A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

Átírás

1 A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI évről benyújtott és feldolgozott, érdemi adatot tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások száma megközelíti a 4 millió 319 ezret. Ez a szám 63,5 ezerrel marad el az előző évitől. Önmagában már ez is nagyobb csökkenés, mint az utóbbi években megszokott, de különösen a belső összetételben volt jelentős változás Az adóhatóságokhoz beérkezett önbevallások száma a évihez viszonyítva 78 ezerrel több, összesen 2378 ezer darab volt. Ugyanakkor a munkáltatójukon keresztül elszámoló 1941 ezer alkalmazott létszáma jelentősen, közel 141 ezer fővel esett vissza. Az adóhatósági adómegállapítást választók száma nem változott jelentősen, a tavalyi évhez hasonlóan mindössze 9 ezer főt érintett ez a jövedelemadó elszámolási forma. Az internetes technikával kitöltött nyomtatványok arányának a korábbi időszakban tapasztalt rohamos emelkedése valamelyest lassult. Ezen bevallás-kitöltési módozat megoszlása mintegy 10 százalékponttal növekedett az előző évhez képest, így a bevallásoknak már közel a kétharmadát töltötték ki az önadózók az interneten található bevalláskitöltő programmal. A évet érintő változások közül a következők voltak a leglényegesebbek és ezek érinthették a legtöbb adózót is. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóváírás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. Néhány adókedvezmény esetében a már meglévő kedvezményi korlát mellé együttes kedvezményi, illetve jövedelmi korlát került bevezetésre. Ezáltal maximum 100 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető. 1. sz. ábra Az adózók évről milliárd forint összes jövedelmet vallottak, Az adózók összevont és forrásadós jövedelmei milliárd Ft-ban melyből milliárd forint, vagyis 91 adóévek százalék adózott progresszív módon, a ,3 641,0 fennmaradó 581 milliárd pedig lineárisan ben az adózók összes ,6 581,1 jövedelme 8,3 százalékkal 6969 milliárd forintra nőtt, amelynek megközelítőleg továbbra is 91 Összevont jövedelem Forrásadós jövedelem százaléka tartozott a progresszív adóalap alá. Az összevont jövedelmek átlaga az előző év 1 millió 404 ezer forintról 9,6 százalékkal másfél millió forint fölé, 1 millió 538 ezer forintra emelkedett. Itt visszautalnék a bevezetőben elhangzott kiugró létszámcsökkenésre, amely az összevont jövedelmet vallók esetében már mérsékeltebb, csak 46 ezer fős volt.

2 ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK A magánszemélyek által vallott, progresszív adózás alá tartozó milliárd forint jövedelem az előző évihez viszonyítva 8,1 százalékkal, annak egy főre jutó átlaga 9,3 százalékkal emelkedett. Az összevont adóalap jövedelemtípusonkénti csoportosítása és aránya az adóalap százalékában, számú táblázat Jövedelmtípusok csoportjai /2004. milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % 1. Nem önálló tevékenységből 5 558,8 94, ,6 94,9 447,8 108,1 a.) Munkaviszonyból szárm. bér 5 251,4 89, ,9 89,7 424,5 108,1 b.) Egyéb nem önálló jöv. 307,4 5,2 330,7 5,2 23,4 107,6 2. Önálló tevékenységből 192,8 3,3 196,5 3,1 3,7 101,9 a.) Egyéni vállalk. kivétből 97,3 1,7 99,7 1,6 2,4 102,5 b.) Egyéb önálló jövedelemből 95,5 1,6 96,8 1,5 1,3 101,3 3. Egyéb jövedelmek 104,0 1,8 125,1 2,0 21,2 120,3 a.) Adóterhet nem viselő járandóságok 71,2 1,2 82,7 1,3 11,5 116,1 b.) Egyéb jövedelem 32,8 0,6 42,4 0,7 9,7 129,5 Összevont jövedelem ( ) 5 855,6 100, ,3 100,0 472,7 108,1 1. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 448 milliárd forint növekedéséből 425 milliárd forint ennek a jövedelmi kategóriának a növekedési produktumának tudható be. A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 9,4 százalékos emelkedés révén elérte a 130 ezer forintot, éves szinten az 1 millió 565 ezer forintot. 2. A 197 milliárd forint összegű önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. Ennek okaként az önálló tevékenységekből jövedelmet szerzők létszámának évek óta tartó fokozatos visszaesése áll. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma több, mint 12 ezer fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 521 ezerről 556 ezerre nőtt tartva a minimálbér növekedési ütemét. 3. A 125 milliárd forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 2 százalékos részarányuk ellenére figyelemre méltóak, mivel e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem alig haladta meg a 100 milliárd forintot, addig 2005-ben 20 százalékos növekedésnél is gyorsabb ütemben bővültek az előző évhez képest. Két kiemelkedő jövedelmi csoport található a kategórián belül, az adóterhet nem viselő járandóságok és az egyéb jogcímen kapott jövedelmek. Mindkét fogalomkörbe tartozók létszáma és jövedelmeik összege is nőtt.

3 A SZÁMÍTOTT ADÓ ÉS KEDVEZMÉNYEI Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben túlhaladta a 1591 milliárd forintot, amely 62 milliárd forinttal több a évinél. 2. számú táblázat Adót csökkentő kedvezmények összege a személyi jövedelemadóban Megnevezés milliárd Ft 2005/2004. változás milliárd Ft %-ban Adókedvezmények összesen 421,2 415,1-6,1 98,6 Ebből néhány kiemelt: Adójóváírás 241,0 239,6-1,4 99,4 Családi kedvezmény 81,6 77,4-4,2 94,9 Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye 21,9 24,5 2,6 111,8 Élet- és nyugdíjbiztosítás kedvezménye 21,8 20,8-1,0 95,4 Adóterhet nem viselő járandóságok kedv. 18,4 21,0 2,6 114,0 Felnőttkép. és számítástech. eszk. beszerzés 16,7 10,9-5,8 65,1 Önkéntes bizt. díjbefizetés kedvezménye 10,2 9,3-0,9 91,3 Felsőoktatási tandíj kedvezménye 3,4 3,4 0,0 99,1 Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 2 millió 768 ezer magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők közel háromnegyede tudta számított adóját ezen a jogcímen 239,6 milliárd forinttal mérsékelni. Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 4,2 milliárd forinttal csökkent 2005-ben. Ennek hátterében egyrészről az eltartottak számának minimális mérséklődése másrészről a 8 millió forintos jövedelmkorlát áll. Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások számottevő módon változtattak az összetételen. A felső jövedelem korláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények 23%-kal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utáni közel 60%-kal emelkedtek. A felső jövedelemkorlát ellenére, a már említett ingatlanjövedelem alakulás mellett, jelentősen, mintegy 12 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatti kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forint korláttal érintett kedvezményeknél nagyarányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép beszerzésnél, ahol az igénybevevők száma nincs kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg pedig alig haladja meg a évinek a felét. A szellemi tevékenység utáni kedvezményt elszámolók száma is csupán négyötöde az előző évinek. A kedvezményekkel csökkentett adó progresszív adóalaphoz viszonyított terhelését mutatja a következő ábra. A grafikon első sávjába azoknak az adózóknak az adóterhelése látszik, akiknek az összevont éves adóalapja mindkét évben legfeljebb az adott évi minimálbérrel volt megegyező. A klasszikus adóterhelési mutató az összevont adóalapot terhelő kedvezményekkel csökkentett adókötelezettséget viszonyítja az összevonás alá eső jövedelemhez. E szerint az átlagos adóteher a évi 19,3%-ról tavaly 18,9%-ra csökkent.

4 százalék sz. ábra Az adóterhelés mértéke összevont adóalap sávonként, Átlag: 19,3% 2004-ben és 18,9% 2005-ben 3,0 2,9 6,3 4,4 11,8 8,7 18,1 15,1 25,9 24,0 32, ,5 1 Ft-Min.bér felett első adatpontot kivéve az adatok ezer Ft-ban Az összevonás alá eső jövedelem középső adókulcsának megszűnésével az adóterhelés arányosan csökkent az egyes jövedelmi kategóriák között. Különösen azok az adóalanyok élvezték ennek a változásnak az előnyét, akiknek a bevallott jövedelme 1 millió 350 ezer és 2 millió forint között volt, ugyanis a két sávba tartozó 636 ezer főnél a mérséklődés elérte, illetve meghaladta a 3 százalékpontot. A további alsó és felső sávokban egyre szűkült a terhelés változás különbsége, 2 és 4 millió forint között már 1,9 százalékponttal, 4 millió forint felett pedig mindössze 0,4 százalékponttal volt a mérték alacsonyabb az előző évinél. Még a minimálbér alatti jövedelemsávban is megfigyelhető minimális mérséklődés. FORRÁSADÓ ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK Az 641 milliárd forintot elérő elkülönítetten adózó jövedelem mintegy 60 milliárd forinttal több az előző évinél, azonban a forrásadós jövedelmeikről számot adók létszáma 9 ezer fővel 381 ezerre csökkent. Ezáltal ezen jövedelmek egy főre jutó összege az összevont adólapénál gyorsabban, 12,9 százalékkal nőtt. A forrásadózók jövedelmeinek éves átlaga a mintegy 1,5 millió (1492 ezer) forintról 1,7 millió (1681 ezer) forint közelébe emelkedett. 3. számú táblázat Forrásadós jövedelmek összege, megoszlása és változása, Megnevezés /2004. milliárd Ft % milliárd Ft % % Összes forrásadós jövedelem 581,8 100,0 641,0 100,0 110,2 Ebből: Ingatlan átruházás 186,4 32,0 190,1 29,7 102,0 Osztalék (20%) 174,1 29,9 253,5 39,6 145,7 Osztalék (35%) 22,3 3,8 27,5 4,3 123,5 Ingatlan bérbeadás 74,5 12,8 68,8 10,7 92,4 Árfolyamnyereség 59,0 10,1 37,6 5,9 63,7 Egyéni vállalkozói szja és osztalékalap 28,8 4,9 29,5 4,6 102,4 Vállalkozásból kivont jövedelem 13,9 2,4 7,0 1,1 50,2 Legjelentősebben az osztalékból származó jövedelmek emelkedtek. A 20 százalékos rész alá eső osztalékalap a évit közel másfélszeresen haladta meg. A tőkejövedelmek ezen kategóriájának ilyen jelentős emelkedése mögött az osztalékjövedelem 20 százalékos kulcsának 25 százalékra emelkedése áll, melyet első ízben a 2005-ben jóváhagyott, de 2005.

