APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály ELEMZÉS

Átírás

1 APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály ELEMZÉS a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság illetékességébe tartozó adóalanyok évi jövedelméről és adókötelezettségéről a személyi jövedelemadó bevallások, a munkáltatói adatszolgáltatások és az egyszerűsített bevallások összesített adatai alapján Budapest, október

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Törvényi változások... 2 A bevallások száma és megoszlása... 3 Összevont adóalapba tartozó jövedelmek... 4 Bérjövedelem... 6 Vállalkozói kivét... 7 Egyéb jövedelmek, nyugdíj... 8 Az összevont jövedelem jellemzői jövedelemkategóriánként... 9 Az összevont jövedelmek adója Adóterhelés Adókedvezmények, adócsökkentő tételek Az elkülönülten adózó jövedelmek és adója Összes adófizetési kötelezettség A évi adó pénzügyi elszámolása Különadó Magánszemélyek különadója Egyéni vállalkozók különadója Összefoglalás

3 Bevezetés Az elemzésben a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (továbbiakban: Régió) illetékességébe tartozó adóalanyok által benyújtott évi személyi jövedelemadó bevallások, az egyszerűsített adóbevallások és a munkáltatóknak tett nyilatkozatot adók bevallás adatai kerültek feldolgozásra. Az elemzés célja bemutatni: az adóalanyok számát és összetételét, a különböző forrásokból származó bevételeket és jövedelmeket, azok összjövedelmen belüli arányait, az adókedvezményeket, az adóterhelést és a tényleges adófizetési kötelezettséget; rámutatni a tendenciákra, változásokra. Az adatállomány az ATAR rendszer augusztus 25-i zárási állapotnak megfelelő központi leválogatásaiból származik, összehasonlítás céljából felhasználásra kerültek az országos adatok is. Bázisnak a év azonos tartalmú és feldolgozási szintjét tekintjük, ami lehetővé teszi a két év viszonylag pontos összevetését. Törvényi változások A január 1-jétől hatályos évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról számos változást vezetett be. Ezek közül legfontosabbak a következők voltak: I. félévében az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a adóévivel volt azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék július 1-jétől január 1-jéig visszamenőleges hatállyal az adótábla módosult: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 900 ezer forintra emelkedett. Az összevont adókedvezményen belül új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért kapható adókedvezmény. A háztartási adókedvezmény a 100 ezer forintos kedvezményösszeg-korláton belül 3,4 millió forint jövedelemig teljesen, e fölött 3,9 millió forint éves jövedelemig részben érvényesíthető. 2

4 A magánszemély nyolc jogcímen érvényesíthet összevont adókedvezményt: a tandíj-, a biztosítások-, a közcélú adományok kedvezménye, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói intézménybe befizetett összeg utáni, három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetés (tagdíj-kiegészítés) utáni, valamint a háztartási adókedvezmény. Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi összegkorlátok, illetve százalékos mértékek megszűntek: az összevont kedvezmény egységesen a kedvezményalap 30 százaléka. Új előírás január 1-jétől, hogy a törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, aminek akkor van jelentősége, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben kihasználni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor az illetékfizetési kötelezettséggel szerzett jellemzően az örökölt, illetve ajándékozással megszerzett értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetéktörvényben meghatározott érték alapján számolhatja el akkor is, ha az átruházásig még nem szabták ki az illetéket. A bevallások száma és megoszlása 2009-ben ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás és munkáltatói elszámolás érkezett a Régióba, amely 2,2 százalékkal, megközelítőleg 29 ezer darabbal kevesebb az előző évinél. Az adózók még mindig az önbevallás formáját kedvelték leginkább: Régiós és országos szinten is 2,3 százalékos volt az emelkedés ezen bevallási módnál. Az először 2008-ban bevezetett egyszerűsített bevallás lehetőségével a bevezetés évében az adózók több mint 5 százaléka (71,4 ezer fő) élt, a sikeres kezdés után 2009-ben ezt a lehetőséget az adózók már kevésbé preferálták. A bázisévhez viszonyítva egyharmados a visszaesés, Régiónkban 2009-ben az adózók mindössze 3,7%-a (47,9 ezer fő) élt az Adóhivatal által nyújtott szolgáltatással. A tendencia országos szinten is megfigyelhető, itt a visszaesés 25,8 %. 3

