A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között"

Elvira Fehér
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része finanszírozódik: jut belőle gyógyszerre, kötszerre, ebből a pénzből adunk fizetést az orvosoknak és a nővéreknek is. Adunk, hiszen ezt a hétköznapi állampolgár számára felfoghatatlan nagyságú összeget az ország munkaadói, munkavállalói, valamint a központi költségvetés adja össze. Az E-alap forrásait az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezeli, ami intézményt próbáló feladat, hiszen a befizetések értéke és a befizetők szerepvállalása korántsem mondható állandónak Nominál értéken, Forintban kifejezve ,00% 104,04% Reál értéken, százalékosan kifejezve (bázis: 1993) , , ,1 88,56% 97,40% ,2 93,11% 98,85% ,3 122,57% , ,0 99,61% 93,18% 140,00% 130,00% 120,00% 110,00% 100,00% 90,00% , ,27% 80,25% 80,00% 70,00% 1. ábra: Az E-alap bevételeinek alakulása , adatok forrása: ESKI Az 1. ábra a befizetések nominális-, illetve reálértékének elemzésére használható. Mint láthatjuk, a befizetések nominális értéke 1993 és 2009 között ugyan négy és félszeresére nőtt, de reálértéken a mai befizetések értéke kevesebb, mint 1993-ban. Ha a két görbe összefüggéseit szakaszokra való bontással vizsgáljuk, a következő szakaszokat alakíthatjuk ki: 1

2 : amíg a befizetések nominálértéke stabilan növekedett, a reálértéke egy rövidebb emelkedés után meredek esésbe került. Ennek a jelenségnek a magyarázata az lehet, hogy a nevezett időszakban a magyarországi infláció viszonylag magas volt : a befizetések nominálértéke és reálértéke is növekedett. Az egyre alacsonyabb infláció, és a prosperáló gazdaság jótékonyan hatott a befizetések reálértékére, de vegyük észre, hogy a befizetések reálértéke az időszak végére nem érte el az 1993-as szintet : A befizetések 2003-ra nominálértéken nem változtak, reálértéken enyhén csökkentek (fogjuk fel ezt az infláció hatásának). Ezután egészen 2006-ig nominális és reálértéken is nőttek az E-alap bevételei: ezt az alacsony inflációnak, a járulékfizetők körének bővítésének, és a járulékot nem fizetők után történő kormányzati befizetéseknek köszönhetjük. Az E-alap által kezelt források ekkor nominális és reálértéken is csúcsot jelenthettek: 1676 milliárd forinttal, illetve az 1993-as állapothoz képest 122,57%-al végétől : A Konvergencia Program és a gazdasági válság hatásai. A ban bejelentett Konvergencia Program, ami az ország versenyképességének javítását, az államadósság és az államháztartási hiány csökkentését irányozta elő, az egészségügyi közkiadások GDP-arányosan számított 0,9%-nak elvonását írta elő. A gazdasági válság mentén meglóduló infláció és bizonytalan gazdasági környezet hatására az E-alap befizetéseinek értéke nominális értéken kb. 250 milliárd forinttal csökkent, reálértéken meredeken zuhant, csaknem 30%-ot veszítve értékéből. Az E-alap bevételeinek értékének áttekintése után érdemes megnéznünk, hogy a befizetések milyen módon viszonyulnak az ország gazdasági teljesítőképességéhez, amit talán a legjobban a GDPnövekedés képes bemutatni. A rendszerváltás utáni években Magyarország ha nem is példás, de mindenképpen tartós gazdasági növekedést produkált. Elviekben ha az ország jól jár, mindenki jól jár, de nézzük,mit mondanak a számok. 2

3 150,0% 140,0% 130,0% 120,0% 110,0% 104,04% GDP reálértéke, 1990-es bázison E-alap forrásai reálértéken, 1993-as bázison 123,79% 122,57% 100,0% 100,00% 97,71% 97,40% 98,85% 99,61% 90,0% 80,0% 70,0% 86,90% 77,15% 74,27% 78,44% 88,56% 80,25% 93,53% 93,11% 93,18% 2. ábra: A GDP és az E-alap reálértékének alakulása (megjegyzés: a KSH 1995-től más módszert használ a GDP volumenindexeinek meghatározására, ezért az adatsor némileg hiányos), adatok forrása: KSH, ESKI Az a bizonytalanság, ami a címet ihlette, leginkább itt érhető tetten: az ország gazdasági teljesítménye és az E-alap befizetéseinek reálértéke csak gyenge korrelációban áll egymással, és ezt is nagy ingadozással teljesíti. Az E-alap bevételeinek értékelésekor nem csak a befizetések értékére kell tekintettel lennünk, hanem arra is, hogy a befizetők milyen arányban járulnak hozzá a teljes összeghez. Az állam ugyanis a szabályozás segítségével befolyásolhatja, hogy a különböző társadalmi csoportok vagy alrendszerek közül ki, milyen mértékben viselje a terheket. Ezt a jelenséget szemlélteti a következő ábra: 3. ábra: A források befizetőinek megoszlása , forrás: Szigeti,

4 Nem megismételve a Szigeti Szabolcs által már megfogalmazottakat, összefoglalva elmondhatjuk, hogy 1994 és 2008 között a befizetők szerepvállalásának mértéke nagyban megváltozott: ma az 1994-es állapothoz képest a munkavállalók és az államháztartás nagyobb szerepet vállal az E-alap forrásainak biztosításában, míg a munkaadók látványosan kevesebb terhet vállalnak a bevételek finanszírozásában. Szociálpolitikai szempontból a forrásteremtés a költségvetési hozzájárulások megnövekedett szerepe miatt az adóalapú jóléti modell felé mozdult el; szociológiai szempontból a munkavállalók és az adóforintokból gazdálkodó költségvetés szerepének növekedése a gazdaságilag aktív, dolgozó állampolgárokat terheli. Az E-alap bevételeinek elemzésekor a következő összefoglaló megállapításokat tehetjük: a befizetések nominálértéke a 2008-as évig tartósan növekedett, de a reálértéke erősen bizonytalanul alakult az évek során: hiába van több pénzünk, ha azért kevesebb szolgáltatást tudunk vásárolni az E-alap befizetéseinek reálértéke nem köthető a gazdaság teljesítményéhez a befizetők szerepvállalása megváltozott, ennek befolyásolásakor figyelembe kell venni a társadalmi igazságosság, méltányosság, közmegegyezések követelményeit. Felhasznált források Adatok forrása: KSH, ESKI, OEP, OECD 4

5 Szigeti Szabolcs: Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2009/2 az 1. és a 2. ábra saját készítésű 5

Hasonló dokumentumok

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI