APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály ELEMZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály ELEMZÉS"

Átírás

1 APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály ELEMZÉS a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság illetékességébe tartozó adóalanyok évi jövedelméről és adókötelezettségéről a személyi jövedelemadó bevallások, a munkáltatói adatszolgáltatások és az egyszerűsített bevallások összesített adatai alapján Budapest, október

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Törvényi változások... 2 A bevallások száma és megoszlása... 3 Összevont adóalapba tartozó jövedelmek... 4 Bérjövedelem... 6 Vállalkozói kivét... 7 Egyéb jövedelmek, nyugdíj... 8 Az összevont jövedelem jellemzői jövedelemkategóriánként... 9 Az összevont jövedelmek adója Adóterhelés Adókedvezmények, adócsökkentő tételek Az elkülönülten adózó jövedelmek és adója Összes adófizetési kötelezettség A évi adó pénzügyi elszámolása Különadó Magánszemélyek különadója Egyéni vállalkozók különadója Összefoglalás

3 Bevezetés Az elemzésben a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (továbbiakban: Régió) illetékességébe tartozó adóalanyok által benyújtott évi személyi jövedelemadó bevallások, az egyszerűsített adóbevallások és a munkáltatóknak tett nyilatkozatot adók bevallás adatai kerültek feldolgozásra. Az elemzés célja bemutatni: az adóalanyok számát és összetételét, a különböző forrásokból származó bevételeket és jövedelmeket, azok összjövedelmen belüli arányait, az adókedvezményeket, az adóterhelést és a tényleges adófizetési kötelezettséget; rámutatni a tendenciákra, változásokra. Az adatállomány az ATAR rendszer augusztus 25-i zárási állapotnak megfelelő központi leválogatásaiból származik, összehasonlítás céljából felhasználásra kerültek az országos adatok is. Bázisnak a év azonos tartalmú és feldolgozási szintjét tekintjük, ami lehetővé teszi a két év viszonylag pontos összevetését. Törvényi változások A január 1-jétől hatályos évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról számos változást vezetett be. Ezek közül legfontosabbak a következők voltak: I. félévében az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a adóévivel volt azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék július 1-jétől január 1-jéig visszamenőleges hatállyal az adótábla módosult: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 900 ezer forintra emelkedett. Az összevont adókedvezményen belül új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért kapható adókedvezmény. A háztartási adókedvezmény a 100 ezer forintos kedvezményösszeg-korláton belül 3,4 millió forint jövedelemig teljesen, e fölött 3,9 millió forint éves jövedelemig részben érvényesíthető. 2

4 A magánszemély nyolc jogcímen érvényesíthet összevont adókedvezményt: a tandíj-, a biztosítások-, a közcélú adományok kedvezménye, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói intézménybe befizetett összeg utáni, három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetés (tagdíj-kiegészítés) utáni, valamint a háztartási adókedvezmény. Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi összegkorlátok, illetve százalékos mértékek megszűntek: az összevont kedvezmény egységesen a kedvezményalap 30 százaléka. Új előírás január 1-jétől, hogy a törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, aminek akkor van jelentősége, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben kihasználni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor az illetékfizetési kötelezettséggel szerzett jellemzően az örökölt, illetve ajándékozással megszerzett értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetéktörvényben meghatározott érték alapján számolhatja el akkor is, ha az átruházásig még nem szabták ki az illetéket. A bevallások száma és megoszlása 2009-ben ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás és munkáltatói elszámolás érkezett a Régióba, amely 2,2 százalékkal, megközelítőleg 29 ezer darabbal kevesebb az előző évinél. Az adózók még mindig az önbevallás formáját kedvelték leginkább: Régiós és országos szinten is 2,3 százalékos volt az emelkedés ezen bevallási módnál. Az először 2008-ban bevezetett egyszerűsített bevallás lehetőségével a bevezetés évében az adózók több mint 5 százaléka (71,4 ezer fő) élt, a sikeres kezdés után 2009-ben ezt a lehetőséget az adózók már kevésbé preferálták. A bázisévhez viszonyítva egyharmados a visszaesés, Régiónkban 2009-ben az adózók mindössze 3,7%-a (47,9 ezer fő) élt az Adóhivatal által nyújtott szolgáltatással. A tendencia országos szinten is megfigyelhető, itt a visszaesés 25,8 %. 3

