Az önadózó magánszemélyek évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Átírás

1 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben május 20-ig kellett benyújtani az adóhatósághoz. A évben szerzett jövedelmükről Vas megyében önadózó magánszemély és egyéni vállalkozó nyújtott be személyi jövedelemadó bevallást. Számuk az előző évhez képest mintegy 500 fővel csökkent. Ebben közrejátszott az EVÁ-t választók számának növekedése valamint az adóhatósági adómegállapítás választásának lehetősége. Megyénkben ez utóbbi új adómegállapítási módot mindössze 345-en választották. A bevallások kitöltését és a beadott bevallások feldolgozását nagymértékben segíti az egyre jobban elterjedő internetes kitöltési és beadási lehetőség. Az idén a bevallások 58 %-a már így készült. (előző évben 43 %-a) Az SZJA törvény évre vonatkozó változásai jelentős hatást gyakoroltak az adóterhelés alakulására. Az adózók széles körét érintő legfontosabb változások az alábbiak voltak: Az adózókat kedvezően érintette az adókulcsok csökkentése és a jövedelemsávok kiszélesítése, a kiegészítő adójóváírás biztosította a minimálbér adómentességét, az őstermelői adómentes bevételi értékhatár 400 ezer Ft-ról 600 ezer Ft-ra nőtt, a falusi vendégfogadósé 600 ezer Ft-ról 700 ezer Ft-ra emelkedett, a munkáltató által természetben adott étkezés adómentességének határa 4 ezer Ft-ról 6 ezer Ft-ra, hidegétkeztetés esetén az eddigi 2 ezer Ft 3500 Ft-ra nőtt, az adómentes iskolakezdési támogatás 10 ezer Ft-ról 15 ezer Ft-ra változott Szombathely, Petőfi S. u. 22. Telefon: (94) Fax: (94)

2 2 Az adózókat negatívan érintette megszűnt a nyugdíjjárulékhoz és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó adókedvezmény, ugyancsak megszűnt a befektetési adóhitel kedvezménye, korlátozásra került a lakáscélú hiteltörlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény maximuma 240 ezer Ft-ról 120 ezer Ft-ra. Az önadózó magánszemélyek évről 83 milliárd 317 millió Ft összes jövedelmet vallottak, melyből 72 milliárd 936 millió Ft (87,5 %) progresszíven, 10 milliárd 381 millió Ft pedig lineárisan adózott. A forrásadós jövedelmek összege évben 2 milliárd 326 millió Ft-tal kevesebb az előző évinél. Részaránya az összes jövedelmen belül 15,6 %-ról 12,5 %-ra mérséklődött. Ennek legfőbb oka az ingatlanértékesítésből származó jövedelem több mint 3 milliárd Ft-os visszaesése. ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK Összevont jövedelmet magánszemély vallott, összesen millió Ft összegben, mely 6,1 %-kal nőtt a 2003.évihez képest. Az egy főre jutó átlag 1181 ezer Ft, mely 6,4 %-kal haladta meg az előző évi átlagjövedelmet. Nemzetgazdasági szinten az önbevallók összevont jövedelmének átlaga 1 millió 368 ezer Ft-ra, 8 %-kal emelkedett. A megyei átlagjövedelmek lemaradása tovább fokozódott, míg előző évben 157 ezer Ft-tal, addig évben már 187 ezer Ft-tal volt alacsonyabb az egy főre jutó éves átlagjövedelem Vas megyében. A bevallott legmagasabb összevont jövedelem a megyében 50 millió Ft volt (2003.évben 45 millió Ft). Az összevont jövedelem megoszlására jellemző: Főbb jövedelemforrások 2003.év 2004.év 2004/2003. % millió Ft % millió Ft % a.) Nem önálló tevékenységből , ,9 106,9 b.) Önálló tevékenységből , ,2 99,1 c.) Egyéb jogcímen , ,9 94,1 Összevont jövedelem , ,0 106,1 a) A nem önálló tevékenységből származó 67 milliárd 37 millió Ft jövedelem részaránya 0,7 százalékponttal 91,9 %-ra emelkedett, ugyanis ezen jövedelmek 6,9 %-os növekedése eredményezte az összevont jövedelmek 6,1 %-os növekedését, mivel mind az önálló

3 3 tevékenységből, mind pedig az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek mérséklődtek. Munkaviszonyból származó jövedelmet közel 49 ezren, a tavalyihoz hasonló nagyságrendben vallottak. Az egy főre jutó átlag 1240 ezer Ft, amely 5,3 %-kal emelkedett az előző évi 1177 ezer Ft/fő átlaghoz képest. (országosan a növekedés 7,1 %-os) A megyében növekvő munkanélküliséget tükrözi, hogy 430-cal többen és 70 %-kal magasabb összegben vallottak az adóévben kapott végkielégítést, mint egy évvel korábban. A végkielégítés egy főre jutó átlaga 233 ezer Ft-ról 304 ezer Ft-ra nőtt. b) A 4 milliárd 521 millió Ft önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya 6,7 %-ról 6,2 %-ra csökkent. Ennek legfőbb oka az egyéni vállalkozói kivét 2621 millió Ft-ról 2538 millió Ft-ra történő visszaesése volt. Vállalkozói kivétet 312 fővel kevesebben, összesen 4811 fő vallott 2537 millió Ft összegben. Az egy vállalkozóra jutó 527 ezer Ft kivét 16 ezer Ft-tal haladta meg az előző évit, de 106 ezer Ft-tal alatta maradt a évi minimálbér éves összegénél. A legmagasabb kivét 33 millió Ft volt (2003-ban 39 millió Ft). Mezőgazdasági őstermelésből jövedelmet 161 fő vallott, az átlagjövedelem 276 ezer Ft, lényegesen nem változott. Szellemi tevékenységből 178 fővel kevesebben, összesen 1211 fő vallott jövedelmet, melynek átlaga 249 ezer Ft-ról 294 ezer Ft-ra, 18 %- kal nőtt. c) Az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek előző évi 2,1 %-os részaránya 1,9 %-ra csökkent. A SZÁMÍTOTT ADÓ ÉS AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK Az összevont adóalap után számított személyi jövedelemadó 18 milliárd 414 millió Ft, mely összeg - főként a kulcsváltozás hatásaként millió Ft-tal kevesebb, mint az előző évi jövedelmet terhelő adó volt. A bevallási adatok szerint előző évben összességében 7 milliárd 228 millió Fttal, évben 6 milliárd 73 millió Ft-tal csökkentették adójukat az önadózó magánszemélyek a kedvezmények révén.. Az adólevonások és az adókedvezmények érvényesítését követően az összevont jövedelem után fizetendő adókötelezettség 12 milliárd 586 millió Ft volt, 2,7 %-kal több az előző évinél. ( Az adóalap növekedés 6,1 %-os)

4 4 A legtöbb adózót érintő és a legnagyobb adólevonási tételek, illetve adókedvezmények alakulását a következő grafikon szemlélteti: millió Ft év év Adójóváírás Családi kedvezmény Lakáshitel törlesztés kedv. Élet- és nyugdíjbizt.kedv. Felnőttképzés és számítógépbeszerzés A legnagyobb adólevonási tétel volt 2004-ben a 3 milliárd 223 millió Ft összegű adójóváírás, mely alkalmazottat érintett, egy főre jutó átlaga 76 ezer Ft-ról 78 ezer Ft-ra változott. A törvényi változások következtében a lakáscélú kedvezményt igénybevevők száma az előző évi 5371 főről 4758 főre (613 fővel) csökkent, az elszámolt kedvezmény összege pedig 644 millió Ft-ról 438 millió Ft-ra (206 millió Ft-tal) mérséklődött. Az egy főre jutó átlag 120 ezer Ft-ról 92 ezer Ft-ra mérséklődött. A felnőttképzési díj, számítógép vásárlás utáni kedvezményt évben összesen 8591 fő fővel több - vett igénybe. A kedvezmény összege 349 millió Ft, 20 millió Ft-tal kevesebb, mint évben. Egy főre jutó összege 48 ezer Ft-ról 41 ezer Ft-ra csökkent. A legtöbben élet- és nyugdíjbiztosítás után vettek igénybe kedvezményt, bár számuk ről l9666-re csökkent. A levont kedvezmény összege viszont 420 millió Ft-ról 444 millió Ft-ra, egy főre jutó átlaga 20 ezer Ft-ról 23 ezer Ft-ra emelkedett. A családi kedvezményt igénybevevők száma fő, 405 fővel kevesebb, mint előző évben. A kedvezmény összege 11 millió Ft-tal csökkent. Egy főre jutó átlaga 83 ezer Ft-ról 85 ezer Ft-ra nőtt.

