159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 8395, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 12., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 24/2005. (XII. 12.) MNB r. A jegy ban ki in for má ci ós rend szer hez szol gál ta tan dó in for má ci ók körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl /2005. (XII. 12.) MNB r. A kötelezõ jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és el he lye zé sé nek mód já ról szóló 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet módosításáról Oldal 159. szám Ára: 8395, Ft

2 9380 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelete a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl A Ma gyar Nem ze ti Bank ról szóló évi LVIII. tör - vény 60. -a (1) be kez dé sé nek i) pont ja alap ján fenn ál ló jog kö röm ben el jár va a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) E ren de let ha tá lya ki ter jed: a) a pénz ügyi in téz mény re, b) a be fek te té si vál lal ko zás ra, c) a tõzs dé re, d) az a) c) pont ban em lí tett, az Euró pai Gaz da sá gi Tér - ség rõl szóló meg ál la po dás ban ré szes (va la mely más) tag - ál lam ban szék hellyel ren del ke zõ pénz ügyi szer ve zet ma - gyar or szá gi fi ók te le pé re (a továb biak ban: EGT fi ók te lep), e) a pénz ügyi in téz mény nek nem mi nõ sü lõ, ki egé szí tõ pénz ügyi szol gál ta tást tel je sí tõ jogi sze mély re, f) a pénz ügyi in téz mény nek nem mi nõ sü lõ, sa ját tu laj - do nú bank jegy ki adó au to ma tát (ATM), illetve kész pénz - fel vé te li funk ci ó val ren del ke zõ POS be ren de zést üze mel - te tõ jogi sze mély re, g) a köt vényt ki bo csá tó ön kor mány zat ra, pénz ügyi in - téz mény nek nem mi nõ sü lõ, jogi sze mé lyi ség gel ren del ke - zõ gaz dál ko dó szer ve zet re, jogi sze mé lyi ség gel ren del ke - zõ kül föl di gaz dál ko dó szer ve zet ma gyar or szá gi fi ók te le - pé re, valamint h) a Ma gyar Ál lam kincs tár ra (a továb biak ban együtt: adat szol gál ta tók). (2) E pa rag ra fus (1) be kez dé sé nek a) c) pont já ban meg - ha tá ro zott adat szol gál ta tó nak mi nõ sül az ott em lí tett, az Euró pai Gaz da sá gi Tér sé gen kí vü li or szág ban szék - hellyel ren del ke zõ pénz ügyi szer ve zet ma gyar or szá gi fiók telepe is. 2. (1) Az adat szol gál ta tók az e ren de let 1. mel lék le té ben fel so rolt in for má ci ó kat az ott meg ha tá ro zott mó don, gya - ko ri ság gal és ha tár idõ ben szol gál tat ják a Ma gyar Nem ze ti Bank (a továb biak ban: MNB) ré szé re. (2) A jegy ban ki in for má ci ós rend szer hez kap cso ló dó jog cí me zé si kö te le zett sé get az MNB el nö ke kü lön ren de - let ben sza bá lyoz za. 3. (1) A szol gál ta tan dó in for má ci ók hoz kap cso ló dó táb lá - kat és az azok ki töl té sé re vo nat ko zó ren del ke zé se ket e ren - de let 2. mel lék le te tar tal maz za. (2) Az in for má ci ók szol gál ta tá sá hoz szük sé ges e ren - de let 3. mel lék le té ben meg ha tá ro zott tech ni kai segéd - leteket az MNB e ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg, a hon lap ján te szi köz zé. 4. (1) E ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) a jegy ban ki in for má ci ós rend szer hez szol gál ta tan dó in for má ci ók kö ré rõl, a szol gál ta tás mód já ról és ha tár ide jé - rõl szóló 8/2004. (XII. 19.) MNB ren de let az zal, hogy a évre, mint tárgy idõ szak ra vo nat ko zó adat szol gál ta - tá so kat az adat szol gál ta tók az ab ban fog lal tak sze rint kö te - le sek tel je sí te ni, b) a jegy ban ki in for má ci ós rend szer hez kap cso ló dó jog cí me zé si kö te le zett ség rõl szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB ren de let (a továb biak ban: Jog címr.) 5. -ának (3) be - kez dé se, to váb bá c) a Jog címr. 1. mel lék le té ben a 87. kód szám alatt sze - rep lõ jog cím ma gya rá za tá ból a (ka mat el szá mo lás szem - pont já ból a fo lyó szám la hi telt is ide ért ve) szö veg rész. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Jog címr. a) 3. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (2) Az ügy fél a jegy ban ki in for má ci ós rend szer hez tör - té nõ fel hasz ná lás a fi ze té si mér leg sta tisz ti kák össze ál lí - tá sa cél já ból kö te les a szám la ve ze tõ nek meg ad ni az ál ta - la kez de mé nye zett fi ze té si meg bí zás, valamint a bank - szám lá ján tör tént ter he lés és jó vá írás e ren de let 1. mel lék - let ben meg ha tá ro zott jog cím kód ját, to váb bá a sa ját és a jo - go sult vagy a kö te le zett re zi dens vagy nem re zi dens be so - ro lá sa (a továb biak ban: sta tisz ti kai stá tusz) sze rin ti, e ren - de let 2. mel lék let ben meg ha tá ro zott or szág kód ját. Az ügy - fél vá lasz tá sá tól füg gõ en a jo go sult vagy a kö te le zett or szág kód ja he lyett ezen sze mé lyek sta tisz ti kai stá tu szá ra vo nat ko zó, a szám la ve ze tõ ál tal meg ha tá ro zott kó dot (a továb biak ban: sta tisz ti kai stá tusz kód) is meg ad hat ja. b) az 1. mel lék le té ben 38., 41., 49. és 81. kód szám alatt sze rep lõ jog cí mek ma gya rá za ta e ren de let 4. mel lék le té nek meg fele lõen mó do sul. Já rai Zsig mond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