5 A 2008-ban és 2009-ben benyújtott bevallások darabszámát, megoszlását és ezek változását a következő táblázat szemlélteti: Közép-Mo. Adóbevallást benyúnytók száma és megoszlása Változás Megnevezés 2009/2008 ezer db % ezer db % (%) Önbevallók 987,7 74, ,5 77,8 2,3 Nyilatkozatot adók 268,6 20,2 240,0 18,5-10,6 Egyszerűsített bevallás 71,4 5,4 47,9 3,7-32,9 Összesen 1 327,7 100, ,4 100,0-2,2 Önbevallók 3 504,6 76, ,0 79,8 2,3 Nyilatkozatot adók 801,1 17,6 718,3 16,0-10,3 Egyszerűsített bevallás 255,9 5,6 189,8 4,2-25,8 Összesen Közép-Mo. részesedése (%) 4 561,6 29,1 100, ,1 28,9 100,0-1,5-0,7 Országos 2009-ben a Régióban benyújtott összes bevallás 28,9 %-a volt az országosnak, ami 0,7 %-os visszaesést jelent a bázisévhez viszonyítva. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2009-ben a Régió adózói milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak, ami 2,6 százalékkal, 81 milliárd Ft-tal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. Az összevont jövedelmek összetételében történt minimális változást a következő ábra szemlélteti: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek megoszlása években ,4 8,1 2, ,1 8,3 2,6 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem önálló tev.-ből szárm. jöv. Egyéb jövedelem Önálló tev.-ből szárm. jöv. 4

6 Összevont adóalapba tartozó jövedelmet ezer darab, 2008-hoz viszonyítva 30 ezerrel kevesebb az összes bevallás 98 százaléka tartalmazott. A jövedelemtömeg 77 százalékát (2008-ban 71 százalék) az önadózók, 19 százalékát a nyilatkozók (2008-ban 25 százalék), míg a maradék 4 százalékot az egyszerűsített bevallók birtokolták. A korábbi évekhez hasonlóan 83 százalékos súlyaránnyal évben is a munkaviszonyból származó bérjövedelem volt az összevont jövedelem meghatározó eleme. Az összevont adóalap egy főre vetített átlaga 2009-ben 7 ezer Ft-tal, ezer Ft-ra csökkent; ezen belül az önbevallók ezer Ft, a nyilatkozók ezer Ft, az egyszerűsített bevallók ezer Ft átlagos jövedelemmel rendelkeztek. Az egy főre eső összevont jövedelem országos és régiós változása (ezer Ft/fő, %) , , Országos Régió bázisindex Az egy adózóra jutó bázisindex 99,7 százalékos, ami 0,8 százalékponttal meghaladja az országos mutatót; ezáltal tovább nőtt a régiós és az országos fajlagos mutató közötti különbség. Régiónkban a legnagyobb összevont adóalappal rendelkező adóalany millió Ft jövedelmet vallott, melynek döntő hányada munkaviszonyból származó bérjövedelem volt. A 100. helyezett összevont jövedelme 120 millió Ft; a top-lista első 100 adózójának átlaga 216 millió Ft volt. 5

7 Megnevezés Összevont jövedelem alakulása Index (%) Jövedelem Átlag jöv. Jövedelem Átlag jöv. Jövedelem Átlag jöv. millió Ft ezer Ft/fő millió Ft ezer Ft/fő Nem önálló tev.-ből szárm. jöv ,7 - Munkaviszonyból szárm. bérjöv ,4 100,5 Munkavisz.kapcs.ktg.tér. jöv ,5 123,0 Külszolgálatért kapott jöv ,2 118,0 Más bérjövedelem ,7 105,0 Nem önálló tev.-ből szárm.tov. jöv ,7 101,0 Nem önálló tev. költségtérítése jöv ,7 74,2 Végkielégítés figy.vett része ,0 81,2 Korábbi végkielégítés figy.vett része ,8 103,4 Önálló tev.-ből szárm. jövedelmek ,0 - Egyéni vállalkozói kivét ,8 99,6 Mg.-i ősterm.-ből szárm. jöv ,9 93,9 Más önálló tev.-ből sz. jövedelem ,6 102,1 Egyéb jövedelem ,1 - Ebből: nyugdíj ,7 97,3 Összevont jövedelem ,4 99,7 Bérjövedelem Az átlagos bérjövedelem országos és régiós változása (ezer Ft/fő, %) ,0 100, , Országos Régió bázisindex 100,0 99,0 98, ben összesen ezer: 789 ezer önadózó, 234 ezer nyilatkozó, valamint 40 ezer egyszerűsített bevallást adó magánszemély bevallása tartalmazott alkalmazotti bérjövedelmet. A munkajövedelmet vallók száma az egy évvel korábbihoz képest 34 ezer fővel szűkült. A bértömeg milliárd Ft volt, amely 66 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal maradt el a évi értéktől. A fajlagos bér ezer Ft (havi szinten 195 ezer Ft), ez fél százalékkal volt magasabb a évi értéknél, és 489 ezer Ft-tal haladta meg a évi országosan mutatkozó ezer Ft éves átlagot. 6

8 Régiónkban a legjobban kereső alkalmazott munkaviszonya alapján millió Ft bérjövedelmet kapott évben, amely duplája az előző évi legnagyobb összegnek és duplája a második legnagyobb összegnek is. A top-lista további jellemzői: 100 fő éves bérjövedelme haladta meg a 100 millió Ft-ot; a 100 legtöbbet kereső alkalmazott átlagos éves bérjövedelme az előző évi mutatóval egyezően 164 millió Ft volt. Vállalkozói kivét Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározó tétele a progresszíven adózó vállalkozói kivét, melynek összegét évekig a minimálbér változása határozta meg, de harmadik éve csökkentően hat rá a 2007-ben bevezetett minimum-adóalap és elvárt adó intézménye. A vállalkozói kivét, mint költségelem jelentős tényező a vállalkozás jövedelempozíciójának kialakulásánál (kialakításánál), mivel sokan a vállalkozói kivét révén nullázzák le tevékenységük pozitív eredményét. Az előző évhez képest a minimálbér összege 828 ezer Ft-ról ( ezer Ft/hó) 858 ezer Ft-ra ( ezer Ft/hó) nőtt. A következő grafikon a régiós és az országos fajlagos mutatók éves változását, valamint azok minimálbérhez való viszonyítását tartalmazza: jövedelem A fajlagos vállalkozói kivét és a minimálbér változása (ezer Ft/fő; %) , , ,6 858 Országos Régió Éves minimálbér bázisindex bázisindex A Régióban a kivétet elszámolók száma a létszámváltozással arányosan a tavalyi 39 ezer főről 35 ezer főre csökkent. A vállalkozói kivét tömege megközelítette a 30 milliárd Ft-ot, amely a bázishoz képest majdnem 9 százalékos visszaesést jelent. 7

