-vitamin D 3. D-vitamin Kisokos TABLETTA. Egy tabletta napfény NE (55 µg) D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő tabletta

Átírás

1 D 3 -vitamin TABLETTA 2200 NE (55 µg) D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő tabletta D-vitamin Kisokos Egy tabletta napfény

2 D 3 -vitamin TABLETTA Mikor aja nljuk? D-vitamin hia nyos a llapot fenna lla sa esete n. Napi D-vitamin bevitel biztosi ta sa ra. Kinek aja nljuk? Felnõtteknek. Hogyan fogyaszd? Felnõtteknek naponta 1 db tabletta. Meddig szedd? Haszna lata javasolt minimum 2-3 ho napig. O sszete tel: Tömegnövelõszer (mikrokrista lyos cellulo z), kukoricakeme nyi tõ, kolekalciferol, csomo soda s ga tlo (magne zium szteara t). Fontos figyelmeztete s: Az aja nlott napi fogyaszta si mennyise get ne le pje túl! A terme k kisgyermekek elõl elza rva tartando! Az e trend-kiege szi tõ nem helyettesi ti a vegyes, va ltozatos kiegyensúlyozott e trendet e s az ege szse ges e letmo dot. A terme k fogyaszta sa magas ve r-, illetve vizelet-kalciumszint esete n, illetve kalciumtartalmú vesekövek esete n nem aja nlott! A ke szi tme ny fogyaszta sa na l figyelembe kell venni az egye b ke szi tme nyek D-vitamin tartalma t.

3 A D-vitamin re szt vesz: A kalcium e s a foszfor norma l felszi vo da sa ban e s hasznosula sa ban. A norma l sejtoszto da sban. A megfelelõ izomfejlõde sben e s mûköde se ben. A ve r norma lis kalciumszintje nek fenntarta sa ban. A D-vitamin fontos szerepet ja tszik: A csontozat e s fogazat norma l szerkezete nek kialaki ta sa ban e s megõrze se ben. A D-vitamin szükse ges: Az immunrendszer megfelelõ mûköde se hez. Forgalmazo : ProGastro Kft Budapest, Forga ch utca 19. (Gold Irodaha z) Telefon: Weboldal: info@progastro.hu

4 A D-vitamin forra sa A D-vitamin valo ja ban nem vitamin, hanem szervezetu nk egyik legõsibb hormonja nak elõanyaga, mely elengedhetetlen a szervezet ege szse ges mûköde se hez. Megte vesztõ elneveze se nek ha ttere ben orvos- törte neti okok a llnak. A D-vitamin elõalakjaibo l (D1-,D2-,D3- vitamin) a ma j e s a vese segi tse ge vel alakul ki az akti v hormon. A D1- e s D2-vitaminok (kal-ciferolok) ta pla le kkal jutnak be szervezetu nkbe, mi g a D3-vitamin (kolekalciferol) a bõrben ke pzõdik UV B suga rza s hata sa ra. D-vitamin szint 60 e v felett Idôs korban csökken a bôrben keletkezô D3-vitamin mennyise ge, valamint a vese D-vitamin elôalakjaibo l akti v molekula va törte nô a talaki to ke pesse ge is. Ez re szben magyara zatot adhat, az ebben a korban gyakran tapasztalt D-vitamin hia nyra. Ennek a koroszta lynak kifejezetten fontos odafigyelnie a D-vitamin po tla sa ra! Forra s: Taka cs, I. e s mtsai. (2012). Hazai konszenzus a D-vitamin szerepe rôl a betegse gek megelôze se ben e s kezele se ben. Orvosi Hetilap, Szupplementum, 153., Magyarorsza gon a ke sõ õsztõl kora tavaszig tarto idõszakban a napsu te ses o ra k sza ma jelentõsen kisebb, mint a ke sõtavaszi e s nya ri idõszakokban. A szola riumok a ltal kibocsa jtott UV A suga rza s pedig nem alkalmas a D3-vitamin ke pze se re, i gy ez nem jelent megolda st a D-vitamin po tla sa ra ezekben azidõszakokban sem. Eze rt Magyarorsza gon is gyakoribb lehet a D-vitamin hia ny. A szervezet legfõbb D-vitamin forra sa a napfe ny (UV B suga rza s) hata sa ra bõru nkben keletkezett D3-vitamin. E lelmiszerrel a D-vitamin szu kse gletu nk mindössze 10-20%-a t tudjuk biztosi tani, mert a magyarorsza gi e tkeze si szoka sok meglehetõsen alacsony D-vitamin szintet biztosi tanak.

5 A D-vitamin e s a gyerekek Magzati korban a D-vitamin-ella tottsa g teljes me rte kben az anya D-vitamin szintje tôl fu gg. Az anyatej D-vitamin tartalma ara nyos az anya D-vitamin szintje vel, i gy a szoptata s alatt a csecsemô D-vitamin szintje is me g az anya to l fu gg. Elengedhetetlen teha t a po tla s, ami ma ma r a mindennapi gyakorlat re sze: csecsemôkorto l D-vitamin cseppeket kapnak a gyermekek. Kisgyerekkorban a D-vitamin po tla sa a ke sô ôsztôl kora tavaszig tarto idôszakban szu kse ges lehet csakúgy, mint a felnôttekne l. Magas D-vitamin tartalmú e telek: hal (angolna, csuka, harcsa, hering, lazac, pisztra ng, ponty, su ge r, tonhal) gomba (ku lönösen a varga nyagomba) kakao bab tejterme kek toja ssa rga ja ma j Vannak e telek, melyeknek magasabb a D-vitamin tartalma, azonban ezekbôl nagyon sokat kellene enni, hogy fedezze k a napi szu kse ges mennyise get, (pl. 30 toja st). Vagyis a D-vitamin ella tottsa g nem e tkeze si ke rde s. A D vitamin-hia ny megelôze se re tavaszto l ôszig D-vitamin po tla sra van szu kse g. A D-vitamin szede se nek megkezde se elôtt keresse fel kezelôorvosa t!

6 A D-vitamin napi szükse glete A D-vitamin hia ny megelőze se re javasolt napi D3-vitamin bevitel: Csecsemôknek: NE* 1 e s 6 e ves kor közötti gyermekeknek: NE 6 e ves kor fölött: NE Serdu lôkorban: NE Felnôtteknek: NE Terhes nôknek: NE Túlsúlyos felnôtteknek megelôze ske nt: NE D-vitamin hia ny esete n ettôl elte rô do zisokra lehet szu kse g! /*NE: Nemzetközi Egyse g, 1 ug (mikrogramm) =40 NE/ A D-vitamin hia ny Szakirodalombo l jo l ismert te ny, hogy a D-vitamin hia ny vila gszerte jelentôs proble ma. Ez haza nkat, a ma r kora bban emli tett földrajzi elhelyezkede s e s e tkeze sei szoka sok miatt kiemelkedôen e rintheti. Eme sztôrendszeri betegse gek esete n ma s fontos ta panyagokkal egyu tt a D3-vitamin felszi vo da sa is ele gtelenne va lhat. A D-vitamin hia ny fokozhatja az emlô- e s a vastagbe lra k kialakula sa nak kocka zata t. A D-vitamin hia ny megelôze se re fokozott figyelmet e rdemes fordi tani! A D-vitamin e s a nya r D-vitamin hia nyt e szleltek olyan teru leteken is, ahol a napsu te ses o ra k sza ma jo val több, mint haza nkban. Ennek ha ttere ben a tûzô nap elôli a rnye kba meneku le s, a test elfede se a perzselô napsugarakto l, valamint a magas faktorsza mú fe nyve dô ke szi tme nyek haszna lata a llhat. D-vitamin hia ny nya ron elôfordulhat fekete bôrûek esete ben is, hiszen a bôr fokozott pigmenttartalma ga tolja a D3-vitamin ke pze st, i gy aka r ti zszer annyi napsuga rza sra is lehet szu kse gu k ugyanannyi D3-vitamin ke pzôde se hez.