ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol. 3,

Átírás

1 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol. 3, A Hódmez vásárhely csomorkányi romtemplom vizsgálatának archeometriai eredményei Archaeometric results of the investigation on the ruin church at Hódmez vásárhelycsomorkány Kelemen Éva Debreceni Egyetem Ásvány és Földtani Tanszék, 4032, Debrecen, Egyetem tér 1. kelemene@yahoo.com Összefoglaló A csomorkányi templomrom az egyik legimpozánsabb középkori lel hely Csongrád megyében, mely a mez városi fejl dés ütemeit is demonstrálja. E tanulmány kvalitatív és kvantitatív szemszögb l vizsgálja az közötti régészeti ásatások során feltárt természetes és mesterséges épít anyagok eredetét, jellegét. A tanulmány célja, hogy (1) az épít kövek származási helyét azonosítsa, (2) a téglák és a habarcs tulajdonságai alapján az építés id szakát illet en adatokat szolgáltasson, továbbá, (3) ha lehet, mindezek alapján a templom építésének szakaszait elkülönítse. A tanulmányban megállapítást nyer, hogy az épít anyag egy része egy Zsigmond király korabeli gótikus templomból származik, amely alapján valószín síthet a feltételezés, hogy a templomot a 15. század elején el ször nyugati irányban, majd kelet felé b vítették, végül félköríves apszisú templommá alakították. Abstract The ruined church of the abandoned Csomorkány village is one of the most eminent medieval historic sites in Csongrád County (SHungary). This paper presents qualitative and quantitative description of both natural and artificial building materials excavated during the latest archaeological exploration from 1991 to Aims of the study were (1) to determine the source area of the natural building material; (2) chronological conclusions based on brick and mortar analyses; and (3) to find possible connections between building materials and building periods. As a result of the studies, it can be stated that one part of the building material surely belongs to the gothic church of the age of King Sigismund. This supports the assumption that the church was enlarged toward the west in the early 15 th century then toward the east; finally it was converted into a hall church. Kulcsszavak Csomorkány, templomrom, tégla, habarcs, archeometria Keywords Csomorkány, ruined church, brick, mortar, archaeometrics Bevezetés Hódmez vásáhelyt l 17kmre Kre, az egykori Hódtóhoz kapcsolódó vízrendszer területén a Csomorkányilaposból mára már alig észrevehet kiemelked háton, a Békéssámsonra vezet történelmi út (ma d l út) kanyarulatában található téglatemplom maradványait a m emléki szakirodalom Csongrád megye egyik legjelent sebb középkori si építészeti emlékeként tartja számon. A csomorkányi templomrom tágabb környezete ma zömében rét, legel (puszta), kisebb részben szántó. A területr l 1989ben készített légifelvétel alapján kijelölhet egy megközelít en 2,5x2,5kmes terület, amely b velkedik régészeti leletekben, így az Árpád és középkori Csomorkány település helyeként határozható meg. A középkori egykori település Di felében egy 200x200 mes er dített udvarház nyomai találhatók, az ÉKi negyedében pedig a mez várost átszel utak keresztez désében, a téglából épült egykori templom romja áll. A régészeti adatok szerint, a század fordulójától lakott település a középkorban Csanád vármegye egyik, a Cirjákér és mocsarai által, valamint védm vekkel (sáncárok) is övezett, virágzó mez városává fejl dött. Templomát többször átépítették, dombját mesterségesen kialakított motte képezte. A 16. században virágkorát él oppidum végs pusztulását a töröktatár 1596os támadása okozza. A szakirodalomban a csomorkányi romokról az els leírás 1870ben jelent meg. A templomot és környezetét Szeremlei Sámuel megbízásából Tergina