5 december 31.-e után kifizetett osztalékra kellett alkalmazni. Így, aki megtehette, még ben kifizette és leadózta osztalékjövedelmét. Ingatlan átruházásból származó jövedelmet 86 ezer fő vallott összesen 4 milliárd forinttal nagyobb összegben, mint 2004-ben. A jövedelem évi 2,2 millió forint egy főre jutó átlaga szinte nem változott a két adóév alatt. Az ingatlant bérbeadók létszáma is mintegy 7 ezer fővel mérséklődött. A 66 ezer magánszemély a 2004-hez képest alig változó, közel egymillió forint átlagjövedelmet vallott ebből a forrásból. A 38 milliárd forintot megközelítő árfolyamnyereség utáni jövedelem igen jelentősen, közel 21,5 milliárd forinttal csökkent 2004-hez viszonyítva, miközben az ilyen jogcímen jövedelmet feltüntetők létszáma is a évinek mintegy 60 százalékára, 7,6 ezer főre apadt. Az 641 milliárd forintot meghaladó forrásadós jövedelem után az adókötelezettség 125,4 milliárd forint volt. ÖSSZES ADÓKÖTELEZETTSÉG A teljes adófizetési kötelezettség 90 milliárd forinttal 1323 milliárd forintra nőtt, miközben a progresszív adóalap utáni adóterhelés csökkent. Ennek hátterében a forrásadós jövedelmek utáni adó az összes adókötelezettségen belüli részarányának 1,1 százalékpontos növekedése áll. 4. sz. táblázat A számított, kedvezményekkel csökkentett adó és a forrásadó összege Megnevezés /2004. összeg létszám összeg létszám összeg létszám milliárd Ft % (ezer fő) milliárd Ft % (ezer fő) index (%) Összevont adóalap 5855,6 100,0 4196,1 6328,3 100,0 4149,9 108,1 98,9 Adóalap után számított adó 1529,1 26,1 4196,0 1591,1 25,1 4149,9 104,1 98,9 Adóból levonás összesen 401,3 6,9 1247,4 394,4 6,2 1286,4 98,3 103,1 Kedvez.-kel csökkentett adó 1127,7 19,3 2948,7 1196,6 18,9 2863,4 106,1 97,1 Forrásadós jövedelmek 581,1 100,0 390,1 641,0 100,0 381,3 110,3 97,8 Forrásadós jöv. utáni adó 103,9 17,9 366,1 125,4 19,6 355,5 120,6 97,1 Összes jövedelem 6436,7 100,0 4284,1 6969,3 100,0 4231,9 108,3 98,8 Összes adó 1232,2 19,1 3080,8 1322,5 19,0 2994,8 107,3 97,2 A 4 millió 150 ezer számított adóalappal rendelkező magánszemély közül 1 millió 286 ezer fő a kedvezmények, nagyobbrészt az adójóváírás révén annulálta adóját, így az adózók több mint a kétharmadának keletkezett progresszív adóalapja után adófizetési kötelezettsége. TOP 100-AS LISTA ADÓZÓINAK ADATAI A legfelső jövedelmi rétegből alkotott top-100-as, a legnagyobb adóköteles jövedelemmel rendelkező 100 magánszemély jövedelme (összevont és elkülönülten adózó jövedelmek együttes összege) jelentősen nőtt. A legnagyobb jövedelemmel rendelkező adózó 7 milliárd

6 forint feletti jövedelmről adott bevallást 2005-ben, mely után 2,7 milliárd forint adót fizetett. Azonban a 100-as lista átlagjövedelmének 272 százalékos növekedési üteme a legnagyobb adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyét is meghaladta (5. számú táblázat). Ezen csúcsadózók adófizetésének növekedése elmarad jövedelmeik dinamikus szaporodásától. A listavezető több, mint kétszer, míg a sereghajtó is 18 százalékkal több adót fizetett, mint 2004-ben. Az összes jövedelem alapján képzett 100-as TOP-lista adatai (millió Ft-ban) 5. sz. táblázat év év 2005/2004. Helyezési jövedelem adó jövedelem adó jövedelem adó sorszám adatok millió Ft-ban változás %-ban átlag