Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról

Átírás

1 Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról NAV Vas Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Szombathely, szeptember 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői Gazdálkodók bevételeinek alakulása A költségek alakulása Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása TOP nyereség, társasági adó és foglalkoztatottság jellemzői... 2 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői A bevalló létszám alakulása Összevont jövedelmek alakulása Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Külön adózó jövedelmek alakulása Összes adókötelezettség alakulása TOP jövedelmek jellemzői... 5 III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A kisvállalati adó (KIVA)... 5 IV. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról... 5

3 I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői A társaságiadó-bevallások összesített adatai évben pozitív változást tükröznek a Nyugat-dunántúli Régióban és ezen belül Vas megyében működő társaságok tevékenységében, illetve elért eredményeiben. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások száma ugyan némileg csökkent, melynek oka elsősorban az, hogy az új adózási formát kínáló lehetőségek (KIVA, KATA) sok adózó számára voltak vonzóak. Szinte valamennyi főbb gazdasági mutató előző évhez viszonyítva kedvezőbben alakult, melyek közül pozitívumként értékelhető, hogy tovább bővült a nyereségesek száma, a veszteséges és nulla eredményt kimutatók száma pedig mérséklődött. 1. Gazdálkodók bevételeinek alakulása A gazdasági teljesítmények legfőbb mutatója, az értékesítés nettó árbevétele 2013-ban az előző évhez képest 6,1%-kal emelkedett Vas megyében, mely az országos növekedést 4,1%ponttal haladta meg. A megye társaságai által elért 1.176,8 milliárd Ft nettó árbevétel a régió teljesítményének közel egyötödét adta. Ennek 49,4%-át az összes vállalkozás mintegy 4,1%-át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták. Ezen adóalanyok által elért nettó árbevétel a megyei, régiós és országos átlagot meghaladóan, 10,1%-kal nőtt. A mikro- és középvállalkozások nettó árbevétel évhez képest némileg (-3,6%, illetve -2,4%) csökkent, a kisvállalkozások üzleti forgalma 13,0%-kal felülmúlta az előző évi értéket. Az egyes ágazatok teljesítményét vizsgálva meghatározó a feldolgozóipar, ahol az árbevétel 59,2%-a realizálódott, ez a részarány az előző évinél 2,4%ponttal volt magasabb. Ezt követte a kereskedelem 18,2%-kal, a többi ágazat részesedése külön-külön nem érte el a 6%-ot. Jelentős mértékű, 15,4%-os növekedés realizálódott az építőipar területén, majd ezt követte az feldolgozóipar 10,6%-os bővüléssel. Az értékesítés relációnkénti összetételére jellemző az export arányának folyamatos emelkedése. A belföldi értékesítés az előző évi szint közelében alakult, az export a régiós növekedést meghaladva, 12,2%-kal bővült. Így az exportból származó bevétel aránya 52,5%- ra nőtt az előző év 49,7%-os szintjéről. Az árbevétel és a vállalatméret kapcsolatát vizsgálva elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével jellemzően növekszik a határon túli értékesítés aránya. Míg a mikrovállalkozásoknál 2,6%, addig a kisvállalkozásoknál 6,4%, a középvállalkozásoknál 15,0% volt a részesedés. Az export döntő hányadát (76,0%) a nagyvállalkozások realizálták. 2. A költségek alakulása A költségek és ráfordítások évi összege 1.142,4 milliárd Ft volt, 5,2%-kal több az előző évi értéknél, viszont a bevételek növekedési üteménél 0,9%ponttal alacsonyabb, amely jövedelmezőség javulást eredményezett. A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt (79,8%) az anyagjellegű ráfordítások képezik, összegük 5,0%-os növekedéssel 1 Tájékoztatónk a Nyugat-dunántúli Régióban működő db, ezen belül db Vas megyei naptári évvel azonos üzleti éves kettős könyvvitelt vezető vállalkozás évben elért teljesítményeit mutatja. A korábbi évekhez hasonlóan külön kerültek megjelenítésre azon speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek, belföldi tevékenységet nem végeznek. Ezen vállalkozások adatai elemzésünkben nem szerepelnek. 1