Gyula és Varga Antal között több alkalommal megkutatta, amelynek eredményeként edénytöredékeket, embercsontokat, S vég hajkarikákat és a 16. századra datálható pénzérméket tartunk innen nyilván. A rom legújabb kori m emléki felmérése 1991ben indult meg, s vele párhuzamosan megkezd dött a templom, a körülötte lev régészeti kutatása és a település geofizikai szondázása is. A templom maradványainak feltárása, az alapok és a felmen falak állagmegóvására irányuló munkálatok Béres Mária régészm emlékvédelmi szakmérnök (Koszta József Múzeum, Szentes korábban Móra Ferenc Múzeum, Szeged) irányításával valósultak meg. Az újabb kutatások igazolták, hogy Árpádkori téglák, faragott kövek és DunaTisza közi darázsk felhasználásával csak a 15. század utolsó harmadában alapozták a küls támpilléres nyújtott félköríves szentélyzáródású, részben hálóboltozatos, 27,7m hosszú, 8,6m széles, a torony és falak részleteivel még ma is látható csarnoktemplomot. Az épület küls felülete mészhabarccsal vakolt és fehérre meszelt, a bels tér (hajó, szentély) vakolata vörös szín, freskóval díszített volt (BÉRES 2000) (1. ábra). Az ásatásokon el került nagy mennyiség természetes és mesterséges épít anyag feldolgozása 1994ben kezd dött meg. A minták az ásatási szelvények törmelékéb l származnak, és régészeti leletként kerültek feldolgozásra (2. ábra, 1. táblázat). Munkánk során 268db (6070,6dkg) k zetanyagot, nagy mennyiség téglát (6129dkg), tet cserepet (8268,28dkg), habarcsot (1204,5dkg) és vakolatot (642,8dkg) csoportosítottunk és értékeltünk. A szelvényekb l el került több száz minta m emlékgeológiai (makroszkópos, mikroszkópos és archeometriai) feldolgozásának céljai az alábbiak voltak: (1) a k zetanyag petrográfiai meghatározása, származási helyének megállapítása, (2) a tégla és habarcs minták ásványtani, kémiai összetételének meghatározása, szerkezeti szempontú vizsgálata és abszolút kor meghatározása (termolumineszcens vizsgálat, hidraulikus tényez megállapítása), (3) az épít anyag elhelyezése az építéstörténeti periódusokban, vizsgálva annak viszonyát a régészeti eredmények kormeghatározásával. 85

2 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol ábra A romterület napjainkban Figure 1 The ruins today 2. ábra A templom alaprajza az ásatásokon nyitott szelvényekkel Figure 2 Layout of the church and the archaeological exploration sections A m emlékgeológiai vizsgálatok eredményei K anyag A petrográfiai vizsgálat 17 k zet és ásványfajtát különített el (KELEMEN 1999). Ezek mennyisége mind darab mind súly tekintetében az egyes szelvényekben er sen változott. A típusok között a három f petrográfiai csoport: a magmás, az üledékes és a metamorf k zetek egyaránt képviselve voltak. A k anyagokat viszont nem k zettani alapon, hanem a templom építésében feltételezhet en betöltött szerepük szerint csoportosítottuk. Az adott k anyag bizonyíthatóan falban (másodlagos beépítés) is megtalálható 86

3 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol. 3, mellett a termésköveket és az azokból faragott díszít elemeket. Ugyanakkor ismerünk barokk kori okleveleket, amelyek e kövek szekéren való szállításáról szólnak. Így ezt a szállítási lehet séget a középkorban is feltételezhetjük. A Maros volt a déli országrész legjelent sebb vízi útja és a környék geológiai viszonyait megvizsgálva, a Maros mentén Lippától Gyulafehérvárig húzódik az a millió éves kréta korú összlet, amib l ezt a k zetet fejtették. A k zetet Schafarzik Ferenc kárpáti homokk néven említi könyvében, és számos bányahelyet megjelöl Erdélyben, Arad, AlsóFejér és Hunyad megyékben. A világossárgás, vöröses szín!, porózus, de jól megmunkálható, nagy teherbírású k zetet máig fejtik ezen a vidéken és további analóg példaként a DélAlföldön Szeged Alsóvárosi templomának, Csongrád Ellésmonostorának vagy Székkutas épít köveit és díszít faragványait lehet még megemlíteni. (SCHAFARZIK 1909, ENTZ 1965, GÁLOS et al. 1982, RÓZSA 1987, LUKÁCSSZÓNOKY 1994, SZÓNOKY 1994, 2001). (pl.: fels kréta, durvaszem! homokk, kristályos mészk ) A k zetminta csak törmelékb l került el (pl.: piroxén andezit, andezittufa) vagy rendeltetése nem bizonyítható (pl. finomszem! márvány) Mivel az építéstörténeti vizsgálat során azonban csak a legnagyobb mennyiségben el került, illetve a faragott vagy a megmunkált k anyagnak van jelent sége, így az alábbiakban csak ezek szerepelnek. 3. ábra Szobortöredék a csomorkányi templomból Figure 3 Fragment of a sculpture from the church of Csomorkány 4. ábra Faragott k a Zsigmond kori templom alapjába beépítve Figure 4 Worked stone in the foundation of the church built in the age of King Zsigmond Szinte valamennyi szelvényben el fordult fels kréta homokk (Bózesiformáció) (114 db minta), amelyek nagy része megmunkált épít vagy díszít faragvány volt (3. ábra). Ez a durva szem! homokk nagyon kedvelt és elterjedt épít anyag volt a középkorban és kit!n tulajdonságai (színe, keménysége, teherbírása stb.) miatt sokrét!en használták fel. A csomorkányi templom k faragványainak is a legfontosabb anyagát adja: ezt használták fel túlnyomórészt a században épült gótikus, sokszögszentélyzáródású templom építéséhez, valamint a Zsigmond kori templom épületdíszít faragványaihoz is. A különböz szakirodalmak alapján, már eddig is ismert volt, hogy az Alföld k ben szegény vidékeire az erdélyi sóúton, a Maroson szállították a só és a faanyag 5. ábra A csomorkányi nyújtott félköríves templom (XVI. század) tömegrekonstrukciója Figure 5 Reconstruction model of elongated semiarc church (16th century) 87

4 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol táblázat Csomorkány. A minták szelvényenkénti összesítése Table 1 Summarizing table of the samples by archaeological sections 1. szelvény/section db dkg 2. szelvény/section db dkg 3. szelvény/section db dkg k zet/rock ,6 k zet/rock ,1 k zet/rock ,1 vakolat/plaster 212,5 vakolat/plaster 297,2 vakolat 145,8 habarcs/mortar 283,1 habarcs/mortar 23,4 habarcs 214,4 tet cserép /tile 1491 tet cserép /tile 101 tet cserép 532,5 tégla/brick 324,6 tégla/brick 1231,5 tégla 605,5 megjegyzés: 10db. fels kréta (Bózesi), 11., 13., 15. századi habarcsok megjegyzés: 3db. fels kréta (Bózesi) megjegyzés: 6db. fels kréta (Bózesi) 4. szelvény/section db dkg 5. szelvény/section db dkg 6. szelvény/ section db dkg k zet/rock ,1 k zet/rock 2 38 k zet/rock 1 9 vakolat/plaster 72,7 vakolat/plaster 0 vakolat/plaster 27,5 habarcs/mortar 66,8 habarcs/mortar 50,1 habarcs/mortar 20,7 tet cserép /tile 106 tet cserép /tile 119,5 tet cserép /tile 89,5 tégla/brick 137,1 tégla/brick 528 tégla/brick 0 megjegyzés: 7db. fels kréta (Bózesi) 7. szelvény/section db dkg 8. szelvény/section db dkg 9. szelvény/section db dkg k zet/rock k zet/rock ,5 k zet/rock ,5 vakolat/plaster 0 vakolat/plaster 41,1 vakolat/plaster 3 habarcs/mortar 2 habarcs/mortar 211,3 habarcs/mortar 74,8 tet cserép /tile 457,5 tet cserép /tile 2578 tet cserép /tile 132,5 tégla/brick 4,5 tégla/brick 710 tégla/brick 332,5 megjegyzés: 1db. fels kréta (Bózesi) megjegyzés: 26db. fels kréta (Bózesi) 13. századi habarcsok megjegyzés: 10db. fels kréta (Bózesi) 10. szelvény/section db dkg 11. szelvény/section db dkg 12. szelvény/section db dkg k zet/rock 1 4 k zet/rock 4 86,5 k zet/rock 3 93 vakolat/plaster 1 vakolat/plaster 2 vakolat/plaster 0 habarcs/mortar 8 habarcs/mortar 2,8 habarcs/mortar 4,5 tet cserép /tile 7 tet cserép /tile 0 tet cserép /tile 0 tégla/brick 0 tégla/brick 331 tégla/brick 0 megjegyzés: 1db. fels kréta (Bózesi) 2db. fels kréta (Bózesi) 10,12. szelvény/section db dkg 13. szelvény/section db dkg k zet/rock 6 26,5 k zet/rock ,5 vakolat/plaster 0 vakolat/plaster 31,8 habarcs/mortar 57,3 habarcs/mortar 148,1 tet cserép /tile 308,5 tet cserép /tile 241,5 tégla/brick 675,5 tégla/brick 1149,5 megjegyzés: 1db. fels kréta (Bózesi) 15. századi habarcs megjegyzés: 19db. fels kréta (Bózesi), századi habarcs megjegyzés: 1db. fels kréta (Bózesi), 11. századi habarcs 88

