Társasági adó, SZJA, KATA, valamint KIVA bevallások tapasztalatai

Átírás

1 Társasági adó, SZJA, KATA, valamint KIVA bevallások tapasztalatai NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, szeptember 16.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői A bevallások számának alakulása Bevételek alakulása A költségek alakulása Adózás előtti eredmény összetevői A jövedelem(nyereség) minimum érvényesülése, adózás előtti eredményt módosító tényezők, adókedvezmények Társasági adó alakulása Speciális célú vállalatok néhány jellemzője... 5 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői A bevallói létszám alakulása Az összevont jövedelmek és összevont adóalap alakulása A kedvezmény jellegű tételek jellemzői Az összevont jövedelmek és az összes adókötelezettség sávos bontásban Az összevont jövedelem adóterhelésének bemutatása A külön adózó jövedelmek alakulása Az összes adókötelezettség alakulása A bevallások adópozíciója A jövedelmek területi jellemzői Egyéni vállalkozók kiemelt mutatói III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) jellemzői A kisvállalati adó (KIVA) jellemzői

3 I. A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői Tájékoztatónk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, naptári éves, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások által a társasági bevallásokban feltüntetett adatok felhasználásával kívánja bemutatni ezen adózói kör gazdasági teljesítményét. 1.1 A bevallások számának alakulása A adóévről benyújtott társasági adóbevallásokból összeállított Gyorsjelentés kiadványban darab kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózó feldolgozott bevallásának adatait összegeztük. Az előző évhez hasonlóan külön kerültek megjelenítésre az alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintett, úgynevezett speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV-k), annak érdekében, hogy egyes kiugró összegű mérlegtételeik ne torzítsák a nemzetgazdasági szintű értékeket. Természetesen a tájékoztatóban külön kiemelve erre az adózói körre is fordítunk figyelmet. Mivel azonban ezen adózók állománya az évek folyamán folyamatosan változik (attól függően, hogy megfelelnek-e az SCV-re vonatkozó kritériumoknak), így egyes mutatók tekintetében a tárgy és bázisévi értékek összehasonlíthatóságát befolyásolhatják. A évi társasági adó bevallás összesítésében szereplő vállalkozások száma elmaradt a 2012-es állományétól ( ). Ennek oka elsősorban az, hogy az új, a társasági adóval szemben alternatívát kínáló lehetőségek (KIVA, KATA) jelentős számú adózót csábítottak el az adónemtől. Illetve a évi bevallásszámok előzetes adatok, melyek a bevallások feldolgozásával együtt még nőhetnek. Gazdálkodási nagyság szerint továbbra is meghatározó a mikro-vállalkozások aránya (89,3%), mely az előző évhez viszonyítva 0,6 százalékponttal nőtt. A kis-vállalkozások részesedése 0,2 százalékponttal nőtt (5,9%), a középvállalkozások súlya nem változott (1%), míg az egyéb (kkv. tv. alá nem tartozó, jellemzően a nagyvállalati kör) vállalkozások részesedése 4,6%-ról 3,8%-ra csökkent. 1.2 Bevételek alakulása 2013-ban 314 ezer adózó tüntetett fel árbevételt a bevallásában, ami 7,4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az export árbevételt is realizáló cégek száma 0,8 ezres bővüléssel 33,6 ezer vállalkozásra emelkedett. A vállalkozások nettó árbevétele ,6 Mrd Ft volt. A belföldi értékesítés összegét tekintve 567,8 Mrd Ft-tal nőtt, mely 1,2%-os emelkedésnek felel meg. Az export bővülése ennél magasabb 881,6 Mrd Ft volt, ami 4%-os dinamikát jelent. Így aránya az árbevételen belül 0,6 százalékponttal 31,3%-ra emelkedett. (Az export bevételek ágazati szempontból rendkívül koncentráltak, a feldolgozóiparhoz köthető az értékesítés több mint kétharmada. Ezen belül is 41,4% a gépipar és 13,4% a vegyipar részesedése.) 2

4 A fentiek következményeként a nettó árbevételben 1 449,4 Mrd Ft-os, 2%-os emelkedés következett be. Ezen adatoknál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a bevételek folyó áron értendők. Az aktivált saját teljesítmények értéke 8,5%-kal, 484,5 Mrd Ft-ra emelkedett 2013-ban. Az összes üzemi bevételnek így is csak 0,6%-át adja. Az egyéb bevételek összege 4,9%-kal 4 519,8 Mrd Ft-ra csökkent, ezzel az üzemi bevételek 5,8%-át teszik ki. Az egyéb bevételek negyede a pénzügyi, biztosítási ágazathoz köthető, ahol az üzemi bevételek 23,1%-át teszi ki. Az export bővülése minden vállalati kategória esetében felülmúlta a belföldi értékesítését. Ez utóbbi összege az egyéb vállalkozások esetében 0,8%-kal mérséklődött. A nettó árbevétel azonban minden kategória esetében nőtt. A legnagyobb mértékben (a jelentős exportbővülésnek köszönhetően) a kisvállalkozások esetében, 4,7%-kal. Az egyéb (jellemzően nagyvállalkozások) vállalkozások az árbevétel több mint felét (52,9%), az exportbevétel pedig csaknem háromnegyedét (73%-át) adják. Az árbevétel és a vállalatméretet kapcsolatát vizsgálva elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével jellemzően emelkedik a határon túli értékesítés aránya. Míg a mikrovállalkozásoknál 7,4%, addig a kisvállalkozásoknál 13,8, a középvállalkozásoknál 27,3, az egyéb vállalkozásoknál már 40,2%. 1.3 A költségek alakulása A társas vállalkozások a bevallások adatai szerint 2013-ban ,5 Mrd Ft összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat. Ez 1,3%-kal több, mint a megelőző üzleti évben. Az emelkedés elmaradt az üzemi bevételek növekedésétől, melynek következményeként az üzemi eredmény javult. A ráfordítások összegének háromnegyede anyagjellegű, összegszerűen ,5 milliárd forint. Ebben a költségnemben 2% volt a növekedés, ami meghaladja az összes költség és ráfordítás dinamikáját. Ezen belül a legnagyobb részarányt továbbra is az eladott áruk beszerzési értéke képviseli (42,6%). Az anyagköltségek a 2012-es szinthez képest 2,2%-kal nőttek, részesedésük így 32,3%-ra emelkedett. Az igénybevett és a közvetített szolgáltatások összege is nőtt. Előbbi 5,9%-kal, míg utóbbi 5%-kal. Az egyéb szolgáltatások összege ugyanakkor jelentősen, 7,1%-kal visszaesett. A személyi jellegű ráfordítások összege 2013-ban 2,2%-kal növekedett. A 7 466,2 Mrd Ft több mint kétharmadát (69,9%-át) a bérköltség tette ki, mely éves alapon 2,5%-kal emelkedett. Ez a növekedés az infláció mértékét is meghaladta. Az elszámolt járulékok összege a személyi jellegű ráfordításoknál valamelyest nagyobb mértékben, 2,4%-kal nőtt. A személyi jellegű egyéb kifizetések a másik két költségnemmel ellentétben az infláció mértékénél alacsonyabb ütemben, 0,2%-kal emelkedtek. 3

5 Az egyéb ráfordítások értéke 4,3%-os visszaesést követően 7 273,3 milliárd forintot tett ki, ami az összes költség 9,9%-a. Ennek 34,9%-a a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez kötődik, itt ezen költségnem részesedése 60,5% az összes ráfordításból. Az értékcsökkenés aránya az összes üzemi ráfordításon belül mindössze 3,6%, összege 2 646,6 Mrd Ft. 1.4 Adózás előtti eredmény összetevői évben a társas vállalkozásoknál 5 311,7 Mrd Ft üzemi nyereség és 1 755,3 Mrd Ft üzemi veszteség keletkezett. Ezek egyenlegeként 3 556,4 Mrd Ft üzemi eredmény képződött, ami 9,1%-kal több mint az előző évben. Ez tükrözi a bevételek és költségek korábbiakban kifejtett változásainak hatását. A pénzügyi műveletek eredménye 2012-hez hasonlóan negatív volt. A évi 911,4 Mrd Ft veszteség azonban lényegesen (82,5%-kal) több mint az egy évvel korábbi. A negatívum 57,6%-a, 524,6 Mrd Ft a pénzügyi szektorhoz köthető. A rendkívüli eredmény 2013-ban 50,6%-kal 66,5 Mrd Ft-ra csökkent. A rendkívüli bevételek 1 197,3 Mrd Ft-os összegével szemben 1 130,8 Mrd Ft rendkívüli ráfordítás állt. Ezek a évi értékeknél 1,4, illetve 8,1%-kal magasabbak. A fentiek hatására az adózás előtti eredmény, 6,4%-kal, 184,1 Mrd Ft-tal 2 712,9 Mrd Ft-ra csökkent. Az adózás előtti nyereség összege 5,3%-kal, a veszteség 3,9%-kal esett vissza évben több a nyereséges és kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás. Összesen cég adott számot adózás előtti nyereségről, ami darabbal több, mint 2012-ben. A veszteséges vállalkozások száma tel kevesebb, mint a bázisévben, összesen darab. A nulla eredményt elérő vállalkozások száma 26,8%-kal maradt el a bázistól. Az adózás előtti eredmény valamennyi KKV kategória esetében növekedett. A mikrovállalkozásoknál 4,1%-kal, a kisvállalkozásoknál 4,9%-kal, míg a közép-vállalkozásoknál 1,1%-kal. Az egyéb vállalkozások adózás előtti eredménye ugyanakkor csaknem negyedével csökkent. 1.5 A jövedelem(nyereség) minimum érvényesülése, adózás előtti eredményt módosító tényezők, adókedvezmények 2013-ben 57,6 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket (pl. alapítványok, társadalmi szervezetek), 208,8 ezer vállalkozás esetében pedig az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap elérte a jövedelem-(nyereség-) minimumot, így az adóalap meghatározása az általános szabályok szerint történt. Az adózók 32,6%-a (130,7 ezer társas vállalkozás) döntött úgy, hogy nem tesz az Art. 91/A. bekezdése szerinti nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Az így megállapított adó 6,2 Mrd Ft-ot tett ki. 4

6 3,4 ezer adózó nem választotta adóalapként a jövedelem-(nyereség-) minimumot, és vállalta a bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltését. Az ő esetükben 3,2 Mrd Ft a fizetendő adó. 1.6 Társasági adó alakulása A társas vállalkozások a üzleti évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 3 206,7 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 4,7%-kal magasabb a bázisévi értéktől. A pozitív adóalap után számított adó 3,8%- os dinamika mellett 433,2 Mrd Ft-ot tett ki. A számított adót 109,1 Mrd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó. Az igénybe vett adókedvezmények összege 13,8%-kal haladta meg a évit. Ennek oka elsősorban a különböző támogatások (látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezet, filmalkotás) növekedése volt. A fejlesztési kedvezmények összege ugyanakkor csökkent. A KKV-k által felhasznált kedvezmények nagysága 10,1%-kal nőtt, az egyéb vállalkozásoké 15,3%-kal. A teljes összeg 70,8%-át az egyéb vállalkozások vették igénybe. Az igénybevett kedvezmények alakulását befolyásolja a társas cégek eredményessége, mivel csak a számított adókötelezettségük terhére történhet a kedvezmények elszámolása adóévben 294,9 ezer kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál 324,2 Mrd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Míg a pozitív adóalap a bázishoz képest 4,7%-kal nőtt, a tényleges kötelezettség esetében a évi bevallásokban lévő összeghez képest mégis csak 0,6%-os a növekedés. Ez az adókedvezmények fentiekben már bemutatott növekedésére vezethető vissza. 1.7 Speciális célú vállalatok néhány jellemzője A évhez hasonlóan a bevallások statisztikai célú összesítésekor külön kerültek megjelenítésre a speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek. E vállalkozások adózás előtti eredménye elsősorban pénzügyi műveletek révén keletkezett. A pozitív adóalap után fizetendő adó mindössze 2,4 milliárd forint volt évben, ami a teljes adózói kör társasági adó kötelezettségének csupán töredéke. A speciális célú vállalkozások mérlegének összetétele a tevékenységük jellegéből adódóan az aktíváknál a befektetett pénzügyi eszközök, a források esetében a tőketartalék a meghatározó túlsúlyát mutatja. Amennyiben az SCV-k nem külön kerülnének megjelenítésre jelentősen torzítanák az egyes mérlegtételeket. Ők adnák a mérlegfőösszeg ötödét, a befektetett pénzügyi eszközök csaknem felét, a jegyzett tőke több mint negyedét, a tőketartaléknak pedig 59,3%-át. 5

7 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői 2.1 A bevallói létszám alakulása A augusztus elején lezárt statisztikai célú bevallás feldolgozások adatai szerint a adóévre vonatkozóan az előző évinél mintegy 30,8 ezerrel (0,7%-kal) több magánszeméllyel kapcsolatosan érkezett be az adóhatósághoz önbevallás, egyszerűsített bevallás, vagy munkáltatói adatszolgáltatás. Jelen elemzés így a bázisévi 4.463,8 ezerrel szemben 4.494,7 ezer magánszemély jövedelem elszámolását tartalmazza ban az előző évhez hasonlóan tovább csökkent az önbevallást választó magánszemélyek száma, 76,7%-os arányuk 1,1 százalékponttal, míg 3.447,1 létszámuk 24,6 ezer fővel marad el a bázis időszakitól. Teljes adattartalommal készített 1353-as bevallást 157,1 ezerrel kevesebb magánszemély nyújtott be, mint tavaly, míg csökkentett adattartalmú 1353M nyomtatványt 116,0 ezerrel több. Ennek megfelelően az előző évi 40,3%-ról 42,7%-ra nőtt azon adózók aránya, akik az áttekinthetőbb, kevesebb sort tartalmazó csökkentett adattartalmú nyomtatványt töltötték ki. Tavalyhoz képest az adónyilatkozatot benyújtók száma másfélszeresére 46,3 ezer főre nőtt. Az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített adóbevallást 29,2 ezer fővel többen választották, mint előző évben, melynek következtében a 317,7 ezer db 1353E jelű bevallás már az összes bevallás 7,1 %-át tette ki. Ez az arány az előző évben 6,5%, azt megelőzően 5,2% volt. A folyamatos darabszám növekedésében szerepet játszott az egyszerűsített bevallással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsödése is, vagyis, hogy az előző évtől kezdődően az adózók a nyilatkozatuk alapján elkészített adóhatósági bevallás ajánlatot nem voltak kötelesek visszaküldeni abban az esetben, ha annak tartalmával egyetértettek, így az ajánlat egyben az adózó bevallásának is minősült. 26,2 ezer darabbal, 729,9 ezer főre nőtt a munkáltatón keresztül elszámolók száma is, mellyel az összes bevalláson belüli súlyarányuk 15,8%-ról 16,2%-ra emelkedett. 2.2 Az összevont jövedelmek és összevont adóalap alakulása A 2013-as adóévben a bevallói létszám 0,7%-os növekedésével párhuzamosan az összevont jövedelmet bevallók száma 0,6%-kal emelkedett, melynek következtében a 2012-es 94,7%-hoz képest 2013-ban a bevallásában valamely összevonás alá eső jövedelemről nyilatkozó adózók aránya változatlan szinten maradt. Az egy főre jutó éves jövedelem ezer Ft-os összegről 3,3%-kal, ezer Ft-ra emelkedett, így a adóévben képződött 8.760,9 milliárd Ft-os jövedelem tömeg 4,0%-kal, 333,5 milliárd Fttal haladta meg a bázis időszaki adatot. Fontos változás a adóévi szabályozásban, hogy az adóalap kiegészítés intézménye teljes egészében kivezetésre került. A 2012-ben érvényes adóalap számítási szabályok szerint az összevont jövedelem tömeg 27,7%-a, 2.334,9 milliárd Ft esett a kiegészítés alsó határaként megállapított ezer Ft fölé, így a bruttósítás hatásaként 630,4 milliárd Ft jövedelem növekmény illetve 100,9 milliárd Ft többlet adóteher - és összesen 9.057,8 milliárd Ft összevont adóalap keletkezett ban a bázis időszakival megegyező szabályozási környezetben az összevont jövedelem tömeg 29,1%-a 2.545,0 milliárd Ft esett volna a bruttósítás hatálya alá, ami 687,2 milliárd Ft-os jövedelem növekményt és 9.448,1 milliárd Ft-os összevont adóalapot, valamint 109,9 többlet adóterhet eredményezett volna. 6

8 Az összevont jövedelmeken belül hagyományosan a legmeghatározóbb csoportot képviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek a adóévi összevont jövedelem 95,9%-át, 8.398,0 milliárd Ft-ot tettek ki, köszönhetően az ezen körbe tartozó jövedelmek 337,9 milliárd Ft-os, 4,2%-os növekedésének. A munkaviszonyból származó bérjövedelmek, 4,5%-kal emelkedtek, melynek következtében elmondható, hogy 2013-ban az összes összevonás alá eső jövedelem 91,5%-a munkabérből származott. A munkabérrel rendelkezők létszáma a két év viszonylatában 77,9 ezer fővel, 2,1%-kal növekedett, a bérjövedelem egy főre jutó átlaga 2,4%-kal emelkedett ban 3.848,9 ezer fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege éves szinten ezer Ft/fő, míg havi szinten 174 ezer Ft/fő volt. Ez átlagosan havi 4 ezer Ft-os béremelkedésnek felel meg. A minimálbér havi összege ezt meghaladó mértékben 5 ezer Ft-tal (5,4%-kal) 93 ezer Ft-ról, 98 ezer Ft-ra változott ban országosan munkaviszonyból a évinél 347,3 milliárd Ft-tal több, összesen 8.017,8 milliárd Ft bérjövedelem keletkezett adóévre vonatkozó bevallásukban az adózóknak, a évitől eltérő módon, külön kellett nyilatkozniuk a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésükről, illetve külszolgálatért kapott jövedelmükről. Előbbiből 13,1 milliárd Ft, utóbbiból 32,8 milliárd Ft adóköteles jövedelmük származott, melyek együttes összege 1,7 milliárd Ft-tal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A más nem önálló tevékenységhez kapcsolódó költségtérítés címén jövedelmet elérők száma 4 ezer fővel, összege 0,8 milliárd Ft-tal csökkent. Összességében költségtérítés címén az előző évitől 1,0 milliárd Ft-tal több, 52,4 milliárd Ft jövedelem keletkezett. A más nem önálló tevékenységből származó jövedelmet (mely jellemzően a társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel, és gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, országgyűlési képviselőként kapott jövedelmeket foglalja magába) vallók száma 11,9%-kal, 24,3 ezer fővel csökkent. Az érintettek körének nagy arányú visszaesését az egy főre jutó jövedelmek 5,5 %-os, 59 ezer Ft-os növekedése csak részben volt képes ellensúlyozni, így az ezen jogcímen adóév során megszerzett jövedelem a bázis időszakihoz viszonyítva 7%-os, 15,4 milliárd Ft-os visszaesést mutatva 204,2 milliárd Ftos összegben teljesült. A kapott álláskeresési járadék, táppénz, stb. összegeket magába foglaló más bérjövedelem soron a bevallói létszám 29,6 ezer fővel 498 ezerre csökkent, azonban az egy főre eső összeg 225 ezer Ft-ról 248 ezer Ft-ra való emelkedése összességében a jövedelem 118,6 milliárd Ftról 123,6 milliárd Ft-ra történő növekedését eredményezte. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek, szemben az összevont jövedelmek növekedésével, 0,5 %-kal elmaradtak a bázis időszaki szinttől. A 317,7 milliárd Ft-os összegük, a 2012-es értéktől 0,2 százalékponttal elmaradva, az összes összevont jövedelem 3,6%-át teszi ki. 29,6 ezer fővel csökkent a vállalkozói kivétet, és 6,2 ezer fővel csökkent az átalányadózás szerint megállapított jövedelmet kimutató egyéni vállalkozók. Ezen két jogcímen összesen 97,7 milliárd Ft jövedelem képződött 2013-ban, ami 25,6 milliárd Ft-tal alacsonyabb, mint az azt megelőző évben. A csökkenés oka elsősorban a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójának évi bevezetése volt, melynek hatására szűkült a személyi jövedelemadó bevallással érintett egyéni vállalkozók köre adóévre vonatkozóan 14,3 ezer fővel kevesebb egyéni vállalkozó adott be SZJA bevallást, mint a bázis évben. 7

