Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Átírás

1 2009 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

2 TOP

3 Tisz telt Ol va só! Idén már negyedik alkalommal jelenteti meg az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Észak-Magyarország napilap Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a TOP 100 kiadványt, mely a évi adatok alapján elemzi Borsod- Abaúj-Zemplén megye gazdaságának állapotát, a változások irányát és mértékét. Egy évvel ezelőtt feszülten figyelt az ország és az egész világ a pénzügyi és hitelválság híreire. A gazdaság kedvezőtlen alakulásáról szóló híradások a vállalkozások részéről is hosszú távú stratégiai megoldások alkalmazását követelték meg a krízis elkerülése érdekében. Megyénk gazdasági megítélése szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben a helyzetben is beszámolhatunk a 100 legeredményesebb megyei székhelyű gazdálkodó szervezet teljesítményéről, mely meghatározó a megye gazdasági mutatóinak alakulásában. Ezúton köszönjük elkötelezettségüket, s azt, hogy együttműködésükkel segítve munkánkat e kiadvány révén lehetővé tették, hogy a megye gazdasági életének megismeréséhez, a jövőbeni döntések megalapozásához hasznos információkhoz juthasson az érdeklődő. Az APEH regionális szervezetének megalakulásával lehetővé vált, hogy a TOP 100 kötet nemcsak a megye, de az Észak-magyarországi régió gazdasági folyamatait is elemezze. Célunk, hogy a kiadvány ne csupán a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásához, hanem az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Nyilvánvaló, ha egy vállalkozás sikeresen működik, akkor az kedvezően befolyásolja szűkebb és tágabb gazdasági, társadalmi környezetét, multiplikátor hatása az élet szinte valamennyi területén jelentkezik. A TOP 100 körbe bekerült vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak ezúton gratulálunk, s bízunk abban, hogy szakmai tudásukra, kiemelkedő teljesítményükre még hosszú ideig büszkék lehetünk. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Harsányi Istvánné igazgató APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Kiss László fôszerkesztô Észak-Magyaroszág TOP 3 100

4 Az Apeh elemzése a régió gazdaságáról Ipari központból lemaradó régió... A korábbi tradicionális ágazatok után a vegyipar és gépipar régiója lettünk A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi Régió földrajzilag az Észak-magyarországi Középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége km 2, lakónépessége fő, ami 14,4 százaléka, illetve 12,2 százaléka az országosnak. Az ÉM-régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre, valamint a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc- Diósgyőr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erősítette az 1950-es években indult szocialista iparosítás program keretében a szénre épülő villamosenergia-ipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta), valamint a ma már a világpiacon is elismert nehéz vegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). A meghatározó ágazatok mellett jelentősen fejlődött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsósorban az Északmagyarországi Középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedő világhírű Tokaji és Egri Borvidék vonzerejére épülő turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. A rendszerváltás éveiben ( ) a gazdasági válságidőszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékű volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az ÉM-régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat az említett válságfolyamattal egy időben jelentkező világgazdasági recessziója. A válságidőszakot követően a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés, még sokáig a pangás évei következtek. Ebből eredően jelentős különbség alakult ki a régió TOP és az országos szintű gazdasági teljesítmények között. A gazdasági teljesítményekben lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a régió 2007-ben (a legutóbbi ismert adat szerint) 12,2 százalékos lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintű GDP 7,9 százalékát állította elő. Az egy főre jutó GDP 1627 ezer Ft/fő, ami 64,2 százaléka a 2534 ezer Ft/fős országos átlagnak. A régión belül gazdasági súlyát tekintve B.-A.-Z. megye teljesítménye meghatározó. A évi GDP az ÉM-régióban millió forint, ebből Borsod-Abaúj-Zemplén millió forintot (59,0 százalékot) teljesített. Ugyanez Heves megyében millió forint (28,8 százalék), míg Nógrád megyében millió forint (12,2 százalék).

5 Az Apeh elemzése a régió gazdaságáról Az egy lakosra jutó GDP értéke a 2534 ezer Ft/fő országos átlag mellett B.-A.-Z. megyében 1670 ezer Ft/fő, Hevesben (itt a legjobb) 1834 ezer Ft/fő, míg Nógrádban 1167 ezer Ft/fő. Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi ( ) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatot, míg a közeli ( ) időszak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatják. (Lásd: 1. táblázat) Foglalkoztatási viszonyok 1. GRA FI KA A régió foglalkoztatási mutatói 2008-ban Aktivitási arány (százalék) Munkanélküliségi ráta (százalék) Foglalkoztatási arány (százalék) Észak-magyarországi régió Magyarország Észak-magyarországi régió Magyarország Észak-magyarországi régió Magyarország 13,4% 7,8% 43,7% 50,4% 54,9% 50,3% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: KSH A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a évi adatok szerint az aktivitási arány 50,4 százalék (az országos átlag 54,6 százalék) a foglalkoztatási arány 43,7 százalék (az országos 50,3), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 13,4 százalék (az országos átlag 7,8 százalék). (Lásd: 1. grafika) A foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megyében a legkedvezőtlenebbek. A munkanélküliségi ráta 2008-ban 14,7 százalék (az országos átlag 7,8 százalék), míg Heves megyében 11, Nógrád megyében 12,6 százalék. 1. táblázat Gazdasági felzárkózás között Régió Országos Észak-magyarországi régió Országos Megnevezés 2000/ / , 2007, Index Index millió Ft millió Ft 2007/ /2000 Nettó árbevétel 229,0% 281,0% ,2% 204,8% Export 316,0% 411,0% ,8% 253,1% Hozzáadott érték 207,0% 251,0% ,3% 215,1% Adózás előtti eredmény 228,0% 963,0% ,8% 337,6% Hozam (adózott eredmény + amortizáció) 265,0% 446,0% ,8% 288,3% TOP 5 100

6 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A megye gazdasága 2008-ban A gyengélkedő vegyipar és gépipar rányomta bélyegét az eredményekre Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7247 négyzetkilométer területével és fős lakónépességével az ország második legnagyobb megyéje. 2. GRA FI KA A bruttó hazai termék (GDP) mutatói Lakosság 2009-ben (fô) GDP 2007-ben (millió Ft) Egy lakosra jutó GDP (ezer Ft/fô/év) Borsod-Abaúj- Zemplén m. B.-A.-Z. m./ nemzetgazdaság Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén m. B.-A.-Z. m./ nemzetgazdaság Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén m. Magyarország ,0% A megye 7 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 5,8 százalékos részarányával 2007-ben millió forint GDP-t állított elő, ami az országos érték 4,7 százaléka. (Lásd: 2 grafika) ,7% B.-A.-Z. m./ nemzetgazdaság 65,9% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: KSH TOP Gazdasági teljesítmények A jelentős méretnagyság ellenére a megye gazdasági teljesítménymutatói az országos mutatókhoz képest alacsonyabb szintűek. A KSH adatai szerint az egy lakosra vetített GDP 2007-ben 1670 ezer Ft/fő/év, a 2534 ezer Ft/ fő/év országos átlagnak 65,9 százaléka, ami a megyék rangsorában a 15. helyet jelenti. A gazdasági teljesítmények és a gazdaság szerkezeti sajátosságok történeti háttere: Korábban az ország egyik nehézipari és kohászati központjának számító megye gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbe ment válságfolyamat súlyosan érintette. A gazdasági visszaesés az országos átlagnál nagyobb mértékű, szélesebb kiterjedésű volt és lényegesen tovább tartott. Tovább nehezítette a megye helyzetét a húzóágazatnak számító, jelentős beszállítói háttérrel rendelkező szénbányászat és kohászat egy időben jelentkező világgazdasági recessziója.

