Tisztelt Olvasó! TOP Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Átírás

1

2 129702

3 Tisztelt Olvasó! Idén második alkalommal jelenteti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a TOP 100 kiadványt, amely a évi adatok alapján elemzi Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának állapotát, a változások irányát és mértékét. Csaknem két évtizede egy hosszan elnyúló válságfolyamat kezdôdött a megyében, amelynek eredményeként egyre jelentôsebb leszakadás következett be. A gazdasági szerkezet átalakulása nehezen indult meg, a térségre még ma is a tôkehiány jellemzô. Ugyanakkor az utóbbi években megmutatkoztak a felzárkózás jelei, a vegyipar mellett egyre nagyobb szerepet kap a korszerû gépipar és az energiaipar. Életbevágóan fontos, hogy a pozitív folyamatok ne torpanjanak meg, sôt erôsödjenek, hiszen csak ekkor számíthatunk valódi felzárkózásra, fejlôdésre! A kötetben címének megfelelôen megjelenik a 100 legeredményesebb, megyei székhelyû gazdálkodó szervezet. Az ô teljesítményük meghatározó a megye gazdasági mutatóinak alakulásában. Örvendetes, hogy ebbe a körbe már helyi közép- és kisvállalkozások is bekerültek. Stratégiai kérdés ugyanis, hogy az erôs kis- és középvállalkozások száma és teljesítménye növekedjen a következô években, és hogy ez a növekedés a ma még elmaradottabb kistérségekben is bekövetkezzen. Az APEH regionális szervezetének megalakulása révén lehetôvé vált, hogy az idei kötet nemcsak a megye, de az Észak-magyarországi régió gazdasági folyamatait is elemezze, ezáltal a térségben mûködô, vagy a régió iránt érdeklôdô partnerek, befektetôk számára átfogó képet ad. Bízunk benne, hogy a kiadvány hasznos információkat nyújt mind a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásához, mind az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez. A TOP 100 körbe bekerült cégek pedig joggal lehetnek büszkék teljesítményükre, hiszen egy nehéz sorsú megyében voltak képesek korszerû technológiák, vállalatirányítási módszerek, valamint az itt élô és dolgozó szakképzett munkavállalók révén sikeresen gazdálkodni. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kiss László fôszerkesztô Észak-Magyaroszág Dr. Nagy László igazgató APEH Észak-Magyarországi Regionális Igazgatósága TOP 3 100

4 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Felzárkozóban régiónk gazdasága A gazdasági válság után átrendezôdött az ÉM-régió ágazati struktúrája A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi régió földrajzilag az Északi-középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége km 2, lakónépessége fô, ami 14,4 százaléka, illetve 12,4 százaléka az országosnak. A földrajzi egységként is meghatározható ÉM-régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és nógrádi szénmedencékre és a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc-Diósgyôr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erôsítette az 1950-es években induló szocialista iparosítás program keretében a szénre épülô villamos energiaipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta), valamint ma már a világpiacon is elismert nehézvegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). A fenti meghatározó ágazatok mellett jelentôsen fejlôdött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsósorban az Északi-középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedô világhírû Tokaji és Egri borvidék vonzerejére épülô turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. A rendszerváltás éveiben ( ) a gazdasági válságidôszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékû volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az Észak-magyarországi régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat az említett válságfolyamattal egyidôben jelentkezô világgazdasági recessziója. TOP A válságidôszakot követôen a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés és még sokáig a pangás évei következtek. Ebbôl eredôen jelentôs különbség alakult ki a régió és az országos szintû gazdasági teljesítmények között: a lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A KSH adatai szerint a régió 12,4 százalékos lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintû GDP 8,3 százalékát állítja elô. Az egy fôre jutó GDP 1441 ezer Ft/fô, ami 65,9 százaléka a 2186 ezer Ft/fôs országos átlagnak. A évi GDP az ÉM-régióban millió forint, ebbôl B.-A.-Z. megye millió forintot (60 százalékot) teljesített, ugyanez Heves megyében millió forint (26,9 százalék), míg Nógrádban millió forint (13,1 százalék).

5 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Az egy lakosra jutó GDP értéke a 2186 ezer Ft/fô országos átlag mellett Borsod-Abaúj-Zemplénben 1502 ezer Ft/fô, Heves megyében 1527 ezer Ft/fô, míg Nógrádban 1104 ezer Ft/fô. (Lásd: 1. grafika) 1. GRAFIKA Foglalkoztatási viszonyok A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a évi adatok szerint az aktivitási arány 49,8 százalék (az országos 55 százalék) a foglalkoztatási arány 44,3 százalék (az országos 50,9 százalék), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 11 százalék (az országos átlag 7,5 százalék). A foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megyében a legkedvezôtlenebbek: a munkanélküliségi ráta 2006-ban 12 százalék, míg Heves megyében 9,1 százalék, Nógrád megyében pedig 10,6 százalék. (Lásd: 2. grafika) TOP 5 100

6 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi ( ) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatról, míg a közeli ( ) idôszak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatja. Régiós szinten csak az utóbbi néhány évrôl mondható el, hogy a folyóáras gazdasági teljesítménymutatók az adott év inflációs rátáját meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek. Az évenkénti növekedés mértéke a mutatók többségénél elérte, illetve meghaladta a nemzetgazdasági szintû mutatók növekedési ütemét. E kedvezô trend azonban még kevés a régió közötti jelentôs növekedési ütemkülönbségébôl eredô gazdasági lemaradásának kompenzálására. 2. GRAFIKA Régión belül eltérô az egyes megyék növekedési (felzárkózási) üteme. E tekintetben a 2006/2000 közötti idôszakban a megyék között Heves a legeredményesebb, megelôzve a régión belül legnagyobb súllyal rendelkezô Borsod-Abaúj-Zemplént, továbbá Nógrád megye növekedési ütemét. Az ÉM-régió piaci-gazdasági teljesítményében három vállalkozói kör játszik szerepet. Meghatározó szerepe a társas vállalkozásoknak van (bevételi részarányuk a évi adatok szerint 93,9 százalék), kiegészítô jellegû az egyéni vállalkozók tevékenysége (5,1 százalék), míg az eva-kör (1 százalék) inkább egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. TOP 6 100

7 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Ágazati szerkezet Az említett válságfolyamat következtében átrendezôdött a régió ágazati struktúrája, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, a kohászat súlya visszaesett, megerôsödött viszont a szerepe a gépiparnak és a vegyiparnak. A évi hozzáadott érték adatai szerint a mindenütt jelentôs súllyal bíró kereskedelmi ágazat mellett a régió gazdaságában három ágazat a vegyipar (13,2 százalék), a gépipar (18,3 százalék) és az energiaipar (9,5 százalék) rendelkezik 9 százalék feletti részesedéssel. Az exportteljesítmények túlnyomó része két ágazatban, a vegyiparban (29,7 százalék) és a gépiparban (48,2 százalék) realizálódott. A foglalkoztatott létszám eloszlását az ágazat nagyságrendje és élômunkaigényessége határozza meg. Legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem, a gépipar és a nem anyagi ágazatok. Régiós szinten a jegyzett tôkének 43,1 százaléka külföldi eredetû, öszszege millió forint. Ennek 71,9 százaléka három ágazatra koncentrálódik: energiaipar 36 százalék, gépipar 18,4 százalék, vegyipar 17,5 százalék. A külföldi tôke 58,6 százaléka mûködik B.-A.-Z. megyében, Heves megyében 27,8 és Nógrád megyében 13,6 százaléka. (Lásd: 1 4. táblázat) 1. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet gazdaságiteljesítmény-mutatók 2006-ban Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Régió összeg, Megoszlás Index összeg, Megoszlás Index összeg, Megoszlás Index millió Ft % 2005/2006 millió Ft % 2005/2006 millió Ft % 2005/2006 Mezôgazdaság ,9% 111,9% ,2% 131,5% ,1% 101,1% Élelmiszeripar ,3% 99,7% ,5% 102,7% ,8% 99,4% Vegyipar ,7% 125,6% ,7% 128,5% ,2% 123,2% Kohászat ,0% 120,5% ,9% 123,0% ,1% 127,9% Gépipar ,7% 142,6% ,2% 131,9% ,3% 140,4% Energiaipar ,3% 120,2% ,2% 174,8% ,5% 102,0% Építôipar ,2% 110,2% ,2% 111,5% ,0% 108,9% Kereskedelem ,3% 113,2% ,7% 97,1% ,9% 123,5% Közlekedés ,9% 110,1% ,7% 123,3% ,4% 112,6% Nem anyagi ágak ,0% 108,5% ,5% 85,2% ,6% 108,6% Egyéb ágazatok ,6% 102,6% ,2% 121,0% ,3% 102,1% Gazdasági ágak összesen ,0% 120,0% ,0% 125,4% ,0% 117,7% Nemzetgazdaság összesen ,8% ,9% ,0% Régió/Nemzetgazdaság 6,4% 7,8% 7,4% 2. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet jövedelmezôség 2006-ban Régió Adózás elôtti eredmény összeg, Nettó árbevétel összeg, Jövedelmezôség (adózás elôtti eredmény/ nettó árbevétel) Jegyzett tôke összeg, millió Ft Külföldi tôke összeg, millió Ft Külföldi tôke részaránya külföldi tôke/ jegyzett tôke millió Ft Megoszlás millió Ft Megoszlás Mezôgazdaság ,4% ,9% 6,0% ,8% Élelmiszeripar ,2% ,3% 3,7% ,1% Vegyipar ,8% ,7% 6,2% ,8% Kohászat ,2% ,0% 3,0% ,6% Gépipar ,8% ,7% 4,8% ,7% Energiaipar ,9% ,3% 10,1% ,3% Építôipar ,0% ,2% 4,7% ,9% Kereskedelem ,0% ,3% 2,5% ,4% Közlekedés ,1% ,9% 5,2% ,9% Nem anyagi ágak ,2% ,0% 6,5% ,6% Egyéb ágazatok ,4% ,6% 6,1% ,4% Gazdasági ágak összesen ,0% ,0% 4,9% ,1% Nemzetgazdaság összesen ,0% ,0% Régió/Nemzetgazdaság 6,4% 6,4% 5,5% 5,0% TOP 7 100

8 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról Megyénkénti sajátosságok Az ágazati szerkezet megyénként eltérô sajátosságokat mutat; 10 százalék körüli vagy attól magasabb hozzáadottérték-részesedést mutat Borsod-Abaúj-Zemplénben a vegyipar, a gépipar, az energiaipar és az élelmiszeripar; Heves megyében a gépipar, energiaipar és a kereskedelem; míg Nógrád megyében a gépipar, a kereskedelem és a kohászat. (Lásd: a szomszédos oldalon lévô grafikán) A KGST, és ezzel együtt a keleti piacok összeomlása után az export irányváltása a nyugat-európai országok irányába történt, ami éveket vett igénybe. Az export-import relációváltás azonban már az EU-csatlakozások elôtt megtörtént, így a os évek exportjában már az uniós tagországok játszanak meghatározó szerepet, a régió évi exportjának 82,4 százaléka ide irányul. Import oldalon is magas az arány (49,4 százalék), azonban itt még elsôsorban a keleti piacokról származó energiahordozók képviselnek magas részarányt. 3. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet megtérülési és hatékonysági mutatók 2006-ban Régió Hozzáadott érték Hozam (adózott er. + amortizáció) összeg, M Ft Megoszlás összeg, M Ft Megoszlás összeg, M Ft Megoszlás Mezôgazdaság ,1% ,7% ,0% Élelmiszeripar ,8% ,6% ,8% Vegyipar ,2% ,9% ,4% Kohászat ,1% ,8% ,4% Gépipar ,3% ,5% ,6% Energiaipar ,5% ,4% ,5% Építôipar ,0% ,2% ,5% Kereskedelem ,9% ,1% ,2% Közlekedés ,4% ,5% ,8% Nem anyagi ágak ,6% ,4% ,6% Egyéb ágazatok ,3% ,9% ,3% Gazdasági ágak összesen ,0% ,0% ,0% Nemzetgazdaság összesen Régió/Nemzetgazdaság 7,4% 6,4% 5,3% 140,2% 120,2% Saját tôke Fajlagos mutatók Hozzáadott érték/ saját tôke, ezer Ft/millió Ft Hozam/ saját tôke, ezer Ft/fô 4. TÁBLÁZAT Ágazati szerkezet az élômunka hatékonysága, azaz a foglalkoztatási mutatók alakulása 2006-ban Régió Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Bérköltség Átlagbér összeg, ezer Ft/fô/év Hozzáadott érték/ létszám ezer Ft/fô/év összeg, M Ft Megoszlás Fô Megoszlás összeg, M Ft Megoszlás Mezôgazdaságerdôgazdálkodás ,1% ,6% ,5% Élelmiszeripar ,8% ,8% ,5% Vegyipar ,2% ,9% ,6% Kohászat ,1% ,9% ,6% Gépipar ,3% ,6% ,6% Energiaipar ,5% ,7% ,0% Építôipar ,0% ,6% ,5% Kereskedelem ,9% ,7% ,5% Közlekedés ,4% ,1% ,8% Nem anyagi ágak ,6% ,3% ,3% Egyéb ágazatok ,3% ,8% ,9% Gazdasági ágak ,0% ,0% ,0% Országos összesen TOP 8 100

9 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról TOP 9 100

10 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió megyéinek teljesítménye A régión belül B.-A.-Z. megye gazdasági teljesítménye a legnagyobb, amit a grafikonok adatai egyértelmûen alátámasztanak. Heves megye gazdasági teljesítménye viszont a legjobb, erre egyrészt már utal az említett grafikonon a bevételi mutatókhoz mért hozzáadottérték-arány jelentôs eltolódása, másrészt alátámasztják a késôbb ismertetett fajlagos mutatók ban az ÉM-régió és azon belül minden megyéje kedvezô évet zárt. Minden teljesítmény és jövedelmezôség-mutató esetében az elért növekedési ütem magasabb az országos átlagnál, de ugyanez érvényes az egyes megyék mutatóira is. A növekedési különbség egyes mutatók esetében jelentôsek (például a hozammutató esetében a növekedési ütem különbsége régiós szinten +22,2 százalék, B.-A.-Z. megyében +24,9 százalék, Heves megyében +23,4 százalék, míg Nógrád megyében +1,6 százalék). (Lásd: 5 6. táblázat) 5. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók Index Index Index Index Megnevezés Régió 2006/2005 B.-A.-Z. 2006/2005 Heves 2006/2005 Nógrád 2006/2005 Országos Index 2006/2005 Nettó árbevétel, millió Ft ,0% ,3% ,7% ,3% ,8% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 62,9% 28,2% 9,0% 6,4% Export árbevétel, millió Ft ,4% ,7% ,1% ,3% ,9% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 61,5% 28,3% 10,2% 7,8% Export/Nettó árbevétel 32,4% 31,7% 32,5% 36,8% 26,4% Belföldi értékesítés, millió Ft ,6% ,7% ,8% ,5% ,2% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 63,5% 28,1% 8,4% 5,9% Hozzáadott érték, millió Ft ,7% ,0% ,6% ,6% ,0% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 53,8% 37,5% 8,7% 7,4% Adózás elôtti eredmény, millió Ft ,7% ,5% ,7% ,8% ,6% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 58,7% 33,0% 8,3% 6,3% Ebbôl: Üzleti eredmény ,3% ,2% ,5% ,7% ,1% Pénzügyi eredmény ,1% ,7% ,6% ,1% ,9% Rendkívüli eredmény ,1% ,5% ,8% ,9% ,3% Jövedelem szint: adózás elôtti eredmény/nettó árbevétel 4,9% 5,1% 4,8% 4,7% 5,0% 6. TÁBLÁZAT Megtérülési és hatékonysági mutatók Index Index Index Index Megnevezés Régió 2006/2005 B.-A.-Z. 2006/2005 Heves 2006/2005 Nógrád 2006/2005 Országos Index 2006/2005 Hozam (adózott eredmény + amortizáció), M Ft ,6% ,3% ,8% ,0% ,4% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 63,8% 27,7% 8,5% 6,4% Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft ,7% ,2% ,2% ,8% ,3% Amortizáció ,0% ,9% ,3% ,4% ,3% Hozzáadott érték, millió Ft ,7% ,0% ,6% ,6% ,0% Hozam (adózott eredmény + amortizáció), M Ft ,6% ,3% ,8% ,0% ,4% Saját tôke, millió Ft ,2% ,5% ,9% ,9% ,0% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 64,4% 25,7% 9,9% 5,3% Hozzáadott érték/saját tôke 69,0% 57,7% 100,6% 60,6% 49,2% Hozam/saját tôke 26,0% 25,7% 28,0% 22,3% 21,6% Létszám, fô ,8% ,1% ,9% ,9% ,9% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,6% 29,5% 13,8% 7,8% Hozáadott érték/létszám, ezer Ft/fô/év Bérköltség, millió Ft ,5% ,4% ,3% ,0% ,3% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 56,8% 31,0% 12,2% 6,9% Átlagbér, ezer Ft/fô/év ,5% ,2% ,4% ,9% ,3% Jegyzett tôke, millió Ft ,6% ,8% ,6% ,7% ,7% Saját tôke/jegyzett tôke 266,3% 266,4% 275,6% 244,2% 275,5% Külföldi tôke, millió Ft ,2% ,9% ,0% ,9% ,9% Részarány: megye/régió; régió/országos 100,0% 58,6% 27,8% 13,6% 5,0% Külföldi tôke/jegyzett tôke 43,1% 39,2% 48,2% 54,6% 47,0% TOP

11 Az APEH elemzése a régió gazdaságáról A régió megyéi között a hozzáadott érték és az adózás elôtti eredmény esetében Heves megye eredményei a legjobbak, míg a nettó árbevétel esetében B.-A.-Z. megyében a legnagyobb mértékû a növekedés, de, mint azt már említettük, Nógrád megye mutatóinak növekedése is az export kivételével meghaladja az országos átlagot. 4. GRAFIKA Méretnagyság szerinti mutatók A régió, és azon belül az egyes megyék gazdaságának egyik jellemzô vonása a kis- és a mikrovállalkozások indokolatlanul magas aránya (98, illetve 88,9 százalék), kevés a nagyméretû vállalkozás és viszonylag alacsony a középvállalkozások részaránya. A 0-49 fô létszámot foglalkoztató kisvállalkozás átlagos létszáma 3,5 fô (ezen belül a mikrovállalkozásoké 1,8 fô). A kisvállalkozói kör gazdasági súlya ugyan jelentôs (2006-ban a régiós árbevétel 32,6, a hozzáadott érték 24,6 és az adózás elôtti eredmény 28,7 százalékát teljesítették), mégis e kör többségére jellemzô a kis tôkeerô, az alul-finanszírozottság, a korszerû követelményeknek nem megfelelô felszereltség és technológia, így a gazdasági növekedésük lehetôsége erôsen korlátozott. Ennek ellenére összességében jelentôs foglalkoztatónak számítanak, a régióban foglalkoztatott létszám 46,0 százalékát(!) foglalkoztatják, igaz, viszonylag alacsony 1017 ezer Ft/fô/év átlagbérrel, ami az 1451 ezer Ft/fô/év régiós átlag 70,1 százaléka. (Lásd: 7. táblázat) 7. TÁBLÁZAT Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók 2006-ban Megnevezés Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Összesen Ebbôl: mikro fô >250 fô 0 49 fô vállalkozás 0 9 fô Létszám, fô Bérköltség, millió Ft Átlagbér ezer Ft/fô Bérköltség/hozzáadott érték 39,1% 33,9% 37,2% 23,3% 29,8% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô Jegyzett tôke, millió Ft Saját tôke, millió Ft Saját tôke/jegyzett tôke 230,2% 182,7% 218,0% 324,6% 266,3% Külföldi tôke, millió Ft Külföldi tôke/jegyzett tôke 21,0% 15,7% 43,8% 61,3% 43,1% Hozzáadott érték, millió Ft Ebbôl: Korrigált üzleti eredmény, millió Ft Amortizáció, millió Ft Bérköltség, millió Ft Bérjellegû egyéb költség, millió Ft Hozáadott érték/saját tôke 56,3% 48,8% 66,5% 77,6% 69,0% Megtérülés: Hozam, millió Ft Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft Amortizáció, millió Ft Hozam/saját tôke 23,8% 24,5% 25,0% 27,6% 26,0% TOP

12 Az APEH elemzési módszerérôl A gazdasági elemzés módszere valamint az APEH elemzéseinél használt gazdasági mutatók tartalma Megyei gazdasági elemzéseink rendszerint egy állapotszerû és egy változást megjelenítô megközelítést alkalmaznak. Az elôbbi esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen szinten állunk az utóbbiban azt, hogy merre tartunk. Viszonyítási alapként rendszerint az országos, régiós vagy megyei szintû mutatókat használjuk, attól függôen, hogy az elemzés milyen szintû, illetve milyen mélységû. Az elért gazdaság szint (színvonal) bemutatására fajlagos (hatékonysági) mutatókat használunk. E mutatók leggyakoribb vetítési alapja a befektetett saját tôke, az alkalmazott élômunka (foglalkoztatott létszám), vagy a gazdaság teljesítményébôl eltartandó lakónépesség száma. A megyei gazdaság belsô szerkezetének bemutatására a megyei szint mellett ágazati, vállalkozói méretnagyság szerinti és kistérségenkénti elemzéseket is végzünk. Elemzéseink információs háttere alapvetôen az APEH adatforrásaira épül, amelyet rendszeresen kiegészítünk a KSH kiadványaiban szereplô adatokkal. Minden megyében, így Borsod-Abaúj- Zemplénben is vannak kiemelkedô nagy társaságok, illetve kiemelkedô teljesítményû ágazatok, amelyek nagyságrendjüknél fogva meghatározzák a megyei szintû adatok alakulását. Ezért egy árnyaltabb szintû, a megye gazdaságának egészét jellemzô elemzés érdekében a gazdasági mutatók alakulását rendszerint megvizsgáljuk az említett társaságok, illetve a meghatározó ágazatok nélkül is. Ebbôl megtudhatjuk, hogy az említett nagy társaságok, illetve kiemelkedô ágazatok körén kívül milyen volt a megyében a gazdasági növekedés. A gazdasági elemzéseink során kiemelt szerepe van 4 mutatónak: Hozzáadott érték: a gazdasági teljesítmények legkomplexebb mutatója. Anyag- és anyagjellegû költségek halmozódását nem tartalmazó, az adott vállalkozásnál, illetve az adott területi egységnél a hozzáadott új értéket tartalmazza, amely magában foglalja a korrigált üzleti eredményt, az amortizációt, a bér- és bérjellegû költségeket. Számítása történhet elemeibôl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû költségek), vagy a nettó árbevételbôl kiindulva (nettó árbevétel anyag- és anyagjellegû költségek). A hozzáadott érték, mint a legkomplexebb mutató, alkalmas a gazdasági növekedés irányának, mértékének s a belsô összetételét vizsgálva pedig a növekedés jellegének bemutatására. (A mutatón belül hogyan alakul az egyes összetevôk aránya, például a hozzáadott érték, és így a gazdasági növekedésben a tôkejövedelmek nyereség+amortizáció vagy az élômunka elemei bérköltség dominánsak.) A hozzáadott érték tartalmazza a kiemelt adónemek gazdasági alap mutatóit is (a mutató nyereség tartalma alapja a társasági adónak, a bérköltség az szja-nak és a tb-nek, míg maga a hozzáadott érték alapja az áfa-nak). Ezért a hozzáadott érték mutató alkalmas az adóalapokat meghatározó gazdasági folyamatok elemzésére is. Nettó árbevétel: az egyik legismertebb közgazdasági mutató. Az üzleti tevékenység során realizált bevételeket tartalmazza. Alkalmazásánál (például a gazdasági teljesítmények mérésénél és összehasonlításánál) problémát jelent, hogy jelentôs anyag- és anyagjellegû költség, továbbá ehhez hasonló eladott áruk beszerzési (ELÁBÉ) és alvállalkozói teljesítmények értékének halmozódását tartalmazza. TOP A nettó árbevételen belül nemzetgazdasági jelentôsége miatt külön figyeljük az export értékesítés alakulását. Adózás elôtti eredmény: a Számviteli törvény szerinti eredmény, amely magában foglalja az üzleti, a pénzügyi és a rendkívüli eredményt. Az eredmény adókötelezettségének megállapítása a Társasági adótörvény szerint történik. Adózott eredmény = Adózás elôtti eredmény Társasági adó Hozam: az adózott eredményt és az amortizációt tartalmazza, a vállalkozás eredményeként a részükre megtérülô saját források. A vállalkozások önfinanszírozó képességének alakulását mutatja. Egy adott gazdasági év minôsítésénél, illetve egy gazdasági (trend)idôszak meghatározásánál a négy mutatót együttesen értékeljük. A mutatók egymással összefüggnek, de ez nem függvényszerû, így azok egymástól eltérô irányban és mértékben elmozdulhatnak. M E G J E G Y Z É S KSH kiadványokban szereplô mutatók: Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó-termelô felhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátást alapáron, a folyó-termelô felhasználást pedig piaci beszerzési áron értékeljük. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a tárgyév január 1-jei gazdaságilag aktív éves népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak éves népességen belüli aránya. Aktivitási arány: foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma a éves népesség százalékában.

13 132905

14 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A megye gazdasága 2006-ban Továbbra is erôs a vegyipar, a gépipar és a kereskedelem dominanciája Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 7247 négyzetkilométernyi területével és fôs lakónépességével az ország második legnagyobb megyéje. 5. GRAFIKA A megye 7,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerô 6,0 százalékos részarányával 2005-ben millió forint GDP-t állított elô, ami az országos értéknek az 5,0 százaléka. (Lásd: 5. grafika) Gazdasági teljesítmények A jelentôs méretnagyság ellenére a megye gazdasági teljesítményének szintjét kifejezô fajlagos mutatók elmaradnak az országos átlaghoz képest. A KSH adatai szerint az egy lakosra vetített GDP 2005-ben 1502 ezer Ft/fô/év (a 2186 ezer Ft/fô/év országos átlagnak 68,7 százaléka), ami a megyék rangsorában a 14. helyet jelenti. Korábban az ország egyik nehézipari és kohászati központjának számító megye gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbement válságfolyamat hátrányosan érintette. A gazdasági visszaesés az országos átlagnál nagyobb mértékû, szélesebb kiterjedésû volt és lényegesen tovább tartott. Súlyosbította a megye helyzetét a húzóágazatnak számító, jelentôs beszállítói háttérrel rendelkezô szénbányászatnak és kohászatnak az egyidôben jelentkezô világgazdasági recessziója. TOP

15 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Az válság mélypontjainak számító éveket követôen B.-A.-Z. megyében még évekig jellemzô volt a visszaesés szintjén maradó, alacsony (pangó) gazdasági teljesítmény. A gazdasági struktúra versenyképes átalakítása nehezen indult és vontatottan haladt. Az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségû szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdô erôs lobby-tevékenység sokáig eredményes volt. Az említett folyamatok következtében jelentôs gazdasági különbség (hátrány) jelentkezett az országos mutatókhoz képest. Kedvezô változás csak az utóbbi néhány évben következett be, amikor a folyóáras gazdasági teljesítmény-mutatók egyfelôl az éves inflációs rátát meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek, másfelôl a növekedés mértéke elérte, vagy meghaladta az országos átlagos növekedési ütemet. Ez a trendváltozás körül következett be, ezért egy árnyaltabb helyzetértékeléshez célszerûbb az említett válságfolyamatot követô idôszakot két szakaszra bontani: egy visszaesést mutató távolabbi ( ) és egy növekedési felzárkózó pályára álló közel múltra ( ). Az közötti idôszakra esik a megye gazdaságának visszaesése, az országos átlaghoz mért jelentôs relatív gazdasági különbségek kialakulása. A közötti idôszakra jellemzô a gazdasági teljesítmény mutatóknak az országos átlagot elérô, illetve a legutóbbi években azt meghaladó növekedése, azaz a gazdasági felzárkózás folyamata. Az utóbbi néhány év megyei gazdasági adatainak kedvezô trendje azt jelenti, hogy az országos szinthez mért gazdasági különbségek már nem nônek tovább, sôt azok már csökkennek, de ez egyelôre még kevés a múltbeli gazdasági különbségek megszüntetésére. Foglalkoztatási viszonyok Az alacsony szintû gazdasági mutatók következtében a megyében kedvezôtlen foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. A lakónépesség száma január 1-jén fô, míg január 1-jén fô, a két év között 6828 fôvel (0,9 százalékkal) csökkent. A foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint 2006-ban fô, az elôzô évi fôhöz képest 2,0 százalékkal nôtt. A regisztrált alapú munkanélküliségi ráta magas, 2005-ben 11,6 százalék, 2006-ban 12,0 százalék (az országos átlag ugyanekkor 6,1 és 7,5 százalék). 6. GRAFIKA Kedvezôtlenek az egyéb foglalkoztatási mutatók is. A éves korú lakosság aktivitási aránya 2006-ban 49,1 százalék (az országos átlag 55,0 százalék), a foglalkoztatási arány 43,2 százalék (országos átlag 50,9 százalék). (Lásd: 6. grafika) A kedvezôtlen gazdasági és foglalkoztatási mutatók megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. Ugyancsak a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2005-ben B.-A.-Z. megyében forint, ugyanekkor az országos átlag forint, azaz a megyei átlag az országos átlag 86,2 százaléka. Míg a havi nettó átlagkereset értéke forint, az országos átlag forint, így a megyei az országos átlagnak a 89,8 százaléka. TOP

16 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 7. GRAFIKA A gazdaság szereplôi Az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén megye illetékességi körébe tartozó élô (mûködô) adóalanyok számának alakulását az elmúlt néhány évben az alábbi trendek jellemezték: A társas vállalkozások, ezen belül elsôsorban a jogi személyiségû társaságok száma az utóbbi néhány évben növekedett. Az egyéni vállalkozók száma vélhetôen a szigorodó gazdasági és adófeltételek miatt folyamatosan csökken: 2005-ben még csak a fôállású és a nyugdíjas egyéni vállalkozókra, 2006-ban pedig már a mellékfoglalkozásúakra is jellemzô volt a csökkenés. Az utóbbi években jelentôsen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme már 2006-ban mérséklôdött, 2007-ben pedig (3893 adóalany) a január 1-jei állapothoz képest 5,5 százalékkal csökkent. A csökkenés oka vélhetôen a augusztusiszeptemberi adótörvényi változások hatása (az eva 15 százalékról 25 százalékra történô emelése). (Lásd: 7. grafika) A gazdaság szereplôinek teljesítménye A megye gazdasági teljesítményének alakulásában a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepük 2006-ban az értékesítési bevételek 95,1 százalékát realizálták. A kiegészítô jellegû, elsôsorban szolgáltatói tevékenységet végzô egyéni vállalkozók részesedése 4, míg az evás kör részesedése 0,9 8. TÁBLÁZAT A piaci szféra gazdasági teljesítményét meghatározó adóalanyi körök Megnevezés Bevallást benyújtó vállalkozások száma Bevétel millió Ft megoszlás ( , db, fô) Társas vállalkozások ,1% Egyéni vállalkozók ,0% Eva-alanyok ,9% Összesen ,0% százalék, ami inkább az egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. A gazdasági elemzésünk további része elsôsorban a társas vállalkozások, illetve az általuk benyújtott társasági adóbevallások adataira épül. (Lásd: 8. táblázat) Teljesítmény és jövedelmezôség B.-A.-Z. megye évi teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatói kedvezôen alakultak az alábbi viszonyítási szempontok szerint: A legfontosabb gazdasági mutatók (hozzáadott érték, adózás elôtti eredmény) növekedési üteme jelentôs mértékben meghaladta a bázis évet megelôzô évhez mért növekedési ütemét. A teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók folyóáras növekménye minden esetben jelentôs mértékben meghaladta a évi inflációs rátát, tehát reálértéken is növekedés történt ban minden fontosabb mutató növekedése egyes mutatóknál jelentôs mértékben meghaladta az országos átlagos növekedés mértékét. TOP

17 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A évi adatok szerint a megye teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatói az országos adatok 4 százalék körüli hányadát (részarányát) teljesítették. (Lásd: 9. táblázat) Minden megyére, így Borsod-Abaúj- Zemplénre is jellemzô néhány nagy társaság, illetve néhány kiemelt ágazat meghatározó súlya, ezért ahhoz, hogy a gazdasági növekedésrôl a megye egészére valós képet kapjunk, meg kell vizsgálni a megye adatait az említett nagy társaságok, illetve a kiemelt ágazatok nélkül is. A megyében a hozzáadott érték szerint sorba rendezett elsô TOP 10 vállalkozás súlya meghatározó (a nettó árbevétel 42,5, míg a hozzáadott érték 43,5 százalékát állítják elô). Növekedésük indexe e két mutató esetében 139,1 és 123,9 százalék, azonban adataik nélkül is számottevô, az inflációs ráta mértékét meghaladó a növekedés, a nettó árbevétel 109,5 százalékkal, a hozzáadott érték 107,0 százalékkal nôtt (az országos index 114,8, illetve 110,0 százalék). Megtérülési és hatékonysági mutatók A évi teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók kedvezô alakulása számottevô mértékben javította a megtérülési mutatókat is. Növekedésük üteme meghaladta az országos átlagot (a hozammutató-index megyei szinten 135,3 százalék, országosan 110,4 százalék, azonbelül az adózott eredmény növekedési indexe 156,2 százalék, illetve az országosé 112,3 százalék, míg az amortizációé 115,9 és 108,3 százalék). A évi kedvezô eredmények alapján javultak a fajlagos hatékonysági mutatók, megközelítették, illetve több esetben meghaladták az országos átlagot. A saját tôkére vetített hozzáadott érték B.-A.-Z megyében 57,7 százalék, míg országos szinten 49,2 százalék. A saját tôkére vetített hozammutató Borsod-Abaúj-Zemplénben 25,7 százalék, míg országos szinten 21,6. Ez egyben azt jelenti igaz, csak megyei szinten és összességében, hogy a megtérülô pénzügyi források növekedése számottevô mértékben javította a társas vállalkozások önfinanszírozó képességét. 9. TÁBLÁZAT Teljesítmény- és jövedelmezôségi mutatók B.-A.-Z. Index Index B.-A.-Z. Megnevezés megye 2006/2005 Országos 2006/2005 országos részarány Nettó árbevétel, millió Ft ,3% ,8% 4,0% Export árbevétel, millió Ft ,7% ,9% 4,8% Export/nettó árbevétel 31,7% 26,4% Belföldi értékesítés, millió Ft ,7% ,2% 3,7% Hozzáadott érték, millió Ft ,0% ,0% 4,0% Adózás elôtti eredmény, millió Ft ,5% ,6% 4,1% Jövedelemszint: adózás elôtti eredmény /nettó árbevétel 5,1% 5,0% 10. TÁBLÁZAT Megtérülési, hatékonysági és foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. Index Index B.-A.-Z. Megnevezés megye 2006/2005 Országos 2006/2005 országos részarány Hozam (adózott er. + amortizáció), M Ft ,3% ,4% 4,1% Ebbôl: Adózott eredmény ,2% ,3% 4,2% Amortizáció ,9% ,3% 3,9% Hozzáadott érték, millió Ft ,0% ,0% 4,0% Saját tôke, millió Ft ,5% ,0% 3,4% Hozzáadott érték/saját tôke 57,7% 49,2% Hozam/saját tôke 25,7% 21,6% Jegyzett tôke, millió Ft ,8% ,7% 3,5% Saját tôke/jegyzett tôke 266,4% 275,5% Külföldi tôke, millió Ft ,9% ,9% 2,9% Külföldi tôke/jegyzett tôke 39,2% 47,0% Létszám, fô ,1% ,9% 4,4% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fô/év ,7% ,0% 90,6% Bérköltség, millió Ft ,4% ,3% 3,9% Átlagbér, ezer Ft/fô/év ,2% ,3% 88,2% TOP

18 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Ha a létrehozott hozzáadott értéket a létszámra vetítjük, akkor annak nagyságrendje a megyében 4631 ezer Ft/fô/év, míg országos szinten 5111 ezer Ft/fô/év. Az élômunka hatékonysága közötti különbség tehát még számottevô, azonban annak növekedési indexe 2006-ban B.-A.-Z. megyében 114,7 százalék volt, míg országos szinten 109,0 százalék, vagyis a fajlagos mutatók közti megyei-országos különbség csökkenô tendenciájú. A saját tôkének a jegyzett tôkére vetített gyarapodása már csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (a megyében 266,4 százalék, míg országosan 275,5 százalék). A megyében a évi adatok szerint millió forint nagyságrendû külföldi tôke mûködik, ami a jegyzett tôkének 39,2 százaléka, országos szinten ez az arány 47,0 százalék. 11. TÁBLÁZAT Teljesítménymutatók 8. GRAFIKA A kedvezô megyei gazdasági eredmények hatása a foglalkoztatási, kereseti viszonyokban még nem érzékelhetô. A B.-A.-Z. megyei székhelyû társaságok által foglalkoztatott létszám 2006-ban 2,1 százalékkal nôtt, míg országos szinten 1,9 százalékkal. A megyei, illetve az országos szintû bérköltség és átlagbér növekedési indexe közel azonos mértékben nôtt, ami viszont azt jelenti, hogy a megyei és az országos bérviszonyok közötti relatív különbség továbbra is fennmaradt. (Borsod-Abaúj-Zemplénben a évi átlagbér 1456 ezer Ft/Fô/év, ami az 1651 ezer Ft/fô/éves országos átlagnak 88,2 százaléka.) (Lásd az elôzô oldalon a 10. táblázatot) Ágazati szerkezet B.-A.-Z. megye ágazati szerkezetére (is) jellemzô néhány ágazat megha- Ágazatok összeg, millió Ft Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Megoszlás % Index 2006/2005 összeg, millió Ft Mezôgazdaság ,7% 106,9% ,1% 158,0% ,4% 101,2% Élelmiszeripar ,9% 105,4% ,2% 131,0% ,3% 99,7% Vegyipar ,7% 126,2% ,1% 128,6% ,8% 124,9% Kohászat ,4% 121,0% ,5% 117,7% ,1% 133,5% Gépipar ,3% 159,9% ,1% 133,6% ,9% 145,7% Energiaipar ,8% 127,9% 102 0,0% 850,0% ,1% 98,0% Építôipar ,0% 113,8% ,2% 123,9% ,8% 111,7% Kereskedelem ,3% 112,0% ,0% 104,4% ,8% 119,1% Közlekedés ,8% 109,4% ,5% 137,4% ,7% 109,7% Nem anyagi ágak ,5% 106,0% ,3% 47,5% ,4% 111,8% Egyéb ágazatok ,7% 96,2% ,0% 97,4% ,7% 94,9% Gazdasági ágazatok összesen ,0% 123,3% ,0% 124,7% ,0% 117,0% Nemzetgazdaság ,8% ,9% ,0% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 4,0% 4,8% 4,0% Megoszlás % Index 2006/2005 összeg, millió Ft Megoszlás % Index 2006/2005 TOP

19 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról tározó szerepe. Kiemelkedô súllyal bír a vegyipar, az utóbbi években dinamikusan növekvô gépipar és a mintegy 10 százalék közeli hozzáadott értéket realizáló energiaipar és élelmiszeripar. Eme három ágazat a évi adatok szerint a nettó árbevétel 53,9 százalékát, míg a hozzáadott érték 48,7 százalékát teljesítették. A mutatók növekedési üteme magasabb az országos átlagnál (136,8 százalék, illetve 114,4 százalék), az országos növekedési index 123,3 százalék, illetve 117,0 százalék. E három ágazat nélküli körben is számottevô mértékû volt a gazdasági növekedés, ami az elôbbi mutatók esetében 110,6 százalék, illetve 110,8 százalék (az országos index 114,8 százalék, illetve 110,0 százalék). (Lásd az elôzô oldalon a 11. táblázatot, 8. és 9. grafikát) 9. GRAFIKA Az export erôsen koncentrálódik két ágazatra, a évi adatok szerint az export 80,2 százalékát a vegyipar (47,1 százalék) és a gépipar (33,1 százalék) realizálta. (Lásd: 10. grafika) 10. GRAFIKA Jövedelmezôség A évi gazdasági mutatók közül legnagyobb ütemben az adózás elôtti eredmény nôtt (51,5 százalékkal), az országos 11,6 százalékos növekedési ütem mellett. Legnagyobb mértékben nôtt a nyereség a gépiparban (index 233,6 százalék), a vegyiparban (185,0 százalék), a kereskedelemben (149,2 százalék), és az energiaiparban (147,7 százalék). Az országos mértéket jelentôsen meghaladó megyei eredmény javulás miatt az árbevételre vetített jövedelmezôségi szint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében (5,1 százalék) elérte az országos átlagot (5,0 százalék). (Lásd az 12. táblázatot a következô oldalon) TOP

20 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 11. GRAFIKA szám 2,1 százalékkal, összesen 2023 fôvel nôtt, ugyanekkor az országos növekedési ütem 1,9 százalék. Az átlagot meghaladó mértékû volt a foglalkoztatottak növekménye a gépiparban, a kohászatban, a mezôgazdaságban és a kereskedelemben, iletve a közlekedési ágazatban, csökkent viszont a vegyiparban, az élelmiszeriparban, a nem anyagi ágazatban és az egyéb ágazatokban. Foglalkoztatási adatok A B.-A.-Z. megyei székhelyû társas vállalkozások által foglalkoztatott lét- A bérköltségek összességében 10,4 százalékkal nôttek, legnagyobb mértékben a gépiparban, a kereskedelemben, a kohászatban, az építôipari ágazatban és a mezôgazdaságban. A létszám és a bérköltség változások együttes hatásaként a évi átlagbér 1456 ezer Ft/fô/év, ami az országos átlagnak a 88,2 százaléka. Az átlagbérek összesen 8,2 százalékkal nôttek (az országos átlag 8,3 százalék). Legmagasabb a bérek szintje a vegyiparban (2717 ezer Ft/fô/év), az energiaiparban (2423 ezer Ft/fô/év) és a gépiparban (1924 ezer Ft/fô/év). Leggyorsabban nôttek az átlagbérek a kereskedelemben (10,3 százalék), a gépiparban (13,2 százalék) és az építôiparban (13,3 százalék). (Lásd: 11. grafika, 13. táblázat) 12. TÁBLÁZAT Jövedelmezôség Ágazatok Adózás elôtti eredmény összeg, millió Ft Megoszlás % Nettó árbevétel összeg, millió Ft Megoszlás % Jövedelmezôség (adózás elôtti eredmény/nettó árbevétel) % Jegyzett tôke összeg, millió Ft Megoszlás % Külföldi tôke összeg, millió Ft Megoszlás % Külföldi tôke részaránya (külföldi tôke/ jegyzett tôke) % Mezôgazdaság ,8% ,7% 8,5% ,1% ,0% 30,4% Élelmiszeripar ,4% ,9% 1,9% ,9% ,5% 35,8% Vegyipar ,9% ,7% 6,5% ,8% ,0% 48,6% Kohászat ,9% ,4% 2,0% ,6% ,6% 56,9% Gépipar ,9% ,3% 4,7% ,2% ,8% 73,9% Energiaipar ,6% ,8% 8,4% ,3% ,3% 65,1% Építôipar ,0% ,0% 5,1% ,9% 225 0,2% 4,0% Kereskedelem ,0% ,3% 2,9% ,8% ,4% 11,2% Közlekedés ,5% ,8% 4,5% ,8% 684 0,6% 8,2% Nem anyagi ágak ,5% ,5% 6,7% ,7% ,2% 4,7% Egyéb ágazatok ,5% ,7% 4,8% ,9% ,6% 12,6% Gazdasági ágak összesen ,0% ,0% 5,1% ,0% ,0% 39,2% Nemzetgazdaság ,0% ,0% B.-A.-Z. megye /nemzetgazdaság 4,1% 4,0% 3,5% 2,9% TOP

21 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról Külföldi tôke ágazati szerepe A év végi adatok szerint millió forint külföldi tôke mûködik a megyei székhelyû társaságoknál, ennek 79,1 százaléka három ágazatra koncentrálódik (energiaipar 40,3 százalék, vegyipar 27,0 százalék, gépipar 11,8 százalék). Ezekben az ágazatokban a jegyzett tôkére vetített külföldi tôke részaránya magas (energiaipar 65,1 százalék, gépipar 73,9 százalék, vegyipar 48,6 százalék). Egyébként ez a három a legnyereségesebb ágazat, itt realizálódik a megyei szintû adózás elôtti eredmény 65,4 százaléka. 13. TÁBLÁZAT Az élômunka hatékonysága Ágazatok összeg, millió Ft Hozzáadott érték Átlagos állományi létszám Bérköltség Megoszlás % Index 2006/2005 fô Megoszlás % Index 2006/2005 összeg, millió Ft Megoszlás % Index 2006/2005 Átlagbér ezer Ft/fô/év Hozzáadott érték/létszám ezer Ft/fô/év Mezôgazdaságerdôgazdálkodás ,4% 101,2% ,1% 112,2% ,0% 117,2% Élelmiszeripar ,3% 99,7% ,6% 97,8% ,5% 109,5% Vegyipar ,8% 124,9% ,5% 92,1% ,0% 99,2% Kohászat ,1% 133,5% ,8% 113,2% ,1% 122,4% Gépipar ,9% 145,7% ,1% 108,2% ,0% 122,5% Energiaipar ,1% 98,0% ,4% 102,0% ,4% 107,4% Építôipar ,8% 111,7% ,1% 102,4% ,3% 116,1% Kereskedelem ,8% 119,1% ,4% 104,3% ,3% 115,0% Közlekedés ,7% 109,7% ,6% 105,0% ,2% 108,4% Nem anyagi ágak ,4% 111,8% ,2% 94,9% ,5% 101,6% Egyéb ágazatok ,7% 94,9% ,1% 95,1% ,7% 99,0% Gazdasági ágak ,0% 117,0% ,0% 102,1% ,0% 110,4% Országos összesen ,0% ,9% ,3% TOP

22 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 12. GRAFIKA Méretnagyság A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére jellemzô a kisvállalkozások magas részaránya, egy kevés számú, de nagy teljesítmény-értéket realizáló nagyvállalkozás, ugyanakkor egy kevés számú és a gazdasági mutatók alacsony hányadával rendelkezô középvállalkozás. A befektetett tôke (saját tôke) többsége a nagyés középvállalkozásoknál mûködik (52,9 százalék, illetve 20,2 százalék). Ez utóbbi körbôl származik az export 94 százaléka (84,2 és 9,8 százaléka). (Lásd: 12. grafika, 14. táblázat) Az egyéb kiemelt mutatókban (nettó árbevétel, adózás elôtti eredmény, hozzáadott érték) viszont már jelentôs a kisvállalkozások részaránya (30,0 százalék, illetve 26,8 és 26,2 százalék). Ki kell emelni, hogy a kisvállalkozói kör jelentôs foglalkoztatónak számít. A társaságok által foglalkoztatott létszám összesen fô. Ennek 45,5 százalékát(!) a kisvállalkozói körben foglalkoztatják, igaz relatíve alacsonyabb 14. TÁBLÁZAT Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók Megnevezés Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Összesen Ebbôl: mikro fô >250 fô 0 49 fô vállalkozás 0 9 fô Jegyzett tôke, millió Ft Saját tôke, millió Ft Saját tôke/jegyzett tôke 217,6% 176,2% 192,7% 360,2% 266,4% Külföldi tôke, millió Ft Külföldi tôke/jegyzett tôke 15,1% 5,4% 43,5% 56,4% 39,2% Hozzáadott érték, millió Ft Ebbôl: Korrigált üzleti eredmény, millió Ft Amortizáció, millió Ft Bérköltség, millió Ft Bérjellegû egyéb költségek, millió Ft Saját tôke, millió Ft Hozzáadott érték/saját tôke 56,4% 47,8% 60,7% 57,2% 57,7% Megtérülés: Hozam, millió Ft Ebbôl: Adózott eredmény, millió Ft Amortizáció, millió Ft Hozam/saját tôke 24,6% 24,6% 24,6% 26,7% 25,7% Létszám, fô Bérköltség, millió Ft Átlagbér, ezer Ft/fô Bérköltség/hozzáadott érték 38,2% 32,4% 33,3% 27,3% 31,4% Hozzáadott érték/létszám ezer Ft/fô TOP

23 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról bérköltséggel, illetve átlagbérrel. (A 45,5 százalékos létszámarány mellett a bérköltségek aránya 31,9 százalék, az átlagbérük 1022 ezer Ft/fô/év, az 1451 ezer Ft/fô/éves közép-, illetve a 2077 ezer Ft/fô/év nagyvállalkozói kör átlagbérével szemben.) Kistérségeink Megyénkben 15 statisztikai kistérség funkcionál. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erôsen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) országos mércével is fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minôsül. A gazdasági különbség alapja, hogy a befektetett saját tôke 80,9 százaléka a három kiemelt korábbi iparosodási centrumokat magába foglaló kistérségben (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) mûködik, itt él a lakosság 51,0 százaléka, míg a többi 12 kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezôkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezôcsát, Tokaj), ahol a lakosság 49.0 százaléka él, a befektetett saját tôke mindössze 19,1 százaléka mûködik. 15. TÁBLÁZAT Kistérségek gazdasági mutatói A saját tôke térségenkénti egyenlôtlen eloszlása a térségek különbözô gazdasági mutatóiban is megjelenik. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel megyei szinten 3366 ezer Ft/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 5513 ezer Ft/év, míg a kevésbé fejlett kistérségekben 1133 ezer Ft/év. A gazdasági teljesítményeket legkomplexebben kifejezô hozzáadott érték mutató szerint az egy lakosra jutó hozzáadott érték 1095 ezer Ft/fô/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 1736 ezer Ft/fô/év, míg a kevésbé fejlett kistérségek esetében 427 ezer Ft/fô/év. (Lásd: 15. táblázat) Lakosságszám Saját Nettó Hozzáadott Egy lakosra jutó B.-A-Z. megye kistérségei (2006. tôke, árbevétel, érték, saját Hozzáadott jén) millió Ft millió Ft millió Ft tôke, érték, fô Megoszlás ezer Ft/fô ezer Ft/fô Miskolc ,6% Tiszaújváros ,6% Kazincbarcika ,8% Fejlett kistérségek ,0% Sátoraljaújhely ,3% Ózd ,1% Sárospatak ,7% Mezôkövesd ,1% Szerencs ,2% Encs ,3% Edelény ,9% Szikszó ,7% Abaúj-Hegyköz ,1% Bodrogköz ,5% Mezôcsát ,1% Tokaj ,0% Kevésbé fejlett kistérségek ,0% Megye összesen ,0% TOP