35. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 23., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1955, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, már ci us 23., szerda 35. szám Ára: 1955, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XI. tv. A köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vény mó do sí tá sá ról /2005. (III. 23.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló évi XXXIII. tör vény hatálya alá tartozó munkáltatóknál mûködõ szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról /2005. (III. 23.) Korm. r. A köz gyógy el lá tá si iga zol vány ról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (III. 23.) Korm. r. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni véde - ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (III. 23.) EüM r. A pros ti tu ál tak ré szé re ki adan dó or vo si iga zo lás ról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM ren de let módosításáról /2005. (III. 23.) FVM r. A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésrõl /2005. (III. 23.) FVM r. A vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabály - zatáról /2005. (III. 23.) HM r. Az ön kén tes had erõ ki ala kí tá sá val össze füg gés ben egyes hon vé del - mi mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról, va la mint ha tá lyon kívül helyezésérõl /2005. (III. 23.) KvVM r. Az Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület létesíté - sé rõl /2005. (III. 23.) TNM FMM FVM GKM KvVM PM TNM e. r. Oldal Az Euró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból, va la mint Ko hé zi ós Alap já - ból szár ma zó tá mo ga tá sok hoz kap cso ló dó költ ség ve té si elõ - irányzatok felhasználásának részletes szabályairól /2005. (III. 23.) OGY h. Dr. Mátrai Márta országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében /2005. (III. 23.) OGY h. Az M5-ös autópálya 3. fázisának megépítéséhez szükséges kon - cessziós szerzõdés módosításáról /2005. (III. 23.) Korm. h. Egyes kor mány ha tá ro za tok ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2005. BJE szám) A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány I. fél évi mun ka ter vé bõl szár ma zó jog al ko tá si fel ada tok jegyzékérõl A Kül ügy mi nisz té ri um köz le mé nye a Pro au xi lio ci vi um Hungarorum em lék pla kett ado má nyo zá sá ról Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány Alapító Okirata A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té riu m Csong rád Megyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak Hirdetménye A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés

2 1668 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi XI. törvény a közúti közlekedésrõl szóló évi I. törvény módosításáról* A köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vény mó do - sí tá sá ról az Or szág gyû lés a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja: 1. A köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vény (a továb biak ban: Kkt.) 18. -a a kö vet ke zõ (8) (10) be kez - dés sel egé szül ki: (8) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott tan fo lya mi kép - zés ben az is ko la ve ze tõ és a szak ok ta tó, ille tõ leg a tan fo - lya mi kép zést kö ve tõ vizs gáz ta tás ban a vizs ga biz tos ab - ban az eset ben ve het részt, ha erre vo nat ko zó ké pe sí tés sel ren del ke zik és a köz le ke dé si ha tó ság erre vo nat ko zó, nyil - vá nos név jegy zék be fel vet te. (9) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott név jegy zé kek adat tar tal ma: a) név és szü le tés ko ri név, b) szü le tés he lye, idõ pont ja (év, hó, nap), c) any ja neve, d) la kó he lye, e) er köl csi bi zo nyít vány szá ma, f) to vább kép zé sen tör tént rész vé tel idõ pont ja, g) ké pe sí tõ ok mány szá ma, a ki adás dá tu ma, h) a név jegy zé ket ve ze tõ köz le ke dé si ha tó ság meg - nevezése, i) a név jegy zék be vé tel szá ma, idõ pont ja, j) a név jegy zék be vé telt iga zo ló ok mány szá ma, ki adás dá tu ma, ér vé nyes sé ge, k) a név jegy zék bõl tör lés oka és idõ pont ja. (10) Az is ko la ve ze tõt, a szak ok ta tót és a vizs ga biz tost a köz le ke dé si ha tó ság a név jegy zék bõl tör li, ha: a) kö te le zõ to vább kép zé sen nem vett részt; b) nem ren del ke zik ér vé nyes ve ze tõi en ge déllyel; c) a név jegy zék be tör té nõ fel vé tel re, kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek már nem fel meg; d) a név jegy zék be fel vett sze mély ezt ké rel me zi; e) a név jegy zék be fel vett sze mély el ha lá lo zott. 2. A Kkt. a kö vet ke zõ cím mel és 18/A 18/J. -ok kal egé szül ki: * A tör vényt az Or szág gyû lés a már ci us 21-i ülés nap ján fo gad ta el. Az utazó munkavállalók munkaideje 18/A. (1) A Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló évi XXII. tör vény (a továb biak ban: Mt.) ren del ke zé se it az e tör vény ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel kell al kal maz ni a köz úti szál lí tás ban köz re mû kö dõ azon sze mé lyek te kin te - té ben, akik a köz úti szál lí tás ra vo nat ko zó egyes szo ciá lis jog sza bá lyok össze han go lá sá ról szóló 3820/85/EGK ren - de let, to váb bá a nem zet kö zi köz úti fu va ro zást vég zõ jár - mû vek sze mély ze té nek mun ká já ról szóló, a évi IX. tör vénnyel ki hir de tett Euró pai Meg álla po dás (AETR) ha tá lya alá tar to zó mun kát vé gez nek. (2) A 18/C. -ban fog lalt ren del ke zé se ket ab ban az eset - ben is al kal maz ni kell, ha a mun ka vál laló mun ka vég zé se nem esik az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott jog sza bály és kö zös sé gi jog sza bály ha tá lya alá, azon ban a mun ka idõ ke - ret idõ tar ta ma alatt a mun ka vál laló az em lí tett jog sza bály és kö zös sé gi jog sza bály ha tá lya alá tar to zó mun kát is végez. (3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott mun ka vál la ló nak az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott jog sza bály és kö zös sé gi jog sza bály ha tá lya alá tar to zó mun ka vég zé se so rán e tör - vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 18/B. A 18/B 18/J. -ok al kal ma zá sá ban: a) mun ka idõ: az Mt a (1) be kez dé sé nek a) pont - já ban fog lal tak ra fi gye lem mel kü lö nö sen aa) a köz úti sze mély szál lí tá si, illetve áru fu va ro zá si te - vé keny ség re for dí tott tel jes idõ, amely ma gá ban fog lal ja a ve ze té si idõt, a be- és ki ra ko dás ra for dí tott idõt, az uta sok be- és ki szál lá sá nál való se géd ke zés sel töl tött idõt, a jár mû ta ka rí tá sá val és kar ban tar tá sá val töl tött idõt, va la mint a jár mû, a ra ko mány vagy az uta sok biz ton sá gá val kap cso la - tos te vé keny ség ide jét és a vo nat ko zó elõ írások tel je sí té sé - re for dí tott idõt, ide ért ve a be- és ki ra ko dás fel ügye le tét, to váb bá a rend õrségi, vám-, ha tár õri ze ti és az adott szál lí - tá si te vé keny ség gel össze füg gés ben fel me rü lõ bár mely ha tó sá gi el já rás idõ tar ta mát, ab) a be- és ki ra ko dás ra tör té nõ vá ra ko zás ide je, amennyi ben en nek idõ tar ta ma elõ ze tesen nem volt meg ha - tá roz ha tó. Kol lek tív szer zõ dés je len ren del ke zés tõl el tér - het, és a be- és ki ra ko dás ra tör té nõ vá ra ko zás ide jét ren del - ke zés re ál lá si idõ nek mi nõ sít he ti, ki vé ve, ha a mun ka vál - laló a vá ra ko zás ide je alatt mun kát vé gez; b) ren del ke zés re ál lá si idõ: ba) min den olyan idõ, amely nem mi nõ sül mun ka idõ - nek és pi he nõ idõ nek, és amely so rán a mun ka vál la ló nak nem kell a mun ka he lyén tar tóz kod nia, de ké szen kell áll - nia a jár mû ve ze té sé nek meg kez dé sé re, foly ta tá sá ra, illetve egyéb mun ka el vég zé sé re. E fel té te lek együt tes ér - vé nye sü lé se ese tén ren del ke zés re ál lá si idõ nek mi nõ sül kü lö nö sen: a jár mû kom pon vagy vas úton tör té nõ szál lí tá - sá hoz kap cso ló dó kí sé re ti idõ, a ha tár át lé pés sel és idõ tar - tam hoz kö tött köz le ke dé si kor lá to zá sok kal (hét vé gi, ün - nep na pi köz le ke dé si kor lá to zás sal) össze füg gõ vá ra ko zás - sal töl tött idõ, bb) több gép jár mû ve ze tõs já ra tok ese té ben a jár mû veze tési ide je alatt a jár mû vet ve ze tõ sze mély mel lett, vagy a fek võ he lyen el töl tött idõ;

3 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1669 c) mun ka hely: a köz úti sze mély szál lí tást, illetve áru fu - va ro zást vég zõ vál lal ko zás va la mennyi te lep he lye és szék - he lye, az ilyen te vé keny ség vé ge zé sé hez hasz nált jár mû, to váb bá bár mely egyéb hely, ahol a sze mély szál lí tá si, illetve áru fu va ro zá si te vé keny ség gel kap cso la tos fel ada to - kat vég zik; d) köz úti szál lí tás ban köz re mû kö dõ sze mély: a mun ka - vál laló és az ön ál ló vál lal ko zói te vé keny sé get foly ta tó gép jár mû ve ze tõ; e) ön ál ló vál lal ko zói te vé keny sé get foly ta tó gép jár mû - ve ze tõ: ea) köz úti áru fu va ro zói vagy au tó bu szos sze mély szál - lí tó en ge dély alap ján ön ál ló vál lal ko zá si te vé keny ség ke - re té ben sze mé lyek és áruk to váb bí tá sá ra jo go sult, eb) az ea) pont ban meg ha tá ro zott te vé keny ség hez kap - cso ló dó an, mun ka szer zõ dés sel vagy egyéb mun ka vég zés - re irá nyuló jog vi szonnyal nem ren del ke zik, ec) te vé keny sé gét sza ba don szer vez he ti; f) a hét: a mun ka vég zés he lye sze rin ti he lyi idõ szá mí - tás sze rint, hét fõ 00:00 órá tól va sár nap 24:00 órá ig ter je dõ idõ szak. 18/C. (1) A 18/A. -ban em lí tett mun ka vál lalók ese té - ben a mun kál ta tó nak mun ka idõ ke re tet kell meg ál la pí ta nia. (2) A 18/A. (1) be kez dé sé ben em lí tett mun ka vál lalók ese té ben a mun kál ta tó leg fel jebb négy hó na pos, kol lek tív szer zõ dés leg fel jebb hat hó na pos mun ka idõ ke re tet ál la pít - hat meg. (3) A 18/A. (2) be kez dé sé ben em lí tett mun ka vál lalók ese té ben a mun ka idõ ke ret hosszát az Mt.-ben fog lal tak sze rint kell meg ál la pí ta ni, az zal, hogy hat hó na pos nál hosszabb mun ka idõ ke ret nem ál la pít ha tó meg. (4) A mun ka idõ ke ret át la gá ban a heti mun ka idõ a 48 órát nem ha lad hat ja meg. (5) A heti mun ka idõ kol lek tív szer zõ dés, illetve a 18/A. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott jog sza bály és kö - zös sé gi jog sza bály el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a 60 órát nem ha lad hat ja meg. (6) Amennyi ben a mun ka vál la ló nak to váb bi munka - viszonya áll fenn, bár mely négy kol lek tív szer zõ dés ren - del ke zé se ese tén leg fel jebb hat hó na pos idõ szak ban az egy be szá mí tott mun ka idõ heti át lag ban a 48 órát nem ha - lad hat ja meg, to váb bá a mun ka idõ ke re tet úgy kell meg ál - la pí ta ni, hogy bár mely nap tá ri hé ten a mun ka vál laló va la - mennyi mun ka vi szo nyá ban egy be szá mí tott mun ka ide je kol lek tív szer zõ dés el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a 60 órát ne ha lad ja meg. (7) A (6) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé se ket kell meg - fele lõen al kal maz ni ab ban az eset ben is, ha a mun ka vál laló ko ráb bi mun ka vi szo nya meg szûnt vagy meg szû nik, de négy hó nap nál nem ré geb ben ko ráb bi mun ka vi szo nyá ban mun kát vég zett. (8) A (4) (7) be kez dé sek al kal ma zá sa so rán az Mt a (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti rend kí vü li mun ka vég zés idõ tar ta mát is figye lembe kell ven ni. (9) A (6) és (7) be kez dés ben fog lalt kö te le zett sé gek mun kál ta tói tel je sí té se cél já ból a mun ka vál laló kö te les havonta, illetve a mun kál ta tó ál tal elõ írt gya ko ri ság gal írás ban el szá mol ni a más mun kál ta tó nál mun ka vég zés sel töl tött idõ rõl. 18/D. (1) A mun kál ta tó a mun ka vál la lót sze mély szál - lí tá si, illetve áru fu va ro zá si te vé keny ség vég zé sé re az egész sé ges és biz ton sá gos mun ka vég zés, to váb bá a köz le - ke dés biz ton ság kö ve tel mé nyé re fi gye lem mel, a munka - viszonyra vo nat ko zó sza bá lyok kal össz hang ban oszt ja be. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt kö ve tel mé nye ken túl me - nõ en a mun ka vég zés szer ve zé se so rán a mun kál ta tó nak a ren del ke zés re álló le he tõ sé ge ken be lül tö re ked nie kell arra, hogy a mun ka vál laló pi he nõ ide jé nek mi nél na gyobb ré szét az ál ta la meg vá lasz tott he lyen tud ja el töl te ni. (3) A mun ka vál laló mun ka ide jét a mun ka vi szony ra vonat kozó sza bá lyok, a szak mai sza bá lyok, a me net rend, és a mun kál ta tó uta sí tá sa i nak ke re tei kö zött maga osztja be. 18/E. (1) A mun kál ta tó a mun ka vál la lót a 18/D. (1) be kez dé se sze rin ti mun ka vég zés re annak meg kez dé se elõtt leg alább 12 órá val kö te les be osz ta ni, illetve a be osz - tást a mun ka vál la ló val kö zöl ni. (2) Amennyi ben a mun ka vál laló mun ká ra ké pes ál la - pot ban van, a mun kál ta tó egy ol da lú in téz ke dé sé vel az (1) be kez dés ben fog lalt ren del ke zés tõl el tér het, eb ben az eset ben azon ban a fu var fel adat so rán mun ka idõ nek mi nõ - sü lõ idõ elsõ 12 órá ja rend kí vü li mun ka vég zés nek mi - nõsül. (3) A ren del ke zés re ál lá si idõ nek mi nõ sü lõ idõ sza kot és elõ re lát ha tó idõ tar ta mát az in du lás elõtt vagy köz vet le - nül a ren del ke zés re ál lá si idõ kez de tét meg elõ zõ en a mun ka vál la ló val is mer tet ni kell. 18/F. (1) Amennyi ben a 18/A. -ban meg je lölt jog sza - bály és kö zös sé gi jog sza bály el té rõ en nem ren del ke zik, a mun ka kö zi szü net nél kül fo lya ma to san vég zett mun ka a hat órát nem ha lad hat ja meg. Amennyi ben a tel jes napi mun ka vég zés ide je hat és ki lenc óra kö zöt ti, azt leg alább 30 per ces, amennyi ben meg ha lad ja a ki lenc órát, leg alább 45 per ces mun ka kö zi szü net tel kell meg sza kí ta ni. (2) A mun ka kö zi szü ne tet egyen ként leg alább 15 per ces idõ sza kok ra a mun ka vál laló fel oszt hat ja. (3) A ren del ke zés re ál lá si idõ és az ezt köz vet le nül kö - ve tõ mun ka idõ együt tes idõ tar ta ma a 24 órát nem ha lad - hat ja meg, ki vé ve, ha a mun ka vég zés ha tár át lé pés hez vagy egyéb ha laszt ha tat lan te vé keny ség hez kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a (4) be kez dés ben fog lal ta kat kell meg fele lõen al kal maz ni. (4) Ha a mun ka vég zé si idõ és az azt kö ve tõ ren del ke zés - re ál lá si idõ együt tes tar ta ma a 24 órát meg ha lad ja, a ren - del ke zés re ál lást kö ve tõ elsõ le het sé ges idõ pont ban a mun - ka vál la ló nak leg alább 11 óra pi he nõ idõt kell tar ta ni. 18/G. (1) Amennyi ben a mun ka vég zés a mun ka vég - zés he lye sze rin ti he lyi idõ szá mí tás sze rint rész ben a és óra kö zöt ti idõ szak ra esik (a továb biak ban: éj sza kai idõ szak), a napi mun ka idõ ha kol lek tív szer zõ -

