Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet

Átírás

1

2 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet

3 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 9. kötet A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai (helyzetelemzés) Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

4 Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Készítette: Ternainé Fodor Mariann Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) info@educatio.hu internet:

5 TARTALOM Bevezető 7 Bevezetés 9 9. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai (helyzetelemzés) A Biztos Kezdet Óvodai Programot megalapozó kutatás A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák helyzetképe Az óvodáztatás helyzete A törvénymódosítások hatásai Tartalmi szabályozás A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák nevelő, fejlesztő munkájának elemzése, a felmérés eredményei Hozzáférés az óvodai ellátáshoz A nevelőmunka személyi feltételei Innovációs törekvések Integráció az óvodákban Tárgyi feltételek Szakmai együttműködések A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák pedagógiai jellegű tapasztalatainak összegzése A továbblépés lehetőségei Ajánlás a Biztos Kezdet Óvodai Programot bevezető óvodák számára Ajánlás a Biztos Kezdet Óvodai Program elterjesztéséhez Felhasznált irodalom 27 Mellékletek 29

6

7 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K 7 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közok tatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt 1. számú Fejlesz téskoordinációs hálózat, horizontális együ tt mű ködések kiépü lésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségü gyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális terü leteken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együ ttműködéssel az óvoda iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és kü lönbségek minimalizálása valósul meg. Örömü nkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belü l megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjü k. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Milánkovics Ibolya Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP TÁMOP TÁMOP Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft.

8

9 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K 9 Bevezetés A nevelés teremti az embert és az ember a hazát. (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg tanulmánykötetünk jelmondatául választott fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek csak témaválasztása fontos és időszerű, ha az egyes témák bemutatása is szakszerű és alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő zedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

10

11 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító feladatellátási helyek pedagógiai jellegű tapasztalatai és ajánlásai (helyzetelemzés) 9.1 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megalapozó kutatás Az alábbi tanulmány a Biztos Kezdet Óvodai Program mint pilot program keretében megvalósuló kutatás egyik elemzése. A kutatási program a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító 23 óvoda és 5 kontrollóvoda helyzetének feltárására irányult. Jelen tanulmány a kutatásnak arra a szegmensére igyekszik rávilágítani, hogy milyen tartalmi, módszertani jellemzők, innovációs folyamatok, fejlesztések szükségesek a Biztos Kezdet Óvodai Program sikeres megvalósításához, hatékony elterjesztéséhez. A kutatási programba olyan óvodák kerültek bevonásra, amelyek településén vagy annak közelében működik Biztos Kezdet Gyerekház, és így rendelkeznek tapasztalatokkal az óvodába kerülés előtt Gyerekházba járó, hároméves gyermekek nevelésével kapcsolatban. 5 kontrollóvoda is bevonásra került, amelyek hasonlóan hátrányos helyzetű térségekben, közel azonos szociális és környezeti adottságokkal rendelkeznek, de a település működtet Biztos Kezdet Gyerekházat. A felmérés során kérdőív készült az óvodák nevelőtestületének, valamint az óvodák azon partnerei számára, akik a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében fontos szerepet töltenek be. A válaszok megismerése után szükséges volt olykor a konkrétabb tények ismerete, ezért a kérdőív adatai vezetői interjúkérdésekkel egészültek ki. A kutatás hipotézisei közül az a felvetés kerül megvizsgálásra, hogy a hátrányos helyzetű térségek településein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt érhető el a szükséges ellátások mindegyike. Vélelmeztük, hogy a minél korábban megkezdett és rendszeres óvodába járás hátránykompenzációs hatású, és esélyt ad a gyermekek számára a sikeres iskolai tanulmányokhoz. 9.2 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák helyzetképe Az óvodáztatás helyzete A közelmúltban látott napvilágot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Statisztikai gyorstájékoztatója a 2010/2011. tanév eleji adatgyűjtés előzetes adatairól. A rövid jelentésben a magyar óvodák adatait vizsgálva olyan változásokra figyelhetünk fel, amelyek régóta jelenségei közoktatásunknak, jelesül az ellátott gyermekek létszámának emelkedésére. Az idei nevelési év elejére főre nőtt az óvodába járó gyermekek száma, ami az előző évinél 9598 gyermekkel több. Ennek következményeként az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma is növekedett főről főre. A 350 fős