9 2009-ben a vállalkozói kivét egy főre jutó értéke 838 ezer Ft volt, amely 3 ezer forinttal, 0,4 százalékkal maradt el évi értéktől. A változás üteme 2009-ben az előző évek tendenciáival ellentétben már nem a minimálbér emelkedését követi (a minimálbér változása 3,6 százalék). A kivét vállalkozói összjövedelemből való részesedése 65,0 százalék volt, súlyaránya alig változott (2008-ban 65,2 százalék). A további jövedelemelemként számba vett vállalkozói osztalékalap 26,9 százalék, a vállalkozói SZJA 8,1 százalék részarányt képviselt a vállalkozók összes jövedelmén belül. Leválogatást készítettünk a legnagyobb összegű kivétet elszámolt vállalkozókról: Régiónkban évben első helyen 34,8 millió Ft-tal egy közjegyző áll. 10 millió Ft fölötti éves kivéttel 7 egyéni vállalkozó rendelkezett, átlagosan 18,4 millió Ft elszámolt összeggel. Egyéb jövedelmek, nyugdíj Az egyéb jövedelmek összevont jövedelmen belüli 8,1 százalékos súlyaránya szinte megegyezik az előző évivel (8,3 %), melynek háromnegyed részét a nyugdíj teszi ki. A nyugdíj és a baleseti nyugdíj január 1-jétől ismét adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló tevékenységből jövedelmet szerez, akkor a nyugdíj (baleseti járadék) összegét az éves összevont jövedelembe be kell számítani, de az arra eső adót le kell vonni a számított adóból. A Régióban 142 ezer nyugdíjas munkavállaló adóterhet nem viselő járandósága meghaladta a 176 milliárd Ft-ot; egy átlagos dolgozó nyugdíjas ezer Ft éves nyugdíj jövedelmet ért el, ami havi szinten 104 ezer Ft járandóságot jelentett. Országosan az aktív nyugdíjasok létszáma 6 százalékkal, a bevallásukban szerepeltetett nyugdíj összege 8,7 százalékkal volt kevesebb a 2008-as értéknél. Az összes bevallási kötelezettség alá tartozó nyugdíj összege 506 milliárd Ft, az egy főre jutó éves adómentes jövedelemrész ezer Ft volt. 8

10 Az összevont jövedelem jellemzői jövedelemkategóriánként Az összevont jövedelem és az azt vallók létszámának jövedelemkategóriánkénti arányait szemlélteti a következő grafikon: Az összevont jövedelem és a létszám sávonkénti megoszlása 25,0 30,0 jövedelem arányában (%) 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 3,2 4,9 4,1 2,4 9,8 10,2 11,5 11,3 15,2 15,2 11,1 11,1 13,6 13,4 23,4 23,3 8,1 8,2 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 létszám arányában (%) 0-minimálbér minimálbér jövedelemkategóriák (ezer Ft/fő) felett Összevont jövedelem Összevont jövedelem Létszám Létszám A évi bevallások adatai alapján az adóalanyok többségének jövedelme az átlagjövedelem ezer Ft alatt volt. Az összevont jövedelmet vallók 65 százaléka 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezett és birtokolta a jövedelemtömeg 29 százalékát, személyenként ezer Ft-ot. Az összes jövedelemtulajdonos és ezen belül is a 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezők között rendkívül magas (25 százalék) a minimálbér alatti jövedelemmel (858 ezer Ft alatt) rendelkezők aránya. Utóbbi jövedelemkategóriába tartozó 325 ezer magánszemély (2008-ban 285 ezer fő) átlagos éves bruttó jövedelme 451 ezer Ft volt. Minimálbér és 1,5 millió Ft közötti jövedelmet 328 ezren, az adóalanyok 27 százaléka vallott, az ő összes jövedelemből való részesedésük mindössze 13 százalékos. 1,5 millió és 3 millió Ft közötti éves jövedelemmel 447 ezer adóalany rendelkezett, számuk és részarányuk (29 százalék) a tavalyihoz képest csökkent. Ez az adóalanyi kör birtokolta az összes jövedelem 27 százalékát. 9

11 3 és 6 millió Ft közötti jövedelemmel a tavalyinál több, mint 6 ezerrel kevesebben, 180 ezer fő rendelkezett; rájuk az összjövedelem közel negyede jutott ezer Ft átlagos értékkel. 6 millió Ft felett 82 ezer fő vallott, számuk egy év alatt 2 ezerrel szűkült. A jövedelemtömeg a bázisévhez viszonyítva 3 százalékkal csökkent, az egy adózóra jutó ezer Ft összeg azonos az előző évivel. 10 millió Ft feletti összevont jövedelemmel 30 ezer magánszemély rendelkezett, személyenként átlagosan 18,4 millió Ft-tal. Az összevont jövedelmek adója Adóterhelés I. félévében az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a évivel megegyezett: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék július 1-jétől január 1-jéig visszamenőleges hatállyal az adótábla módosult: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 900 ezer forintra emelkedett. Ezek a módosítások az adóterhelés mértékét, ezáltal a nettó keresetek változását befolyásolták. Országos szinten I. félévében 1 százalékos nettó keresetnövekedés következett be, míg az év második felét 2,5 százalékos emelkedés jellemezte. A havi nettó bérek növekedési üteme az adójogszabályok változása következtében meghaladta a bruttó átlagkeresetek emelkedését. (KSH forrás) Az összevont jövedelmek utáni számított adó összege 772 milliárd Ft volt, 40 milliárd Fttal, 5 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A számított adót az adókedvezmények 117 milliárd Ft-tal (2008-ban 121,6 milliárd Ft-tal), az adóalap adóját csökkentő tételek pedig 18,5 milliárd Ft-tal (2008-ban 18 milliárd Ft-tal) mérsékelték, így az adózók által érvényesített kedvezményekkel csökkentett, összevont jövedelmet terhelő adó 638 milliárd Ft-ra módosult, amely 36 milliárd Ft-tal kevesebb az előző évinél. A fajlagos adó a tavalyi 614 ezer Ft-ról 605 ezer Ft-ra csökkent. 10