4 1670 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám dés, illetve mun ka szer zõ dés el té rõ en nem ren del ke zik a tíz órát nem ha lad ja meg. (2) Éj sza kai idõ szak alat ti mun ka vég zés ese tén a mun - ka vál la lót az Mt. sze rin ti bér pót lék il le ti meg. 18/H. A mun kál ta tó az Mt. 140/A. -ában fog lal ta kon túl a mun ka vál laló ren del ke zés re ál lá si ide jét kö te les nyil - ván tar ta ni, va la mint a nyil ván tar tást há rom évig meg õriz - ni. A mun kál ta tó a nyil ván tar tás egy pél dá nyát kö te les a mun ka vál laló ré szé re ké rés re át ad ni. 18/I. A mun ka vál la lót a ren del ke zés re ál lá si idõ re az Mt a (1) be kez dé sé ben az ügye let ese tén meg ha tá - ro zott mun ka bér il le ti meg. 18/J. A 18/A. -ban meg ha tá ro zott mun ka vál la lók ra az Mt. 117/B. -ának (3) be kez dé se, a (1) be kez dé - sé nek a), c) és d) pont ja, a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta, to váb bá ának (6) be kez dé se nem al kal - maz ha tó, ki vé ve a 18/A. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott mun ka vál lalók olyan mun ka vég zé sét, amely re a je len tör vény sze rin ti el té rõ ren del ke zé se ket nem kell alkal - mazni. 3. A Kkt ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés a) és b) pont ja i ban meg je lölt köz - út ke ze lõk, vagy az ál ta luk meg álla po dás alap ján meg bí - zott, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott gaz dál ko dó szer - ve ze tek, az au tó pá lyák hasz ná la tá ért az au tó pá lyák és az au tó utak üze mel te té sé re, fenn tar tá sá ra és fel újí tá sá ra for - dí tan dó út hasz ná la ti dí jat szed het nek, va la mint ke zel he tik a kö ve te lés el évü lé sé nek idõ pont já ig az út hasz ná la ti díj jal, illetve pót díj jal össze füg gõ kü lön jog sza bály ban meg je lölt sze mély- és jár mû azo no sí tó ada to kat. A díj fi ze - tés sel érin tett au tó pá lyá kat ide ért ve erre irá nyuló szer zõ - dés ese tén az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti ke ze lõ ál tal mû köd te tett or szá gos köz utat is vagy azok egyes sza ka - sza it, a díj, va la mint meg fi ze té sé nek el ma ra dá sa ese tén a pót díj mér té két, a fi ze tés mód ját és fel té te le it va la mint a be sze dett díj és pót díj ked vez mé nye zett jét a Kormány által jó vá ha gyott el vek alap ján a mi nisz ter a pénzügy - miniszterrel egyet ér tés ben, ren de let ben ál la pít ja meg. 4. A Kkt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott el len õr zé si fel - ada tok vég zé sé re az a) pont te kin te té ben a rend õrhatóság; a b) h) pon tok te kin te té ben a köz le ke dé si ha tó ság, ille tõ - leg kü lön jog sza bály alap ján a rend õrhatóság, illetve a ha - tár õr ség (a továb biak ban együtt: ellen õr zõ ha tó ság) jo go - sult. A köz úti köz le ke dé si szol gál ta tás vég zé sé nek el len - õr zé sé re a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szer vek jo - go sul tak. A kül föl di jár mû vek el len õr zé sét a rend õr - hatóság, a ha tár õr ség, illetve a köz le ke dé si ha tó ság (a ten - gely ter he lés és az össz tö meg hely szí ni el len õr zé sét a köz - le ke dé si ha tó ság a rend õrhatóság köz re mû kö dé sé vel) végzi. 5. A Kkt. a kö vet ke zõ cím mel és 44/A. -sal egé - szül ki: A gépjármûvezetõkre vonatkozó szociális elõ írások ellenõrzése 44/A. (1) A köz úti köz le ke dés ben hasz nált me net író ké szü lé kek rõl szóló, de cem ber 20-ai 3821/85/EGK ta ná csi ren de let ben (a továb biak ban: a ta cho grá fok ra vonat kozó kö zös sé gi ren de let) meg ha tá ro zott ille té kes ha - tó ság a Ma gyar Köz tár sa ság te kin te té ben a köz le ke dé si ha tó ság. (2) A köz úti szál lí tás ra vo nat ko zó egyes szo ciá lis jog - sza bá lyok össze han go lá sá ról szóló, de cem ber 20-ai 3820/85/EGK ta ná csi ren de let ben, va la mint a ta cho grá - fok ra vo nat ko zó kö zös sé gi ren de let ben a gép jár mû ve ze - tõ jé re, a gép jár mû üzem ben tar tó já ra, va la mint a me net író ké szü lék (ta cho gráf) be épí té sét, ja ví tá sát és il lesz té sét vég zõ mû hely re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek el len õr zé se, va la mint az el len õr zés hez szük sé ges ta cho gráf kár tyák (a gép jár mû ve ze tõi kár tya, az el len õri kár tya, a mû hely - kár tya és az üzem ben tar tói kár tya) ki adá sa és az ah hoz kap cso ló dó nyil ván tar tás ke ze lé se a köz le ke dé si ha tó ság feladata. (3) A ta cho gráf kár tyák ki bo csá tá sá hoz tar to zó nyil ván - tar tás (a továb biak ban: ta cho gráf kár tya nyil ván tar tás) a ta cho gráf kár tyán rög zí tett ta cho grá fok ra vo nat ko zó kö - zös sé gi ren de let ben meg ha tá ro zott ada to kat tar tal maz za. (4) A ta cho gráf kár tya nyil ván tar tás ból az Euró pai Közösség más tag ál la má nak ille té kes ha tó sá gai, va la mint a kü lön jog sza bály alap ján el len õr zé si fel adat kör rel ren - del ke zõ ma gyar ha tó sá gok a (2) be kez dés ben meg ha tá ro - zott kö zös sé gi jog sza bá lyok sze rin ti el len õr zé si fel ada ta ik tel je sí té sé hez igé nyel het nek adatot. (5) A köz le ke dé si ha tó ság a ta cho gráf kár tya ér vé nyes - sé gi ide jé nek le jár tát kö ve tõ öt nap tá ri évig ke ze li a ta cho - gráf kár tya nyil ván tar tás ban sze rep lõ ada to kat. (6) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö zös sé gi jogi nor mák ren del ke zé sei vég re haj tá sá nak el len õr zé se so rán a nem zet kö zi köz úti fu va ro zást vég zõ egyes jár mû vek sze - mély ze té nek ve ze té si és pi he nõ ide jé nek el len õr zé sé rõl szóló kü lön jog sza bály ren del ke zé se it kell meg fele lõen al - kal maz ni. (7) A ta cho grá fok ra vo nat ko zó kö zös sé gi ren de let ha zai vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya it a mi nisz ter, a ta cho - gráf kár tyák ki adá sá val, és azok el len õr zé sé vel kap cso la - tos dí ja kat a mi nisz ter a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés - ben ren de let ben ál la pít ja meg. 6. A Kkt ának (5) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (5) A 33. (1) be kez dé sé nek a) és b) pont ja i ban meg - ha tá ro zott köz út ke ze lõk, vagy az ál ta luk meg álla po dás alap ján meg bí zott kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott gaz dál ko dó szer ve ze tek az út hasz ná la ti díj meg fi ze té sé - nek el len õr zé se és a pót díj be haj tá sa, va la mint az e tör - vény ben meg ha tá ro zott fel ada ta ik el lá tá sa cél já ból olyan

5 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1671 elekt ro ni kus el len õr zé si rend szer mû köd te té sé re is jo go - sul tak, amely az ér vé nyes mat ri cá val nem ren del ke zõ gép - jár mû rend szá mát, át ha la dá sá nak he lyét és idõ pont ját az adat el len õr zést köve tõen rög zí ti. 7. A Kkt a a kö vet ke zõ u), v) és w) pont tal egé - szül ki: [47. A tör vény al kal ma zá sá ban:] u) Is ko la ve ze tõ: a köz le ke dé si ha tó ság en ge dé lyé vel vég zett tan fo lya mi kép zést irá nyí tó sze mély. v) Szak ok ta tó: a köz úti jár mû ve ze tõk kép zé sét vég zõ sze mély. w) Vizs ga biz tos: a köz úti jár mû ve ze tõk vizs gáz ta tá sát vég zõ sze mély. 8. (1) A Kkt ának (3) be kez dés b) pont já nak 19. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(3) Fel ha tal ma zást kap b) a mi nisz ter, hogy] 19. a köz úti köz le ke dés ben hasz nált me net író ké szü lé - kek rõl szóló, de cem ber 20-ai 3821/85/EGK ta ná csi ren de let ben fog lal tak vég re haj tá si sza bá lya it, [ren de let ben ál la pít sa meg.] (2) A Kkt ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki: [(3) Fel ha tal ma zást kap] g) a mi nisz ter, hogy a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés - ben a díj fi ze tés sel érin tett au tó pá lyá kat ide ért ve erre irá - nyuló kon cesszi ós szer zõ dés alap ján mû köd te tett or szá gos köz utat is vagy azok egyes sza ka sza it, a díj, va la mint meg fi ze té sé nek el ma ra dá sa ese tén a pót díj mér té két, a fize tés mód ját és fel té te le it, va la mint a be sze dett díj és pót - díj ked vez mé nye zett jét a Kormány ál tal jó vá ha gyott elvek alap ján [ren de let ben ál la pít sa meg.] 9. A Kkt. a kö vet ke zõ cím mel és 49. -sal egé szül ki: Az Európai Unió jogának való megfelelés 49. Ez a tör vény a köz úti fu va ro zás ban uta zó te vé - keny sé get vég zõ sze mé lyek mun ka ide jé nek szer ve zé sé rõl szóló, már ci us 11-ei 2002/15/EK euró pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a tör vény a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé - tel lel már ci us 23. nap ján lép ha tály ba. (2) Az e tör vény 2. -ával meg ál la pí tott 18/A 18/J. -ok ban fog lalt ren del ke zé se ket a 18/B. e) pont já ban meg ha tá ro zott ön ál ló vál lal ko zói te vé keny sé - get foly ta tó gép jár mû ve ze tõk re már ci us 23-tól kell al kal maz ni. (3) Az e tör vény 2. -ával meg ál la pí tott 18/A 18/J. -ok ban fog lalt ren del ke zé se ket a ha tály ba lé - pés nap ját köve tõen meg kez dett köz úti szál lí tá si fel ada - tok ra kell al kal maz ni. 11. Ez a tör vény a köz úti fu va ro zás ban uta zó te vé - keny sé get vég zõ sze mé lyek mun ka ide jé nek szer ve zé sé rõl szóló, már ci us 11-ei 2002/15/EK euró pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja. Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke A Kormány rendeletei A Kormány 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál mûködõ szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) 15. -ában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Köz al kal ma zot tak Or szá gos Mun ka ügyi Ta ná csá ban (a továb biak ban: KOMT) tör tént egyez te tést köve tõen a Kormány a kö vet ke zõ ket ren - deli el: 1. (1) A Kjt. 9. (1) be kez dés a) és b) pont ja al kal ma zá sa ér de ké ben a mun kál ta tó nál jog vi szony ban álló köz al kal - ma zot tak lét szá mát az iga zo lás hó nap já nak utol só mun ka - nap ján ér vé nyes ada tok alap ján kell meg ál la pí ta ni. (2) A Kjt. 9. (2) be kez dés a) pont ja al kal ma zá sa ér de - ké ben az ön kor mány zat ál tal fenn tar tott mun kál ta tók ál tal fog lal koz ta tott köz al kal ma zot tak lét szá mát az (1) be kez - dés alap ján meg ál la pí tott ada tok nak az adott ön kor mány - zat fenn tar tá sá ban mû kö dõ mun kál ta tók ra vo nat ko zó össze sí té sé vel kell meg ál la pí ta ni. (3) A Kjt. 9. (2) be kez dés b) pont ja al kal ma zá sa ér de - ké ben az ön kor mány zat ál tal fenn tar tott mun kál ta tók nál az adott ága zat ban, al ága zat ban vagy szak ága zat ban (a továb biak ban együtt: ága zat) fog lal koz ta tott köz al kal - ma zot tak lét szá mát az adott ön kor mány zat fenn tar tá sá ban mû kö dõ, alap te vé keny sé ge sze rint az adott ága zat ba tar to - zó mun kál ta tók nál a (2) be kez dés alap ján meg ál la pí tott ada tok ala pul vé te lé vel kell meg ál la pí ta ni.

6 1672 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám (4) A Kjt. 9. (3) be kez dés al kal ma zá sa ér de ké ben az ága zat ban fog lal koz ta tott köz al kal ma zot tak lét szá mát az iga zo lás hó nap já nak utol só mun ka nap ján köz al kal ma zot ti jog vi szony ban ál lók lét szá má val azo no san kell meg ál la pí - ta ni. (5) A Kjt. 9. (4) be kez dés al kal ma zá sa ér de ké ben a köz al kal ma zot tak or szá gos lét szá mát az iga zo lás hó nap já - nak utol só mun ka nap ján köz al kal ma zot ti jog vi szony ban ál lók lét szá má val azo no san kell meg ál la pí ta ni. (6) Az (1) (5) be kez dés ben sze rep lõ ada to kat a Ma gyar Ál lam kincs tár Te rü le ti Igaz ga tó sá gai ada tai ala pul vé te lé - vel kell meg ál la pí ta ni. Et tõl el té rõ en, ha a mun kál ta tó nem kap cso ló dik a köz pon ti il let mény-szám fej té si rend szer hez (a továb biak ban: KIR), a 3. (7) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint nyi lat ko zik a vele köz al kal ma zot ti jog vi szony ban ál lók lét szá má ról. Az irá nyí tá sa alá tar to zó mun kál ta tók vo nat ko zá sá ban a Hon vé del mi Mi nisz té riu m szak ága za ti bon tás ban te szi meg e nyi lat ko za tot. 2. (1) A Kjt. 9. (1) be kez dés a) és b) pont ja, (2) be kez dés a) és b) pont ja al kal ma zá sa ér de ké ben a mun kál ta tó val köz al kal ma zot ti jog vi szony ban álló szak szer ve ze ti ta gok lét szá mát a) a kü lön tör vény* alap ján a mun ka vál la ló nak a szak - szer ve ze ti tag díj mun ka bér bõl való le vo ná sá ra a mun kál - ta tó nak adott meg bí zá sa alap ján össze sí tett lét szám, va la - mint b) a szak szer ve ze ti tag dí jat köz vet le nül a (mun ka he lyi, ága za ti vagy or szá gos) szak szer ve ze ti pénz tár ba be fi ze tõ ta gok össze sí tett lét szá mát tar tal ma zó szak szer ve ze ti iga - zo lás alap ján kell meg ál la pí ta ni. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt ada to kat a köz al kal ma - zot tak jog ál lá sá ról szóló évi XXXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról szóló évi CXXIV. tör vény (a továb biak ban: Kjtm.) 8. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ pont tól vissza szá mí tott egy év va la mely, sor so lás sal meg ál la pí tott hó nap já ra vo nat ko zó an (iga zo lás hó nap ja) kell meg ad ni. A sor so lást a KOMT ple ná ris ülé sén kell meg tar ta ni, a KOMT alap sza bá lyá ban meg ha tá ro zott el já rá si rend alap - ján. Et tõl el té rõ en, elsõ al ka lom mal a ja nu ár 31-i ada to kat kell figye lembe ven ni. (3) A Kjt. 9. (1) be kez dés b) pont ja al kal ma zá sa ér de - ké ben a szak szer ve zet mun ka he lyi szer vé nek az azo nos fog lal koz ta tá si cso port hoz (szak má hoz) tar to zó köz al kal - ma zott tag jai lét szá mát az (1) be kez dés ben fog lalt adat ala - pul vé te lé vel, a ta gok ál tal be töl tött mun ka kör Fog lal ko zá - sok Egy sé ges Osz tá lyo zá si Rend sze ré ben sze rep lõ szá ma alap ján kell meg ál la pí ta ni. * A mun ka vál la lói ér dek kép vi se le ti tag díj fi ze tés ön kén tes sé gé rõl szóló évi XXIX. tör vény 2.. (4) A Kjt. 9. (3) be kez dé se al kal ma zá sa ér de ké ben a szak szer ve zet adott ága zat ban fog lal koz ta tott köz al kal ma - zott tag jai lét szá mát az alap te vé keny sé ge sze rint az adott ága zat ban mû kö dõ mun kál ta tók ra vo nat ko zó an, az (1) be - kez dés alap ján meg ál la pí tott ada tok össze sí té sé vel kell meg ál la pí ta ni. 3. (1) A mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet, en nek hi á - nyá ban a te rü le ti, ága za ti szak szer ve zet, illetve szak szer - ve ze ti kon fö de rá ció (a továb biak ban együtt: szakszerve - zeti köz pont) a te rü le ti, ága za ti, or szá gos össze sí tés meg - állapítása ér de ké ben a tag lét szám ról a) a mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet az 1. szá mú mel lék let sze rin ti je len tést négy, b) a szak szer ve ze ti köz pont a 2. szá mú mel lék let sze - rinti je len tést há rom ere de ti pél dány ban ké szí ti el. (2) Az 1. szá mú mel lék let sze rin ti je len tés nek tar tal maz - nia kell: a) a mun kál ta tó meg ne ve zé sét, cí mét, törzs szá mát (a KSH sta tisz ti kai szám jel elsõ nyolc szám je gye) vagy a költ ség ve té si in téz mé nyek Pénz ügyi In for má ci ós Rend - sze ré ben (a továb biak ban: PIR) meg ha tá ro zott törzs - számát; b) a mun kál ta tói szin tû szak szer ve zet meg ne ve zé sét, cí mét, törzs szá mát (amennyi ben van, ak kor a KSH sta tisz - ti kai szám jel elsõ nyolc szám je gye), to váb bá annak meg je - lö lé sét, hogy a szak szer ve zet mely ága za ti szak szer ve zet, va la mint or szá gos szak szer ve ze ti szö vet ség tag ja; c) bér le vo ná son ke resz tül szak szer ve ze ti tag dí jat fi ze tõ ta gok szá mát; d) szak szer ve ze ti pénz tá ron ke resz tül szak szer ve ze ti tag dí jat fi ze tõ ta gok szá mát; e) a ki ál lí tás dá tu mát. (3) A 2. szá mú mel lék let sze rin ti je len tés nek tar tal maz - nia kell: a) a szak szer ve ze ti köz pont pénz tá rán ke resz tül tag dí - jat fi ze tõ szak szer ve ze ti ta gok szá mát; to váb bá b) a mun kál ta tó meg ne ve zé sét, cí mét, törzs szá mát, vagy a PIR-ben meg ha tá ro zott törzs szá mát, ahol a szak - szer ve ze ti tag köz al kal ma zot ti jog vi szony ban áll; c) a szak szer ve ze ti köz pont meg ne ve zé sét, cí mét, törzs szá mát (amennyi ben van), to váb bá annak meg je lö lé - sét, hogy mely ága za ti szak szer ve zet, va la mint or szá gos szak szer ve ze ti szö vet ség tag ja; d) a ki ál lí tás dá tu mát. (4) A mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet, illetve a szak szer ve ze ti köz pont a Kjtm. 8. (1) be kez dé sé ben sze - rep lõ év áp ri lis 15-ig a je len tés elsõ pél dá nyát iga zolt kül de mény ként a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um nak (a továb biak ban: mi nisz té riu m) kül di meg.

7 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1673 (5) A he lyi ön kor mány zat ál tal fenn tar tott mun kál ta tó - nál mû kö dõ szak szer ve zet, illetve a szak szer ve ze ti köz - pont a (4) be kez dés ben sze rep lõ idõ pon tig a je len tés má so - dik pél dá nyát az in téz mény fenn tar tó já nak is meg kül di. (6) A je len tés har ma dik pél dá nyát a mun kál ta tó nál mû - kö dõ szak szer ve zet meg kül di a sa ját fe let tes szak szer ve ze - ti köz pont já nak. (7) A KIR-hez nem kap cso ló dó mun kál ta tó szak szer - ve ze ti kép vi se let hi á nyá ban is kö te les a ren de let 1. számú mel lék le té ben sze rep lõ je len tés ki töl té sé vel a (4) be kez dés ben sze rep lõ idõ pon tig nyi lat koz ni a vele köz al kal ma zot ti jog vi szony ban ál lók lét szá má ról. Ezen idõ pon tig az adat lap egy-egy pél dá nyát a mi nisz té ri um nak és az in téz mény fenn tar tó já nak is meg kell kül de ni. (8) Az (1) be kez dés tõl el té rõ en, a Hon vé del mi Mi nisz - té riu m a te rü le té re tar to zó mun kál ta tók vo nat ko zá sá ban szak ága za ti bon tás ban nyi lat ko zik a szak szer ve ze ti ta gok lét szá má ról. 4. (1) A tag lét szám meg ál la pí tá sá val kap cso la tos adat fel - dol go zá si fel ada to kat a mi nisz té riu m vég zi, az ered ményt or szá gos, ága za ti, ön kor mány za ti szin ten a (2) be kez dés sze rint lét re ho zott rep re zen ta ti vi tást meg ál la pí tó bi zott ság (a továb biak ban: RMB) ál la pít ja meg. Mun kál ta tói szin ten a mun kál ta tó és a mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve ze tek kép vi se lõi kö zö sen ha tá roz zák meg a rep re zen ta ti vi tás meg ál la pí tá sá nak el já rá si rend jét. (2) Az RMB tag jai: a) or szá gos és ága za ti szin ten a mi nisz té riu m és a KOMT ön kor mány za ti ol da lá nak egy-egy kép vi se lõ je, vala mint a KOMT-ban részt vevõ szak szer ve ze tek és or - szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ci ók egy-egy kép vi se lõ je; b) a he lyi ön kor mány zat nál a jegy zõ, fõ jegy zõ, va la - mint a he lyi ön kor mány za ti szin tû ér dek egyez te tés ben részt vevõ szak szer ve ze tek vagy az or szá gos szak szer ve - ze ti kon fö de rá ci ók egy-egy ki je lölt kép vi se lõ je. (3) A (2) be kez dés alap ján a) az or szá gos RMB-ben részt ven ni kí vá nó szak szer - ve zet nek, or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ci ó nak a mi - nisz té riu m, b) a he lyi ön kor mány za ti szin tû RMB-ben részt ven ni kí vá nó szak szer ve zet nek az ille té kes jegy zõ, fõ jegy zõ szá má ra írás ban kell be je len te nie rész vé te li szán dé kát, leg ké sõbb a Kjtm. 8. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõt meg elõ zõ 60 nap pal. Et tõl el té rõ en, elsõ al ka - lom mal, a évre meg ha tá ro zott ha tár idõ elõtt 20 nap - pal kell a nyi lat ko za tot meg ten ni. A nyi lat ko zat nak tar tal - maz nia kell, hogy a szak szer ve zet, illetve or szá gos szak - szer ve ze ti kon fö de rá ció te vé keny sé gét mely ága zat ban fej ti ki. (4) A (3) be kez dés a) pont ja alap ján tett nyi lat ko zat hoz csa tol ni kell a szak szer ve zet, illetve or szá gos szak szer ve - ze ti kon fö de rá ció bí ró sá gi nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szóló ha tá ro zat egy hó nap nál nem ré geb ben hi te le sí tett má so la - tát, va la mint az RMB-be de le gált kép vi se lõ jé nek (he lyet - te sé nek) ne vét. (5) Az RMB-ben való rész vé tel lel több szak szer ve zet együt te sen is meg bíz hat egy kép vi se lõt. A kép vi se lõ aka - dá lyoz ta tá sa ese tén a szak szer ve zet, illetve az or szá gos szak szer ve ze ti szö vet ség ál tal ki je lölt he lyet tes jár hat el. (6) Az RMB man dá tu ma a 6. (1) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott idõ pon tig tart. 5. (1) A be ér ke zett je len té se ket a mi nisz té riu m elekt ro ni - kus adat bá zi sá ban tart ja nyil ván. A mi nisz té riu m a je len tés nyil ván tar tás ba vé te le kor: a) a megküldött jelentést nyilvántartási számmal látja el; b) a je len tést do ku men tum tár ba he lye zi; c) a szá mí tó gé pen ve ze tett nyil ván tar tás ba be jegy zi a 3. (2) (3) be kez dé sé ben fel so rolt ada to kat. (2) A mi nisz té riu m ál tal rög zí tett mun kál ta tói szin tû szak szer ve ze tek tag lét szá mai alap ján az or szá gos, ága za ti (alá ga za ti, szak ága za ti), te rü le ti, he lyi ön kor mány za ti szin ten az RMB a 2. -ban fog lalt mó don meg ál la pít ja az ága za ti szak szer ve zet, or szá gos szak szer ve ze ti szö vet ség köz al kal ma zot ti jog vi szo nyú tag ja i nak lét szá mát. 6. (1) Az RMB a rep re zen ta ti vi tás meg ál la pí tá sá ra a Kjtm. 8. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõt kö ve tõ leg - ké sõbb 60 na pon be lül köz zé te szi a) a Ma gyar Köz löny Hi va ta los Ér te sí tõ jé ben és a mi - nisz té riu m hi va ta los lap já ban az or szá gos és ága za ti rep re - zen ta tív szak szer ve ze tek; b) az ille té kes jegy zõ, illetve fõ jegy zõ köz re mû kö dé sé - vel a hely ben szo ká sos mó don az ön kor mány zat te rü le tén rep re zen ta tív szak szer ve ze tek név so rát. (2) Az ága za tok, to váb bá az ezek hez tar to zó alá ga za tok és szak ága za tok fo gal ma te kin te té ben a Te vé keny sé gek Egy sé ges Ága za ti Osz tá lyo zá si Rend sze ré ben fog lal tak irány adó ak. 7. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a köz al kal ma zot ti ta ná csi vá lasz tás sal kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szóló 175/1998. (X. 30.) Korm. ren de - let; ren del ke zé se it azon ban a Kjtm. 8. (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta sze rin ti köz al kal ma zot ti ta nács vá lasz tá sok ered mé nye alap ján meg ál la pí tan dó rep re zen ta ti vi tás meg - ha tá ro zá sá ra al kal maz ni kell. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

8 1. számú melléklet a 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelethez 1. sz. JELENTÉS a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál m köd szakszervezetek reprezentativitásának megállapításához január 31-i id pontban megállapított taglétszám 1. Munkáltatói (intézményi) információk Törzsszáma: PIR száma: Közalkalmazotti jogviszonyban állók száma: Neve: Címe: Telefon: Telefax: Törzsszáma: Neve: Címe: 2. Munkáltatói (intézményi) szint szakszervezet információi Telefon: Telefax: Ágazati szakszervezet: Országos szakszervezeti konföderáció: Szakszervezeti tagdíjat munkabérb l való levonás alapján fizet tagok száma: Szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a szakszervezeti pénztárba befizet tagok száma:.. település,. év hó nap a szakszervezet intézményi vezet je 3. Fels bb szakszervezet neve 4. Taglétszám adatai... a munkáltató vezet je 4./... sz. példány 1674 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/35. szám

9 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1675 Útmutató az 1. sz. JELENTÉS kitöltéséhez A je len tést az aláb bi cím re kér jük kül de ni: Le ve le zé si cím: Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té riu m A bo rí ték ra kér jük rá ír ni: Tag lét szám iga zo lás 1243 Bu da pest, Pf. 580 A je len tést négy ere de ti pél dány ban kell el ké szí te ni. Az elsõ pél dányt áp ri lis 15-ig a mi nisz té ri um nak, a má so - dik pél dányt pe dig a szak szer ve zet ága za ti (szak mai), ha köz vet le nül or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ci ó hoz tar to zik, ak kor az or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció köz pont já ba kell meg kül de ni. A he lyi ön kor mány zat ál tal fenn tar tott mun kál ta tó nál (in téz mény nél) a je len tés har ma dik pél dá nyát a mun kál ta tó fenn tar tó já nak is meg kell kül de ni. A ne gye - dik pél dány a je len tést adó nál marad. A je len tést annyi szor négy pél dány ban kell el ké szí te ni, ahány szak szer ve zet a mun kál ta tó nál mû kö dik úgy, hogy min - den szak szer ve zet kü lön la pon sze re pel jen. 1. A mun kál ta tó (in téz mény) neve és címe mel lett a törzs szá mot és/vagy a PIR szá mot is fel kell tün tet ni, to váb bá azt a te le fon szá mot cél sze rû be ír ni, ahol min den szük sé ges in for má ció ren del ke zés re áll. Törzs szám: a mun kál ta tó KSH sta tisz ti kai jel zõ szá má nak elsõ nyolc szám je gye, amely meg egye zik a mun kál ta tó adó - szá má nak elsõ nyolc szám je gyé vel. PIR szám: a költ ség ve té si in téz mé nyek törzs szá ma a Pénz ügyi In for má ci ós Rend szer ben (ön ál ló an gaz dál ko dó szer - ve ze tek nél az utol só há rom szám je gye: 000) 2. A mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet neve és címe mel lett a törzs szá mot (a KSH sta tisz ti kai jel zõ szám elsõ nyolc szám je gye) ak kor kell ki töl te ni, ha a mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet ön ál ló jo gon a bí ró sá gon be van je gyez - ve. 3. Azon ága za ti (szak mai) szak szer ve zet vagy or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció ne vét kell be ír ni, amely hez a mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet szer ve ze ti leg tar to zik. 4. Kü lön-kü lön kér jük meg ad ni a mun ka vál la lói ér dek kép vi se le ti tag díj fi ze tés ön kén tes sé gé rõl szóló évi XXIX. tör vény 2. -a alap ján a köz al kal ma zot tak nak a szak szer ve ze ti tag díj mun ka bér bõl való le vo ná sá ra a mun kál ta tó - nak adott meg bí zá sok össze sí tett szá mát, va la mint a szak szer ve ze ti tag dí jat köz vet le nül a szak szer ve ze ti pénz tár ba be fi - ze tõ ta gok össze sí tett számát. A köz pon ti il let mény szám fej té si rend szer hez (KIR) nem kap cso ló dó mun kál ta tó szak szer ve ze ti kép vi se let (tag ság) hi á nyá ban is kö te les a je len tést a mun kál ta tói (in téz mé nyi) in for má ci ók meg adá sá val ki töl te ni és egy-egy pél dá nyát a mi nisz té ri um nak, va la mint az in téz mény fenn tar tó já nak meg kül de ni. A je len tés alá írói: a mun kál ta tó nál mû kö dõ szak szer ve zet ve ze tõ je, a bér le vo nás alap ján tag dí jat fi ze tõk, va la mint a köz al kal ma zot ti jog vi szony ban ál lók lét szá má nak iga zo lá sa te kin te té ben a mun kál ta tó ve ze tõ je.

10 2. számú melléklet a 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelethez 2. sz. JELENTÉS a szakszervezeti tagdíjat területi (ágazati, országos) szakszervezeti központba közvetlenül befizet szakszervezeti tagok létszámáról január 31-i id pontban megállapított taglétszám 1. Munkáltatói (intézményi) információk 1. Törzsszáma: PIR száma: Taglétszám: Neve: Címe: 2. Törzsszáma: PIR száma: Taglétszám: Neve: Címe: 3. Törzsszáma: PIR száma: Taglétszám: Neve: Címe: 4. Törzsszáma: PIR száma: Taglétszám: Neve: Címe: 5. Törzsszáma: PIR száma: Taglétszám: Neve: Címe: Törzsszáma: Neve: Címe: 2. A jelentést beküld szakszervezet Telefon: Telefax: Ágazati/országos szakszervezeti konföderáció:.. település,. év hó nap... aláírás 3. /. sz. példány 1676 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/35. szám

11 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1677 Útmutató a 2. sz. JELENTÉS kitöltéséhez A je len tést az aláb bi cím re kér jük kül de ni: Le ve le zé si cím: Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té riu m A bo rí ték ra kér jük rá ír ni: Tag lét szám iga zo lás 1243 Bu da pest, Pf. 580 A 2. sz. je len tést azon szak szer ve ze ti szer ve zet nek (te rü le ti, ága za ti szer ve zet, or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció) kell ki töl te ni, amely hez a tag dí jat köz vet le nül fi ze tik be a fel so rolt mun kál ta tók kal köz al kal ma zot ti jog vi szony ban álló szak szer ve ze ti ta gok. A je len tést há rom ere de ti pél dány ban kell el ké szí te ni. Az elsõ pél dányt áp ri lis 15-ig a mi nisz té ri um nak, a má so - dik pél dányt pe dig a szak szer ve zet ága za ti (szak mai), ha köz vet le nül or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ci ó hoz tar to zik, ak kor az or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció köz pont já ba kell meg kül de ni. A har ma dik pél dány a je len tést adó nál marad. 1. A mun kál ta tó (in téz mény) neve és címe mel lett a törzs szá mot és/vagy a PIR szá mot is fel kell tün tet ni. Törzs szám: a mun kál ta tó KSH sta tisz ti kai jel zõ szá má nak elsõ nyolc szám je gye, amely meg egye zik a mun kál ta tó adó - szá má nak elsõ nyolc szám je gyé vel. PIR szám: a költ ség ve té si in téz mé nyek törzs szá ma a Pénz ügyi In for má ci ós Rend szer ben (ön ál ló an gaz dál ko dó szer - ve ze tek nél az utol só 3 szám je gye: 0) Tag lét szám: az adott mun kál ta tó val köz al kal ma zot ti jog vi szony ban álló, de a tag dí jat köz vet le nül a te rü le ti (ága za ti, or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció) szak szer ve ze ti pénz tár ba be fi ze tõ szak szer ve ze ti ta gok össze sí tett szá ma. A je len tés ben min den olyan mun kál ta tó ada ta it kö zöl ni kell, amellyel köz al kal ma zot ti jog vi szony ban áll olyan szak - szer ve ze ti tag, aki a tag dí jat köz vet le nül a te rü le ti (ága za ti, or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció) szak szer ve ze ti pénz - tár ba fi ze ti be. Amennyi ben egy adat lap nem ele gen dõ az összes mun kál ta tó ada tai köz lé sé re, ak kor több adat la pot töl te nek ki. Eb - ben az eset ben a je len tést be kül dõ szak szer ve zet ada ta it csak az elsõ adat la pon kell ki töl te ni. 2. A je len tést be kül dõ szak szer ve zet neve és címe mel lett a törzs szá mot ak kor kell ki töl te ni, ha a je len tést be kül dõ szak szer ve zet a bí ró sá gon ön ál ló jo gon van be je gyez ve, to váb bá azt a te le fon szá mot cél sze rû be ír ni, ahol min den szük - sé ges in for má ció ren del ke zés re áll. Azon ága za ti (szak mai) szak szer ve zet vagy or szá gos szak szer ve ze ti kon fö de rá ció ne vét kell be ír ni, amely hez a je len - tést be kül dõ szak szer ve zet szer ve ze ti leg tar to zik. A je len tés alá író ja a je len tést be kül dõ szak szer ve zet ve ze tõ je.

12 1678 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám A Kormány 49/2005. (III. 23.) Korm. rendelete a közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról A szo ciá lis igaz ga tás ról és szo ciá lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény (a továb biak ban: Szt.) a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban, va la mint a he lyi ön kor - mány za tok ról szóló évi LXV. tör vény 7. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kormány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A köz gyógy el lá tá si iga zol vány ról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Kir.) a kö vet ke zõ 3. -sal egé szül ki: 3. (1) A jegy zõ az Szt. 50/A. -ának (1) be kez dé sé - ben fog lalt nyil ván tar tás ve ze té se cél já ból az iga zol vány ki ál lí tá sá val egy ide jû leg tá jé koz tat ja az Or szá gos Egész - ség biz to sí tá si Pénz tá rat (a továb biak ban: OEP) a jo go sult - nak az Szt. 50/A. -ának (2) be kez dé se sze rin ti ada ta i ról. (2) A nyil ván tar tás ban fog lalt bár mely adat megválto - zása ese tén a jegy zõ az er rõl való tu do más szer zést kö ve tõ 3 na pon be lül ér te sí ti az OEP-et. 2. A Kir. 4. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az Szt ának (2) be kez dé sé ben sza bá lyo zott el - látásokra jo go sí tó iga zol ványt a jegy zõ egy éves ér vé nyes - sé gi idõ tar tam ra ál lít ja ki. 3. A Kir. 6. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 6. A jegy zõ az Szt ának (2) be kez dé se sze rin ti ellen õr zés meg tör tén tét és annak ered mé nyét az iga zol vá - nyon rög zí ti. Az Szt ának (1) be kez dé se alap ján áp ri lis 1-je után, to váb bá az Szt ának (2) (3) be kez dé se alap ján ki ál lí tott iga zol vány ér vé nyes - sé gé nek meg hosszab bí tá sát a jegy zõ az iga zol vá nyon fel - tün te ti. 4. A Kir a a kö vet ke zõ (8) (11) be kez dés sel egé - szül ki: (8) Az OEP fo lya ma tos elekt ro ni kus adat kap cso lat ki - épí té sé vel biz to sít ja a gyógy szer tár szá má ra a jo go sult ság el len õr zé se cél já ból a ha tó sá gi nyil ván tar tás ba tör té nõ be - te kin tést. (9) Amennyi ben a gyógy szer ki adó ja az Szt. 50/A. -ának (3) be kez dé se sze rint a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult sá got vizs gál ni nem tud ja, fel hív ja a gyógy - szert ki vál tó sze mélyt az iga zol vány be mu ta tá sá ra. Eb ben az eset ben a gyógy szer ki adó já nak el len õr zé si kö te le zett - sé ge a vé nyen, ille tõ leg az iga zol vá nyon sze rep lõ név és TAJ szám egyez te té sé re, to váb bá az iga zol vány ér vé nyes - sé gi ide jé nek vizs gá la tá ra ter jed ki. (10) A gyógy szer ki adó ja a (9) be kez dés ben meg ha tá ro - zott eset ben a köz gyógy el lá tás ke re té ben tör té nõ gyógy - szer ki adás ról 3 mun ka na pon be lül az OEP ál tal meg ha tá - ro zott mó don ér te sí ti az OEP-et. (11) Ha a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság sem az Szt. 50/A. -ának (3) be kez dé se sze rint, sem a (9) be kez - dés ben fog lal tak sze rint nem iga zol ha tó, a gyógy szer köz - gyógy el lá tás ke re té ben nem, csak ál ta lá nos tár sa da lom biz - to sí tá si tá mo ga tás sal ad ha tó ki. 5. A Kir. 13/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 13/A. (1) A jegy zõ és az OEP a köz gyógy el lá tás ban ré sze sü lõk ada ta it tar tal ma zó nyil ván tar tást éven te, a de - cem ber 31-ei ál la pot nak meg fele lõen egyez te ti. (2) Az OEP a nyil ván tar tá sa sze rin ti ada to kat a tárgy - évet kö ve tõ év ja nu ár 31-éig a jegy zõ ré szé re meg kül di. (3) A jegy zõ az OEP ada ta it sa ját nyil ván tar tá sa ada ta i - val egyez te ti és az egyez te tett ada to kat az OEP-nek már - cius 5-éig vissza kül di. (4) Ha az ada tok kö zött el té rés van, a jegy zõ és az OEP már ci us 31-éig gon dos ko dik a nyil ván tar tás nak a va lós ada tok sze rin ti he lyes bí té sé rõl. (5) A jegy zõ az e ren de let ben meg ha tá ro zott, az OEP vo nat ko zá sá ban fenn ál ló tá jé koz ta tá si, ille tõ leg adat - egyez te té si fel ada ta it az Igaz ga tó sá gon ke resz tül lát ja el. 6. (1) Ez a ren de let a (2) (3) be kez dés ben fog lalt ki vé tel - lel áp ri lis 1-jén lép ha tály ba. (2) A Kir ának e ren de let 4. -ával meg ál la pí tott új (10) be kez dé se ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (3) A (7) be kez dés a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha - tály ba. (4) Azok nak a sze mé lyek nek az Szt. 50/A. -ának (2) be kez dé se sze rin ti ada ta i ról, akik nek köz gyógy el lá tás - ra való jo go sult sá gát e ren de let ha tály ba lé pé sét megelõ - zõen ál la pí tot ták meg és e ren de let ha tály ba lé pé se kor még köz gyógy el lá tás ban ré sze sül nek, a te le pü lé si ön kor mány - zat jegy zõ je áp ri lis 15-éig tá jé koz tat ja az OEP-et.

13 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1679 (5) Ha a jegy zõ ál tal a (4) be kez dés sze rint meg kül dött adatok, valamint az Igazgatóság részére a Kir. 1. -a alapján továbbított igazolványban foglalt adatok között eltérés van, a jegyzõ és az OEP haladéktalanul gondoskodik a nyilvántartásnak a tényleges adatok szerinti helyesbítésérõl. (6) A köz gyógy el lá tás ról szóló 125/1991. (IX. 29.) Korm. ren de let alap ján ki adott iga zol vá nyok áp ri - lis 30-áig jo go sí ta nak köz gyógy el lá tás ke re té ben tör té nõ el látás igény be vé te lé re. (7) A jegy zõ a (6) be kez dés sze rin ti iga zol vánnyal ren - del ke zõ köz gyógy el lá tás ra jo go sult sze mélyt áp ri - lis 5-éig írás ban ér te sí ti az iga zol vány ér vé nyes sé ge meg - szû né sé nek idõ pont já ról, to váb bá ar ról, hogy az új iga zol - vány irán ti igé nyét a jo go sult a la kó he lye sze rint ille té kes te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jé nél ter jeszt he ti elõ. (8) A (7) be kez dés sze rin ti igény be je len tés alap ján a jo - go sult ré szé re 8 na pon be lül új iga zol vány ke rül ki ál lí tás ra. Az iga zol vány ki ál lí tá sa elõtt a jegy zõ ellen õr zi az iga zol - vány ki ál lí tá sá nak alap já ul szol gá ló ok, tény fenn ál lá sát. (9) A Kir. 1. szá mú mel lék le té bõl a Csak mél tá nyos sá - gi ala pon ki ál lí tott iga zol vány hosszab bít ha tó. szö veg - rész ha tá lyát vesz ti az zal, hogy a már for ga lom ban lévõ nyom tat vá nyok a továb biak ban fel hasz nál ha tó ak. (10) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Kir. a) 5. -ának (1) be kez dé se, b) 12. -ának (1) be kez dé se, c) 15. -ának (2) (3) be kez dé se. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 50/2005. (III. 23.) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer ve ze - té rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese - tek el le ni vé de ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör vény (a továb biak ban: Kat.) 51. -ának a) e), j) és k) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) A ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer - ve ze té rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese tek el le ni vé de ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör - vény vég re haj tá sá ról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 5. -a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Vé de ke zé si Mun ka bi zott sá got a kö vet ke zõ ka taszt ró fa - tí pu sok ese tén, illetve fel ada tok vég re haj tá sá ra kell meg - ala kí ta ni:) b) a nuk le á ris bal eset-el há rí tás ra, a föld ren gés kö vet - kez mé nye i nek fel szá mo lá sá ra, a tö me ges mé re tû mig rá ció ke ze lé sé re, va la mint a Kat. 3. -ának w) pont ja sze rin ti veszé lyes ipar i üzem mû kö dé se so rán ke let ke zett ka taszt - ró fa kö vet kez mé nyei felszá molásának irá nyí tá sá ra a Belügyminisztérium bá zi sán, továbbá. (2) Az R. 5. -a (2) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Vé de ke zé si Mun ka bi zott sá got a kö vet ke zõ ka taszt ró fa - tí pu sok ese tén, illetve fel ada tok vég re haj tá sá ra kell meg - ala kí ta ni:) e) a b) pont ha tá lya alá nem tar to zó ipar i üze mek kel kap cso la tos ipar i lé te sít mé nyek ben, szén hid ro gén ki ter - me lés ben, ve szé lyes anyag tá ro lá sa és szál lí tá sa köz ben be kö vet ke zõ ve szély hely ze ti szin tet el érõ ese mény (ipar i ka taszt ró fa) kö vet kez mé nyei fel szá mo lá sá nak irá nyí tá sá ra a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té riu m bázisán. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tályba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

14 1680 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 6/2005. (III. 23.) EüM rendelete a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet módosításáról A szer ve zett bû nö zés, va la mint az az zal össze füg gõ egyes je len sé gek el le ni fel lé pés sza bá lya i ról és az eh hez kap cso ló dó tör vény mó do sí tá sok ról szóló évi LXXV. tör vény 62. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel - hatalmazás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) A pros ti tu ál tak ré szé re ki adan dó or vo si iga zo lás ról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. (1) Az Szbt. 4. e) pont ja sze rin ti pros ti tu ált ál tal kez de mé nye zett or vo si vizs gá lat el vég zé sé re és er rõl or - vo si iga zo lás ki ál lí tá sá ra bõr-ne mi be teg gon do zó egész - ség ügyi szol gál ta tó (a továb biak ban: In té zet) jo go sult azzal, hogy a la bo ra tó ri u mi szû rõ vizs gá la to kat (a továbbiak ban: szû rõ vizs gá lat), ha szû rõ vizs gá la tok ról kü lön jog szabály így ren del ke zik, az ott meg ha tá ro zott in - téz mé nyek vég zik el. (2) Az R. 1. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A kü lön bö zõ vizs gá la ti mód sze rek rõl és ezek té rí - té si díj ár ól a pros ti tu ál tat tá jé koz tat ni kell, és az ál ta la vá - lasz tott mód szer rel kell a vizs gá la tot el vé gez ni. 2. (1) Az R. 2. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: [2. (1) Az or vo si vizs gá lat a] a) (2) be kez dés a) b) pont já ban fel so rolt fer tõ zé sek meg ál la pí tá sá ra vagy ki zá rá sá ra irá nyuló kli ni kai vizs gá - la tot, illetve [fog lal ja ma gá ban.] (2) Az R. 2. -a az aláb bi (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) A (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti vizs gá lat négy test nyí lás ból le vett min ta vizs gá la ta út ján tör té nik. 3. Az R. 4. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 4. A 2. (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, va la mint a 2. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott or vo si vizs gá la tok ered mé nyét tar tal ma zó or vo si iga zo lás a ki ál lí tá sá tól szá - mí tott 3 hó na pig hasz nál ha tó fel. 4. Az R. mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen ki ál lí tott or vo si iga zo lá sok ra kell al kal maz ni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 3. -ának (2) be kez dé se. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Melléklet a 6/2005. (III. 23.) EüM rendelethez [Mel lék let a 41/1999. (IX. 8.) EüM ren de let hez] Bõr- és Nemibeteg-gondozó egészségügyi szolgáltató / szám ORVOSI IGAZOLÁS Csa lá di név:... Utó név:...