5 Kelemen, E.: A Hódmez vásárhelycsomorkányi templomrom ARCHAEOLOGICAL GEOLOGY, ARCHAEOMETRICS I. Kutatóárok/research section db dkg I A. Kutatóárok/ research section db dkg II A. Kutatóárok/ research section k zet/rock 6 30,5 k zet/rock 1 3 k zet/rock vakolat/plaster 0 vakolat/plaster 38,6 vakolat/plaster 1 habarcs/mortar 7 habarcs/mortar 4 habarcs/mortar 3,5 tet cserép /tile 330,5 tet cserép /tile 0 tet cserép /tile 0 tégla/brick 5 tégla/brick 20 tégla/brick 0 IV. Kutatóárok/research section db dkg Csomorkány szórvány/scattered db dkg Összesen/Total: k zet/rock 10 99,2 k zet/rock ,3 k zet/rock 268db. 6070,6dkg vakolat/plaster 12,5 vakolat/plaster 0 vakolat/plaster 642,8dkg habarcs/mortar 4 habarcs/mortar 0 habarcs/mortar 1204,5dkg tet cserép /tile 0 tet cserép/tile 54 tet cserép /tile 8268,28dkg tégla/brick 8 tégla/brick 7 tégla/brick 6129dkg megjegyzés: 6db. fels kréta (Bózesi) megjegyzés: 17db. fels kréta (Bózesi) db dkg A második legfontosabb épít k a mészk, amelyr l csak a mikroszkópos vizsgálat alapján bizonyosodott be, hogy diagenetikusan átalakult, kristályos mészk r l beszélhetünk. A szelvényekben el került mintákat (összesen 61 db) feltételezésünk szerint, kit n rétegmenti elválását kihasználva burkolatnak alkalmazhatták, mivel szélei mesterségesen lekerekítettek. A minták törmelékb l és másodlagos beépítésb l (falmag) kerültek el, így valódi rendeltetésüket és bányahelyüket pontosan nem lehet megállapítani. E jól megmunkálható k zet színe a világosbarnától a szürkéig terjed, gyakran sötét rétegek találhatók benne, a felhalmozódott szerves anyag miatt. Csomorkány legkorábbi templomának alapja valószín leg darázsk b l, pontos geológiai nevén tavi dolomitos mészk b l készült. Ezt a k zetet a DunaTiszaközének k ben szegény vidékén, már a 11. század óta iparszer en termelték. A kedvez terhelési tulajdonságú, er sen lukacsos, de nem fagyálló k zetet, számos délalföldi középkori templom (Ópusztaszer, Szeged, Kecskemét, Ellés, Csólyospálos, Kiskunmajsa, Alpár) alapozásához használták fel. Az el került mintadarab a 19. századi kutatóárokból (8. szelvény betöltési törmelék) származik. A tavi dolomitos mészk (népies nevén és a korai szakirodalmakban darázsk vagy réti mészk ) a DunaTisza közi futóhomok buckák mélyedéseiben, az ún. semlyékben felhalmozódott holocén karbonát. A terület DKi részén a futóhomokra, majd egy kemény mészk vagy dolomit rétegre, laza (0,2 0,4m) dolomit iszap rakódott. Más helyeken az alsó kemény réteg hiányzik, csak a laza dolomitiszap következik. Ezek szikes tavakban rakódtak le, ahol a nyári aszályok okozta er s párolgás és a növényzet CO 2 elvonó hatására nagy sókoncentrációjú víz alakul ki. Ehhez a tóvízhez sszel nagymennyiség csapadék (édesvíz) keveredik és a vízb l els sorban dolomit csapódott ki. Ez a karbonátkiválás a holocén száraz éghajlatú, mogyoró szakaszának végén és a tölgy szakasz els felében (kb éve) történt (MOLNÁR, 1980, MOLNÁR et al. 1981, JUHÁSZ 1982, SZÓNOKY 2001, 2002). A vulkanikus k zetek közül az andezitet és az andezittufát kell kiemelni. Az el került mintadarabok az 1. szelvény törmelékéb l kerültek el. Az andezit minta másodlagosan égett, rézs s faragvány, míg az andezittufa minta freskóval, meszeléssel díszített, valószín leg ajtókeret darabja. A finom szem anyagú fen k leletünk, az I. Alapkutató árok betöltéséb l, 50cm mélységb l került el. A fen k darab szépen megmunkált, s felületén jól láthatóak a használat nyomai. Mivel régészetileg értékes és sajnos csak egy darab mintáról van szó, alaposabb vizsgálatra nem kerülhetett sor. Anyagának származási helye nem azonosítható. A 47. sír földjéb l (4. szelvény) került el az egyetlen márvány k zetmintánk. Sajnos kicsiny mérete (0,8 x 1,15 x 0,62cm), súlya (0,1dkg) és hornyolt faragása miatt alaposabb vizsgálat a mintadarabon nem történhetett. A középkorban gyakori a római munkák átfaragása, talán egy ilyen emlék faragványtöredéke. A KörösTiszaMaros közötti területen, így Csomorkány esetében is általános a "k szegénység", s bár haladt át a területen hadiút, mégis a f közlekedési út a Hódtó, a Maros és a Szárazér útvonala. Az ásatások során el került faragott k anyag nagy része kváderk, egykét oldalon megmunkált töredék. A mintákból sajnos pontos rekonstrukciót nem lehet készíteni, csupán következtetni lehet a virágzó mez város faragványokkal díszített középkori templomára. Csomorkány díszít és épít köveihez közvetlenül nem tudjuk egyetlen k faragóm hely tevékenységét sem kötni, de tekintve a k anyag származását, valamint a település birtokviszonyait, a 13. században már m köd gyulafehérvári m hely hatása semmiképpen nem zárható ki. Mesterséges épít anyagok Az ásatás során legnagyobb mennyiségben mesterséges épít anyagok kerültek el. A nagy mennyiség anyag közel egy éves rendszerezése során el ször makroszkóposan (szín, keménység, valamint soványítóanyag), majd mikroszkóposan történt a csoportosítás. Az egyes 89

6 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol csoportok jellegzetes mintáin (62 db) további archeometriai vizsgálatokat végeztünk, amelyek az épít anyagok periódus szerinti csoportosításához, valamint alkotórészeik beazonosításához és gyártási technológiájuk megállapításához nyújtottak segítséget. A régészeti leletekkel pontosan datálható habarcs és téglamintákból termolumineszcens kormeghatározás is történt a kölni dóm laboratóriumában, amelyek eredményei alátámasztották az elvégzett vizsgálatainkat. (A termolumineszcens vizsgálatokat az Országos M emlékvédelmi Hivatal szegedi kirendeltsége és a dortmundi M szaki F iskola támogatásával Konrad GraefDramm végezte a kölni dóm laboratóriumában 1993ban és 1994ben. OMvH Szeged, jún. 2., ikt.sz: 1 76). A habarcsvizsgálatok alapja a megfelel mintavétel, de Csomorkány esetében erre közvetlenül nem nyílt lehet ségünk, mivel többszörösen átépített templomromról van szó. A törmelékb l el került habarcsmintákat el ször szín és keménység alapján csoportosítottuk (2. táblázat). A szelvényekb l el került épít anyagok statisztikai feldolgozása során kiderült, hogy a különböz színcsoportok nagy valószín séggel köthet k a templom különböz építési periódusaihoz. Ezt támasztották alá a kormeghatározási vizsgálatok.. Szín (dkg) Világosszürke Szürke Szelvény ,8 10, ,5 0 93, , , ,1 69,1 155, , , ,5 0,1 207, , , ,1 20, ,5 5,5 45,8 2. táblázat Az ásatáson el került habarcsminták szín és szelvény szerinti csoportosítása Table 2 Mortar samples grouped by colour and archaeological sections A 80as években lengyelországi m emlékek habarcsainak kormeghatározására dolgoztak ki egy olyan módszert, amelynek alapja a habarcsok három f alkotórészének (a kalciumkarbonát, a homok és a hidraulikus adalék anyagok) százalékos arányú meghatározása (JEDRZEJEWSKA 1960). Feltételezték, hogy az egyes korok habarcskészítési technikájára azonos gyakorlat alakult ki, s a habarcsok összetétele, származása és kora között összefüggés állhat fenn. A lengyel vizsgálatok során korreláció mutatkozott a habarcsok kora és az alkotórészek aránya között. Az ún. hidraulikus tényez meghatározásával úgy t nik, a relatív kor meghatározható, viszont több esetben (a század átfedések miatt) önmagában nem elegend ez a vizsgálat az abszolút kor megadásához. A hidraulikus értékek meghatározását 13 reprezentatív mintán végeztük el (3. táblázat). Az eredményeket összehasonlítottuk a BME kutatócsoportja által elvégzett vizsgálatokkal és a 43 db minta értékéb l felállított kronológiai skálával (ZÁDOR & VÁNDORFFY 1975). Ezek alapján arra következtettünk, hogy a csomorkányi minták a 13. és a 15. századi átépítésekb l származtak, de néhány minta esetében nem zárható ki a 14. századi keltezés sem (KELEMEN & RÓZSA 2007). Minta Szénsavas mésztart. (%) Oldhatatlan maradék (%) Színátmenetes Rózsaszín Hidraulikus tényez Valószín síthet kor 1.H ,18 58,19 9,63 11.sz. 1.H ,10 64,56 10,34 11.sz. 1.H ,86 44,67 12,47 15.sz. 1.H ,48 61,89 7,63 13.sz. 1.H ,41 64,44 8,15 13.sz. 8.H ,29 70,65 8,06 13.sz. 8.H ,75 64,04 8,21 13.sz. 10,12.H ,07 59,37 13,56 15.sz. 12.H.1. 33,34 57,27 9,39 11.sz 13.H ,01 68,81 7,18 13.sz 13.H ,18 59,14 7,68 13.sz. 13.H ,20 69,99 6,81 14.sz. 13.H ,21 73,43 6,36 14.sz. 3. táblázat A csomorkányi templomrom habarcsmintáinak hidraulikus tényez i Table 3 Hydraulic factors of mortar samples from the ruined church of Csomorkány A téglák összetétel és szerkezeti szempontú vizsgálatának célja, a minták ásványtani és kémiai összetételének meghatározása volt. Az ásatás során nagy mennyiség tégla töredék került el, amelyeket el ször makroszkóposan szín és soványító anyag (pelyva, rölt, kvarchomok) szerint csoportosítottuk. 14db. reprezentatív téglaminta esetében további termoanalitikai és kémiai (hagyományos és IPCAES), röntgendiffrakciós, SEMEDS és stabilizotóp elemzésekre is sor került (SIMULÁK & JENEI 2001). A kiválasztott téglaminták töredékek voltak, bélyeget vagy más azonosító jelet nem tartalmaztak, amely származásukra, égetési technológiájukra vagy korukra utalt volna. A makroszkópos vizsgálat során viszont jól látható volt, hogy soványító anyagként kvarchomokot, rölt kerámiát vagy pelyvát használtak fel. A még álló falak magjában lehet ség volt pontos téglaméret meghatározására pl.: a sárga szín, pelyvás soványítású téglák mérete: 4,5 5 x 14 x 28 30cm, amelyeket a korai építési periódusban használtak fel. A tégla vizsgálatok el zetesen a kiindulási nyersanyag üledékkarakterének meghatározására irányultak, mivel feltételeztük, hogy az építkezéshez a téglát helyben készítették és égették ki. Az anyagvizsgálatok eredményeképpen a templomhoz felhasznált téglák két csoportba oszthatók. A túlégetett, klinkeresedett, üveges minták csoportja, amelyek mészszegény nyersanyaga jelent s montmorillonitot tartalmazó, plasztikus tulajdonságú, ún. kék agyag. (Ez a réteg az ásatás során a sáncárok átvágásánál is megfigyelhet volt!) A másik csoport alulégetett mintáinak alapanyaga, mészgazdag, márgás agyag volt, nyersanyaguk kisebb képlékenység illit, muszkovit tartalmú meszes agyag vagy infúziós lösz lehetett. 90

7 Kelemen, E.: A Hódmez vásárhelycsomorkányi templomrom ARCHAEOLOGICAL GEOLOGY, ARCHAEOMETRICS A termikus és röntgendiffrakciós elemzések görbéit összehasonlítva az égetésre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a nyersanyag összetétel, különösen a mészszegény, kövér agyagok esetében (ezek nem tartalmaznak karbonátot és agyagásványokat) kizárja az 1000 C feletti égetést, az üvegfázisok keletkezése és a deformáció miatt. Ezt a tényt figyelembe véve lehet megállapítani, hogy a téglákat ideális esetben C os tartományban vagy a mészgazdag agyagok esetében, alulégetve Cos csúcsh mérsékleten gyártották. A mikroszondás vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást, hogy a téglákhoz, els