Az egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban 1

Átírás

1 NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Az egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban 1 Bács- Kiskun Békés Szeged, július 1 A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók bevallásai alapján, a nullás bizonylatok nélkül.

2 Összegzés Nagyfokú várakozás előzte meg az egyéni vállalkozók évi teljesítményéről készült statisztikai táblák elkészültét; hogy elénk táruljon, vajon ezen adózói kör elindult-e már a kilábalás útján az elmúlt időszak nehézségeit követően. A vállalkozási kedv visszatérni látszik a megszűnő és újonnan alakult vállalkozások egyenlege alapján, azonban a gazdálkodás egyes elemeinek eredményében ez egyelőre nem köszön vissza. Általános tendencia a bevételek és költségek visszaesése azonban régiónkban kevésbé, mint országosan. A Dél- Alföldön az egy főre jutó bevétel és költség is 2 millió Ft-tal magasabb az országos átlagnál. Az elmúlt négy év alatt 2010-ben volt a legnagyobb mind a nyereségesek, mind a veszteségek aránya. A legalsó bevételi sávba (0-5 millió Ft) esők száma tovább emelkedett, azonban fajlagos érték javulást nem eredményezett. Nemcsak a vállalkozók éves összegzett jövedelme lett kevesebb, hanem az alkalmazottaknak kifizetett összeg is, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma bővült. Az adóalanyi és az alkalmazotti kör bővülése vélhetően már a nehézségeken való túljutás első jelei, ami reméljük javuló gazdasági teljesítményeket és növekedést hoz magával a következő évben. Az egyéni vállalkozók évi adózását érintő főbb törvényváltozások Az egyéni vállalkozók évi adójának meghatározására vonatkozóan nem csak az adóév kezdetével, hanem egyes esetekben azt követően, visszamenőleges hatállyal is változtak a törvényi rendelkezések től 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelt összeg az adó alapja az összevont jövedelmeknél, melyek közé tartozik a vállalkozói kivét, és az összevont adóalap új elemeként, az átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelem. Ezekre 17, illetve 32 százalék volt az adómérték 2010-ben a progresszív adótábla szerint. A vállalkozói adóalap általános adókulcsa január 1-jével 16%-ról 19%-ra emelkedett a 4%-os különadó megszűnésével egyidejűleg. A vállalkozói adóalap kedvezményes, 10%-os adókulcsa (50 millió Ft-os jövedelemhatárig) és alkalmazhatóságának feltételei azonban nem változtak január 1-jétől az egykulcsos adórendszer bevezetésével az összevont adóalap részét képező jövedelmek továbbra is a 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelten 16%-os adókulccsal adóznak, illetve a évi vállalkozói osztalékalap után is a korábbi 25% helyett, 16% lett az adó július 01-ig visszamenőleges hatállyal a II. félévre eső vállalkozói adóalap után immáron 250 millió Ft-os jövedelemhatárig 10% lett az adókulcs, felette pedig maradt a 19% től hivatalosan is szüneteltethető az egyéni vállalkozói tevékenység, legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig. A évi adócsomag tartalmazta azt a rendelkezést, hogy nem szükséges adóhatósági engedély a veszteségelhatároláshoz január 1-jéig visszamenőleg, A helyi iparűzési adó megfizetett összegével ezentúl nem csökkenthető a megszerzett bevétel. Rövid életű volt a vállalkozóikivét-kiegészítés intézménye (amennyiben a vállalkozói kivét összege nem érte el a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, akkor a vállalkozói osztalékalap terhére ki kellett egészíteni) aminek alkalmazására nem is került sor a november közepén elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően. 1

3 Adóalanyi kör Egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban 2010-ben az új adószám kiadás és technikai megszűntté válás egyenlege, az egy évvel korábbi negatív tartományból pozitívba lépett, aminek következtében megfordult az előző négy évre érvényes, az élő egyéni vállalkozók számára jellemző csökkenő tendencia. Dél-alföldi régió Bács-Kiskun Békés Adószám kiadás: db Adószám kiadás: db Adószám kiadás: db Adószám kiadás: db Technikai megszűnt lett: db Technikai megszűnt lett: db Technikai megszűnt lett: db Technikai megszűnt lett: db Egyenleg: db Egyenleg: 538 db Egyenleg: 260 db Egyenleg: 462 db A főfoglalkozású és a nyugdíjas egyéni vállalkozók létszáma százalékos mértékét tekintve alig változott, együttesen 329 fővel gyarapodtak. Akik valamilyen más jogviszony mellett vállalkoznak azok száma százalékos mértékét tekintve számottevően, számossága alapján azonban csekély mértékben emelkedett. A legnagyobb arányban (33,8%-kal) a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozók száma nőtt, ami mindössze 186 főt takar, s akiknek részaránya ezáltal a tavalyi 1,1%-ról 1,4%-ra nőtt. Szintén jelentős bővülés következett be (26,6%) a heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett tevékenykedők körében, azonban a létszámnak csak 0,5%-a tartozik ebbe a körbe. Számosságát tekintve a legjobban (907 fővel) a heti 36 órás munkaviszony mellett működők sokasodtak, akiknek összlétszáma főt tett ki ben. A választott adózási mód tekintetében 2010-ben az eva adóalanyok száma 6,4%-os fogyatkozás következtében 4537 fő (8,6%-os részarány), az átalányadózóké pici emelkedés folytán 3699 fő volt (7,0%-os részarány). Az adóalanyi kör 84,4%-át kitevő tételes költségelszámolást alkalmazók pedig mindössze 1688 fővel gyarapodtak, aminek eredményeként en lettek. Az egyéni vállalkozók megoszlása a foglalkozás jellege szerint 2010-ben a Dél-alföldi régióban Nappali tagozatos hallgató 737 fő 1,4% Nyugdíjas fő 23,8% Főfoglalkozású fő 41,6% Élő egyéni vállalkozó fő 100,0% Munkaviszonya < heti 36 óránál 262 fő 0,5% Munkaviszonya > heti 36 óránál fő 32,7% 2

4 Bevétel alakulása A évi nemzetgazdasági szintű egyéni vállalkozói bevétel majdnem 1/5-e a Dél-alföldi régió vállalkozóinál képződött 341 milliárd Ft értékben, ami közel 16 milliárd Ft-tal marad el az előző évi összegtől. Országos szinten a tételes költségelszámolók kevesebb, míg az átalányadózók magasabb bevételt realizáltak, mint egy évvel korábban. Régiónkban mindkét adózói kör részéről csökkentek a bevételek, azonban a Békés i átalányadózók az országos tendenciához hasonlóan bevétel-növekedést produkáltak. Az egyéni vállalkozók évben elért bevétele egy főre vetítve Bács- Kiskun ezer Békés ezer ezer Dél-alföldi régió ezer Országos ezer A megszerzett bevétel 98,6%-át realizáló tételes költségelszámolók bevételi teljesítménye országos, régiós és i szinten egyaránt romlást mutat. Míg országosan 5,6%-os volt a visszaesés, addig a régió megyéiben 4-5%-ot ért el. Régiónkban az egy főre jutó bevétel 426 ezer Ft-os csökkenés következtében 8959 ezer Ft lett, ami még így is 2113 ezer Ft-tal magasabb, mint az országos átlag. A megyék közül megyében volt a legnagyobb arányú (6,0%-os) a visszaesés, és itt volt a három közül előző évben és most is a legalacsonyabb a fajlagos bevétel: 7543 ezer Ft. A bevételi kategóriákat tekintve egyedül a legalsóban (0-5 millió Ft) növekedett a vállalkozók részaránya, ahová a vállalkozók 73,0% esik, és ahol az átlagbevétel mindössze 1455 ezer Ft. Országosan 76,8%-os a létszámarány a legkisebb bevételi sávban és a fajlagos értékekben mindössze 22 ezer Ft különbség van. A legmagasabb (25 millió Ft feletti) bevételi kategóriában a régiós létszámarány picit csökkent (7,5% 7,0%), viszont a fajlagos bevétel majdnem 1 millió Ft-os növekedést követően, ezer Ft lett. Nemzetgazdasági szinten a legfelső bevételi sávban a bevallást benyújtóknak csak az 5,3%-a tartózkodik, ahol az egy főre jutó bevétel 10 millió Ft-tal kevesebb a régiós értéknél. A bevallásokban feltüntetett bevételek 68,0%-át a főállású egyéni vállalkozók állították elő, melynek 229 milliárd Ft-os összege közel 7,0 milliárd Ft-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. Eredményességük javult 2010-ben, ugyanis a nyereséggel zárók aránya 1,4 százalékpontos emelkedés következtében 53,1%-ra nőtt. Azonban a régiós érték és a i arányszámok így is az országos érték (54,5%) alatt vannak. Emiatt a veszteségesek megoszlása magasabb a régióban és a megyékben is mint az országos érték. Míg az összes főállású egyéni vállalkozóra vetített fajlagos bevétel közel ezer Ft, addig a jövedelmet realizálóknál ez az érték ezer Ft, a veszteségeseknél az utóbbi fele, a nullásoknál pedig 7000 ezer Ft-ot alig meghaladó. A főállású egyéni vállalkozók csaknem ¾-e 10 millió Ft alatti bevételt szerzett, azonban a többség (58,7%) bevétele az 5 millió Ft-ot sem éri el. A legalsó (0-5 millió Ft) bevételi sávban a főállású egyéni vállalkozók összbevételének mindössze 3

5 8,9%-a esik, ahol az egy főre jutó összeg 2070 ezer Ft. A legfelsőben pedig 2/3-a koncentrálódik, ahol a fajlagos érték a legalacsonyabbnál kimutatott összeg közel 40 szerese, ezer Ft. A megszerzett bevétel tekintetében a főállású egyéni vállalkozókat a nyugdíj mellett tevékenykedők követik, akik a évi összbevétel több mint egyötödét produkálták. A nyereségesek részaránya itt is emelkedett az előző évhez képest, azonban szembetűnően magas a vállalkozási tevékenységet nullával zárók aránya a többi foglalkoztatási formához képest (17,1%, míg a további kategóriákban 4,7-11,3% közötti). Átlagos bevételük 2010-ben 8255 ezer Ft volt, ami 2000 ezer Ft-tal az országos érték feletti. A nyugdíj mellett vállalkozók zöme (76,0%) is 5 millió Ft alatti bevételt vallott, ami az országosnál kisebb arány. A legfelső jövedelemkategóriában az országosnál jobb arányt képviselnek, ahol az egy főre jutó jövedelem ( ezer Ft) magasabb, mint a főállású egyéni vállalkozóknál. A évi bevétel szűk tíz százalékát a heti 36 órás munkaviszony mellett tevékenykedők érték el, akiknél a legnagyobb a nyereségesek (60,9%) és legkisebb a nullások (4,7%) aránya, hasonlóan az országos adatokhoz. Mivel a bevallók több, mint 90%-a az 5 millió Ft alatti bevételi sávban összpontosul, átlagbevételük alig 3000 ezer Ft. A régiós bevételből egyaránt 0,2%-os aránnyal bírnak az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói és a heti 36 órát el nem érő munkaviszonnyal rendelkezők. Az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói közel fele nyereséges, azonban náluk képviseltetik magukat a legnagyobb arányban a veszteségesek is, 44,3%-kal. Egy főre jutó bevételük 656 ezer Ft-os (33,2%) csökkenést követően 1322 ezer Ft volt 2010-ben. A visszaesés elsősorban a Bács-Kiskun i 59,0%-os bevételi teljesítményromlásnak köszönhető, ugyanis míg 2009-ben a 25 millió Ft feletti bevételi kategóriában többen is képviseltették magukat, addig 2010-ben csak a 15 millió Ft-os bevételhatárig jutottak. A heti 36 órát el nem érő munkaviszony melletti vállalkozói bevallásból mindössze 186 db érkezett, akiknek jövedelmezősége romlott és egy főre eső bevételük (4219 ezer Ft) szinte egyező az országos értékkel. Náluk is nőtt a legalsó árbevételi sávba esők aránya, de ezzel egyidejűleg emelkedett a legmagasabb sávba tartozóké is. A főállású egyéni vállalkozók évi bevétele egy főre vetítve Békés ezer Országos ezer Dél-alföldi régió ezer Bács-Kiskun ezer ezer 4

6 Az egyéni vállalkozók eredményessége a Dél-alföldi régióban foglalkoztatási forma szerint Nyereséges-veszteséges-nullás 53,1% 51,7% 38,3% 39,0% 8,6% 9,3% Főállású ,9% 62,3% 34,4% 32,4% 4,7% Munkaviszonya több heti 36 óránál 5,3% ,7% 54,9% 36,0% 34,8% 11,3% 10,3% Munkaviszonya kevesebb heti 36 óránál ,6% 52,2% 28,3% 27,7% 17,1% 20,1% Nyugdíjas ,4% 47,6% 44,3% 44,7% 6,3% Oktatási intézmény nappali tagozatos hallg. 7,7% % 20% 40% 60% 80% 100% A bevallást benyújtók legnagyobb hányada (22,8%) továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágba esik, megelőzve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet (10,5%) és az építőipart (9,7%) hasonlóan az országos sorrendhez. Míg országosan a bányászat, kőfejtés és a háztartási munkaadói tevékenységi ágakban csökkent leginkább a bevallói létszám, addig régiónkban a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek területeken utóbbi főként Békés és megyében. A bevallói létszám országos szinten legjobban az oktatás és humán-egészségügyi, szociális ellátás területen bővült. Utóbbi terület régiónkban is az első, az információ, kommunikáció területtel karöltve. Az információ, kommunikáció ág a régión belül Bács-Kiskun megyében produkálta a legmagasabb növekedési arány (9,7%), ami a legdinamikusabb ága is egyben. Békés és megyében egyaránt a vízellátás, szennyvízgyűjtés és hulladékgazdálkodási ág volt a legdinamikusabb 2010-ben. Továbbra is az egy főre jutó legmagasabb és legalacsonyabb bevételi összeg ugyanazokban nemzetgazdasági ágakban mutatható ki, mint egy évvel ezelőtt. A legmagasabb a szállítás, raktározás terület ezer Ft-os összege, a legalacsonyabb az oktatás ágban kimutatott 1395 ezer Ft-os összeg. Mindkettőről egyaránt elmondható, hogy picivel a bázisérték alatt maradt. Országos szinten az első száz vállalkozás által elért bevétel millió Ft, ami a nemzetgazdasági összeg 6,7%-a. Az országos top 100-ban a Dél-alföldi régió képviselteti magát a legnagyobb részaránnyal (29,0%-kal), millió Ft-tal. Sőt dobogós helyen szerepel egy Békés i vállalkozás 4246 millió Ft bevétellel, aki mezőgazdasági növény, gyógynövény, egyéb máshova nem sorolt mezőgazdasági nyersanyag felvásárlással foglalkozik. A három közül Bács-Kiskun i adózók szerepelnek túlnyomórészt (55,2%) a top 100-ban, majd a Békés (31,0%) és iek (13,8%). 5

7 Régiók részesedése az országos top 100 bevételből Nyugatdunántúli 16,0% Északmagyarországi Középdunántúli Déldunántúli 13,0% 10,0% Dél-alföldi 29,0% 12,0% 6,0% Északalföldi 14,0% Középmagyarországi Költségek A költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók 334 milliárd Ft összes költséget tüntettek fel évi bevallásaikban, 4,6%-kal kevesebbet, mint előző évben. A bevételekhez viszonyított költségszint a 0,2 százalékpontos csökkenés ellenére továbbra is igen magas, 99,2%. Az egyéni vállalkozók évben elszámolt költsége egy főre vetítve ezer Országos ezer Vállalkozói kivét Békés ezer Dél-alfödi régió ezer Bács-Kiskun : ezer A Dél-alföldi régióban az egy főre vetített 8888 ezer Ft költség több mint 2000 ezer Ft-tal haladja meg az országos átlagot, a régión belül pedig jelentős szórást mutat. A legnagyobb Bács-Kiskun megyében 9776 ezer Ft, a legalacsonyabb megyében 7511 ezer Ft. A szakágazatok közül a legmagasabb fajlagos költséggel ( ezer Ft) a gyógyszer kiskereskedelemben, a legalacsonyabbal (1330 ezer Ft) a taxis személyszállításban dolgoznak. Az egy főre jutó vállalkozói kivét összegét hosszú távon vizsgálva megállapíthatjuk, hogy fokozatosan közelíti a minimálbért. Míg a 2007-es és 2008-as években alig marad el tőle, a gazdasági válság hatására ismét eltávolodik, a kivétek növekedési üteme elszakad a minimálbér növekedési ütemétől. A évi vállalkozói kivét egy főre eső országos és régiós havi összege hasonlóan alakult, az országos , a régiós

8 ezer forint Egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban A vállalkozói kivét és a minimálbér havi fajlagos összege Vállalkozói kivét Dél-alföldi régió Vállalkozói kivét Országos Minimálbér havi összege év 2005.év év év év év év A szakágazatokat tekintve a legmagasabb fajlagos kivétet, 2478 ezer Ft-ot a gyógyszer kiskereskedelemben, a legalacsonyabbat, 490 ezer Ft-ot a taxis személyszállításban tevékenykedő egyéni vállalkozók számolták el. Jövedelem-minimum A minimumadó bevezetésével megnövekedett az egyéni vállalkozói tevékenység után adót fizetők száma. A robbanásszerű változás a bevezetés évében, a évi számokban tükröződött vissza leginkább, azóta a nyilatkozatokban beállt arányokat tapasztalunk. Jellemzően a bevallások 85%-a minimum vagy annál magasabb adóalapot állapít meg egymáshoz közelítő arányban, 14%-a kezdő vállalkozásként, 1% pedig elemi kár miatt vagy kiegészítő nyilatkozattal mentesül a kötelezettség alól. A régiós és országos megoszlásban nincs figyelemre méltó eltérés. Az egyéni vállalkozók évi jövedelem-minimum nyilatkozatainak megoszlása a Dél-alföldi régióban 42,4% 0,4% 0,4% 13,9% 42,9% Minimum adóalap figyelembe vételével elkészített bevallás (5) A minimum adóalapnál magasabb adóalapot tartalmazó bevallás (4) Újonnan alakult egyéni vállalkozásként mentesül a minimum adóalap megállapítási kötelezettség alól (1) Elemi kárra hivatkozással mentesül a minimum adóalap megállapítási kötelezettség alól (2,3) Kiegészítő nyilatkozatot tartalmazó, minimum adóalap fizetési kötelezettség alá tartozó bevallás (6) 2010-ben a Dél-alföldi régióban az egyéni vállalkozók 42,9%-a a minimum adóalap figyelembe vételével készítette el bevallását. Hasonló arányban a minimum adóalapnál magasabb adóalapot tartalmazott a bevallások 42,4%-a. A minimum adóalap megállapítási kötelezettség alól az egyéni vállalkozók 13,9%-a mentesült kezdő vállalkozására tekintettel, elemi kárra való hivatkozással pedig 0,4%. Bevallást kiegészítő nyilatkozatot is 0,4% tett. 7

9 Jövedelem-pozíciók alakulása Egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban Az egyéni vállalkozók jövedelempozíciók szerinti megoszlása a Dél-alföldi régióban ,7% 34,8% 9,4% ,9% 34,4% 10,7% ,7% 33,8% 11,6% ,4% 32,3% 14,0% ,9% 37,8% 20,2% A jövedelem-nyereség minimum szerinti adózás július 1-jével történt bevezetése a jövedelem-pozíciók jelentős átrendeződését hozta, ami kevésbé látványosan, de tovább folytatódott a következő években. A nyereséges egyéni vállalkozók aránya 2006-ban még csak 41,9%-ot tett ki, 2007-ben 54,4%-ra növekedett, 2010-ben pedig elérte az 55,7%-ot. A legjelentősebb változás a nulla jövedelmet vallóknál következett be, évi 20,2%-os részarányuk kevesebb, mint felére csökkent, 9,4%-ot tett ki 2010-ben. A veszteséges vállalkozók aránya a évi mérséklődést követően fokozatosan emelkedik, de még mindig nem éri el a évi részesedést. Megyei bontásban a nyereséges egyéni vállalkozások aránya megyében a legmagasabb, Egyéni vállalkozók Bács-Kiskun az előző évhez részaránya év Békés viszonyítva Nyereséges 55,3% 54,8% 57,0% 0,3 százalékponttal Nullás 9,5% 11,6% 7,6% Veszteséges 35,2% 33,6% 35,4% emelkedett 57,0%-ra. Ugyanitt találhatók a veszteséges egyéni vállalkozások is a legnagyobb arányban, szintén növekedett hányaduk 0,6 százalékponttal 35,4%-ra. Bács-Kiskun és Békés megyében ugyanígy bővült mind a nyereséges, mind a veszteséges vállalkozások aránya. Ezzel párhuzamosan mindhárom megyében csökkent a nulla eredménnyel zárók hányada: Bács- Kiskun megyében 1,0 százalékponttal, Békés megyében 1,9 százalékponttal, megyében pedig 0,9 százalékponttal. Egy főre jutó Nyereség 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Veszteség Bács 561 ezer 834 ezer Békés Nyereséges Veszteséges Nullás 533 ezer 756 ezer 457 ezer 757 ezer Az egy főre jutó nyereség a Dél-alföldi régióban 519 ezer Ft, 7,4%-kal növekedett az előző évhez képest. Az 1 főre jutó veszteség (788 ezer Ft) pedig 7,1%-kal csökkent a bázis évhez viszonyítva. A megyék viszonylatában a fajlagos nyereség Bács-Kiskun megyében a legmagasabb 561 ezer Ft, ugyanez mondható el a veszteségről is, ami 834 ezer Ft. Az egy főre vetített veszteség értéke mindhárom megyében csökkent, a nyereség pedig Békés kivételével növekedett. 8

10 A szakágazatok eredményességét tekintve 42,2%-kos növekedéssel a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység volt a legjövedelmezőbb évben, 1081 millió Ft nyereséget produkálva. Ezen nyereség kétharmada jogi tevékenységből származott. A legtöbb veszteséget a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (1125 millió Ft) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (1107 millió Ft) szakágazatok könyvelték el. Míg előbbi vesztesége 9,1%-kal növekedett, utóbbi 30,3%-kal csökkentette veszteségét. Az egyéni vállalkozásból származó legmagasabb nyereség 75 millió Ft, mely Bács-Kiskun megyében jogi tevékenységből származott. Békés megyében 73 millió Ft volt a legmagasabb nyereség közúti áruszállításból, megyében pedig 55 millió Ft villanyszerelői tevékenységből. A legnagyobb veszteséget, 133 millió Ft megyében közúti áruszállítási tevékenységnél számolták el. Békés megyében a sertéstenyésztés, 74 millió Ft-tal, Bács- Kiskunban pedig szintén a közúti áruszállítás 66 millió Ft-tal hozta a legnagyobb veszteséget. Vállalkozói jövedelem A vállalkozási tevékenységből származó összegzett jövedelmet a vállalkozói kivét, a vállalkozói személyi jövedelemadó alap és a vállalkozói osztalékalap együttes összegének számításba vételével határoztuk meg. Az egyéni vállalkozók összegzett jövedelme a Dél-alföldi régióban millió Ft fő fő millió Ft fő millió Ft fő fő fő millió Ft millió Ft fő fő fő millió Ft fő év év év év év fő Összegzett jövedelem (millió Ft) Összegzett jövedelmet vallók száma (fő) Nem vallott összegzett jövedelmet (fő) A Dél-alföldi régióban fő egyéni vállalkozó összesen 23 milliárd Ft összegzett jövedelmet tüntetett fel a évi adóbevallásában, félmilliárd forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A jövedelem-minimum szerinti adózás 2007-es bevezetése nyomán az összegzett jövedelmet vallók száma növekedésnek indult és az összegzett jövedelemmel párhuzamosan gyarapodott. Csúcspontját 2008-ban érte el, amikor közel 36 ezer fő csaknem 25 milliárd Ft összegzett jövedelemmel rendelkezett. A gazdasági válság megtörte a növekedést, 2009-től visszaesett a jövedelmet vallók száma és a jövedelem is, amivel egyidejűleg növekedésnek indult az összegzett jövedelmet nem vallók száma. Az 1 főre vetített összegzett jövedelem 698 ezer Ft, 25 ezer Ft-tal magasabb, mint az előző évben, az országostól viszont 9 ezer Ft-tal elmarad. 9

11 Alkalmazottak, segítő családtagok Egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban A Dél-alföldi régióban működő egyéni vállalkozások fő alkalmazottat és segítő családtagot foglalkoztattak évben. Az előző két évben bekövetkezett jelentős visszaesés után az alkalmazotti létszám újra növekedésnek indult 3,1%-kal (695 fővel) haladta meg az egy évvel korábbi létszámot. Az emelkedés elsősorban annak köszönhető, hogy a foglalkoztató egyéni vállalkozók száma bővült 422 fővel. Egy foglalkoztató egyéni vállalkozó átlagosan 3 főnek ad munkát változatlanul. Az alkalmazottak és segítő családtagok száma Bács-Kiskun megyében a régiós átlagot meghaladóan emelkedett 4,0%-kal, míg országosan csak 1,3%-os gyarapodás mérhető. Alkalmazottat és segítő családtagot foglalkoztató egyéni vállalkozók aránya 2010-ben 25,7 % Békés 24,9 % Bács-Kiskun 24,1 % Dél-alföldi régió 22,0 % Az egyéni vállalkozók közel negyedének (24,1%) van a Dél-alföldi régióban alkalmazottja vagy segítő családtagja. Régión belül Békés megyében a legmagasabb a foglalkoztató egyéni vállalkozók aránya 25,7%, megyében pedig a legalacsonyabb, 22,0%. Országosan pedig csupán minden ötödik egyéni vállalkozónak van munkavállalója. 19,1 % Országos Az alkalmazottaknak kifizetett fajlagos jövedelem 1,6%-kal csökkent, 853 ezer volt éves szinten régiónkban. Ez az összeg 29 ezer Ft-tal marad el az éves minimálbértől. Országosan sem jobb a helyzet, 852 ezer volt 2010-ben a foglalkoztatottak átlagjövedelme 0,9%-os mérséklődéssel. Az egyéni vállalkozók által foglalkoztatottak számára a legmagasabb átlagjövedelmet régiónkban a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység hozott, ezen belül is a jogi tevékenység a listavezető 1531 ezer Ft-tal, ami 1,7%-kal növekedett előző évhez képest. A legalacsonyabb átlagjövedelem a piaci kiskereskedelmi tevékenységnél keletkezett, ami 7,8%-os csökkenéssel, mindössze 473 ezer Ft. 10