Gazdasági folyamatok alakulása a Dél-alföldi régióban a évi

Átírás

1 Gazdasági folyamatok alakulása a Dél-alföldi régióban a évi általánosforgalmiadóbevallások adatai alapján NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Szeged,2011. július

2 Összegzés Az áfabevallás-adatok alapján megállapítható, hogy a régió gazdaságában a évi mélypont után megindult egy lassú emelkedés. A régió összes értékesítése éves szinten 1,0%-kal, az összes beszerzés 2,5%-kal haladta meg az előző évi értékeket. Ezen belül a régió gazdaságának mozgatórugója a külpiaci értékesítés volt. A évi fizetendő adóalap 5458,7 milliárd Ft volt, mely 4,6%-os növekedést takar előző évhez viszonyítva, viszont még mindig 2,1%-kal elmarad a évitől. Az összes értékesítés ugyan 1%-kal növekedett, ezen belül a belföldi értékesítés azonban még mindig nem érte el az előző évi szintet sem, annál 1,7%-kal, a válság előtti évinél pedig 9,1%-kal alacsonyabb. A külpiaci értékesítési forgalom 16,5%-kal haladta meg az előző évi értéket, valamint a évinél is 6,4%-kal magasabb lett. Mindkét relációban javulást tapasztalunk. A határon túli értékesítés 84,1%-a az Európai Unió országaiba irányult, értéke 15,7%-os emelkedést mutat, a harmadik országba irányuló értékesítés 20,8%-kal emelkedett. Jelentős eltérést tapasztalunk a határon túli és a belföldi értékesítés változásában. Áprilisig viszonylagosan együtt mozgott mindkét relációba indított értékesítés, a havi bevallóknál egyik sem érte el az előző évi szintet. Májustól a határon túli értékesítés év végéig folyamatosan meghaladta a 15%-os növekedést, miközben a belföldi értékesítés változása alig tért el az előző évi szinttől évben a beszerzést terhelő adó alapja 4036,6 milliárd Ft volt, mely 4,2%-kal meghaladja a bázist, növekedése visszafogottabb, mint a beszerzést terhelő adóalapé. A évi értékhez képest még 5,0%-os elmaradásban van. A belföldi beszerzések értéke 1,6%-kal magasabb az előző évinél miközben a belföldi értékesítések a bázis alatt teljesítettek, de a évinek még mindig csak a 92,1%-a. A határon túli beszerzések 12,7%-kal növekedtek, kisebb mértékben, mint a külpiaci értékesítések. Ezen belül a közösségen belüli beszerzések 10,4%-kal, míg a harmadik országos import volumene 33,8%-kal lett magasabb. A belföldi és a külpiaci beszerzés növekedési dinamikája hasonló képet mutat a határon túli és belföldi értékesítés tendenciájához, de a határon túli beszerzés növekedése nem éri el a határon túli értékesítés növekedésének mértékét. A határon túli értékesítés és beszerzés különbözeteként meghatározható külpiaci áruforgalmi egyenleg 280,9 milliárd Ft, az előző évhez képest 24,0%-kal nőtt. A évhez viszonyítva is magasabb értéket kapunk, a növekedés 7,4%. A fizetendő adóalap átlagos adóterhelése éves szinten 18,8% volt, ami a kulcsváltozás hatásának köszönhetően magasabb, mint a megelőző évben (17,4%). A beszerzések átlagos adóterhelése régiós szinten 24,0% volt, mely 2,5 százalékponttal magasabb az előző évinél évben összesen 166,3 milliárd Ft befizetendő adókötelezettséget vallottak az adóalanyok, mely 1,6%-kal haladja meg az előző évi kötelezettséget. Ezzel párhuzamosan a viszszaigényelhető adó sokkal erőteljesebben, 26,3%-kal nőtt, értéke 105,5 milliárd Ft. A befizetendő és visszaigényelhető adó eredőjeként 60,8 milliárd Ft nettó adófizetési kötelezettség keletkezett, ami mindössze 75,8%-az előző évi értéknek. 1

3 I. Módszertan Az alábbiakban a Dél-alföldi régióban zajló gazdasági folyamatokról kívánunk áttekintést nyújtani a évről benyújtott áfabevallások összesített adatai alapján. A régió gazdasági folyamatairól akkor kapunk pontos képet, ha az itt székhellyel rendelkező összes vállalkozás adatait figyelembe vesszük, ezért elemzésünk a régióban illetékességgel rendelkező adóalanyok összesített adatain túl a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága illetékességi körébe tartozó, de a régió területén székhellyel rendelkező vállalkozások (továbbiakban KAFIG-os adózók) adatait is tartalmazza. Az elemzés alapját a március 29-ig beérkezett és könyvelt számú bevallások, illetve mint bázisadatok a évről benyújtott számú bevallások képezik. II. Jogszabályi háttér A január 1-jétől hatályba lépő törvényi változások jelentős része a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyére vonatkozó szabályrendszert érinti, mely a 2006/112/EK Irányelv 1 változásain alapul. Ezek a változások azonban nem befolyásolták számottevően a forgalmi adatokat. Jelentősen befolyásolta az adókötelezettség alakulását, valamint a bázissal való összehasonlíthatóságot, hogy a július 1-jétől hatályba lépett szabályozás szerint a normál adókulcs 20 százalékról 25 százalékra emelkedett. Vannak azonban ez alól kivételek: a tej és tejtermékek, ízesített tej, gabona, liszt, keményítő, vagy tej felhasználásával készült termékek esetében az áfa kulcsa július 1-től, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásoké július 9-től, a távhőszolgáltatásé pedig augusztus 1-től 18 százalékra csökkent január 15-étől a távhőszolgáltatás és a megújuló energiaforráson alapuló hőszolgáltatás áfakulcsa 5%-ra csökkent. III. Az adóalanyok és a bevallások számának alakulása Áfaalanyok gazdálkodási formánként Szervezetek Egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek 2010.évben 63,7% évben 62,6% évben 36,3% évben 37,4% A Dél-Alföldi Adó Főigazgatóság illetékességi területén az áfatörvény hatálya alá bejelentkezett, működő adóalanyok száma december 28-án darab, ami 1,2%-kal (636 darabbal) haladja meg az egy évvel korábbi darabszámot, és az összes működő adóalanyszám 23,0%-át teszik ki. Összetételét tekintve kisebb arányeltolódás tapasztalható, az egyébként is nagyobb részarányt képviselő szervezetek javára. A KAFIG illetékességi körébe tartozó, de a régió területén székhellyel rendelkező adózók száma december végén 30 darab. Bevallás gyakoriságonként vizsgálva az áfa alanyokat, jelentős átrendeződés tapasztalható az előző évhez viszonyítva. December végén a havi bevallók száma darab, ami 1%- kal alatta marad az egy évvel korábbi darabszámnak. Jelentős tényező ugyanakkor, hogy 2008-ról 2009-re viszont 14,7%-os emelkedést mutatott a havi bevallók száma, tehát az akkor elindult tendencia megállt, illetve visszafordult. A es bevallók száma 5,0%-kal lett 1 Az Európai Unió Tanácsa 2006/112/EK Irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 2