7 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról A válság mélypontjának számító es éveket követően az országos szintű növekvő trendek mellett B.-A.-Z. megyében még évekig jellemző volt a visszaesés szintjén maradó, alacsony (pangó) gazdasági teljesítmény. A gazdasági struktúra versenyképes átalakítása nehezen indult és vontatottan haladt. Az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségű szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdő erős lobbitevékenység sokáig eredményes volt, ami elvonta a pénzügyi forrásokat a korszerűbb, piacképesebb gazdasági szerkezet átalakításától. Az említett folyamatok következtében jelentős gazdasági különbség (hátrány) alakult ki a megye és az országos gazdasági teljesítmények színvonala között, amelynek hatása még mindig az utóbbi néhány év kedvező gazdasági trendje ellenére megjelenik a jelen időszak mutatóiban. Kedvező változás csak az utóbbi néhány évben következett be, amikor a folyóáras gazdasági teljesítménymutatók az éves inflációs rátát meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek, s a növekedés mértéke elérte, illetve meghaladta az országos átlagos növekedési ütemet. Ez a trendváltozás körüli évekre tehető, ezért egy árnyaltabb helyzetértékeléshez célszerűbb a válságévektől eltelt időszakot két szakaszra bontani: egy visszaesést, gazdasági pangás jegyeit mutató távolabbi ( ) és egy növekedési, felzárkózó pályára álló közel múltra ( ). Az említett években tapasztalt kedvező gazdasági trend növekedési üteme 2007-ben mérséklődött. Bár a folyóáras teljesítmény- és jövedelmezőségi mutató növekedése még magasabb az országos átlagoknál, de már alacsonyabb a bázisévben (2006/05) elért növekedés mértékétől, és alatta marad a 8 százalékos éves inflációs ráta mértékének ban már a megyei szintű folyóáras gazdasági mutatók egyértelmű visszaesése tapasztalható, a nettó árbevétel 2008/2007-es indexe 99,2 százalék, ezen belül az exporté 92,3 százalék, míg a hozzáadott érték 94,3 százalék. E kedvezőtlen irányú és mértékű változásban jelentős szerepe van az ágazati szerkezeti hatásoknak, azaz jelen esetben a megye gazdasági teljesítményében meghatározó jelentőséggel bíró vegyipari és gépipari ágazat évi kedvezőtlen eredményének. (2008-ban a vegyipar és a gépipar együttes nettó árbevétele 87,3 százalékra, exportja 89,3 százalékra, míg a hozzáadott érték mutatója 70,8 százalékra(!) esett viszsza. A vegyipari és a gépipari ágazatok nélküli körben a nettó árbevétel indexe 108,6 százalék, a hozzáadott érték 109,8 százalék, de még a világgazdasági recesszió miatt visszaeső export indexe is 103,8 százalék.) 3. GRA FI KA 2008-ban az ágazati szintű teljesítmény- és jövedelemmutatók nagymértékű szóródása jellemző, ezért az összevont mutatók elemzését kezdettől fogva összekapcsoljuk az ágazati mutatók ismertetésével. Foglalkoztatási viszonyok A foglalkoztatási mutatók 2008-ban Foglalkoztatottak (ezer fô) Munkanélküliek (ezer fô) Gazdaságilag aktívak (ezer fô) Gazdaságilag nem aktívak (ezer fô) éves népesség (ezer fô) Munkanélküliségi ráta (százalék) Aktivitási arány (százalék) Foglalkoztatási arány (százalék) Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. 225,9 5,8% 39,0 329,2 11,8% 264,9 6,3% 269,7 7,7% 534,6 6,9% 14,7% 7,8% Az országos átlagokhoz mért alacsony szintű gazdasági mutatók következtében a megyében kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. A lakónépesség száma folyamatosan és fokozatosan csökken, a KSH adatai szerint január 1-jén fő, míg január 1-jén fő a három év alatt fővel, azaz 3,4 százalékkal csökkent. 3879,4 3501,6 4208,6 7710,2 188,2% 49,6% 54,6% 90,8% 42,3% 50,3% 84,0% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: KSH TOP 7 100

8 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A foglalkoztatottak száma 2008-ban 225,9 ezer fő, az előző évi 235,1 főhöz képest 3,9 százalékkal csökkent. A regisztrált munkanélküliségi ráta magas, 2007-ben 13,8 százalék, míg 2008-ban 14,7 százalék (az országos átlag ugyanekkor 7,4 és 7,8 százalék). A munkanélküliek száma 39 ezer fő, 11,8 százaléka a 329,2 ezer fős országos mutatónak. Kedvezőtlenek az egyéb foglalkoztatási mutatók is. A éves korú lakosság aktivitási aránya 2008-ban 49,6 százalék (az országos átlag 54,6 százalék), a foglalkoztatási arány 42,3 százalék (az országos átlag 50,3 százalék). 4. GRA FI KA A kedvezőtlen gazdasági és foglalkoztatási mutatók megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. Ugyancsak a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2007-ben B.-A.-Z. megyében forint, ugyanekkor az országos átlag forint, vagyis a megyei átlag az országos átlag 86,6 százaléka. A havi nettó átlagkereset értéke forint, az országos átlag forint, így a megyei az országosnak a 89,9 százaléka. (Lásd: 3. grafika az előző oldalon) A gazdaság szereplői A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű (az APEH illetékességi körébe tartozó) működő vállalkozások számának alakulását az utóbbi néhány évben az alábbi tendenciák jellemezték: A társas vállalkozások száma közel szinten marad, ezen belül azonban nő a jogi személyiségű (rt., kft., szövetkezet) társaságok, és csökken a nem jogi és a nonprofit szervezetek száma, illetve részaránya. Legkedveltebb vállalkozói forma továbbra is a kft. Az üzleti felelősség alacsonyabb kockázata miatt egyre többen igazolnak át a nem jogi személyiségű társaságok köréből ebbe a vállalkozási formába. Az egyéni vállalkozók száma vélhetően az adózási feltételek szigorodása miatt folyamatosan csökken minden (főállású, mellékállású, nyugdíjas) vállalkozói csoportban. A vállalkozások száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Társas vállalkozások Jogi szem. társ. (rt., kft., szöv.) Nem jogi szem. társ. (bt., kkt., kht.) Nonprofit szerv. (önkorm., alapítv.) I. félév Egyéni vállalkozók száma összesen Főállású egyéni vállalkozók Mellékállású egyéni vállalkozók Nyugdíjas egyéni vállalkozók I. félév Áfás magánszemélyek I. félév Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH TOP 8 100