5 A 2008-ban és 2009-ben benyújtott bevallások darabszámát, megoszlását és ezek változását a következő táblázat szemlélteti: Közép-Mo. Adóbevallást benyúnytók száma és megoszlása Változás Megnevezés 2009/2008 ezer db % ezer db % (%) Önbevallók 987,7 74, ,5 77,8 2,3 Nyilatkozatot adók 268,6 20,2 240,0 18,5-10,6 Egyszerűsített bevallás 71,4 5,4 47,9 3,7-32,9 Összesen 1 327,7 100, ,4 100,0-2,2 Önbevallók 3 504,6 76, ,0 79,8 2,3 Nyilatkozatot adók 801,1 17,6 718,3 16,0-10,3 Egyszerűsített bevallás 255,9 5,6 189,8 4,2-25,8 Összesen Közép-Mo. részesedése (%) 4 561,6 29,1 100, ,1 28,9 100,0-1,5-0,7 Országos 2009-ben a Régióban benyújtott összes bevallás 28,9 %-a volt az országosnak, ami 0,7 %-os visszaesést jelent a bázisévhez viszonyítva. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2009-ben a Régió adózói milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak, ami 2,6 százalékkal, 81 milliárd Ft-tal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. Az összevont jövedelmek összetételében történt minimális változást a következő ábra szemlélteti: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek megoszlása években ,4 8,1 2, ,1 8,3 2,6 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem önálló tev.-ből szárm. jöv. Egyéb jövedelem Önálló tev.-ből szárm. jöv. 4

6 Összevont adóalapba tartozó jövedelmet ezer darab, 2008-hoz viszonyítva 30 ezerrel kevesebb az összes bevallás 98 százaléka tartalmazott. A jövedelemtömeg 77 százalékát (2008-ban 71 százalék) az önadózók, 19 százalékát a nyilatkozók (2008-ban 25 százalék), míg a maradék 4 százalékot az egyszerűsített bevallók birtokolták. A korábbi évekhez hasonlóan 83 százalékos súlyaránnyal évben is a munkaviszonyból származó bérjövedelem volt az összevont jövedelem meghatározó eleme. Az összevont adóalap egy főre vetített átlaga 2009-ben 7 ezer Ft-tal, ezer Ft-ra csökkent; ezen belül az önbevallók ezer Ft, a nyilatkozók ezer Ft, az egyszerűsített bevallók ezer Ft átlagos jövedelemmel rendelkeztek. Az egy főre eső összevont jövedelem országos és régiós változása (ezer Ft/fő, %) , , Országos Régió bázisindex Az egy adózóra jutó bázisindex 99,7 százalékos, ami 0,8 százalékponttal meghaladja az országos mutatót; ezáltal tovább nőtt a régiós és az országos fajlagos mutató közötti különbség. Régiónkban a legnagyobb összevont adóalappal rendelkező adóalany millió Ft jövedelmet vallott, melynek döntő hányada munkaviszonyból származó bérjövedelem volt. A 100. helyezett összevont jövedelme 120 millió Ft; a top-lista első 100 adózójának átlaga 216 millió Ft volt. 5

7 Megnevezés Összevont jövedelem alakulása Index (%) Jövedelem Átlag jöv. Jövedelem Átlag jöv. Jövedelem Átlag jöv. millió Ft ezer Ft/fő millió Ft ezer Ft/fő Nem önálló tev.-ből szárm. jöv ,7 - Munkaviszonyból szárm. bérjöv ,4 100,5 Munkavisz.kapcs.ktg.tér. jöv ,5 123,0 Külszolgálatért kapott jöv ,2 118,0 Más bérjövedelem ,7 105,0 Nem önálló tev.-ből szárm.tov. jöv ,7 101,0 Nem önálló tev. költségtérítése jöv ,7 74,2 Végkielégítés figy.vett része ,0 81,2 Korábbi végkielégítés figy.vett része ,8 103,4 Önálló tev.-ből szárm. jövedelmek ,0 - Egyéni vállalkozói kivét ,8 99,6 Mg.-i ősterm.-ből szárm. jöv ,9 93,9 Más önálló tev.-ből sz. jövedelem ,6 102,1 Egyéb jövedelem ,1 - Ebből: nyugdíj ,7 97,3 Összevont jövedelem ,4 99,7 Bérjövedelem Az átlagos bérjövedelem országos és régiós változása (ezer Ft/fő, %) ,0 100, , Országos Régió bázisindex 100,0 99,0 98, ben összesen ezer: 789 ezer önadózó, 234 ezer nyilatkozó, valamint 40 ezer egyszerűsített bevallást adó magánszemély bevallása tartalmazott alkalmazotti bérjövedelmet. A munkajövedelmet vallók száma az egy évvel korábbihoz képest 34 ezer fővel szűkült. A bértömeg milliárd Ft volt, amely 66 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal maradt el a évi értéktől. A fajlagos bér ezer Ft (havi szinten 195 ezer Ft), ez fél százalékkal volt magasabb a évi értéknél, és 489 ezer Ft-tal haladta meg a évi országosan mutatkozó ezer Ft éves átlagot. 6

8 Régiónkban a legjobban kereső alkalmazott munkaviszonya alapján millió Ft bérjövedelmet kapott évben, amely duplája az előző évi legnagyobb összegnek és duplája a második legnagyobb összegnek is. A top-lista további jellemzői: 100 fő éves bérjövedelme haladta meg a 100 millió Ft-ot; a 100 legtöbbet kereső alkalmazott átlagos éves bérjövedelme az előző évi mutatóval egyezően 164 millió Ft volt. Vállalkozói kivét Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározó tétele a progresszíven adózó vállalkozói kivét, melynek összegét évekig a minimálbér változása határozta meg, de harmadik éve csökkentően hat rá a 2007-ben bevezetett minimum-adóalap és elvárt adó intézménye. A vállalkozói kivét, mint költségelem jelentős tényező a vállalkozás jövedelempozíciójának kialakulásánál (kialakításánál), mivel sokan a vállalkozói kivét révén nullázzák le tevékenységük pozitív eredményét. Az előző évhez képest a minimálbér összege 828 ezer Ft-ról ( ezer Ft/hó) 858 ezer Ft-ra ( ezer Ft/hó) nőtt. A következő grafikon a régiós és az országos fajlagos mutatók éves változását, valamint azok minimálbérhez való viszonyítását tartalmazza: jövedelem A fajlagos vállalkozói kivét és a minimálbér változása (ezer Ft/fő; %) , , ,6 858 Országos Régió Éves minimálbér bázisindex bázisindex A Régióban a kivétet elszámolók száma a létszámváltozással arányosan a tavalyi 39 ezer főről 35 ezer főre csökkent. A vállalkozói kivét tömege megközelítette a 30 milliárd Ft-ot, amely a bázishoz képest majdnem 9 százalékos visszaesést jelent. 7

9 2009-ben a vállalkozói kivét egy főre jutó értéke 838 ezer Ft volt, amely 3 ezer forinttal, 0,4 százalékkal maradt el évi értéktől. A változás üteme 2009-ben az előző évek tendenciáival ellentétben már nem a minimálbér emelkedését követi (a minimálbér változása 3,6 százalék). A kivét vállalkozói összjövedelemből való részesedése 65,0 százalék volt, súlyaránya alig változott (2008-ban 65,2 százalék). A további jövedelemelemként számba vett vállalkozói osztalékalap 26,9 százalék, a vállalkozói SZJA 8,1 százalék részarányt képviselt a vállalkozók összes jövedelmén belül. Leválogatást készítettünk a legnagyobb összegű kivétet elszámolt vállalkozókról: Régiónkban évben első helyen 34,8 millió Ft-tal egy közjegyző áll. 10 millió Ft fölötti éves kivéttel 7 egyéni vállalkozó rendelkezett, átlagosan 18,4 millió Ft elszámolt összeggel. Egyéb jövedelmek, nyugdíj Az egyéb jövedelmek összevont jövedelmen belüli 8,1 százalékos súlyaránya szinte megegyezik az előző évivel (8,3 %), melynek háromnegyed részét a nyugdíj teszi ki. A nyugdíj és a baleseti nyugdíj január 1-jétől ismét adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló tevékenységből jövedelmet szerez, akkor a nyugdíj (baleseti járadék) összegét az éves összevont jövedelembe be kell számítani, de az arra eső adót le kell vonni a számított adóból. A Régióban 142 ezer nyugdíjas munkavállaló adóterhet nem viselő járandósága meghaladta a 176 milliárd Ft-ot; egy átlagos dolgozó nyugdíjas ezer Ft éves nyugdíj jövedelmet ért el, ami havi szinten 104 ezer Ft járandóságot jelentett. Országosan az aktív nyugdíjasok létszáma 6 százalékkal, a bevallásukban szerepeltetett nyugdíj összege 8,7 százalékkal volt kevesebb a 2008-as értéknél. Az összes bevallási kötelezettség alá tartozó nyugdíj összege 506 milliárd Ft, az egy főre jutó éves adómentes jövedelemrész ezer Ft volt. 8

10 Az összevont jövedelem jellemzői jövedelemkategóriánként Az összevont jövedelem és az azt vallók létszámának jövedelemkategóriánkénti arányait szemlélteti a következő grafikon: Az összevont jövedelem és a létszám sávonkénti megoszlása 25,0 30,0 jövedelem arányában (%) 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 3,2 4,9 4,1 2,4 9,8 10,2 11,5 11,3 15,2 15,2 11,1 11,1 13,6 13,4 23,4 23,3 8,1 8,2 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 létszám arányában (%) 0-minimálbér minimálbér jövedelemkategóriák (ezer Ft/fő) felett Összevont jövedelem Összevont jövedelem Létszám Létszám A évi bevallások adatai alapján az adóalanyok többségének jövedelme az átlagjövedelem ezer Ft alatt volt. Az összevont jövedelmet vallók 65 százaléka 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezett és birtokolta a jövedelemtömeg 29 százalékát, személyenként ezer Ft-ot. Az összes jövedelemtulajdonos és ezen belül is a 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezők között rendkívül magas (25 százalék) a minimálbér alatti jövedelemmel (858 ezer Ft alatt) rendelkezők aránya. Utóbbi jövedelemkategóriába tartozó 325 ezer magánszemély (2008-ban 285 ezer fő) átlagos éves bruttó jövedelme 451 ezer Ft volt. Minimálbér és 1,5 millió Ft közötti jövedelmet 328 ezren, az adóalanyok 27 százaléka vallott, az ő összes jövedelemből való részesedésük mindössze 13 százalékos. 1,5 millió és 3 millió Ft közötti éves jövedelemmel 447 ezer adóalany rendelkezett, számuk és részarányuk (29 százalék) a tavalyihoz képest csökkent. Ez az adóalanyi kör birtokolta az összes jövedelem 27 százalékát. 9