4 Változás, 2010./2009. magasabb 2010-ben a bázishoz viszonyítva. Az éves bevallók száma 3,5%-kal tovább csökkent, a évi bázishoz mért 10,2%-os csökkenés után. Az éves lefutást tekintve a havi bevallók januári induló darabszáma az előző év decemberi helyzetet tükrözi, majd a évi induló jogcímkódok beállítása után, februártól október kivételével folyamatosan 100% alatti a változás mértéke. A es bevallók darabszáma februártól szinte az egész év során meghaladja az 5%-os növekedést. Az éves bevallók száma egész évben végig alatta maradt az előző évi darabszámnak, bár az idő előrehaladtával a csökkenés mértéke mérséklődött. 115,0% 105,0% 95,0% 9% 85,0% Adóalanyok számának változása bevallási gyakoriságonként Havi Negyedéves Éves A régión belül a megyék közti részarányokat tekintve némi arányeltolódás tapasztalható Csongrád megye javára 0,7 százalékpontos növekedés a másik két megye rovására a bázisidőszakhoz viszonyítva. Az összes áfaalany 45,3%-a Bács-Kiskun megyei illetékességű, 32,5%-a Csongrád megyében, és 22,3%-a Békés megyében tevékenykedett éig mindösszesen darab számú áfabevallást vettek nyilvántartásba Igazgatóságunkon, ami 95,8%-a az előző évről ugyanezen időszakig beérkezett bevallásoknak. Az egyes bevallási formák bázishoz viszonyított változása tükrözi az adóalanyok bevallás gyakoriságonkénti összetételének változását. Csupán a Nyilvántartott bevallások száma év (db) év (db) Index 2010./2009. (% ) - éves ,0% - es ,5% - havi ,8% Összesen ,8% es bevallások száma érte el az előző évit, emellett mind a havi, mind az éves bevallások száma jelentősen csökkent. IV. A fizetendő adó alapja és adója A évi fizetendő adóalap 5458,7 milliárd Ft volt, mely 4,6%-os növekedést takar előző év ugyanezen időszakához viszonyítva, ami fordulatot jelent a évet érintő, bázishoz mért 7,4%-os visszaesés után, azonban a évi érték még mindig 2,1%-kal elmarad a évi fizetendő adólaptól. Külön vizsgálva a régiós és KAFIG-os illetékességű vállalkozások teljesítését, a KAFIG-osok 12,6%-os növekedést produkáltak, míg a régiós illetékességűek ennél jóval alacsonyabbat, 2,0%-osat. Nemzetgazdasági szinten 6%-os volt a növekedés, a régió részaránya az országos milliárd Ft fizetendő adóalapból 5,5%. A régió megyéit összehasonlítva nem ilyen egyértelmű a javulás, ugyanis Békés megyében továbbra is visszaesést tapasztalunk, a teljesítés a bázis 97,9%-a. Ugyanakkor Fizetendő adóalap Index milliárd Ft % Bács-Kiskun megye 2 253, ,7 106,5% Békés megye 854,1 836,5 97,9% Csongrád megye 2 109, ,5 105,4% Dél-alföldi régió 5 217, ,7 104,6% 3

5 Változás, 2010./2009., % 3 615, ,8 98,1 88,7 Milliárd Ft 879,5 949,0 Index (%) 99,6% Csongrád megyében 5,4%-os, Bács-Kiskun megyében pedig 6,5%-os a növekedés. Ebben szerepet játszik az is, hogy Békés megyében a KAFIG-os, nagy gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozások közül csak 4 található, a többin a másik két megye osztozik. A fizetendő adóalapon belül az összes értékesítés 1,0%-kal haladta meg az előző évi adatot, értéke 4637,6 milliárd Ft. Havi bevallók esetében az év első felében az összes értékesítés minden hónapban a bázis alatt alakult, júliustól viszont megfordult a tendencia, elérte, illetve meghaladta az előző évi értékeket. A es bevallók az első ben jelentősen alulteljesítették a bázisidőszakot, a második 7,6%-os, a harmadik és negyedik 20% feletti növekedést mutat. Az éves bevallók összes értékesítése 9,5%-kal maradt alatta az egy évvel korábbinak Összes értékesítés változása bevallás gyakoriságonként 50 Havi bevallók Negyedéves bevallók 107,9% 90,5% Éves bevallók /2009. % 105,0% 95,0% 9% 85,0% Bevallás gyakoriságonként vizsgálva, az összes értékesítés legnagyobb hányadát, 77,6%-ot a havi bevallók adják. Ezen kör összes értékesítése megközelíti az előző évi értéket. A es bevallók összes értékesítése összhangban a es bevallók számának növekedésével 7,9%-kal meghaladja a megelőző évit, így a régión belüli részarány 1,3 százalékponttal, 20,5%-ra növekedett. Jelentős értékesítésbeli csökkenés tapasztalható az éves bevallók körében, az értékesítésből képviselt részarányuk mindössze 1,9%. A régió összes értékesítésén belül jelentős eltérést tapasztalunk a határon túli és a belföldi értékesítés változásában. A havi bevallóknál áprilisig viszonylagosan együtt mozgott mindkét relációba indított értékesítés, egyik sem érte el az előző évi szintet. Májustól azonban a határon túli értékesítés megugrott, és év végéig folyamatosan meghaladta a 15%-os növekedést, augusztusban pedig 45,5%-ot emelkedett. Mindeközben a belföldi értékesítés változása alig tért el az előző évi szinttől. Ezen folyamatok értelmezésekor azonban figyelembe kell vennünk a bázishatást is, a gazdasági évben ugyanis ellentétes folyamatok zajlottak. A belföldi értékesítés változása 2009-ben júniusig jóval meghaladta a 100%-ot, míg a külpiaci értékesítés rendre 85-90% körül mozgott. A es bevallók határon túli értékesítése minden ben, már az elsőben is jelentősen meghaladta a bázis-időszakot, és a belföldi értékesítés is jelentősen megugrott a harmadik től. Ezek az eredmények főleg annak tükrében jelentősek, hogy 2009-ben mind a határon túli, mind a belföldi értékesítés jelentősen esett évhez viszonyítva (a belföldi értékesítés 60%, a külpiaci értékesítés 90% alá). 15% 14% 13% 9% 7% 6% A határon túli és a belföldi értékesítés alakulása havi bevallók esek Határon túli értékesítés Belföldi értékesítés 4

6 Az éves bevallók határon túli értékesítése 26,3%-kal nőtt, míg a belföldi értékesítésük az előző évi érték 90,4%-ára esett vissza. Összességében megállapíthatjuk, hogy az értékesítés húzóereje a külpiaci értékesítés, a belföldi értékesítés még alig indult növekedésnek. 1. Határon túli értékesítés A külpiaci értékesítési forgalom 789,0 milliárd Ft-ot tett ki, mely 16,5%-kal haladta meg az előző évi értéket, valamint a évinél is 6,4%-kal magasabb lett. Mindkét relációban javulást tapasztalunk. A határon túli értékesítés 84,1%-a az Európai Unió országaiba irányult, értéke 15,7%-os emelkedést mutat. A harmadik országba irányuló értékesítés export 20,8%-kal haladja meg az előző évit. A régió megyéi közül Bács-Kiskun megyében nőtt legnagyobb mértékben a határon túli értékesítés értéke 425,5 milliárd Ft így a régión belüli részaránya is 3,3 százalékponttal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ehhez az export 31,4%-os növekedéssel járult hozzá. Békés megyében látható a teljes külpiaci értékesítés legszerényebb emelkedése, Bács-Kiskun megye részarány: 53,9% index: 124,0% Békés megye részarány: 15,8% index: 107,8% Csongrád megye részarány: 30,2% index: 109,2% ezen belül az export még csökkent is, az előző évi 89,7%-ára. Csongrád megye határon túli értékesítése összegében 238,5 milliárd Ft, ami 9,2%-kal több az előző évinél. Az összes külföldre irányuló értékesítés 76,6%-a a havi bevallóktól származott 2010-ben, éves szinten azonban az értéke ebben a körben nőtt a legkisebb mértékben, 13,4%-kal. Ezen belül a harmadik országos értékesítés jóval nagyobb arányú növekedést produkált, mint a közösségi értékesítés (23,2%, illetve 11,6%). 23,3% a es bevallók részesedése, miután a határon túli értékesítésük 27,7%-kal meghaladta az előző évit. Az értékesítés irányultságát tekintve, a közösségi értékesítés 30,5%-kal, a harmadik országba irányuló értékesítés 10,1%-kal emelkedett, tehát ellentétesen, mint a havi bevallóknál. Az éves bevallók részesedése mindössze 4%. 2. Belföldi értékesítés A belföldi értékesítés 3848,6 milliárd Ft-ot tett ki, ami az előző évi 98,3%-a. A visszaesés mértéke jóval kisebb, mint a évben kimutatott 7,6%. Ennek ellenére a belföldi értékesítés fizetendő adóalapon belüli részaránya csökkent, a évi 75,0%-ról 70,5%-ra évhez viszonyítva a csökkenés mértéke 9,1%. Békés megye: 621,3 Mrd Ft Bács- Kiskun megye: 1563,1 Mrd Ft Csongrád megye: 1664,2 Mrd Ft Dél-alföldi régió: 3848,6 Mrd Ft A régió megyéi közül Csongrád megye vállalkozásainak összes belföldi értékesítése 1,5%-kal magasabb, mint a megelőző évben, míg Bács-Kiskun megyében 3,0%-kal, Békés megyében 6,4%-kal csökkent. Ennek következtében a részarányok átrendeződtek az előző évhez képest, amikor Bács- Kiskun és Csongrád megye közel azonos részben járult hozzá a régiós értékesítéshez ben a Csongrád megye által képviselt részarány 41,9%-ról 43,2%-ra nőtt, Bács-Kiskun és Békés megye részaránya csökkent (40,6%, 16,1%). 5

7 Milliárd Ft 77,5% 93,7% 92,0% 92,4% 89,2% 94,4% 89,1% 84,6% 95,5% 101,6% 103,4% 99,9% 97,2% Index, 2010./2009. (%) 105,1% 104,5% 114,8% 113,9% Bevallás gyakoriságonként vizsgálva, a belföldi értékesítési forgalom a havi bevallóknál 2995,2 milliárd Ft, ami 2,8%-kal alatta marad az előző évinek, ezzel szemben a es bevallók esetében (765,0 milliárd Ft) 4,0%-kal emelkedett. Az éves bevallók forgalma (88,4 milliárd Ft) továbbra is jelentős visszaesést mutat (9,6%), bár a visszaesés mértéke az előző évinél (24,8%) visszafogottabb. A belföldi értékesítés 86,0%-a normál kulcs hatálya alá eső 18%-os, 20%-os, 25%-os kulcs összesen termékértékesítés, mintegy 3308,3 milliárd Ft értékben, ami az előző évi normál kulcsú termékértékesítés 96,8%-a. 30 Normál kulcsú értékesítés alakulása % 7% 6% év év Index (2010./2009.) Az év első felében a havi bevallók normál kulcsú értékesítése jóval a bázis alatt teljesült, az első ben 7,3%-kal, a második ben 9,2%-kal. Júliustól javulást tapasztalunk, a harmadik es érték már csaknem bázisszintű, annak 99,9%-a, a negyedik ben 3,2%-os a növekedés. A második és harmadik alakulásánál szerepet játszhatott a évi áfaemelés bázishatása is, ugyanis 2009 júniusában jelentős mértékű volt az előrehozott vásárlások értéke, aminek következtében a bázis magas, míg július és augusztus bázisa ugyanezen okból viszont alacsonyabb. A es bevallók első es teljesítménye jelentősen, 22,5%-kal elmaradt a bázistól, a második ben megközelíti a bázisszintet, míg a harmadik és negyedik ben jelentősen meghaladja azt. Az éves bevallók normál kulcsú belföldi értékesítése 15,4%-kal csökkent. Miközben a normál kulcs 5 százalékponttal emelkedett, egyes termékkörök, mint a tej és tejtermékek, ízesített tej, gabona, liszt, keményítő, vagy tej felhasználásával készült termékek áfa kulcsa július 1-jétől, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásoké július 9-től, a távhőszolgáltatásé pedig augusztus 1-jétől 18 százalékra csökkent január 15-étől a távhőszolgáltatás áfakulcsa tovább csökkent, bekerült az 5%-os kulcsú termékkörbe. A 18%- os értékesítés 2009-ben a belföldi értékesítés 1,7%-át, 2010-ben pedig a 3,5%-át adták. A kedvezményes, 5%-os kulcsú értékesítés (gyógyszer, könyv, napilap, majd a távhőszolgáltatás és a megújuló energiaforráson alapuló hőszolgáltatás) forgalma 15,1%-kal emelkedett, értéke 126,1 milliárd Ft. Belföldi értékesítésen belüli részaránya 2,8%-ról 3,3%-ra növekedett, köszönhetően egyrészt annak, hogy a válság ezen termékkörre kevésbé fejtette ki a hatását, másrészt a hőszolgáltatás megjelenésének. A fordított adózás szabályai alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatások forgalma éves szinten 59,1%-os növekedést mutat bázishoz viszonyítva, értéke 260,9 milliárd Ft. Ezen 6

8 182,0 210,9 202,9 241,9 239,9 261,3 284,1 310,6 Milliárd Ft Index, 2010./2009. (%) Index (%) belül kiemelkedő mértékben, csaknem háromszorosára nőtt az ingatlan utáni elszámolások forgalma, míg a hulladékkereskedelem 52,0%-kal, a szolgáltatások forgalma 46,9%-kal. Index, 2010./2009. (% ) A fizetendő adó alapján belül megjelenő határon túlról történő beszerzés 465,5 milliárd Ft, ami 12,0%-kal magasabb az előző évi értéknél. Ezen belül a közösségi beszerzés 10,1%-kal, a termékimport ennél sokkal erőteljesebben, 132,5%-kal emelkedett. Negyedévenként vizsgálva, mindkét viszonylatban ről-re egyre erőteljesebb erősödést tapasztalunk. A törvényi változáson áfakulcsemelés túl a forint erősödése is kedvezően hatott a külpiaci beszerzésekre. A világgazdasági válság hatása legelőször a külpiaci beszerzéseknél jelentkezett 2009-ben. Különösen az import beszerzések visszaesése volt igen jelentős mértékű, bár havonta igen széles skálán mozgott (39,5%->95,7%). A válság enyhülésével az import értéke erőteljes növekedésnek indult mind a havi, mind a es bevallói körben decemberben közel nyolcszorosára nőtt, és éves szinten jóval meghaladta még a évi értéket is. A évi régiós import-beszerzés 59,9%-a Bács-Kiskun megye KAFIG-os adózóitól származott. Termékimport változása I. II. III. IV. Közösségen belüli beszerzés 105,3% 108,4% 110,8% 115,4% Import 129,6% 224,7% 225,3% 398,1% Külpiaci beszerzés 105,7% 110,3% 112,6% 118,6% 80% 70% 60% 50% 40% év/2008. év év/2009. év év: 8 982,6 Mrd Ft év: 6 303,7 Mrd Ft év: ,0 Mrd Ft 30% 20% % 3. Fizetendő adó Az értékesítést terhelő felszámított fizetendő adó éves szinten 12,8%-kal meghaladta az előző évit, értéke 1024,8 milliárd Ft. Éven belül az első két ben az áfakulcsemelés hatására jelentős emelkedést tapasztalunk. Ebben az időszakban az adóalap csak májusban érte el az előző évi szintet. A második félévre jellemző többlet fizetendő adó alapvetően az adóalap második félévi növekedésének tulajdonítható, ekkor ugyanis, mind a Fizetendő adó nagysága és változása 119,2% 115,9% 108,9% 109,3% I. II. III. IV év év index (2010./2009.) 115,0% 105,0% 7

9 havi, mind a es bevallók adóalapja jelentős mértékben meghaladta a bázis értékét. Bevallás gyakoriságonként vizsgálva, a havi bevallók fizetendő adója 75,1 milliárd Ft-tal (10,3%), a es bevallóké 42,0 milliárd Ft-tal (25,3%) emelkedett, míg az éves bevallók kötelezettsége továbbra sem érte el az előző évi szintet, annak 93,5%-a. Bács-Kiskun megye: Békés megye: Csongrád megye: részarány: 43,5% index: 114,3% részarány: 15,5% index: 105,2% részarány: 40,9% index: 114,2% A megyék közül Bács-Kiskun megyében a legmagasabb a fizetendő adó, 446,1 milliárd Ft ben a legerőteljesebb emelkedést is ebben a megyében tapasztaltuk, így a megyén belüli részaránya 0,6 százalékponttal növekedett. A Bács- Kiskun megyei növekedéstől alig lemaradva Csongrád megye következik, részesedése 0,5 százalékponttal lett magasabb. Békés megyében 159,3 milliárd Ft az értékesítést terhelő fizetendő adó, a megyék között a legalacsonyabb növekedéssel, melynek következtében részaránya 1,1%-kal visszaesett. A fizetendő adóalap átlagos adóterhelése éves szinten 18,8% volt, ami a kulcsváltozás hatásának köszönhetően magasabb, mint a megelőző évben (17,4%). A havi bevallók adóterhelése a régió átlaga feletti (19,2%), míg a es bevallóké az átlag alatti (17,5%). A különbség oka elsősorban az, hogy a es bevallók határon túli értékesítése sokkal nagyobb arányban növekedett (27,7%), mint a havi bevallók esetében (13,4%). A határon túli értékesítés összes értékesítésen belüli részaránya a havi bevallóknál jóval alacsonyabb (16,8%), mint a eseknél (19,4%). A megyék közül a legmagasabb az adóterhelés Békés megyében (19,0%), a legalacsonyabb Bács-Kiskun megyében (18,6). Csongrád megyében az adóterhelés 18,9%, itt növekedett a legnagyobb mértékben (1,5 százalékponttal). V. A beszerzést terhelő levonható áfa alapja és adója évben a beszerzést terhelő adó alapja 4036,6 milliárd Ft volt, mely 4,2%-kal meghaladja a bázist, viszont még mindig a évi érték alatt van 5,0%-kal. A régiós növekedés némiképpen kedvezőbben alakult, mint a nemzetgazdasági szintű (3,9%), részaránya az országos adatból 6,4%. A beszerzést terhelő adóalap kicsit visszafogottabban emelkedett, mint a fizetendő adóalap (4,6%). Beszerzést terhelő Index adóalap Milliárd Ft % Bács-Kiskun megye 1 678, ,2 106,7% Békés megye 648,3 630,1 97,2% Csongrád megye 1 549, ,3 104,3% Dél-alföldi régió 3 875, ,6 104,2% A beszerzést terhelő adó alapja a hasonlóan a fizetendő adó alapjához Bács-Kiskun és Csongrád megyében emelkedett az előző évhez viszonyítva, míg Békés megyére a visszaesés a jellemző. A KAFIG nélküli adóalanyi kört tekintve, a régiós növekedés mértéke mindössze 1,4%, ezen belül Bács-Kiskun-megye a régiós átlag alatti (1,3%-os), Csongrád megye az átlag feletti (5,9%-os) növekedést produkált, míg Békés megye csökkenése még jelentősebb (-4,8%). A beszerzést terhelő adó alapja változásának dinamikája ellentétesen alakult az előző évi dinamikához viszonyítva. A havi bevallók teljesítménye 2010 első félévében bázis alatt ala- 8

10 Milliárd Ft Index (%) kult (a bázis 90,9-99,7%-a), míg júliustól minden hónapban bázis felett (103,0-115,0%) ben a dinamika ennek pontosan az ellentéte volt. Éves szinten a havi bevallók beszerzést terhelő adóalapja 2,6%-kal volt több a évinél, és 5,2%-kal a évinél. Megállapíthatjuk, hogy a világgazdasági válság hatása a dinamikából egyértelműen kitűnik, de öszszességében csökkenést nem tapasztalunk ebben az adóalanyi körben Beszerzést terhelő adóalap változása 14% 13% 9% 7% 6% 5% év év év index (2010./2009.) index (2009./2008.) A es bevallóknál viszont jelentős eltéréseket tapasztalunk. Bár 2010-ben a bázishoz képest 14,0% volt a növekedés éves szinten, azonban még így is csak a évi teljesítményük 73,8%-át produkálták. Ennek oka alapvetően a évi jelentős visszaesés, amikor a évi értéknek mindössze 64,7%-át érték el, illetve a évi első es teljesítés is a rendkívül alacsony bázis 88,7%-a volt. Mindezek következtében hiába volt a harmadiknegyedik es nagyon magas növekedés (30,5-32,2%-os), még mindig nem sikerült teljesíteni a évi szintet. Az éves bevallók teljesítménye évről-évre romlott, így a évi adóalap 69,4%-át tudták csak produkálni 2010-ben. A beszerzéseket terhelő összesített adóalap a Beszerzést terhelő adóalap ente I. II. III. IV év (Mrd Ft) 884,7 936,8 927, , év (Mrd Ft) 816,7 938, , ,9 Index (%) 92,3% 100,2% 110,9% 111,3% fentiekből következően ről-re növekedett. Az első ben még jóval a bázis alatt teljesített, a második ben az előző évi szintet hozta, a harmadik és negyedik ben jelentős növekedésnek indult. A beszerzést terhelő adóalapon belül az összes beszerzés értéke 3890,1 milliárd Ft, mely 2,5%-kal haladta meg az előző évi összeget. A belföldi és a külpiaci beszerzés növekedési dinamikája hasonló képet mutat a határon túli és belföldi értékesítés tendenciájához, bár a határon túli beszerzés növekedése nem éri el a határon túli értékesítés növekedésének mértékét. Mindkét relációba irányuló beszerzéseknél erősödést tapasztalunk. A belföldi beszerzés változása a havi bevallók esetében az év első felében minden hónapban rendre 92-93% körül mozgott, majd júliustól meghaladta az előző évi szintet. Ez pontosan ellentétes a évi változásokkal, amikor a bázishoz viszonyítva az év elején akár 15%-ot meghaladó volt a növekedés mivel a gazdasági válság hatása legkésőbb a belföldi beszerzéseknél jelentkezett, júliustól pedig jó, ha az előző évi szintet elérte a belföldi beszerzés. A külpiaci beszerzés is csak év vége felé mutat jelentősebb növekedést. Fontos tényező, hogy a válság a külpiaci beszerzéseket sokkal hamarabb visszavetette, mint a belföldi beszerzéseket, így a évi értékek év elején jóval a éviek alatt 72,4-92,5% voltak. A es bevallók belföldi beszerzése az első ben még min- 9

11 Index, 2010/2009, % dig igen alacsony volt, a bázis 81,9%-a, és csak a második ben indult növekedésnek. Az első es teljesítmény különösen annak tükrében igen rossz, hogy már 2009-ben is 36%-kal csökkent 2008-hoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a külpiaci beszerzések sokkal erőteljesebben emelkedtek (36,0-48,2%-kal). Az éves bevallók belföldi beszerzése az előző évi érték 78,1%-a, a külpiaci beszerzés pedig a 48,9%-a. 16% A belföldi és külpiaci beszerzés változása 14% 6% 4% Belföldi beszerzés változása (2010./2009.) Külpiaci beszerzés változása (2010./2009.) 1. Belföldi beszerzés A beszerzésen belül a belföldi beszerzések értéke 3441,6 milliárd Ft-ot tett ki, mely 1,6%- kal meghaladja az előző évi értéket, miközben a belföldi értékesítések nem érték el a bázis szintjét. A belföldi beszerzések minimális emelkedése nem volt elég ahhoz, hogy a évi adatot elérje a évi, annak még mindig csak a 92,1%-a. A régió megyéi közül 42,8%-kal Bács-Kiskun megye képviseli a legmagasabb részarányt a belföldi beszerzésből, egyúttal a legerőteljesebb növekedést is ebben a megyében tapasztaljuk. Csongrád megye 40,6%-ot képvisel, a beszerzés növekedése itt is a régiós átlag feletti. A bázishoz viszonyított legerőteljesebb mérséklődés Békés megyében érhető nyomon, ami erőteljesen rontja a régiós eredményt is. A megye részaránya az előző évhez viszonyítva 1 százalékponttal csökkent, 16,6%. Bács-Kiskun megye: 1471,9 Mrd Ft, Index: 103,2% Békés megye: 571,5 Mrd Ft, Index: 95,7% Dél-alföldi régió: 3441,6 Mrd Ft Index: 101,6% Csongrád megye: 1398,1 Mrd Ft, Index: 102,5% Változás, Bázis=100% Belföldi értékesítés változása Belföldi beszerzés változása 2010./ / / /2008 Havi bevallók 97,2% 106,9% 100,9% 103,1% Negyedéves bevallók 104,0% 59,9% 108,3% 61,4% Éves bevallók 90,4% 75,2% 71,8% 94,5% Dél-alföldi régió 98,3% 92,4% 101,6% 9% Bevallás gyakoriságonként vizsgálva a belföldi beszerzések változását, érdemes összehasonlítani a belföldi értékesítések, illetve a megelőző év változásaival. A havi bevallók beszerzései minimálisan meghaladják az előző évi szintet, míg az értékesítéseik közel 3%-kal alatta maradnak. Bázisban azonban sem a beszerzések, sem az értékesítések nem csökkentek. A es bevallók esetében mind a beszerzések, mind az értékesítések emelkedtek, a beszerzések jóval nagyobb mértékben. A bázisbeli adatok jelentős visszaesést mutatnak a évi adatokhoz viszonyítva, ehhez képest a évi növekedés már nem tekinthető túlzottan magasnak. Az éves bevallóknál az értékesítés és a beszerzés is visszaesett, viszont itt a beszerzés visszaesése jóval erőteljesebb. 10

12 Milliárd Ft Az összes belföldi beszerzés 93,6%-át a normál kulcsú beszerzések adják, 3219,8 milliárd Ft értékben. A normál kulcsú beszerzés 2%-kal meghaladja az előző évi öszszeget, miközben a normál kulcsú értékesítések ugyanezen időszak alatt 3,2%-kal elmaradtak a bázistól. A normál kulcsú beszerzések éven belüli lefutása hasonlóan alakult a normál kulcsú értékesítésekéhez, csak a növekedési értékek magasabbak. A havi bevallóknál az első félévben a bázis alatt alakultak a normál kulcsú beszerzések, majd félévtől minden hónapban meghaladták azt, így éves szinten 0,8%-kal magasabb lett ebben a körben a normál kulcsú beszerzés, mint 2009-ben, a évi értéket pedig 4,4%-kal haladta meg. A es bevallók első es teljesítménye még a bázis alatti, míg a második től már magasabb az előző évinél. Így összességében 8,3%-os volt a növekedés, de a évi teljesítménynek még mindig csak a 66,6%-a. A normál kulcsú beszerzések csak a harmadik től haladták meg a bázist. Az éves bevallók normál kulcsú beszerzése 2009-ben és 2010-ben is jelentősen csökkent. Összességében a 2%-os bázishoz mért növekedés még mindig nem hozta vissza a évi szintre a normál kulcsú beszerzéseket, annak a 91,9%-át teszik ki Normál kulcsú beszerzés alakulása és változása 14% 13% 9% 7% 6% 5% év év év Index (2010./2009.) Index (2009./2008.) A 18%-os kulcsú beszerzések belföldi beszerzésen belüli részaránya a bevezetés évében 0,8%, 2010-ben 1,8% volt. A kedvezményes, 5%-os kulcsú beszerzések forgalma 93,1milliárd Ft volt, 9,8%-kal több az előző évinél. A kedvezményes kulcsú értékesítések ennél erőteljesebb, 15,1%-os növekedést mutatnak, amiben elsősorban annak van szerepe, hogy a hőszolgáltatáshoz kapcsolódó kedvezményes kulcs csak az értékesítési oldalon jelentkezik, beszerzési oldalon a normál kulcs alá tartozik. A mezőgazdasági kompenzációs feláras beszerzések éves szinten összesen 4,5%-kal növekedtek. Ezen belül a 83,5%-os részaránynyal bíró 12%-os kompenzációs I. II. III. IV. Éves összesen 7 %-os mezőgazd. kompenzációs felár 86,6% 87,9% 108,9% 99,0% 95,4% 12 %-os mezőgazd. kompenzációs felár 72,1% 100,7% 103,9% 119,2% 106,5% Mezőgazdasági kompenzációs felár 76,6% 96,8% 104,6% 116,9% 104,5% feláras beszerzéseket tekinthetjük húzóerőnek, mivel a 7%-os kulcsú beszerzések főleg növénytermesztéshez kapcsolódó előző évhez képest csökkentek, amiben a mezőgazdasági növénytermesztésre kedvezőtlen időjárás is tükröződik a gazdaság helyzetén túl. A kompenzációs feláras beszerzések ről-re nőttek a bázishoz viszonyítva. 11

13 Milliárd Ft 2. Határon túli beszerzés A határon túli beszerzések, szemben a belföldi beszerzésekkel, 12,7%-kal növekedtek. A bevallásokban megjelenő értéke 508,0 milliárd Ft, az összes beszerzésen belüli részaránya az előző évi 11,5%-ról 12,9%-ra nőtt. I. A növekedés mértéke az egyes relációkban eltérő mértékben alakult. A határon túli beszerzésekből 88,3%- os részarányt képviselő közösségen belüli beszerzés jóval mérsékeltebben emelkedett (10,4%-kal), mint a harmadik országos import volumene (33,8%-kal). Mindkét relációból történő beszerzésre jellemző, hogy minden ben egyre erőteljesebb volt a növekedés az előző évhez viszonyítva, azonban az import esetében a harmadik és negyedik ben kiugró mértékű lett. Megyénként vizsgálva a két relációból származó együttes behozatalt, minden megyében növekedést tapasztalunk. Az egyébként is a legnagyobb részarányt képviselő 55,8%-ot Bács-Kiskun megyében mutatható ki a legerőteljesebb növekedés, amit egyrészt az import közel 46%-os bázishoz mért többlete okozott, másrészt a közösségi beszerzés is jelentősen megugrott, mintegy 15,8%-kal. Békés megyében a külpiaci beszerzés értéke az előző évinél 12,7%-kal magasabb, megegyezik a régiós átlagos növekedéssel. Ezen belül az import 21,5%- kal, a közösségi beszerzés 11,9%-kal van az előző évi szint felett. A Csongrád megyei növekedés jóval a régiós átlag alatti, mindössze 3,6%. Mind a közösségi beszerzés, mind az import itt nőtt a legkisebb 2,3%-kal, illetve 17,2%-kal mértékben. A havi és es bevallókat egymással összehasonlítva, a közösségi beszerzés a 76,9%- os részarányt képviselő havi bevallóknál csak 3,0%-kal lett magasabb, míg a es bevallók kiugró növekedést produkáltak. Az éves bevallók közösségi beszerzése minimális, 136,9 millió Ft. Az import változása az egyes bevallói körökben jelentős emelkedést mutat. A külpiaci összes beszerzés a es bevallóknál emelkedett a legnagyobb mértékben, az éves bevallók esetében pedig az import jelentős növekedése ellenére sem érte el az előző évi összeg felét. A határon túli beszerzések évhez viszonyítva 6,0%-kal növekedtek, ezen belül a havi bevallóknál 1,0%-kal, a eseknél 26,0%-kal, az éves bevallóknál 65,0%-kal. A határon túli értékesítés és beszerzés különbözeteként határozható meg a külpiaci áruforgalmi egyenleg, ami 2010-ben pozitív érték volt, 280,9 milliárd Ft, az előző évhez képest 24,0%-kal nőtt. A évhez viszonyítva is magasabb értéket kapunk, a növekedés 7,4%. 3. Beruházások II. III. IV. Éves összesen Közösségen belüli beszerzés 104,7% 108,3% 111,7% 116,1% 110,4% Import 102,6% 117,5% 152,0% 165,7% 133,8% Határon túli beszerzés 104,5% 109,3% 115,4% 120,7% 112,7% Havi bevallók Negyedéves bevallók Éves bevallók Közösségen belüli beszerzés 103,0% 145,0% 40,1% Import 135,5% 125,9% 242,4% Határon túli beszerzés 106,2% 143,1% 48,9% A beszerzést terhelő adóalapon belül megjelenő beruházások összesített adóalapja a vizsgált időszakban 185,7 milliárd Ft volt, mely 26,8%-kal meghaladja az előző évit, az országos A határon túli beszerzés alakulása és változása megyénként 119,0% Bács-Kiskun megye 112,7% Békés megye 103,6% Csongrád megye Index 125,0% 115,0% 105,0% 95,0% 12

14 Milliárd Ft 86,8 68,8 102,0 89,3 37,3 34,5 38,8 89,8 Milliárd Ft értékből 10,9%-kal részesedik évben 6,9% volt a részesedésünk a nemzetgazdasági szintű beruházási értékből, mivel azonban 2010-ben országosan 20%-os csökkenés tapasztalható a régiós növekedéssel szemben, így régiónk részesedése nőtt. A beruházásokon belül a saját rezsis beruházások elenyésző mértékben vannak jelen (4,4 milliárd Ft), bár növekedésük kiemelkedő mértékű volt, 42,4%. A beruházások jelentős részét 97,6%-át a tárgyi eszköz beszerzések adják, 181,4 milliárd Ft összegben, mely érték 26,4%-kal több az előző évinél, de a két évvel korábbi összeget is 23,5%-kal meghaladja. A tárgyi eszköz beszerzések értékét bevallási gyakoriság, ezen belül KAFIG-os állománnyal, és anélkül vizsgálva, a kép sokkal árnyaltabb. Az éves bevallói körben csak megyei illetékességű adóalany van, itt 15,5%-os csökkenés tapasztalható. Ennél érdekesebb a havi, de főleg a es KAFIG-gal együttes bevallói kör. A es bevallók tárgyi eszköz beszerzéseinek részaránya a régión belül az előző évi 27,0%-ról 49,5% változott, ami annak köszönhető, hogy a beszerzések értéke egyik évről a másikra 131,6%-kal növekedett. A havi bevallók tárgyi eszköz beszerzései a bázis 87,6%-ára csökkentek, részarányuk 71,1%-ról 49,2%-ra esett. A KAFIG nélküli körben egész más a kép, minden csoportnál csökkenés történt, a haviaknál 20,7%-os, a eseknél 7,7%-os. Éves szinten a tárgyi eszköz beszerzések értéke a bázis 83,2%-át teszi ki Tárgyi eszköz beszerzés változása megyénként 168,7% 65,8 111,1 28,4 22,9 49,2 47,4 Bács-Kiskun megye 80,7% Békés megye Index 96,2% Csongrád megye 1 16% 14% 6% 4% 2% % A régió megyéit összehasonlítva jelentős eltéréseket tapasztalunk. A régió tárgyi eszköz beszerzésének 61,3%-a Bács-Kiskun megyében realizálódik, miután a beszerzés értéke 68,7%-kal meghaladja az előző évit. Csongrád megyében ezzel szemben csökkenés tapasztalható, a tárgyi eszköz beszerzés a bázis 96,2%-a, a megye részaránya 26,1%, 8,2 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A legkisebb, 12,6%-os részarányt képviselő Békés megyében a tárgyi eszköz beszerzések 19,3%-kal vannak alatta az előző évi beszerzések értékének. Megállapíthatjuk, hogy a tárgyi eszköz beszerzések megugrását a es bevalló Bács- Kiskun megyei, de a KAFIG illetékességi körébe tartozó adózók beszerzései okozták. 4. Beszerzést terhelő levonható adó 79,3% 87,6% 92,3% A beszerzést terhelő levonható adó 966,8 milliárd Ft, mely bázisidőszakhoz viszonyítva 16,0%-kal magasabb érték. A változás mértéke szinte megegyezik a nemzetgazdasági szintű változással (16,1%), így az országos adatból képviselt részarányban sem történt változás (6,4%) Tárgyi eszköz beszerzés alakulása és változása a havi és es bevallói körben 25% 231,6% 20% KAFIG nélkül Havi bevallók KAFIG-gal KAFIG nélkül KAFIG-gal Negyedéves bevallók Index 15% 5% % 13

15 171,7 196,3 182,1 225,7 218,3 246,4 261,2 298,5 Milliárd Ft Beszerzést terhelő levonható áfa nagysága és változása 123,9% 114,3% 114,3% 112,8% I. II. III. IV év év Index (2010./2009.) 125,0% 115,0% 105,0% Éven belül a ek bázishoz viszonyított változása hasonló lefutású a fizetendő adóéhoz, de a második től nagyobb növekedéseket produkálva. Az év első felében a növekedés oka elsősorban az áfakulcs emelkedése, míg a második félévben az adóalap növekedése a meghatározó. A levonható adó tömegének 44,7%-át a régió megyéi közül Bács-Kiskun megye vállalkozásai vallották (432,0 milliárd Ft), bázishoz viszonyítva a növekedés mértéke itt a legerőteljesebb (19,6%). Csongrád megye részaránya 4%, a növekedés némileg a régiós átlag alatti (15,8%). Békés megye amellett, hogy eleve a legkisebb részaránnyal rendelkezik (15,3%), a növekedés mértéke is a legalacsonyabb (7,0%). A levonható áfa közel 76%-át a havi bevallók szerepeltették bevallásaikban, ez a részarány azonban kedvezőtlenebb az előző évinél, mivel a levonható áfa növekedése a bázishoz képest alacsonyabb volt a régiós átlagnál. Ezt jóval meghaladó többletet produkáltak a es bevallók, így részarányuk is jelentősen emelkedett. Az éves bevallók levonható áfája még az előző évi értéket sem éri el, részaránya minimális. Levonható áfa Részarány Index év év 2010./2009. Havi bevallók 77,6% 75,9% 113,5% Negyedéves bevallók 20,4% 22,5% 127,9% Éves bevallók 2,0% 1,6% 92,9% A beszerzések átlagos adóterhelése régiós szinten 24,0% volt évben, mely 2,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. A növekedés a kulcsváltozás hatása. Ettől nincs jelentős eltérés a régió megyéiben: Bács-Kiskun megyében 24,1%, Békés megyében 23,5%, Csongrád megyében 24,0% az adóterhelés mértéke. VI. Általános forgalmi adó kötelezettség alakulása évben bevallásaikban összesen 166,3 milliárd Ft befizetendő adókötelezettséget vallottak az adóalanyok, mely 1,6%-kal haladja meg az előző évi kötelezettséget. Ezzel párhuzamosan a visszaigényelhető adó sokkal erőteljesebben, 26,3%-kal nőtt az előző évhez képest, értéke 105,5 milliárd Ft. A befizetendő és visszaigényelhető adó eredőjeként 60,8 milliárd Ft nettó adófizetési kötelezettség keletkezett, ami mindössze 75,8%-az előző évi értéknek. Ehhez hozzájárult, hogy a beszerzések sokkal nagyobb mértékben növekedtek, mint az értékesítések, illetve, hogy az áfa-kulcs évi évközi növekedése nem egyformán jelentkezik az értékesítéseknél és beszerzéseknél a beszerzések esetében később mutatkozik, így erőteljes volt a bázishatás. Az országos folyamatok ettől annyiban térnek el, hogy a befizetendő adó a régiósnál nagyobb (10,2%-kal), a visszaigényelhető adó kisebb mértékben (18,7%-kal) emelkedett, így a nettó áfa kötelezettség emelkedett (4,6%-kal). Régiónk részesedése a nemzetgazdasági nettó áfából az előző évi 4,1%-ról a vizsgált évben 3,0%-ra csökkent. 14

16 Milliárd Ft A befizetendő adó éven belüli változása teljesen más képet mutat, mint az értékesítések, illetve a fizetendő adóalap változása, ami elsősorban a évi évközi áfakulcs-változásnak tudható be. Míg az összes értékesítés és az adóalap az év első felében egyik ben sem érte el az előző évi szintet, addig az év második felében 10% feletti növekedést mutat. Ezzel pont ellentétes a befizetendő adó változása. Az év első két ében a meghaladja az előző évi értékeket, ami elsősorban az áfakulcs-változás hatása. A második félévet már leginkább a forgalomváltozás határozza meg. Ekkor, bár a fizetendő adóalap növekedett, ezen belül azonban a belföldi értékesítés még nem érte el a bázis szintjét. A fizetendő adóalap és a befizetendő adó 13% változása 122,9% 112,9% 106,9% 110,4% 9% 93,9% 99,8% 94,1% 91,9% 7% I. II.III.IV. Fizetendő adóalap változása (bázis=100%) Befizetendő adó változása (bázis=100%) Beszerzést terhelő adóalap és visszaigényelhető adó változása 14% 13% 9% 107,6% 92,3% I. 134,7% 129,3% 100,2% 132,6% 110,9% 111,3% II. III. IV. Beszerzést terhelő adóalap változása (bázis=100%) Visszaigényelhető adó változása (bázis=100%) A visszaigényelhető adó már az első ben is jelentősen több mint bázisban, de a második től kiugróan növekedett. Az éves lefutása hasonló képet mutat, mint a beszerzést terhelő adóalap változása, de nagyobb növekedési értékekkel. Az első félévet csakúgy, mint a befizetendő adó esetében az áfakulcs-változás határozza meg, a második félévben azonban az adóalap is és a visszaigényelhető adó is magasabb a bázisnál. Ki kell emelni, hogy a beszerzéseken belül a belföldi beszerzések ellentétben az értékesítéseknél tapasztaltakkal már növekedésnek indultak. Jelentős szerepe van a tárgyi eszköz beszerzések 26,4%-os növekedésének. 18,0 13,0 8,0 3,0-2,0-7,0-12,0 Befizetendő és visszaigényelhető adó alakulása és változása 1 16% 14% 6% 4% 2% % Befizetendő adó Befizetendő adó Visszaigényelhető adó Visszaigényelhető adó Befizetendő adó változása (bázis=100%) Visszaigényelhető adó változása (bázis=100%) A havi bevallók befizetendő adója éves szinten 1,4%-kal nagyobb az előző évinél. Az év első két hónapjában még 30%-ot meghaladóan nőtt, innen kezdve azonban folyamatosan csökkent, az év utolsó hónapjaiban 90%-os szint környékére állta be. A visszaigényelhető adó összesen 24,4%-kal haladta meg az előző évit ebben a körben. Az első hónap kivételével minden hónapban magasabb volt a bázisnál. A es bevallók kötelezettségei mind a befizetendő, mind a visszaigényelhető adó a havi bevallókénál nagyobb mértékben emelkedtek, 4,3%-kal, illetve 34,9%-kal, és minden ben magasabbak voltak az előző évi értékeknél. A legjobb teljesítményt mind a befi- 15

17 zetendő, mind a visszaigényelhető adó soron a harmadik ben produkálták (111,3%, illetve 147,9%) a es bevallók. Az éves bevallók kötelezettségének volumene igen alacsony, a befizetendő adó 2,1 milliárd Ft-ot tett ki, csökkenése 3,7%. A visszaigényelhető adó mindössze 0,9 milliárd Ft volt, csökkenése 14,1%. Bács-Kiskun megye Befizetendő adó: részarány: 41,6%; változás: 92,0% Visszaigényelhető adó: részarány: 51,4%; változás: 123,0% Békés megye Befizetendő adó: részarány: 16,7%; változás: 99,8% Visszaigényelhető adó: részarány: 15,1%; változás: 123,6% Csongrád megye Befizetendő adó: részarány: 41,7%; változás: 114,4% Visszaigényelhető adó: részarány: 33,5%; változás: 133,2% A régió befizetendő adójából a legnagyobb részarányt a Csongrád megyei vállalkozások képviselik, bár alig marad le mögöttük Bács-Kiskun megye. E mögött az eredmény mögött azonban jelentős változások állnak, ugyanis 2009-ben Bács-Kiskun megye részaránya még 46,0% volt, azonban befizetendő adója 8 százalékponttal lett kevesebb előző évhez viszonyítva, így részaránya is jelentősen csökkent. Ezzel szemben Csongrád megyében a befizetendő adó 14,4%-kal növekedett, így részaránya 37,0%-ról 41,7%-ra változott. Békés megyében a befizetendő adó közelíti az előző évi értéket, mindössze 0,2%-kal csökkent, régión belüli részaránya is minimális visszaesést mutat. Visszaigényelhető adó tekintetében is ez a megye képviseli a legalacsonyabb részarányt. Csongrád megyében nem csak a befizetendő adó, hanem a visszaigényelhető adó is a régiós átlag felett növekedett, a részarány is nőtt 1,7 százalékponttal. A visszaigényelhető adó több mint felét a Bács-Kiskun megyei vállalkozások vallották. 16