9 Mezőgazdasági őstermelésből összesen 19,1 milliárd Ft jövedelme keletkezett az adózóknak, mely összeg 0,8 milliárd Ft-tal marad el a 2012-es értéktől. A tárgy évi összegből 14,2 milliárd Ft-ot a tételes költségelszámolást, 5,0 milliárd Ft-ot az átalányadózást választók realizáltak. Az egyéb, különböző jogcímeken keletkezett jövedelmek (pld. ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, stb.) bevallására szolgáló gyűjtőkategória, a más önálló tevékenységből származó jövedelem esetében 380,6 ezer főről 398,7 ezer főre nőtt a sort kitöltők száma, míg a fajlagos összegek 9,0%-kal emelkedve 504 ezer Ft/fős szintet értek el. Az összesen keletkezett 200,9 milliárd Ft-os összeg 24,9 milliárd Ft-tal haladja meg a bázis időszaki értéket. Az egyéb jövedelmek összevont jövedelmeken belüli részaránya a 2012-es 0,6%-ról adóévre 0,5%-ra, volumene 48,1 milliárd Ft-ról 45,2 milliárd Ft-ra csökkent. A szintén több jogcímen megszerzett jövedelem (pld. alacsony adókulcsú államból származó jövedelem, önkéntes biztosító pénztári jóváírások, stb.) együttes bevallására szolgáló egyéb jövedelmeken 33,3 milliárd Ft keletkezett, mely a bázisévinél 2,8 milliárd Ft-tal kevesebb. Az egyéb jövedelmek között szereplő, külföldön is adózott jövedelmek soron 2013-ban 2,8 ezer fő szerepeltetett valamilyen külföldről származó jövedelmet, mely létszám az előző évi 3,3 ezer fővel szemben 16,0%-os visszaesést jelent. Azonban fajlagos összegek 25,6%-os dinamikája ellensúlyozta a létszám csökkenést, és így a külföldről származó jövedelmek összességében a bázis időszaki szinten maradtak. 2.3 A kedvezmény jellegű tételek jellemzői A 2011-ben átformált, és jelentős mértékben kibővített, összevont adóalapot csökkentő kedvezményként érvényesíthető családi kedvezmény szabályozásában 2013-ban lényegi változás nem történt. Családi kedvezmény címén 2013-ban összesen 1.113,6 ezer fő, azaz a személyi jövedelemadó bevallást benyújtó magánszemélyek 24,8%-a tudta csökkenteni adóalapját. Ez a szám mintegy 8,3 ezerrel fővel magasabb a tavalyinál, míg a kedvezménnyel élők aránya változatlan maradt. Az átlagosan igénybe vett kedvezmény kismértékben ezer Ft/főről ezer Ft/főre csökkent. Összességében a magánszemélyek családi kedvezmény címén a tavalyinál 7,1 milliárd Ft-tal nagyobb összegben, 1.158,2 milliárd Ft-tal tudták adóalapjukat csökkenteni. Így ez a 16%-os adómértékkel számítva a tavalyinál 1,1 milliárd Ft-tal több, 185,3 milliárd Ft adókedvezményt jelent. Érdemben nem változott a családi kedvezmény eltartotti létszám szerinti alakulása sem. A családi kedvezményről nyilatkozók 48,0%-a egy, 34,7%-a kettő, és 14,7%-a három gyermeket jelölt meg bevallásában. A családi kedvezmény soron szerepeltetett összeg a ténylegesen érvényesített levonást jelenti, ugyanis a gyermekek után járó kedvezményt a magánszemély csak összevont adóalapjának erejéig szerepeltethette bevallásában. A kedvezmény optimális kihasználása érdekében ben az érvényesítő kör 16,5%-a, míg 2013-ban 20,4%-a a házastárssal/élettárssal való megosztást választotta. 8

10 2013-ben összesen 21,3 milliárd Ft értékben számoltak el a bevalló személyek hagyományos, összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket, ami 1,4 milliárd Ft-tal meghaladja a bázis időszak hasonló adatát ban mintegy 563,3 ezer magánszemély élt valamilyen adót csökkentő kedvezménnyel, 9,6 ezer fővel, 1,7%-kal több, mint 2012-ben. Kedvezményjellegű tételek alakulása ban Kedvezménytípusok év év Változás 2013/2012 milliárd Ft ezer fő milliárd Ft ezer fő milliárd Ft ezer fő Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények: 1 151, ,2-7,1 - Összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény 1 151, , , ,6 7,1 8,3 Államadósság Elleni Alapba történő befizetés kedvezménye 0,03 0,08 0,01 0,03-0,03-0,05 Összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételek: 19,9 553,7 21,3 563,3 1,4 9,6 Külföldön megfizetett adó beszámítása 1,6 2,3 1,2 2,0-0,4-0,3 Lakáscélú hitel kedvezménye 3,1 30,3 2,6 25,5-0,5-4,9 A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg 4,7 87,9 6,6 118,7 1,9 30,7 Tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezménye 0,1 1,4 0,0 0,9 0,0-0,5 Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény 0,7 11,1 0,6 9,4-0,1-1,7 Önkéntes pénztárakba történő befiz. kedvezménye 7,0 417,7 7,9 409,4 0,9-8,3 Nyugdíjelőtakarékossági szla kedvezménye 2,7 33,2 2,4 29,2-0,4-4,0 Magánnyugdíjp. által önk. nyp-ba átutalt kifizetés kedvezménye 0,0 3,0 0,0 0,3 0,0-2,6 A január 1-jével átmeneti szabály beiktatásával megszüntetett lakáscélú hitel kedvezménye tovább szűkült, ilyen jogcímen már csak 2,6 milliárd Ft értékben érvényesítettek kedvezményt, 0,5 milliárd Ft-tal kisebb összegben, mint a 2012-es adóévben. A külföldön megfizetett adó levonása miatti számított adót csökkentő tétel szintén elmaradt az előző évitől 0,4 milliárd Ft-tal. Tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezményét az előző évinél 0,5 ezer fővel kevesebben vették igénybe. A kedvezmény nagyságrendje már előző évben is elenyésző volt, és 2013-ban már csak 49 millió Ft adómegtakarítást jelentett az adózóknak. 30,7 ezerrel többen csökkentették azonban adóalapjukat súlyos fogyatékosság címén, melynek következtében, illetve a kedvezmény számítás alapját képező minimálbér havi 93 ezer Ft-ról, 98 ezer Ft-ra történő növelése folytán, ezen a jogcímen így a tavalyinál 1,9 milliárd Ft-tal több, összesen 6,6 milliárd Ft kedvezmény keletkezett. 417,7 ezer főről 409,4 ezerre csökkent az önkéntes pénztárakba történő befizetések után rendelkezők száma, de a pénztári számlák javára történő átutalások összege 7,0 milliárd Ft-ról 7,9 milliárd Ft-ra emelkedett. Nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetés kedvezményét 29,2 ezer fő 2,4 milliárd Ft-ban érvényesített, szemben a adóévi 33,2 ezer fővel és 2,7 milliárd Ft-tal. Magánnyugdíjpénztártól önkéntes pénztárba átutalt kifizetés kedvezménye címen 2013-ban a tavalyihoz hasonlóan az adózók csak elenyésző mértékben érvényesítettek kedvezményt. Összességében az önkéntes pénztári rendelkezések 9,7 milliárd Ft-ról 10,3 milliárd Ft-ra nőttek. Amennyiben az összes kedvezményt - beleértve a családi kedvezményt és az önkéntes pénztári rendelkezéseket is - figyelembe vesszük, 2013-ban 64,2%, 2.731,7 ezer fő volt azon összevont jövedelmet elszámoló magánszemélyek aránya, akik nem éltek egyetlen kedvezmény igénybevételének lehetőségével sem. 9

11 2.4 Az összevont jövedelmek és az összes adókötelezettség sávos bontásban Az összes bevalló 34,6%-a, 1.555,7 ezer fő realizált a minimálbér éves összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb - de legalább 1 Ft - összegű összevont jövedelmet, mely kör a teljes összevont jövedelemtömeg 9,6%-át és a fizetendő adókötelezettség 8,8%-át produkálta. A fizetendő adókötelezettségből kivett részarányuk 0,6 százalékponttal növekedett a adóévi 8,2%-hoz képest. Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők között szerepelnek olyan adóalanyok is, akik munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (más bérjövedelem, vállalkozói kivét, stb.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. A kapott munkabér nagysága szerint sávba rendezve az adózókat, összesen ezer fő szerzett minimálbér vagy az alatti de legalább 1 Ft - munkaviszonyból származó bérjövedelmet. A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1.226,1 ezer fő, az adózók 27,3 %-a számolt el, mely arány 2,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, és a jövedelemből való részesedésük is 23,9%-ról 21,5%-ra csökkent. Összes adókötelezettségen belüli részarányuk 20,8%-ról, 20,1%-ra mérséklődött. A csökkenő tendencia oka, hogy a minimálbér 5,4%-os növekedésével párhuzamosan, alsó határának emelkedése folytán, szűkül a jövedelemkategória. A 2 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet az összes bevalló 15,9%-a, 713,4 ezer fő számolt el, részesedésük az összes adókötelezettségből 19,3% volt. (2012-ben 696,8 ezer adózó tartozott ide, az adóhoz való 18,3%-os hozzájárulás mellett). Jelentős mértékben 10,4%-kal, 53,6 ezer fővel nőtt azon adózók köre adóévben, akik 3 és 6 millió Ft közötti összevont jövedelmet értek el. Számuk 571,9 ezer fő, ami az összes bevalló 12,7%-a (a tavalyi 11,6%-kal szemben). Az összes adóból történő részesedésük 26,5%, ami a bruttósítás eltörlésének következtében csak kisebb mértékű bővülést mutat a bázis időszaki 25,9%-hoz viszonyítva. A 6 millió Ft feletti éves összevont jövedelemmel rendelkező csoportba tartozó magánszemélyek száma 17,1 ezer fővel emelkedve 187,6 ezer főt számlált. A mindössze az adózók 4,2%-át kitevő kör adta viszont az összes jövedelem 22,8%-át. A jövedelemkategóriába tartozók számának bővülése ellenére az összes adókötelezettségen belüli részarányuk esetükben is az adóalap kiegészítés eltörlésének betudható módon az előző évi 26,1%-ról 24,5-ra csökkent. Az összevont jövedelem sávos megoszlásából látható, hogy bár a magánszemélyek száma továbbra is az alacsonyabb jövedelem sávok felé koncentrálódik, a magas jövedelem dinamikának köszönhetően 2013-ban az adózók létszámmegoszlása kis mértékben eltolódott a magasabb jövedelemsávok irányába. Míg adóévben az összes bevalló 69,0%-a szerzett csupán 2 millió Ft, vagy az alatti akár 0 Ft összevont jövedelmet, addig ez az arány 2013-ban 67,2%-ra csökkent. 5 ezer fővel, 239,9 ezerre, az összes bevalló 5,3%-ra nőtt azon adózók száma, akik összevont jövedelmet egyáltalán nem szerepeltettek a bevallásukban. 10

