II. rész: Stratégiaalkotás és szervezéstechnológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. rész: Stratégiaalkotás és szervezéstechnológia"

Átírás

1 II. rész: Stratégiaalkotás és szervezéstechnológia Bevezetés 1. Történeti elızmények és a vállalatok mai környezete 2. A kék óceán stratégia Egy friss stratégiaalkotási módszertan 3. A stratégiaalkotás szervezéstechnológiája

2 36 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA Bevezetés Az I. részben már tisztáztuk, hogy a stratégiaalkotás nem tartozik a szervezés feladatkörébe, így ez a Stratégiaalkotás és szervezéstechnológia c. rész a jegyzet eredeti tervében nem is szerepelt. E rész utólagos beiktatása azt kívánja nyomatékosan tudatosítani, hogy a vállalkozás szerkezeti kereteit a szervezésnek nem akárhogyan kell kialakítani, hanem adott célra orientáltan, ezért ilyen cél másképpen stratégia azonosítása nélkül a szervezés eredményessége erısen korlátozott, de nagy eséllyel teljesen értelmetlen ráfordításnak is bizonyulhat. A jó szervezınek fel kell ismernie azt a szituációt, amikor a megoldandó probléma oka nem abban a tevékenységben (folyamatban) van, amelynek a javításával megbízták, hanem a tevékenység elé kitőzött célokban vagy éppen az olyan célok hiányában, amelyekre alapozva a tevékenység szükségessége vagy alkalmassága megítélhetı lenne, és a javításának iránya racionálisan kijelölhetı volna. (Akkor is, ha nincs hatásköre a célkörnyezeten változtatni.) Ezt a szervezıi érzékenységet kívánja erısíteni, hogy a tankönyv a stratégiaalkotás témakörét is érinti. Azon a közös célon túl, hogy valamilyen fogyasztói igények teljesítésével nyereséget érjenek el [Chikán-2006], a vállalkozások egyedi küldetését kifejezı célok nagyon különbözık lehetnek. Ezért a stratégiaalkotásról szólva figyelmünket nem a lehetséges célok sokaságára, hanem a megválasztásuk módszertanára, eszközeire (kvázi technológiájára) fogjuk irányítani. További magyarázatra szorul, hogy a II. rész miért kezdıdik egy, a Történeti elızmények és a vállalatok mai környezete fejezettel. Nos, egyetértve a Kék óceán stratégia szerzıinek azzal a megállapításával, hogy az az üzleti környezet, amelyben a huszadik század legtöbb stratégiai és vállalatvezetési megközelítése kialakult, eltőnıfélben van 1, a II.1. fejezet minden más témát megelızve éppen azt tekinti át, hogy a vállalatok környezetének jellemzıi közül melyek vannak eltőnıben, és milyen új jellemzık (tényezık) lépnek a helyükbe. Annak bizonyítására, hogy világos célok, azaz stratégia nélkül a szervezés rendelkezzék bár a legkifinomultabb eszköztárral nem sokat ér, különösen meggyızı példákkal szolgál a kék óceán stratégia (rövidítve: KÉKÓ) stratégiaalkotási módszertan. Ez a tény magyarázza, hogy a II. rész központi témáját a KÉKÓ képezi, és a stratégiai tervezés klasszikus elméletét is csak olyan mértékben érintjük, hogy a KÉKÓ tárgyát el tudjuk helyezi a vállalati stratégiák szintek és funkciók szerinti kategóriáinak térképén, illetve a KÉKÓ-t mint módszertant összevethessük a stratégiaalkotás Porter, illetve Kotler nyomán kialakult hagyományos megközelítésével. Dacára annak, hogy a stratégiaalkotás és a szervezés a vezetésnek elméletben élesen különbözı funkciói, a stratégiai tervezés módszerei is támaszkodnak valamilyen szervezési és szervezéstechnológiai erıfeszítésekre; azon- 1 [Kim-2005] 22. oldal.

3 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 37 ban a szervezéstechnológia ilyen irányú specializációjával a jegyzet terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozik. A II. rész végén mindössze arra vállalkozunk, hogy a stratégiai tervezés klasszikus elméletébıl és a KÉKÓ-ból vett módszereket elsısorban olyan szempontból tekintjük át, hogy azok milyen követelményeket támaszthatnak az ıket támogató szervezési fıleg információtechnológiai eszköztárral szemben. A szervezés és a szervezéstechnológia alkalmazásának fı területe a stratégiamegvalósítás, az azzal összefüggı megoldások a III. és a IV. részre tartoznak.

4 38 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 1. Történeti elızmények és a vállalatok mai környezete A modern gyáripar története körülbelül száz évre 2 tekint vissza, de ha az azt megelızı manufakturális ipart is számításba vesszük, akkor elmondható, hogy a vállalatok vezetésének klasszikus elvei a stratégiai tervezés, a szervezés, a közvetlen irányítás, az ellenırzés módszerei több száz év alatt alakultak ki. Az elvek és módszerek nem csak a vezetık generációinak gondolkodásába vésıdtek be, de a cégek sokaságának felépítése, tevékenységük szervezıdése által kikényszerített automatizmusok közvetítésével aktívan hatnak a vállalatok mindennapi gyakorlatában is. Ez akár ideális állapot is lehetne, ha a vállalatok mikro- és makrokörnyezetében napjainkban történı változások következménye nem éppen azon feltételek eltőnése lenne, amelyek nélkül az elızı korokban rögzült elvek közül sok nem csak érvényét veszíti, de alkalmazása kifejezetten akadályozza, hogy a vállalkozások megfeleljenek a megváltozott körülményekbıl adódó új kihívásoknak. Ez a fejezet a történeti elızmények áttekintése után nem csak a stratégiaalkotásra, de a vállalat strukturális kereteinek kialakítására, benne a III. részben sorra kerülı folyamatszervezésre és a IV. részben tárgyalt szervezeti struktúrára ható környezeti tényezıknek éppen azokat az új elemeit mutatja be, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, mert a digitális technika által elindított változásoknak, és az azok talaján kialakuló harmadik globalizációnak [Friedman ] a következményei Az ipari vállalatok klasszikus szervezési megoldásainak történeti áttekintése Ha az ókor építészeti teljesítményeire vagy másik oldalról a gondosan kiépített erıdítmények elfoglalását célzó hasonlóan gondosan megtervezett ostromokra, gondolunk, arra kell következtetnünk, hogy a szervezés (benne a folyamatszervezés) mint tevékenység minden bizonnyal sokkal régebbi kelető, mint a vele foglalkozó szaktudomány és szakirodalom. Ha azonban nem a különleges erıfeszítésekkel járó, monumentális végterméket megcélzó egyedi feladatokra, hanem a mindennapi tárgyakat elıállító iparra szorítko- 2 A gyáripar az 1760 és 1830 közé tehetı ipari forradalomban alakult ki, tehát mire ez a jegyzet elıször megjelenik legalább száznyolcvan éves lesz. A modern gyáripar ettıl fiatalabb, a nagy gyártórendszerek kialakulásától számítjuk. Ha konkrét mérfölkıhöz akarjuk kötni, akkor a legkézenfekvıbb választás a szerelıszalag 1913 évi megjelenése a gyártásban (még akkor is, ha ennek például a folyamatipari rendszerekhez semmi köze). Az azóta eltelt idı (2010-ben) kevesebb 100-évnél.

5 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 39 zunk, akkor feltételezhetı, hogy a több százados hagyományokhoz igazodással, valamint a mester és a segédei közötti közvetlen, személyes kapcsolattal jellemezhetı céhes ipar esetében a folyamatszervezés még nem bírt érdemleges jelentıséggel. Az általánosan használt iparcikkek termelésében a kifinomult munkamegosztáson alapuló folyamatszervezés történetének kezdete a manufakturális ipar kialakulásához köthetı, azaz néhány száz éves múltra tekint vissza. Megjegyzés: Maga a munkamegosztás is nagyon régi jelenség. Arra a kérdésre, hogy az Európában több mint kétszázezer évig létezett Neander-völgyi ember miért pusztult ki pár ezer évvel azután, hogy kb. negyvenezer évvel ezelıtt a Homo sapiens megérkezett Európába, dacára annak, hogy a Neander-völgyiek sem a testalkatukban, sem az agytérfogatukban nem maradtak alul, sıt egyes feltételezések szerint saját nyelvük is volt, az a spekulatív magyarázat látszik a legkézenfekvıbbnek, hogy ıseink már akkor rendelkeztek a (nemek közötti) munkamegosztás képességével, míg a Neander-völgyi ember azt nem ismerte: náluk a férfiak és a nık ugyanúgy vadásztak. (Tim Harford: Az élet rejtett logikája. HVG Kiadó Zrt., 2008.) Platón i.e. 388 körül írt Állam c. mővében egyenesen az igazságosság megnyilvánulásának tekinti a munkamegosztást. (Igaz, nála az igazságos jelzı a racionális szinonímája.) Az igazságosság azt jelenti, hogy mindenki a maga munkáját végezze, s ne ártsa magát sokféle dologba. [ ] Az államban szokásos foglalkozási ágak közül minden egyes polgárnak csak egyet szabad folytatnia: azt amelyre természete születésénél fogva a legalkalmasabb. (Platón: Állam. Összes Mővei II., Európa Kiadó, 1984.) A manufakturális ipar Több mint kétezer évvel a manufaktúrális ipar megjelenése elıtt Platón az imént már idézett mővében egy, az emberi tevékenység specializációjának elınyeit taglaló és a manufaktúrákra különösen igaz megállapításra jutott: Minden készítmény nagyobb tömegben szebben és jobban készül, ha a munkás természetének megfelelıen, az alkalmas idıpontban, minden egyebet félretéve mindig egyféle munkát végez. Csakhogy Platón a maga korában még csak az egyes termékekhez vagy termékcsoportokhoz kapcsolódó specializációra gondolhatott, és az így értelmezett racionalitást éltette tovább a középkori céhes ipar is. Ezzel szemben a manufakturális ipar találmánya a lényegesen mélyebb apró részegységekhez, részmőveletekhez tapadó specializáció. A folyamatszervezésnek vagy inkább csak munkaszervezésnek a manufaktúrális iparra jellemzı megoldásait elıször Adam Smith írta le 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága címő mővében. A manufakturális ipar felismerése volt, hogy ha a termék elıállítását apró, ismétlıdı részmőveletekre bontják, és az egyes mőveleteket különbözı munkásokra bízzák, akkor két legyet üthetnek egy csapásra: a költségek a korábbiak töredékére csökkennek, mert a termék minden csínját-bínját értı mesterek helyett csupán egy-egy megmunkáló eszköz kezelésére betanított, olcsó munkásokat alkalmazhatnak; és egyúttal nagyságrenddel növekszik a termelés teljesítménye. Az ipari termelés rendje maga is hosszú fejlıdésen ment keresztül. Például [Szabó-2002] szerint csak 1860-ban alig százötven éve történt az elsı próbálkozás a kötött, meghatározott idıtartamú munkarend bevezetésére a Massachussets állambeli Lowell egyik textilgyárában.

6 A modern gyáripar SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA A gızhajtás feltalálásával és az emberi munkát a bonyolultabb mechanikus mőveletek végrehajtásában helyettesíteni, sıt teljesítményben sokszorosan felülmúlni képes gépek terjedésével, majd az utóbbiak nagy gyártórendszerekbe szervezésével, a manufaktúrákat felváltotta a modern gyáripar. A megsokszorozódó termelés a korábbiaknál is összetettebb folyamatok keretében és lényegesen nagyobb üzemekben folyt tovább. Az üzemek méretének növekedésével egyre bonyolultabbá vált a termelés irányítása, ellenırzése: szükségszerővé vált a vállalati bürokrácia kialakulása. A vasúttársaságok és a vállalati bürokrácia A gazdaságtörténet szerint a modern vállalati bürokrácia kialakításában úttörı szerepe volt a vasúttársaságoknak. Bár azok szervezési megoldásai sem minden elızmény nélkül valók, leginkább a hadseregek mőködési rendjébıl vették a példát. A vasúttársaságok hivatalos mőködési szabályzatai és az ezek végrehajtására kialakított szervezeti struktúra, a minden eshetıségre kidolgozott intézkedési tervek, az egyértelmően meghatározott hatáskörök és beszámolási vonalak együttesébıl álló eljárásrend a késıbbiekben több mint százötven éve szolgált mintául a vállalati bürokrácia felállításához. Henry Ford újításai A manufakturális iparra, majd a késıbbi gyáriparra jellemzı erıs specializáció gyenge pontja volt a bonyolult végtermék összeszerelése az egyes részmőveletekben keletkezett alkatrészekbıl. Ez változatlanul szakképzett szerelıket kívánt, és a céhes ipar megoldását idézıen egészében egy személyre vagy egy csapatra dedikált feladat maradt. A probléma megoldása az autógyártáshoz és Henry Ford nevéhez főzıdik. Ford módszere két lépésben alakult ki. Elsı lépésben az autók összeszerelésére is sikerült olyan tevékenységlebontást adnia, amely minden egyes munkás feladatát egyetlen alkatrész elıírás szerinti beszerelésére csökkentette. (Ennek a lebontásnak valamikor 1908 elıtt már elı kellett állni, mivel abban az évben gurult ki a gyárból a T- modellnek a világ elsı, olcsó népautójának az elsı szériája.) Azonban a termelés volumenét csak úgy lehetett növelni, ha egyidejőleg több autó összeszerelését tették lehetıvé több szerelıálláson. Ezzel összefüggésben két gond adódott: (1) sok helyen kellett gondoskodni az alkatrészek odakészítésérıl, rendelkezésreállásáról; (2) jelentıs idıkieséssel járt, hogy a munkásoknak kellett mozogni az egyik összeszerelı állástól a másikig. Fordra leginkább ez utóbbi gondokra megoldást adó második újítása, a mozgó szerelıszalag 1913-ban történt bevezetése miatt emlékeznek. Megjegyzés: Meglehet, a XX. századi szerelıszalag sem egészen új találmány. Volt egy érdekes elızménye a XIII. századi(!) Velencében. Laurence Bergreen Marco Polo c. életrajzában (magyarul 2007-ben jelent meg a General Press Kiadónál Valló Gábor fordításában) Marco Polo korához (tehát a XIII. századhoz) kötve idézi egy Pero Tafur nevő spanyol leírását a velencei Arzenálban folyó gályaépítésrıl: Egy csónak bevontatott egy gályát [értsd: egy csupasz hajógerincet GyGy], s az ablakokból kiadogattak mindent, amire szükség volt: ebbıl a kötélzetet, abból a hajó gyomrát, amabból a fegyvereket, s egy másikból a ballisztákat és kilövıgépeket. És amire a gálya elérte az utca végét, minden matróz a fedélzeten volt, eve-

7 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 41 zıkkel együtt, s a hajóorrtól tatig teljesen készen állt. Bergreen azt is hozzáteszi, hogy Tafur számítása szerint tíz teljesen felszerelt gályát állítottak össze mindössze hat óra alatt: ez harminchat percenként egy újabb hadihajót jelent. Sajnos, Bergreen (aki honlapján történésznek is vallja magát) elfelejtette elárulni, hogy az említett mővéhez főzött terjedelmes (16 oldalas) bibliográfiában felsorolt források melyikében találkozott a spanyol látogató leírásával, de ha a történet igaz, akkor a XIII. századi Arzenál nem csak a modularizációra és a manufakturális iparra példa, de elıképe Henry Ford szerelıszalagjának is. Alfred Sloan újításai a General Motorsnál Hammer és Champy [Hammer-1993] értelmezése szerint a Ford-féle munkamegosztás lényegét tekintve a fizikai munkára vonatkozott, a szellemi munka hasonló specializációja még váratott magára, pedig éppen a futószalagos gyártás sikerei miatt nagyra nıtt szervezetek irányítása is egyre több gonddal küzdött, mind a keresletnek megfelelı termelés, mind a tervezett termeléssel összhangban álló anyagellátás tekintetében. Alfred Sloannak, a General Motors vezetıjének tulajdonítják azt a teljesítményt, hogy Ford megoldását sikerült adaptálnia az irányításra is. Sloan újításainak a lényege: (1) Az irányítás tekintetében a vállalat autómodellek, (Chevrolet, Pontiac, Buick, ) illetve részegységek (generátorok, kormányszerkezetek, ) szerinti divíziókra tagolása. (2) A vállalatvezetıknek a pénzügyekhez kell érteniük, pénzügyi nézıpontból kell értékelniük a diviziók mőködését és dönteni a beavatkozás szükségességérıl. (3) A divíziók irányítását mőszaki, termelési szakemberekre kell bízni. [Szabó-2002]-re támaszkodva Hammer és Champy megállapításait azzal kell kiegészítenünk, hogy a General Motors újítása az irányításon felül a végrehajtásra is vonatkozott: (4) A Fordnál (és Fordot megelızıen is) létezett, jellemzıen technológiai szempontú termékmodularizáció továbbfejlesztéseként a GM-nél már a termékdifferenciáló modularizáció is megjelenik A klasszikus megoldások hatékonyságának korlátai A modern gyáripar történetének az 1970-es évek elejéig terjedı szakaszát (a gazdasági válságok és a háborúk rendkívüli idıszakait leszámítva) a viszonylag stabil környezetben folytatott tömegtermelés jellemezte. Az egyszer kialakított folyamatok évek hosszú során át nagyjából változatlan szerkezetben rutinszerően ismétlıdhettek. Ez a gyakorlat a hangsúlyt a folyamatszervezésrıl a folyamatokban részvevı funkcionális egységek mőködésének megszervezésére helyezte át. Ezzel magyarázható, hogy akkor is, amikor a klaszszikus folyamatszervezési megoldások elınyeit és hátrányait próbáljuk bemutatni, a korra jellemzı szervezeti struktúrák, munkamegosztás és hatáskörmegosztás sajátosságaiban vagyunk kénytelenek elmerülni.

8 42 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA Az erıs specializáción alapuló munkamegosztás hatékonyságának korlátai A II szakaszban leírt fejlıdés eredményeképpen egy nagyon erıs specializációval jellemezhetı munkamegosztás alakult ki mind a fizikai munka, mind az irányítás terén. A megoldás elınyei a közvetlen költségek csökkenésében, a termelékenység növekedésében és az irányítás viszonylagos egyszerősödésében nyilvánultak meg. Ezen elınyök azonban csak olyan feltételek teljesülése esetén jelentkeznek, amelyeket eddig elhallgattunk, és amelyeket sokáig a gyakorlatban sem tudatosítottak a vállalatvezetık, merthogy (a második világháború pusztításainak jóvoltából is) tartósan nagyjából az 1980-as évek elejéig adottak voltak (bár erodálódásuk már a 70-es években elkezdıdött). E feltételek a következık [Hammer-1993]: Expanzióban lévı piac (egyre bıvülı termelés, kereslet, kereskedelem), a lakosság robbanásszerő növekedése. A fogyasztási cikkek krónikus hiánya, a kapacitások elégtelensége. Tömegtermelés minden vevı egyforma, vagy ha nem, akkor sem kap mást. (Henry Fordnak tulajdonítják azt a mondást, hogy a vevı bármilyen színt választhat, amíg az fekete. Eredetiben: Any color as long as it's black.) Az erıs specializáción alapuló munkamegosztás az alkalmazott irányítási struktúrától függetlenül is a következı hátrányokkal bír: A részek saját célokra, érdekekre tesznek szert. Az erısen tagolt szervezetben minden egység (minden részfeladat, láncszem) számára definiálni kell a rá vonatkozó hatékonysági kritériumokat. Ezek elkezdenek önálló életet élni, és a részek hatékonysága gyakran az egész hatékonyságának rovására érvényesítıdik. Az egyszerő feladatok összekapcsolása bonyolult eljárásokat, egyeztetéseket, koordinációt igényel. Ez a tény az, ami az irányítási hierarchia vertikális méreteitıl függetlenül is csupán a horizontális tagoltságból kifolyólag képes elıidézni a "többe kerül a ragasztó" jelenséget. A hierarchikus irányítási rendszer sajátosságai: Ugyanazok a feltételek, amelyek a termelés terén az erıs specializációnak (és vele az erıs horizontális tagolódásnak) kedveztek, az irányítás terén szükségszerően hierarchikus struktúrához (és azzal a vertiális tagolódás elmélyítéséhez) vezettek, mégpedig a hierarchia következı elınyei miatt [Hammer-1993]: Könnyen bıvíthetı. Összhangban áll a termelési (szolgáltatási) tevékenységek erıs specializációjával, mert egyértelmő utasítási/elszámoltatási láncot definiál. A szervezetet megvédi a kalandor kezdeményezések kockázataitól. A hierarchikus irányítási rendszer azonban hátrányokkal is járt. Ezek közül a leghamarább felismerhetı negatívuma az elszámoltatási lánc hosszának növekedésével a középvezetıi réteg létszámbeli felduzzadása, és ebbıl eredıen az általános költségek megugrása volt, ami jelentısen megcsapolta a

9 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 43 részekre bontásnak a közvetlen költségeket csökkentı és a termelékenységet növelı hatásából eredı hasznot. Funkcionális elvő szervezettagolás A történelmi léptékben is tartósan fennálló tömegtermelés körülményei között a szinte változatlanul ismétlıdı feladatok a funkcionális elvő szervezettagolás elınyeit domborították ki. Ez dominánsan olyan szervezeti egységek létrejöttéhez vezetett, amelyek az egyes szakmai feladatok ellátásáért voltak felelısek, és nem azért a folyamatért, aminek a feladat a részét képezte. Így a folyamatok egészének hatékonysága szempontjából kedvezıtlen helyzet alakult ki: "Mindenki részt vesz benne, de senki sem felelıs érte." [Hammer-1993] Ez vezetett a jelen szakasz bevezetıjében már említett helyzethez: Az egy-egy vállalati értéklánc egészét átfogó értékteremtı folyamatok mint integráns egészek egyre jobban kiszorultak a figyelem középpontjából, és egyre homályosabban azonosítható dologgá váltak a menedzsment gondolkodásában. A hagyományos szervezet tehetetlensége Amint a piac telítıdése gátat emelt a tömegtermelésnek, rohamosan olvadni kezdtek az erıs specializáció, a funkcionális elvő szervezettagolás és a hierarchikus irányítási struktúra elınyei; és egyre fenyegetıbben kiütköztek a hátrányok. Nem csak az új kihívásokra való reagálásban, hanem azok felismerésében is fıleg a hierarchia vertikális méreteivel összefüggı következı tulajdonságok akadályozták a vállalatokat: Egyre nagyobb a távolság (egyik oldalon) a vezetés és (másik oldalon) a tényleges termelés, szolgáltatás, valamint ezek felhasználói között. A mindennapos tevékenység irányításából a vezetés kivonul. A hosszú irányítási lánc megkíméli a vezetést a környezet változásainak érzékelésétıl. A hierarchikus döntéshozatali mechanizmus akadályozza a változásokra reagálást, elfojtja a megújulásra irányuló kezdeményezéseket. Röviden: nagy a tehetetlensége. A szervezet gondoskodik arról, hogy senki sem ismerje fel a változásokat; ha valaki mégis felismeri, akkor ne legyen lehetısége bármit is tenni. [Hammer-1993] Ezek a problémák legélesebben az Egyesült Államokban jelentkeztek, és rájuk adott válaszként ugyanott alakultak ki a BPR elvei az 1980-as évek második felében. (A BPR formálásában vélhetıen japán szervezési megoldások is mintaként szolgáltak. Itt kell megemlíteni a lean szemléletet, amely közben a BPR-t meghaladó annál integráltabb és sikeresebb rendszerré nıtte ki magát.) A hagyományos szervezet utasításon és elszámoltatáson alapuló hierarchikus rendjébıl eredı hátrányok felismerése ma, a formálódó wikinómia korából visszanézve nem tőnik különösen nagy teljesítménynek. Azonban a nyolcvanas években és azok részérıl, akik fejébe mélyen bevésıdött egy körülbelül száz éven át megkérdıjelezhetetlenül érvényes (de bizonyos eleme-

10 44 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA iben éveszázadokra is visszatekintı múlttal rendelkezı) nézetrendszer, igenis forradalmi szemléletváltozást követelt A harmadik globalizáció Alfejezetünk címének megválasztásában Thomas L. Friedman terminológiájával éltünk. Aszerint az elsı globalizáció: 1492-tıl, Amerika felfedezésétıl kb ig tartott, és az országok és az erı (izomerı, lóerı, szélerı, gızerı ) ideje volt. Ekkor a világ nagyból közepesre változott. A második globalizáció: kb tól 2000 körülig a multinacionális vállalatok és a mőszaki fejlesztés (közlekedés, távközlés, számítógép) ideje, amelyben a világ közepesbıl kicsivé zsugorodott. Napjainkban pedig a 2000 körül kezdıdött harmadik globalizációban tartunk, amely már a globálisan együttmőködı és versengı egyének ideje, és amelyben a világ kicsibıl egészen apróvá válását élhetjük meg. [Friedman ] Ezt a harmadik globalizációt emlegetik manapság egyszerően csak globalizációnak; erre de sokak szerint csak az ezzel kapcsolatos optimista várakozásokra vonatkozik az Encarta online enciklopédia 3 következı meghatározása: a világ kultúrájának, gazdaságának és infrastruktúrájának integrációja és demokratizálódása, amely a transznacionális beruházások, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedése, és a szabad piacnak a lokális, regionális és nemzetgazdaságokra gyakorolt hatása révén megy végbe. A fiatalabb olvasó valószínőleg már csak azt a világot ismeri, amelyben a saját táskaszámítógépén vagy okostelefonján elindított böngészıbıl a Föld milliónyi könyvtárába, zenetárába, videotékájába nyithat be; betérhet olyan klubokba, amelynek tagjai ugyan fizikailag különbözı kontinenseken élnek, személyesen soha nem találkoztak, de egy virtuális szobában nap mint nap összefutnak egy alkalmi csevelyre. Ha pedig utazni szeretne, nem kell jegyirodákban sorbanállnia, a azámítógépe elıtt ülve választhatja ki a legkedvezıbb repülıjáratot, és válthat rá jegyet. Máskor néhány gombnyomással árut választhat és rendelhet a világ bármely webes áruházából (mindegy, hogy Kaliforniából, Szingapúrból vagy innen Budaörsrıl). További gombnyomásokkal rendezheti a számlát, és ha az áru maga is digitális formában létezik, azonnal át is veheti (letöltheti). Az utóbbi példák annak a napjainkban formálódó gazdaságnak a jellemzıi, amit a szereplıket összekötı világhálóról méltán neveznek hálózati gazdaságnak. Nem régóta van ez így. Ken Olson, az egykori számítógépgyártó óriás, a Digital Equipment Corporation alapítója és elnöke 1977-ben még így nyilatkozott: Nem látom semmi okát, miért akarhatna bárki is egy számítógépet otthonra. 4 Talán ezért lehetséges, hogy bár az olvasó már ebbe a világba 3 "Globalization". Microsoft Encarta Online Encyclopedia (2001. aug. 19.) 4 Nehéz lenne megmondani, hogy az itt idézett mondatot ki jegyezte le elıször. Tény az, hogy a Google-n általam elindított egyik keresés több mint helyen találta meg a Ken Olsonnak tulajdonított "There is no reason anyone would want a computer in their home" szöveget.

11 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 45 született, a vállalatok, a gazdaság vagy a társadalom irányítása még sok tekintetben a régi világban gyökerezı elvek szerint mőködik. A történet még a második globalizációban valahol a digitális technikát megteremtı elektronikus számítógépek megjelenésével kezdıdött, majd folytatódott a számítógépek üzleti célú felhasználásával, késıbb személyes használatával, még késıbb a számítógépek összekapcsolásával fizikailag az Internet, adatmegosztás tekintetében pedig a World Wide Web által, zárulva mindezek visszafordíthatatlan társadalmi-gazdasági következményével, a harmadik globalizációval vagy [Szabó-2006]-tal szólva az információgazdasággal. T. L. Friedman az És mégis lapos a Föld 5 c., könyvében [Friedman ] a világot kilapító tíz erıként emlegeti a harmadik globalizációt formáló vagy jellemzı bizonyos, általa fontosnak ítélt tényeket és tényezıket. Bár T. L. Friedman lévén újságíró némileg hadilábon áll az üzleti és informatikai szakmai fogalmakkal (és a fizika törvényeivel) olyannyira, hogy a tíz erı tulajdonképpen kilenc (vagy inkább csak nyolc), mégis sokkal érzékletesebb képet nyújt a globalizáció megnyilvánulásairól, mint egy sor szabatosan megírt gazdasági értekezés. (Bár e jegyzet szerzıje Friedmant erısen elfogultnak véli, és a globalizációt illetı több következtetését nem osztja, egyes jellemzı tények bemutatását ebben a fejezetben, valamint a III. és a IV. részben mégis tıle puskázta.) Az említett tíz erı [Friedman ] szerint a következı: 1. A berlini fal leomlása, A szerzı ezzel nyilvánvalóan a globalizáció útjában álló egyik komoly akadály, a több mint negyven évig tartó hidegháború végére utal. 2. A Netscape bevezetés a tızsdére, Ez a dátum pénzügyi szempontból ugyan egy katasztrófa, a 2002-ben kipukkanó dotcom lufi felfújásának kezdete, de technológiai nézıpontból valóban és egyértelmően fontos mérföldkı, mert ez az esemény inspirálta az üvegszálas optikai kábelek fektetését szerte a világban. 3. Munkafolyamat-szoftverek (helyesebben: az operatív irányítást és végrehajtás egészét integráltan támogató ERP szoftverek). Megjegyzés: A szó szerint vett munkafolyamat-szoftverek a workflow rendszerek lennének, de Friedman példáiból kiderül, hogy ı az ezeknél lényegesen szélesebb funkcionalitású vállalati alkalmazásokra, az ERP rendszerekre, sıt azoknak is a legfejlettebb ERP II. változataira gondol, amelyek már az ellátási láncok mőködését is támogatják. 4. Tartalomfeltöltés. Lásd a jegyzet II.1.6. alfejezetében. 5. Feladatkiszervezés, kiszerzıdés (outsourcing). Ezt a fogalmat jegyzetünk Friedmanétól némileg eltérı értelemben használja (lásd a III.1.3-ban). 6. Gyártáskihelyezés (offshoring). Jegyzetünk ezt a fogalmat is a Friedmanétól valamennyire eltérı értelemben használja (lásd a III.1.3-ban). 5 T. L. Friedman az érdeklıdés felkeltése szempontjából különösen hatásos, de néha ugyanolyan pontatlan metaforákkal él. Ilyen a lapos Föld is, ami a globalizáció elıtti akadályok eltőnésére, a világ ilyen értelmő kisimulására utal. A fizikából tudjuk, hogy a Föld sima felülete a vízszintessel azonos, a vízszintes felület viszont valójában nem a Föld laposságát, hanem a tökéletes gömböt közelítı alakját jelenti. Mindez azonban nem von le semmit a könyv értékébıl.

12 46 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA Megjegyzés: Az itt tárgyalt offshoring nem tévesztendı össze azzal az elterjedt üzleti trükkel, amikor a menedzsment vagy a meghatározó tulajdonosi kör azért hoz létre offshore cégeket, hogy az azok közvetítésével lebonyolított tranzakciókkal a pénzfolyamatokat minél átláthatalanabbá tegye a (nem bennfentes) befektetık, az adóhivatalok és a bőnüldözı szervek számára. Az viszont tény, hogy ez a megoldás is jellemzı jelensége a globalizációnak, mivel annak mai állapota (melyben a globális ügyletek a globális szabályozás hiányában folyhatnak) különösen megkönnyíti az efajta trükkök alkalmazását is. 7. Ellátási láncok. Lásd a jegyzet III.1.3. alfejezetében. 8. Insourcing. De ezt a fogalmat Friedman nem az üzleti életben elfogadott módon értelmezi (lásd a III.1.3-ban). Ráadásul az idevágó példái tökéletesen megfelelnek az outsourcing fogalmának, így lesz a tíz erıbıl kilenc. 9. In-formáció vagy in-formálódás (így kötıjelesen). Akinek ezek a kifejezések nem mondanak semmit, annak eláruljuk, hogy a globális tudásmegosztásról van szó, ami viszont olyan mértékben átfed a 4. erıvel, hogy azzal akár azonosnak is tekinthetı. Akkor viszont összesen már csak nyolc erı fog maradni. 10. Szteroidok (vagy inkább katalizátorok 6 ). Olyan technológiák, ame-lyek felerısítik és felgyorsítják más világlapító erık hatását, ilyenek a digitá-lis, mobil, virtuális és személyes technológiák. Nagyjából ezekrıl a jelenségekrıl lesz szó e fejezet további alfejezeteiben is, de némileg más értelmezéssel, más csoportosításban és más hangsúlyokkal. A harmadik globalizáció kétségtelenül lényegi egyszerre kommunikációs, tudásmegosztó, gazdaság- és közösségszervezı tényezıje a tágabban értelmezett világháló, amelynek technikai szintje az Internet a ráépülı adatmegosztó rendszerrel, a World Wide Webbel, üzleti szintje az e-business, társadalmi-gazdasági vetülete pedig a hálózati gazdaság és társadalom Az információtechnológia mint a változások katalizátora Röviden áttekintjük, hogy technológiai oldalról hogyan készítette elı a harmadik globalizációt az információtechnológia (IT) fejlıdése, és milyen szerepet játszik napjainkban is az IT a megújulás hajtóerejeként. Szó sincs arról, hogy végigmennénk az IT történetén, a fejlıdésének csupán azokat az állomásait érintjük, amelyek fontos szerepet játszottak a technika, a gazdaság és a társadalom megváltoztatásában. 6 Friedman csak a szteroidok megnevezést használta. Úgy látszik, még nem hallott a tartós szteroidos kezelés folytán kialakult érszőkület miatt amputált végtagok sokaságáról. Azok miatt találtam szerencsésebbnek a katalizátorok elnevezést. GyGy

13 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA A mikroelektronika és a digitális adatábrázolás Az elsı programozható digitális számítógépet, a Z-1-et Konrad Zuse építette 1938 és 1941 között Németországban. Ez az adatok tárolására, olvasására, az adatokon való mőveletek elvégzésére még elektromechanikus alkatrészeket (reléket) használt, de a tárolóegységek már kétállapotú kapcsolókból épültek fel, ezzel elsıként megvalósítva a digitális adatábrázolást, amely mára általánossá vált, és a mikroelektronikával összekapcsoltan különös jelentıségre tett szert a legkülönfélébb iparágak forradalmasításában. Elsı elektronikus számítógépként az 1943-ban megépített ENIAC-ot tartják nyilván, amelynek az aktív mőveletvégzı egységei már a reléknél nagyságrendekkel gyorsabban mőködı elektroncsövekbıl készültek. Az elektronikával egy olyan technika és iparág lépett a színre, amelynek fejlıdési üteme sokkal gyorsabbnak bizonyult bármely más technikáénál: Az elektroncsınek ugyan még közel 40 év kellett az 1904-ben történt feltalálásától a sorozatgyártásáig, de az 1948-ban feltalált tranzisztornak ugyanerre már tíz év is elegendınek bizonyult, az 1958-ban bemutatott elsı integrált áramköri elem, az IC négy év alatt került sorozatgyártásba, hogy azután 1,5-2 évenként duplázódjék az IC-k bonyolultsága és teljesítménye. A tranzisztor az elektroncsı funkcióit félvezetı anyagon valósította meg, és a drága, energiafaló, erısen melegedı és gyakran meghibásodó elektroncsıvel szemben számos elınnyel járt: olcsóbb és megbízhatóbb volt, jelentısen kisebb energiafelvétel mellett közel ezerszer gyorsabb mőveletvégzésre volt alkalmas és megnyitotta az utat az addig elképzelhetetlen miniatőrizálás elıtt. Ugyanis a késıbb megjelenı IC sem más, mint egyetlen apró félvezetı lapkán (chipen / csipen) mikroszkópikus méretekben megvalósított tranzisztorok (és diódák) sokasága. Az IC-k fejlıdésének nevezetes mérföldköve a számítógép agyának megfelelı processzor (mőveletvégzı egység) egyetlen mikrocsipen való megvalósítása: a mikroprocesszor, amely 1971-ben jelent meg a piacon. A mikroprocesszor együtt a legkülönfélébb adatok (lényegében a tudás) digitalizálásával olyan messze mutató következményekkel járt, mint a számítógép személyes eszközzé válása, a számítógép és a digitalizált tudás beépülése a legkülönfélébb iparágak termékeibe és szolgáltatásaiba, egyetlen termékbe különbözı korábban eltérı iparágakban gyártott termékek képességeinek beépülése (pl. mobiltelefon), korábban különbözı iparágak, de legalábbis különbözı mőhelyek együttmőködésével végzett termelés vagy szolgáltatásnyújtás felváltása egyetlen személy által egyetlen asztalon végrehajtható mőveletekkel. És akkor (az egyetlen mobiltelefonos példát kivéve) még nem beszéltünk a számítógép és a kommunikáció integrációjának következményeirıl (azok a II szakaszban kerülnek sorra).

14 48 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA Az idáig felvázolt történetbıl is kitőnik a mikroelektronikának és az arra épülı digitális információtechnológiának az a különleges tulajdonsága, hogy ezek ketten az összes korábbi technológiánál lényegesen meredekebb fejlıdési trendet voltak képesek felmutatni. Azonban ez a jelenség mégis attól tett szert különleges jelentıségre, hogy a többi technológiát, iparágat is elkezdte átalakítani: ahogy az IT-t, a digitális adatokat manipuláló szoftvereket elkezdték beépíteni a különféle iparágak termékeibe, azok sorra fertızıdtek meg a gyorsulás vírusával, a mikroprocesszor megjelenésével pedig minden akadály elhárult e fertızés totális elterjedése elıl, elkezdte áthatni a mindennapi életet és a legközvetlenebb személyes világunkat is. Az IT benne a szoftverek alkalmazása egy pozitív visszacsatolású öngerjesztı folyamatot indított el: az IT felgyorsítja a szervezetek és az egyes emberek környezetének átalakulását, az ehhez való alkalmazkodás minden érintettıl gyorsabb reagálást feltételez. Abban a világban, amelyben mindenkinek egyre gyorsabban kell futnia ahhoz, hogy egy helyben maradhasson 7, a változások tempója olyan mértéket ölt, amivel csak további IT alkalmazásokkal lehet lépést tartani. Adott tehát egy olyan iparág, amelynek a piaca, úgy látszik, soha nem telítıdhet, mert minél többen használják a termékeit, annál több új igény generálódik ugyanezen iparág produktumai iránt. Wallace és Kremzar az ERP cégvezetési rendszer és az ERP szoftver megkülönböztetése céljából azzal a sportos hasonlattal éltek, hogy az ERP szoftvereket a golfütıknek feleltették meg, az ERP cégvezetési rendszert pedig a golfjátékos tudásának. [Wallace-2001] Csak félig van igazuk: annyiban, hogy a szoftver is mint bármely más eszköz a mozgásba hozó, a célt és a megoldást megválasztó ember nélkül általában kevés a sikerhez. Azonban az a tapasztalat, hogy a golfjátékos tudása nem vándorol át az ütıjére, nem általánosítható az ember és a szoftver (a szoftverrel vezérelt eszköz) viszonyára. Az információtechnológiai eszközök azért különlegesek, mert a tudás egyre koncentráltabb tárgyiasulását teszik lehetıvé: minden más eszköz tudástartalmának bıvülése a beléjük épülı információrendszer-képességek (érzékelés, értelmezés, döntés, reagálásirányítás) növekvı komplexitásának megnyilvánulása A számítógép és a kommunikáció integrációja Az elızı szakaszban leírt fejlemények lényeges szerepet játszottak a harmadik globalizáció elıkészítésében, de még határozottan a második globalizáció részét képezték. Ugyan az IT használata legalábbis a világ fejlettebb részén már általánossá és személyessé vált, de a küszöb átlépéséhez még szükség volt a számítógép és a kommunikáció egy olyan fokú integrációjára, amely lehetıvé tette, hogy a számítógépeket egy világmérető idegrendszer neuronjaiként is használhassuk. 7 [Szabó-2002]

15 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 49 Ugyan az itt tárgyalt integrációnak a története is a második globalizációban kezdıdött, például a mai Internet (International Network) egyik ıse már 1969-ben mőködött, azonban eleinte a számítástechnika és az üzleti kommunikáció fejlıdése külön utakon járt. A szervezeten belül kiépített szerverszerver, szerver-terminál vagy szerver-kliens hálózatok csupán az online feldolgozások támogatása és a terhelés elosztása céljából összekapcsolt erıforrások kommunikációját szolgálták. Csak az 1980-as évektıl kezdıdıen jelentek meg a vállalatközi információs rendszerek (bankok közötti adatcsere, légitársaságok jegyfoglaló rendszerei). Ezek céljukat tekintve a partnerek közötti papíralapú dokumentumforgalomnak (rendelések, számlák, pénzforgalmi értesítések) a lényegesen gyorsabb elektronikus útra terelését szolgálták; a technikai megvalósítás vonatkozásában bérelt vonalakon mőködı zárt, pontpont kapcsolatok voltak, és az EDI (Electronic Data Interchange) kommunikációs szabványon alapultak. Az EDI maga is fokozatosan fejlıdött, kezdetben csak karakteresen kódolt szövegdokumentumok továbbítását támogatta (X.25 protokoll), késıbb lehetıvé tette a binárisan kódolt adatok kezelését is (X.400 protokoll), 1997-tıl pedig a lényegesen olcsóbb internetes (TCP/IP protokoll) alapon is mőködik (WebEDI). Az EDI-nél sokkal olcsóbb, demokratikusabb és ezzel populárisabb megoldásnak bizonyult az 1980-as évek második felére ugyan a teljesítményében akkor még viszonylag szerény de a kiterjedésében már világmérető hálóvá fejlıdött Internet. Ez kezdetben csak katonai célt, késıbb kutatóintézetek és egyetemek kommunikációját, valamint az elıbbiekkel valamilyen kapcsolatban álló személyek (kutatók, tanárok, hallgatók és az ı egyre tágabb környezetük) kommunikációját szolgálta. Az Internet fejlıdésének az egyetemi, akadémiai szférában megfigyelhetı látványos íve, csak azután keltette fel az üzleti szféra figyelmét is, hogy az 1990-es évek elsı felében megjelent a legkülönfélébb típusú adatok (köztük grafikus dokumentumok, multimédia adatok) világmérető megosztására alkalmas World Wide Web (rövidítve: WWW, W3, Web) rendszer. A WWW lényegét tekintve szoftver, azaz az adatmegosztás céljából az Internet által öszszekapcsolt gépeken futó szoftverkomponensek együttese; nevezetesen a webszervereken mőködı http-kiszolgáló programokból, illetve a kliens gépeken mőködı böngészı programokból, valamint ezek kommunikációját segítı komponensekbıl áll. Tágabb értelemben azonban a WWW fogalmába beleértik e komponensek együttmőködését szabályozó szabványokat is, sıt az is elıfordul, hogy a WWW vagy Web kifejezéseket átvitt értelemben használják, azaz a világhálón elérhetı adatok, dokumentumok összességét értik alatta. Az üzletemberek valószínőleg már a WWW megjelenése elıtt is sejthették, hogy az Internettel egy, a világot körbefonó közúthálózathoz nagyon hasonló, de annál sokkal gyorsabb és olcsóbb közlekedést lehetıvé tevı közeg jött létre, ami a vevık elérésének, a kínálat megismertetésének különösen hatékony eszköze lehet. A kereskedelemhez azonban nemcsak útvonalak kellenek, hanem jármővek, fuvarozási vállalatok, boltok, színes kirakatokkal és bankok. Az Interneten mindezek megfelelıi azok a hálózati alkalmazások, amelyekkel a felhasználók kényelmesen elérhetnek távoli erıforrásokat; online kapcsolatot teremthetnek távoli partnerekkel, megoszthatnak, cserélhetnek, böngészhetnek (értsd: kereshetnek, letölthetnek, megtekinthetnek) a hálózat csomópontjaiban szétszórtan elhelyezett dokumentumokat. Nem véletlen tehát, hogy az Internet üzleti célú alkalmazásának kezdetét az elsı

16 50 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA elektronikus kereskedelmi böngészıprogram, az Internet In Box 1994-es megjelenéséhez kötik, vagy hogy T. L. Friedman az elsı sikeres böngészıt szállító Netscape 1995-ös bevezetését a tızsdére a harmadik globalizáció útját egyengetı legfontosabb események között sorolta fel (lásd a II.1.2. szakaszban) és 1999 között kialakult az elektronikus kereskedelem (ecommerce), és elterjedtek az ezt támogató business-to-customer / business-to-consumer (B2C) alkalmazások. Az elektronikus kereskedelem elsı lépéseit az Interneten (webes felületen) való termékismertetés és a hagyományos offline értékesítés jellemezte, de kevés késéssel megjelentek az elektronikus önkiszolgáló rendszerek, amelyekben az értékesítés többféle változatban mehet végbe. Mindegyik változat online rendeléssel kezdıdik, azaz a vevı a terméket kínáló website-on kezdeményezheti a vásárlást. A második lépés a fizetés, amely történhet online vagy offline módon. A harmadik lépésben a kézzelfogható áruk disztribúciója nyilvánvalóan csak hagyományos úton bonyolódhat, viszont a digitalizált termékek (szoftver, film, zene, könyv) esetében lehetséges az online disztribúció is, ha azt online fizetés elızte meg és 2001 között megjelentek a vállalkozások közötti együttmőködést támogató business-to-business (B2B) megoldások, majd az elsı elektronikus piacterek (emarketplace-ek), a B2B multilaterális változatai. Bár más következményekre is gondolva, de nagyjából ezen események idejére teszi T. L. Friedman a harmadik globalizáció kezdetét. [Friedman-2005] Az elızı és a jelen szakaszban tárgyaltakat tekintve (Friedman korszakhatárolásával ellentétben) nem látszik, hogy a harmadik globalizációnak lenne egy nevezetes eseményhez, egy határozott dátumhoz köthetı születésnapja. Csak az biztos, hogy a huszadik század utolsó harmadában és az ezredfordulóhoz közeledve fokozódó sőrőséggel olyan változások történtek az információtechnológiában, és annak alkalmazásaiban, amelyek túlmutatnak önmagukon, mert hatásukra mára az üzleti élet több száz év alatt kialakult és megkérdıjelezhetetlen szabályainak sokasága vált érvénytelenné, átadva helyét korábban elképzelhetetlen új szabályoknak, amelyek legtöbbje szintén az IT fejlıdésének következménye. Ezen szabálytörı és szabályteremtı szerepe révén az IT [Hammer-1993]-mal egyetértésben méltán tekinthetı a változások katalizátorának E-business, hálózati gazdaság, információgazdaság Az e-business eredetileg az IBM-nek a vállalati igények kielégítésére alkalmas internetes szolgáltatások kifejlesztésével és elterjesztésével foglalkozó üzletágát jelentette, idıközben a szó jelentése lényegesen kibıvült, mára felöleli az elızı szakaszban B2C, B2B és elektronikus piactér nevekkel illetett jelenségek mindegyikét Az alábbi csupán egyik a sokféle értelmezése közül. E-business Az e-business a számítógépes hálózatokon folyó üzleti tevékenység.

17 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 51 Ennél többet jelent a hálózati gazdaság, amibe beleértik az e-business tágabb gazdasági, társadalmi-környezeti hatásait is, mindazt, amiben az új gazdaság különbözik az internetes közeg létezése elıttitıl. Mindent, amitıl más a tér és az idı; más a piac (benne a verseny és az együttmőködés is); más az életmód, a kultúra, a társadalom, és mások lesznek a jogszabályok is. (A gazdaságból szinte csak egyvalami marad a régi: a pénz szerepe és természete.) Kicsit konkrétabban: A piac a térben kitágul (globalizálódik). A vevı nem a sarki boltba, hanem a világpiacra ugrik be : nem egy lokális, hanem a globális kínálatból választhat anélkül, hogy ez neki plusz költséggel járna. A kereskedı számára viszont az számít elınynek, hogy a vevık nem egy kilométeres körzetbıl, hanem a világ bármely részérıl jelentkezhetnek. Más nézıpontból a világ egyre kisebb, mert legalábbis virtuálisan bármikor bárhol jelen lehetsz. [Friedman ], [Anderson-2006] Az idıdimenzióban is változnak a léptékek. Már nemcsak azért, mert egyre gyorsabban cserélıdnek a technológiák, egyre rövidebb a fejlesztésükre és a megtérülésükre rendelkezésre álló idı, hanem mert az egyszerő polgár is gyorsabban intézheti ügyes-bajos dolgait: Jó esetben nem kell neki odamenni, kilincselni, sorban állni; sıt egy csomó telefonszámot sem kell felhívni, csak az egérrel kattintgatni. Más nézıpontból az idı felértékelıdik, mert egyre több és színesebb dolog tolong-verseng a nagyérdemő közönség idejéért (csak gyızze szegény válogatni, hogy mi a kacat, és mi az érték). [Csíkszentmihályi-1997], [Friedman ] Az ember által kigondolt ötletek és technikai vívmányok egymással és az emberrel versengenek a szőkös erıforrások és a figyelem megszerzése érdekében a figyelem pedig a tudat legszőkösebb erıforrása. [Csíkszentmihályi-1997] 16. oldal. A megváltozott tér és idı kiélezi a versenyt. Az áruk, a szolgáltatások nem csak a közelben kínált, de távoli kontinensek áruival és szolgáltatásaival versenyeznek. Ez felerısíti azt a már az 1980-as években is megfigyelt jelenséget, hogy ami ma extra minıség, az holnapra szériakövetelménnyé válhat. [Hammer-1996] Vevıként gondolkodva ennek csak a jó oldala látszik. Ha vállalkozó vagy, de nem elég leleményes (és a tıkéd sem elegendı ahhoz, hogy nyerı pozíciót foglalj el a javak elosztása nevő játékban) hamar vesztes lehetsz. A legrosszabb, ha munkavállaló vagy, akkor azzal a távolkeleti munkavállalóval találod magad versenyben, aki órában is hajlandó dolgozni a tiéd töredékét kitevı órabérért; közben nem kér fizetett szabadságot, sıt betegsége esetére táppénzt sem; nem firtatja a munkavédelmi, egészségvédelmi szabályok betartását, hiszen számára még az ilyen körülmények között végzett munka is a felemelkedés lehetıségét jelenti. A történet valószínőleg egyszerően a pénz természetébıl, a tıke szabad mozgásából adódóan világháló nélkül is ilyen irányt vett volna, de a világháló igencsak megolajozta a pénz által egyébként is mőködtetett mechanizmusokat.

18 52 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA Már az 1970-es, 1980-as években megfigyelhetı volt a tartós fogyasztási cikkek vagy a személyes szolgáltatások piacának telítıdése miatt a vevık felülkerekedése. A vevık nem elégedtek meg a sorozatgyártott termékekkel vagy az uniformizált szolgáltatásokkal, hanem egyedi igényeiknek megfelelı terméket vagy kiszolgálást kerestek [Hammer- 1996]. Ennek következtében (na meg azért is mert az erıforrások gyors kimerítésével fenyegetett) a körülbelül száz év 8 alatt megszokottá vált tömegtermelés válságba került. A hálózati gazdaságban kiélezıdött verseny keretei között a vevık megszerzésének és megtartásának érdekében még fontosabbá vált az egyedi igények kiszolgálása. Ilyen kihívásokra válaszul kezdett kialakulni az 1990-es években a tömeges testreszabás vagy más szavakkal a személyes tömegtermelés gyakorlata [Szabó-2002] (bıvebben lásd a II.1.4. alfejezetben). Részben az imént említett személyes tömegtermelés diktálta modularizációval összefüggésben, részben az új közeg kínálta lehetıségeket kihasználva mind a vállalkozások, mind az egyének együttmőködésének korábban ismeretlen vagy legalábbis nem jellemzı formái válnak általánossá, mint a feladatkiszervezés, a gyártáskihelyezés, az ellátási láncok, a stratégiai szövetségek, az intelligens vállalat és a virtuális gyár [Szabó-2002], [Friedman ], illetve az egyének szórakozásra vagy az alkotásra a világhálón szervezıdı wikinóm közösségei [Tapscott-2006] (bıvebben lásd a II.1.6. alfejezetben). Szabó Katalin és Hámori Balázs által használt információgazdaság fogalom [Szabó-2006] egyszerre utal az információtechnológia összes gazdasági hatására: a termékek, az eszközök egyre nagyobb tudástartalmára (lásd a II szakaszban), a világmérető adatmegosztásra (II szakasz), valamint a jelen szakaszban hálózati gazdaság néven összefoglalt következményekre. Az információgazdaság lényegi jellemzıje, hogy a tudás termelése és elosztása háttérbe szorítja a kézzelfogható dolgok termelését és elosztását. Az információtechnológiával megnövelt tudású eszközök (amelyek az irányításban és a végrehajtásban az emberi aktivitás egyre nagyobb részét vállalják magukra), továbbá a hálózaton folyó kommunikáció és üzleti tevékenység lehetısége folyamatosan újradefiniálják az értelmesen kijelölhetı célokat és a kézenfekvıen választható utakat (azaz a lehetséges stratégiák terét) is. Így egyszerre eszközök és stratégiát meghatározó tényezık is, és azzal együtt átalakítják a vállalatok folyamatait és szervezeti felépítését, valamint a piacot és a gazdaság egészét is. Az 1.2. alfejezetben elıadottak találó összefoglalását adja a következı két idézet Szabó Katalin és Kocsis Éva Digitális paradicsom vagy falanszter? (a személyes tömegtermelés) c. könyvébıl. [Szabó-2002] 8 Manufaktúrális elızményeivel együtt több száz év alatt.

19 STRATÉGIAALKOTÁS ÉS SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA 53 [A komputerizált technológiákra] nem épülhetnek ugyanolyan vagy hasonló foglalkoztatási, termelési és piaci struktúrák, mint a 19. századi gızgépekre vagy a 20. századi futószalagokra. Nem mőködhet azonos logika alapján az a gazdaság, amelynek teljesítménye a korlátozott erıforrások felhasználásán nyugszik, azzal, amelynek döntı hajtóereje a végtelenül replikálható [ ] tudás A személyes tömegtermelés Már a manufaktúrák gazdaságosságának is a nagyobb termelési volumen kedvezett, hasonlóan a gızgépek megjelenésével kialakuló gyáriparénak is, de az igazi tömegtermelés feltételei körülbelül száz éve a szerelıszalag bevezetésével alakultak ki. Ám ennyi idı is elegendı volt ahhoz, hogy az iparvállalatok mőködésének szervezési elvei általánosan a tömegtermeléshez igazodjanak. A tömegtermelés azonban a hetvenes évek közepétıl két okból is válságba került: egyrészt a természet, a környezet terhelésével, az erıforrások kimerítésével veszélyeztette önmagát, másrészt a felvevı piacok korlátaiba ütközött. [Szabó-2002] A válság elsı oka a rövid távon elérhetı profitban és a hatékonyság egyenlı a minél nagyobb sorozatnagysággal képletben gondolkodó menedzsereket valószínőleg kevésbé aggasztotta, mint az a tény (a második ok), hogy a tartós fogyasztási cikkek piaca telítetté vált: Miután adott háztartási gépbıl már minden családnak volt egy példánya, a kereslet csak az elhasználódott gépek pótlására korlátozódott. Ilyen cikkek esetében a tömegtermelés fenntartása a pótolhatatlan erıforrásokért való verseny folytatása árán az eladhatatlan termékek számát szaporította. A jelenségre az ipar elsı válasza a termékválaszték bıvítése volt. Ez azonban a termelı és a kereskedı oldalán nyilvánvaló méretgazdaságossági hátrányokkal járt, alaposan megnövelte a termelési és a készletezési költségeket. De a megoldás a vevı oldalán sem tekinthetı egyértelmően elınyösnek, hiszen [Szabó-2002]-bıl átvett példával élve a vevınek nem arra van szüksége, hogy iszonyú mértékő idı és energia ráfordításával 150 ezer féle kivitelezésben készülı díványtípusból kiválasszon egyet, amirıl utóbb kiderülhet, hogy mégsem egészen olyant szeretett volna. A termékválaszték bıvítésénél megfelelıbb válasznak tőnik az immár harminc éve formálódó testreszabott tömegtermelés vagy más szavakkal a személyes tömegtermelés (mass customization). Ennél a vevı már nem fáradságos és hosszadalmas keresési folyamatban választja ki a sok termék közül azt, amelyik a legközelebb áll elképzeléséhez, hanem a gyártók az ı általa kívánt paraméterekkel bíró terméket gyártják le. A folyamat tehát megfordult: nem a vevı válogat a már eleve adott mégoly tág kínálatból, hanem a kínálat simul az egyes vevı egyéni igényeihez. [Szabó-2002] A terméknek a vevı egyedi igényeihez szabása elıtt néha még az sem képez akadályt, hogy a vevı ezt az igényt nem tudja megfogalmazni. Példa erre a vevı hajszálának analízise alapján testreszabott vitaminmix.

20 54 SZERVEZÉSTECHNOLÓGIA A testreszabott tömegtermelés mind a fogyasztó, mind a termelı oldalán megtakarításokkal jár, összességében pedig a környezet terhelését is mérsékeli. Ezen állításokat alátámasztó érveket is [Szabó-2002]-bıl vettük át: A fogyasztó megteheti, hogy csak azokat a funkciókat vásárolja meg, amelyekre tényleg szüksége van. Ez nemcsak az egyes fogyasztók szintjén, de össztársadalmi méretekben is komoly megtakarítást képez, mert az a tény, hogy az átlagos háztartásban ma még milliós értéket képviselhetnek azok a funkciók, amelyeket megvásároltunk ugyan, de amelyeket különbözı okokból sohasem fogunk használni, azt is jelenti, hogy az egyébként szőkös erıforrások e funkciók produkálása céljából való felhasználása értelmetlen volt. A nevesített termelık termékeiket ténylegesen egymással versengı beszállítókkal termeltetik meg, maguk pedig fıként a fejlesztésre és a marketingre koncentrálnak, azaz arra, amit a leghatékonyabban képesek megszervezni. A termelık radikálisan csökkenthetik raktárkészleteiket, hiszen nem kell széles választékot tartaniuk ahhoz, hogy a vevı hozzájuthasson a kedvére való termékhez. A testreszabásnak köszönhetıen ismeretlen az eladhatatlan termék és az ebbıl származó veszteség. De sem a vevı igényeinek megismerése, sem a személyes igények szerinti tömegtermelés nem képzelhetı el a folyamatok számítógépes vezérlése, valamint a mára kialakult hálózatok kommunikációs és adatmegosztási szolgáltatásai nélkül. Például a ruha- és cipıiparban (melyek a tömeges testreszabás reprezentatív terepei, hiszen minden embernek más testmérete és ízlése van) a gyártóknak olyan elektronikus rendszerre van szükségük, amely felveszi a rendeléseket a vevık egyéni méretével egyetemben, komputervezérelt tervezést (CAD) alkalmaz a vevı ízlésének és kéréseinek szabásmintává és gyártási folyamattá való alakításához, elosztja, illetve továbbítja a rendeléseket a megfelelı gyártási pontra, koordinálja a kívánt termék gyártásához szükséges anyagok megrendelését, nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek segítségével ellenırizhetı, hogy valóban a vevı kérése szerint készült-e el a termék, koordinálja az elkészített termékek szállítását a vevıkhöz. [Steve- 1999], [Szabó-2002] Az igazi változást azonban [ ] nem önmagában az egyes folyamatokat megkönnyítı okos szoftverek összeadódása vagy a termelés során zajló információáramlást megkönnyítı Internet hozta, hanem az, hogy az informatizálódó termelés mint olyan, kezdett egyre inkább a számítógépek logikájának megfelelıen mőködni. A termelési paraméterek ugyanúgy kosztümizálhatókká váltak a gyártósorokon, ahogyan az otthoni PC-nken beállítjuk a dokumentum vagy az ábra paramétereit. [Szabó-2002] A személyes tömegtermelés egyik legfejletteb változatában a termék vevı igényei szerint való alakításának, a tömegtermelés személyessé tételének alapja a szoftveriparból átvett modularizáció: a moduláris termék, a moduláris termelési folyamat, a

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

I. Bevezetı rendelkezések

I. Bevezetı rendelkezések Kártyaelfogadói Általános Szerzıdési Feltételek Devizabelföldi társas vállalkozások, non-profit szervezetek valamint egyéni vállalkozók és egyéni cégek részére I. Bevezetı rendelkezések Jelen Kártyaelfogadói

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 2. Az objektumorientált programozási paradigma 1 A szoftverkrízis Kihívások a szoftverfejlesztés módszereivel szemben 1. A szoftveres megoldások szerepe folyamatosan

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI

Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI AZ INFORMATIKA TÉRNYERÉSE A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN, AZ ÜZLETI FOLYAMATOKBAN A számítástechnika, a digitális számítógépek története minden más korábbi

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA

Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA 1. BEVEZETÉS Az utóbbi idıben Magyarországon is megfigyelhetı, hogy a nemzetközi nagyvállalatok erıforrásaikat kisebb számú, de nagyobb jelentıségő,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész

Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész Gaul Géza 2008 Széchenyi István Egyetem 1 Tartalom Bevezetés A csoportmunka természete A technikák áttekintése Üzenetkezelés Konferencia

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft.

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft. E-Számlázás az ECOD rendszeren belül Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft. Tartalom ECOD EDI rendszer Magyarországon és a helyi ECOD HelpDesk E-számlák archiválása az ECOD

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai 9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL-RISK BIZTOSÍTÁSA

ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL-RISK BIZTOSÍTÁSA ATLASZ ELECTRONIC - FELTÉTEL ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL-RISK BIZTOSÍTÁSA KÖTVÉNY (I. RÉSZ) 1. CIKKELY: BIZTOSÍTOTT ÉRDEK A biztosítási szerzıdés fedezetet nyújt a kötvényhez tartozó

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására

A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Katona Miklós projektvezetı Életpályák HAGYOMÁNYOS Egy

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben