért meg nem haladó összevonás alatti jövedelemmel a magánszemélyek 41 százaléka rendelkezett. Számarányuknál lényegesen alacsonyabb mind az összevonás alatti, mind az elkülönülten adózó jövedelemből való részesedésük 14 százalék illetve 9 százalék. Az átlagos adóterhelés ebben a sávban a legkisebb, 11,9 százalék. Itt fontos megjegyezni, hogy a fenti adat nem alkalmas a tényleges minimálbéres foglalkoztatás felmérésére, mivel ebben a sokaságban jelentős számban vannak olyan adózók, akik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegét meghaladó keresettel rendelkeztek 2015-ben, de nem az év teljes egészében voltak foglalkoztatva vagy részmunkaidős foglalkoztatás alatt álltak. Azok az egyéni vállalkozók is itt szerepelnek, akiknek az összevonás alá tartozó vállalkozói kivétjük nem haladta meg a minimálbért, függetlenül a vállalkozói osztalék nagyságától, ami viszont az elkülönülten adózó jövedelmek között szerepel. A bevallást beadók 33 százaléka minimálbért meghaladó, de 2,5 millió Ft alatti éves jövedelmet szerzett. Az összevonás alá eső jövedelemből való részesedésük számarányukkal közel egyező, 32 százalékos. A különadózó jövedelmekből viszont számarányuknál 7 százalékponttal alacsonyabb a részesedésük. Átlagos adóterhelésük 13,4 százalékos volt. 38

42 A 2,5 millió Ft feletti sávokban megfordul az arány. A létszámarányt meghaladó mértékű a jövedelmekből való részesedés. A bevallást beadók 22,4 százaléka tartozott ezekbe a kategóriákba, és ők szerezték az összevonás alá eső jövedelmek 54 százalékát, a különadózókból pedig még nagyobb szeletet, 56 százalékot. Az átlagos adóterhelés ezekben a sávokban 14,0 és 14,9 százalék között szóródott. A családi kedvezményt igénybe vevők 74 százaléka 2,5 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezett, míg a bázisidőszakban ez az arány 75 százalék volt. A minimálbér alatti összevont jövedelmet realizálók körében az egy igénybe vevőre jutó családi kedvezmény átlagosan 618 ezer forint volt, a legfelső sávban ez az összeg elérte a 2 millió 143 ezer forintot. Amennyiben a családi kedvezményt érvényesítők számát az adott jövedelemsávba tartozó összes adózóhoz viszonyítjuk, továbbra is az jellemző, hogy a jövedelmek növekedésével együtt növekszik a családi kedvezményt érvényesítők aránya is ben a megoszlásban lényeges átrendeződés nem történt. Minimálbér vagy az alatti jövedelemmel rendelkezők 24 százaléka érvényesített családi kedvezményt. A 10 millió Ft feletti jövedelműek esetében ez az arány 35 százalék. Az adóbevallással egyidejűleg rendezendő szja alakulása Az előző évhez képest 4 százalékkal csökkent azoknak a száma, akiknek az év közben befizetett, vagy a kifizető által levont szja adóelőleg miatt az éves elszámoláskor a bevallással egyidejűleg fizetendő adója keletkezett, részarányuk 17 százalék. Az átlagosan fizetendő adó forintról, forintra emelkedett ben visszaigényelhető adót kimutatók száma a családi járulékkedvezmény bevezetése miatt 29 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Így a bevallást beadókon belüli részarányuk 35 százalékra emelkedett. Az átlagosan visszaigényelhető adó összege viszont csökkent forintról forintra. Kilenc százalékkal lettek kevesebben azok, akiknek a bevallás beadásával egyidejűleg nem keletkezett sem befizetési kötelezettsége, sem visszaigénylési jogosultsága (a grafikonon nullás megnevezéssel szerepelnek) ben a bevallást beadók 51 százalékának nem volt a bevallással egyidejűleg pénzügyileg rendezendő tétele. 39

43 A évi szja bevallások pénzügyileg rendezendő tételei a 2016-os adóbevételekre is hatással vannak. A bevallással egyidejűleg fizetendő millió forint adót jóval meghaladta millió forint visszautalandó összeg. Tovább növelték 832 millió forinttal a SZJA kiutalásokat az önkéntes pénztári számlákra történő adózói rendelkezések is ban így a évi szja bevallásokkal kapcsolatos elszámolások nettó értékben millió forintos kiutalást eredményeztek, ami 26 százalékkal haladja meg az előző évi elszámolás egyenlegét. A kiutalások emelkedését döntő részben a családi adó- és járulékkedvezmény adóévet követő elszámolása eredményezte. Továbbá hozzájárul a kiutalások növekedéséhez, hogy egyre több magánszemély él a nyugdíjbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos rendelkezés lehetőségével. 40

44 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye I-III. negyedévi gazdasági folyamatairól A I-III. negyedévére vonatkozó havi és negyedéves általános forgalmi adó bevallások összesített adatainak elemzése lehetőséget teremt a megyei gazdaság jelenlegi állapotának bemutatására, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy a bel- és külpiaci áruforgalmi kapcsolatokon keresztül betekintést nyújtsanak a térség ágazati sajátosságaiba. A megyében változatlanul 79 ezer db adóalanyt tartottunk nyilván, kiknek negyede választotta az áfa szerinti adózási módot. Szeptember végén 20,2 ezer áfa alany működött, alig valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Évről-évre növekszik azoknak a száma, akik forgalmuk után más módon tesznek eleget adókötelezettségeiknek, vagy egész egyszerűen olyan alacsony az éves bevételük, hogy alanyi mentességben részesülnek. Az áfa alanyok körében a gazdálkodó szervek domináltak, számuk majd , és ez a társas formában tevékenységet végzők 55 százalékát tette ki. A kisebb részarányt képviselő egyéni vállalkozások és adószámos magánszemélyek száma főn stagnált a vizsgált időszakokban. Az adózói csoportnak mindössze egytizede vált hozzáadott érték adó fizetésére kötelezetté. Az áfa alanyok körében a gyakoriság szerinti összetételt vizsgálva mind ez idáig a negyedéves bevallás benyújtása bizonyult a leggyakoribbnak, a kötelezettek aránya 2014 szeptember végén még közelítette az 50 százalékot. Jogszabály módosítást követően a helyzet változott, rohamosan nőtt a havi rendszerességgel elszámolók száma, köszönhetően annak, hogy a tevékenységüket kezdők egy része a korábbi negyedéves gyakoriság helyett havonta kell, hogy készítsen áfa bevallást. Számuk jelenleg közel 8 ezer és az adónem alanyainak legnagyobb részét, négytizedét teszik ki. A havonta bevallást készítők nagy része, nyolctizede a gazdálkodó szervezetek közül kerül ki. A negyedéves bevallói kör 7,7 ezer fős létszáma 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a társaságok és az egyéni vállalkozók esetében egyaránt. A legkevesebb adózót tömörítő éves bevallói kör zsúfoltsága a negyedévesekétől szerényebben, de csökkent. Harmadik negyedév végén már csak 4,7 ezren tartoztak ide, közel 6 százalékkal kevesebben mint 2015-ben. 41

45 Az egy évvel korábbi időszakhoz képest 9 százalékkal több, 85 ezer áfa bevallásból nyertünk adatot vizsgálatunkhoz, melyeknek 6 százaléka kötődött önrevízióhoz, vagy helyesbítéshez. Értékesítési forgalom Az országos gazdasági teljesítményből a megyét érintően III. negyedév végén az egy évvel korábbihoz hasonló 3 százalékos értékesítési, 3,3 százalékos beszerzési és 4,3 százalékos beruházási részesedés volt kimutatható. A külpiacokat az átlagnál kissé magasabb részarány jellemezte. A megyében a vállalkozások üzleti forgalma az áfa bevallások alapján mérsékelt ütemben bővült az elmúlt évhez képest. A 2 százalékos emelkedés teljesen egyező a nemzetgazdasági átlaggal. Kedvező, hogy a 2013 félévétől jelentkező növekedési tendencia tovább folytatódott években is. Ez a növekmény az előző évekhez hasonlóan a külföldi gazdasági kapcsolatoknak köszönhető elsősorban, a lakossági fogyasztás látszólag kicsit gyengélkedett. A belföldi forgalmak elmaradása a bázishoz képest a háromnegyed évet végig kísérő jelenség volt, melynek oka egy, az energiaipar ágazathoz tartozó cég strukturális átalakulása. E nélkül a jelenleginél lényegesen kisebb mértékű hazai forgalom kiesésről adhatnánk számot. Az ágazatra az országhatáron kívüli forgalom nem jellemző. Megyei adatok Nemzetgazdaság Megnevezés /15 16/15 millió Ft % % Kivitel ,5 103,8 Belföldi értékesítés ,2 101,1 Összes értékesítés ,0 102,0 Export arány % 35,4 39,1 33,4 Behozatal ,4 105,7 Belföldi beszerzés ,0 100,7 Összes beszerzés ,8 102,7 Import arány % 40,1 44,7 40,1 Ért. imp.igénye % 35,7 39,7 32,4 Beruházások ,5 106,1 A nettó átlagkeresetek 7,6 százalékos növekménye, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése, a minimálbér emelése, valamint az év eleje óta egyre több szektort elérő béremelési hullám következményeként a fogyasztási hajlandóság növekedése mutatható ki. Lényegében nincs infláció, emiatt a reálbérek is hasonlóképp emelkedtek. Ez egyértelmű lökést ad a belső fogyasztásnak, minek eredményeként a kiskereskedelmi forgalom folyamatos növekedése mérhető, ami kedvezően hat az áfa bevételekre is. Összességében a kivitel emelkedése mellett bekövetkezett 3,8 százalékos belföldi értékesítés kiesést részben a magas bázis hatás, részben a fenti gazdálkodó tevékenységében bekövetkezett változás idézte elő, és nem a megyei teljesítmény romlása 42

46 alakította a mutatót. Országosan a belföldi értékesítésben egy szerény 1,1 százalékos bővülés mutatkozott. Az 827,6 milliárd forintos kivitel 12,5 százalékkal magasabb az előző évinél. A kategória magasan túlszárnyalta az országosan elért 3,8 százalékos többletet. A kivitel értékesítésen belüli aránya 3,7 százalékponttal emelkedett, az így kialakult majd négytizedes átlaga a nemzetgazdasági mutatót is meghaladta 5,7 százalékponttal. Az export irányát tekintve egyre meghatározóbb az Európai Unió területe, 4,4 százalékpontos emelkedést követően a kivitel már 86 százaléka ide irányult. A belföldi relációban lebonyolított értékesítések bő másfélszer akkora nagyságrendet képviseltek, mint a kivitel. A belföldi forgalom több mint nyolctizede a normál adókulcs szerint adózott. A minimális adóteher alá az eladások 4,3 százaléka tartozott. Az adómentes és a 18 százalékos kulcs szerinti eladások 15 százalékot képviseltek az 1.291,6 milliárd forintból. Beszerzési forgalom A behozatalt és a hazai beszerzést egyaránt tartalmazó szeptember végi összesített vásárlások 1.881,6 milliárd forintos értéke 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbitól. Az elmozdulás nem kiugró, az országostól nem egész 1 százalékponttal maradt el. A behozatal 13,4 százalékkal járult hozzá a fent említett teljesítményhez. Ezt tompította a kissé dominánsabb hazai vásárlások 6 százalékos tárgyévi kiesése. Az import növekménye az első félévben két számjegyű negyedéves viszonylatban éppúgy, mint havonta vizsgálva, a harmadik negyedévről már ez nem mondható el. A hazai beszerzés változása tendenciájában hónapról-hónapra követi az értékesítését. Az év hátralévő részében bizakodásra ad okot mind két hazai reláció tekintetében hogy azok negyedévről-negyedévre eltérő mértékben, de erősödnek. Infláció továbbra sem csökkenti a reálbéreket, ezért a vásárlóerő visszaesésével nem kell számolnunk, így a belföldi forgalmak stagnálása, esetleg további növekedése valószínűsíthető, mely a mutatók további javulását vetíti előre. Szükséges rávilágítanunk, hogy egy-két jól prosperáló vállalkozás milyen erős hatással tud lenni az általunk kiemelt mutatókra. Megyénk esetében ilyen gazdasági társaságok legfőképpen a gépipari ágazatban találhatóak. A megye legdominánsabb gépipari vállalkozásai azzal együtt, hogy az értékesítés negyedét és a beszerzés egyharmad részét mondhatják magukénak, így 6 8 százalékponttal mozdítják mindkét irányú áruforgalmat. 43