12 Az összevont jövedelem adóterhelése Megnevezés Index (%) Összevont adóalap (millió Ft) ,4 Számított adó (millió Ft) ,1 Adókedvezmény (millió Ft) ,2 Adóalap adója (millió Ft) ,9 Adót csökkentő tétel (millió Ft) ,9 Összevont jöv. terh. adó (millió Ft) ,7 Fajlagos jövedelem (ezer Ft/fő) ,7 Fajlagos adókötelezettség (ezer Ft/fő) ,5 Adóterhelés (%) 21,9 21,3 ~ A kedvezmények és a csökkentő tételek figyelembe vételével kalkulált, az összevont jövedelemtömegre vetített adóterhelés mértéke 21,3 százalék, mely évhez viszonyítva 6 tized százalékponttal csökkent. Az ország egészét tekintve 2009-ben az adóterhelés 8 tized százalékponttal mérséklődött az előző évhez viszonyítva, mértéke 18,1 százalék volt: a milliárd Ft összevont jövedelmet a kedvezmények érvényesítése mellett milliárd Ft összegű progresszív adó terhelte. Az összevont jövedelem adójának sávonkénti megoszlását és annak bázishoz viszonyított változását a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Az össszevont jövedelem adójának sávonkénti nagysága és az adóterhelés mértéke Adóalapsávok (ezer Ft) 0- minimálbér minimálbér felett Összesen évi adó (millió Ft) évi adó (millió Ft) Bázisindex (%) 105,2 80,5 99,0 90,4 90,5 93,8 94,6 96,5 94, évi adóterhelés (%) 2,6 5,3 6,4 11,6 19,6 24,9 28,1 31,9 21, évi adóterhelés (%) 3,6 4,7 6,3 10,9 18,1 24,2 27,6 31,6 21,3 Adóterhelés változása (+/-) 1,0-0,6-0,1-0,7-1,5-0,7-0,5-0,3-0,6 Adókedvezmények, adócsökkentő tételek Az adókedvezményeket évben az adóalappal rendelkezők 72 százaléka (az előző évivel megegyező), az adócsökkentő tételeket 22 százalékuk (2008-ban 23 százalékuk) tudta elszámolni. 11

13 A legnagyobb adócsökkentési lehetőség 2009-ben is az adójóváírás volt, melyet az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel kevesebben, 789 ezer alkalmazott tudott érvényesíteni, átlagosan 89 ezer Ft (2008-ban 88 ezer Ft) értékben, összességében 70 milliárd Ft-ot (2008-ban 71 milliárd Ft). Nem változott 2009-ben az adójóváírás: az alkalmazottak bérjövedelmük 18 százalékát, maximálisan havi Ft adójóváírást érvényesíthettek Ft-os jövedelemig, melyet csökkentett összeggel Ft-ig vehettek igénybe. A még meglévő egyéb kedvezmények összege 2009-ben tovább mérséklődött, melyet az alábbiakban szemléltetünk: A főbb adókedvezmények és csökkentő tételek összege (millió Ft) Adóterhet nem viselő Adójóváírás Családi kedvezmény Lakáscélú hiteltörl. Önkéntes bizt.pt. kedv. A következő grafikon az adócsökkentés mértékét mutatja az egyes adósávokban, vagyis azt, hogy a számított adónak hány százalékát tudták az adózók levonni tényleges kötelezettségükből. A minimálbérhez közeli jövedelemtömegig a számított adó 83 százaléka mérsékelte a tárgyévi adót, és egészen 1,5 millió Ft-ig 65 százalék fölötti ez az arány. 100,0 Adókedvezmények* a számított adó százalékában (% ) 80,0 60,0 82,8 75,7 66,1 40,0 20,0 0,0 átlag: 17,5 39,7 17,6 7,4 4,5 2,2 6, jövedelemkategóriák felett (*Adót csökkentő tételek és adókedvezmények együttesen) 12

14 A Régió egészét jellemző 17,5 százalékos a számított adóhoz mért adócsökkentés három tized százalékponttal alacsonyabb a évi mutatónál. Országosan a csökkentő tételek és adókedvezmények összege meghaladta az 485 milliárd Ftot (2008-ban 506 milliárd Ft), ezáltal 3,7 millió adózó kötelezettsége mérséklődött átlagosan 130 ezer Ft-tal. Az összevont jövedelemről szóló fejezet összegzéseként párhuzamba állítottuk a kiemelt bevallási sorokat jövedelemsávos bontásban: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A évi kiemelt SZJA bevallás adatok megoszlása az összevont jövedelem szerinti sávokban 6,3 10,1 31,5 28,2 21,7 39,7 23,9 Összevont adóalap (érték) 4,9 40,4 25,1 Összevont adóalap (fő) 52,1 16,1 Adó-kedvezmények (érték) 44,5 42,4 11,7 1,4 Összevont adóalap adója (érték) eft eft eft 6000 eft felett Minimálbér alatti jövedelmet az adózók negyede vallott, a rájuk jutó jövedelem részaránya 5 százalék, az igénybe vett kedvezmény 16 százalék volt, melynek hatására szinte teljes egészében eltűnt az adófizetési kötelezettség. Minimálbér és 2 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők (40 százalékos részarány) vallották az összevont adóalap negyedét, és övék a legnagyobb szelet (52 százalékos részarány) az adókedvezmények összesenjéből. Az ide tartozó 525 ezer adózó (ez a halmaz tartalmazza az átlagot is) fizette az összes adó 12 százalékát. 2-6 millió Ft közötti jövedelmet vallók súlyaránya jelentős, 28 százalékos, ők birtokolják a legnagyobb, 40 százalékos részesedést az összevont adóalapból, és csökkenő súlyú kedvezmény érvényesítése mellett őket terheli az összes adó 42 százaléka. 6 millió Ft feletti jövedelmet már csak az adózók 6 százaléka vallott. Jövedelmüket (32 százalékos részarány) kevés adókedvezmény (10 százalékos részarány) mérsékelte, 13

15 valamint az adótábla felső kulcsa szerinti adó terhelte, ezáltal az ide tartozó 82 ezer adózó viselte az összes adókötelezettség 45 százalékát. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adója A forrásadós jövedelem meghatározó hányada az önbevallóké: az önadózók 12 százalékának keletkezett összesen 307 milliárd Ft elkülönülten adózó jövedelme, a nyilatkozók és egyszerűsített bevallók együttesen 5 milliárd Ft-ot vallottak. Összevonás alá nem eső, elkülönülten adózó jövedelmet 120 ezer adóalany vallott (2008-ban 123 ezer fő). Az előző évhez viszonyítva a jövedelem tömege 7 milliárd Ft-tal esett vissza, fajlagos értéke megegyezik az előző évivel: ezer Ft. A főbb külön adózó jövedelmek összetétele években milliárd Ft Váll.SZJA és oszt.alap Osztalék Ingatlan értékesítés jöv. Ingatlan bérbeadás jöv. Tőzsdei ügylet és kamat jöv. Árfolyamnyereség jöv. Vállalkozásból kivont jöv. Egyéb SZJA tv. 28. (12)-(13) 2009-ben is folytatódott a gazdasági recesszió, ami a külön adózó jövedelmek szintjén is érzékelhető volt, mind mértékében, mind összetételében, tömege a bázishoz viszonyítva 3 százalékkal, 7 milliárd Ft-tal mérséklődött. A gazdasági válság nagymértékben befolyásolta az ingatlanpiacot is: az ingatlan átruházásából származó jövedelem egy év alatt megközelítőleg az egyharmadára szűkült 33 milliárd forintról 12 milliárd forintra -, amellett, hogy a bevallás ezen sorát kitöltők létszáma mindössze a felére csökkent 15 ezer főről 7 és fél ezerre. Ennek a két tényezőnek a hatására a fajlagos jövedelem is csökkent: amíg 2008-ban az egy főre jutó ingatlan átruházásából származó jövedelem meghaladta a 2,2 millió forintot, addig ez az érték ben a másfél millió forintnál állapodott meg. 14