3 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y mel lék let a 24/2005. (XII. 12.) MNB ren de lethez A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk Azo nosí tó kód Megnevezés D01 Ope ra tív napi je len tés a hi - tel in té ze tek de vi za hely ze - té nek vál to zá sá ról D11 Nem re zi den sek kel szem - ben ke let ke zett éven túli ál lam i és ál la mi lag ga ran - tált ma gán adós ság ra vo - nat ko zó adat szol gál ta tás D12 Nem re zi den sek kel szem - ben ke let ke zett éven túli ál lam i és ál la mi lag ga ran - tált ma gán adós ság át üte - me zé si, tör lesz té si és ka mat fi ze té si üte me zé se D13 Nem re zi den sek kel szem - ben ke let ke zett éven túli ál lam i és ál la mi lag ga ran - tált ma gán adós ság ra vo - nat ko zó adat szol gál ta tás D14 Nem re zi den sek kel szem - ben ke let ke zett éven túli kül föl di adós ság ra vo nat - ko zó adat szol gál ta tás Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek D15 Nem re zi den sek kel szem - ben ke let ke zett éven túli nem ga ran tált ma gán adós - ság ra vo nat ko zó adat szol - gál ta tás ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek E04 E06 Napi je len tés az ér ték pa pír ál lo má nyok ról köz pon ti ér ték tá ri te vé - keny sé get vég zõ Tpt. sze - rin ti el szá mo ló ház DVP ér ték pa pír-szám la Tpt. sze rin ti el szá mo ló há - transz fer és el sõd le ges pi a - zak, az ezen tí pu sú EGT ci ügy le tek ada tai fi ók te le pek E14 Ha tár idõs rész vény ügy le - tek a BÉT-en E20 A be fek te té si vál lal ko zá - sok tu laj do ná ban lévõ, valamint a ná luk le tét be he lye zett (re zi den sek és nem-re zi den sek ál tal ki bo - csá tott) ér ték pa pí rok ál lo - má nya, tu laj do no si bon tás ban Tpt. sze rin ti el szá mo ló há - zak, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek be fek te té si vál lal ko zá sok, az ezen tí pu sú EGT fiók - telepek gya ko ri sá ga napi Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton határideje tárgy na pot kö ve tõ mun ka nap óra ne gyed éves pa pí ron tárgy idõ sza kot követõ hó 20. munkanap ne gyed éves pa pí ron tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. munkanap éves pa pí ron tárgy idõ sza kot kö ve tõ év feb ru ár 28. ne gyed éves pa pí ron tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. munkanap éves pa pí ron tárgy idõ sza kot kö ve tõ év feb ru ár 28. napi napi napi havi elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton tárgy na pot kö ve tõ mun ka nap 9.30 óra tárgy na pot kö ve tõ mun ka nap tõzs de na pot kö ve tõ mun ka nap 14 óra tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 8. mun ka nap

4 9382 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám Azo nosí tó kód Megnevezés E21 A ban kok és sza ko sí tott hi - tel in té ze tek sa ját tu laj do - ná ban lévõ, valamint a ná luk le tét be he lye zett (re- zi den sek és nem re zi den - sek ál tal ki bo csá tott) ér ték pa pí rok ál lo má nya, tu laj do no si bon tás ban E23 A köz pon ti ér ték tár nál ve - ze tett egye sí tett össze vont ér ték pa pír szám lá kon és biz to sí ték ér ték pa pír le té ti szám lá kon lévõ ér ték pa - pír-ál lo má nyok Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek köz pon ti ér ték tá ri te vé - keny sé get vég zõ Tpt. sze - rin ti el szá mo ló ház E27 Ér ték pa pí rok köz pon ti ér - ték tár ál tal ki adott ISIN-kód jai és egyéb alap - ada tai köz pon ti ér ték tá ri te vé - keny sé get vég zõ Tpt. sze - rin ti el szá mo ló ház E28 E43 Ér ték pa pír el szá mo lá si rend szer ben fel dol go zott meg bí zá sok pi a con kén ti meg osz lá sa Op ci ós rész vény ügy le tek a BÉT-en E57 Tõzs dé re be ve ze ten dõ/be - ve ze tett hi tel vi szonyt meg - tes te sí tõ ér ték pa pí rok ada ta(i) E60 Je len tés re pó-tí pu sú ügy le - tek rõl E61 A Ma gyar or szá gon ki bo - csá tott jel zá log le ve lek ada - tai Tpt. sze rin ti el szá mo ló há - zak Tpt. sze rin ti el szá mo ló há - zak, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek pénz ügyi esz kö zök ke res - ke dé sét le bo nyo lí tó tõzs - dék, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, be fek te té si vál lal - ko zá sok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek jel zá log-hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek gya ko ri sá ga havi havi napi fél éves napi ese ti havi havi Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 8. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 3. mun ka nap tárgy na pot kö ve tõ mun ka nap óra tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap tõzs de na pot kö ve tõ mun ka nap 14 óra 01. táb la ese tén az új ki bo csá tás do ku men - tá ci ó já nak a ki bo csá - tó tól a tõzs dé re ér ke zé sét kö ve tõ 2. mun ka nap óra; 02., 03. táb la ese tén az in for má ci ó nak a tõzs de tu do má sá ra ju tá sát (ke let ke zé sét) kö ve tõ 1. mun ka nap óra tárgy idõ sza kot kö ve tõ 5. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ 2. mun ka nap

5 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9383 Azo nosí tó kód Megnevezés E62 A nem ál lam ál tal ki bo csá - tott köt vé nyek ada tai (Ma - gyar or szá gon és kül föl dön) F01 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás (hó végi záró ál lo mány) F03 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás (hó végi záró ál lo mány) F08 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás (tárgy év végi záró ál lo mány) F09 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás (tárgy év végi au di tált záró ál lo - mány) F14 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás (tárgy év végi záró ál lo mány) Az adatszolgáltatók kö re köt vényt ki bo csá tó ön kor - mány za tok, jogi sze mé lyi - ség gel ren del ke zõ gaz dál ko dó szer ve ze tek, jogi sze mé lyi ség gel ren - del ke zõ kül föl di gaz dál ko - dó szer ve ze tek ma gyar or szá gi fi ók te le pei ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te - le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te - le pek gya ko ri sá ga havi havi, illetve in téz mé nyi vál to zás ese tén havi, illetve in téz mé nyi vál to zás ese tén éves éves, illetve vál to zás ese tén éves, illetve vál to zás ese - tén Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot kö ve tõ 2. mun ka nap tár gyi dõ szakot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap ja te kin - te té ben elõ ze tes: tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 11. mun ka nap;vég - le ges: tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka - nap; in téz mé nyi vál to - zás ese tén: az in téz mé nyi vál to zást kö ve tõ 20. mun ka nap tár gyi dõ szakot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap ja te kin - te té ben elõ ze tes: tár gyi dõ szakot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; vég le ges: tárgy idõ sza - kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap; in téz - mé nyi vál to zás ese - tén: az in téz mé nyi vál to zást kö ve tõ 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ év már ci us 31. zá ró-köz gyû lést kö ve tõ 15. mun ka nap, utá na vál to zás ese tén (in dok lás sal): a vál to - zást kö ve tõ 11. mun ka nap zá ró-köz gyû lést kö ve tõ 15. mun ka nap, utá na vál to zás ese tén (in dok lás sal): a vál to zást kö ve tõ 11. mun ka nap

6 9384 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám Azo nosí tó kód F19 F33 F39 F40 Megnevezés A Fel ügye le ti mér leg hez kap cso ló dó ne gyed éves je - len tés A Fel ügye le ti mér leg hez kap cso ló dó ne gyed éves je - len tés Be fek te té si vál lal ko zá sok sta tisz ti kai mér le ge Pénz ügyi vál lal ko zá sok sta tisz ti kai mér le ge F77 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás kül föl di bank fi ók te le pek ada ta i val együtt (hó végi záró ál lo - mány) F78 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás kül föl di bank fi ók te le pek ada ta i val együtt (hó végi záró ál lo - mány) F79 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás kül föl di bank fi ók te le pek ada ta i val együtt (tárgy év végi záró ál lo mány) F80 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás kül föl di bank fi ók te le pek ada ta i val együtt (tárgy év végi au di - tált záró ál lo mány) Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te - le pek be fek te té si vál lal ko zá sok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te - le pek pénz ügyi vál lal ko zá sok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek kül föl dön fi ók te le pe(ke)t mû köd te tõ ban kok, sza ko - sí tott hi tel in té ze tek kül föl dön fi ók te le pe(ke)t mû köd te tõ szö vet ke ze ti hi - tel in té ze tek kül föl dön fi ók te le pe(ke)t mû köd te tõ ban kok, sza ko - sí tott hi tel in té ze tek kül föl dön fi ók te le pe(ke)t mû köd te tõ ban kok, sza ko - sí tott hi tel in té ze tek gya ko ri sá ga ne gyed éves, illetve vál to - zás ese tén ne gyed éves, illetve vál to - zás ese tén éves éves havi, illetve in téz mé nyi vál to zás ese tén havi, illetve in téz mé nyi vál to zás esetén éves éves, illetve vál to zás esetén Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap, utá na vál to zás ese tén: a vál to zást kö ve tõ 11. munkanap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap, utá na vál to zás ese tén: a vál to zást kö ve tõ 11. mun ka nap tár gyi dõ szakot kö ve tõ ja nu ár hó utol só mun ka nap tár gyi dõ szakot kö ve tõ ja nu ár hó utol só mun ka nap tár gyi dõ szakot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap ja te kin - te té ben tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka - nap; in téz mé nyi vál to - zás ese tén: az in téz mé nyi vál to zást kö ve tõ 20. mun ka nap tár gyi dõ szakot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap ja te kin - te té ben tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka - nap; in téz mé nyi vál to zás esetén: az in téz mé nyi vál to zást kö ve tõ 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ év már ci us 31. zá ró-köz gyû lést kö ve tõ 15. mun ka - nap,utá na vál to zás esetén (in dok lás sal): a vál to zást kö ve tõ 11. mun ka nap

7 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9385 Azo nosí tó kód Megnevezés F81 Fel ügye le ti mér leg és ered - mény ki mu ta tás kül föl di bank fi ók te le pek ada ta i val együtt (tárgy év végi au di - tált záró ál lo mány) F82 Át so ro lá sok az F01-es je - len tés re vo nat ko zó an F83 Át so ro lá sok az F03-as je - len tés re vo nat ko zó an F84 Át so ro lá sok az F09-es je - len tés re vo nat ko zó an F85 Át so ro lá sok az F14-es je - len tés re vo nat ko zó an F86 Át so ro lá sok az F19-es je - len tés re vo nat ko zó an F87 Át so ro lá sok az F33-as je - len tés re vo nat ko zó an Az adatszolgáltatók kö re kül föl dön fi ók te le pe(ke)t mû köd te tõ szö vet ke ze ti hi - tel in té ze tek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fiók - telepek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te - le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fiók - telepek gya ko ri sá ga éves, illetve vál to zás esetén havi havi éves, illetve vál to zás esetén éves, illetve vál to zás esetén ne gyed éves, illetve vál to - zás esetén ne gyed éves, illetve vál to - zás esetén Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje zá ró-köz gyû lést kö ve - tõ 15. mun ka nap, utá na vál to zás esetén (in dok lás sal): a vál to - zást kö ve tõ 11. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap ja te kin - te té ben elõ ze tes: tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; vég le ges: tárgy idõsza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap ja te kin - te té ben elõ ze tes: tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 11. mun ka nap; vég le ges: tárgy idõsza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap zá ró-köz gyû lést kö ve tõ 15. mun ka nap, utá na vál to zás esetén (in dok lás sal): a vál to - zást kö ve tõ 11. mun ka nap zá ró-köz gyû lést kö ve - tõ 15. mun ka nap, utá na vál to zás esetén (in dok lás sal): a vál to - zást kö ve tõ 11. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap, utá na vál to zás esetén: a vál to zást kö ve tõ 11. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap, utá na vál to zás esetén, a vál to zást kö ve tõ 11. mun ka nap

8 9386 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám Azo nosí tó kód Megnevezés H01 A nem pénz ügyi vál la la - tok kal szem be ni kö ve te lé - sek ál lo má nyai H08 Hi tel- és be tét ál lo mány te - le pü lés tí pu son kén ti bon - tás ban H09 A nem pénz ügyi vál la la - tok kal szem be ni kö ve te lé - sek ál lo má nyai H34 A ház tar tá si szek tor ré szé - re nyúj tott la kás cé lú hi tel - ál lo mány össze té te le K01 K02 K03 K12 K13 Je len tés a nem pénz ügyi vál la la tok fo rint be té te i nek és fo rint hi te le i nek ka mat - lá bá ról Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ezen tí pu sú 100 mil li árd fo rin tot meg ha la - dó mér leg fõ összeg gel ren - del ke zõ EGT fi ók te le pek gya ko ri sá ga ne gyed éves Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek fél éves elekt ro ni kus úton 6 mil li árd fo rin tot meg ha - la dó mér leg fõ összeg gel ren del ke zõ szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú 100 mil li árd fo rin tot meg ha la - dó mér leg fõ összeg gel ren - del ke zõ EGT fi ók te le pek ki je lölt hi tel in té ze tek, valamint az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek Napi je len tés a bank kö zi ban kok, sza ko sí tott hi tel in - Ft-hi te lek és Ft-be té tek ka - té ze tek, az ezen tí pu sú mat lá bá ról EGT fi ók te le pek Je len tés a ház tar tá sok és a ki je lölt hi tel in té ze tek, ház tar tá so kat se gí tõ non - valamint az ezen tí pu sú pro fit in téz mé nyek fo rint - EGT fi ók te le pek be té te i nek és fo rint hi te le i nek ka mat lá bá - ról, hi tel költ ség mu ta tó já - ról Napi je len tés a bank kö zi over night Ft-hi te lek és Ft-be té tek ka mat lá bá ról Je len tés a nem pénz ügyi vál la la tok és a ház tar tá sok be té te i nek és hi te le i nek ka mat lá bá ról L09 Napi je len tés a re zi den sek - kel szem be ni egyes kö ve - te lé sek és kö te le zett sé gek könyv sze rin ti brut tó ál lo - má nyá ról ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, Tpt. sze rin ti el - szá mo ló há zak ki vé te lé - vel a sza ko sí tott hi tel in té ze tek, szö vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen típusú EGT fi ók te le pek ki je lölt ban kok, sza ko sí tott hi tel in té ze tek ne gyed éves ne gyed éves egye di el ren - de lés alap - ján, havi napi egye di el ren - de lés alap - ján, havi napi éven te egye di el ren - de lés alap - ján, napi elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 20. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 9. mun ka nap tárgy na pot kö ve tõ mun ka nap 10 óra tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 9. mun ka nap VIBER tárgy na pi zá rá sát kö ve tõ 30 perc tárgy idõ sza kot kö ve tõ év feb ru ár 28-a el ren de lést kö ve tõ elsõ al ka lom mal a tárgy na pot kö ve tõ 2. mun ka nap 15 óra; az el ren de lést kö ve tõ má so dik nap tól a tárgy na pot kö ve tõ 1. mun ka nap 15 óra

9 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9387 Azo nosí tó kód M01 Megnevezés Kö ve te lé sek és tar to zá sok ál lo má nya Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek M02 Fi ze té si for ga lom ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek M03 Ex port im port ügy le tek kel kap cso la tos ke res ke del mi kö ve te lé sek és tar to zá sok forgalma ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek M05 Egyéb ál lo mány vál to zá sok ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek M06 Éven túli le já ra tú kö ve te lé - sek és tar to zá sok ese dé - kes ség sze rin ti bon tá sa M07 Kon zor ci á lis hi te lek ese dé - kes ség sze rin ti bon tá sa M08 Kon zor ci á lis hi te lek hó végi ál lo má nya és havi forgalma ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek gya ko ri sá ga a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot követõ hó 8. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 8. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 8. mun ka nap 01. táb la: a tárgy idõ - sza kot kö ve tõ hó 8. mun ka nap 02. táb la: a tárgy idõ - sza kot kö ve tõ hó 15. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 10. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 8. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 8. mun ka nap

10 9388 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám Azo nosí tó kód M09 Megnevezés Re zi den sek ál tal kül föl dön ki bo csá tott, vissza vá sá rolt köt vé nyek hó végi ál lo má - nya és havi for gal ma M13 A 923-as jog cí men je len - tett ada tok tar tal mi ma gya - rá za ta M16 Je len tés a pénz vál tók va lu - ta ál lo má nyá ról és -for gal - máról M61 A hi tel in té ze tek GIRO üze net ben to váb bí tott hi - bás kód jai M64 A nem-re zi dens ügy fe lek ér ték pa pír szám lá in tel je sí - tett Free of pa y ment (FOP) ügyletek M65 Kon zor ci á lis hi tel nyúj tás - ban tör té nõ rész vé tel be je - len té se P01 Bank jegy- és ér me ál lo - mány je len tés Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, ki je lölt köz vet len GIRO csat la ko zott szö vet - ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek nem köz vet len GIRO csat - la ko zott szö vet ke ze ti hi tel - in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek, a pénz - vál tók hi tel in té ze ti el szá mo ló há - zak ki je lölt ban kok, sza ko sí tott hi tel in té ze tek, az ezen tí - pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, 6 mil li árd fo rin tot meg ha la dó mér leg fõ - összeg gel ren del ke zõ szö - vet ke ze ti hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek P04 A bank szám lák szá ma ban kok, pénz for gal mi szol gál ta tást vég zõ sza ko - sí tott hi tel in té ze tek, pénz - for gal mi szol gál ta tást vég zõ szö vet ke ze ti hi tel in - té ze tek, Ma gyar Ál lam - kincs tár, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek gya ko ri sá ga a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi a ki je lölt adat szol gál - ta tók vo nat - ko zá sá ban egye di el ren - de lés alap - ján, havi Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 8. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó 8. mun ka nap havi pa pí ron tár gyi dõ sza kot követõ hó 10-e havi egye di el ren - de lés alap - ján, havi ese ti havi éves elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton és pa pí ron tár gyi dõ sza kot követõ hó 8. mun ka nap tár gyi dõ sza kot követõ hó 10. mun ka nap a hi tel szer zõ dés alá írá sát kö ve tõ 8. mun ka nap tár gyi dõ sza kot követõ hó 10. mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó utol só mun ka nap

11 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9389 Azo nosí tó kód P05 P07 Megnevezés Fo rint és de vi za fi ze té sek jó vá írá si és ter he lé si for - gal ma Bank kár tya el fo ga dói üz let ág P27 Bank kár tya ki bo csá tói üz - let ág P34 P37 Vissza élé sek a bank kár tya üz let ág ban Havi je len tés a le ve le zõ bank nál szám lát ve ze tõ le - ve le zett hi tel in té ze tek pénz for gal mi (el szá mo lá - si) szám la egyen le gé rõl P38 Fi ze té si for ga lom sta tisz ti - kák P39 Fi ze té si rend szer sta tisz ti - kák Az adatszolgáltatók kö re ban kok, pénz for gal mi szol gál ta tást vég zõ sza ko - sí tott hi tel in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek, Ma gyar Ál lam kincs - tár ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, pénz ügyi vál lal ko - zá sok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek, pénz ügyi in - téz mény nek nem mi nõ sü - lõ, sa ját tu laj do nú bank jegy ki adó au to ma tát (ATM), illetve kész pénz - fel vé te li funk ci ó val ren del - ke zõ POS be ren de zést üze mel te tõ jogi sze mé lyek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, pénz ügyi vál lal ko - zá sok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek, pénz ügyi vál lal ko - zá sok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek hi tel in té ze tek szá má ra szám lát ve ze tõ ban kok, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek hi tel in té ze ti el szá mo ló há - zak hi tel in té ze ti el szá mo ló há - zak P40 BKR sta tisz ti kák hi tel in té ze ti el szá mo ló há - zak gya ko ri sá ga ne gyed éves, a Ma gyar Ta ka rék szö - vetke ze ti Bank le ve le - zett je i nek bel sõ köri ada ta i nak te - kin te té ben fél éves fél éves fél éves fél éves havi havi havi havi Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja elekt ro ni kus úton és pa pí ron elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton elekt ro ni kus úton P41 Fel vi gyá zói sta tisz ti kák Tpt. sze rin ti el szá mo ló ház havi elekt ro ni kus úton P42 Elekt ro ni kus pénz ban kok, elekt ro ni kus pénz t ki bo csá tó sza ko sí tott hi tel - in té ze tek, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek fél éves elekt ro ni kus úton határideje tárgy idõ sza kot kö ve tõ hó utol só mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó utol só mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó utol só mun ka nap tárgy idõ sza kot kö ve tõ ne gye dik hó utol só mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 1. mun ka nap 10 óra tárgy idõ sza kot követõ hó 10. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 10. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó 5. mun ka nap a tárgy idõ sza kot követõ hó 10. mun ka nap tárgy idõ sza kot követõ hó utol só mun ka nap

12 9390 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám Azo nosí tó kód Megnevezés W01 A hi tel in té ze tek ál tal a köz gyû lés elé ter jesz tett éves be szá mo ló W02 Kon szo li dált éves be szá - moló W03 W04 W05 W06 W07 Az adatszolgáltatók kö re ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek A köz gyû lés rõl ké szült jegy zõ könyv ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek A rend kí vü li köz gyû lés rõl ban kok, sza ko sí tott hi tel in - ké szült jegy zõ könyv té ze tek A hi tel in té ze tek rend sze res ban kok, sza ko sí tott hi tel in - ne gyed éves be szá mo ló ja té ze tek A hi tel in té ze tek szö ve ges je len té se ak tu á lis té mák - ban A hi tel in té ze tek éves és kö zép tá vú üz let po li ti kai irány el vei W08 Je len tés az üzem za va rok - ról és el há rí tá suk ról W09 Klí ring tag mi at ti kény szer - in téz ke dé sek ki je lölt ban kok, sza ko sí tott hi tel in té ze tek ban kok, sza ko sí tott hi tel in - té ze tek Tpt. sze rin ti és a hi tel in té - ze ti el szá mo ló há zak, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le - pek Tpt. sze rin ti el szá mo ló há - zak, az ezen tí pu sú EGT fi ók te le pek gya ko ri sá ga Az adatszolgáltatás tel je sí té sé nek mód ja határideje éves pa pí ron tárgy idõ sza kot kö ve tõ év áp ri lis 30. éves pa pí ron tárgy idõ sza kot kö ve tõ év jú ni us 30. éves pa pí ron köz gyû lést kö ve tõ 30 na pon be lül ese ti pa pí ron rend kí vü li köz gyû lést kö ve tõ 30 na pon be lül ne gyed éves pa pí ron tár gyi dõ sza kot követõ hó 20. mun ka nap egye di el ren - de lés alap - ján, ese ti pa pí ron az egye di el ren de lés - ben fog lal tak sze rint éves pa pí ron az irány el vek el ké szí - té si ha tár ide je sze rint, de leg ké sõbb tárgy év feb ru ár 28. ese ti ese ti elekt ro ni kus úton és pa pí - ron elekt ro ni kus úton és pa pí - ron az eset bekövetke - zését kö ve tõ 5. mun ka nap az eset bekövetke - zését kö ve tõ 5. mun ka nap

13 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y melléklet a 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelethez I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (a továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak. Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson adatszolgáltatói vonatkozásban az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell. A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek. A. Szektor-meghatározások 1. Változások a szektor-meghatározásokban 2. A szektorok a Magyar Távirati Iroda Rt. (ESS: ), a Magyar Turizmus Rt. (ESS: ), a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. (ESS: ) ezentúl a G) Központi Kormányzat szektorba kell sorolni Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek: Szektorkód Szektor Rezidensek: A) Nem pénzügyi vállalatok B) Központi bank C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények D) Egyéb pénzügyi közvetítők E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak G) Központi kormányzat H) Helyi önkormányzatok I) Társadalombiztosítási alapok J) Háztartások K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények Nem-rezidensek: L) Külföld 3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése Rezidens: 1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi

14 9392 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám szervezetek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt, 2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és azok családtagja, 3. a Magyar Köztársaság területén ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. [Vállalkozási tevékenység: az a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenység, amelyet a természetes vagy jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet üzletszerűen rendszeresen, haszonszerzés céljából végez.] Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve. 4. A rezidens szektorok leírása Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit abba a szektorba kell sorolni, amelybe maga a külföldi székhelyű vállalkozás kerülne, amennyiben rezidens volna. A) Nem pénzügyi vállalatok A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint a pénzügyi szolgáltatást előállítók kivételével ide tartoznak: a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve ÁPV Rt., MÁK, ÁKK Rt., NA Rt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Rt., Duna TV Rt., Magyar Rádió Rt., Magyar Távirati Iroda Rt., Magyar Turizmus Rt., Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt., a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével), egyéb jogi személyiségű vállalkozások, jogi személyiség nélküli vállalkozások, a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények. B) Központi bank Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik. C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort. Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.) D) Egyéb pénzügyi közvetítők Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon. Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

