Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról

Átírás

1 Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról NAV Zala Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Zalaegerszeg, szeptember 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői Gazdálkodók bevételeinek alakulása A költségek alakulása Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása TOP nyereség, társasági adó és foglalkoztatottság jellemzői... 2 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői A bevalló létszám alakulása Összevont jövedelmek alakulása Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Külön adózó jövedelmek alakulása Összes adókötelezettség alakulása TOP jövedelmek jellemzői... 5 III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A kisvállalati adó (KIVA)... 5 IV. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról... 5

3 I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői A társaságiadó-bevallások összesített adatai 1 pozitív változást tükröznek a Nyugat-dunántúli Régióban és ezen belül Zala megyében működő társaságok tevékenységében, illetve elért eredményeiben évben. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások száma némileg csökkent, melynek oka elsősorban az, hogy az új adózási formát kínáló lehetőségek (KIVA, KATA) sok adózó számára voltak vonzóak. Zala megyében a régiótól eltérő gazdasági szerkezet figyelhető meg, a feldolgozóipar és a határon túli értékesítés alacsonyabb arányú, míg a mezőgazdaság, az építőipar és kereskedelem magasabb részesedéssel rendelkezik. 1. Gazdálkodók bevételeinek alakulása A gazdasági teljesítmények legfőbb mutatója, az értékesítés nettó árbevétele évben az előző évhez képest kismértékben növekedett. A 776,4 milliárd Ft nettó árbevétel az egyes vállalkozási kategóriák között közel azonos arányban oszlik meg. Az árbevétel csaknem egyötödét a nagyvállalkozások realizálták, kismértékű csökkenés mellett. Közel azonos hányada (26-27%) keletkezett a mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítményéből, ahol megyei átlagot meghaladó (+2,5%) növekedés realizálódott. Az egyes ágazatok teljesítményét vizsgálva elmondható, hogy a feldolgozóiparban keletkezett az árbevétel 29,5%-a, majd ezt követte a kereskedelem, gépjárműjavítás 26,1%- kal, a többi ágazat részesedése, külön-külön nem érte el a 10%-ot. A jelentősebb részarányt képviselő ágazatok közül a szállítási, raktározási tevékenységet végző vállalkozásoknál 11,3%-os, a kereskedelem, gépjárműjavítás területén tevékenykedő adózóknál 3,2%-os forgalom növekedés, a feldolgozóiparban 6,0%-os forgalom csökkenés volt kimutatható. A legnagyobb mértékű, 30,8%-os gyarapodás az ingatlanügyletek területén működő vállalkozások körében volt, ők azonban a megye árbevételének csak 2,8%-át realizálták. Az értékesítés relációnkénti összetételére Zala megyében a belföldi forgalom jellemző, melynek részaránya, 2,1%-os növekedés következtében 79,8%-ra bővült. Az export éves viszonylatban 5,6%-os mérséklődést mutatott, így aránya az árbevételen belül 1,2 százalékponttal 20,2%-ra csökkent. A határon túli értékesítésből származó árbevétel 40,3%-a a középvállalkozásoknál realizálódott, ahol 1,6%-os növekedés mutatható ki. A kisebb részarányt képviselő vállalkozástípusoknál az export árbevétel csökkenése volt tapasztalható. 2. A költségek alakulása A költségek és ráfordítások évi összege 793,4 milliárd Ft volt, az előző évi értéknél 4,4%-kal kevesebb. A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt (75,0%) az anyagjellegű ráfordítások képezik, 595,3 milliárd Ft-os összegük az előző évi szint közelében alakult. A személyi jellegű ráfordítások összege 121,7 milliárd Ft volt, melyek több mint kétharmadát a bérköltség tette ki. 1 Tájékoztatónk a Nyugat-dunántúli Régióban működő db, ezen belül db Zala megyei naptári évvel azonos üzleti éves kettős könyvvitelt vezető vállalkozás évben elért teljesítményeit mutatja. A korábbi évekhez hasonlóan külön kerültek megjelenítésre azon speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek, belföldi tevékenységet nem végeznek. Ezen vállalkozások adatai elemzésünkben nem szerepelnek. 1

4 Az értékcsökkenés aránya az összes ráfordításon belül 3,7%, összege 29,6 milliárd Ft volt. Az egyéb ráfordítások értéke közel felére csökkent, 46,8 milliárd Ft-ot tett ki, amely az összes költség 5,9%-a. 3. Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása A tevékenységek jövedelmezőségét kifejező üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az előző évi 2,6 milliárd Ft-ról 50,1 milliárd Ft-ra növekedett évben. Ehhez elsősorban néhány építőipari társaság nyereségnövekménye járult hozzá. A pénzügyi műveletek eredménye az előző évi 2,4 milliárd Ft nyereségről 5,9 milliárd Ft veszteségre változott. A rendkívüli eredmény 28,3 milliárd Ft nyereség volt, az előző évi szint közelében alakult. Pozitívumként értékelhető, hogy az adózás előtti eredmény 34,3 milliárd Ft-ról 72,5 milliárd Ft-ra növekedett évben. Ehhez a nyereség 45,5%-os emelkedése és a veszteség közel 50%-os mérséklődése járult hozzá. A nyereséges vállalkozások száma 2,5%- kal bővült, a veszteséges és nulla eredményt kimutatók száma pedig 11,6%-kal csökkent. Az egyes vállalkozói kategóriák esetében eltérő mértékű az adózás előtti eredmény változása. A mikro- és kisvállalkozások eredménye összességében 41,8 milliárd Ft-tal bővült, a középvállalkozásoknál viszont kismértékben csökkent az adózás előtti eredmény. Összességében részarányuk 93,9%-ra emelkedett. A nagyvállalkozások eredménye 2,3%-kal nőtt, azonban részesedésük 6,1%-ra mérséklődött évhez képest. A társas vállalkozások évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 40,9 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 5,1%-kal magasabb volt a évi értéknél. A pozitív adóalap után számított adó 4,4 milliárd Ft volt, mely 4,8%-kal haladta meg az előző évi értéket. Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembevétele után 3,7 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett, mely 2,8%-kal nőtt előző évhez képest. Az adókedvezmények közel háromnegyedét a látványcsapatsport támogatáshoz fűződő adókedvezmény elszámolásának lehetősége adta, melynek összege 26,5%-os növekedés következtében 0,5 milliárd Ft-ot tett ki. Az előadóművészeti szervezetek támogatásának és a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményének összege ugyancsak növekedett előző évhez képest. 4. TOP nyereség, társasági adó és foglalkoztatottság jellemzői A legmagasabb adózás előtti nyereség évben Zala megyében 1,9 milliárd Ft volt, amelyet kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatással foglalkozó vállalkozás ért el. A második legnagyobb összeg 0,9 milliárd Ft volt, melyet egy általános rendeltetésű gépeket gyártó társaság realizált. A harmadik helyen egy gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás szerepelt, 0,8 milliárd Ft-os nyereséggel. A legtöbb társasági adó 0,5 milliárd Ft volt évben, amelyet egy kőolaj-, földgázkitermelési szolgáltatás ágazatba tartozó vállalkozás fizetett. A második-harmadik legmagasabb adó évben 0,1 milliárd Ft volt, melyet egy általános rendeltetésű gépgyártó, illetve egy szerszámgyártó társaság fizetett évben a legmagasabb foglalkoztatotti létszám 932 fő volt, melyet egy városi, elővárosi szárazföldi személyszállítással foglalkozó társaság vallott. Ezt követte egy munkaerő-kölcsönzés területén működő vállalkozás 911 fővel. A harmadik helyen egy 2

5 erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó cég áll 696 fős foglalkoztatotti létszámmal. A TOP50 vállalkozás közé jutáshoz legalább 118 főt kellett alkalmazniuk a cégeknek. II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői 1. A bevalló létszám alakulása Zala megyében a 2013-as adóévről előző évinél némileg kevesebb összesen 129,2 ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás, adónyilatkozat és munkáltatói elszámolás került feldolgozásra. A régiós bevallások 27,7%-a Zala megyei adózóktól érkezett, amely az országos 2,9%-ának felelt meg. A bevallást benyújtók 81,1%-a, mintegy 105 ezer fő önadózóként adott számot a évi jövedelméről. Önbevallói körben a legnépszerűbb a csökkentett adattartalmú bevallás volt, az önadózók 55,1%-a, mintegy 58 ezer magánszemély élt az áttekinthetőbb, kevesebb sort tartalmazó bevallás kitöltésének a lehetőségével. A legnagyobb, több mint 50,0%-os emelkedést az adónyilatkozatot benyújtóknál tapasztaltunk. Előző évit 400 fővel meghaladó, több mint 9 ezer magánszemély kérte az adóhatóság közreműködését adóbevallása elkészítésében, melynek következtében az összes bevallás 7,0%-a az adóhatóság által elkészített egyszerűsített adóbevallás. Ez az arány előző évben 6,6%, azt megelőző évben 5,2% volt. A folyamatos darabszám növekedésében szerepet játszott az egyszerűsített bevallással kapcsolatos adminisztráció évi egyszerűsítése is, amely szerint az ajánlattal való egyetértés esetén nem szükséges annak visszaküldése. Munkáltatókon keresztül több mint 15 ezer személyijövedelemadó-bevallás érkezett, amely az előző évit 1,1%-kal haladta meg. 2. Összevont jövedelmek alakulása A megye adózói összesen 216,7 milliárd Ft összevont jövedelemről adtak számot a személyijövedelemadó-bevallásaikban, mely 2,0%-os növekedést jelentett a évi adatokhoz képest. Az országos jövedelem 2,5%-át Zala megyei illetőségű adózók adták. Az átlagos havi összevont jövedelem évben 151,8 ezer Ft-ot tett ki, több mint 6 ezer Ft-tal emelkedett előző évhez képest. Ezzel a megye az országos rangsorban a 11. helyezést érte el. Az összevont jövedelmeken belül meghatározó a nem önálló tevékenységből származó jövedelem aránya, amelyek között továbbra is a legnagyobb, 95,5%-os hányaddal a munkaviszonyból származó jövedelem szerepel ban összesen 197,9 milliárd Ft bérjövedelm keletkezett, melynek egy főre jutó átlagos éves összege ezer Ft volt. Ebből következően az egy főre eső havi átlagos munkabér összege 151 ezer Ft-ot tett ki, ez átlagosan havi 6 ezer Ft-os béremelkedésnek felelt meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelemmel a bevallást benyújtók 12,3%-a rendelkezett, az egy főre vetített éves nagysága 528 ezer Ft-t tett ki. A bevallott adatok alapján elmondható, hogy a megyei munkavállalók kedvező jövedelmi viszonyai mellett, 2013-ban még mindig az összevont jövedelmet vallók 36,7%-a minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezett. 3

6 3. Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Adóalap csökkentő kedvezmények Családi kedvezményt 29,7 ezer adózó az összevont jövedelmet vallók közel egynegyede tudott érvényesíteni. Az általuk kimutatott adóalap mérséklésből számított adó egy főre jutó összege havi Ft megtakarítást jelentett a családos, illetve gyermeküket váró magánszemélyek számára. A gyermekvállalási kedv növekedésének köszönhetően a megyében élő magánszemélyek évben előző évinél 2,3%-kal több magzat után igényelték a családi kedvezményt. Zala megyében a legnagyobb, 9,9 millió Ft összegű, négy gyermek utáni családi kedvezményt három családapa is érvényesíteni tudta, így egyenként közel 1,6 millió Ft-tal csökkentették összevont adóalapjukat. Adócsökkentő kedvezmények Az adócsökkentő kedvezmények körében és mértékében évre nem történt lényegi jogszabályváltozás, ugyanakkor az előző évinél 9,7%-kal több, 565 millió Ft kedvezmény érvényesítésére került sor. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra történt befizetések után a bevallást benyújtók 9,4%-a érvényesített adókedvezményt 282 millió Ft összegben évben az előző évinél 8,3%-kal több magánszemély tartotta fontosnak az öngondoskodás ezen formáját, melynek következtében 5,2%-kal, összegszerűségében 14 millió Ft-tal nőtt a pénztárak javára utalt összeg. 4. Külön adózó jövedelmek alakulása Külön adózó jövedelemmel a bevallást benyújtók 8,8%-a rendelkezett, akik évre összesen 12,7 milliárd Ft külön adózó jövedelmet vallottak be. Ezen jövedelmek után 2,5 milliárd Ft adófizetési kötelezettség keletkezett. A korábbi évek tendenciáját követve ez évben is a legnagyobb, 63,8%-os részarányt az osztalék típusú jövedelmek képviseltek 8,1 milliárd Ft összegben 0,4 milliárd Ft-tal meghaladva a évit. Az osztalékok után 1,3 milliárd Ft személyi jövedelemadó került bevallásra, mely 8,3%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az ingatlanpiac élénkülését jól mutatta, hogy a megye adózói évben a tavalyinál 25,0%-kal több 0,5 milliárd Ft jövedelmet vallottak ingatlan átruházásából, részesedésük ezáltal 2,9%-ról 3,9%-ra nőtt. 5. Összes adókötelezettség alakulása Az elszámolandó adót csökkentő kedvezmény jellegű tételek növekedése miatt a megyei adózóknak az előző évinél 3,6%-kal kevesebb, 32,3 milliárd Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett. Egy magánszemély adózó évben keletkezett jövedelmei után átlagosan 277,7 ezer Ft-tal járult hozzá az adóbevételekhez. A évi összevont jövedelmek adóterheléséről elmondható, hogy az összesített adóteher 2013-ban 13,8 %-os, amely 0,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. 4

7 6. TOP jövedelmek jellemzői évben az összevont jövedelem első helyezettje Zala megyében 85,5 millió Ft volt. A megyei második legnagyobb összeg 81,9 millió Ft, a harmadik pedig 72,0 millió Ft. Mindhárom TOP jövedelem munkaviszonyból származó bérjövedelem. A TOP 100-as megyei listán az átlagos összevont jövedelem 32,9 millió Ft, amely 2 millió Ft-tal magasabb az előző évinél. A megye legnagyobb elkülönülten adózó jövedelmének összege 225,0 millió Ft. A TOP lista második helyezettjének jövedelme 202,5 millió Ft, a harmadik helyezetté pedig 180,0 millió Ft volt. Mindhárom TOP jövedelem osztalékból származott. A TOP 100-as megyei listán az átlagos elkülönülten adózó jövedelem 47,9 millió Ft, amely 10,8 millió Ft-tal kevesebb, mint az előző évben. A megye legnagyobb adófizetője 46,3 millió Ft szja-befizetést teljesített. III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői 1. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) év végén Zala megyében működő KATA adóalanyt tartottunk nyilván (az országos 3,2%-a), melyből 89,6% egyéni vállalkozó, 10,4% gazdasági társaság. A vállalkozások által befizetett KATA összege millió Ft volt. Az év során a KATA hatálya alá tartózó vállalkozások által realizált árbevétel 7,1 milliárd Ft volt, átlagosan az egy főre jutó vállalkozási bevétel meghaladta a 2,5 millió Ft-ot. Zala megyében 112 vállalkozás árbevétele meghaladta a 6 millió Ft-ot, mely után a hatályos jogszabályok szerint összességében, 44 millió Ft kötelezettség keletkezett. 2. A kisvállalati adó (KIVA) év végén 122 KIVA alanyt tartottunk nyilván Zala megyében, amely az ország 1,6%-a. Az adóalanyok 66,4%-a kft.-ként, 28,7%-a betéti társaságként, 4,9%-a egyéb gazdasági társaságként működött évben a KIVA nettó bevétele 179 millió Ft volt. IV. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. tv.) alapján a magánszemélyek 1997 óta ajánlhatják fel a befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át, illetve 1998 óta a befizetett személyi jövedelemadójuk 1+1%-át. A személyi jövedelemadó 1+1%-ról idén az adófizető magánszemélyek kedvezményezettre rendelkeztek érvényesen, amelyek közül civil kedvezményezett (egyesületek, alapítványok, közalapítványok, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, az Szf. tv. által nevesített intézmények pl. országos közgyűjtemények, 5

8 Magyar Tudományos Akadémia, országos szakmúzeumok, felsőoktatási intézmények, stb.), 31 technikai számmal rendelkező egyház (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény mellékletében szereplő, technikai számmal rendelkező bevett egyházak száma), 1 kiemelt költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program). A Nyugat-dunántúli Régióban az adóhatóság 467,2 ezer adófizető magánszemély személyijövedelemadó-bevallását, adónyilatkozatát, munkáltatói elszámolását dolgozta fel, illetve egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallását készítette el. A tényleges adófizetéssel bíró magánszemélyek a bevallást benyújtó 467,2 ezer adózó 88,3%-át tették ki, ők nyilatkozhattak volna érvényesen adójuk 1+1%-áról. Zala megyében a 129,2 ezer fő szjabevallóból 116,3 ezer adózó nyilatkozhatott volna nulla forintnál magasabb összegről. Rendelkező nyilatkozatot ténylegesen az adófizetési kötelezettséggel rendelkezők 53,8%-a tett. A Nyugat-dunántúli Régióban a évi személyijövedelemadó-bevallás teljesítése során magánszemély tett az 1+1%-os felajánlásáról rendelkező nyilatkozatot. Megye Győr Vas Zala Régió Nyilatkozó magánszemélyek (fő) Az adózók egy vagy két nyilatkozatot tehettek, így a civil és az egyházi szervezetek/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozatok, az alábbi táblázat szerint alakultak: Megye Civil szervezetek részére adott nyilatkozat (db) 1253-as bevallással 1353-as bevallással Egyházi szervezet/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozat (db) 1253-as bevallással 1353-as bevallással Változás (2013/2012) % Civil szervezetek Egyházi szervezetek =2/1 6=4/3 Győr ,3 95,3 Vas ,8 96,2 Zala ,6 94,4 Régió összesen ,7 95,3 Felhívó tájékoztató levél Az adóhatóság a rendelkező magánszemélyek érvényes nyilatkozataiban megjelölt szervezetek részére szeptember 1-jéig postázta a tájékoztató, illetőleg a felhívótájékoztató leveleket. A civil szervezetek a felhívó-tájékoztató levélben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kell. 6

9 Amennyiben ezen szervezetek a felhívó-tájékoztató levél kézbesítését követően 30 napon belül igazolják a törvényi feltételek meglétét, hatóságunk a részükre felajánlott összeget 30 napon belül, de legkésőbb december 15-ig átutalja. Ha a szervezet korábban sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét a létesítő okirat másolatának, illetve a jogerős bírósági végzés másolatának csatolását mellőzheti, azonban a 1437A adatlap kitöltése ebben az esetben is szükséges. Zalaegerszeg, szeptember 30. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 7