11 3 és 6 millió Ft közötti jövedelemmel a tavalyinál több, mint 6 ezerrel kevesebben, 180 ezer fő rendelkezett; rájuk az összjövedelem közel negyede jutott ezer Ft átlagos értékkel. 6 millió Ft felett 82 ezer fő vallott, számuk egy év alatt 2 ezerrel szűkült. A jövedelemtömeg a bázisévhez viszonyítva 3 százalékkal csökkent, az egy adózóra jutó ezer Ft összeg azonos az előző évivel. 10 millió Ft feletti összevont jövedelemmel 30 ezer magánszemély rendelkezett, személyenként átlagosan 18,4 millió Ft-tal. Az összevont jövedelmek adója Adóterhelés I. félévében az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a évivel megegyezett: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék július 1-jétől január 1-jéig visszamenőleges hatállyal az adótábla módosult: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 900 ezer forintra emelkedett. Ezek a módosítások az adóterhelés mértékét, ezáltal a nettó keresetek változását befolyásolták. Országos szinten I. félévében 1 százalékos nettó keresetnövekedés következett be, míg az év második felét 2,5 százalékos emelkedés jellemezte. A havi nettó bérek növekedési üteme az adójogszabályok változása következtében meghaladta a bruttó átlagkeresetek emelkedését. (KSH forrás) Az összevont jövedelmek utáni számított adó összege 772 milliárd Ft volt, 40 milliárd Fttal, 5 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A számított adót az adókedvezmények 117 milliárd Ft-tal (2008-ban 121,6 milliárd Ft-tal), az adóalap adóját csökkentő tételek pedig 18,5 milliárd Ft-tal (2008-ban 18 milliárd Ft-tal) mérsékelték, így az adózók által érvényesített kedvezményekkel csökkentett, összevont jövedelmet terhelő adó 638 milliárd Ft-ra módosult, amely 36 milliárd Ft-tal kevesebb az előző évinél. A fajlagos adó a tavalyi 614 ezer Ft-ról 605 ezer Ft-ra csökkent. 10

12 Az összevont jövedelem adóterhelése Megnevezés Index (%) Összevont adóalap (millió Ft) ,4 Számított adó (millió Ft) ,1 Adókedvezmény (millió Ft) ,2 Adóalap adója (millió Ft) ,9 Adót csökkentő tétel (millió Ft) ,9 Összevont jöv. terh. adó (millió Ft) ,7 Fajlagos jövedelem (ezer Ft/fő) ,7 Fajlagos adókötelezettség (ezer Ft/fő) ,5 Adóterhelés (%) 21,9 21,3 ~ A kedvezmények és a csökkentő tételek figyelembe vételével kalkulált, az összevont jövedelemtömegre vetített adóterhelés mértéke 21,3 százalék, mely évhez viszonyítva 6 tized százalékponttal csökkent. Az ország egészét tekintve 2009-ben az adóterhelés 8 tized százalékponttal mérséklődött az előző évhez viszonyítva, mértéke 18,1 százalék volt: a milliárd Ft összevont jövedelmet a kedvezmények érvényesítése mellett milliárd Ft összegű progresszív adó terhelte. Az összevont jövedelem adójának sávonkénti megoszlását és annak bázishoz viszonyított változását a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Az össszevont jövedelem adójának sávonkénti nagysága és az adóterhelés mértéke Adóalapsávok (ezer Ft) 0- minimálbér minimálbér felett Összesen évi adó (millió Ft) évi adó (millió Ft) Bázisindex (%) 105,2 80,5 99,0 90,4 90,5 93,8 94,6 96,5 94, évi adóterhelés (%) 2,6 5,3 6,4 11,6 19,6 24,9 28,1 31,9 21, évi adóterhelés (%) 3,6 4,7 6,3 10,9 18,1 24,2 27,6 31,6 21,3 Adóterhelés változása (+/-) 1,0-0,6-0,1-0,7-1,5-0,7-0,5-0,3-0,6 Adókedvezmények, adócsökkentő tételek Az adókedvezményeket évben az adóalappal rendelkezők 72 százaléka (az előző évivel megegyező), az adócsökkentő tételeket 22 százalékuk (2008-ban 23 százalékuk) tudta elszámolni. 11

13 A legnagyobb adócsökkentési lehetőség 2009-ben is az adójóváírás volt, melyet az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel kevesebben, 789 ezer alkalmazott tudott érvényesíteni, átlagosan 89 ezer Ft (2008-ban 88 ezer Ft) értékben, összességében 70 milliárd Ft-ot (2008-ban 71 milliárd Ft). Nem változott 2009-ben az adójóváírás: az alkalmazottak bérjövedelmük 18 százalékát, maximálisan havi Ft adójóváírást érvényesíthettek Ft-os jövedelemig, melyet csökkentett összeggel Ft-ig vehettek igénybe. A még meglévő egyéb kedvezmények összege 2009-ben tovább mérséklődött, melyet az alábbiakban szemléltetünk: A főbb adókedvezmények és csökkentő tételek összege (millió Ft) Adóterhet nem viselő Adójóváírás Családi kedvezmény Lakáscélú hiteltörl. Önkéntes bizt.pt. kedv. A következő grafikon az adócsökkentés mértékét mutatja az egyes adósávokban, vagyis azt, hogy a számított adónak hány százalékát tudták az adózók levonni tényleges kötelezettségükből. A minimálbérhez közeli jövedelemtömegig a számított adó 83 százaléka mérsékelte a tárgyévi adót, és egészen 1,5 millió Ft-ig 65 százalék fölötti ez az arány. 100,0 Adókedvezmények* a számított adó százalékában (% ) 80,0 60,0 82,8 75,7 66,1 40,0 20,0 0,0 átlag: 17,5 39,7 17,6 7,4 4,5 2,2 6, jövedelemkategóriák felett (*Adót csökkentő tételek és adókedvezmények együttesen) 12

14 A Régió egészét jellemző 17,5 százalékos a számított adóhoz mért adócsökkentés három tized százalékponttal alacsonyabb a évi mutatónál. Országosan a csökkentő tételek és adókedvezmények összege meghaladta az 485 milliárd Ftot (2008-ban 506 milliárd Ft), ezáltal 3,7 millió adózó kötelezettsége mérséklődött átlagosan 130 ezer Ft-tal. Az összevont jövedelemről szóló fejezet összegzéseként párhuzamba állítottuk a kiemelt bevallási sorokat jövedelemsávos bontásban: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A évi kiemelt SZJA bevallás adatok megoszlása az összevont jövedelem szerinti sávokban 6,3 10,1 31,5 28,2 21,7 39,7 23,9 Összevont adóalap (érték) 4,9 40,4 25,1 Összevont adóalap (fő) 52,1 16,1 Adó-kedvezmények (érték) 44,5 42,4 11,7 1,4 Összevont adóalap adója (érték) eft eft eft 6000 eft felett Minimálbér alatti jövedelmet az adózók negyede vallott, a rájuk jutó jövedelem részaránya 5 százalék, az igénybe vett kedvezmény 16 százalék volt, melynek hatására szinte teljes egészében eltűnt az adófizetési kötelezettség. Minimálbér és 2 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők (40 százalékos részarány) vallották az összevont adóalap negyedét, és övék a legnagyobb szelet (52 százalékos részarány) az adókedvezmények összesenjéből. Az ide tartozó 525 ezer adózó (ez a halmaz tartalmazza az átlagot is) fizette az összes adó 12 százalékát. 2-6 millió Ft közötti jövedelmet vallók súlyaránya jelentős, 28 százalékos, ők birtokolják a legnagyobb, 40 százalékos részesedést az összevont adóalapból, és csökkenő súlyú kedvezmény érvényesítése mellett őket terheli az összes adó 42 százaléka. 6 millió Ft feletti jövedelmet már csak az adózók 6 százaléka vallott. Jövedelmüket (32 százalékos részarány) kevés adókedvezmény (10 százalékos részarány) mérsékelte, 13

15 valamint az adótábla felső kulcsa szerinti adó terhelte, ezáltal az ide tartozó 82 ezer adózó viselte az összes adókötelezettség 45 százalékát. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adója A forrásadós jövedelem meghatározó hányada az önbevallóké: az önadózók 12 százalékának keletkezett összesen 307 milliárd Ft elkülönülten adózó jövedelme, a nyilatkozók és egyszerűsített bevallók együttesen 5 milliárd Ft-ot vallottak. Összevonás alá nem eső, elkülönülten adózó jövedelmet 120 ezer adóalany vallott (2008-ban 123 ezer fő). Az előző évhez viszonyítva a jövedelem tömege 7 milliárd Ft-tal esett vissza, fajlagos értéke megegyezik az előző évivel: ezer Ft. A főbb külön adózó jövedelmek összetétele években milliárd Ft Váll.SZJA és oszt.alap Osztalék Ingatlan értékesítés jöv. Ingatlan bérbeadás jöv. Tőzsdei ügylet és kamat jöv. Árfolyamnyereség jöv. Vállalkozásból kivont jöv. Egyéb SZJA tv. 28. (12)-(13) 2009-ben is folytatódott a gazdasági recesszió, ami a külön adózó jövedelmek szintjén is érzékelhető volt, mind mértékében, mind összetételében, tömege a bázishoz viszonyítva 3 százalékkal, 7 milliárd Ft-tal mérséklődött. A gazdasági válság nagymértékben befolyásolta az ingatlanpiacot is: az ingatlan átruházásából származó jövedelem egy év alatt megközelítőleg az egyharmadára szűkült 33 milliárd forintról 12 milliárd forintra -, amellett, hogy a bevallás ezen sorát kitöltők létszáma mindössze a felére csökkent 15 ezer főről 7 és fél ezerre. Ennek a két tényezőnek a hatására a fajlagos jövedelem is csökkent: amíg 2008-ban az egy főre jutó ingatlan átruházásából származó jövedelem meghaladta a 2,2 millió forintot, addig ez az érték ben a másfél millió forintnál állapodott meg. 14

16 Hasonló tendenciát mutattak a külön adózó jövedelmek közül az árfolyamnyereség és a vállalkozásból kivont jövedelmek. Mind a két tételnél közel kétharmadával csökkentek a bevételek a bázis értékekhez viszonyítva. Árfolyamnyereség mind a két évben szinte ugyannyi adózónál realizálódott 2008-ban 2781 főnél, 2009-ben 2856 főnél, ezért fajlagos értékük a jövedelemtömeg csökkenésével párhuzamot mutat: 2009-ben az árfolyamnyereségből származó külön adózó jövedelem egy főre eső része 7,7 millió forint volt, 2008-ban ennek majdnem háromszorosa 21,9 millió forint került bevallásra. Megközelítőleg egyharmadára csökkent a vállalkozásból kivont jövedelem nagysága is: egy év alatt 9 milliárd forinttal szűkült ennek a jövedelemnek a volumene. A külön adózó jövedelmek közül két kategóriánál növekedés következett be ezek: az osztalék és a tőzsdei ügylet és kamatjövedelme. Az osztalékból származó jövedelem ben meghaladta az összes külön adózó jövedelmek felét, évhez viszonyítva 13 százalékkal 18 milliárd forinttal több jövedelem realizálódott. Győztesként jöttek ki a gazdasági válságból azok, akik jó helyre fektettek be: a tőzsdei ügyletből és kamatból származó jövedelmek három és félszeresére duzzadtak egy év alatt. Mivel ezt a jövedelemtömeget három és félszer annyian birtokolták, mint 2008-ban, az egy főre jutó érték mind a két évben megegyezik: másfél millió forint. Robbanásszerű növekedés következett be az SZJA törvény 28. szakaszának 12. és 13. bekezdése által definiált jövedelmeknél. Az úgynevezett adóamnesztia -program keretében a magánszemélyek egyszeri lehetőséget kaptak, hogy a külföldön tartott forrásaikat 10 százalékos adó megfizetésével Magyarországra hozzák különadó- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség felmerülése nélkül ban mindössze 9 személy vallott be ezen a jogcímen összesen 4 millió forint jövedelmet. Ennek az volt az oka, hogy a szabály csak a magyar adómérték kétharmadánál kisebb társasági adókkal, nem OECD-, illetve nem EU-tag, és Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel nem rendelkező országokból származó bizonyos jövedelmeket érintett második félévétől azonban szélesedett a szabály: gyakorlatilag bármilyen külföldről származó tőkejövedelemre (kamat, osztalék, értékpapír kölcsönzés révén szerzett, vagy vállalkozásból kivont jövedelem) érvényessé vált. Ennek a módosításnak következtében 2009-ben 235 adózó vallott ezen a jogcímen 29 milliárd forint jövedelmet, amely 123 millió forintos átlagot realizált. A külön adózó jövedelmek között az osztalékból származó jövedelem volt a legnagyobb, a vallott összeg 13 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az osztalékkal rendelkezők létszáma 7 ezer fővel csökkent, a fajlagos érték 36 százalékkal nőtt. A jövedelem meghatározó része (90 százalék) 25 százalékos kulccsal adózott. A kedvezményes kulcs 15