12 12 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E eltérés indokoltnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy 163 óvodai csoporttal több kezdte meg ebben a nevelési évben a működését. A gyermeklétszám közel 10 ezres emelkedése izgalmas mutató számunkra, hiszen egyszerű demográfiai emelkedés, az előző évek születési adatai indokolják. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis 2006-ban , míg 2007-ben már csak gyermek született ban gyermekkel több, ez a mutatószám, ami egy kismértékű növekedést hozott. A évi születésszám láttán azonban szertefoszlott az a reményünk, hogy a magyar népességnövekedés és ezzel együtt az óvodáskorú népesség számának változása pozitív előjelűvé válik. Mi eredményezhette mégis az óvodás gyermekek létszámának emelkedését? Konkrét elemzésre és tényfeltárásra nincs módunk, hiszen még áll rendelkezésünkre elegendő adat ebből az időszakból. Ha a jelenleg működő 4400 körüli óvodai feladatellátási hely tekintetében ismernénk az új belépők számát korosztályi, életkori összetétel, szociális helyzet szerint, akkor lenne módunk a témánk szempontjából fontos következtetések levonására. Így csak feltételezéseink vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelenségek, folyamatok állnak a változások mögött A törvénymódosítások hatásai Egységes óvoda-bölcsőde A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 33. (14) bekezdésnek hatályba lépésével lehetőség nyílt többcélú intézményként egységes óvoda-bölcsőde létrehozására. (14) Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e -ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat ben módosult a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a 24. (1) bekezdése kiegészült a következőkkel: Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 2 A fenti módosítások a kisgyermekek napközbeni ellátásának problémáit igyekeztek megoldani a meglévő infrastrukturális rendszer keretein belül, az óvodák szabad kapacitásának kihasználását is támogatva. Fontos segítséget jelentett ez a lehetőség a bölcsődét működtető településeken élő családoknak, valamint a bölcsődei férőhelyszám-problémákkal küzdő nagyobb települések lakosságának egyaránt. A törvénymódosítások minden bizonnyal eredményeztek létszámemelkedést azzal, hogy az óvodákba már kétéves gyermekek is felvételre kerülhettek. 1 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény. (Látogatva: ) 2 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása. (Látogatva: )

13 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K 13 Óvodáztatási támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 2009-ben érvénybe lépő módosítása hívta életre az óvodáztatási támogatást. Az újabb szociális juttatást a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei vehetik igénybe, ha gyermeküket legkésőbb annak az évnek a végéig beíratják az óvodába, amikor az betölti negyedik életévét, és gondoskodnak a rendszeres óvodába járásáról is. Rendszeresnek tekinthető az óvodába járás, ha naponta legalább 6 órát az intézményben tölt a gyermek, illetve a nevelési év 25 százalékánál többet hiányzott az adott nevelési éven belül. A törvénymódosítás és a végrehajtási rendelete az óvodapedagógusok szerint valóban eredményezett rendszerességet, de valódi eredményt sok településen jelenthetett ez az ösztönzés, amelyre vonatkozóan szakmai kételyek merültek fel. Az újonnan beiratkozó HHH gyermekek számára vonatkozó adatok ( ezres nagyságrendek) becslések. Az azonban biztos, hogy többségük óvoda- vagy helyhiányos településeken él. Kérdés, hogy a helyhiányt rövid idő alatt meg lehet-e oldani, vagy olyan következmények állnak elő, mint: (i) HHH gyerekek elutasítása a törvénynek megfelelően; (ii) a jogosultak a támogatást helyhiány (óvodahiány) miatt tudják igénybe venni; (iii) az óvodák befogadják a gyerekeket úgy, hogy növelik a csoportok nagyságát, és ezzel veszélyeztetik a minőségi nevelést, azaz az intézkedés célját. 3 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek országos átlagban rendszeresebben járnak óvodába a támogatás hatására Tartalmi szabályozás Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szeptembere óta hivatott szabályozni a magyar óvodai nevelést. Ez a központi rendelet tiszteletben tartja és elősegíti a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezményben lefektetett alapelvek érvényesülését is. Az alapprogram november 23-án módosult, tartalmilag éppen az inklúzió szellemében és annak gyakorlatát is érintő módon változott. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a legkorszerűbb pedagógiai elvek, az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság mentén biztosítja valamennyi magyar óvodás gyermek számára a differenciált, személyes figyelemmel kísért, sikeres személyiségfejlődést. Az alapprogram mellett országos szabályozó a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a Nemzetiségi, etnikai nevelési irányelvek is. Az alapprogram és az irányelvek elvei szerint összeállított helyi nevelési programok alapján történik a nevelőmunka az óvodákban, tehát kétszintű tartalmi szabályozás valósul meg. A helyi nevelési programokat az Óvodai nevelés országos alapprogramjára építve készítették el a nevelőtestületek. Innovációs, programfejlesztő tevékenységük által a helyi adottságok, jellegzetességek, lehetőségek beépültek a nevelőmunka helyi szabályozásába. A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák nagy része integrált, többcélú intézményben működik, ezért fontos, hogy az ilyen nagy intézményi dokumentumban is megfelelően kidolgozott óvodai nevelési programok készüljenek el az integráció során. 3 Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 12/2008. (X. 20.) sz. határozatában az óvodáztatási támogatás szabályozásáról megfogalmazott állásfoglalásban olvasható. CBgQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.gyergyerekmon.hu%2Findex.php%3Foption%3Dcom_phocadownload%26view%3Dcate gory%26download%3d4%3aallasfoglalas ovoda%26id%3d2%3aulesek-jegyzokonyvei%26itemid%3d3&ei=z0cst Y1SxcGzBpSNndAG&usg=AFQjCNEpsR04K3fAzPp3acRL_XISLTXISL (Látogatva: ) 4 A 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet melléklete: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. hjegy_doc.cgi?docid= kor (Látogatva: )

14 14 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója A Biztos Kezdet Óvodai Program koncepciója illeszkedik a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia célkitűzéseihez, amely szerint a gyermekszegénység komplex csökkentése akkor válik lehetővé, ha kialakul a közös társadalmi szándék, és jelentős támogatással az intézmények, szakmák, ágazatok között elindul az együttműködés, továbbá ha a helyi társadalmi rétegek, a civil szervezetek, s főként a szülők magukénak tekintik az ügyet. A Nemzeti Stratégia átfogó céljait a Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója is kijelöli az óvoda szintjén, különösen a gyermeki kirekesztés, szegregálás megszüntetését vállalja fel: Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. 5 A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciójának is központi kérdése az inklúzió és az intervenció: minden gyermeket a családjával, teljes körű hátterével, szociológiai helyzetével együtt kell nézni, és ott, úgy, annyira kell őket együtt ( egymástól elszigetelten) segíteni, ahol, ahogy és amenynyire szükséges. 6 A gyermek alapvető joga, hogy megfelelő segítséget kapjon személyisége kibontakoztatásához, így egyenlő eséllyel kell hogy elérje a minőségi óvodai nevelést is, függetlenül attól, hogy milyen családi, környezeti háttérrel rendelkezik, és milyen településen él. A fejlesztés az esélyegyenlőség és az esélyteremtés jegyében, szoros szakma- és tárcaközi hálózat működtetésében látja a megoldást. A hatékonyság érdekében közös munkacsoportok működtetésével az óvodai nevelés keretien belül vállalható feladatokat elemzi. 9.3 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák nevelő, fejlesztő munkájának elemzése, a felmérés eredményei Hozzáférés az óvodai ellátáshoz A szülő joga, hogy gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, zeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelő óvodát válasszon. Ugyanakkor a szülő kötelessége, hogy biztosítsa ötéves kortól gyermeke óvodai nevelésben való részvételét és rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal. A jog érvényesítését általában megfelelően sikerül biztosítani, ezt bizonyítja, hogy Magyarországon az óvodai ellátáshoz való hozzáférés közel egy évtizede zetközi összehasonlításban is magas, az óvodáztatásban érintett 3 7 éves korosztály 1992-ben 85%-os volt, 2001-ben 92%, 2002-ben 92,9%. 7 A Biztos Kezdet Gerekházak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben találhatók, 8 mégis nagy különbségek mutatkoznak a települési és az óvodai szociális mutatók tekintetében. Nagy a szórás a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek az összes gyermek számához hasonlított arányában. Van olyan település Csongrád megyében, ahol 25%-nyi a hátrányos helyzetű és mindössze 3% a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, mégis fontosnak érezte a kisváros vezetése a Biztos Kezdet Gyerekház működtetését. A másik véglet a 100%-ban halmozottan 5 Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia rmanyhatarozat(1).pdf (Látogatva: ) 6 Dr. Bakonyi Anna: A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója. (Kézirat.) Bp., Okker Zrt., Villányi Györgyné: Hogyan változott meg az iskola feladata? A társadalmi-gazdasági környezet legfontosabb változásainak jellemzői az utóbbi 18 évben a kisgyermekneveléssel kapcsolatban. In: Szárny és teher. A magyar oktatás helyzetének elemzése. Háttéranyag. H.n., k.n., Kizárólag a leghátrányosabb kistérségek pályázhattak a TÁMOP projektben a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozására, működtetésére.

15 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K 15 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az összes gyerek számához viszonyítva HH gyerekek száma HHH gyerekek száma 0% 20% 40% 60% 80% 100% Aba Bogádmindszent Budapest Dencsháza Dombrád Dorogháza Gilvánfa Hernádnémeti Katymár Mórahalom Nyírmada Nyírva s vá ri Ópályi Pécs-Frankel Pécs-Keleti Pécs -Óvoda Porcsalma Pusztadobos Sátoraljaújhely Szakoly Törökszentmiklós-Napraforgó Törökszentmiklós-Aranykapu Zsadány hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő kis falu Baranya megyében, ahol 90% körüli a munkanélküliség és mélyszegénységben élnek a családok A nevelőmunka személyi feltételei A vizsgálat során fontosnak tartottuk annak az intézményi jellemzőnek a megismerését, hogy a szakos ellátottságot tudja-e biztosítani az intézmény fenntartója ezen óvodák esetében. A megfelelő számú, képzett óvodapedagógus alapfeltétele ugyanis a színvonalas nevelőmunkának. Szakember-ellátottság az óvodákban megfelelő 22% megfelelő 78%

16 16 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E A pedagógushiányt a gyermekcsoportok összevonásával tudják csak megoldani az óvodák. A magas csoportlétszám gátolja a minőségi nevelést és jelzi, hogy nehezen valósul meg a teljes óvodás populáció hozzáférése az óvodai neveléshez. Előfordul, hogy a nehéz helyzetű fenntartók a legjobb szándék ellenére sem tudják biztosítani a kettős normát az óvodapedagógusok tekintetében, és a csoportonkénti egy dajkai álláshelyet sem tudják fenntartani Az óvodapedagógusok speciális képzettségei A következő diagramon a Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák szervezeteinek egyik fontos minőségi jellemzőjét demonstráljuk, ami más, mint a pedagógusok szaktudásának megújulása, korszerűsége, ami a szakmai igényesség, az önfejlesztés képességét is bemutatja. Óvodapedagógusok speciális képzettségei 11% 11% 4% 15% 7% 22% 22% 8% beszéd- és nyelvművelés óvoda-is kola átmenet fejlesztőpedagógia projekt differenc iálás drámapedagógia gyógytestnevelés, mozgásterápia kooperatív technikák A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák mindegyikében jelen van az alapképzettségen túl szerzett speciális szaktudás. Nagy jelentősége van ennek, ha arra gondolunk, hogy az egy csoportos, kis óvodákban jó esetben két óvodapedagógus dolgozik, és egyikük egész nap helyettesíti a képzésben résztvevő kollégát. A teljes kép kirajzolásához azonban hozzátartozik az a tény is, hogy a pedagógus-továbbképzési normatív támogatás megkönnyítette az intézmények és az érintett pedagógusok tehervállalását, hiszen akár 100%-os támogatottsággal szerezhettek diplomát. A képzések kiválasztásában elsősorban a hiátusok, a problémás területek kaptak szerepet. A diagramon is szembetűnően látszik két terület dominanciája. A tanulás középpontjába elsősorban a fejlesztőpedagógia és az óvoda iskola átmenet témái kerültek. A hátrányos helyzetű gyermekek eredményes neveléséhez szükségesek ezek a speciális képzettségek. A differenciálás, a projektmódszer, a drámapedagógia, a gyógytestnevelés mind-mind a beavatkozás pedagógiai eszközei. A nyelv- és beszédművelő szaktudás nagyon fontos az anyanyelvi nevelés elmaradásainak és a logopédus hiányának kompenzálására. A módszertani kultúra sokszínű, az eszköztár innovatív, kiegészítésük azonban a további fejlesztés során indokolt lehet. A teljesség igénye nélkül néhány lehetőség:

17 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K 17 az általános beavatkozás terén még: tánc és mese, drámajátékok, kézművesség, a szabad játék és a fejlesztő játékok megfelelő aránya, a párhuzamosan végezhető tevékenységek stb. a tanulásszervezés terén: a projektpedagógia, a kooperatív tanulás, a differenciált fejlesztő értékelés Segítő szakemberek az óvodákban Segítő szakemberek az óvodában 100% 90% 80% 70% 79% 79% 89% 93% 60% 50% 40% 43% 50% 57% 30% 20% 10% 0% Családgondozó Fejlesztőpedagógus 29% Gondozónő Gyermekjóléti szakember 18% Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógus 32% Gyógytestnevelő 4% Konduktor Logopédus 7% Pedagógiai asszisztens Pszichológus 4% Szociális munkás Védőnő Ennek a kérdésnek a kapcsán is felszínre került a logopédus és a fejlesztőpedagógus hiánya. A felmérésben résztvevő 28 óvoda közül kettőben sem logopédus, sem fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlesztését. Öt óvodában gyógypedagógiai asszisztens működik közre a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjában; az óvodák felében pedig gyógypedagógus folytatja a gyermekek terápiáját. A szociális ágazat munkatársai közül családgondozóval, gyermekjóléti szakemberrel, szociális munkással és védőnővel működnek együtt az óvodák. A sikeres óvodáztatás érdekében elengedhetetlen valamennyi településen ezen szakemberek együttműködése, a tartalmas, érdemi kapcsolattartás kialakítása és fenntartása Szolgáltatások az óvodákban Közismert az a tény, hogy a településen működő szolgáltatások száma és azok minősége nagymértékben meghatározza az óvodák szakmai minőségét. Valamennyi Biztos Kezdet óvoda igénybe veszi a nevelési tanácsadást. Általánosan az iskolaérettségi vizsgálatok idején, valamint a sajátos nevelési igény felmerülésekor nyújtanak fontos segítséget az óvodapedagógusoknak. Az alapfokú művészetoktatási tevékenység jellemzően olyan óvodákban nyújt újabb fejlesztési lehetőséget, ahol iskolával, művészeti iskolával közös többcélú intézményműködés valósul meg. Komoly hátrányt jelent azonban a logopédiai ellátás hiánya. Utazó szakember minden óvoda számára kell hogy nyújtson beszédfejlesztő, korrekciós szolgáltatást. A korai fejlesztés, a gyógypedagógiai tanácsadás az óvodák több mint felének jelent segítséget. A megyei szakértői bizottságokhoz fordulnak a felmerülő sajátos nevelési igény felméréséhez, megállapításához. A szakmai csoport leterheltsége miatt azonban hosszú idő telik el a státuszok és a szükséges terápiák meghatározásáig. A speciális igények ellátása (mint például a mozgásterápiák) szintén az utazó szakszolgálatok feladata.

18 18 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Igénybe vett szolgáltatások az óvodában 0% 20% 40% 60% 80% 100% Alapfokú művészetoktatás 21% Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás 43% 39% Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás 89% 100% 93% Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 0% Gyógytestnevelés 36% Gyermekjóléti szolgálat 93% Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona "Helyettes szülő" ellátási forma 11% 4% 4% 0% 7% 0% 4% Az óvodai visszajelzések azt bizonyítják, hogy ezen szolgáltatások hatékonyan segítik a gyermekek képességeinek kibontakoztatását. Az óvodák másik fele azonban kimarad ebből a lehetőségből. A felmérések azt is bizonyítják, hogy a segítség igénybevétele egyaránt fontos, ha a gyermek hátrányos helyzete miatt marad le a fejlődésben, vagy ha sajátos nevelési igényű kisgyermekről van szó. A két tényező összemosása természetesen helyes, ám a korai szakaszban a fejlesztés módja, a segítség szükségessége egyaránt fontos mind a szakrendszerű beavatkozást, mind pedig az óvodai nevelést illetően. A hatékonyság meghatározó eleme a szoros együttműködés a szolgáltatásokat nyújtó szakmai szervezetekkel, intézményekkel Innovációs törekvések Az óvodák esélyegyenlőségi pályázatokban, programokban való részvétele IPR 13% 9% 9% 17% 0% IPR + HEFOP IPR + TÁMOP HEFOP HEFOP + TÁMOP 9% 0% 43% TÁMOP IPR + HEFOP + TÁMOP Egyikben sem vett részt

19 A BIZ T O S KEZ D E T ÓV O D A I PROGR A M O T M E G V A L Ó S Í T Ó F E L A D A T E L L Á T Á S I H E L Y E K 19 A Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító óvodák 90%-a nagy innovációs hajlamot mutat azzal, hogy az IPR mellett HEFOP vagy TÁMOP pályázatokban is részt vett. Három óvoda mindhárom pályázati lehetőséget kihasználta. Három óvoda vett részt esélyegyenlőséget támogató pályázatokban, ezek közül az egyik kontrollóvoda, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek aránya alacsonyabb, és a fenntartó önkormányzat támogatta a pályázatok benyújtását, előnyben részesítve ezzel a hátrányos helyzetű gyerekeket magasabb arányban ellátó intézményeket Kompetencia alapú nevelés A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatás-fejlesztési projektjeiben részt vevő óvodák bevezették a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. Elsajátították az ismeret, képesség, attitűd hármas egységére épülő fejlesztést, ami a teljes személyiség alakítását, fejlesztését eredményezi. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák előtérbe helyezése, az inkluzív szemléletű, differenciáló nevelés módszerei a helyi nevelési programban is megjelennek. A moduláris rendszerű program kiemelt fejlesztési területei egyeznek a Biztos Kezdet Óvodai Program elemeivel. Az óvoda iskola átmenet, az integráció, az inkluzív nevelés, a játék, az erkölcsi és érzelmi nevelés hangsúlyainak továbbfejlesztésére is lehetőség mutatkozik a további fejlesztésekben. 9 Általános és IPR módszertani képzések, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését támogató képzések valósultak meg az óvodákban: új tanulásszervezési eljárások; hatékony gyermekmegismerés; differenciálás heterogén csoportban; óvoda iskola átmenet; projektpedagógia; tevékenységközpontú pedagógiák; drámapedagógia, kreatív zene és tánc, kézművesség; professzionális pedagógusi kommunikáció. A TÁMOP projektekben innovációs tevékenységeket valósítottak meg: témahetet, projektet, jó gyakorlatot fejleszthettek ki és terjeszthettek el a projektben résztvevő más intézményeknek. Ezek a módszertani ismeretek szakmai, pedagógiai és módszertani alapját adják a Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításának Óvodai Integrációs Program A Biztos Kezdet Óvodai Programban jelenleg résztvevő óvodák 68%-a ismeri és alkalmazza az Óvodai Integrációs Programot, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 10 óvodai nevelését támogatja. 9 Lásd részletesebben: Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., Hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

20 20 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Az integrációs program meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nevez meg, ír le konkrétan alkalmazandó programokat, ha szemléletet tükröz, amit megfelelőnek tart a gyermekek esélyegyenlőségének elősegítéséhez. Az óvodai IPR-t megvalósító óvodák minden bizonnyal programot, eljárást dolgoztak ki a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatásának biztosítására. Képzések kapcsán felkészültek az integrációra. Korszerű nevelési módszerek alkalmazására nyílt módjuk a program megvalósítása során (projektmódszer, drámapedagógia, nyitott óvodai programok stb.). DIFER méréssel felmérik a gyermekek képességeit, és ez alapján a mérés-elemzés-fejlesztés-mérés egységben történő kezelésével valósítják meg az egyéni fejlesztési terveket. Munkacsoportokat működtetnek intézményen belül, és sok tapasztalatuk van a gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos munkában, a közös programok szervezésében. Tapasztalatokkal rendelkeznek a szülőkkel való kapcsolattartás egyik formájaként megvalósuló, háromhavonkénti, a gyermek fejlődéséről szóló közös megbeszélések hasznáról. A családokkal való együttműködést, a bizalmon alapuló kapcsolatot megalapozták a szülői szoba kialakításával, az óvodás gyermek egyénre szabott beszoktatásával, kölcsönözhető játékszerek biztosításával az átmeneti tárgyak és az otthoni játékos fejlesztés érdekében Integráció az óvodákban Az országos statisztikákat elemezve fontos, beszélő számadat, hogy a gyógypedagógiai nevelésben részesülő, sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma 2008/2009-ben 4917 fő, (ebből 3509 gyermeket neveltek integráltan az óvodák), míg a 2009/2010-es nevelési évben növekedett ugyan a sajátos nevelési igényű gyermekek száma 5027 főre, de az integráltan nevelt gyermekek száma is növekedett 3820-ra, tehát az arányszám szintén nőtt. A 2010/2011-es nevelési év adatai szerint összesen 5555 sajátos nevelési igényű gyermekről gondoskodnak az óvodák. 11 Az elmúlt másfél évtizedben a növekedés tényével elégedettek lehetünk ugyan, de a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai hozzáférésének arányával azonban aligha. Amennyiben elfogadjuk irányszámként, hogy a népességben korcsoportonként körülbelül 5 százalék a sajátos nevelési igényűek száma, és tudjuk, hogy az óvodai nevelésben a 7 évesek óvodában maradásának gyakorlattá válásával ma már 4 korcsoport van jelen (Vágó Vass, 2006), közel fő esetén lennének megfelelően reprezentálva a sajátos nevelési igényű gyerekek a magyar óvodákban. 12 Alulreprezentáltak tehát a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodáinkban. Az elmozdulás reményt ad, hogy az intézmények megkezdett integrációs felkészülése folytatódik, és ezáltal további javulás várható. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának inkluzív szemlélete, differenciáló, minden gyermekre figyelő alapelve 11 A es adatok a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyorsjelentés a 2010/2011. tanév közoktatási előzetes statisztikai adataiból című kiadványból származnak. (Látogatva: ) A korábbi évek adatai az Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010 című kiadványból származnak. statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_ pdf (Látogatva: ) 12 A küszöbön. Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodában. Szerk.: Kőpatakiné Mészáros Mária. Bp., Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,