15 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9393 E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják. Ide tartoznak a tőzsdék, az elszámolóházak, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapírbizományosok. F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak. G) Központi kormányzat A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt.-t, a Magyar Államkincstárt (MÁK), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-t, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-t, a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft-t, a CASA Vagyonkezelő Kft-t., a Magyar Televízió Rt.-t., Duna TV Rt.- t., Magyar Rádió Rt.-t, Magyar Távirati Iroda Rt.-t, Magyar Turizmus Rt.-t, Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt.-t Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást. H) Helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. I) Társadalombiztosítási alapok Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei. J) Háztartások A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.). K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

16 9394 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám 5. A szektor meghatározásának módja Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni: 5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2-es alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4-es alpont előírásait Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásnál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni. Az MNB listát készített azokról a szervezetekről, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak. A listák az adott szektort illetően teljeskörűek és egy szervezet legfeljebb egy listán szerepel. Ugyancsak listát készített az MNB azokról az intézményekről, amelyeket az A) nem pénzügyi vállalatok, a G) központi kormányzat vagy H) helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni. A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1-2. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB honlapján teszik közzé, és azok minden hónap harmadik munkanapján frissítésre kerülnek Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4-es alpontjában leírtakat kell követni Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort. 6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában 6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS) Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 6. f) pontja alapján kiadott az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg. Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a pénzügyi szervezeteket az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában. Az ESS számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

17 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92. A fenti meghatározás alól kivételt képeznek az alábbi szervezetek, melyek a G) Központi kormányzat szektorba tartoznak: ÁPV Rt., Államadósság Kezelő Központ Rt., Magyar Államkincstár, Nemzeti Autópálya Rt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (korábban: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Rt., Duna Televízió Rt., Magyar Rádió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., a Magyar Turizmus Rt., a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. b) Az ESS számjegye 571, 591, A B) Központi bank szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni A C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni A D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni Az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni Az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS számjegye 31, 34, 35. b) Az ESS számjegye 561, 562, 911, 912. c) Az ÁPV Rt., amelynek az ESS-e: d) Az Államadósság Kezelő Központ Rt., amelynek ESS-e: e) A Magyar Államkincstár, amelynek ESS-e: f) A Nemzeti Autópálya Rt., amelynek ESS-e: g) SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (régi neve: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), amelynek ESS-e: h) CASA Vagyonkezelő Kft., amelynek ESS-e: i) Magyar Televízió Rt.-t, amelynek ESS-e j) Duna Televízió Rt.-t, amelynek ESS-e k) Magyar Rádió Rt.-t, amelynek ESS-e l) a Magyar Távirati Iroda Rt., amelynek ESS-e , m) a Magyar Turizmus Rt., amelynek ESS-e , n) a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt., amelynek ESS-e

18 9396 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: ESS számjegye 32, 36, Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS számjegye 33. b) Az ESS számjegye 913, A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS számjegye 23. b) Az ESS számjegye A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket: ESS számjegye 51, 52, 53, 55, 69. Az ESS számjegye 569, Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: ESS számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941. B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás) Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek szükségesek bármely adatszolgáltatás MNB által előírt szerkezetben történő elkészítéséhez. 1. Általános tartalmi tudnivalók 1.1. Egy adatgyűjtés egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak. A fájlok rekordjai tartalmilag a táblák sorainak, a rekordok egyes mezői pedig az azonosító mezőkön túl a táblák rovatainak felelnek meg. Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti adatszolgáltatás esetén ( E jelű) egy adott adatgyűjtési egység (a továbbiakban: adatgyűjtés) egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie. Ebből adódóan egy adatszolgáltatásban (kivéve a nemleges adatszolgáltatást) minden jelentendő tábláról legalább egy sornak (rekordnak) lennie kell. Amennyiben módosított ( M jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni. Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a jelentésfájl beküldése kétféle formátumban is lehetséges: a) A jelentésfájl csak egy rekordot tartalmaz, amiben csak az első öt mező van kitöltve, és ebből a bizonylat jellege mező értéke N. b) A jelentésfájlban az adatgyűjtés minden táblája nemleges, azaz a táblakód mező van kitöltve, és a rekordok bizonylat jellege mezőinek értéke N. Ha egy adatszolgáltatáson belül egy tábla nemleges, akkor azzal a táblakóddal csak egy rekord lehet a jelentésfájlban, és abban a bizonylat jellege mező értéke N. Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le. Ebből adódóan üres tábla jelentéséhez elég a tábla egy sorát üres cellaadatokkal megadni.

19 2005/159. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9397 A tábla alóli felmentés esetén, azaz ha az adatszolgáltatás meghatározott tábláit az adatszolgáltatónak nem kell jelentenie, az adott tábla csak nemlegesként küldhető be, és nemlegesként be is kell küldeni. Az ilyen esetben a tábla üresként sem jelenthető, és adatot sem tartalmazhat. Küldés alóli felmentés esetén, vagyis ha az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatást nem kell teljesítenie, az adatszolgáltatást egyáltalán nem küldheti az adatszolgáltató A fájl egy rekordjának szerkezetét tekintve minden rekord eleje még a tábla adatrovatait tartalmazó mezők előtt azonosító mezőket is tartalmaz. Ezek az azonosító mezők adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok pl. - melyik adatgyűjtésből származnak, - melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma), - melyik adatszolgáltatótól érkeznek, - az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma), - a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e, a mezők melyik tábla melyik sorának adatait tartalmazzák stb. Ezután következnek a rekordban a tábla adatrovatait tartalmazó mezők. (A pontos rekordszerkezetleírást lásd. a jelen melléklet I.B alpontjaiban.) 1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni: éves gyakoriság esetén 200 F 1 vagy 2 féléves gyakoriság esetén 200 N 1 4 negyedéves gyakoriság esetén havi gyakoriság esetén 200 H heti gyakoriság esetén napi gyakoriság esetén egyszeri * eseti * *Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni. 2. A fájl típusa, általános leírása 2.1. A fájlt CSV (comma separated values, azaz vesszővel elválasztott értékek) típusú, ASCII szöveg fájlként kell elkészíteni. A fájl formátuma feleljen meg az IBM PC DOS 3.3-as vagy magasabb verzió számú operációs rendszer követelményeinek. A karakterkészlet DOS 852 (Windows 1250) A rekordokat rekordhatárolójel, a mezőket mezőhatárolójel választja el egymástól (l. a jelen pont alpontot). A sorok nem törhetők meg, végüket egy és csak egy CR+LF (kocsi vissza + soremelés) jelzi. Az utolsó sort is egy CR+LF párnak kell lezárni A mezők tetszőlegesen fix vagy változó hosszon küldhetők A rekord elején szereplő, azonosítás célját szolgáló mezők soha nem lehetnek üresek A számértéket tartalmazó mezők, ha értékük nulla, üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla be is írható. Az üres mezőhöz tartozó elválasztó karaktert (a vesszőt) ki kell tenni. Ilyenkor két vessző vagy több üres mező esetén több vessző követi egymást. Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a fogadó kerekít.

20 9398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/159. szám 2.6. A csak üres oszlopokat tartalmazó adatsorok tetszés szerint szerepeltethetők vagy elhagyhatók. Az adott tábla kitöltési útmutatója szerinti kötelezően kitöltendő sorok nem hagyhatók ki a szövegfájlból, akkor sem, ha minden adata nulla. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a kérdőív táblájában sorszámmal ellátott, de adattal nem rendelkező ú.n. címsor található (a sor összes rovata ki van szürkítve) Az oszlopokban szereplő értékeket vesszővel kell elválasztani egymástól és minden sor a táblára jellemző számú oszlopból kell álljon. Ha a sor utolsó értékes adatát követő mezők üresek, a vesszőket akkor is ki kell tenni Az oszlopok értékeinél a számok tagolása nem megengedett, az üres oszlopoknál a két elválasztó között nincs karakter (,,). A tizedes jegyek elválasztó jele a pont. Az értékeket minden esetben az adatszolgáltatásra előírt (Ft-os, eft-os stb) nagyságrendben kell a fájlban közölni CSV formátum esetén a szövegfájl a küldendő adatokat táblák és sorok sorrendjében, folyamatosan, tábla elválasztó jelzés nélkül tartalmazza. A szöveges információk az 1250-es kódkészlet betűit tartalmazhatják. A két vessző között szereplő szöveges érték idézőjelek között is lehet. Szabad szöveget tartalmazó mező küldés esetén a mező tartalmát idézőjelek közé kell tenni akkor, ha a) a szöveg maga vessző karaktert tartalmaz, b) a szöveg maga idézőjelet tartalmaz (a szövegben eredetileg előforduló idézőjelet meg kell duplázni) Különleges karakterek a fájlban: rekordelválasztó karakter: ASCII 13-as és 10-es kód (ez az enter vagy másképpen return billentyű), mezőelválasztó karakter: ASCII 44-es kód (vessző), negatív előjel: ASCII 45-ös kód (mínusz jel), tizedesjel: ASCII 46-os kód (pont), idézőjel: ASCII 34-es kód ( ), magyar ékezetes szöveg küldése esetén a karakterkészlet tekintetében a jelen pont 2.1. alpont tartalma az irányadó 3. A fájl neve A fájl neve: AAADDDDD.GGG ahol AAA az adatgyűjtés azonosító kódja (e rendelet 1. mellékletében foglalt tábla első oszlopában megadott kód) fix, 3 karakter hosszon. DDDDD a vonatkozási idő dátumkódja változó, max. 5 karakter hosszon. Felbomolhat az évet, hónapot, hetet, napot, stb. jelző részekre, az adatgyűjtés gyakoriságának függvényében. A dátumkódot a jelen melléklet I.B alpontban leírt tábla alapján kell képezi. Példák: 2 éves gyakoriság esetén (2002 év) 2F1 féléves gyakoriság esetén (2002 első félév) 2N3 negyedéves gyakoriság esetén (2002 harmadik negyedév) 210 havi gyakoriság esetén (2002 október) 2H35 heti gyakoriság esetén ( hét) 231 napi gyakoriság esetén (2002 december 31). a fájl kiterjesztése előtti pont GGG hitelintézet esetén az adatszolgáltató Giro kódja, más esetben az MNB által adott három karakteres azonosító kód fix, 3 karakter hosszon.