5 5 Az egyes adóalapsávokban az adókedvezmények részaránya a számított adóhoz viszonyítva százalék ,9 85,5 78,0 adókedvezmények %-a 66,4 60,0 49,5 15,3 28,8 9,2 5,3 3, ezer Ft felett Látható, hogy a minimálbér összegéig bezáróan az adókedvezmények érvényesítése révén a számított adó több mint 85 %-át levonásba helyezhették az adózók /minimálbér 100% levonás/. Ez a mérték a következő sávban még tovább emelkedik (89,9 %), majd ezt követően fokozatosan csökken az arány, még 1,5 millió Ft-nál is megközelíti a számított adó felét. Ezt követően rohamosan csökken, 3 millió Ft feletti jövedelemnél már 10 % alá csökken. A évi összevont jövedelme után magánszemélynek összesen millió Ft SZJA kötelezettsége keletkezett, míg évi összevont jövedelmet magánszemély esetén millió Ft SZJA terhelte. E jövedelmek átlagos adóterhelése a kulcsváltozás következtében 3 százalékponttal csökken, azonban egyes kedvezmények csökkenése, illetve behatárolása miatt végső soron 17,8 %-ról 17,3 %-ra csökkent az összevont jövedelem átlagos adóterhelése. (országos szinten 20,4 %-os volt az adóterhelés) Az adóterhelések nagysága jövedelemsávonként százalék 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 32, ,3 32, ,0 19,3 17,1 10,3 4,7 8,8 3,7 3,6 4, felett ezer Ft

6 6 A grafikon jól szemlélteti, hogy évben az előző évhez képest minden sávban csökkent az adóterhelés. A jogszabályváltozás előnyét leginkább azok a magánszemélyek élvezték, akiknek a jövedelme 1 és 2 millió Ft között volt. E két sávba tartozó több mint 15 ezer főnél a mérséklődés 1,5, illetve 2,2 százalékpontot. (A csökkenés kisebb volt az országos 2, illetve 2,4 %-osnál.) Az 1 millió alatti és a 2 millió feletti sávokban egyre szűkült a terhelés különbsége, a 2 és 4 millió Ft között 1,3, a 4 millió Ft feletti jövedelmeknél már csak 0,1 százalékpontos volt a mérséklődés. (Országosan 1,3 illetve 0,7 százalékpontos volt a mérték csökkenése.) A évi minimálbér alatti jövedelműeknél a adóterhelés nagysága nem érte el a 4 %-ot, ugyanis az ide tartozó közel 27 ezer magánszemélyből 10,2 ezer főnek (38 %) keletkezett progresszív adókötelezettsége, mely az összes adónak 2,8 %-át tette ki. A 650 ezer és 2 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők viselték a progresszív adó 24 %-át, a 2 és 4 millió Ft közöttiek a 36 %-át és végül a 4 millió Ft feletti közel 2000 fő a progresszív adóból 37 %-kal részesedett. ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK A 10 milliárd 381 millió Ft elkülönítetten adózó jövedelem 2 milliárd 326 millió Ft-tal kevesebb az előző évinél, ennek következtében az összes jövedelmen belüli részaránya 3 százalékponttal 12,5 %-ra csökkent. Az elkülönülten adózó jövedelem után 8889 adózónak keletkezett összesen 1815 millió Ft személyi jövedelemadója, míg egy évvel korábban magánszemélynek 1866 millió Ft kötelezettsége volt. E jövedelmek átlagos adóterhelése az előző évi 14,7 %-ról 17,5 %-ra nőtt. Ennek oka, hogy az átlagosan csupán 7 %-os adóterhelésű ingatlanértékesítés évben közel felére csökkent az előző évinek.

7 7 A forrásadós jövedelmek meghatározó főbb tételeit az alábbi grafikon mutatja: 2004.év év millió Ft Ingatlan átruházásból származó jöv. Osztalékból származó jövedelem Egyéni váll. szja és osztalékalap Ingatlan bérbeadásából származó jöv. Árfolyamnyereség jövedelme Egyéb Az ingatlan értékesítésből 40 %-kal kevesebben vallottak jövedelmet, mint egy évvel korábban. Az e tevékenységből elért összes jövedelem évben 4 milliárd 114 millió Ft volt, mely 3 milliárd 147 millió Ft-tal kevesebb a évben elért jövedelemnél. Az egy főre jutó jövedelem 1,8 millió Ft, számottevően nem változott. Árfolyamnyereségből közel felére csökkent a jövedelem, a jövedelemtulajdonosok száma 213 fő volt, ami 30 %-os csökkenést jelent. Osztalékból évben 3 milliárd 90 millió Ft jövedelem származott, mely összeg 1 milliárd 81 millió Ft-tal több mint egy évvel korábban. Ingatlan bérbeadásból származó jövedelme 1781 adózónak keletkezett összesen 1382 millió Ft összegben. A bérbeadók száma 166-tal csökkent, az elért jövedelem pedig 138 millió Ft-tal nőtt. A bérbeadásból elszámolt átlagos jövedelem a évi 639 ezer Ft-ról 720 ezer Ft-ra emelkedett. ÖSSZES ADÓKÖTELEZETTSÉG Az összevont jövedelmet terhelő progresszív adó és az elkülönülten adózó jövedelmeket terhelő lineáris adó összege együttesen évben millió Ft-ot ért, mely összeg 276 millió Ft-tal haladja meg az önadózó magánszemélyek évi személyi jövedelemadó kötelezettségét.

8 8 Megnevezés év év 2004./2003. Millió Ft % Összevont adóalap ,1 Számított adó ,5 Adókedvezmények, levonások ,0 Összevont jövedelmet terhelő adó ,7 Külön adózó jövedelmek ,7 Külön adózó jövedelmek adója ,3 Éves adó összege ,0 Az összevont és a forrásadós jövedelmek együttes átlagos adóterhelése 17,3 % lényegében az előző évi szinten alakult. A bevallás benyújtásával egyidejűleg 9800 főnek volt összesen 967 millió Ft befizetendő adója, magánszemély viszont 1,9 milliárd Ft adót kapott vissza a költségvetésből. Az önbevalló fő közül főnek (33 %-nak) volt ugyan jövedelme, de az adókedvezmények okán nem kellett adót fizetni.

9 Az egyszerűsített vállalkozói adó alakulása Vas megyében Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint évről Vas megyében összesen 1198 egyéni vállalkozó és 545 gazdasági társaság nyújtott be adóbevallást, a növekedés 35 %-os.. Egy évvel korábban 918 egyéni vállalkozó és 369 gazdasági társaság adózott ebben a formában. A bevallott bevétel 10 milliárd Ft, melyből 5,4 milliárdot az egyéni vállalkozók, 4,6 milliárdot a gazdasági társaságok számoltak el. A évben kimutatott bevétel több mint másfélszerese a évben elszámoltnak. A növekedés az egyéni vállalkozók körében 44 %-os, a gazdasági társaságok körében 75 %-os volt. Az egy adózóra jutó bevétel összességében 5 millió Ft-ról 5,8 millió Ft-ra nőtt. A 15 %-os mértékű egyszerűsített vállalkozói adó összege 1,5 milliárd Ft-ot ért el, melyből 819 millió Ft az egyéni vállalkozókat, 692 millió Ft a gazdasági társaságokat terhelte. Egy évvel korábban az egyéni vállalkozóknak 561 millió Ft, a gazdasági társaságoknak 393 millió Ft volt a kötelezettsége. Egy adózó átlagosan 879 ezer Ft-ot fizetett, 137 ezer Ft-tal többet, mint előző évben Szombathely, Petőfi S. u. 22. Telefon: (94) Fax: (94)