17 (10 százalékos) alá tartozó osztaléknál csekély mértékű 9 százalékos bővülés volt tapasztalható. A külföldi osztalékból származó jövedelemnél mutatkozott a legnagyobb visszaesés: 2009-ben 35 százalékkal kevesebb összeg folyt be. A különböző kulccsal adózó osztalékjövedelmek és az osztalékadó változását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés A évi osztalékjövedelmek összehasonlítása Adófizetők (fő) Jövedelem (millió Ft) Adó (millió Ft) Adófizetők (fő) Jövedelem (millió Ft) Adó (millió Ft) Osztalék 10%-os kulccsal Osztalék 25%-os kulccsal Osztalék 35%-os kulccsal Külföldi osztalék Osztalék jövedelmek össz A forrásadós jövedelmek összességére vetített adóterhelés mértéke 22,8 százalék, amely 2,7 százalékponttal marad el a tavalyi mutatótól, és 1,5 százalékponttal magasabb a progresszív jövedelmek adóterhénél. Az elkülönülten adózó jövedelmek és a forrásadó változása Megnevezés Index (%) Önbevallók Nyilatkozók Együtt Önbevallók Nyilatkozók Együtt Együtt Forr.adós jöv. (MFt) ,7 Forrásadó (MFt) ,4 Fajlagos jöv. (MFt) ,0 Fajlagos adó (MFt) ,8 Adóterhelés (%) 25,5 25,3 25,5 22,8 24,1 22,8 Országosan a bevallott külön adózó jövedelmek 2 milliárd Ft-tal, 574 milliárd Ft-ra estek vissza a évihez képest. A Régió 2009-ben több mint a felével 54 százalékkal részesedett az országosan bevallott különadózó jövedelmekből, amely mindössze egy százalékpontos visszaesés a bázisértékhez viszonyítva. A Régió top-listáján a kiemelkedő forrásadós jövedelmek főbb jellemzői: a legnagyobb forrásadós jövedelem tulajdonosa 4,3milliárd Ft-ot vallott, mely az Szja-törvény 28 (12)-(13) bekezdés alapján és az adóamnesztia-program keretében 16

18 - alacsony adókulcsú államból - hazahozott jövedelem volt, és melyet 10 százalék mértékű adó terhelt; a legnagyobb osztalékjövedelem 871 millió Ft volt, messze elmaradva a tavalyi legnagyobb összegtől; a legnagyobb ingatlan értékesítési jövedelem 217 millió Ft is csupán harmada a évi legnagyobb értéknek; 100 millió Ft feletti ingatlan értékesítésből származó jövedelemmel Régiónkban 4 fő rendelkezett; az első két legnagyobb árfolyamnyereségből származó jövedelem 871, ill. 801 millió Ft volt; a 100 legnagyobb külön adózó jövedelem tömege 61 milliárd Ft (2008-ban 69 milliárd Ft) volt; a 100-as top-listára 2009-ben 246 millió Ft feletti jövedelemmel lehetett felkerülni. Összes adófizetési kötelezettség ezer fő évi adókötelezettséggel rendelkezők aránya az országos és régiós bevallói körben % ,3 % Országos Régió Bevallók száma=100% Tárgyévi adóval rendelkezők aránya (%) % A Régió ezer adózója vallott évre jövedelmet, melyet 710 milliárd Ft tárgyévi adó terhelt. A kötelezettséget a jövedelemmel rendelkezők 84,3 százaléka viselte, 1,4 százalékponttal kevesebb részarány mellett, mint 2008-ban. Országosan alacsonyabb volt az adófizetésre kötelezettek aránya: a ezer jövedelemtulajdonosból ezer adóalany, a jövedelemtulajdonosok 80 százaléka viselte az milliárd Ft tömegű adóterhet. Az adózók körének bővítésére tett leglátványosabb intézkedés a július 1-jétől életbe lépett jövedelem(nyereség)-minimum rendelkezés, mely alapján az SZJA tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak 2 százalék mértékű minimális kötelezettsége van, és ennek alkalmazásáról, illetve nem vállalásáról a bevallásban nyilatkozni kell. Mindezek hatására a Régióban 30 ezer fő (2007-ben 24 ezer fő) adózott az elvárt minimális kötelezettség 17

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A MAGÁNSZEMÉLYEK 2005. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI 2005. évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez

Részletesebben

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai Dr. Varga Árpád elnökhelyettes Budapest, 2010. szeptember 14. 1 A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások 2009. évi adózásának

Részletesebben

Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály

Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Szeged, 2011. szeptember Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Törvényi változások... 2 3. A bevallások

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, KATA, valamint KIVA bevallások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA, KATA, valamint KIVA bevallások tapasztalatai Társasági adó, SZJA, KATA, valamint KIVA bevallások tapasztalatai NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2014. szeptember 16. TARTALOMJEGYZÉK I. A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások 2013.

Részletesebben

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5743,2 6188,2 6903,6 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3509,7 3782,1 4774,7 3. Számított adó

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Vas Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Szombathely, 2014. szeptember 30.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Adócsökkentő kedvezmények Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2013. szeptember 13. TARTALOMJEGYZÉK I. A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások 2012. évi adózásának

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A társaságiadó-, az szja-, a kata- és a kiva-bevallások, valamint az szja 1+1%-os felajánlások tapasztalatai

A társaságiadó-, az szja-, a kata- és a kiva-bevallások, valamint az szja 1+1%-os felajánlások tapasztalatai A társaságiadó-, az szja-, a kata- és a kiva-bevallások, valamint az szja 1+1%-os felajánlások tapasztalatai Dr. Varga Árpád Sajtótájékoztató elnökhelyettes Budapest, 2015. szeptember 16. A társaságiadó-bevallást

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 3. 2. Törvényi változások... 3. 3. A bevallások száma és összetétele az elszámolás formája szerint...

Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 3. 2. Törvényi változások... 3. 3. A bevallások száma és összetétele az elszámolás formája szerint... APEH Dél-alföldi Regionális Fıigazgatóság Tervezési és Elemzési Fıosztály A MAGÁNSZEMÉLYEK 2009.. ÉVI JÖVEDELMÉNEK ALAKULÁSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Szeged, 2010. október Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai APEH SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ HÁTTÉRANYAG Budapest, 2010. szeptember 14. TARTALOMJEGYZÉK I. Társasági adó bevallást benyújtók 2009.

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

A postára adás dátuma: A beérkezés dátuma: Az átvevő adóhatóság kódja: helye: közterület. neve. SWIFT kód: közterület

A postára adás dátuma: A beérkezés dátuma: Az átvevő adóhatóság kódja: helye: közterület. neve. SWIFT kód: közterület Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (A) H I V A T A L 0953 BEVALLÁS a 2009. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás és a

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó ADÓZÁS GYAKORLAT 2014 Személyi jövedelemadó A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak tartja, mivel az adóterheket

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2. Kamatadó 2. Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4. Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2. Kamatadó 2. Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4. Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2 Kamatadó 2 Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 8 Járulékos költség

Részletesebben

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása 4. melléklet a 2010. évi. törvényhez A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott,

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés szempontjából

A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés szempontjából XXXVII. Tudományos Diákköri Konferencia Székesfehérvár, 2012. november 15. A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés Szerző: szempontjából Nagy Richárd mérnök informatikus,

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

Társasági adó. Gyakorlat

Társasági adó. Gyakorlat Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

10M30. közt. közt. Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alap:

10M30. közt. közt. Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alapja:** Alap: 10M30 A munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által az szja előleg levonásánál figyeleme vett összegekről kiadott igazolás, a 2010. évi személyi jövedelemadó és különadó evallásához 1.

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2011. szeptember 13. NAV sajtótájékoztató háttéranyag - Budapest, 2011. szeptember 13. TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása 4. számú melléklet a 2008. évi. törvényhez A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2007. évre

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

2010. ÉVI ADÓ ÉS JÁRULÉK VÁLTOZÁSOK

2010. ÉVI ADÓ ÉS JÁRULÉK VÁLTOZÁSOK 2010. ÉVI ADÓ ÉS JÁRULÉK VÁLTOZÁSOK 1.) SZJA - Az adókulcsok: 5.000 eft- ig 17%, 5.000 eft felett 850 eft + feletti 32% - 4% különadó megszűnt. - Adóalap a 27%-al növelt jövedelem (szuperbruttósítás!)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ 1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ Adókötelezettség, az adó alanya Adóbevallási és adófizetési kötelezettség

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN SZJA 1. 2007.01.01-től: ha valaki nyugdíj mellett szerez jövedelmet, akkor a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttes összege után kell az SZJA-t megállapítani, majd az

Részletesebben

e-apeh_p_(6.5.14)_4.1 Nyomtatva : 2008.05.12 12.18.18

e-apeh_p_(6.5.14)_4.1 Nyomtatva : 2008.05.12 12.18.18 Tisztelt Adózó! Kérjük jelölje meg, hogy a 0753-as bevallását "magánszemélyként" vagy egyéni vállalkozóként és/vagy mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be. a) magánszemélyként nyújtom be a bevallásom X

Részletesebben

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása 4. számú melléklet a 2005. évi.. törvényhez A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2004. évre

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

*Verziófrissítés letöltése gomb+

*Verziófrissítés letöltése gomb+ TISZTELT PARTNERÜNK! Örömmel értesítjük, hogy elkészült az Ön által használt ügyviteli szoftver legfrissebb változata és letölthető a http://www.kulcs-soft.hu oldalon az Ügyfélszolgálat / Program frissítések

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Forradalom: Adóreform. Adórendszer átalakítása. Adóforradalom (Matolcsy miniszter úr) (Magy. Értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Bp.

Forradalom: Adóreform. Adórendszer átalakítása. Adóforradalom (Matolcsy miniszter úr) (Magy. Értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Bp. SZJA 2011 avagy az adóforradalom Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő c. egyetemi docens 2010. december 22. Forradalom: 1. Osztálytársadalomban az elavult társadalmi és gazdasági rendnek az elnyomott

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET. A BKV Előre SC 2010. évi Közhasznúsági Jelentése

BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET. A BKV Előre SC 2010. évi Közhasznúsági Jelentése BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET 2 2. Vezetői összefoglaló A BKV Előre SC elkészítette az egyesület 2010. évi gazdálkodásáról szóló Közhasznúsági Jelentését, a közhasznú eredmény kimutatást és

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Interaktív vizsgatevékenység

Interaktív vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM MK/HU TÜK szám: 05-.. /2012. év Érvényességi idő: 2012. máj. 17. 8.00 óra Minősítő neve: Pankucsi Zoltán Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm. példányban Egy

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány)

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Készítette: Sinka Jánosné közgazdász, adószakértő 2009. január 1-től 40% lesz az EVA (?) Szakmai

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben