A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

Átírás

1 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor Ipari Park kitüntetést (címet), azaz a magasabb szintű működést is megvalósították. A címet elnyert parkok összterülete közel 9050 hektár. A parkok betelepítettsége változó, átlagosan 42,7 %, ami azt jelenti, hogy mintegy hektár többségében teljes alapinfrastruktúrával ellátott terület várja, keresi a befektetőket, betelepülőket. Ez a jelentős mértékű és értékű vagyon lehet továbbra is a termelő-tőke befektetésének terepe év végén 141 ipari parkban volt betelepült cég, vállalkozás működik ipari parkban, amelyek milliárd Ft értékű termelő beruházással és fős létszámmal milliárd Ft értékű terméket állított elő, amelynek 66 %-a export. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2003-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak 17,3 %-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 23,1 %-át, valamint az ország ipari exportárbevételének 28,0 %-át. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,36-szorosa. Az ipari parkokban az "Ipari Park" cím elnyerésének időpontjához, mint bázishoz viszonyítva a betelepült vállalkozások száma el, a foglalkoztatottak száma el, a termelő beruházások értéke 930 milliárd Ft-tal, az éves árbevételük milliárd Ft-tal nőtt. Az ipari parkok beruházásait 1996 óta a GKM támogatta, majd a központi és a decentralizált területfejlesztési és az EU (Phare) is támogatta a parkok fejlesztését. A GKM által is támogatott döntően az alap-infrastruktúrák kiépítését szolgáló 75 projekt közel 21,6 milliárd Ft értékű beruházást valósított meg, ehhez a költségvetés és az EU összesen 38 %-os arányban nyújtott támogatást, döntően vissza nem térítendő formában. Az ipari parkok fejlődése, illetve a fejlesztési program jelentősen hozzájárult a befektetési ajánlat bővítésén keresztül a külföldi és hazai tőke beruházásainak növeléséhez (az "Ipari Park" cím hazai és nemzetközi tekintetben is elismert minősítést jelent, jelentős marketing értéke van), az ipar és az ipari szolgáltatások fejlesztésén keresztül az ipari szerkezet átalakításához, a foglalkoztatási gondok megoldásához, a munkanélküliség csökkentéséhez, a regionális ezen belül különösen a kistérségi fejlesztési célok megvalósításához, a területi fejlődési különbségek kiegyenlítéséhez, a program szigorú feltételrendszere indukált, részben koordinált egy tudatos fejlesztői tevékenységet települési és térségi szinten egyaránt, a program igazi ereje, értéke abban van, hogy valamennyi projekt helyi kezdeményezéssel indult el, az állami szerepvállalás elsősorban a szakmai és a pénzügyi támogatás feltételeinek meghatározásában jelent meg.

2 2 AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGI MUTATÓINAK ALAKULÁSA Az Ipari Park címet elnyert projektek első teljesítmény-értékelését 1998-ban végeztük el, azóta a monitoring folyamatosan figyeli azokat a legfontosabbnak tartott paramétereket, amelyeket a cím elnyerésére benyújtott pályázatban, illetve minisztériummal kötött szakmai szerződésben (cím-szerződésben) az ipari park vállalt évi, az ipari parkok fejlődését rögzítő monitoring adatokat az alábbi táblázatok rögzítik: Az ipari park program fontosabb adatai naptári évek szerint JELLEMZŐK Az ipari parkok száma (db) Az ipari parkok területe (ha) Betelepítettség (%) 21,5 30,0 34,5 32,9 38,4 40,1 42,7 vállalkozások száma (db) Betelepülő vállalkozások által foglalkoztatott létszám (ezer fő) vállalkozások beruházása vállalkozások árbevétele vállalkozások export értékesítése vállalkozások exportbevétel aránya (%) A táblázat adatai a parkok gazdasági mutatónak ellentmondásos fejlődését mutatja. Pozitív eredményként rögzíthető az, hogy az ipari parkok területe 250 hektárral nőtt, a megnövekedett terület betelepültsége is nagyobb lett. Igen örvendetes az, hogy a foglalkoztatottak száma egy év alatt el nőtt, ami elsősorban az újonnan betelepült 250 vállalkozásnak köszönhető (a 2003-ban címet nyert parkokban összesen 48 vállalkozás van, ezeket a növekményből levontuk). A betelepült vállalkozások beruházásai 8 Mrd Ft-tal csökkentek, ez elsősorban néhány nagy cég kivonulása miatt jött létre (pl. Szombathely-PHILIPS, Székesfehérvár-IBM, Törökszentmiklós-VIDEOTON). Ez egyben azt is jelenti, hogy a parkokból kivont kb. 16 milliárd Ft beruházást az új betelepülők befektetései 8 milliárd Ft-ot tett ki ban betelepült vállalkozások átlagosan 32 millió Ft befektetéssel kezdték el a parki működésüket. Tehát 2003-ban az ipari parkok fejlődését kimondottan a kis- és közepes vállalkozások hozták létre! A bemutatott nagy termelő cégek termelésének kiesése, valamint a év első felének recessziós helyzete miatt az árbevétel az export teljesítmény és az

3 3 export-arány egyaránt csökkent. A többi ipari park a nagy termelési értékek kiesését nem, de a foglalkoztatást nem csak kompenzálni, hanem még jelentősen növelni is tudta. A nemzetgazdaság szempontjából ezt nagyon biztató jelenségnek értékelhetjük. Az egyes években címet elnyert parkok elért gazdasági teljesítményei jelentősen eltérnek egymástól, ezt mutatjuk be a következő táblázatban: Cím elnyerés éve Száma (db) Az ipari parkok eredményei a cím elnyerésének éve szerint (2003. december 31.) Területe (ha) Betelepí tettsége (%) vállalkozások száma (db) Vállalkozások létszáma (fő) Vállalkozások beruházása vállalkozások árbevétele Vállalkozások exportja , , , , , , , Össz , A táblázatokból jól látható a parkok megalakulását követő időszak fejlődésének mutatói, amelyek közül három jellemzőre hívjuk fel a figyelmet: az 1997-ben és 1998-ban címet elnyert ipari parkok az ország nagy ütemű gazdasági fejlődésének időszakában (illetve előtte) alakultak, így ezekbe a parkokba az összes ipari parkhoz viszonyítva magasabb arányban települtek be nagy nemzetközi cégek, a ben címet elnyert parkokban döntően kis- és közepes vállalkozások települtek be, ezek nagy hányada magyar tulajdonú, az összesítő táblázat adatait általában azzal az értelmezéssel kell kiegészíteni, hogy évente növekedett az ipari parkok száma, azokban a cím elnyerésekor már több vállalkozás működött, így ezen vállaltok a termelési, foglalkoztatási és egyéb teljesítményeit hozták az ipari parki adatokhoz. A fenti szempontok alapján elemzéseinket két féle metódussal végeztük, amely szerint a minősítést nyert parkokat önmagukhoz viszonyítjuk, vagy a minősítéskori évet kiindulási adatnak tartjuk és az ehhez viszonyított fejlődést figyeljük, elemezzük. Ha az ipar termelésének országos adatait és az ipari parkok összesített eredményeit összevetjük, akkor szembetűnő, hogy az ipari parkok teljesítmény-növekedésének indexei árbevétel és volumen vonatkozásában egyaránt az ország iparának átlaga fölött volt még a recessziósnak tekinthető és években is. Export aránya (%)

4 ban a parkok teljesítménye néhány nagy cég termelésének megszűnése miatt az országos teljesítmények alatt maradt. A rögzített adatokat szemlélteti az alábbi diagram: Az ipari termelés/értékesítés árbevételének indexei % Ország volumen Ipari parkok volumen Ország ipari árbevétel Ipari parkok árbevétel A bemutatott néhány adat egyértelműen jelzi azt, hogy a parkok fejlődéséhez, fejlesztéséhez viszonylag hosszú idő kell. A parkokban működő vállalkozások gazdasági eredményének fejlődése 2003 kivételével meghaladta az országos átlagot. Valamennyi ipari park (165) adatai alapján az ipari parkok főbb jellemző tendenciáit az ország ipari teljesítményéhez képest az előző táblázatok adatai alapján az alábbi diagramok szemléltetik: Az ipari parkokban működő vállalkozások értékesítési árbevételének volumenindexe % Ország Ipari parkok Az ország ipari értékesítési adatai 117,7 % és 103,6 % között ingadozott, ugyanakkor a parkok 168,9 % és 99,8 % közötti indexeket produkáltak. A jelenség azt mutatja,

5 5 hogy egy-egy export-orientált nagyvállalat termelésének belépése, vagy visszaesése, vagy éppen termelésének megszüntetése jelentős eltérést ad az összesített eredmények tekintetében. Ezt a hatást szemlélteti a következő ábra: Az ipari parkokban működő vállalkozások export értékesítési árbevételének volumenindexe % Ország Ipari parkok A diagramok szemléletesen mutatják be azt, hogy az ipari parkokban működő ipari vállalkozások árbevételének volumenindexei (előző év = 100) az 1999-es csúcs után folyamatosan csökkennek, azonban az országos ipari átlagot csak 2003-ban nem sikerült meghaladni az export-értékesítés volumenindexei ugyancsak csökkentek és 2003-ban az országos érték alá csökkent, ez a nagy, majdnem kizárólag exportra termelő vállalatok termelésének megszűnése miatt jött létre, Az előző megállapításokat az ipari értékesítés irányán belüli megoszlás (exportarány) változása is alátámasztja, hiszen a parkok export-aránya 83% és 66% között, míg az országos átlag 42,9% és 54,6% között változott, kisebb ingadozás mellett. Az ipari parkokban folyó ipari termelés árbevételéből (a 2003-as nehéz év ellenére) az ipari parkokban lévő vállalkozások lényegesen magasabb arányban exportáltak, mint az országos átlag. Az ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ország összes ipari foglalkoztatottjához képest folyamatosan nő. Ez elsősorban nem a parkok számának növekedéséből adódik, hanem elsősorban a parkokban megvalósult fejlesztések eredménye. Megjegyzendő, hogy Magyarországon ezen időszakban az összes ipari foglalkoztatott száma 9,3 %-al főről főre nőtt.

6 6 Ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ország ipari foglalkoztatottjaihoz viszonyítva % ,2 13,9 15,7 17, ,7 7,1 9,9 0 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ipari parkok gazdasági teljesítménye a betelepült vállalkozások jellegénél fogva természetes módon jobban ki vannak téve a nemzetközi tőke (pozitív, vagy éppen negatív) hatásainak. A tájékoztatónk összefoglaló részében tett megállapításunkat miszerint a KKV-k ipari parkba való betelepítésének felgyorsítása fontos lenne a évi gazdasági teljesítmények erőteljesen alátámasztják: jelentős számú (250) új vállalkozás van a parkokban és azok igen nagy számú (11 ezer) új munkahelyet hoztak létre. Az ipari parkok szempontjából kétarcúnak tekinthető 2003-as év nem cáfolja meg a parkok gazdaság- és területfejlesztési jelentőségét, sőt azt mutatja, hogy a recessziós időszakban is képesek fejlődni, ez fontos jelzés a jövőben követendő gazdaságpolitika számára.