Példák a személyi jövedelemadóra

Átírás

1 Példák a személyi jövedelemadóra Magyar állampolgár itthon és külföldön szerzett jövedelme egyaránt adóköteles

2 Miről volt szó? SZJA kiszámítása Társadalombiztosítási kötelezettségek Kifizetők szerepe SZJA kiszámítása Járulékok 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 1-24

3 Miről lesz szó? Adóalap csökkentő kedvezmények Családi kedvezmény Példák családtípusokra- nem minden gyerek egyenlő? Online póker adózása

4 SZJA szerinti jövedelmek Összevonás alá eső jövedelmek 1.Bérből és fizetésből származó juttatások Munkaviszonnyal összefüggő költségtérítések Végkielégítés, jutalom, prémium Egyéb térítések 2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek 3.Egyéb jövedelmek Összevonás alá nem eső jövedelmek Kamat Osztalék Lakáskiadás jövedelme Ingóság értékesítése Ingatlan értékesítése 2015/2016. II. ADÓZÁS I.

5 Éves jövedelemkorlát nincs Családi kedvezmény: Éves jövedelemhatár: nincs Első eltartott után Két eltartott után, forint adóalap csökkentés eltartottanként Harmadik gyerektől gyerekenként forint Kedvezménykorlát: az összevont jövedelem adója (nincs negatív adó) 2015/2016. II. I 72-

6 2014-től-családi járulékkedvezmény Kiskeresetűek esetén minden évben bentmaradt az adóalap kedvezmény egy része Változás: a fennmaradó adókedvezménnyel csökkenthető a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék Munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényes! 2015/2016. II. I

7 Mi mennyi? Adóalap-kedvezmény A fizetendő adót, járulékot csökkentő összeg Legfeljebb két eltartott esetén 1 gyermek után gyermek után Legalább három eltartott esetén 1 gyermek után gyermek után gyermek után /2016. II. I

8 Definíciók I. JÖVEDELEM: Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada,

9 Definíciók II. BEVÉTEL: Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. 1-16

10 Definíciók III. ELISMERT KÖLTSÉG: Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül

11 Az adótörvény által elismert kiadás nem egyenlő a költséggel A bevétel egy kiterjesztett kategória, hiszen a bármilyen jogcímen megszerzett bevételre, vagy inkább vagyoni értékre vonatkozik, míg a költség egy szűkítő értelmezést kap, hiszen nem általában a kiadások, hanem az adótörvény által elismert kiadások férnek bele ebbe a csoportba.

12 Kedvezmények Az adóalap csökkentő és az adócsökkentő kedvezmények közötti legnagyobb különbség, hogy míg az adóalap csökkentő kedvezmény elnevezése alapján is az adó alapját csökkenti, addig az adócsökkentő a már számított adó mérséklésére ad lehetőséget.

13 Családi kedvezmény (gyerekkedvezmény) A legjelentősebb a most is érvényben lévő családi kedvezmény, illetve az ezt kiegészítő családi járulékkedvezmény, amely 2011-ben tért vissza az SZJA-ba és nem függ a jövedelem nagyságától

14 Mértékek(folyamatos változás) Az első eltartott után figyelembe vehető havi forint adóalap csökkentő kedvezmény, két gyerek után ban forint gyerekenként, a harmadik gyerektől kezdve gyerekenként forint vonható le az adó alapjából (adóalap csökkentő kedvezmény).

15 Igénybevétel feltétele Csak az a szülő veheti igénybe, aki jogosult a családi pótlékra és itt a törvény erőteljes különbséget tesz a házastársak és az élettársi viszonyban élők között.

16 Egyértelmű a helyzet akkor, ha a pár mint házastársak szeretnének élni a családi kedvezménnyel, mivel a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény, a családi törvény ai és a 12. (1) bekezdésében foglaltak alapján a szülővel együtt élő házastárs, aki nem a vérszerinti szülő, nem csak a vérszerinti (saját) gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, hanem a nem vérszerinti, azaz a házastársa gyermeke után is, mivel ő szerepel a törvényben meghatározott családi pótlékra jogosult személyi körben. Ebből következően ez a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény

17 Ebben az esetben a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni. A házastársak mindegyike jogosultnak számít, és ugyanez a helyzet az élettársak esetében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).

18 A legalább egy éve már be nem jegyzett élettársak a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre sem, így esetükben az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző, illetve közös igénybevételre csak a közös gyermekeik után jogosultak, míg a nem közös gyerekek után járó kedvezményt csak megosztva, csak az adóbevallásukban utólag érvényesíthetik.

19 Tételezzük fel, hogy amikor a szülők élettársak és az anyának kettő, az apának pedig egy saját (vérszerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat.

20 A szülők gyermekenként havonta csak , illetve forintnyi forint (anya 2x forint, apa 1x Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti, s náluk a megosztás közös gyermek hiányában az adóelőlegmegállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.

21 1. példa Az élettársaknak egy közös gyermeke és külön-külön egy-egy nem közös gyermeke van, mindegyikük két-két gyermek után jogosult családi pótlékra és családi kedvezményre egész évben.az apa keresete forint, az anya nem dolgozik. 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária 13-16

22 Az apa jövedelme: x12= ennek adója: x0,15= járulékai: x0,17= családi kedvezmény: 2x x12x0,15= adóból érvényesített: levont (befizetett) szja: 0 járulékból érvényesített: = levont (befizetett) járulék: = (megosztásra igénybe vehető, vagy az anya által igénybe nem vett adó és járulék kedvezménnyel csökkenthető)

23 Anya adója és járuléka Az anya jövedelme: 0 családi kedvezmény: x12x0,15= (az apa járulékából megosztással érvényesíthető)

24 Egy speciális probléma online póker A tandíj megkeresésének legújabb módja az online szerencsejáték, amelynek elterjedése igazából gondot okozott a magyar személyi jövedelemadózáson belül. A probléma kettős, egyrészt hol játsszák magát a játékot, másrészt, aki nyer, az hol fizessen adót, illetve pontosan milyen jövedelemszerző tevékenység az online szerencsejáték?

25 A magyar SZJA 1995-ös eredetének megfelelően nem számolt az online gazdaság kiépülésével, így avval sem, hogy a szigorú állami monopóliumot megkerülve is lehet majd, szó szerint a karosszékből próbára tenni a szerencsét.

26 Tipp-mix Nem számít jövedelemnek többek között a jogszerűen szervezett távszerencsejátékból származó nyeremény. Távszerencsejáték (online szerencsejáték) szervezéséhez az állami adóhatóság engedélye szükséges, amivel csak az állami kézben lévő Szerencsejáték Zrt. rendelkezik mégpedig a tippmix.pro elnevezésű játékhoz.

27 Viszont más szerencsejátékot is lehet játszani és miután a szerver, amin tulajdonképpen játsszák, nem Magyarországon fut, ezért megkerüli a magyar törvénykezést. De emlékezzünk csak a III. fejezetben leírtakra, a magyar állampolgárok számára az adókötelezettség kiterjed az összes jövedelemre, tekintet nélkül arra, hogy hol szerezték. Ennek megfelelően az online póker bármelyik formájából szerzett pénz 2016/2017. adóköteles. I. félév Dr Lakatos Mária

28 Besorolás? A tevékenység besorolása, ami értelemszerűen munkavégzés, vagyis nem önálló tevékenység nem lehet. Önálló tevékenység lehet abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez köthető, ilyen például póker.

29 1. Önálló tevékenység Önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes az Szja törvény 2. számú melléklete szerinti bevételt (nyeremény) csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.

30 Egyéb jövedelem Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez nem köthető például sportfogadás esetén, akkor az Szja törvény 28. -sa szerinti egyéb jövedelem keletkezik. Az adóköteles jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell az Szja törvény szerinti elismert költségekkel. Fontos megjegyezni, hogy ügyletenként (fogadásonként) kell a bevételt és a költséget elszámolni.

31 Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadóelőleget és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (ez az EHO) a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.Az eho alapja a jövedelem 78 százaléka.