12 2.5 Az összevont jövedelem adóterhelésének bemutatása A adóévben az összevont jövedelmekre tekintettel az érvényesíthető kedvezmények - beleértve az önkéntes pénztári rendelkezéseket is - levonása után az előző évinél 14,2 ezerrel több, összesen 3.923,6 ezer magánszemélynek keletkezett adófizetési kötelezettsége. Az összevont adóalap után keletkezett adó összege 1.195,7 milliárd Ft-ot tett ki, mely 4,0%- kal, 50,0 milliárd Ft-tal alacsonyabb az előző évinél. A évi összevont jövedelmek adóterhelését az összes kedvezménnyel (beleértve az önkéntes pénztári kedvezményeket is) csökkentett számított adó és az alapul szolgáló összevont jövedelem hányadosaként kalkulálva megállapítható, hogy az összesített adóteher 2013-ban 13,6 %-os, mely 1,1 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. 2.6 A külön adózó jövedelmek alakulása A évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a évihez képest 12,1%-kal, 575,6 milliárd Ft-ról 645,5 milliárd Ft-ra emelkedett. A bővülés jelentős mértékben meghaladja az összevont jövedelmeknél tapasztalt dinamikát, így a forrásadós jövedelmeknek az összes jövedelemben mért részaránya 6,4%-ról 6,9%-ra nőtt. Az egyéni vállalkozói jövedelemre és osztalékalapra jutó vállalkozói személyi jövedelemadót és osztalékadót is beleszámítva, a forrásadós jövedelmek átlagos adóterhelése 17,5%-ról 17,4%-ra csökkent. Az adóterhelés kis mértékű csökkenésének következtében így a magánszemélyhez kötött forrásadó a jövedelem növekedési ütemétől elmaradó mértékben, 11,4%-kal realizálódott a bázis időszaki összeg felett, értéke 112,4 milliárd Ft volt. Az összevont jövedelmeknél tapasztalt létszámnövekedéssel szemben azonban a forrásadós jövedelmet kimutató magánszemélyek száma csökkent ban elkülönülten adózó jövedelmet az összes bevalló 8,0%-a mutatott ki, mely arány 2012-ben 8,5% volt. A fajlagosan realizált összegek azonban emelkedtek. Míg 2012-ben 381,6 ezer fő, átlagosan 1.508,4 ezer Ft forrásadós jövedelmet szerzett, addig 2013-ban 357,6 ezer fő átlagosan 1.805,1 ezer Ft értékben mutatott ki valamely ide tartozó jogcímen összeget. A forrásadós jövedelmeket érintően a két év viszonylatában érdemi szabályváltozás nem történt. A bevallások tanúsága szerint adóévben külföldről az összes külön adózó jövedelem 4,2%-a származott, szemben az előző évi 3,6%-kal. A forrásadós jövedelmeken belül hagyományosan legnagyobb súllyal rendelkező osztalék jövedelmek 2013-ban az átlagos ütemtől elmaradó mértékben, 8,2%-kal emelkedtek, és így az elkülönülten adózó jövedelmeken belül 67,5%-os részarányt képviselve, 436 milliárd Ft összegben realizálódtak. A jogcím súlya ezáltal 2,5 százalékponttal elmaradt a 2012-es 70%- os értéktől ban osztalékból 69,2 milliárd Ft adókötelezettség keletkezett, mely 5,4 milliárd Ft-tal több az előző évinél adóévben - a 2012-es visszaesést követően - az árfolyamnyereségből származó jövedelmek rendkívül magas 57,2%-os emelkedést produkálva 65,8 milliárd Ft-os szinten alakultak és az előző évit 3,8 milliárd Ft-tal meghaladva, 10,5 milliárd Ft adókötelezettséget generáltak. Az összes forrásadós jövedelmen belüli részarányuk 7,3%-ról 10,2%-ra nőtt. A forrásadós jövedelmek átlagos növekedési ütemétől jelentősen elmaradt a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók által kimutatott osztalékalap bővülése. Az osztalékalap 0,9%-kal, 0,6 milliárd Ft-tal haladta meg a adóévi értéket. Az 11

13 alacsonyabb dinamika következtében az összes forrásadós jövedelmen belüli részaránya 12,5%-ról, 11,2%-ra csökkent. A vállalkozói és osztalékadó együttes összege 0,4 milliárd Ft-tal emelkedve, 21,4 milliárd Ft-os szinten alakult, az osztalékalapra vetített összege 29,5%- ot tett ki, szemben a 2012-es 29,2%-kal. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek az árfolyamnyereséghez hasonlóan nagyarányú, 42,9%-os bővülést elérve, 27,5 milliárd Ft-os összegben teljesültek, mely 8,3 milliárd Ft-tal magasabb az előző évinél. Részarányuk az összes forrásadós jövedelemben, 1 százalékpontos növekedéssel, 4,3%-ra emelkedett. Ezen jogcímen összesen 4,4 milliárd Ft adókötelezettség keletkezett. A külön adózó jövedelmek egyéb jogcímei 6,8%-os, 43,8 milliárd Ft-os részaránnyal bírtak adóévben. A stagnáló ingatlan átruházásból származó jövedelemtől eltekintve mindegyikük volumenében növekedés mutatkozott. 2.7 Az összes adókötelezettség alakulása Az adózók a adóévre az előző évinél 403,5 milliárd Ft-tal több, összesen 9.406,5 milliárd Ft összes jövedelmet vallottak. Ezzel párhuzamosan 9,8 ezerrel emelkedve, összesen 4.009,9 ezer adózónak keletkezett adófizetési kötelezettsége. Az átlagosan fizetendő adó mértéke 336,8 ezer Ft-ról 326,2 ezer Ft-ra csökkent. Mind az összevont jövedelmek, mind a forrásadós jövedelmek adóterhelése csökkent, míg az előbbinél 1,1 százalékponttal, addig utóbbinál csak 0,1 százalékponttal. Ennek következtében a 2013-as 1.308,1 milliárd Ft-os adóteljesítmény 39,1 milliárd Ft-tal elmaradt az előző évitől. 2.8 A bevallások adópozíciója A személyi jövedelemadó utólagos elszámolásával kapcsolatosan 2013-ban a bázisévinél 9,3 ezerrel több magánszemélynek, összesen 893,5 ezer főnek keletkezett pótlólagos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, és az általuk fizetendő átlagos összeg is 46,3 ezer Ftról 47,9 ezer Ft-ra nőtt. Ezzel szemben a visszaigénylős pozícióban lévő magánszemélyek száma az előző évihez hasonlóan csökkenő trendet követett, így a visszaigényelhető adót vallók 1.015,6 ezer fős száma 177,5 ezerrel elmarad a tavalyitól, azonban a fajlagos összeg az esetükben is emelkedett 33,7 ezer Ft-ról 37,3 ezer Ft-ra. Fentiekkel párhuzamosan, 2.386,5 ezer főről 2.585,5 ezer főre növekedett azon magánszemélyek száma, kiknek az éves elszámolásuk során sem pozitív, sem negatív egyenlege nem keletkezett. Összességében elmondható, hogy során nem történtek az adópozícióban akkora változások, mint egy évvel korábban, amikor az adójóváírás 2011-et követő megszűntetése miatt, nagyarányú átrendeződés eredményeként, a visszaigénylős bevallások addig 42,7%-os súlya 26,7%-ra csökkent. Az önkéntes pénztárakba történő befizetések utáni rendelkezésekkel (10,3 milliárd Ft) is számolva, az előző évi -9,0 milliárd Ft-tal szemben már csak -5,3 milliárd Ft volt a bevallást beadó adózók nettó adópozíciója. 2.9 A jövedelmek területi jellemzői Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,1 %-a, 3.076,3 milliárd Ft. Az összes többi megye részesedése az összevont adóalapból továbbra is mindenhol 6% alatti, azonban a két kiemelkedő terület együttes teljesítménye kicsit csökkent az előző évi 35,4%-hoz képest. A legkisebb továbbra is Nógrád megye részesedése az összes összevont jövedelemből 1,6%-kal. 12

14 Az egyes régiókban illetékességgel rendelkező magánszemélyek által havonta realizált összevont jövedelem átlagos összege továbbra is Budapesten a legmagasabb ( Ft/fő/hó), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a legalacsonyabb ( Ft/fő/hó). A fajlagos jövedelem dinamikája Nógrád Megyében volt a legalacsonyabb, itt az egy főre jutó havi kereset 0,2%-os csökkenéssel az országban egyedüliként még az előző évi összeget sem érte el. A legnagyobb növekedés Tolna Megyében volt 7,1%-kal. A budapesti és a Pest megyei magánszemélyek körében keletkezett a legnagyobb tömegű személyi jövedelemadó kötelezettség, de az országos összegből kivett arányuk csökkenő trendet követett. E két kiemelkedő területen együttesen az összes adó 36,5%-a, 481,1 milliárd Ft keletkezett, mely arány tavaly még 37,7% volt. Pest megye után továbbra is Borsod veszi ki legnagyobb arányban, 5,3%-ban a részesedését az összes adóból. Az adóteljesítményben továbbra is Nógrád megye áll a utolsó helyen. Az itt lakóhellyel rendelkező magánszemélyek 1,5%-kal járultak hozzá az országos adóteljesítményhez, mely arány nem változott a két év viszonylatában Egyéni vállalkozók kiemelt mutatói A 2013-ban hatályossá vált KATA és KIVA szabályozás az egyéni vállalkozások létszámára is hatással volt. A 2013-as adóévet érintően 203,1 ezer fő egyéni vállalkozó, melyből 187,5 ezer fő tételes költségelszámoló, illetve 15,6 ezer átalanyadózó személyi jövedelemadó bevallása alapján e vállalkozói réteg gazdálkodásának kiemelt mutatóit az alábbiakban részletezzük: A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók évi bevételi teljesítménye 1 815,4 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt évi teljesítménnyel szinte azonos évben egy fő egyéni vállalkozó 9,7 millió Ft-ot meghaladó árbevételt realizált, a évi 7,9 millió Fttal szemben. Az egyéni vállalkozók összesen 1 738,5 milliárd forint költséget számoltak el, ami a bázis időszakhoz képest 0,9%-kal kevesebb. A költségek az idén is - 60,3%-át kitevő, 1 057,2 milliárd forint az anyag- és árubeszerzés területén képződött. Az értékcsökkenés volumene 66,3 milliárd forintot, a vállalkozói kivét 21,4%-os visszaesés mellett - 84,3 milliárd forintot tett ki. Az egyéb költség 2,1%-kal csökkent, összege elérte az 512,8 milliárd forintot. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelem pozíciói a vizsgált időszakban kis mértékben módosultak: A vizsgált egyéni vállalkozói kör 57,7%-a nyereséggel, 34,0%-a veszteséggel zárta a évet. A nullaeredményűek táborát 19 ezren alkották. A nyereség elért tömege 90,1 milliárd Ft közeli szintről 94,8 milliárd Ft-ra, mintegy 5,2%-kal nőtt, a realizált veszteség tömege 40,7 milliárd Ft-ra mérséklődött a bázisévi 49,8 milliárd Ftról. Az egy főre jutó nyereség 687 ezer forintról 829 ezer forintra, 23,9%-kal emelkedett. A létszám és a veszteség tömegének együttes hatására a fajlagos veszteség 8,9%-kal növekedett, 639 ezer Ft-ról 696 ezer Ft-ra. Az eredmény után vállalkozói szja kötelezettséget vallók száma 165,6 ezer fő, az általuk kimutatott személyi jövedelemadó kötelezettség 9,4 milliárd Ft, 0,2 milliárd Ft-tal több mint a évben. 13

15 III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői 3.1 A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) jellemzői A év végén működő KATA- adóalanyt tartottunk nyilván, ebből egyéni vállalkozó; 6 adószámos magánszemély; betéti társaság; 262 közkereseti társaság; 45 egyéni cég volt. A KATA- adóalanyok összesen fő, nem törölt kisadózót jelentettek be, amelyből a főállásúak száma fő volt. A évben a KATA hatálya alá tartozó adózók a megszűnés miatt bevallást készítőkkel együtt összesen KATA bevallást nyújtottak be. Ennek adatai szerint, a tárgyidőszaki bevétel millió forint volt, az egy főre jutó átlagos bevétel elérte a ezer forintot. Az adózók 4,2%-a, fő vallott arról, hogy éves jövedelme meghaladta a 6 millió forintot, ezért az e fölötti bevételét 40%-os adókötelezettség terhelte, amely összegszerűen millió forintot jelentett. 3.2 A kisvállalati adó (KIVA) jellemzői év végén közel működő KIVA alanyt tartottunk nyilván. Valamennyi adóalany társas vállalkozás, melynek háromnegyede Kft. (5594 db), valamint 20%-a betéti társaság (1470 db). A KIVA költségvetést megillető nettó bevétele évben összesen 10,1 milliárd Ft volt. A adóévről elszámoló bevallást összesen adózó nyújtott be, melyben összesen 10,9 milliárd Ft adókötelezettségről adtak számot. Budapest, szeptember 16. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 14