47 A belföldi forgalmak nem egész 3 százalékpontos elmozdulásával szemben a külpiaci mutatókra 10 százalékpontos hatással volt kiemelkedő gazdasági teljesítményük. Egyéb mutatók A megye vállalkozói az előző évitől mindössze 0,2 százalékponttal kevesebbet, realizált értékesítéseik 88,8 százalékát fordították vásárlásokra. Ez az arány három évvel ezelőtt 84,2 százalék volt. Az egy évvel korábbival azonosan 78,2 milliárd forintot költöttek a megyében beruházásokra. Az állóeszköz-fejlesztések 0,5 százalékos növekménye 5,6 százalékponttal kevesebb az országostól. A beruházások javarészt tárgyi eszköz beszerzésekre irányultak, a saját vállalkozáson belül végzett fejlesztések nagyságrendje elhanyagolható volt. A megye vállalkozói a beszerzéseik 4,2 százalékát fordították beruházásokra. Miközben a külkereskedelmi mérleg egyenlege országosan aktívummal zárt, addig megyénkben az árfolyam hatásoktól eltekintve a bázis időszaki 6,2 milliárd forintos passzívum tovább emelkedett, így idén 13,8 milliárd forintos negatív szaldó a határon túli relációk egyenlege. Az, hogy a mérleg így alakult nagy részben kiemelt gépipari cégeink külkereskedelmi tevékenységének következménye, nélkülük jelentős, 174,2 milliárd forintos aktívumról számolhatnánk be. Ezen társaságok profilja rendkívül import-anyag igényes, a behozatal beszerzésen belüli aránya a megyei átlaggal szemben esetükben 82 százalék. Ágazati teljesítmények A megye ágazati szerkezetét tekintve az ipar meghatározó befolyással bírt a térség gazdasági produktumára. Mind az értékesítés, mind a beszerzés héttized részét az ipari ágazatok részesedése nyújtotta. Ezen belül a határon túli forgalmak 95 százaléka, illetve a belföldi forgalmak fele tartozott ide. A külpiaci forgalmak magas részaránya az iparon belül a feldolgozóiparhoz kapcsolódott, abban a bányászat és az energiaipar nem igazán volt sikeres. Az 5 legdominánsabbnak számító ágazatból 3 innen került ki, míg 2 a szolgáltató szektorból. Ide tartozik a gépipar, a vegyipar, a kohászat, a kereskedelem és a tavalyi ötödik helyezett energiaipart megelőzte a nem anyagi ágazat. Bár ez csak az értékesítésnél alakult így, a beszerzési top5 rangsorból a nem anyagi szektor csúszott ki. Ez nem véletlen, hiszen az ágazati beszerzéseket az értékesítésre vetítve a nem anyagi ágazatban 53 százalékos arányt kapunk az ide sorolt szakmák alacsony anyag és rezsiszükséglete miatt. Ilyen magas hatékonyságról ahol minden befektetett forint újabb forintot termel, egyetlen más szektorral kapcsolatban sem beszélhetünk. 44

48 A megyei 91,8 milliárd forintos export volumenbővülés mögött teljes egészében a gépipar 97,1 milliárd forintos export többlete állt, melyhez még csak hasonlót sem produkált egyetlen más ágazat sem (+31,7 %). Ennek köszönhető az ágazat 7,1 százalékpontos megyei részarány emelkedése. A vegyiparnál 5,7 százalékpontos arány csökkenés mérhető és ez 10,8 milliárd forintos volumen csökkenéssel járt együtt. A belföldi értékesítés terén a kereskedelem tavalyi volumenét kissé megemelve 325,6 milliárd forintos szintet ért el. A bázis időszaki teljesítményét mind volumenében (+ 23 milliárd forint), mind arányaiban (+8,9 %) legnagyobb mértékben ugyancsak a gépipar növelte, de 281,1 milliárd forintos hazai forgalmával csak a dobogó második helyezettje. Mind a mellett, hogy a gépipar hazai beszerzései közelítették a 150 milliárd forintot, alapanyag szükségletének jelentős részét (nyolctizedét) változatlanul külföldről biztosítja az ágazat és mind két irányú beszerzése bőven bázis feletti. A szektor 606,7 milliárd forintos importja 110,2 milliárd Ft-tal magasabb a bázis évitől. Az energia szektor az ide tartozó cég strukturális átalakulása miatt - korábbi forgalmának több mint negyedét elveszítette és mindössze 107,8 milliárd forintos értékesítést könyvelhetett el. Beszerzései az egy évvel korábbi vásárlásainak kétharmadát tette ki. A határon túli forgalom nem egész 4 százaléka és a belföldi forgalom bő háromtizede képződött az eddig nem nevesített ágazatoknál. Részesedésük valamennyi relációban csökkent. Közülük egyedüliként az élelmiszeriparnak volt 12,3 milliárd forintos export és 13,9 milliárd forintos import forgalma, melyek átlag 10 százalékos növekményt foglaltak magukba. Az ágazati forgalom nagyobb részét (80 %-át) kitevő hazai áruforgalom a korábbi szinten maradt. A fennmaradó 8 ágazat egyikében sem haladta meg a kifelé- és befelé irányuló határon túli kereskedelem a 7 milliárd forintot. A fa- papír- bútoripar, a vendéglátás és a közlekedés változó mértékben, de a 2015 évinél magasabb belföldi forgalmat bonyolított, míg a mezőgazdaság, a bányászat, a textilipar és az építőipar teljesítménye kisebb-nagyobb volumenű elmaradást produkált. Mind volumenében, mind mértékében legnagyobb volt az építőipar belföldi értékesítés kiesése. Megyénkben egyenlőre az országos tendenciától eltérően nem érezhető a lakáshoz jutást támogató kormányzati 45