4 911,1 milliárd Ft volt. A személyi jellegű ráfordítások összege 2013-ban az előző évi szinten alakult. A 138,2 milliárd Ft több mint kétharmadát (71,7%) a bérköltség tette ki. Az értékcsökkenés aránya az összes ráfordításon belül 4,1%, összege 47,2 milliárd Ft volt. Az egyéb ráfordítások értéke 16,8%-os bővülést követően 45,9 milliárd Ft-ot tett ki, amely az összes költség 4,0%-a. 3. Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása A tevékenységek jövedelmezőségét kifejező üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 84,9 milliárd Ft volt évben, mely 19,2%-kal több az előző évinél. A pénzügyi műveletek eredménye az előző évi 2,0 milliárd Ft nyereségről 4,0 milliárd Ft veszteségre változott. Ehhez elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő nagyvállalatok járultak hozzá. A rendkívüli eredmény 5,7 milliárd Ft veszteség volt, mely közel fele az előző évinek. Pozitívumként értékelhető, hogy évben 3,6%-kal több a nyereséges és 7,2%-kal kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás. Összességében az adózás előtti eredmény 75,2 milliárd Ft volt 2013-ban, az előző évi értéket 20,5%-kal haladta meg. Így a régiós érték 22,8%-át, az országos adózás előtti eredmény 2,8%-át adta. Az egyes vállalkozói kategóriák esetében eltérő mértékű az adózás előtti eredmény változása. A mikro- és kisvállalkozások eredménye kismértékben bővült (+2,6%, illetve +3,1%), a középvállalkozásoknál viszont csökkent az adózás előtti eredmény. Összességében részarányuk 41,0%-ra mérséklődött. A nagyvállalkozások részesedése 49,0%-os növekedés következtében 59,0%-ra emelkedett évhez képest. A társas vállalkozások évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 72,8 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely csekély mértékben csökkent az előző évi értékhez képest. A pozitív adóalap után számított adó 10,5 milliárd Ft volt. A számított adót 2,8 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények és az adómentesség, melyek összege a évi érték 77,8%-a volt. Ennek oka elsősorban a látvány-csapatsport támogatások összegének csökkenése volt. Míg évben az e címen igénybe vett adókedvezmény 1,8 milliárd Ft volt, 2013-ban harmadára mérséklődött, némileg meghaladta a 0,6 milliárd Ft-ot. A fejlesztési kedvezmények összege 29,6%-kal emelkedett, így részesedése 27,6%pontos növekedés következtében 71,6%-ot ért el. A kedvezmények figyelembevétele után 7,7 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett a megyében, amely 0,7 milliárd Ft-tal, 10,0%-kal bővült előző évhez képest. A régióban a társaságiadó-kötelezettség 5,4%-kal csökkent, országosan előző évi szinten alakult. 4. TOP nyereség, társasági adó és foglalkoztatottság jellemzői A legmagasabb adózás előtti nyereség évben Vas megyében 15,0 milliárd Ft volt, amelyet egy közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása ágazatba tartozó vállalkozás ért el. A második legnagyobb összeg 11,6 milliárd Ft volt, melyet egy ipari gáz gyártásával foglalkozó társaság realizált. A harmadik helyen egy elektronikai alkatrész gyártó cég szerepelt, 9,9 milliárd Ft-os nyereséggel. 2

5 A legtöbb társasági adó 2,4 milliárd Ft volt, amelyet egy közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása ágazatba tartozó vállalkozás fizetett. A második legmagasabb adó évben 1,0 milliárd Ft volt, melyet egy elektronikai alkatrész gyártással foglalkozó vállalkozás fizetett. A harmadik helyen egy közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártó vállalkozás szerepelt, 0,5 milliárd Ft-tal évben a legmagasabb foglalkoztatotti létszám fő volt, melyet egy közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásával foglalkozó társaság vallott. Ezt követte egy elektronikai alkatrészeket gyártó vállalkozás fővel. A harmadik helyen egy közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártás területén működő cég állt fős foglalkoztatotti létszámmal. A TOP50 vállalkozás közé jutáshoz legalább 102 főt kellett alkalmazniuk a cégeknek. II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői 1. A bevalló létszám alakulása Vas megyében a 2013-as adóévről előző évivel közel azonos számú összesen 123,4 ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás, adónyilatkozat és munkáltatói elszámolás került feldolgozásra. A régiós bevallások 26,4%-a Vas megyei adózóktól érkezett, ami az országos 2,7%-ának felelt meg. A bevallást benyújtók 79,9%-a, mintegy 99 ezer fő önadózóként adott számot a évi jövedelméről. Önbevallói körben a legnépszerűbb a csökkentett adattartalmú bevallás volt, az önadózók 53,1%-a, több mint 52 ezer magánszemély élt az áttekinthetőbb, kevesebb sort tartalmazó bevallás kitöltésének lehetőségével. A legnagyobb, 56,3%-os emelkedést az adónyilatkozatot benyújtóknál tapasztaltunk. Előző évinél 510 fővel több, 8,1 ezer magánszemély kérte az adóhatóság közreműködését adóbevallása elkészítésében, melynek következtében az összes bevallás 6,6%-a az adóhatóság által elkészített egyszerűsített adóbevallás. Ez az arány előző évben 6,2%, azt megelőző évben 5,1% volt. A folyamatos darabszám növekedésében szerepet játszott az egyszerűsített bevallással kapcsolatos adminisztráció évi egyszerűsítése is, miszerint az ajánlattal való egyetértés esetén nem szükséges annak visszaküldése. Munkáltatókon keresztül 16,7 ezer személyijövedelemadó-bevallás érkezett, mely 1,6%- os növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. 2. Összevont jövedelmek alakulása A megye adózói összesen 224,2 milliárd Ft összevont jövedelemről adtak számot a személyi jövedelemadó bevallásaikban, mely 4,5%-os növekedést jelentett a évi adatokhoz képest, és 0,5%ponttal haladta meg az országos átlagot. Az országos jövedelem 2,6%-át Vas megyei illetőségű adózók adták. Az átlagos havi összevont jövedelem évben már 165,4 ezer Ft-ot tett ki, több mint 8 ezer Ft-os emelkedésnek köszönhetően. Ezzel a megye az országos rangsorban szorosan Tolna megye mögött a 7. helyezést érte el. Az összevont jövedelmeken belül meghatározó a nem önálló tevékenységből származó jövedelem aránya, amelyek között továbbra is a legnagyobb 96,2%-os hányaddal a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelt ban összesen 207,3 milliárd Ft bérjövedelem keletkezett, melynek egy főre jutó átlagos összege éves szinten 3

6 1.996 ezer Ft volt. Ebből következően az egy főre eső átlagbér havi összege 166 ezer Ft-ot tett ki, ez átlagosan havi 7 ezer Ft-os béremelkedésnek felelt meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelemmel a bevallást benyújtók 12,2%-a rendelkezett, az egy főre vetített éves nagysága előző évivel közel azonosan 533 ezer Ft-ot tett ki. A bevallott adatok alapján elmondható, hogy a megyei munkavállalók kedvező jövedelmi viszonyai mellett, 2013-ban még mindig az összevont jövedelmet vallók 32,1%-a minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezett. 3. Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Adóalap csökkentő kedvezmények Családi kedvezményt 28,1 ezer adózó az összevont jövedelmet vallók közel egynegyede tudott érvényesíteni. Az általuk kimutatott adóalap mérséklésből számított adó egy főre jutó összege havi Ft megtakarítást jelentett a családos, illetve gyermeküket váró magánszemélyek számára. A gyermekvállalási kedv növekedésének köszönhetően a megyében élő magánszemélyek évben előző évivel közel azonos számú magzat után igényelték a családi kedvezményt, mely mintegy érvényesített kedvezményt jelent. Vas megyében a legmagasabb összegű kedvezményt egy 5 gyermekes családapa érvényesítette, aki 12,4 millió Ft-tal csökkentette összevont adóalapját. Adócsökkentő kedvezmények Az adócsökkentő kedvezmények körében és mértékében évre lényegi jogszabályváltozás nem történt az előző évinél 8,1%-kal több, 535 millió Ft kedvezmény érvényesítésére került sor. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra történt befizetések után a bevallást benyújtók 8,4%-a érvényesített adókedvezményt 227 millió Ft összegben évben előző évinél közel 1,9%-kal több magánszemély tartotta fontosnak az öngondoskodás ezen formáját, melynek következtében 6,6%-kal, összegszerűségében 14 millió Ft-tal nőtt a pénztárak javára utalt összeg. 4. Külön adózó jövedelmek alakulása Külön adózó jövedelemmel a bevallást benyújtók 8,2%-a rendelkezett, akik évre összesen 12,1 milliárd Ft külön adózó jövedelmet vallottak. Ezen jövedelmek után 2,3 milliárd Ft adófizetési kötelezettség keletkezett. A korábbi évek tendenciáját követve ez évben is a legnagyobb, 64,5%-os részarányt az osztalék típusú jövedelmek képviselték 7,8 milliárd Ft összegben. Az osztalékok után 1,2 milliárd Ft személyi jövedelemadó került bevallásra. Az ingatlanpiac élénkülését jól mutatja, hogy a megye adózói évben az előző évinél egyharmaddal több 0,4 milliárd Ft jövedelmet vallottak ingatlan átruházásából, részesedésük ezáltal 2,2%-ról 3,3%-ra nőtt. 5. Összes adókötelezettség alakulása Az elszámolandó adót csökkentő kedvezmény jellegű tételek növekedése miatt a megyei adózóknak az előző évinél 1,5%-kal kevesebb, 33,1 milliárd Ft adófizetési kötelezettsége 4

7 keletkezett. Egy magánszemély adózó évben keletkezett jövedelmei után átlagosan 302,0 ezer Ft-tal járult hozzá az adóbevételekhez. A évi összevont jövedelmek adóterheléséről elmondható, hogy az összesített adóteher 2013-ban 13,7%-os, mely 0,8%ponttal kedvezőbb az előző évinél. 6. TOP jövedelmek jellemzői évben az összevont jövedelem első helyezettje Vas megyében 293,9 millió Ft volt. A megyei második legnagyobb összeg 114,0 millió Ft, a harmadik pedig 97,7 millió Ft volt. A TOP jövedelmek mindhárom helyezettje munkaviszonyból származó bérjövedelem. A TOP 100-as megyei listán az átlagos összevont jövedelem 35,0 millió Ft, 4,3 millió Ft-tal több, mint tavaly. A megye legnagyobb külön adózó jövedelme, mely teljes egészében osztalékból származott 418,2 millió Ft volt. A szóban forgó személy a külön adózó jövedelme mellett 31,4 millió Ft összevonás alá eső jövedelemmel is rendelkezett. Jövedelmei után 71,9 millió Ft adókötelezettsége keletkezett, ezáltal a megye első, a régió második legnagyobb adófizetője is ő volt. A megye különadózó jövedelmek TOP listájának második helyezettje jövedelmét árfolyamnyereségből (403,4 millió Ft), a harmadik helyezett osztalékból szerezte (184,0 millió Ft). A TOP 100-as megyei listán az átlagos különadózó jövedelem 51,0 millió Ft volt, 17,0 millió Ft-tal kevesebb, mint egy évvel korábban. III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői 1. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) év végén Vas megyében működő KATA adóalanyt tartottunk nyilván (az országos 2,5%-a), melyből 93,0% egyéni vállalkozó, 7,0% gazdasági társaság. A vállalkozások által befizetett KATA összege 774 millió Ft volt. Az év során a KATA hatálya alá tartózó vállalkozások által realizált árbevétel 5,3 milliárd Ft volt, átlagosan az egy főre jutó vállalkozási bevétel közelítette a 2,5 millió Ft-ot. Vas megyében 76 vállalkozás árbevétele meghaladta a 6 millió Ft-ot, mely után a hatályos jogszabályok szerint összességében, 29 millió Ft kötelezettség keletkezett. 2. A kisvállalati adó (KIVA) év végén 137 KIVA alanyt tartottunk nyilván Vas megyében, amely az ország 1,8%-a. Az adóalanyok több mint háromnegyede kft.-ként, 20,5%-a betéti társaságként, 1,4%-a egyéb gazdasági társaságként működik évben a KIVA nettó bevétele 148 millió Ft volt. IV. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. tv.) alapján a magánszemélyek 1997 óta ajánlhatják fel a befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át, illetve 1998 óta a befizetett személyi jövedelemadójuk 1+1%-át. 5

8 A személyi jövedelemadó 1+1%-ról idén az adófizető magánszemélyek kedvezményezettre rendelkeztek érvényesen, amelyek közül civil kedvezményezett (egyesületek, alapítványok, közalapítványok, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, az Szf. tv. által nevesített intézmények pl. országos közgyűjtemények, Magyar Tudományos Akadémia, országos szakmúzeumok, felsőoktatási intézmények, stb.), 31 technikai számmal rendelkező egyház (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény mellékletében szereplő, technikai számmal rendelkező bevett egyházak száma), 1 kiemelt költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program). A Nyugat-dunántúli Régióban az adóhatóság 467,2 ezer adófizető magánszemély személyijövedelemadó-bevallását, adónyilatkozatát, munkáltatói elszámolását dolgozta fel, illetve egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallását készítette el. A tényleges adófizetéssel bíró magánszemélyek a bevallást benyújtó 467,2 ezer adózó 88,3%-át tették ki, ők nyilatkozhattak volna érvényesen adójuk 1+1%-áról. Vas megyében a 123,4 ezer fő szjabevallóból 109,6 ezer adózó nyilatkozhatott volna nulla forintnál magasabb összegről. Rendelkező nyilatkozatot ténylegesen az adófizetési kötelezettséggel rendelkezők 55,0%-a tett. A Nyugat-dunántúli Régióban a évi személyijövedelemadó-bevallás teljesítése során magánszemély tett az 1+1%-os felajánlásáról rendelkező nyilatkozatot. Megye Győr Vas Zala Régió Nyilatkozó magánszemélyek (fő) Az adózók egy vagy két nyilatkozatot tehettek, így a civil és az egyházi szervezetek/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozatok, az alábbi táblázat szerint alakultak: Megye Civil szervezetek részére adott nyilatkozat (db) 1253-as bevallással 1353-as bevallással Egyházi szervezet/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozat (db) 1253-as bevallással 1353-as bevallással Változás (2013/2012) % Civil szervezetek Egyházi szervezetek =2/1 6=4/3 Győr ,3 95,3 Vas ,8 96,2 Zala ,6 94,4 Régió összesen ,7 95,3 6

9 Felhívó tájékoztató levél Az adóhatóság a rendelkező magánszemélyek érvényes nyilatkozataiban megjelölt szervezetek részére szeptember 1-jéig postázta a tájékoztató, illetőleg a felhívótájékoztató leveleket. A civil szervezetek a felhívó-tájékoztató levélben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kell. Amennyiben ezen szervezetek a felhívó-tájékoztató levél kézbesítését követően 30 napon belül igazolják a törvényi feltételek meglétét, hatóságunk a részükre felajánlott összeget 30 napon belül, de legkésőbb december 15-ig átutalja. Ha a szervezet korábban sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét a létesítő okirat másolatának, illetve a jogerős bírósági végzés másolatának csatolását mellőzheti, azonban a 1437A adatlap kitöltése ebben az esetben is szükséges. Szombathely, szeptember 30. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 7