Tisztelt Olvasó! Második alkalommal jelentkezik az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

Átírás

1

2

3 Tisztelt Olvasó! Második alkalommal jelentkezik az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, és a Nógrád Megyei Hírlap közös kiadványa a TOP 50. Az összeállítás célja: bemutatni a megye gazdasági teljesítményeinek alakulását, ezen belül a gazdaság szereplõirõl, tevékenységük közegérõl rendelkezésre álló adatokat, információkat rendszerezett és elemzett formában prezentálni az olvasó felé, segítséget nyújtva a megye és a régió gazdasági életében történõ eligazodásban. A kiadványban megjelennek a megye legmeghatározóbb és legeredményesebb gazdálkodó szervezetei. Az õ teljesítményük, súlyuk meghatározó Nógrád gazdasági mutatóinak alakulásában, különösen, ha a hozzájuk szorosan kapcsolódó beszállítói partnerek, a helyi kis- és középvállalkozások teljesítményeit is számba vesszük. A TOP 50-be bekerült cégek joggal lehetnek büszkék a teljesítményükre, gratulálunk és köszönjük nekik! A kiadvány a évi adatok hozzáadott érték mutató, a nettó árbevétel és a foglalkoztatott létszám alapján összeállított top listákat tartalmazza, melyek közül a hozzáadott érték a meghatározó. Az APEH regionális szervezetének megalakulása révén lehetõség nyílik arra, hogy a kötetben a megyei folyamatok elemzésén túl az Észak-magyarországi régió gazdaságát is bemutassuk, átfogóbb képet adva ezzel a térségrõl, mint a gazdálkodás tágabb környezetérõl. Bízunk benne, hogy a TOP 50 hasznos információkat nyújt a megyében és a régióban mûködõ gazdasági szereplõkrõl, az ide befektetni kívánóknak és a gazdasági folyamatok iránt érdeklõdõk számára, valamint reméljük, hogy elõsegíti az üzleti kapcsolatok, lehetõségek feltérképezését és a befektetõi kedv erõsítését. Dr. Nagy László igazgató APEH Észak-magyrországi Regionális Igazgatósága Dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Kopka Miklós fõszerkesztõ Nógrád Megyei Hírlap A kiadvány szerkesztésében résztvevõ munkatársak: Baksa Anikó, dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet, Berta Csaba, dr. Csongrády Béla, Csörgõ Balázs, Gyurián Tibor,dr. Király László, Kopka Miklós, T. Németh László, Pityi Gyula Plachy György, Rigó Tibor, Szabó Péter. Köszönet és elismerés az Egri Nyomdának a színvonalas munkáért! 3 TOP 50

4 Észak-magyarországi régió Az észak-magyarországi régió gazdasága A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi Régió földrajzilag az Észak-magyarországi Középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége km 2, lakónépessége fõ, ami 14,4 %-a illetve 12,3 %-a az országos szintû értékeknek. Az ÉM régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték öszsze. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre valamint a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc-Diósgyõr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erõsítette az 1950-es években induló szocialista iparosítás program keretében a szénre épülõ villamos energiaipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta) valamint ma már a világpiacon is elismert nehéz vegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). A fenti meghatározó ágazatok mellett jelentõsen fejlõdött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsó sorban az Észak-magyarországi Középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedõ világhírû Tokaji és Egri borvidék vonzerejére épülõ turizmus, az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. A rendszerváltás éveiben ( ) a gazdasági válságidõszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság viszszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékû volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az ÉM régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat - az említett válságfolyamattal egy idõben jelentkezõ - világgazdasági recessziója. A válságidõszakot követõen a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés, még sokáig a pangás évei következtek. Ebbõl eredõen jelentõs különbség alakult ki a régió és az országos szintû gazdasági teljesítmények között. A gazdasági teljesítményekben lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A KSH adatai szerint a régió évben (legutóbbi ismert adat szerint) 12,3%-os lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintû GDP 8,0%- át állította elõ. Az egy fõre jutó GDP eft/fõ, ami 64,0%-a a eft/fõs országos átlagnak. TOP 4 50 A régión belül gazdasági súlyát tekintve BAZ. megye teljesítménye meghatározó. A évi GDP az ÉM régióban Millió Ft, ebbõl B-A- Z. megye Millió Ft-ot (59,4 %-ot) teljesített, ugyanez Heves megyében Millió Ft (27,4 %), míg Nógrád megyében Millió Ft (13,2 %). Az egy lakosra jutó GDP értéke a eft/fõ országos átlag mellett BAZ. megyében eft/fõ, Heves megyében (itt a legjobb) eft/fõ, míg Nógrádban eft/fõ. Foglalkoztatási viszonyok A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a évi adatok szerint az aktivitási arány 51,0 % (országos átlag 54,9%) a foglalkoztatási arány 44,7% (országos 50,9 %), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 12,3% (országos átlag 7,4%). A foglalkoztatási mutatók BAZ. megyében a legkedvezõtlenebbek. A munkanélküliségi ráta évben 13,8% (az országos átlag 7,4%), míg Heves megyében 11,0%, Nógrád megyében 9,5%. Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi ( ) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatról, míg a közeli ( ) idõ-

5 Észak-magyarországi régió szak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatja. Az utóbbi néhány év kedvezõ gazdasági trendje azonban még kevés az említett válságfolyamatból eredõ lemaradás kompenzálására, a régiós és az országos gazdasági különbségek csökkentek, de még mindig számottevõ mértékûek. A évek közötti szakaszban eltérõ volt az egyes megyék növekedési (felzárkózási) üteme. Heves megye volt a legeredményesebb, megelõzve a régión belül legnagyobb súllyal rendelkezõ BAZ. megyét, valamint Nógrád megyét. Az eltérõ növekedési ütem megjelenik a jelenlegi, a gazdasági teljesítmény színvonalát kifejezõ fajlagos mutatókban is. (Lásd jövedelmezõségi és hatékonysági mutatók táblázatát.) Az utóbbi néhány évben teljesülõ tendenciák: A társas vállalkozások, ezen belül elsõsorban a jogi személyiségû társaságok száma folyamatosan és fokozatosan növekszik. Legkedvezõbb társas vállalkozási forma a Kft. Az egyéni vállalkozók száma - vélhetõen a kevésbé kedvezõ gazdasági és adózási feltételek miatt is - folyamatosan csökken. Az utóbbi években jelentõsen felfutó EVA-s kör dinamikus növekedési üteme évben megállt, évben - a szigorodó szabályozás mellett, de nem jelentõsen - csökkent. A gazdaság szereplõi Az ÉM régió piaci-gazdasági teljesítményében három vállalkozói kör játszik szerepet, amelyen belül a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepe, a gazdasági teljesítmények túlnyomó részét (pl. a évi bevételek 94,4%-át) ez a vállalkozói kör állította elõ. Kiegészítõ jellegû az egyéni vállalkozók teljesítménye (4,7%), míg az EVA kör (0,8%) inkább az egyszerûsített adózási formája miatt érdemel figyelmet. TOP évi gazdasági mutatók Az ÉM régió teljesítmény és jövedelmezõségi mutatói évben (egyes mutatók esetében jelentõs mértékben) meghaladják az országos szintû átlagmutatók növekedési ütemét. A nettó árbevétel növekedése régiós szinten 108,8% míg országosan 105,5%, ugyanez a hozzáadott érték esetében 109,2% illetve 102,1. Az adózás elõtti eredmény indexe régiós szinten 129,4 %, míg országosan 125,7%. Régión belül a gazdasági mutatók abszolút értékei szerint BAZ. megye adatai a legnagyobbak, míg a fajlagos mutatók szerint Heves megye adatai a legkedvezõbbek. A régió gazdasági szereplõinek teljesítménye A hozzáadott értéken mért régiós teljesítménybõl BAZ. megye 52,2%- kal, Heves megye 39,9%-kal míg Nógrád megye 7,9%-kal részesedik. A befektetett saját tõke 66,4%-a BAZ. megyében, 24,9%-a Heves megyében, míg 8,7%-a Nógrád megyében mûködik.