16 Hasonló tendenciát mutattak a külön adózó jövedelmek közül az árfolyamnyereség és a vállalkozásból kivont jövedelmek. Mind a két tételnél közel kétharmadával csökkentek a bevételek a bázis értékekhez viszonyítva. Árfolyamnyereség mind a két évben szinte ugyannyi adózónál realizálódott 2008-ban 2781 főnél, 2009-ben 2856 főnél, ezért fajlagos értékük a jövedelemtömeg csökkenésével párhuzamot mutat: 2009-ben az árfolyamnyereségből származó külön adózó jövedelem egy főre eső része 7,7 millió forint volt, 2008-ban ennek majdnem háromszorosa 21,9 millió forint került bevallásra. Megközelítőleg egyharmadára csökkent a vállalkozásból kivont jövedelem nagysága is: egy év alatt 9 milliárd forinttal szűkült ennek a jövedelemnek a volumene. A külön adózó jövedelmek közül két kategóriánál növekedés következett be ezek: az osztalék és a tőzsdei ügylet és kamatjövedelme. Az osztalékból származó jövedelem ben meghaladta az összes külön adózó jövedelmek felét, évhez viszonyítva 13 százalékkal 18 milliárd forinttal több jövedelem realizálódott. Győztesként jöttek ki a gazdasági válságból azok, akik jó helyre fektettek be: a tőzsdei ügyletből és kamatból származó jövedelmek három és félszeresére duzzadtak egy év alatt. Mivel ezt a jövedelemtömeget három és félszer annyian birtokolták, mint 2008-ban, az egy főre jutó érték mind a két évben megegyezik: másfél millió forint. Robbanásszerű növekedés következett be az SZJA törvény 28. szakaszának 12. és 13. bekezdése által definiált jövedelmeknél. Az úgynevezett adóamnesztia -program keretében a magánszemélyek egyszeri lehetőséget kaptak, hogy a külföldön tartott forrásaikat 10 százalékos adó megfizetésével Magyarországra hozzák különadó- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség felmerülése nélkül ban mindössze 9 személy vallott be ezen a jogcímen összesen 4 millió forint jövedelmet. Ennek az volt az oka, hogy a szabály csak a magyar adómérték kétharmadánál kisebb társasági adókkal, nem OECD-, illetve nem EU-tag, és Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel nem rendelkező országokból származó bizonyos jövedelmeket érintett második félévétől azonban szélesedett a szabály: gyakorlatilag bármilyen külföldről származó tőkejövedelemre (kamat, osztalék, értékpapír kölcsönzés révén szerzett, vagy vállalkozásból kivont jövedelem) érvényessé vált. Ennek a módosításnak következtében 2009-ben 235 adózó vallott ezen a jogcímen 29 milliárd forint jövedelmet, amely 123 millió forintos átlagot realizált. A külön adózó jövedelmek között az osztalékból származó jövedelem volt a legnagyobb, a vallott összeg 13 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az osztalékkal rendelkezők létszáma 7 ezer fővel csökkent, a fajlagos érték 36 százalékkal nőtt. A jövedelem meghatározó része (90 százalék) 25 százalékos kulccsal adózott. A kedvezményes kulcs 15

17 (10 százalékos) alá tartozó osztaléknál csekély mértékű 9 százalékos bővülés volt tapasztalható. A külföldi osztalékból származó jövedelemnél mutatkozott a legnagyobb visszaesés: 2009-ben 35 százalékkal kevesebb összeg folyt be. A különböző kulccsal adózó osztalékjövedelmek és az osztalékadó változását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés A évi osztalékjövedelmek összehasonlítása Adófizetők (fő) Jövedelem (millió Ft) Adó (millió Ft) Adófizetők (fő) Jövedelem (millió Ft) Adó (millió Ft) Osztalék 10%-os kulccsal Osztalék 25%-os kulccsal Osztalék 35%-os kulccsal Külföldi osztalék Osztalék jövedelmek össz A forrásadós jövedelmek összességére vetített adóterhelés mértéke 22,8 százalék, amely 2,7 százalékponttal marad el a tavalyi mutatótól, és 1,5 százalékponttal magasabb a progresszív jövedelmek adóterhénél. Az elkülönülten adózó jövedelmek és a forrásadó változása Megnevezés Index (%) Önbevallók Nyilatkozók Együtt Önbevallók Nyilatkozók Együtt Együtt Forr.adós jöv. (MFt) ,7 Forrásadó (MFt) ,4 Fajlagos jöv. (MFt) ,0 Fajlagos adó (MFt) ,8 Adóterhelés (%) 25,5 25,3 25,5 22,8 24,1 22,8 Országosan a bevallott külön adózó jövedelmek 2 milliárd Ft-tal, 574 milliárd Ft-ra estek vissza a évihez képest. A Régió 2009-ben több mint a felével 54 százalékkal részesedett az országosan bevallott különadózó jövedelmekből, amely mindössze egy százalékpontos visszaesés a bázisértékhez viszonyítva. A Régió top-listáján a kiemelkedő forrásadós jövedelmek főbb jellemzői: a legnagyobb forrásadós jövedelem tulajdonosa 4,3milliárd Ft-ot vallott, mely az Szja-törvény 28 (12)-(13) bekezdés alapján és az adóamnesztia-program keretében 16

18 - alacsony adókulcsú államból - hazahozott jövedelem volt, és melyet 10 százalék mértékű adó terhelt; a legnagyobb osztalékjövedelem 871 millió Ft volt, messze elmaradva a tavalyi legnagyobb összegtől; a legnagyobb ingatlan értékesítési jövedelem 217 millió Ft is csupán harmada a évi legnagyobb értéknek; 100 millió Ft feletti ingatlan értékesítésből származó jövedelemmel Régiónkban 4 fő rendelkezett; az első két legnagyobb árfolyamnyereségből származó jövedelem 871, ill. 801 millió Ft volt; a 100 legnagyobb külön adózó jövedelem tömege 61 milliárd Ft (2008-ban 69 milliárd Ft) volt; a 100-as top-listára 2009-ben 246 millió Ft feletti jövedelemmel lehetett felkerülni. Összes adófizetési kötelezettség ezer fő évi adókötelezettséggel rendelkezők aránya az országos és régiós bevallói körben % ,3 % Országos Régió Bevallók száma=100% Tárgyévi adóval rendelkezők aránya (%) % A Régió ezer adózója vallott évre jövedelmet, melyet 710 milliárd Ft tárgyévi adó terhelt. A kötelezettséget a jövedelemmel rendelkezők 84,3 százaléka viselte, 1,4 százalékponttal kevesebb részarány mellett, mint 2008-ban. Országosan alacsonyabb volt az adófizetésre kötelezettek aránya: a ezer jövedelemtulajdonosból ezer adóalany, a jövedelemtulajdonosok 80 százaléka viselte az milliárd Ft tömegű adóterhet. Az adózók körének bővítésére tett leglátványosabb intézkedés a július 1-jétől életbe lépett jövedelem(nyereség)-minimum rendelkezés, mely alapján az SZJA tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak 2 százalék mértékű minimális kötelezettsége van, és ennek alkalmazásáról, illetve nem vállalásáról a bevallásban nyilatkozni kell. Mindezek hatására a Régióban 30 ezer fő (2007-ben 24 ezer fő) adózott az elvárt minimális kötelezettség 17