A Közép-magyarországi Régió évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

Átírás

1 APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

2 - 1 - Bevezetés Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: EVA) az általános forgalmi adóval együtt számítva a 26 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára nyújt választási lehetőséget annak érdekében, hogy az adózók nyilvántartási kötelezettsége egyszerűsödjön, és adóterheik is mérséklődjenek. Az adózó az EVA-val kapcsolatos adókötelezettségeinek teljesítése során az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény rendelkezéseit köteles szem előtt tartani, és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Elemzésünk célja bemutatni a Közép-magyarországi Régió EVA alanyainak gazdasági helyzetét a évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallások alapján, összehasonlítva azokat a bázisidőszaki, valamint az országos adatokkal. Munkánkat az ATAR központi legyűjtéseire alapoztuk, melyek a bevallások június 15-i állapotát tükrözik. Az adóalanyok számának meghatározásában az Adóalany-nyilvántartási Statisztika 2008., illetve januári adataira támaszkodtunk. Törvényi változások Az EVA törvény évi bevezetése óta két igen jelentős törvényi módosulás lépett hatályba október 1-jétől az EVA kulcsa a korábbi 15 %-ról 25 %-ra emelkedett. Másrészt ugyanebben az évben vezették be a társasági adóból ismert feltöltési kötelezettséget, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-áig a várható éves adó összegére ki kell egészíteni az adóelőleg összegét. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, módosítva a korrekciós tételekkel, mely után az adó mértéke 25 százalék évre az adóalanyiság feltételeként előírt bevételi értékhatárt az évközi ÁFA kulcsváltozással párhuzamosan átmenetileg 25 millió Ft-ról 26 millió Ft-ra emelték. Adóalanyok száma Az Adóalany-nyilvántartási Statisztika adatai alapján a Régió egyszerűsített vállalkozói adó alanyainak száma 2009-ben 49,5 ezer, ami az Igazgatóságunk illetékességébe tartozó összes élő adóalany mintegy 9,6 %-át jelenti.

3 - 2 - Az EVA alanyok összetételét vizsgálva megfigyelhető a gazdasági társaságok túlsúlya, az adózók 67,6 %-a ebbe a kategóriába tartozott. A vizsgált időszakban a társaságok aránya még tovább nőtt, hiszen számuk a bázisidőszakhoz képest 5,6 %-kal emelkedett, ellentétben az egyéni vállalkozók számában bekövetkező 5,1 %-os csökkenéssel. Az adóalanyi kör összetételének változását nyilvánvalóan befolyásolta a gazdasági válság, mely jellemzően a kisebb vállalkozásokat elsősorban egyéni vállalkozókat kényszerítette megszűnésre; ugyanakkor a társas vállalkozások körében továbbra is kedvelt maradt az EVA szerint adózás. Összességében között az adóalanyok száma 1,9 %-kal nőtt. 1. sz. ábra db;fő Az EVA alanyok száma január 94,9% 105,6% Egyéni vállalkozók Társaságok Változás 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% A bevétel A vizsgált adóalanyok összes bevétele 2009-ben 371,5 milliárd Ft, ami az országos teljesítés 55,4 %-a. A régiós bevételből 78,5 milliárd Ft-ot az egyéni vállalkozók, 293 milliárd Ft-ot a gazdasági társaságok teljesítettek. A Közép-magyarországi Régióban a bázisévhez viszonyítva közel 4,2 %-kal nőtt az adóalanyok bevétele. A bázisindex mértékét alacsonynak ítéljük meg, mert ugyan megegyezik az éves inflációs rátával, de a kimutatott növekmény egy része a II. félévtől hatályos törvényi változás következménye, mely lehetőséget adott az adóalanyoknak ( a viszonylag nagy bevételt vallóknak ) a bevételi összeghatár kitolására.

4 - 3 - A változás nem volt azonos a társaságoknál és az egyéni vállalkozóknál: míg az előbbieknél a vizsgált időszakban 6, 3 %-kal bővült, az utóbbiaknál 3 %-kal csökkent. A bevétel növekedése nem jelenti azonban az adóalanyi kör ilyen mértékű változását, hiszen a bevételt vallók száma az egyéni vállalkozóknál 2,4 %-os csökkenést, a társaságoknál 5,7 %-os növekedést mutat. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az egy főre, illetve társaságra jutó bevétel is csak nagyon kismértékben változott évhez képest. Az egy főre, illetve társaságra jutó bevétel az egyéni vállalkozóknál 2008-ban 5,2 millió Ft, 2009-ben 5,1 millió Ft; a gazdasági társaságoknál 2008-ban 8,9 millió Ft, 2009-ben 9,0 millió Ft. Az országos adatokat vizsgálva szintén hasonló megállapításokra juthatunk. A bevallott bevétel a vizsgált időszakban az egyéni vállalkozóknál 3,6 %-kal csökkent, a gazdasági társaságoknál 5,8 %-kal nőtt. A 0943-as bevallásban bevételt valló adóalanyok összetétele a nemzetgazdaság egészét vizsgálva eltér a Régióban tapasztalttól. A 2. számú ábrán látható, hogy a társas vállalkozások aránya 12,2 %-kal magasabb a Régiónkban. Bázisidőszakban a bevételt valló egyéni vállalkozások mind országosan (46 %), mind régiósan (33,7 %) nagyobb arányt képviseltek, mint a a vizsgált időszakban. A bevételt vallók megoszlása 2009-ben 2. sz ábra 100% 80% 60% 40% 20% 0% 68,1% 31,9% Régiós egyéni vállalkozók 55,9% 44,1% Országos társaságok A bevételt sávos bontásban is megvizsgálva megállapítható, hogy 2009-ben a Középmagyarországi Régió egyéni vállalkozói közül a legtöbben (43,2 %) a legalacsonyabb, 0-2,5 millió Ft-ig terjedő sávban helyezkedtek el, az összbevételnek azonban csak 8,6 %-a

5 - 4 - tartozott ide. A legkevesebben a millió Ft-os sávba tartoztak, ide koncentrálódott az összbevétel 12,3 %-a. A társaságoknál a sávok szerinti megoszlás jóval egyenletesebb volt. A legalacsonyabb bevételi kategóriába az adózók 26,2 %-a tartozott, mindössze 2,6 %-os bevételi részaránnyal. Az összes bevétel legnagyobb hányada, 36,0 %-a a legmagasabb kategóriába tartozó adóalanyoktól származott, ide sorolódott az adózók 13,7 %-a. Ahogyan az a 3. számú ábrán megfigyelhető, fordított arány áll fenn az adóalanyok száma és a bevételből való részesedés között. 3. sz. ábra 100% Az adóalanyok számának megoszlása a különböző bevételi sávokban 2009-ben 100% A bevétel megoszlása a bevételi sávokban 2009-ben 80% millió Ft millió Ft 80% 60% millió Ft 7,5-10 millió Ft 60% 5-7,5 millió Ft 40% 2,5-5 millió Ft 0-2,5 millió Ft 40% 20% 20% 0% Egyéni vállalkozók Társaságok 0% Egyéni vállalkozók Társaságok A vallott bevétel ágazatok közötti megoszlásának vizsgálata során az alábbi megállapításokat tehetjük: régiónkban az egyéni vállalkozóknál az összes bevétel 48,3 %-a, a gazdasági társaságoknál 50,6 %-a a szakmai tudományos tevékenység szektorban keletkezett. A fennmaradó részen osztozik a többi tizennyolc ágazat, amelyek közül a legjelentősebbek: az információ kommunikáció, az adminisztratív tevékenység és a feldolgozóipar.

6 sz. táblázat A bevétel ágazatonkénti alakulása Bevétel Fajlagos Bevétel Ágazat MFt MFt/db megoszlása Szakmai, tudományos ,7 50,1% Kommunikáció ,1 18,6% Adminisztratív tev ,1 5,3% Feldolgozóipar ,4 3,6% Kereskedelem, javítás ,5 3,3% Ingatlan ügyletek ,2 3,0% Egészségügy ,1 3,0% Művészeti tevékenység ,9 3,0% Oktatás ,8 2,9% Építőipar ,1 2,2% Pénzügyi tevékenység ,0 1,5% Be nem sorolható ,0 1,4% Szállítás, raktározás ,2 0,9% Egyéb szolg ,6 0,8% Mezőgazdaság 566 6,5 0,2% Szálláshely szolg, vendéglátás 556 6,7 0,1% Összesen ,8 100,0% Országosan szintén a szakmai tudományos tevékenység szektorba tartoztak a legtöbben 2009-ben. Az egyéni vállalkozóknál a bevétel 46,7 %-át, a gazdasági társaságoknál 50,4 %-át ezen ágazat adóalanyai vallották. A bevételt módosító tényezők A bevételt növelő tételek a tárgyévben mind az egyéni vállalkozóknál, mind a társaságoknál kismértékűek voltak. A bázisévhez viszonyítva az egyéni vállalkozóknál 32,3 %-os csökkenés, míg a gazdasági társaságoknál 12,5 %-os növekedés figyelhető meg. A társas vállalkozások 395,3 millió Ft-ot könyveltek el növelő tételként, melyből a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel a legjelentősebb (147,0 millió Ft). A bevételt csökkentő tételek szintén nem képeznek számottevő összeget, az egyéni vállalkozóknál 2009-ben 55,0 millió Ft-ot, a gazdasági társaságoknál 202,5 millió Ft-ot jelentett. A bevételt csökkentő tételek a bázishoz képest csak kismértékben, 0,9 %-kal nőttek.

7 - 6 - A bevételt növelő és csökkentő tételek évben 2. sz. táblázat Megnevezés Egyéni váll. Társaságok Összesen (ezer Ft) (db) (ezer Ft) (db) (ezer Ft) (db) Bevételt növelő tételek össz kapcsolt váll. kapott bevétel megszűnéskor megáll. készlet kapcsolt váll. kapott bevétel kapott előleg passzív időbeli elhatárolás megszűnésig meg nem szerzett bevétel egyéb Bevételt csökkentő tételek össz bejelentkezés évében adózott összeg egyéb előlegből elsz. visszafiz. összeg aktív időbeli elhat egyéb Az EVA alapja Az EVA alapja Régiónkban 2008-ban és 2009-ben is a bevételhez hasonlóan alakult, mind összegét, mind dinamikáját tekintve. A vizsgált időszakban a bevallott adóalap 79 %-a a gazdasági társaságoknál realizálódott, az egyéni vállalkozók részaránya mindössze 21 %. Országosan az adóalap 30,3 %-a származott az egyéni vállalkozóktól, 69,7 %-a a társaságoktól. Az eltérés valószínűleg abból adódik, hogy mint már korábban említettük országosan lényegesen magasabb az egyéni vállalkozók részaránya. Az egyéni vállalkozók közül adóalapot en tüntettek fel bevallásukban, ami 2,4 %-kal kevesebb a bázisévinél. A csökkenés kisebb mértékű, mint az EVA-s egyéni vállalkozók számában bekövetkezett visszaesés. A társaságok közül an vallottak adóalapot, az előző évinél 5,7 %-kal többen, ami megegyezik a társaságok számának növekedési ütemével.

8 - 7 - Mivel a társaságok részesedése az adóalapból mind összegét, mind a bevallást kitöltőket tekintve jóval jelentősebb, érdemes részletesebben is megvizsgálni e csoport összetételét: a 0943-as bevallásban adóalapot valló gazdasági társaságok 47,6 %-a (15,5 ezer adózó) tartozott a számviteli törvény hatálya alá, a fennmaradó mintegy 17,1 ezer vállalkozás pedig egyszerűsített könyvvezetési módot választott. A számviteli törvény hatálya alá tartozók 52,4 %-a korlátolt felelősségű társaságként, 39,3 %-a pedig betéti társaságként működött. A betéti társaság rendkívül népszerű az adóalapot valló EVA-s társaságok körében, a számviteli törvény hatálya alá tartozó betéti társaságon kívül, egyszerűsített könyvvezetési módot alkalmazó adóalany választotta ezt a vállalkozási formát. Az elemzett gazdasági társaságok közel 69,6 %-a betéti társaságként tevékenykedett. A társaságoknál az adóalap 53,3 %-a (157,2 milliárd Ft) a számviteli törvény hatálya alá tartozóknál keletkezett. Ezen adózóknál az adó alapja 10 %-kal bővült, jóval nagyobb mértékben, mint a számviteli törvény alá nem tartozó vállalkozónál (3,8 %). A számviteli törvény szerint működők közül a kft-k voltak a legeredményesebbek, adóalapjuk 14,2 %-os emelkedést ért el a vizsgált időszakban. A betéti társaságoknál realizálódott az összes EVA-s társaság adóalapjának 63,1 %-a. 4. sz. ábra Az adóalap alakulása a különböző társasági formákban (millió Ft) Kft. Sztv. alá tartozók Sztv. alá tartozó bt. Egyéb sztv. alá tartozó Sztv. alá nem tartozó bt. Sztv. alá nem tartozók Egyéb nem sztv. alá tart

9 - 8 - Az adókötelezettség A Régió EVA alanyainak 2009-ben összesen 93,4 milliárd Ft adókötelezettsége keletkezett, amiből 19,6 milliárd Ft az egyéni vállalkozók, 73,8 milliárd Ft a gazdasági társaságok EVAja. A társaságok adója 7,0 %-kal növekedett, míg az egyéni vállalkozóké 3 %-kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Az előző évhez viszonyítva évben millió Ft többlet fizetési kötelezettség keletkezett: az egyéni vállalkozások a létszám és árbevétel változással összhangban 538 millió Ft-tal kevesebbet, míg a válságot kevésbé megérző társaságok millió Ft-tal többet vallottak. Az adókötelezettség az ország egészét vizsgálva 3 %-kal (régiósan 4,7 %-kal) emelkedett az elemzett időszakban, ezen belül az egyéni vállalkozóknál 3,6 %-kal csökkent, a társaságoknál 6,2 %-kal nőtt. Országosan vizsgálva az egy főre, illetve társaságra jutó adó sem éri el a középmagyarországi szintet, hiszen az összes EVA alanyra vetítve országosan 2009-ben 1,8 millió Ft volt, a Régióban pedig megközelítette az 2 millió Ft-ot. 5. sz. ábra millió Ft EVA kötelezettség alakulása évben 107,0% 104,7% 110% 105% ,0% 100% egy. váll. társaságok összesen 95% 90% változás

10 - 9 - A bevételhez hasonlóan az adókötelezettség legnagyobb hányada is a szakmai, tudományos tevékenység ágazatban keletkezett: az egyéni vállalkozóknál a teljes kötelezettség 48,3 %-át, a társaságoknál a 50,9 %-át e szektor adóalanyai realizálták. Adóelőlegek, feltöltési kötelezettség 3. sz. táblázat Az egyéni vállalkozások és társaságok adókötelezettsége (millió Ft) Megnevezés index Adókötelezettség ,7% Az I. negyedévi adóelőleg ,4% A II. negyedévi adóelőleg ,8% A III. negyedévi adóelőleg ,1% A feltöltési kötelezettség ,3% Előleg+ feltöltési kötelezettség ,1% Áthúzódó többlet befizetés ,1% Mindkét évben jellemző volt, hogy az adóalanyok az adókötelezettség legkisebb hányadát az első negyedévben, a legnagyobb részét pedig az utolsó negyedévben, feltöltési kötelezettségként fizették be. A 6. számú ábra mutatja be az összes adóalanynál az adóelőlegek negyedévek szerinti alakulását. 6. sz ábra Az adóelőlegek megoszlása 2009-ben az összes EVA alanynál 29,9% 22,9% 22,5% 24,8% Az I. negyedévi adóelőleg A III. negyedévi adóelőleg A II. negyedévi adóelőleg A feltöltési kötelezettség

11 A vizsgált időszakban a negyedéves adóelőlegek megfizetése tekintetében minden negyedévben növekedés állapítható meg a bázisidőszakhoz képest. 7. sz. ábra millió Ft Az adóelőlegek és a feltöltés alakulása 109,3% 105,4% 102,8% 102,1% 120,0% 90,0% ,0% 30,0% 0 0,0% Az I. negyedévi adóelőleg A II. negyedévi adóelőleg A III. negyedévi adóelőleg A feltöltési kötelezettség Változás A megállapított adóból az adóelőleg és a feltöltési kötelezettség levonása után en visszaigényelhető, en befizetendő adót állapítottak meg 0943-as bevallásaikban. A visszaigényelhető adó összege 6,5 milliárd Ft, melynek nagy részét (98,5 %) a társaságok igénylik vissza. A pluszként befizetendő adó 3,3 milliárd Ft, melyből a társaságok részesedése 81,1 %. Pénzforgalom 8. sz. ábra A befolyt EVA összege évben millió Ft Nettó EVA pénzforgalom alakulása 94,5 milliárd Ft volt, mely 3,7 %-kal haladta meg a bázisidőszaki bevételt A befizetett EVA az év során nem egyenletesen oszlott meg, kiugróak a negyedéves adóelőleg befizetések hó év év A legnagyobb befizetés a feltöltési kötelezettség teljesítése miatt decemberben történt, ez magas bázisindex mellett az éves befizetés 29,6 %-át jelentette.

12 Összefoglalás Munkánk alapján az alábbi összegző megállapításokat tehetjük: - Az elemzett időszakban az EVA alanyok száma összességében a bázisidőszakhoz hasonlóan alakult, de összetétele a társaságok bővülése mellett feltehetően a gazdasági válság hatásaként átrendeződött. A Régió adóalanyainak több, mint kétharmada gazdasági társaság, mely adózói körben 5,6 %-os létszámnövekedés figyelhető meg, míg az egyéni vállalkozók számában 5,1 %-os csökkenés következett be. - Az adó alapjául szolgáló vallott bevétel az éves infláció mértékével egyezően, 4,2 %- kal nőtt; tömege 371,5 milliárd Ft, ami az országos teljesítés 55,4 %-át jelenti. - A bevétel nagy hányada (az egyéni vállalkozóknál 48,3 %-ban, a társas vállalkozóknál 50,6 %-ban) a szakmai, tudományos tevékenység szektorban keletkezett. - Az adóalanyok bevallásaikban csak kis összegű bevételt növelő, illetve csökkentő tételt érvényesítettek, így az EVA alapja a bevételhez hasonlóan alakult. A vizsgált adóalanyoknál a legjelentősebb adóalap-módosító tételként szerepelt a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevétel. - Az adókötelezettség az egyéni vállalkozóknál 3,0 %-kal csökkent, a gazdasági társaságoknál 7,0 %-kal növekedett a bázisidőszakhoz képest. - Régiónk pénzforgalmi adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2009-ben a befolyt EVA összege közel 3,7 %-kal nőtt a bázisidőszak adataihoz viszonyítva. Budapest, szeptember