6 Észak-magyarországi régió A társaságok által foglalkoztatott fõbõl 56,7% BAZ. megyében 29,7% Heves megyében, míg 13,6% Nógrádban került foglalkoztatásra. Legmagasabbak az átlagbérek Heves megyében eft/fõ/év, ugyanez BAZ. megyében eft/fõ/év, illetve Nógrád megyében eft/fõ/év. A régión belül a évi gazdasági mutatók növekedési indexei Heves megyében a legkedvezõbbek, a nettó árbevétel, az export, a belföldi értékesítés, illetve a hozzáadott érték folyóáron számított növekedése minden esetben meghaladja a 10%-ot (nettó árbevétel 114,0%, export 119,6%, hozzáadott érték 116,1%). BAZ. megyében vannak régiós átlag feletti és régiós átlag alatti mutatók is, míg Nógrád megye mutatói a régiós átlag alatt helyezkednek el. A fentiekbõl látható, hogy az eszköz és élõmunka hatékonyságát kifejezõ mutatók (Hozzáadott érték/saját tõke, Hozzáadott érték/létszám) a régióban rendre meghaladják az országos értéket és ezen belül Heves megyében a legmagasabbak. A régió ágazati szerkezete a évi gazdasági mutatók szerint TOP 6 50 Az említett válságfolyamat következtében átrendezõdött a régió ágazati struktúrája, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, a kohászat súlya visszaesett, a gépipar és vegyipar súlya viszont megerõsödött. A évi hozzáadott érték adatok szerint - a mindenütt jelentõs súllyal bíró kereskedelmi ágazat mellett - a régió gazdaságában három ágazat súlya meghatározó: a vegyipar (14,6%), a gépipar (17,7%), energiaipar (9,2%). Az export teljesítmények túlnyomó része két ágazatban a vegyiparban (28,8%) és a gépiparban (49,6% ) realizálódott. A tõke és élõmunka hatékonysági mutatók ágazatok közötti különbségeit a teljesített hozzáadott érték mellett nagymértékben differenciálja az ágazatok eltérõ eszköz- és élõ munkaigényessége. Az élõmunka igényesebb ágazatoknál (kereskedelem, közlekedés, építõipar, élelmiszeripar, gépipar) magasabb a mûködtetett saját tõke hozzáadott értékben mért hozama, míg az eszközigényes korszerû technológiával rendelkezõ ágazatok (vegyipar, energiaipar) élõmunka hatékonysága magasabb. Az országos adatokra vetítve a régió tõke hatékonysága magasabb, míg az élõmunka hatékonysága elmarad az országos átlagtól. A foglalkoztatott létszám ágazati eloszlását az ágazat nagyságrendje és annak élõmunka igényessége határozza meg. Legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem, a gépipar, a kohászat és a nem anyagi ágazat. A régiós foglalkoztatotti létszám évben 1,3%-kal csökkent. A csökkenõ trend általában jellemzõ és csak kevés ágazatban haladta meg a foglalkoztatotti létszám indexe a 100%-ot. Az átlagbérek az 8% körüli infláció mértékét kissé meghaladva 9,7%-kal nõttek (ugyanekkor az átlagbérek országos növekménye 11,7%). Az átlagot meghaladó a bérfejlesztés a gépiparban, a kereskedelemben és a nem anyagi ágazatokban. Legmagasabbak az átlagbérek az energiaiparban (a régiós átlag közel duplája) de az átlagot lényegesen meghaladó a vegyiparban és a gépiparban is. A régiós átlagbér az országos átlagnak 86,9%-a.

7 Észak-magyarországi régió A teljes régióra jellemzõ a vállalkozások elaprózottsága, a mûködõ vállalkozások 97,9%-a ( db) kisvállalkozás, 1,7%-a (408 db) közép, míg 0,4%-a (101 db) nagyvállalkozás. A teljesítmény és jövedelmezõségi mutatók esetében a nagyvállalkozásoknak van meghatározó szerepük. Az e körbe tartozó 101 vállalkozás teljesítette a nettó árbevétel 57,7%-át, az export 84,1%-át, a hozzáadott érték 60,4%-át, míg az adózás elõtti eredmény 73,6%-át. A befektetett saját tõke méretnagyság szerinti eloszlása meglehetõsen egyenlõtlen. A nagyszámú kisvállalkozói körben a saját tõke 27,2%-a, a középvállalkozásoknál 15,4%-a míg 57,4 %-a a 101 nagyvállalkozásnál mûködik. A kis- és középvállalkozások jelentõs foglalkoztatónak minõsülnek. A társas vállalkozásoknál alkalmazott munkaerõ 46,4%-át kisvállalkozói körben, 23,3%-át közép-, míg 30,3%-át nagyvállalkozások foglalkoztatják. Vállalkozói méretnagyság szerint eltérõek az átlagbérek, kisvállalkozói körben 1.142eFt/fõ/év, középvállalkozásoknál eft/fõ/év, míg nagyvállalkozások esetében eft/fõ/év. A külföldi tõke túlnyomó részben a nagyvállalkozói körben került befektetésre, itt mûködik az összes külföldi tõke 77,9%-a, a középvállalkozásoknál 12,4%-a, míg a kisvállalkozásoknál 9,7%. TOP 7 50 A hatékonysági mutatók (Hozzáadott érték/saját tõke, Hozzáadott érték/létszám) a nagyvállalkozói körben magasabbak, különösen az élõ munka hatékonyságát kifejezõ Hozzáadott érték/létszám esetében, ami a nagyvállalkozásoknál eft/fõ/év, a középvállalkozásoknál eft/fõ/év, míg a kisvállalkozói körben eft/fõ/év Fejlett kistérség: Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Salgótarján, Balassagyarmat. Kevésbé fejlett kistérség: Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezõkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaújhegyköz, Bodrogköz, Mezõcsát, Tokaj, Heves, Füzesabony, Pétervására, Bélapátfalva, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság, Szécsény A régióban 28 statisztikai kistérség funkcionál, amelyek közül 8 kistérség fejlettnek, míg 20 kevésbé fejlettnek minõsíthetõ. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erõsen differenciálódnak. A különbség alapja a befektetett saját tõke egyenlõtlen eloszlása. A fenti táblázat adatai szerint az 55,4%-os lakossági részaránnyal rendelkezõ 8 fejlett kistérségben mûködik a befektetett saját tõke 83,4%-a, s ennek függvényében a nettó árbevétel 84,9%-a, míg a létrehozott hozzáadott érték 84,4%. A 20 kistérség amelyben a lakónépesség közel fele (44,6%) él, a befektetett saját tõkébõl mindössze 16,6 %-kal rendelkezik, és itt realizálódik a nettó árbevétel 15,1%-a illetve a hozzáadott érték 15,6%-a. A gazdasági teljesítmények jelentõs különbségeit az egy lakosra vetített saját tõke és hozzáadott érték mutatók is kifejezik., az elõbbi mutató esetében a különbség 4-szeres, míg az utóbbi esetében 4,4-szeres.

8 Észak-magyarországi régió Az ÉM régió adóbevételeinek évi növekedése kisebb mértékû az országos átlagnál. A kisebb növekedési ütem tényezõi: A legnagyobb részarányt képviselõ SZJA, TB+EHO adóbevételek az országosnál mérsékeltebb növekedése az ÉM régió gazdasági szerkezeti sajátosságából adódik, hogy az adóalanyi körön belül a dinamikusabb (SZJA, TB+EHO) adóbevételeket biztosító piaci szféra részaránya lényegesen alacsonyabb (illetve a közszféra aránya magasabb) az országos arányoknál. A nettó ÁFA esetében az ÁFA befizetések csökkenése a meghatározó. Ennek oka az értékesítési reláció változása, melynek során az ÁFA köteles belföldi értékesítés eltolódik az ÁFA szempontjából 0 kulcsos export irányába (ÉM régió export árbevétel növekedési indexe 115,3%, belföldi értékesítés 105,6%). A társasági adó bevételei közel a bázis szinten teljesültek. Az 1,8%-os mértékû csökkenés nem az adó alapját képezõ jövedelem mutatók visszaesésébõl (azok egyébként nõttek), hanem az elõlegrendszerben fizetett adó éves elszámolásának évek közötti áthúzódásából adódik. (Év végi feltöltés illetve a túlfizetések következõ évi kiutalása.) Gazdasági elemzésünk módszerérõl, az elemzésnél használt gazdasági mutatók tartalmáról Megyei gazdasági elemzéseink rendszerint egy állapotszerû és egy változást megjelenítõ megközelítést alkalmaznak. Az elõbbi esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen szinten állunk az utóbbiban azt, hogy merre tartunk. Viszonyítási alapként rendszerint az országos, régiós, vagy megyei szintû mutatókat használjuk, attól függõen, hogy az elemzés milyen szintû illetve milyen mélységû. Az elért gazdaság szint (színvonal) bemutatására fajlagos (hatékonysági) mutatókat használunk. E mutatók leggyakoribb vetítési alapja a befektetett saját tõke, az alkalmazott élõmunka (foglalkoztatott létszám), vagy a gazdaság teljesítményébõl eltartandó lakónépesség száma. A megyei gazdaság belsõ szerkezetének bemutatására a megyei szint mellett ágazati, vállalkozói méretnagyság szerinti és kistérségenkénti elemzéseket is végzünk. Elemzéseink információs háttere alapvetõen az APEH adatforrásaira épül, amelyet rendszeresen kiegészítünk a KSH kiadványaiban szereplõ adatokkal. Minden megyében, így Nógrád megyében is vannak kiemelkedõ nagy társaságok, illetve kiemelkedõ teljesítményû ágazatok, amelyek nagyságrendjüknél fogva meghatározzák a megyei szintû adatok alakulását. Ezért egy árnyaltabb szintû, a megye gazdaságának egészét jellemzõ elemzés érdekében, a gazdasági mutatók alakulását rendszerint megvizsgáljuk az említett társaságok, illetve a meghatározó ágazatok nélkül is. Ebbõl megtudhatjuk, hogy az említett nagy társaságok illetve kiemelkedõ ágazatok körén kívül milyen volt a megyében a gazdasági növekedés. A gazdasági elemzéseink során kiemelt szerepe van 4 mutatónak Hozzáadott érték: a gazdasági teljesítmények legkomplexebb mutatója. Anyagés anyagjellegû költségek halmozódását nem tartalmazó, az adott vállalkozásnál, illetve az adott területi egységnél a hozzáadott új értéket tartalmazza, amely magában foglalja a korrigált üzleti eredményt, az amortizációt, a bér- és bérjellegû költségeket. Számítása történhet elemeibõl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bérés bérjellegû költségek) vagy a nettó árbevételbõl kiindulva (nettó árbevétel + aktivált saját teljesítmény értéke anyag- és anyagjellegû költségek+földbérleti díj) A hozzáadott érték mint a legkomplexebb mutató alkalmas a gazdasági növekedés irányának, mértékének - s a belsõ összetételét vizsgálva pedig - a növekedés jellegének bemutatására. (A mutatón belül hogyan alakul az egyes összetevõk aránya, pl. a hozzáadott érték, és így a gazdasági növekedésben a tõkejövedelmek nyereség+amortizáció vagy az élõmunka elemei bérköltség dominánsak.) A hozzáadott érték tartalmazza a kiemelt adónemek gazdasági alapmutatóit is (a mutató nyereségtartalma alapja a társasági adónak, a bérköltség az SZJA-nak és a TB-nek, míg maga a hozzáadott érték alapja az ÁFA-nak). Ezért a hozzáadott érték mutató alkalmas az adóalapokat meghatározó gazdasági folyamatok elemzésére is. Nettó árbevétel: az egyik legismertebb közgazdasági mutató. Az üzleti tevékenység során realizált bevételeket tartalmazza. Alkalmazásánál (pl. a gazdasági teljesítmények mérésénél és összehasonlításánál) problémát jelent, hogy jelentõs anyag- és TOP 8 50 anyagjellegû költség, továbbá az ehhez hasonló eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és az alvállalkozói teljesítmények értékének halmozódását tartalmazza. A nettó árbevételen belül nemzetgazdasági jelentõsége miatt külön figyeljük az export értékesítés alakulását. Eredmény mutatók: Adózás elõtti eredmény: a Számviteli törvény szerinti eredmény, amely magában foglalja az üzleti, a pénzügyi és a rendkívüli eredményt. Az üzleti tevékenység eredménye: az üzleti tevékenységgel összefüggõ rendszeres és nem rendszeres (egyéb) tevékenység bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Korrigált üzleti tevékenység eredménye: az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegével (eredmény tartalmával) módosított üzleti eredmény. Pénzügyi tevékenység eredménye: a pénzügyi mûveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége. Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti és a pénzügyi tevékenység együttes eredménye. Rendkívüli eredmény: a normál üzletmenettel össze nem függõ rendkívüli gazdasági események eredmény változást elõidézõ hatása. Az eredmény adókötelezettségének megállapítása a Társasági adótörvény szerint történik. Adózott eredmény = Adózás elõtti eredmény - Társasági adó. Mérleg szerinti eredmény = Adózott eredmény (+) osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalék (-) jóváhagyott osztalék, részesedés, a kamatozó részvények kamata Hozam: az adózott eredményt és az amortizációt tartalmazza, így az a vállalkozás eredményeként megtérülõ saját forrás, tehát a vállalkozás önfinanszírozó képességének alakulását mutatja. Egy adott gazdasági év minõsítésénél, illetve egy gazdasági (trend)idõszak meghatározásánál a fenti négy mutatót (csoportot) együttesen értékeljük. A mutatók egymással összefüggnek, de ez az összefüggés nem függvényszerû, a mutatók egymástól eltérõ mértékben változhatnak. A vállalkozások méretnagyság szerinti besorolása: Mikrovállalkozás: létszám < 10 fõ, árbevétel vagy mérlegfõösszeg < 2 millió euro Kisvállalkozás: létszám < 50 fõ, árbevétel vagy mérlegfõösszeg < 10 millió euro Középvállalkozás: létszám < 250 fõ, árbevétel < 50 millió euro; vagy a mérlegfõösszeg < 43 millió euro Nagyvállalkozás: létszám > 250 fõ, vagy a nettó árbevétel, vagy a mérlegfõösszeg az 50 millió eurót illetve a 43 millió eurót meghaladja. KSH kiadványokban szereplõ mutatók: Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó-termelõ felhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátást alapáron, a folyó-termelõ felhasználást pedig piaci beszerzési áron értékelik. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek - a tárgyév január 1-jei gazdaságilag aktív éves - népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak éves népességen belüli aránya. Aktivitási arány: foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma a éves népesség százalékában.

9 Nógrád megye Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének 2,7%-át (2.544 km 2 ) foglalja el, az itt élõ 210 ezer lakos az ország népességének 2,1%-a. A megye az Északi-középhegység vonulatai mentén fekszik. Településszerkezetében a kis lélekszámú falvak a meghatározóak, városai egyben a 6 statisztikai kistérség központjai (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény). A megye idegenforgalmi értékei közül kiemelendõ a világ kulturális örökségének UNESCO listáján szereplõ Hollókõ, mely egyedülálló épségében õrzi a népi építészet alkotásait. A szlovák határhoz közeli Ipolytarnóc õsmaradványparkjában feltárt földtörténeti õslelet szintén Európa szerte híres. A megye gazdasági fejlettségi szintjét megfelelõen reprezentálja az országos szintû bruttó hazai termék elõállításában betöltött szerepe. Az utoljára közzétett évi KSH adatok szerint a fenti gazdasági mutató mind abszolút, mind fajlagos értékét tekintve kedvezõtlenül alakult. Az elõállított GDP tömegének növekedése elmarad az országos indextõl, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) Nógrád megyében a nemzetgazdasági átlag 49,5%-ának felel meg. Az országos szinten elõállított bruttó hazai termékbõl megyénk részesedése az elõzõ évhez képest 1,08%-ról 1,05 %-ra csökkent. Fenti teljesítményével Nógrád a megyék rangsorában a 20. helyen áll. Nógrád megye bányászatra, acél-, illetve üvegiparra épülõ gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbement válságfolyamat kedvezõtlenül érintette. A megye két vezetõ iparágának (szénbányászat, kohászat) helyzetét tovább súlyosbította az említett válságfolyamattal egyidõben jelentkezõ világgazdasági recesszió hatása. A válságot kísérõ jelenségek: a folyamatos és jelentõs mértékû piacvesztés, termelés visszaesés, eladósodás, likviditási problémák, csõd- és felszámolási hullám, a munkanélküliség rohamos növekedése. A folyamat eredményeképpen Nógrád megye a kiemelten elmaradott térségek közé került. A gazdasági visszaesés mértékét, illetve idõbeni elhúzódását tekintve súlyosabb volt az országosnál, negatív hatásai máig érezhetõk. A válságos helyzetbe jutott megye gazdasági fellendítése céljából ipari parkokat hoztak létre (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság). A külföldi tõkebefektetések exportpiac növelõ hatása meghatározó szerepet játszott a gazdasági folyamatok kedvezõ irányú változásában. A megye gazdasági struktúrája átalakult, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, jelentõs ágazattá vált a gépipar, a nem anyagi ágak, még mindig jelentõs a kohászat szerepe évektõl kezdõdõen a megye gazdasági teljesítményének alakulásában kedvezõ irányú trendváltás következett be. Az 1990-es évektõl tartó recesszió után a gazdasági mutatók növekedési üteme fokozatosan megközelítette az országos tendenciát. TOP 9 50

10 Nógrád megye E néhány éve tartó kedvezõ folyamat azonban nem volt elégséges a meglévõ gazdasági hátrány felszámolásához. A évi gazdasági eredmények bizonyos megtorpanást jeleznek, a növekedés mértéke visszafogottabb volt mint az országos, illetve elmaradt az elõzõ évi növekedés ütemétõl is. A gazdasági feltételekkel összhangban a munkaerõ-piaci viszonyok is kedvezõtlenebbek az országos átlagnál. A foglalkoztatottság alacsony szintje és a még mindig magas munkanélküliség együttes hatására a népesség gazdasági aktivitása elmarad az országostól. A munkanélküliségi ráta évben 9,5% volt, az elõzõ évhez képest 1,1 százalékponttal csökkent, ennek ellenére Nógrád megye továbbra is a leghátrányosabb helyzetben lévõ térségek közé tartozik. A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya (foglalkoztatott és munkanélküli létszám aránya a éves korú lakosságszámhoz képest) 0,1 százalékponttal haladja meg az elõzõ évit, évben: 51,2%, szemben az országos 54,9%-kal. A foglalkoztatási arány (foglalkoztatotti létszám aránya a éves korú lakosságszámon belül) a évi 45,7 %-ról 46,4%-ra növekedett, míg az országos átlag változatlanul 50,9% volt. A gazdaság szereplõi évben a Magyarországon regisztrált vállalkozások 1,4 százaléka mûködött Nógrád megyében. A vállalkozási hajlandóság tekintetében jelentõs az elmaradás az országos szinttõl, az 1000 lakosra vetített vállalkozások száma országosan 125 db/ezer fõ, TOP míg Nógrád megyében ugyanez: 81 db/ezer fõ. Pozitív változásként értékelendõ, hogy évben a gazdasági tevékenységet folytatók száma 2,5%-kal növekedett, szemben az elõzõ évi 3,3 %-os csökkenéssel. Az adóalanyok száma legnagyobb mértékben az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek (ezen belül a mezõgazdasági õstermelõk) körében nõtt. A gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó társas vállalkozások száma összességében az elõzõ évhez képest minimális mértékben (+0,5 %) változott.

11 Nógrád megye A jogi személyiségû gazdálkodók növekedése meghaladta a évi index (+3,7%) mértékét, ugyanakkor a nem jogi személyiségû társaságok körébe tartozó kisvállalkozások, illetve a non-profit szervezetek csökkenése állandósulni látszik. Az egyéni vállalkozók körében a gazdasági súlyt képviselõ fõállásúak száma továbbra is jelentõsen csökkent, bár az elõzõ évhez képest kisebb mértékben. Az egyéni vállalkozói kör alapvetõen két ágazatban koncentrálódik: a nem anyagi ágazatokban tevékenykednek a legtöbben (41,5%), ezt követi a kereskedelem 24%-os részesedése. A bevételek megoszlását tekintve a kereskedelem a húzóágazat (40%), a nem anyagi ágazat teljesítménye a második helyen áll (15,1%), amelytõl minimálisan marad el az építõipari ágazat 13,7%-os részesedése. Az egy vállalkozásra jutó értékesítési árbevétel átlagos összege 6,7 millió Ft, amely 4%-kal haladta meg az elõzõ évi értéket. A fenti mutató a szállítási és a kereskedelmi ágazatban volt a legmagasabb (13, illetve 11 millió Ft/fõ), míg a nem anyagi ágazatokban tevékenykedõ vállalkozásoknál a legkisebb (2,4 millió Ft/fõ). Az EVA szerinti adózást választó egyéni és társas vállalkozások száma, illetve gazdasági súlya évben is csökkenõ tendenciát mutat. Az EVA alanyok száma az adónem bevezetésétõl 2006-ig dinamikusan növekedett. A évi adókulcsemelés hatására jelentõs csökkenés ment végbe évben a kedvezõtlen tendencia tovább folytatódott, bár a mértéke némileg mérséklõdött. Az EVA adózói kör csökkenését a bevallott értékesítési bevétel, közvetve a költségvetésbe befizetett adóbevétel elõzõ évtõl való elmaradása kisérte. A megye gazdasági teljesítményét alapvetõen a társas vállalkozások határozzák meg, a évi értékesítésbõl származó bevétel mintegy 90%-át a fenti gazdálkodói kör realizálta, az egyéni vállalkozók és EVA alanyok gazdasági súlya az elõzõ évhez képest csökkent. A megye gazdasági teljesítményében a külföldi tulajdonban lévõ cégek meghatározó jelentõséggel bírnak. A gazdálkodó millió Ft jegyzett tõkéjébõl 120 cégben millió Ft-tal van jelen a külföldi tõke. A meghatározó nagyságrendû befektetések a nem anyagi ágazatokban (43,1%), a gépiparban (31,9%) és a TOP vegyiparban (11,8%) koncentrálódnak évben a megyei szinten képzõdött millió Ft nettó árbevétel 47%- a, az export 92%-a a fenti körben realizálódott. A külföldi vállalkozások évi adózás elõtti eredménye millió Ft volt, míg megye összesenben a 3301 társas vállalkozás millió Ft eredményt számolt el. A foglalkoztatottak 27%-a külföldi érdekeltségû vállalkozások alkalmazásában áll. A megye gazdasági szereplõinek hozzájárulása a költségvetési bevételekhez A megye gazdasági adottságaiból eredõen csekély mértéket képvisel az országos adóbevételbõl évben az APEH által a kiemelt adónemekbõl beszedett országos adóbevétel: 7.148,6 milliárd Ft volt, amelynek 0,7 %-a (47,2 milliárd Ft) folyt be Nógrád megyei illetõségû adózóktól.

12 Nógrád megye A megye adóbevételében meghatározó nagyságrendet képviselõ személyi jövedelemadó és TB járulék növekedése jelentõsen elmarad az országos indextõl. Ez fõként a Nógrádra jellemzõ kedvezõtlen foglalkoztatási helyzetbõl, illetve a dinamikusabb adóbevételt biztosító üzleti szféra országos átlaghoz viszonyított alacsonyabb részarányából adódik. Az ÁFA befizetések minimális növekedése hátterében a belföldi és export értékesítés eltérõ növekedési tendenciája áll. A 20%-os adókulcs alá tartozó belföldi értékesítés lényegében stagnált az elõzõ évhez képest, míg a 0%-kal adóztatott exportárbevétel 19,4%-kal nõtt. A nettó ÁFA bevétel országos növekedési mértéket meghaladó növekedését fõként az ÁFA kiutalások elõzõ évhez mért elmaradása eredményezte. A társasági adóbevétel 2,6%-os növekedését az elõlegrendszer, illetve a fizetett adó utólagos elszámolásából adódóan fõként a évi gazdasági eredmények határozták meg. A évi adózás elõtti eredmény, illetve adóalap növekedéssel azonos arányban az igénybevett adókedvezmények öszszege is nõtt, ebbõl adódóan számottevõ többletbefizetés évben sem várható. Az EVA adóalanyi kör évi gazdasági teljesítményének kedvezõtlen alakulása jelenik meg az adóbevétel bázis szintû teljesítésében. A 2007.évi gazdasági teljesítmények alakulása Nógrád megye gazdasági teljesítményét döntõen a külföldi tulajdonban lévõ nagyvállalkozások gazdálkodásának eredményessége határozza meg. Különösen érezhetõ volt ez a hatás a és évi gazdasági mutatók alakulásában. TOP Egy-egy nagyvállalkozás számviteli beszámolójának, illetve adóbevallásának utólagos önellenõrzése következtében a tárgyévi és a évi megyei szintû bázis adatok (kiemelten az adózás elõtti eredmény) oly mértékben módosultak, amely az egyes évek gazdasági teljesítményének reális összehasonlítását jelentõsen megnehezíti. A gazdasági mutatók alakulásában lényeges volt a vállalkozások fluktuációjának negatív hatása. A megye szempontjából kiemelt vállalkozások székhelyének más megyébe történõ áthelyezése következtében egyes gazdasági mutatók (például: belföldi értékesítési forgalom, foglalkoztatás), illetve egyegy kistérség teljesítménye stagnált, illetve visszaesett. A megye gazdasági súlya jól jellemezhetõ az országos szintû gazdasági mutatók teljesítésében betöltött szerepével. Nógrád megye társas vállalkozásai az országos gazdálkodói kör 1%-át képviselik, ezzel szemben a évi országos szintû értékesítési árbevétel 0,6%- a képzõdött a megyében.

13 Nógrád megye Nógrád részesedésének mértéke az elõzõ évhez képest nem változott. Az árbevétel növekedés mértéke (7,3%) kedvezõbb volt az országos indexnél (+5,5 %), de lényegesen elmarad az elõzõ évitõl (15,3%) és a 2007.évi infláció (KSH adatok szerint: 8,0%) mértékét sem éri el. A belföldi értékesítési forgalom 0,2 %-kal nõtt az elõzõ évhez képest, amely reálértéken számítva jelentõs visszaesést jelent. Az exportárbevétel 19,4%-os növekedése ugyancsak elmarad a évi index (+20,3%) értékétõl. A külföldre történõ értékesítés 92%-a az Európai Unió tagállamaiba irányult. Az uniós tagországok adózóival folytatott üzleti kapcsolatok bõvülését jól jellemzi a kiadott közösségi adószámok növekedése (2005.: 1216 db, 2006.: 1438 db, 2007.: 1702 db) évben a megyében képzõdött hozzáadott érték növekedése csupán 0,4% volt, míg országosan 2,1% a mutató növekedési indexe. A megye részesedése az országos szintû hozzáadott értékbõl az értékesítési árbevétellel egyezõen 0,6%. A jövedelmezõség alakulása Az adózás elõtti eredmény évi kiugró mértékû (index: 310,6%) növekedése hátterében a nagyvállalkozások eredményének eseti, megyei szinten meghatározó nagyságrendû korrekciója (utólag benyújtott önrevíziója) áll. A fenti gazdálkodói körben az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategóriába tartozó egyéb bevételek, illetve ráfordítások összegének módosítása következtében a évi adózás elõtti eredmény 10 milliárd Ft-tal csökkent, míg a évi 4 milliárd Ft-tal nõtt. A fenti korrekciók nélkül megyei szinten az adózás elõtti eredmény 5,6%-os csökkenést mutat. Az elõzõ évhez képest az adózás elõtti eredmény összetételében a rendkívüli eredmény összegének csökkenésével párhuzamosan az üzemi eredmény részaránya elérte a 90%-ot. TOP Az üzemi eredményen belül az értékesítés árbevételének 7,3%-os növekedése mellett a vállalkozások anyagjellegû ráfordításai +9%-kal, a személyi jellegû ráfordítások +6,3%- kal nõttek, míg az amortizáció összegében minimális csökkenés (-1,1%) figyelhetõ meg. A jövedelmezõségi szint alakulásában az adózás elõtti eredmény változásánál leírt tényezõk játszottak szerepet. A nagyvállalkozások önellenõrzéseinek figyelembe vétele nélkül a jövedelmezõség az elõzõ évhez képest 4,7%- ról 4,2%-ra csökkent, míg az összes nagyvállalkozás adata nélkül a jövedelmezõség a évi 4,8% helyett csupán 4,6%. A jövedelmezõségi szint kedvezõtlen alakulása az országos átlagtól való elmaradásban is tükrözõdik. A hatékonysági mutatók alakulása évben a hozzáadott érték mutató összetevõi közül kizárólag a személyi jellegû ráfordítások összege nõtt az elõzõ évhez képest. A korrigált üzemi eredmény 19%-os visszaesése a nagyvállalkozások által realizált kiugró mértékû üzemi eredmény csökkenésébõl adódott, a hozzáadott érték a kisés középvállalkozások összességét tekintve 3,5%-os növekedést mutat.

14 Nógrád megye Az átlagbér évi inflációt meghaladó növekedése ellenére csupán az országos átlag 76%-ának felel meg. Az ágazatok évi teljesítménye Az értékesítés nettó árbevételének 7,3%-os növekedési üteme kedvezõbb volt, mint az országos 5,5%-os tendencia. A meghatározó súlyú ágazatok bevétel emelkedését fõképp az exportértékesítés indukálta, amely 19,4%-kal haladta meg az elõzõ évi összeget. Az egyes ágazatok által képviselt arány a megye nettó árbevételén belül jelentõsen nem változott: kevéssel csökkent a kereskedelem, nõtt a nem anyagi ágazatok és a gépipar részaránya. A tõkehatékonyságot kifejezõ saját tõkére vetített hozzáadott érték mutató 59,4%, amely jelentõsen meghaladja az országos átlagot (44,4%). A megye gazdálkodói körében túlsúlyban lévõ tõkeszegény kisvállalkozásoknál relatíve kedvezõbb hatákonysággal mûködtethetõ a befektetett tõke, a foglalkoztatásban és ebbõl adódóan a hozzáadott érték elõállításban is meghatározó szerepet töltenek be évben a vállalkozások tõkeerõssége kedvezõen alakult. A saját tõke összes forráson belüli arányának 1,8%-os növekedésében a nagyvállalkozások mérleg szerinti eredményének hatása meghatározó volt. A saját tõke elemei közül a jegyzett tõke összegének elõzõ években tapasztalt csökkenése mérséklõdött, a külföldi tõkebefektetések értéke lényegi változást nem mutat (-0,2% évhez képest). Az élõmunka-hatékonyság mutatója (1 fõ foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték) évben ezer Ft/fõ volt, amely lényegesen elmarad az országos átlagtól (5.687 ezer Ft). A megyére jellemzõ kedvezõtlen foglalkoztatási helyzet évben sem mutat érdemi javulást. A gazdálkodók által kifizetett bértömeg növekedése 4 %-kal volt kisebb az országos indextõl. TOP 14 50

15 Nógrád megye A húzóágazatok közül a nem anyagi ágak átlag feletti bevétel növekedést értek el, ezt követi a gépipar 15,6%- os növekedéssel. A gépipar elõbb említett növekedése hátterében a nagyvállalkozások export értékesítésének felfutása áll. A kereskedelem a megye nettó árbevételének több, mint negyedét képviseli, mely döntõ részben (96%) a belföldi értékesítésbõl származik. Az ágazatok közül a legnagyobb mértékû növekedést (közel 24 %) a nem anyagi ágazatokhoz tartozó kiemelt adózók külföldre irányuló forgalomnövekedése okozta. Hatékonyság alakulása A hatékonysági mutatók ágazatonkénti alakulását befolyásolja egyrészt a hozzáadott érték nagyságrendje, másrészt az egyes ágazatokba tartozó vállalkozások tõke-, és élõmunka igényessége. A tõkeigényesebb vállalkozásoknál (gépipar, nem anyagi ágak, kohászat) alacsonyabb a saját tõke hozzáadott érték aránya, viszont magasabb a foglalkoztatotti létszám hatékonysága. A több élõmunkát igénylõ ágazatoknál (kereskedelem) az elõbb említett trend fordítva érvényesül, alacsonyabb az egy fõre jutó hozzáadott érték, viszont magasabb a saját tõke hatékonysága. Az eredmények alakulása Az adózás elõtti eredmény egyenlege évben 210,6%-kal (13,3 mrd Ft-tal) nõtt az elõzõ évhez képest. TOP A kiugró növekedés hátterében a nagyvállalkozások jelentõs nagyságrendet képviselõ egyedi gazdasági eseményei álltak. Az élelmiszeripar, vegyipar, egyéb feldolgozóipar és a vendéglátás kivételével valamennyi ágazat pozitív adózási eredménnyel zárta a évet. Az adózás elõtti nyereség évhez képest egyenlegében 5,5 mrd Ft-os többletet mutat, melyet fõként a gépipar növekedése fed le. A 16 ágazat közül mindössze 5 ágazat esetében realizáltak alacsonyabb összegû nyereséget, a legnagyobb mértékû visszaesés a kohászatban volt: 1,3 mrd Ft Az adózás elõtti veszteség a gazdasági ágak összességét tekintve 13 milliárd forintról évben 5,2 milliárd forintra mérséklõdött, a gépiparban történt a legnagyobb mértékû veszteség csökkenés. A megyében képzõdött szokásos vállalkozási eredmény 99%-át az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye teszi ki. A Nógrád megyében mûködõ vállalkozások üzleti tevékenységének eredménye évben több mint 6-szorosára (15 mrd Ft-tal) nõtt a bázis évhez képest, mely döntõ részben a gépiparhoz tartozó nagyvállalkozásoknál jelentkezett. A második legnagyobb mértékû üzemi eredmény növekedés (149,4%) a nem anyagi ágazatok kiemelt adózóinál képzõdött. A vállalkozások pénzügyi tevékenységének eredménye 43%-kal csökkent az elõzõ évhez képest, a legjelentõsebb pénzügyi veszteséget a gépipari vállalkozások számolták el (252 m Ft eredménycsökkenés). A szokásos vállalkozási eredmény alakulásában (bázis évhez képest 15 milliárd Ft növekedés) a meghatározó nagyságrendet képviselõ üzemi eredmény összetevõ hatása tükrözõdik.

16 Nógrád megye A rendkívüli eredmény egyenlegében 54%-os csökkenés következett be a bázis évhez képest, melybõl kiemelendõ a gépipari vállalkozásoknál elszámolt rendkívüli bevételek visszaesése (-2,4 mrd Ft). Az egyes eredménykategóriák nagyságrendjének és összetételének eltérõ mértékû változása alapvetõen befolyásolja az ágazatonkénti árbevételarányos jövedelmezõségi mutatók alakulását. Az elõzõ évekhez képest kiugró mértékben megnõtt az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások részaránya mind az üzemi, mind az adózás elõti eredmény összegéhez képest. A jövedelmezõségi szint árnyaltabb bemutatása érdekében indokolttá vált, hogy az értékesítés nettó árbevételét több eredménykategóriára vetítve is elemezzük. A legmagasabb jövedelmezõségi szint a húzóágazatokban tapasztalható, a legjövedelmezõbbek a gépipar és a nemfém, ásványi termék gyártásával foglalkozó vállalkozások. A hozzáadott érték alakulása A gazdasági teljesítmény mérésére használt hozzáadott érték mutató számítása történhet elemeibõl történõ meghatározással: egyéb bevétel, illetve ráfordítás tételekkel korrigált üzleti eredmény + amortizáció + személyi jellegû ráfordítások, de az anyagjellegû ráfordításokkal csökkentett értékesítés nettó árbevételét az aktivált saját teljesítményekkel korrigálva ugyanarra az eredményre jutunk. A hozzáadott érték alakulását elsõdlegesen a legjelentõsebb alkotóelem, a személyi jellegû ráfordítások nagyságrendje, illetve dinamikája határozta meg. Nógrád megyében a gazdasági ágak összességét tekintve a hozzáadott érték nagyságrendje 2007.évben a bázis évhez képest érdemben nem változott. A kiemelt TOP ágazatok - az értékesítési árbevételnél is húzóágazatként említett - gépipar, kohászat, kereskedelem és a nem anyagi ágak együttesen a megyében képzõdött hozzáadott érték 58,7%-át állították elõ. A hozzáadott érték elemei közül a korrigált üzleti eredmény aránya, illetve összege a nemfém ásványi termék gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál volt a legmagasabb. A korrigált üzleti eredmény összege közel 20%-kal elmaradt az elõzõ évhez képest, melybõl kiemelendõ a gépiparban (3,3 mrd Ft) és a kohászatban (1,2 mrd Ft) realizált eredménycsökkenés. Az amortizáció összege az ágazatok összességét tekintve lényegében bázisszinten alakult, a személyi jellegû ráfordítások megyei szintû 106,3%-os indexéhez képest a nemfém, ásványi termék gyártásban 36 %, a kohászatban 21% és a kereskedelemben 15%-os volt a növekedés mértéke.

17 Nógrád megye A foglalkoztatottság alakulása A megye összes ágazatát tekintve évben a társas vállalkozások fõ munkavállalót alkalmaztak, amely 2,7%-os csökkenést jelent a bázis évhez képest. 20%-os részarányával a kereskedelem meghatározó szerepet tölt be a megyei szintû foglalkoztatásban, ebben az ágazatban található a megye 2. legnagyobb munkáltatója 939 fõs átlagos állományi létszámával. Kiemelendõ még a gépipar, amely a munkavállalók 14,1%-át foglalkoztatja és ebbe az ágazatba tartozik a megye legnagyobb 1043 fõ állományi létszámmal mûködõ vállalkozása évben a gépiparban volt a legjelentõsebb létszámcsökkenés (-8%, illetve 291 fõ), melynek hátterében döntõrészt egy nagyvállalkozás székhely áthelyezése és egy másik társaság létszámleépítése áll. A kiemelt ágazatok közül mindössze két ágazatban volt létszámbõvítés, a nemfém, ásványi termékek gyártása (+5%) és a kereskedelem (4,7%) ágazatokban, egyébként a létszámcsökkenés volt jellemzõ. Nógrád megyében a bérköltség az országos szintû 9,6%-os növekedéssel szemben csupán 5,6%-kal haladta meg a évi szintet. Az átlagbérek megyei viszonylatban 8,5%-kal növekedtek, ennek ellenére az ezer Ft/fõ/év jelentõs mértékben elmarad az országos ezer Ft éves átlagjövedelemtõl. A legmagasabb átlagbért (2.191 ezer Ft/fõ/év) a vegyipari vállalkozások alkalmazottai részére fizették ki, ezt követi a nemfém, ásványi termék gyártása (1.744 ezer Ft/fõ/év) és a gépipari (1.739 ezer Ft/fõ/év) ágazat átlagbér mutatója. A évben a vendéglátásban és az építõiparban (920 ezer Ft/fõ/év, illetve 971 ezer Ft/fõ/év) volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem. A beruházási kiadások alakulása A társas vállalkozások évben 17,2 milliárd forintot fordítottak beruházási célra, a bázis évhez képest minimálisan 3,6%-kal növekedett a beruházási hajlandóság. A évben Nógrád megyében a TOP három legnagyobb volumenû beruházás (900 millió Ft-ot meghaladó) a három meghatározó súlyú ágazatban, a gépiparban, kohászatban és a kereskedelemben valósult meg. Ezen ágazatokban mûködõ vállalkozások igénylik a legtöbb élõmunkát és egyben a leginkább eszközigényesek, lefedve a évi beruházás 51,4%-át. Az összes tárgyi eszköz állományon belül az új beszerzésûek aránya a közlekedés, a mezõgazdaság és a gépipari ágazatokban a legmagasabb. A méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye Nógrád megye gazdasági szerkezetére a kisvállalkozások, és ezen belül a mikrovállalkozások meghatározó szerepe jellemzõ évben a gazdálkodók 97,9%-a kisvállalkozásnak, 1,7%-a középvállalkozásnak és a fennmaradó 0,4% nagyvállalkozásnak minõsült. A kisvállalkozásokon belül a mikrovállalkozások aránya 89,3% volt. Az elõzõ évhez képest a vállalkozói kör összetétele, illetve az egyes méretnagyság szerinti kategóriák gazdasági teljesítményének egymáshoz viszonyított aránya az adózás elõtti eredmény kivételével érdemben nem változott évhez képest az adózás elõtti eredményben 10%-ot meghaladó arányeltolódás következett be (kisvállalkozások arányváltozása: -12%, középvállalkozások: -2%, nagyvállalkozások: +14%). A megye gazdasági teljesítményében a kisvállalkozások súlya lényege-

18 Nógrád megye sen elmarad a vállalkozói körön belüli részarányuktól. Meghatározó szerepük fõként a belföldi értékesítési forgalom alakulásában ( 61,4%-os részesedés) és a foglalkoztatás területén emelhetõ ki. (Nógrád megyében a munkavállalók 48,2%-a kisvállalkozói kör alkalmazásában áll). Az elõzõ évhez képest kizárólag a kisvállalkozói kategóriában növekedett a vállalkozói létszám, ugyanakkor ezen vállalkozásoknál csökkent az értékesítés árbevétele (-3,7%) és az adózás elõtti eredmény (-19,6%). Az értékesítés visszaesése a belföldi relációban következett be, az export árbevétel 16,8%-kal növekedett. A jövedelmezõségi mutató 0,6%-kal marad el az elõzõ évitõl, évben a megyei átlag 62%-ának felel meg. A megyében képzõdött adózás elõtti nyereség 30%-a, míg az adózás elõtti veszteség 55%-a a kisvállalkozásoknál realizálódott. A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye csupán az összes adózás elõtti eredmény 78%- át teszi ki, ellentétben a közép- és nagyvállalkozások 95% feletti arányával. A évi társasági adó kötelezettség 48%-át a kisvállalkozások vallották be. A viszonylag magas átlagos adóterhelés abból adódott, hogy a fenti vállalkozói kör által érvényesített adókedvezmény csupán az összes adókedvezmény 4%-át tette ki. A megyében képzõdött hozzáadott értékbõl a kisvállalkozások részesedése (37%) volt a legmagasabb, amely döntõen a magas foglalkoztatottságból adódik (a hozzáadott érték elemein belül itt a legmagasabb a személyi jellegû ráfordítások és a legkisebb az üzleti eredmény aránya). Az élõmunka hatékonyság mutató megyei szintû összehasonlításában a kisvállalkozások jelentõsen elmaradnak a közép- és nagyvállalkozásoktól. A tõkehatékonysági mutató (hozzáadott érték és a saját tõke aránya) ezzel ellentétben kedvezõen alakult, amely elsõsorban a kisvállalkozások alacsony tõkeellátottságával magyarázható (az egy vállalkozásra jutó saját tõke a kisvállalkozásoknál:12,5 m Ft, középvállalkozásoknál: 624 m Ft, a nagyvállalkozásoknál: m Ft). A megyében befektetett tõke 27%- a a kisvállalkozásoknál mûködik, a külföldi tõke jelenléte ebben a vállalkozói körben rendkívül alacsony (3,6%). TOP A évben üzembehelyezett beruházások 45%-a a kisvállalkozásoknál valósult meg. A beruházások révén megvalósult tárgyi eszköz állomány bõvítés mértéke ugyancsak itt volt a legmagasabb, a beruházások és az összes tárgyi eszköz aránya: a kisvállalkozásoknál 18 %, a középvállalkozásoknál: 11,5%, a nagyvállalkozásoknál: 17% volt. A középvállalkozások évben is megõrizték vezetõ helyüket a jövedelmezõségi és hatékonysági mutatók teljesítésében. A nyereséges vállalkozások aránya (79%) illetve az árbevétel és az adózás elõtti eredmény aránya (6,6%) ezen vállalkozásoknál a legmagasabb. A középvállalkozások valamennyi eredménykategóriája pozitív szaldós, a pénzügyi mûveletekbõl kiugró nyereséget realizáltak. Az adózás elõtti eredmény 11%-kal növekedett az elõzõ évhez képest, amely szintén a legmagasabb megyei viszonylatban (amennyiben a nagyvállalkozások kiugró eredményváltozást tartalmazó önellenõrzéseivel korrigált adatokat vesszük alapul). A jövedelmezõség kedvezõ alakulásából következõen a évre jóváhagyott osztalék 72%-át a középvállalkozások tulajdonosai részére állapították meg. Nógrád megyében a hozzáadott érték évhez képest 0,4%-kal növekedett, ezzel szemben a középvállalkozásoknál 3,4%-os növekedés tapasztalha-

19 Nógrád megye tó, amelyben az eredményesség pozitív hatása ugyancsak megjelenik. A hozzáadott érték összetevõi közül a korrigált üzleti eredmény részesedése a középvállalkozásoknál a legmagasabb (22%). Mind az élõmunka, mind a tõkehatékonysági mutatók tekintetében a középvállalkozások teljesítménye jelentõsen meghaladja a megyei átlag értékeket. Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték az elõzõ évhez képest 0,5%-kal csökkent, ennek ellenére a megyei átlagnál (amely 3054 ezer Ft/fõ-rõl 3139 ezer Ft/fõ-re emelkedett) mintegy 30%-kal magasabb. A fenti mutató alakulását befolyásolta, hogy a foglalkoztatotti létszám kizárólag a középvállalkozásoknál növekedett (3,9%). A foglalkoztatás bõvülése mellett a kifizetett bértömeg 4,5%-kal növekedett, melynek következtében a munkavállalók átlagbére (1568 ezer Ft/fõ/év) bázisszinten maradt (+0,6%). A gazdálkodók létszáma és a teljesítménymutatók ágazati eloszlása egyenlõtlen. A kis-és középvállalkozások ágazati eloszlása a megye összesenjével egyezõ, mivel az ágazatok közötti arányokat a 14 nagyvállalkozás darabszáma érdemben nem módosítja. A kis- és középvállalkozói kör elsõdlegesen a kereskedelemben (28%), a nem anyagi ágakban (28%) és az építõiparban (14%) koncentrálódik. A gazdasági mutatók teljesítésében a kis- és középvállalkozások meghatározó szerepe a kereskedelem, a kohászat és a nem anyagi ágakban említhetõ meg, míg a nagyvállalkozásoknál a gépipar és a nem anyagi ágak gazdasági súlya az elsõdleges. A kis- és középvállalkozások vezetõ szerepe alapvetõen a foglalkoztatás területén érvényesül. A nagyvállalkozások gazdálkodói körön belüli 0,4%-os részaránya ellenére a megye gazdasági mutatóinak alakulását alapvetõen meghatározták. TOP Az elõzõ évhez képest a megye nagyvállalkozásainak száma részben székhelyáthelyezés, részben a foglalkoztatotti létszám csökkenése miatt hárommal kevesebb. A fenti vállalkozói körben évben az értékesítési árbevétel alakulásában kiugró növekedés figyelhetõ meg (összes árbevétel változása: 120,2%, export: 122,2%, belföld: 115 %). Az árbevétel növekedése nem volt általános érvényû, a 14 nagyvállalkozásból két cég kiugró mértékû (+21 mrd Ft) növekedést realizált, ugyanakkor 4 vállalkozás árbevétele csökkent összességében 5 mrd Ft-tal. Az értékesítési forgalom fõként a külföldi relációban növekedett, a nagyvállalkozások realizálták a megyei szintû exportértékesítés 65%-át és ebben a vállalkozói körben a legmagasabb az export összes árbevételen belüli aránya (70%). Az export dominanciája alapvetõen a tulajdonosi kör külföldi érdekeltségébõl adódik, a megyében befektetett külföldi tõke 69%- a mûködik a nagyvállalkozásokban. A kistérségek teljesítménye Nógrád megye hat statisztikai kistérsége között gazdasági fejlettség, illetve teljesítmény tekintetében jelentõs különbségek vannak, amelyek évben sem mérséklõdtek. Salgótarján és Balassagyarmat továbbra is valameny-

20 Nógrád megye nyi gazdasági folyamat alakulásában vezetõ szerepet játszik, a megyei szintû nettó árbevételbõl és a hozzáadott értékbõl való részesedésük közel 70%. Rétság gazdasági súlya egyre csökken a két kiemelt térséghez képest, míg Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény továbbra is a kisebb gazdasági volumenû térségek közé sorolható. A gazdasági különbség alapja a vállalkozói kör, illetve a befektetett tõke nagymértékben differenciált területi eloszlása. A gazdasági szereplõk és egyben a foglalkoztatottság is a legnagyobb népességszámú salgótarjáni kistérségben koncentrálódik, ezen belül a megyeszékhelyen mûködõ vállalkozások realizálták a térség gazdasági teljesítményének 95%-át. A pásztói térségben a legkisebb (50% alatti) a központ gazdasági súlya, a többi kistérség teljesítményének közel 60-70%-a jelentkezik a térségi központokban. A salgótarjáni kistérség a nettó árbevétel szerinti rangsorban az elsõ helyen áll, 37,4%-os részesedése a belföldi relációban betöltött vezetõ szerepébõl adódik, az exportárbevétel tekintetében teljesítménye már elmarad a balassagyarmati mögött. A kistérségben foglalkoztatják megyei szinten a munkavállalók 43,8%-át ( fõ), amely döntõen hozzájárul a hozzáadott érték elõállításban meglévõ kiemelt teljesítményéhez. TOP A térség gazdálkodói együttesen 8,3 milliárd forint adózás elõtti eredményt értek el, amely 16%-kal kevesebb, mint a balassagyarmati gazdálkodók által realizált nyereség. A megye 50 legjelentõsebb vállalkozásának közel fele ebben a kistérségben tevékenykedik. A balassagyarmati kistérség évrõlévre növekvõ teljesítményének köszönhetõen fokozatosan felzárkózik a salgótarjáni térség mögé, évben a nettó árbevétel és az export növekedési indexe megyei összehasonlításban kiugróan magas volt. A külföldi tõke közel fele települt ebbe a térségbe, ezzel párhuzamosan a kivitel nagyságrendje is meghatározó (49,7%-a a megyei exportértékesítésnek). Kiemelkedõ az egy lakosra jutó saját tõke mutató alakulása, amely közel kétszerese a megyei átlagnak. Megemlítendõ továbbá a foglalkoztatottság kedvezõ alakulása a térségben: a munkavállalók száma 2,6 %-kal növekedett, míg az átlagbérek ennél is nagyobb mértékben, 7,9%- kal nõttek, amely a rétsági kistérséghez hasonlóan itt is meghaladta a megyei átlagot. A középmezõnynek tekinthetõ rétsági kistérségben a megye gazdálkodóinak közel 10%-a mûködik, ebbõl kiemelendõ 10 középvállalkozás szerepe, melyek a térségi hozzáadott érték 55,6%-át adták. Megyei viszonylatban továbbra is itt a legmagasabb a foglalkoztatottak átlagbére, az ezer Ft/fõ/éves bér 22,7%-kal haladta meg a megyei átlagot. A kistérség viszonylag csekély gazdasági súlya ellenére a külföldi tõkebefektetésben - a balassagyarmati térség után - a második helyen áll. Rétság gazdasági teljesítményének csökkenését (nettó árbevétel: -9,8%, export árbevétel: -19,7%, hozzáadott érték: - 17,5%) néhány domináns vállalkozás székhelyáthelyezése okozta. A pásztói kistérség a megye kisebb gazdasági volumenû térségei közé sorolható. A legszembetûnõbb ebben a térségben, a külföldi befektetõk hiánya, a megyei külföldi tõke mindössze 0,1%- a települt ide, ebbõl kifolyólag a kivitel is alacsony, a megyei exportértékesítés 0,4%-a. A megyében foglalkoztatottak közel 10%-a ebben a térségben vállal munkát. A térségi teljesítmények közel 90%-a a kisvállalkozások körében realizálódott, Pásztón és vonzáskörzetében nagyvállalkozás nem mûködik. A bátonyterenyei kistérség gazdasági teljesítményét alapvetõen egy középvállalkozás határozza meg, amely mind a tájegység, mind a megye szempontjából domináns. Ez a dominancia a nettó árbevételnél a legszembetûnõbb, ugyanis ezen vállalkozás nélkül a 14%-os növekedés csak 10%-os lenne. A szóban forgó középvállalkozás további hattal kiegészülve a térségi teljesítmény (nettó árbevétel, hozzáadott érték) mintegy 50%-át adják, míg a munkavállalók mindössze egyharmadát foglalkoztatják. Szécsény a megye legkisebb gazdasági teljesítményû kistérsége. A jellemzõen aprófalvas településstruktúra a vállalkozások számosságára és összetételére is hatással van. A kistérségek közül itt foglalkoztatták a legkevesebb alkalmazottat (1356 fõ), az értékesítés nettó árbevétele és a hozzáadott érték is itt a legalacsonyabb összegû, annak