9 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Az utóbbi években jelentősen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme 2006-ban mérséklődött, majd ben már csökkent (Index: 91,3 százalék), s a csökkenés 2008-ban tovább folytatódott. (Lásd: 4. grafika az előző oldalon) A gazdaság szereplőinek teljesítménye A megye piaci-gazdasági teljesítményének alakulásában a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepük, 2008-ban az értékesítési bevétel 95,2 százalékát realizálták. A kiegészítő jellegű, elsősorban szolgáltatói tevékenységet végző egyéni vállalkozók részesedése 4 százalék, míg az eva szerint adózóké 0,8 százalék. (Lásd: 2 táblázat) A gazdasági teljesítmények alakulása (A társas vállalkozások adatainak elemzése alapján adatforrások: a 2008-as évről benyújtott társasági adóbevallások.) A évi megyei összesített teljesítménymutatók kedvezőtlenül alakultak, 2. Táb lá zat A társas- és egyéni vállalkozások bevételei Megnevezés Társas vállalkozások ,5% ,2% Egyéni vállalkozók ,7% ,0% Eva-alanyok ,7% ,8% Összesen ,0% ,0% folyóáras szintű indexük a belföldi értékesítés kivételével 100 százalék alatt maradt, ami 6,1 százalékos inflációs ráta mellett reálértéken már jelentős csökkenést jelent. A kedvezőtlen trend egyik meghatározó tényezője nagyobb részt a vegyipari, míg kisebb részben a gépipari ágazat teljesítményének visszaesése. E két ágazatnak meghatározó súlya van a megye gazdaságában, e két ágazat nélküli gazdasági körben a kapcsolódó táblázat adatai szerint a nettó árbevétel és a hozzáadott érték növekedési indexe már 108,6 és 109,8 százalék, meghaladva az országos mutatók növekedési ütemét. Bevétel (társas vállalkozásoknál nettó árbevétel) millió Ft megoszlás millió Ft megoszlás Eredmény- és megtérülési mutatók A számviteli törvény alapján képzett eredménymutatók legdinamikusabb, és a vállalkozások gazdasági teljesítményéhez kötődő elemei az üzleti és a pénzügyi tevékenységek eredménye, valamint az üzleti és a pénzügyi eredményből képzett szokásos vállalkozói eredmény. (Illetve meg kell említenünk még az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegével korrigált üzleti eredményt, mely a hozzáadott érték eredménymutatója.) (Lásd: 3 táblázat) 3. Táb lá zat Teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatók B.-A.-Z. megye B.-A.-Z. megye a vegyipar Országos Index Megnevezés és gépipar nélkül 2008/ Nettó árbevétel, millió Ft ,8% Export árbevétel, millió Ft ,6% Export/nettó árbevétel 33,6% 31,2% 12,3% 11,8% 29,2% Belföldi értékesítés, millió Ft ,4% Hozzáadott érték, millió Ft ,3% Adózás előtti eredmény, millió Ft ,3% Szokásos vállalkozási eredmény (üzleti + pénzügyi eredmény), millió Ft ,9% Ebből: Üzleti eredmény, millió Ft ,8% Pénzügyi eredmény, millió Ft ,8% Rendkívüli eredmény, millió Ft ,7% Egyéb bevételek (-) és ráfordítások (+) egyenlege ,3% Korrigált üzleti tevékenység eredménye ,2% Jövedelmezőségi szint 1. adózás előtti eredmény/nettó árbevétel 6,9% 1,4% 7,7% 2,7% 2,6% Jövedelmezőségi szint 2. szokásos vállalkozási ered./nettó árbevétel 4,2% 1,3% 3,0% 2,6% 2,7% TOP 9 100

10 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A 2008-as eredménymutatókra jellemző: Ágazatonként jelentős differenciák mellett, de általában jellemző a bázishoz mért eredménymutatók jelentős csökkenése mind megyei, mind országos szinten. Az összesített megyei eredménymutatók nagymértékű visszaesése, ugyanekkor a vegyipari és gépipari ágazat nélküli megyei vállalkozói kör mutatói viszonylag kedvezőek, jelentős mértékben meghaladják az országos átlagértékeket. A pénzügyi eredmény nagymértékű romlása, továbbá az egyéb ráfordítások és bevételek veszteségtartalmának a növekedése. A jövedelmek visszaesése megjelenik a nettó árbevételre vetített jövedelmezőségi szint mutatóiban. A megyei szintű mutatók alacsonyabbak, míg a vegyipar és gépipar nélküli kör adatai az országos jövedelmezőségi szinttel egyezőek. A pénzügyi megtérülést kifejező hozammutató nagymértékű visszaesése az adózott eredmény nagymértékű csökkenésének az eredménye, a hozam amortizációs elemének indexe 100 százalék fölötti. A megyei összesített adatok alacsonyabbak, de a vegyipari és gépipari ágazatok nélküli kör növekedése az országos mértékkel megegyezik (105,8 és 106,9 százalék). Hatékonysági mutatók A hozzáadott érték részét képező korrigált üzleti tevékenység eredménye 75,3 százalékra esik vissza, ugyanez a vegyipar és gépipar nélküli körben 119,7 százalék, míg országosan 104,2 százalék. A hozammutató részét képező adózott eredmény megyei szinten 15,7 százalékra, a vegyipar és gépipar nélküli körben 34,0 százalékra, míg országosan 42,0 százalékra esik vissza. A rendkívüli eredmény romlása mint minden évben 2008-ban is nagymértékben torzítja a hatékonysági mutatók alakulását, az eredménytartalom függvényében a saját tőkére vetített hozzáadott érték mutató kevésbé, míg a saját tőkére vetített hozammutató nagyobb mértékben csökken. Foglalkoztatási viszonyok A megyei székhellyel rendelkező társas vállalkozások által foglalkoztatott létszám megyei szinten 3,1 százalékos csökkenést mutat, ami 3042 főt jelent. (Országos szinten a csökkenés 0,4 százalék). A bérköltségek megyei szinte összességében 2 százalékkal nőttek, ami az átlagbérek szintjén mivel csökkent a foglalkoztatott létszám 5,3 százalékos növekedést jelent (országos szinten 7,4 százalékos mértékű a bérköltség növekedése, míg az átlagbérek 7,8 százalékkal nőttek). A 2008-as átlagbér B.-A.-Z. megyében 1661 ezer Ft/fő/év, ami az országos 1953 ezer Ft/fő/év átlagnak a 85 százaléka. A megyei szintű adatok tehát minden mutató esetében lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak az országos mutatóknál, az átlagbér pozíciókban mintegy 15 százalékos elmaradás mutatkozik. A foglalkoztatott létszámra vetített hozzáadott érték, mint az élőmunka hatékonysági mutatója B.-A.-Z. megyében 2008-ban 4849 ezer Ft/fő/év, míg országosan 5936 ezer Ft/fő/év. (Lásd: 4. táblázat) 4. Táb lá zat Megtérülési, hatékonysági és foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megye B.-A.-Z. megye a vegyipar Országos Index Megnevezés és gépipar nélkül 2008/ Hozam (adózott eredmény + amortizáció), millió Ft ,2% Ebből: Adózott eredmény, millió Ft ,0% Amortizáció, millió Ft ,9% Hozzáadott érték, millió Ft ,3% Saját tőke, millió Ft ,9% Hozzáadott érték/saját tőke 51,4% 49,3% 48,5% 52,5% 49,0% - Hozam/saját tőke 27,6% 13,2% 26,2% 15,2% 15,0% - Jegyzett tőke, millió Ft ,8% Saját tőke/jegyzett tőke 242,7% 239,6% 196,8% 197,1% 286,9% - Külföldi tőke, millió Ft ,0% Külföldi tőke/jegyzett tőke 27,6% 26,5% 23,8% 23,4% 46,7% - Foglalkoztatott létszám, fő ,6% Bérköltség, millió Ft ,4% Átlagbér, ezer Ft/fő/év ,8 107,8% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő/év ,5 106,7% TOP

11 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Ágazati szerkezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye ágazati szerkezetére (is) jellemző néhány ágazat meghatározó szerepe. Kiemelkedő súllyal bír a vegyipar és az utóbbi években dinamikusan növekvő gépipar. E két meghatározó ágazaton kívül jelentős még a szerepe a mintegy 8 10 százalék körüli hozzáadott érték arányt realizáló élelmiszeriparnak, kohászatnak és energiaiparnak. (Lásd: 5. táblázat, 5 7 grafika) A 2008-as adatok szerint a vegyipar és a gépipar realizálta a nettó árbevétel 39,1 százalékát, az export 77,0 százalékát, valamint a hozzáadott érték 29,8 százalékát. Az energiaipar, a kohászat és az élelmiszeripar együttesen a nettó árbevételből további 27,4 százalékkal, az exportból 17,4 százalékkal, míg a hozzáadott értékből 31 százalékkal részesedett. (A kereskedelmi ágazat kiemelkedő teljesítménye nettó árbevételben 17,1 százalékos, hozzáadott értékben 9,8 százalékos részesedéssel nem tekinthető megyei sajátosságnak, mert a kereskedelmi ágazat minden megyében általában hasonló arányú teljesítéssel van jelen.) 5. GRA FI KA A hozzáadott érték megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok 3,3% 5,6% 5,5% 4,5% 9,3% 9,8% 9,8% 11,8% 11,9% 10,4% 18,0% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A gazdasági teljesítmények 2008-ban kedvezőtlenül alakultak a megyében, a folyóáras szintű mutatók indexei 100 százalék alatt realizálódtak, tehát csökkentek (nettó árbevétel 99,2 százalék, export 92,3 százalék, hozzáadott érték 94,3 százalék). A kedvezőtlen trend meghatározó tényezője a meghatározó súlyú vegyipari és a gépipari ágazat teljesítménymutatóinak viszszaesése. (A nettó árbevétel indexe a vegyiparban 94,5 százalék, a gépiparban 76,7 százalék, ugyanez az export esetében 90,6 és 87,5 százalék, míg a hozzáadott érték esetében 62,6 és 88,4 százalék.) 5. Táb lá zat Teljesítménymutatók Nettó árbevétel Ágazatok 2007, 2008, Index 2007, 2008, Index 2007, 2008, Index millió Ft millió Ft 2008/2007 millió Ft millió Ft 2008/2007 millió Ft millió Ft 2008/2007 Mezőgazdaság ,4% ,1% ,3% Élelmiszeripar ,8% ,3% ,1% Vegyipar ,5% ,6% ,6% Kohászat ,3% ,9% ,4% Gépipar ,7% ,5% ,4% Energiaipar ,5% ,0% ,8% Építőipar ,5% ,2% ,0% Kereskedelem ,3% ,2% ,7% Közlekedés ,8% ,6% ,3% Nem anyagi ágak ,6% ,3% ,2% Egyéb ágazatok ,7% ,5% ,8% Gazdasági ágazatok összesen ,2% ,3% ,3% Nemzetgazdaság ,8% ,6% ,3% B.-A.-Z. megye/nemzetgazdaság 4,0% 3,7% 4,6% 3,9% 3,9% 3,4% Vegyipar + gépipar ,3% ,3% ,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,6% ,8% ,8% Export Hozzáadott érték TOP

12 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról 6. GRA FI KA Az export megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Gépipar 30,9% Egyéb ágazat 1,1% Nem anyagi ágak 0,4% Közlekedés 0,5% Kohászat 15,8% Mezőgazdaság 0,3% Kereskedelem 2,7% Élelmiszeripar 1,6% Építőipar 0,6% Energiaipar 0,0% Vegyipar 46,1% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A vegyipari és a gépipari ágazatok nélküli kör teljesítménye viszonylag kedvező, a nettó árbevétel és a hozzáadott érték növekedési indexe meghaladja az országos átlagot (nettó árbevétel 108,6 és 107,8 százalék, hozzáadott érték 109,8 és 106,3 százalék). Legkedvezőbb a teljesítménymutatók alakulása az energiaiparban (nettó árbevétel 124,5 százalék, hozzáadott érték 133,8 százalék). Emellett kiemelésre érdemes még a kohászat és az egyéb nem anyagi ágazatok teljesítménye ban a megyei szintű jövedelemmutatók nagymértékű visszaesése tapasztalható, ágazati szinten viszont már nagyon jelentős pozitív-negatív irányban egyaránt a jövedelemmutatók szóródása, ezért megyei szinten nem igen lehet a jövedelmek trendjét meghatározni. A számos jövedelemmutató közül a vállalkozások piaci tevékenységéhez szorosan kötődő szokásos vállalkozói (üzleti + pénzügyi) eredmény változásának értékelését emeljük ki. Eme mutató 2008-ban a bázis évhez képest 30,6 százalékra(!) esett vissza (ugyanez nemzetgazdasági szinten 56,9 százalék). A visszaesésben nagy szerepet játszott a pénzügyi eredmény romlása (megyei szinten ben millió forint, míg 2008-ban millió forint), de az említett mutatón belül az üzleti tevékenység eredményének alakulása is nagyon kedvezőtlen (az index megyei szinten 58,8 százalék, míg nemzetgazdasági szinten 97,8 százalék). Ágazati megközelítésben a nagymértékű eredményromlás meghatározó tényezője a vegyipari ágazat eredményének jelentős visszaesése: üzleti tevékenységének eredménye a bázis évi millió forintról 5809 millió forintra esett vissza (Index: 9,7 százalék), míg a pénzügyi tevékenységvesztesége -838 millió forintról millióra. 6. Táb lá zat Eredmény- és jövedelmezőségi mutatók I. Ágazatok Üzleti tevékenység eredménye 2007, 2008, Meg- Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 Pénzügyi tevékenység eredménye 2007, 2008, millió Ft millió Ft Egyéb ráfordítások és egyéb bevételek egyenlege 2007, 2008, millió Ft millió Ft Korrigált üzleti eredmény* 2007, 2008, Meg- Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 Mezőgazdaság ,8% 114,7% ,9% 85,4% Élelmiszeripar ,9% 70,0% ,8% 94,0% Vegyipar ,4% 9,7% ,9% 31,8% Kohászat ,1% 60,4% ,9% 90,9% Gépipar ,5% 78,2% ,1% 72,2% Energiaipar ,9% 232,0% ,3% 195,4% Építőipar ,8% 119,7% ,8% 122,8% Kereskedelem ,9% 85,4% ,7% 86,8% Közlekedés ,5% 71,2% ,7% 66,4% Nem anyagi ágak ,2% 104,3% ,3% 155,5% Egyéb ágazatok ,9% 138,5% ,4% 166,0% Gazdasági ágak ,0% 58,8% ,0% 75,3% Nemzetgazdaság ,8% ,2% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,9% 2,4% -2,4% 3,4% 4,1% 4,2% 4,0% 2,9% Vegyipar + gépipar ,9% 16,5% ,0% 39,5% B.-A.-Z megye a vegyipar és gépipar nélkül ,1% 113,9% ,0% 119,7% *Korrigált üzleti eredmény: a hozzáadott érték eredménymutatója TOP

13 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról A vegyipari ágazat tehát önmagában meghatározta a megyei jövedelmek alakulásának trendjét. Emellett még fontos szerepe volt a gépipar viszonylag jelentős eredményromlásának: a szokásos vállalkozói eredmény 8127 millió forintról 5234 millióra esett vissza (Index: 64,4 százalék), melyben mind az üzleti tevékenység, mind a pénzügyi tevékenység eredményének csökkenése szerepet játszik. A jövedelemmutatók esetében is jelentős szerepe van tehát az ágazati hatásoknak. A szokásos vállalkozói eredmény indexe a vegyipari és gépipari ágazat nélkül 96,2 százalék (az országos átlag 56,9 százalék). Ezen belül e körben is jelentős a pénzügyi eredmény romlása a bázisévi veszteség millió forintról tovább nő, millióra esik vissza, de az üzleti tevékenység eredményének változása már kedvező, a növekedés indexe 113,9 százalék és viszonylag jelentős mértékben meghaladja a 97,8 százaléknyi országos átlagot. 7. GRA FI KA A nettó árbevétel megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Kereskedelem 17,1% Építőipar 3,6% Nem anyagi ágak 5,4% Közlekedés 2,9% Energiaipar 14,6% Egyéb ágazatok 2,6% Mezőgazdaság 2,0% Élelmiszeripar 3,9% Gépipar 13,9% Vegyipar 25,2% Kohászat 8,9% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A vegyipari és a gépipari ágazatok nélküli körben egyébként jelentős az eredménymutatók szóródása. Kiemelendő az energiaipar kedvező jövedelem alakulása, a szokásos vállalkozói (üzleti + pénzügyi) eredménye a bázisévi 5127 millió forintról millióra emelkedett, az index 305,9 százalék és ezzel önmagában a évi megyei szintű szokásos vállalkozási eredmény 46,3 százalékát realizálta. (Lásd: 6 7. táblázat) 7. Táb lá zat Eredmény- és jövedelmezőségi mutatók II. Ágazatok Szokásos vállalkozási (üzleti + pénzügyi) eredmény Rendkívüli eredmény 2007, 2008, Meg- Index 2007, 2008, Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 millió Ft millió Ft 2008/2007 Adózás előtti eredmény 2007, 2008, Meg- Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 Mezőgazdaság ,5% 109,2% ,0% 118,1% Élelmiszeripar ,3% 282,8% ,7% ,6% 308,9% Vegyipar ,2% -21,8% ,4% -121,9% Kohászat ,6% 17,5% ,4% ,1% 15,1% Gépipar ,5% 64,4% ,6% 60,5% Energiaipar ,3% 305,9% ,3% 23,8% Építőipar ,9% 112,2% ,7% ,3% 106,6% Kereskedelem ,0% 67,4% ,8% ,7% 59,6% Közlekedés ,1% 24,3% ,9% ,6% 27,8% Nem anyagi ágak ,3% 95,1% ,9% ,2% 90,2% Egyéb ágazatok ,3% 140,5% ,4% ,1% 120,5% Gazdasági ágak ,0% 30,6% ,0% ,0% 19,6% Nemzetgazdaság ,9% ,7% ,3% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,3% 1,8% 11,2% -2,1% 4,5% 1,9% Vegyipar + gépipar ,7% -11,4% ,6% ,8% -111,7% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,7% 96,2% ,5% ,8% 39,0% TOP

14 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Az eredmény nagymértékű csökkenésének hatása természetesen megjelenik a teljesítmény (hozzáadott érték), a jövedelmezőségi, a megtérülési mellett a hatékonysági mutatókban egyaránt. Hatékonysági mutató Elsősorban az említett nagymértékben csökkenő eredmény következtében megyei szinten a hozzáadott érték mutatójának indexe 94,3 százalék, a hozammutatónál 46,9 százalék (azon belül az adózott eredmény 15,7 százalék(!), míg az amortizáció 102,6 százalék). Az eredményhatás attól függ, hogy milyen mértékű az egyes mutatók eredménytartalma, így például kisebb a hozzáadott értéknél, de sokkal nagyobb az adózott eredményt tartalmazó hozammutatónál. Minden megyei szintű mutató alacsonyabb az országos átlagnál, de a 2008-as évi erős ágazati hatás itt is erősen érvényesül, így a vegyipar és a gépipar nélküli körben lényegesen kedvezőbbek az egyes mutatók (illetve azok elemeinek) évi alakulása. (Lásd: 8. táblázat) 8. Táb lá zat Hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték 2008, Index millió Ft 2008/2007 Hozam (adózott eredmény + amortizáció) 2008, Index millió Ft 2008/2007 Adózott eredmény 2008, Index millió Ft 2008/2007 Amortizáció 2008, Index millió Ft 2008/2007 Saját tőke 2008, Meg- Index millió Ft oszlás 2008/2007 Mezőgazdaság ,3% , ,0% ,3% ,0% 110,4 Élelmiszeripar ,1% , ,0% ,4% ,7% 87,7 Vegyipar ,6% , ,5% ,8% ,0% 92,6 Kohászat ,4% , ,4% ,1% ,6% 98,3 Gépipar ,4% , ,0% ,1% ,0% 93,8 Energiaipar ,8% , ,7% ,3% ,3% 102,8 Építőipar ,0% , ,3% ,2% ,1% 108,9 Kereskedelem ,7% , ,1% ,4% ,6% 104,8 Közlekedés ,3% , ,4% ,9% ,5% 107,5 Nem anyagi ágak ,2% , ,6% ,7% ,1% 92,8 Egyéb ágazatok ,8% , ,2% ,6% ,2% 105,6 Gazdasági ágak ,3% , ,7% ,6% ,0% 98,3 Nemzetgazdaság ,3% , ,0% ,9% ,9 B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,4% 3,0% 1,8% 3,7% 3,4% Vegyipar + gépipar ,8% ,3% ,7% ,1% ,0% 92,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,8% ,1% ,0% ,8% ,0% 101,5% TOP

15 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról A normál gazdasági trendek esetében az egyes hatékonysági mutatók szintje elsősorban attól függ, hogy az egyes ágazatok mennyire tőke- vagy élőmunka-igényesek. A befektetett saját tőke alapján anyagigényes ágazatnak tekintjük a vegyipart és az energiaipart, míg élőmunka-igényesnek a foglalkoztatott munkaerő alapján általában a kereskedelmet, a gépipart vagy a nem anyagi ágazatot. A 2008-as eredményváltozások a fajlagos hatékonysági mutatók kifejező képességét is megzavarják. Ennek ellenére 2008-ban is igaz, hogy a tőkeigényesebb ágazatoknál (például vegyipar, energiaipar) alacsonyabb a saját tőke és kedvezőbb (magasabb) az élőmunka hatékonysága, míg az élőmunka-igényesebb ágazatoknál (például kereskedelem) magasabb a befektetett saját tőke, ugyanakkor alacsonyabb a foglalkoztatotti létszám hatékonysága. Az említett (illetve a táblázatban szereplő) hatékonysági mutatók tehát erősen ágazatfüggők, elsősorban ágazaton belüli hatékonyságmérésre alkalmasak, ágazatok közötti összehasonlításra már kevésbé. Az eltérő eszköz-, illetve élőmunka-igényességű ágazatok hatékonysági mutatói arra (is) felhívják a figyelmet, hogy foglalkoztatási gondokkal küzdő megyék esetében (például ilyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye) az élőmunka-igényesebb ágazatokba célszerű befektetni (beruházni), illetve az ilyen jellegű befektetéseket kellene ösztönözni. A fenti összefüggés szerint a megyében átlagosan egy foglalkoztatott létszám a befektetett tőke oldaláról 9834 ezer forintba kerül, ugyanez az energiaiparban ezer, míg a vegyiparban ezer forint, ugyanakkor az építőiparban már csak 3366 ezer, a kereskedelemben 4302 ezer, a kohászatnál pedig 5006 ezer forint. (Lásd: 9. táblázat) 9. Táb lá zat Fajlagos hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték/ Hozzáadott érték/ Hozam/ Hozzáadott érték/ Saját tőke/ Átlagbér, saját tőke, létszám, saját tőke, bérköltség, létszám, ezer Ft/fő/év ezer Ft/millió Ft millió Ft/fő ezer Ft/millió Ft ezer Ft/millió Ft ezer Ft/fő Index Mezőgazdaság ,3% Élelmiszeripar ,2% Vegyipar ,5% Kohászat ,9% Gépipar ,7% Energiaipar ,2% Építőipar ,7% Kereskedelem ,9% Közlekedés ,0% Nem anyagi ágak ,0% Egyéb ágazatok ,2% Gazdasági ágak összesen ,2% Nemzetgazdaság ,8% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 87,2% 85,0% 106,4% 100,7% 89,5% 81,7% 120,0% 88,1% 102,7% 96,0% 811 Vegyipar + gépipar ,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,1% TOP

16 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról 8. GRA FI KA Beruházások a megyében millió forint Mezőgazdaság erdőgazdálkodás Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH Foglalkoztatási mutatók A kapcsolódó táblázat adatai csak a társas körben foglalkoztatott létszám adatait tartalmazza. E körben nem javult a foglalkoztatottság, 2007 és 2008 között a foglalkoztatott létszám indexe 96,9 százalék, azaz 3,1 százalékkal csökkent, ami 3042 fős létszámcsökkenést jelent. (Az országos index 99,6 százalék, tehát 0,4 százalékos a csökkenés.) Az ágazatonkénti foglalkoztatotti létszám alakulását a lenti táblázat tartalmazza. A legnagyobb csökkenés a gépiparban következett be, ahol a foglalkoztatottak száma 1487 fővel, vagyis 12,4 százalékkal esett vissza. (Lásd: 10. táblázat) 10. Táb lá zat Foglalkoztatási mutatók Ágazatok Bérköltség Foglalkoztatott létszám Átlagbér 2007, 2008, Meg- Index 2007, 2008, Meg- Index 2007, 2008, Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 fő fő oszlás 2008/2007 ezer Ft/ ezer Ft/ 2008/2007 fő/év fő/év Mezőgazdaság ,2% 107,1% ,0% 97,0% ,4% Élelmiszeripar ,2% 102,5% ,2% 95,7% ,2% Vegyipar ,1% 97,0% ,2% 94,7% ,5% Kohászat ,1% 104,9% ,9% 101,0% ,9% Gépipar ,3% 90,9% ,1% 87,6% ,7% Energiaipar ,6% 102,9% ,4% 95,1% ,2% Építőipar ,5% 99,3% ,1% 95,7% ,7% Kereskedelem ,0% 110,3% ,3% 98,6% ,9% Közlekedés ,5% 107,8% ,8% 101,7% ,0% Nem anyagi ágak ,3% 107,2% ,4% 101,2% ,0% Egyéb ágazatok ,2% 101,1% ,5% 95,1% ,2% Gazdasági ágak összesen ,0% 102,0% ,0% 96,9% ,3% Nemzetgazdaság ,4% ,6% ,8% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,8% 3,6% 4,3% 4,2% 87,1% 85,1% Vegyipar + gépipar ,4% 93,7% ,3% 90,3% ,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,6% 105,5% ,7% 98,5% ,1% TOP

17 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Beruházások A beruházások értéke nem csökkent, hanem elsősorban a vegyipari, továbbá a gépipari ágazat beruházásainak hatására emelkedett, meghaladva az országos növekedés ütemét is. Követve az eddigi elemzési módszert, e két ágazat kiemelése után a beruházások értéke a két év között közel azonos szinten alakult. A beruházások növekedési ütemében az egyes ágazatok között jelentős szóródás figyelhető meg. A beruházásokra ciklikusság jellemző, és a hosszú ideig tartó előkészítési, valamint kivitelezési szakasz miatt nem követi az éves trendek változását. (Lásd: 8 grafika az előző oldalon) Külföldi tőke 9. GRA FI KA A külföldi tőke megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Nem anyagi ágak 2,4% Közlekedés 0,5% Kereskedelem 2,4% Építőipar 0,2% Energiaipar 45,9% Egyéb ágazatok 1,7% Mezőgazdaság 4,5% Élelmiszeripar 5,6% Vegyipar 15,9% Kohászat 7,8% A korábbi elemzéseinkben is leírtuk, hogy a külföldi tőke többségére jellemző, hogy nem pótlólagos tőkebefektetésként került a megyébe, hanem a meglévő kedvező jövedelem-pozíciójú és jelentős piaci részesedéssel rendelkező társaságokat vásárolták meg a privatizáció során, jellemzően az energiaiparban, élelmiszeriparban, vegyiparban, illetve a kohászatban. Az 11. Táb lá zat Külföldi tőke Ágazatok Külföldi tőke 2008, Index millió Ft 2008/2007 utóbbi időben azonban már megjelentek az úgynevezett zöldmezős beruházások is, elsősorban a gépiparban és a kohászatban. Jelenleg a 2008-as adatok szerint millió forint külföldi tőke működik Külföldi tőke/ jegyzett tőke 2008 Kifizetett osztalék 2008, Index millió Ft 2008/2007 Mezőgazdaság ,5% 26,4% ,4% Élelmiszeripar ,9% 37,2% 82 20,8% Vegyipar ,3% 28,0% ,6% Kohászat ,9% 59,5% ,9% Gépipar ,0% 73,0% ,0% Energiaipar ,0% 27,8% ,1% Építőipar ,3% 3,2% ,7% Kereskedelem ,8% 14,1% ,9% Közlekedés ,8% 5,7% ,6% Nem anyagi ágak ,5% 5,2% ,1% Egyéb ágazatok ,4% 11,1% ,3% Gazdasági ágak összesen ,6% 26,5% ,8% Nemzetgazdaság ,0% 46,7% ,7% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 2,3% 1,7% Vegyipar + gépipar ,1% 38,9% ,9% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül ,6% 23,4% ,3% Gépipar 13,2% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH a megyében, ami a jegyzett tőkének 26,5 százaléka. Működésük három ágazatra koncentrálódik: az energiaiparra, a vegyiparra és a gépiparra. E három ágazatban működik a külföldi tőke 75,0 százaléka. Az említett ágazatok mellett jelentős még az élelmiszeripari ágazat 5,6 és a kohászat 7,8 százalékos külföldi tőke részesedése. (Lásd: 9. grafika, 11. táblázat) Méretnagyság szerinti összetétel A megyei társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a kisvállalkozások (azon belül a mikrovállalkozások) magas száma, egy kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy viszonylag alacsony részarányt képviselő középvállalkozói kör. A befektetett tőke (saját tőke) méretnagyság szerinti eloszlása rendkívül egyenlőtlen, többsége (63,0 százaléka) működik a nagyvállalkozásoknál, 14,6 százalék a középvállalkozásoknál, míg 22,4 százalék a kisvállalkozások részesedése. TOP

18 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 10. GRA FI KA Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók alakulása 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, százalék Kisvállalkozás (0 49 fô) Középvállalkozás ( fő) Nagyvállalkozás (250 fő és felette) Nettó árbevétel Export Adózás előtti eredmény Saját tőke Létszám Bérköltség 24,5 15,1 60,3 3,7 10,0 86,3 65,0 29,7 5,3 22,4 14,6 63,0 47,2 23,0 29,7 34,1 24,2 41,7 Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A gazdasági teljesítmények realizálódása az aránytalan tőkeeloszlás függvényében a kis-, a közép-, illetve a nagyvállalkozások között erősen differenciált. A nagyvállalkozások teljesítették 2008-ban a nettó árbevétel 60,3 százalékát, az export 86,3 százalékát, a hozzáadott érték 51,9 százalékát. A középvállalkozások részesedése az előbbi sorrendben 15,1 százalék, 10 százalék, 19,2 százalék, míg a kisvállalkozások magas (98,0 százalékos) számarányuk mellett a nettó árbevétel 24,5 százalékát, az export 3,7 százalékát, a hozzáadott érték 28,9 százalékát realizálták. A kapcsolódó táblázat adatai szerint a kis- és középvállalkozói kör jelentős foglalkoztatónak számít. A társas vállalkozások fős létszámának 47,2 százalékát(!) a kisvállalkozói körben, 23,0 százalékát a középvállalkozásoknál (kis- és középvállalkozói körben 70,2 százalékát). 12. Táb lá zat Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók Megnevezés Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen 0 49 fő Ebből: mikrovállalkozás 0 9 fő Összesen fő >250 fő Összesen Adatszolgáltatók száma, db Nettó árbevétel, millió Ft Ebből: export, millió Ft Adózás előtti eredmény, millió Ft Jövedelmezőség (adózás előtti eredmény/nettó árbevétel) 3,6% 3,9% 2,7% 0,1% 1,4% Hozzáadott érték, millió Ft Létszám, fő Bérköltség, millió Ft Átlagbér (bérköltség/létszám), ezer Ft/fő/év Bérköltség/hozzáadott érték 40,4% 39,2% 43,2% 27,6% 34,3% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő Jegyzett tőke, millió Ft Saját tőke, millió Ft Saját tőke/jegyzett tőke 290,7% 259,4% 246,4% 224,1% 239,6% Külföldi tőke, millió Ft Külföldi tőke/jegyzett tőke 19,3% 6,0% 17,8% 30,3% 26,5% Saját tőke/létszám, ezer Ft/fő/év Hozzáadott érték, millió Ft Ebből: Korrigált üzleti eredmény, millió Ft Amortizáció, millió Ft Bérköltség, millió Ft Bérjellegű egyéb költségek, millió Ft Hozzáadott érték/saját tőke 63,7% 67,1% 64,7% 40,6% 49,3% Megtérülés: Hozam, millió Ft Ebből: Adózott eredmény, millió Ft Amortizáció, millió Ft Hozam/saját tőke 20,4% 22,2% 16,6% 9,8% 13,2% TOP

19 Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Míg a teljesítmény- és eredményesség-mutatók esetében meghatározó súllyal bíró nagyvállalkozások körében csak a 29,7 százalékát. A kis- és a középvállalkozói körben tőkeszegény és alacsonyabb bért fizető vállalkozások működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozói körben a munkahelyteremtés lényegesen kisebb ráfordítással oldható meg. Egy foglalkoztatotti létszámra jutó saját tőke a kisvállalkozások esetében 4667 ezer, a középvállalkozásoknál 6238 ezer, a nagyvállalkozásoknál ezer Ft/fő. A kisvállalkozásoknál az átlagbér 1384 ezer, a középvállalkozásoknál 2026 ezer, míg a nagyvállalkozói körben 2585 ezer Ft/fő/év. A befektetett tőke hatékonysága (hozzáadott érték/saját tőke) a kis- és középvállalkozói körben kedvezőbb (63,7 és 64,7 százalék) míg a nagyvállalkozások esetében 40,6 százalék. Tehát a kis- és középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hozadéka. Az élőmunka hatékonysága az előbbihez képest fordítottan érvényesül, a kis- és középvállalkozásoknál egy foglalkoztatotti létszám átlagosan 2971 ezer és 4033 ezer forint hozzáadott értéket állít elő, míg a nagyvállalkozások esetében ugyanez 8466 ezer forint. A korszerű technikával felszerelt nagyvállalkozásoknál alkalmazott munkaerő termelékenysége magasabb. A kis- és középvállalkozói körben alacsony a külföldi tőke szerepe, a millió forintos külföldi tőkéből 13,5 százalék működik a kisvállalkozásoknál, 9,5 százalék a középvállalkozói körben, míg a túlnyomó többség, 77,0 százalék a nagyvállalkozóknál. A vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére nehéz az optimális arányokat meghatározni, az azonban egyértelműnek látszik, hogy a kisvállalkozások (azon belül a mikrovállalkozások) túlzottan magas száma miatt elaprózott a megye vállalkozás-szerkezete, s a viszonylag kevés számú nagyvállalkozás mellett hiányzik egy erős középmezőny. (Lásd: 10. grafika, 12. táblázat) Kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 statisztikai kistérség funkcionál. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erősen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) országos mércével is fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minősül. A gazdasági különbség alapja, hogy a befektetett saját tőke 80,7 százaléka a három kiemelt korábbi iparosodási centrumokat magában foglaló kistérségben működik, itt él a lakosság 51,2 százaléka, míg a többi 12 kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj), ahol a lakosság 48,8 százaléka él, a befektetett saját tőke mindössze 19,3 százaléka működik. (Lásd: 13. táblázat) 13. Táb lá zat Kistérségek gazdasági mutatói B-A-Z. megye kistérségei Lakosságszám 2007, fő Megoszlás Saját tőke 2008, millió Ft Nettó árbevétel 2008, millió Ft Hozzáadott érték 2008, millió Ft Személyi jövedelem 2007, millió Ft Egy lakosra jutó Saját tőke, Hozzáadott Személyi érték, jövedelem, ezer Ft/fő ezer Ft/fő ezer Ft/fő Miskolc ,9% Tiszaújváros ,7% Kazincbarcika ,6% Kiemeltek összesen ,2% Sátoraljaújhely ,3% Ózd ,0% Sárospatak ,7% Mezőkövesd ,1% Szerencs ,2% Encs ,4% Edelény ,0% Szikszó ,7% Abaúj-Hegyköz ,1% Bodrogköz ,5% Mezőcsát ,1% Tokaj ,0% Nem kiemeltek összesen ,8% Megye összesen ,0% Nemzetgazdaság ben: Kiemelt kistérségek összesen ,2% Nem kiemeltek összesen ,8% Megye összesen ,0% *Kistérségi bontásban jelenleg csak évi személyi jövedelem mutató adatokkal rendelkezünk TOP

20 Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 11. GRA FI KA Az adóbevételek alakulása a megyében Millió forint Társasági adó Személyi jövedelemadó Tb + eho Eva Nettó áfa Áfabefizetés Áfa-visszaigénylés Összes adóbevétel Összes adóbevétel áfa nélkül Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A saját tőke térségenkénti egyenlőtlen eloszlása a térségek különböző gazdasági mutatóiban is megjelenik. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel megyei szinten 3643 ezer Ft/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 5894 ezer, míg a kevésbé fejlett kistérségekben 1281 ezer Ft/év. A gazdasági teljesítményeket legkomplexebben kifejező hozzáadott érték mutatója szerint B.-A.-Z. megyében az egy lakosra jutó hozzáadott érték 646 ezer Ft/fő/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 966 ezer, míg a kevésbé fejlett kistérségek esetében 311 ezer Ft/fő/év. megjegyzés A vál lal ko zá sok mé ret nagy ság sze rin ti be so ro lá sa: Mik ro vál lal ko zás: lét szám < 10 fô, ár be vétel vagy mérlegfôösszeg < 2 mil lió euró Kis vál lal ko zás: lét szám < 50 fô, ár be vé tel vagy mérlegfôösszeg < 10 mil lió euró Kö zép vál lal ko zás: lét szám < 250 fô, ár bevé tel < 50 mil lió euró; vagy a mérlegfôösszeg < 43 mil lió euró Nagy vál lal ko zás: lét szám > 250 fô, vagy a net tó ár be vé tel, vagy a mérlegfôösszeg az 50 mil lió eurót, il let ve a 43 mil lió eurót meg ha lad ja között csökkent a fejlett kistérségek részesedése a gazdasági teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatókban. A csökkenés oka az elemzésünk során említett, a fejlett kistérségekhez kötődő nagyvállalkozói kör néhány ágazatának (vegyipar, gépipar), illetve azon belül néhány nagy társaság teljesítményének és jövedelmezőségének visszaesése. A 2008-ban a bázisévhez képest a nettó árbevétel 84,1 százalékról 82,8 százalékra, míg a hozzáadott érték 79,7 százalékról 76,5 százalékra csökkent. Vélelmezhetően átmeneti jelenségről van szó, mivel az arányok megváltozása alapvetően az éves gazdasági mutatók már többször említett visszaesésének tudható be és nem a befektetések fejlett és kevésbé fejlett kistérségek közötti átrendeződésének. Adóbevételek 2008-ban B.-A.-Z. megyében az összes adóbevételek áfa nélküli pénzforgalmának növekedési indexe 107,5 százalék, magasabb a 6,1 százalékos éves inflációs rátánál. A pénzforgalom évek közötti áthúzódása miatt az adóbevételek változása nem kötődik szorosan a bevallásokban szereplő tárgyévi eredményekhez. Az adók közül a legjobban a társasági adó bevétele növekedett, emellett a személyi jövedelmekhez kötődő adó- és járulékterhek növekedése mérsékeltnek tekinthető. A nettó áfa egyenlege 2008-ban negatívvá TOP vált, ami megyei szinten lényegében pénzforgalmi technikai kérdés és nem jelenti azt (tényszerűen nem így van), hogy a megye gazdasága összességében nem realizálna a költségvetés részére jelentős nagyságrendben valódi nettó áfát, illetve annak alapját képező hozzáadott értéket. (Lásd: 11. grafika) megjegyzés KSH ki ad vány ok ban szere plô mu ta tók: Brut tó ha zai ter mék (GDP): az ága zatok ál tal lét re ho zott ki bo csá tás (ter me lési ér ték) és a ter me lés so rán fel hasz nált ter mé kek, szol gál ta tá sok ér té ké nek (folyóter melô fel hasz ná lás) kü lönb sé ge. A brut tó hoz zá adott ér ték ki szá mí tá sa kor a ki bo csátást alap áron, a folyó-ter melô fel hasz ná lást pe dig pi a ci be szer zé si áron ér té kel jük. Mun ka nél kü li sé gi rá ta: a mun ka nél küli ek a tárgy év ja nu ár 1-jei gaz da sá gi lag ak tív éves né pes ség szá za lé kában. Fog lal koz ta tá si arány: a fog lal koz ta tot tak éves né pes sé gen be lü li ará nya. Ak ti vi tá si arány: fog lal koz ta tot tak és munka nél kü li ek együt tes szá ma a éves né pes ség szá za lé ká ban.