15 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1681 Szü le té si hely, idõ:... La kó- és tar tóz ko dá si hely:... Sze mély azo nos sá got iga zo ló ok mány és szá ma:... A pros ti tu ál tak ré szé re ki adan dó or vo si iga zo lás ról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM ren de let 2. -a (2) be kez dé sé ben fel - sorolt fer tõ zé sek nem mu tat ha tók ki. A vizs gá lat idõ pont ját köve tõen a fer tõ zés le he tõ sé ge nem zár ha tó ki. Ez az iga zo lás a ki ál lí tás tól szá mí tott 3 hó na pig hasz nál ha tó fel.... (ki ál lí tás he lye, ide je)... az in té zet or vo sa A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 23/2005. (III. 23.) FVM rendelete a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésrõl Az ál lat egész ség ügy rõl szóló évi XCI. tör vény 45. -ának 11. pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A rendelet tárgya 1. Ez a ren de let az ál lat ál lo má nyok ra ga dós száj- és köröm fájás men tes sé gé nek el len õr zé sé vel, a ra ga dós szájés köröm fájás jár vány meg elõ zé sé vel és le küz dé sé vel kap - cso la tos sza bá lyo kat ha tá roz za meg, ame lye ket a Ma gyar - or szág te rü le tén tar tott, illetve te nyész tett, ra ga dós száj- és köröm fájásra fo gé kony ál lat fa jok egye de i re kell alkal - mazni. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. Gazdaság: bármely mezõgazdasági vagy egyéb létesítmény, beleértve a cirkuszt is, ahol fogékony állatokat tenyésztenek vagy tartanak állandó vagy ideiglenes jelleggel. 2. Ál lo mány: va la mely gaz da ság ban tar tott ál lat vagy ál lat cso port, amely egy jár vány ügyi egy sé get ké pez. Ha egy nél több ál lo mányt tar ta nak va la mely gaz da ság ban, azok ön ál ló jár vány ügyi egy sé get ké pez nek, és az ál lat - egész ség ügyi stá tu szuk azo nos. 3. Lap pan gá si idõ: a fer tõ zés és a ra ga dós száj- és kö - röm fá jás kli ni kai tü ne te i nek meg je le né se kö zöt ti leg - hosszabb idõ tar tam, szar vas mar ha fé lék és ser té sek ese té - ben 14 nap, juh- és kecs ke fé lék, va la mint egyéb fo gé kony ál la tok ese té ben 21 nap. II. Fejezet A BETEGSÉG GYANÚJA Betegség megállapítása 3. Ra ga dós száj- és kö röm fá jást kell meg ál la pí ta ni, ha a fer tõ zött fo gé kony ál lat ban vagy annak hul lá já ban a ra ga - dós száj- és kö röm fá jás be teg sé get az 1. mel lék let ben fog - lal tak sze rint meg ha tá roz ták, a kli ni kai tü ne tek vagy a kór - bonc ta ni el vál to zá sok, illetve a 2. mel lék let ben fog lal tak sze rint el vég zett la bo ra tó ri u mi vizs gá lat ered mé nye alap - ján azt meg ál la pí tot ták. Ragadós száj- és körömfájás 4. (1) Ra ga dós száj- és kö röm fá jás ra fo gé kony ál lat faj nak kell te kin te ni a min den ko ri há zi- és va don élõ ké rõ dzõ álla tot, a ser tést, a vad disz nót, a te ve fé lé ket, va la mint a

16 1682 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám rág csá lók és az or má nyo sok rend jé be tar to zó ál la tot, amely nek e be teg ség irán ti fo gé kony sá gát tu do má nyo san bi zo nyí tot ták. (2) Fer tõ zött ség re gya nús nak kell te kin te ni azt a ra ga - dós száj- és kö röm fá jás ra fo gé kony ál la tot, amely nél a kli - ni kai tü ne tek vagy kór bonc ta ni el vál to zá sok, illetve a la - bo ra tó ri u mi vizs gá lat ered mé nye alap ján fel me rül a ra ga - dós száj- és kö röm fá jás ala pos gya nú ja. (3) Ra ga dós száj- és kö röm fá jás jár vány ki tö ré se ál la pít - ha tó meg, ha a be teg ség re fo gé kony ál la to kat tar tó gaz da - ság ban a be teg sé get az 1. mel lék let ben fog lal tak sze rint meg ál la pí tot ták. (4) Ví rus sal való szennye zett ség re (a továb biak ban: kon ta mi ná ció) gya nús nak kell te kin te ni az olyan fo gé kony ál la tot, amely a jár vány ügyi ada tok alap ján a ra ga dós szájés kö röm fá jás ví ru sá val köz vet le nül vagy köz ve tet ten érint kez he tett. Bejelentési kötelezettség 5. (1) A ra ga dós száj- és kö röm fá jás be je len té si kö te le zett - ség alá tar to zó ál lat be teg ség. A be teg ség rõl vagy annak gya nú já ról a ha tó sá gi ál lat or vost ha la dék ta la nul ér te sí te ni kell. A be teg ség gel fer tõ zött vagy fer tõ zött ség re gya nús ál la to kat tá vol kell tar ta ni olyan he lyek tõl, ahol a ví rus sal való fer tõ zõ dés sel vagy kon ta mi ná ci ó val ve szé lyez tet né - nek fo gé kony ál la to kat. (2) A be je len tést szó ban, írás ban, sze mé lye sen és meg - ha tal ma zott út ján is meg le het ten ni. A be je len tés nek tar - tal maz nia kell: a) az ál lat tar tó ne vét és lak cí mét; b) az ál lat tar tás he lyét; c) az el hul lott, le vá gott, be teg, be teg ség re vagy fer tõ - zött ség re gya nús ál la tok fa ját, tar tá si he lyét, szá mát, ko rát, hasz no sí tá sát, d) az ész le lés idõ pont ját, a be je len tés idõ pont já ig ész - lelt tü ne tek le írá sát, e) mind azo kat a kö rül mé nye ket, ame lyek a be teg ség vagy a fer tõ zött ség gya nú ját meg erõ sít he tik vagy kizár - hatják. (3) A ha tó sá gi ál lat or vos a be je len tést köve tõen a hely - szín re ha la dék ta la nul ki száll, és meg erõ sí ti vagy ki zár ja a ra ga dós száj- és kö röm fá jás gya nú ját; a gya nú meg erõ sí té - se ese tén azon nal ér te sí ti a ke rü le ti fõ ál lat or vost és az ille - té kes Me gyei Ál lat egész ség ügyi és Élel mi szer Ellen õr zõ Ál lo mást (a továb biak ban: ál lo más). A ke rü le ti fõ ál lat or - vos ha la dék ta la nul ki száll a hely szín re, és rö vid úton ér te - sí ti az ál lo mást, az ál lo más pe dig a Föld mû ve lés ügyi és Vidék fejlesztési Mi nisz té ri u mot (a továb biak ban: mi nisz - té riu m) a be teg ség gya nú já ról. (4) Ha ra ga dós száj- és kö röm fá jás jár vány ki tö ré sét vagy a be teg ség va don élõ ál la tok ban elõ for du ló el sõd le - ges ese tét ál la pí tot ták meg, a mi nisz té riu m a 3. mel lék let - ben fog lal tak nak meg fe le lõ írá sos je len tést küld az Európai Bi zott ság nak (a továb biak ban: bi zott ság) és a töb - bi tag ál lam nak, to váb bá tá jé koz tat ja a Nem zet kö zi Ál lat - egész ség ügyi Hi va talt (a továb biak ban: OIE). (5) A ra ga dós száj- és kö röm fá jás gya nú já ról az ál lo más tá jé koz tat ja az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továb biak ban: ÁNTSZ) ille té kes vá ro si in té - ze tét. Intézkedések a betegség gyanúja esetén 6. (1) A ha tó sá gi ál lat or vos a ra ga dós száj- és kö röm fá jás gya nú já nak meg erõ sí té sét köve tõen a) ha la dék ta la nul meg kez di a vizs gá la tot a be teg ség meg ál la pí tá sá ra vagy ki zá rá sá ra, en nek ér de ké ben az 1. mel lék let ben le írt la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok hoz szük sé - ges min tát vesz; b) el ren de li a be je len tés ben sze rep lõ gaz da ság meg - figyelési zár la tát; c) el ren de li a gaz da ság ban lévõ va la mennyi ál lat ka te - gó ri án kén ti (kor cso port, hasz no sí tá si irány) nyil ván tar tás - ba vé te lét, illetve a fer tõ zött ség re gya nús ál la tok szám ba - vé te lét. (2) A nyil ván tar tást úgy kell ve zet ni, hogy a szü le tett vagy el hul lott ál la tok szá mát is figye lembe véve a nyil ván - tar tás a va lós napi hely ze tet tük röz ze. A nyil ván tar tást a ha tó ság bár mi kor el len õriz he ti. (3) Nyil ván tar tás ba kell ven ni a gaz da ság ban lévõ tej, tej ter mé kek, hús, hús ké szít mé nyek, ál la ti tes tek, nyers bõr és irha, gyap jú, sper ma, emb rió, pe te sejt, híg trá gya, trá - gya, va la mint ta kar mány és alom kész le te it. A nyil ván tar - tást fo lya ma to san ve zet ni kell. 7. (1) Olyan gaz da ság ban, ahol a ra ga dós száj- és kö röm - fá jás gya nú ját meg erõ sí tet ték, a ha tó sá gi ál lat or vos ha la - dék ta la nul meg fi gye lé si zár la tot ren del el. A meg fi gye lé si zár lat alatt álló gaz da ság ba be fe lé, illetve az on nan ki fe lé tör té nõ min den fé le moz gás ti los. A ha tó sá gi ál lat or vos in - téz ke dé se alap ján a) fo gé kony ál lat nem vi he tõ be az érin tett gaz da ság ba, és nem vi he tõ ki on nan, ki vé ve, ha a ke rü le ti fõ ál lat or vos azt en ge dé lye zi; b) a fo gé kony ál la tok húsa, ha sí tott tes te, az eb bõl szár - ma zó hús ké szít mény, az ilyen ál la tok teje vagy az eb bõl ké szült tej ter mék, sper ma, pe te sejt vagy emb rió, va la mint a gaz da ság ban lévõ ta kar mány, esz köz, tárgy vagy egyéb

17 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1683 anyag, gyap jú, nyers bõr és irha, sör te, ál la ti hul la dék, híg - trá gya, trá gya, vagy a ra ga dós száj- és kö röm fá jás át vi te lé - re al kal mas anyag vagy tárgy ki vi te le a gaz da ság ból ti los; c) ti los a nem fo gé kony ál la tok moz gá sa; d) ti los a sze mély- és jár mû for ga lom; e) az ál la tok is tál ló já nak, illetve tar tá si he lyé nek, va la - mint a gaz da ság a be- és ki já ra tá nál fer tõt le ní tést kell vé - gez ni. (2) Az (1) be kez dés ben fel so rolt ti lal ma kon kí vül a ha - tó sá gi ál lat or vos a ke rü le ti fõ ál lat or vos sal és az ál lo más sal tör té nõ egyez te tést köve tõen to váb bi kor lá to zó in téz ke dé - se ket hoz hat. (3) Ha a tej nek a gaz da ság ban való tá ro lá sa ne héz sé get okoz, a ke rü le ti fõ ál lat or vos el ren del he ti a tej meg sem mi - sí té sét, vagy en ge dé lyez he ti, hogy a te jet ál lat egész ség - ügyi fel ügye let mel lett a gaz da ság ból ár tal mat la ní tás, vagy a ví rus el pusz tí tá sá ra irá nyuló ke ze lés cél já ból a le he tõ leg kö ze leb bi hely re el szál lít sák. A szál lí tást olyan szál lí tó - esz köz zel kell vé gez ni, amely nek fel sze re lé se ki zár ja a jár - vány ter je dé sé nek koc ká za tát. (4) A ke rü le ti fõ ál lat or vos az (1) be kez dés c) és d) pont - ja i ban fel so rolt ti lal mak alól fel men tést ad hat, ha a ra ga dós száj- és kö röm fá jás ví ru sá nak ter je dé se ki zár ha tó. Az intézkedések kiterjesztése 8. (1) A ke rü le ti fõ ál lat or vos a be teg ség gya nú ja, illetve a meg fi gye lé si zár lat ese tén al kal ma zott in téz ke dé se ket ki - ter jeszt he ti más gaz da ság ra és egyéb lé te sít mény re is, ha fek vé sük, ki ala kí tá suk vagy más kö rül mény, va la mint a be je len tés sze rin ti gaz da ság ban lévõ ál la tok kal való érint - ke zés miatt kon ta mi ná ció gya nú ja me rül fel. (2) A ke rü le ti fõ ál lat or vos a meg fi gye lé si zár la tot ki ter - jesz ti a vá gó híd ra, ha tár ál lo más ra vagy szál lí tó esz köz re, ahol fo gé kony ál la tok je len lé te miatt fer tõ zõ dés vagy kon - ta mi ná ció gya nú ja me rül fel. (3) Ha a kor lá to zó in téz ke dé sek más me gye te rü le té re is ki ter jed nek, azok ról az ille té kes ál lo mást rö vid úton ér te sí - te ni kell. Ideiglenes községi zárlat 9. (1) A ke rü le ti fõ ál lat or vos az ál lo más sal tör té nõ egyez - te tést köve tõen ide ig le nes köz sé gi zár la tot ren del het el, ha ezt a jár vány ügyi hely zet meg kí ván ja, kü lö nö sen ha a) a fo gé kony fa jok ál lo mány sû rû sé ge nagy, b) a fo gé kony ál la tok kal érint ke zõ ál la tok és sze mé lyek for gal ma in ten zív, c) a gya nús ese tek be je len té se ké sik, vagy d) a ra ga dós száj- és kö röm fá jás ví ru sá nak le het sé ges ere de té re és be hur co lá sá ra vo nat ko zó in for má ció nem ki - elé gí tõ. (2) Az ide ig le nes köz sé gi zár lat te rü le tén lévõ, fo gé - kony ál la to kat tar tó gaz da sá gok ban és egyéb lé te sít mé - nyek ben a be teg ség gya nú ja, illetve a meg fi gye lé si zár lat ese tén al kal maz ha tó in téz ke dé se ket kell al kal maz ni. (3) Az ide ig le nes köz sé gi zár lat ke re té ben min den ál lat moz gá sá ra vo nat ko zó kor lá to zó in téz ke dé se ket az ál lo más ki ter jeszt he ti ille té kességi te rü le té nek egé szé re, a mi nisz - té riu m pe dig az or szág tel jes te rü le té re. A nem fo gé kony ál la tok moz gá sá nak ti lal ma azon ban nem ha lad hat ja meg a 72 órát, ki vé ve, ha azt kü lön le ges kö rül mé nyek indo - kolják. Intézkedések a betegség terjedésének megelõzésére 10. (1) Jár vány ügyi in for má ci ók vagy egyéb bi zo nyí té kok alap ján az ál lo más a mi nisz té riu m en ge dé lyé vel meg elõ zõ jel le gû jár vány ügyi in téz ke dé se ket ren del het el, be le ért ve a kon ta mi ná ci ó ra gya nús fo gé kony ál la tok meg elõ zõ jel le - gû le ölé sét, va la mint szük ség ese tén olyan ál la tok le ölé sét is, ame lye ket jár vá nyü gyi leg kap cso ló dó ter me lõ egy sé - gek ben vagy szom szé dos gaz da sá gok ban tar ta nak. Ilyen eset ben a fo gé kony ál la tok kli ni kai vizs gá la tát el kell vé - gez ni, és azok ból leg alább a 4. mel lék let pont já ban fog lal tak sze rint min tát kell ven ni. (2) Az (1) be kez dé sek ben fog lalt in téz ke dé se ket meg - elõ zõ en a mi nisz té riu m ér te sí ti a bi zott sá got. 11. A 6 9. sze rin ti kor lá to zó in téz ke dé sek csak ak kor füg - geszt he tõk fel, ha a ra ga dós száj- és kö röm fá jás gya nú ját a ha tó ság ki zár ta. III. Fejezet A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA A megállapítást követõ intézkedések 12. (1) A ra ga dós száj- és kö röm fá jás meg ál la pí tá sa ese tén a ke rü le ti fõ ál lat or vos el ren de li a gaz da ság ban lévõ va la - mennyi fo gé kony ál lat hely szí nen tör té nõ le ölé sét. (2) Ki vé te les eset ben a fo gé kony ál la to kat ha tó sá gi állat orvos fel ügye le te mel lett a leg kö ze leb bi, erre a cél ra al kal mas he lyen is le öl he tik. Ilyen eset ben a szál lí tást és a

18 1684 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám le ölést úgy kell vég re haj ta ni, hogy az ki zár ja a ra ga dós száj- és kö röm fá jás ví ru sa ter je dé sé nek koc ká za tát. A ki - vé te les kö rül mé nyek rõl és az in téz ke dé sek rõl a mi nisz té - riu m ér te sí ti a bi zott sá got. (3) Az ál la tok ból a le ölés elõtt vagy köz ben a ha tó sá gi ál lat or vos a jár vány ügyi nyo mo zás hoz szük sé ges min tát vesz. A min ta vé tel tõl el le het te kin te ni má sod la gos jár - vány ki tö rés ese tén, ha az el sõd le ges jár vány ki tö rés al kal - má val a jár vány ügyi nyo mo zás hoz szük sé ges min tá kat már le vet ték. (4) Az el hul lott és a le ölt ál la tok te te me it ké se de lem nél - kül, ha tó sá gi ál lat or vo si fel ügye let mel lett ár tal mat la ní ta ni kell. A te te me ket a hely szí nen vagy az ah hoz leg kö ze lebb esõ, arra al kal mas és a ké szen lé ti terv ben meg ha tá ro zott he lyen el ásás sal kell ár tal mat la ní ta ni. Ha a jár vány olyan mé re te ket ölt, hogy a te te mek ár tal mat la ní tá sa el ásás sal nem vé gez he tõ el, az ál lo más en ge dé lyé vel a te te me ket a hul la dék fel dol go zó üzem be le het el szál lí ta ni. (5) A ke rü le ti fõ ál lat or vos a gaz da ság ban lévõ va la - mennyi jár vány ter jesz tés re al kal mas ter mék és anyag el - kü lö ní té sét el ren de li, ame lyek kon ta mi ná ci ó ját a jár vány - ügyi nyo mo zás nem zár ja ki, vagy azo kat a ha tó sá gi ál lat - or vos uta sí tá sai sze rint nem ke zel ték, illetve ár tal mat la ní - tot ták. 13. (1) A ke rü le ti fõ ál lat or vos a fo gé kony ál la tok le ölé sét és a jár vány ter jesz tés re al kal mas ter mé kek és anya gok ár tal - mat la ní tá sát köve tõen el ren de li az ál la tok tar tá sá ra hasz - nált épü le tek és azok kör nye ze te, a szál lí tó jár mû vek, to - váb bá az összes egyéb olyan épü let és be ren de zés ta ka rí tá - sát, fer tõt le ní té sét, ame lyek kon ta mi ná lód hat tak. A ta ka rí - tást és fer tõt le ní tést a ha tó sá gi ál lat or vos fel ügye le te mel - lett kell el vé gez ni. (2) Ha fel té te lez he tõ, hogy a ra ga dós száj-és kö röm fá jás ví ru sá val a la kó épü le tek vagy a gaz da ság hoz tar to zó egyéb he lyi sé gek (pl. iro dák) is kon ta mi ná lód tak, eze ket is ta ka rí ta ni és fer tõt le ní te ni kell. (3) A ke rü le ti fõ ál lat or vos en ge dé lye zi a gaz da ság új ra - te le pí té sét, ha annak az 5. mel lék let ben fog lalt fel té te lei tel je sül tek. (4) A ke rü le ti fõ ál lat or vos az in téz ke dé se i rõl az ál lo más ál tal meg ha tá ro zott gya ko ri ság gal je len tést tesz. Az ál lo - más az in téz ke dé sek rõl je len tést tesz a mi nisz té ri um nak. A je len tés nek tar tal maz nia kell a 3. mel lék let ben fog lalt ada to kat is. Járványügyi nyomozás 14. (1) A ra ga dós száj- és kö röm fá jás sal kap cso la tos jár - vány ügyi nyo mo zást az ál lo más ál tal ki je lölt ha tó sá gi állat orvos vég zi a ké szen lé ti terv alap ján. A nyo mo zás nak ki kell ter jed nie a) annak a be je len té sé re, illetve a gya nút meg elõ zõ idõ - szak nak a meg ál la pí tá sá ra, amely alatt a ra ga dós száj- és kö röm fá jás már je len le he tett a gaz da ság ban; b) a gaz da ság ban ki mu ta tott ví rus le het sé ges ere de té - nek meg ál la pí tá sá ra; c) azon to váb bi gaz da sá gok nak a fel de rí té sé re, ahol az ál la tok meg be te ge dé se vagy fer tõ zõ dé se azo nos ere de tû; d) annak fel de rí té sé re, hogy a szar vas mar ha fé lé ken és ser té se ken kí vü li egyéb fo gé kony fa jok egye dei mi lyen mér ték ben be te ged het tek vagy fer tõ zõd het tek meg; e) azon ál la tok, sze mé lyek, jár mû vek és anya gok for - gal má nak a fel de rí té sé re, ame lyek a ra ga dós száj- és kö - röm fá jás ví ru sát az adott gaz da ság ba be hur col ták, illetve on nan to vább hur col hat ták. (2) A mi nisz té riu m rend sze re sen tá jé koz tat ja a bi zott sá - got és a töb bi tag ál la mot a ra ga dós száj- és kö röm fá jás ra vo nat ko zó jár vány ügyi vizs gá la tok ered mé nye i rõl és a jár - vány ter je dé sé rõl. 15. Ahol a ra ga dós száj- és kö röm fá jást meg ál la pí tot ták, a be teg ség gaz da ság ba tör té nõ be hur co lá sá nak fel té te le zett idõ pont ja, va la mint a ha tó sá gi in téz ke dé sek be ve ze té se kö zöt ti idõ szak ban elõ ál lí tott, fo gé kony ál lat fa jok egye - deibõl szár ma zó vagy azok kal érint ke zett ter mé ke ket és sza po rí tó anya go kat fel kell ku tat ni, és ár tal mat la ní ta ni kell. A ter mé ke ket, a sza po rí tó anya gok ki vé te lé vel ha tó sá - gi állat orvos fel ügye le te mel lett úgy kell ke zel ni, hogy az ki zár ja a ra ga dós száj- és kö röm fá jás ví ru sa ter je dé sé nek koc ká za tát. Takarítás, tisztítás, fertõtlenítés 16. (1) A ra ga dós száj- és kö röm fá jás ví rus meg sem mi sí té se ér de ké ben el ren delt ta ka rí tást, tisz tí tást és fer tõt le ní tést a ha tó sá gi ál lat or vos fel ügye le te mel lett kell vé gez ni, és do - ku men tál ni kell. Csak olyan törzs köny ve zett fer tõt le ní tõ anya gok hasz nál ha tók fel, ame lyek nek ál lat egész ség ügyi bi o cid ter mék ként (fer tõt le ní tõ szer ként) tör té nõ forga - lomba ho za ta lát en ge dé lyez ték. (2) A ta ka rí tá si, tisz tí tá si és fer tõt le ní té si mû ve le te ket, va la mint a rág csá ló ir tást a 6. mel lék let sze rint úgy kell vé - gez ni, hogy az ne ká ro sít sa a kör nye ze tet és az em ber i egész sé get.

19 2005/35. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1685 A nem fogékony állatokkal kapcsolatos intézkedések 17. (1) Az ál lo más sal tör tént elõ ze tes egyez te tést köve tõen a ke rü le ti fõ ál lat or vos el ren del he ti, hogy ab ban a gaz da - ság ban, ahol a ra ga dós száj- és kö röm fá jást meg ál la pí tot - ták, a fo gé kony ál lat faj egye dei mel lett a nem fo gé kony ál - la to kat is öl jék le és ár tal mat la nít sák azért, hogy ki zár ják a ví rus ter je dé sé nek koc ká za tát. Nem kell el ren del ni a nem fo gé kony ál la tok le ölé sét, ha azok el kü lö nít he tõk, tar tá si he lyük ha té ko nyan tisz tít ha tó és fer tõt le nít he tõ, egye di je - lö lés sel ren del kez nek és moz gá suk el len õriz he tõ. (2) Az ál lo más a ke rü le ti fõ ál lat or vos út ján el ren del he ti a jár vány ügyi kap cso lat ban álló ter me lõ egy sé gek vagy szom szé dos gaz da sá gok ál la ta i nak le ölé sét, ha jár vány - ügyi in for má ci ók vagy egyéb bi zo nyí té kok meg erõ sí tik a kon ta mi ná ció gya nú ját. A mi nisz té riu m tá jé koz tat ja a bi - zott sá got az ál lo más in téz ke dé se i rõl, le he tõ leg még azok vég re haj tá sát meg elõ zõ en. Ilyen eset ben a kli ni kai vizs gá - la to kat és min ta vé telt a 4. mel lék let pont ja sze rint kell vég re haj ta ni. (3) Az ál lo más a ra ga dós száj- és kö röm fá jás jár vány elsõ ki tö ré sé nek meg erõ sí té sét köve tõen azon nal meg te szi a vé dõ kör zet te rü le té re ki ter je dõ sür gõs sé gi vak cin ázás el - vég zé sé hez szük sé ges elõ ké szü le tet, és er rõl ér te sí ti a mi - nisz té ri u mot. (4) Az ál lo más el ren del he ti az ide ig le nes köz sé gi zár lat so rán elõ írt in téz ke dé sek al kal ma zá sát, ide ért ve a meg elõ - zõ jel le gû jár vány ügyi in téz ke dé se ket is. IV. Fejezet INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNLEGES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FELLÉPÕ JÁRVÁNYKITÖRÉS ESETÉN Zárt területek 18. (1) Ha la bo ra tó ri um ban, ál lat kert ben, va das park ban, egyéb be ke rí tett te rü le ten, Kö zös sé gen be lü li ke res ke de - lem cél já ra en ge dé lye zett in téz mény ben vagy köz pont ban, to váb bá olyan he lyen le het jár vány ki tö ré sé vel szá mol ni, ahol ál la to kat tu do má nyos vagy faj fenn tar tá si cél lal, illetve gaz da sá gi ha szon ál la to kat gén meg õr zés ér de ké ben tar ta nak, meg kell ten ni az ál la tok vé del me ér de ké ben szük sé ges jár vány ügyi biz ton sá gi in téz ke dé se ket. A lé te - sít mé nyek be való be lé pés kor lá toz ha tó, illetve fel té te lek - hez köt he tõ. (2) Ha a jár vány ki tö rést az (1) be kez dés ben em lí tett va - la mely lé te sít mény ben meg ál la pí tot ták, a mi nisz té riu m fel men tést ad hat az ál la tok le ölé sé nek kö te le zett sé ge alól, ha ez nem ve szé lyez tet alap ve tõ kö zös sé gi ér de ke ket, más tag ál la mok ál lat egész ség ügyi stá tu szát, és min den szük sé - ges in téz ke dést meg tet tek annak ér de ké ben, hogy ki zár ják a ví rus ter je dé sét. (3) A mi nisz té riu m a fel men tés rõl je len tést ad a bi zott - ság nak. Gén meg õr zés cél já ból tar tott gaz da sá gi haszon - állatok ese té ben a be je len tés nek azt a jegy zé ket is tar tal - maz nia kell, amely ben a mi nisz té riu m a lé te sít ményt mint gén ban kot ha tá roz ta meg. (4) A mi nisz té ri um nak a je len tés re adott bi zott sá gi ha tá - ro zat sze rin ti in téz ke dé se ket kell meg ten nie. Vágóhidak, határállomások és szállítóeszközök 19. (1) Ha a ra ga dós száj- és kö röm fá jás elõ for du lá sát vá gó - hí don, ál lat egész ség ügyi ha tár ál lo má son vagy szál lí tó esz - kö zön ál la pít ják meg, a ke rü le ti fõ ál lat or vos el ren de li a) va la mennyi fo gé kony ál lat ha la dék ta lan le ölé sét; b) a le ölt ál la tok te te mé nek és egyéb ál la ti hul la dé ka i - nak ha tó sá gi ál lat or vos fel ügye le te mel lett tör té nõ ár tal - mat la ní tá sát, c) a be teg, be teg ség re és fer tõ zött ség re gya nús ál la tok hul la dé ka i nak ár tal mat la ní tá sát; d) az is tál ló trá gya és a híg trá gya fer tõt le ní té sét és ke ze - lés cél já ból tör té nõ el szál lí tá sát; e) az épü le tek és be ren de zé sek, a jár mû vek és egyéb szál lí tó esz kö zök ha tó sá gi ál lat or vo si fel ügye let mel lett tör té nõ tisz tí tá sát és fer tõt le ní té sét; f) a jár vány ügyi nyo mo zást. (2) Ál la tok be szál lí tá sa a tisz tí tást és fer tõt le ní tést kö ve - tõ 24 órá ig ti los. (3) Ha a jár vány hely zet meg kö ve te li, az (1) be kez dés - ben em lí tett lé te sít mé nyek vagy szál lí tó esz kö zök szom - széd sá gá ban ta lál ha tó gaz da sá gok ban a 12. és 23. sze rin - ti in téz ke dé se ket kell al kal maz ni. V. Fejezet INTÉZKEDÉSEK TÖBB JÁRVÁNYÜGYI EGYSÉGBÕL ÁLLÓ GAZDASÁGOKBAN ÉS KONTAKTGAZDASÁGOKBAN Több járványügyi egységbõl álló gazdaságok 20. (1) Több, egy más tól el kü lö nü lõ jár vány ügyi egy ség bõl álló gaz da ság ese tén az ál lo más ki vé te le sen, koc ká zat - elem zés alap ján fel men tést ad hat az ál la tok le ölé sé nek kö - te le zett sé ge alól a gaz da ság meg ha tá ro zott jár vány ügyi egy sé gé nek egész sé ges ál lo má nya i ra vo nat ko zó an. A fel -

20 1686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/35. szám men tést az ál lo más fel ter jesz té sé re a mi nisz té riu m hagy ja jóvá. (2) Fel men tés ese tén a ha tó sá gi ál lat or vos nak iga zol nia kell, hogy a be teg ség meg ál la pí tá sát meg elõ zõ en a lap pan - gá si idõ két sze re sé nek meg fe le lõ idõ tar ta mig az aláb bi fel - té te lek fenn áll tak: a) az érin tett jár vány ügyi egy sé gek szer ke ze te, mé re te és az azok ról ve ze tett nyil ván tar tá sok le he tõ vé te szik a fo - gé kony ál la tok ál lo má nya i nak el kü lö ní tett lég tér ben tör té - nõ tar tá sát; b) a kü lön bö zõ jár vány ügyi egy sé gek mû kö dé se, így az is tál ló zás, le gel te tés szer ve zé se, a ta kar má nyo zás, a trá gya el tá vo lí tá sa tel je sen el kü lö ní tett mó don tör té nik, és eze ket csak az adott jár vány ügyi egy ség hez tar to zó sze mé lyek vég zik; c) a jár vány ügyi egy sé gek ben hasz nált gé pe ket, a be - teg ség re nem fo gé kony, mun ka vég zés re hasz nált ál la to - kat, a be ren de zé se ket, fel sze re lé se ket, mû sze re ket és fer - tõt le ní tõ esz kö zö ket tel je sen el kü lö nít ve tart ják. (3) Az ál lo más több el kü lö nült jár vány ügyi egy ség bõl álló gaz da ság egész sé ges jár vány ügyi egy sé ge i nél a tej el - kü lö ní té se alól fel men tést ad hat, ha a) a gaz da ság meg fe lel a (2) be kez dés sze rin ti fel té te - lek nek, b) a fe jést min den egy ség ben tel je sen el kü lö nít ve vég - zik, és c) a te jet a kí vánt fel hasz ná lás tól füg gõ en alá ve tik a 7. mel lék let A. vagy B. ré szé ben elõ írt ke ze lé sek va la me - lyi ké nek. (4) Ha az ál lo más fel men tést ad, meg ha tá roz za a gaz da - ság ban vég re haj tan dó jár vány ügyi in téz ke dé se ket, és ezt be je len ti a mi nisz té ri um nak. A mi nisz té riu m je len tést ad a bi zott ság nak a fel men tés rõl és a jár vány ügyi in téz ke dé - sek rõl. Kontaktgazdaságok 21. (1) A gaz da ság kon takt gaz da ság nak mi nõ sül, ha a ke rü - le ti fõ ál lat or vos úgy íté li meg, hogy a ra ga dós száj- és köröm fájás ví ru sát sze mé lyek, ál la tok, ál la ti ere de tû ter - mé kek, jár mû vek moz gá sá val, vagy bár mely egyéb mó don más gaz da ság ból oda be hur col hat ták, illetve on nan tovább hurcolhatták. (2) A kon takt gaz da sá gok ra a be teg ség gya nú já ra és a meg fi gye lé si zár lat ra vo nat ko zó kor lá to zó in téz ke dé sek vo nat koz nak, és eze ket mind ad dig fenn kell tar ta ni, amíg a ra ga dós száj- és kö röm fá jás gya nú ja nem zár ha tó ki. (3) A ke rü le ti fõ ál lat or vos a lap pan gá si idõ tar ta má val meg egye zõ tar ta mú idõ szak ra meg tilt ja az ál la tok el szál lí - tá sát a gaz da ság ból. A ke rü le ti fõ ál lat or vos zárt vá gás cél - já ból en ge dé lyez he ti a fo gé kony ál la tok ha tó sá gi fel ügye - let mel lett a le he tõ leg kö ze leb bi ki je lölt vá gó híd ra tör té nõ köz vet len szál lí tá sát. Az en ge dély elõ fel té te le, hogy a 4. mel lék let 1. pont ja sze rin ti kli ni kai vizs gá lat ked ve zõ ered ménnyel zá rul jon. (4) A ke rü le ti fõ ál lat or vos kon takt gaz da ság nak mi nõ sít - he ti a gaz da ság egy meg ha tá ro zott jár vány ügyi egy sé gét is, ha a jár vány ügyi el kü lö nült ség re vo nat ko zó, 20. sze - rin ti fel té te lek tel je sül nek. (5) Ha nem zár ha tó ki a jár vány ügyi kap cso lat a jár vány ki tö ré se és a kü lön le ges lé te sít mé nyek, illetve szál lí tó esz - kö zök kö zött, az ál lo más be teg ség gya nú ja és meg fi gye lé si zár lat ese tén al kal ma zan dó kor lá to zó és meg elõ zõ in téz ke - dé se ket ren del el. Az ál lo más szük ség ese tén el ren del he ti a 10. sze rin ti meg elõ zõ jel le gû jár vány ügyi intézkedé - seket is. Az intézkedések összehangolása 22. A bi zott ság el len õriz he ti a több jár vány ügyi egy ség bõl álló gaz da sá gok ban, illetve a kon takt gaz da sá gok ban fo ga - na to sí tott in téz ke dé se ket. VI. Fejezet Községi zárlat és védõkörzet létesítése 23. (1) Ra ga dós száj- és kö röm fá jás meg ál la pí tá sa ese tén az ide ig le nes köz sé gi zár la ti in téz ke dé se ket a (2) (4) be kez - dé sek ben fog lalt ren del ke zé sek kel együt te sen kell al kal - maz ni. (2) Jár vány ki tö ré se ese tén a ke rü le ti fõ ál lat or vos leg - alább 3 km su ga rú köz sé gi zár lat, az ál lo más pe dig leg - alább 10 km su ga rú vé dõ kör zet lé te sí té sét ren de li el a jár - vány ki tö rés he lye kö rül. A jár vány légi vagy más úton tör - té nõ ter je dé sé nek ér de ké ben a köz sé gi zár lat és vé dõ kör zet ha tá ra i nak ki je lö lé sé nél te kin tet tel kell len ni a köz igaz ga - tá si ha tá rok ra, ter mé sze tes aka dá lyok ra, az inf ra struk tu rá - lis kö rül mé nyek re is. (3) A ke rü le ti fõ ál lat or vos gon dos ko dik ar ról, hogy a köz sé gi zár la tot és a vé dõ kör ze tet az oda ve ze tõ utak men - tén el he lye zett tá jé koz ta tó táb lák je lez zék. (4) A ke rü le ti fõ ál lat or vos el ren de li a leg ko ráb bi fer tõ - zés idõ pont ját meg elõ zõ 21 na pos idõ szak alatt a köz sé gi zár lat ból és a vé dõ kör zet bõl ki szál lí tott ál la tok fel ku ta tá - sát. A ke rü le ti fõ ál lat or vos a fel ku ta tott ál la tok ról ké szí tett vizs gá la ti je len tést a mi nisz té ri um hoz fel ter jesz ti. A vizs - gá lat ered mé nyé rõl a mi nisz té riu m tá jé koz tat ja a bi zott sá - got, va la mint a tag ál la mok társ ha tó sá ga it.