sorban a deformáció megakadályozása céljából zúzott kerámiát (selejt, túlégetett üveges tégla rlemény) kevertek. A soványítóként hozzáadott pelyva a téglaégetés után kiégett, nem szenesedett, tehát az égetés alacsonyabb h fokon történt. A terület jellegzetes üledékei az infúziós löszök, az áradmányi vagy öntési agyagok, így a nyersanyagok adottak voltak a téglakészítéshez. Bár téglavet re pontos utalás el ször csak a 18. századból van, amikor is a terület a Károlyi család birtokát képezte, feltételezhetjük, hogy a korai id szak tégláit és cserepeit is helyben vetették és égették. A kérdés további tisztázását a téglák tervezett részletes mikroszkópi szemcseösszetételi vizsgálatától várhatjuk (RÓZSA & SZÖ R 1988). A vakolat és tet cserép minták esetében elvégzett makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok a színcsoportok megállapítására valamint a szerkezet, a szemcseösszetétel meghatározására irányultak. Feltételeztük a téglákhoz és a habarcsokhoz hasonló alapanyagot, nyersanyag lel helyet, összetételt és égetési h mérsékletet, valamint a készítési technológiát. A téglákhoz hasonlóan a tet cserepek esetében is az összetétel, az égetési h mérséklet és a soványító anyag milyensége és mennyisége okozta a típus variációkat. A tet cserepek soványítására els sorban homokot használtak, de el fordult, a pelyvás vagy rölt kerámiás variáció is. A vakolatminták csoportosítására, összetételére és színvariációjára a habarcsokhoz hasonló megállapításokat tehetünk, amelyek esetében a legfontosabb eredmény a különböz építési periódushoz különböz szín vakolatok kötése (SZABÓ 1979, RÓZSA 2004). Az eredmények összegzése (4. táblázat) (1) A mesterségesen emelt dombon a legkorábbi templom helyét csak közvetve lehet megállapítani. Az egykori Árpádkori döngölt alapozású épületre, egyetlen szórvány tavi dolomitos mészk ( darázsk ) minta, sárga szín, pelyvás soványítású, zsíros tapintású, kézzel vetett téglák (4,5 5 x 14 x 28 30cm) termolumineszcens adatai, szürkésfehér és rózsaszín szín habarcsminták hidraulikus kor adatai (1. és 12. szelvény), valamint festett vakolat darabok, fehér és vörös szín, faragott fels kréta homokkövek utalnak. Az eredmények szerint ez az egyház a 12. század utolsó harmadától a 13. század második harmadáig állhatott fent. (2) Bizonyítottá vált, hogy a mesterségesen kialakított dombon a század fordulóján az Árpádkori templom kib vítésével egy sokszög szentélyzáródású gótikus templom épült meg, amely jelent s épületdíszít faragott k anyaggal bírt. A kutatás e második templom hajójának és szentélyének északi, kiszedett alapárkát találta meg. E templom alapárkát 5,5cm vastag pelyvás téglákkal bélelték ki, közé híg szürke habarcsot öntöttek, bele tört vagy bontott téglát, követ szórtak. Az épületet a dombtól 7 10mre húzódó W keresztmetszet sáncárok övezte. A régészeti pénz leletek és a kett s sáncárok betöltése alapján igazolt, hogy az árkok csak lassan tölt dtek fel, de a 15. század utolsó harmadában már nem voltak használatban. (Az ásatás során ezekben lehetett megtalálni e templom faragott köveit illetve azok a Zsigmond kori templom alapjába 1. és 2. szelvény vannak beépítve, lásd 4. ábra.) Az épületet sárga és narancs sárga, pelyvás és rölt kerámiával soványított téglából építették, bels tere rózsaszín habarccsal és színes vakolattal volt díszítve (lásd. 4. szelvény). (3) Az között emelt, többször is b vített illetve átalakított, végs formájában nyújtott félköríves, küls támpilléres szentélyzáródású, hálóboltozatos jelent s méret csarnoktemplomot már az Árpád kori téglák és a gótikus faragott kövek felhasználásával építették meg (5. ábra). Ezt a templomot, egy Sárkányöl Szent Györgyöt ábrázoló szíjvég alapján, a 15. század utolsó harmadában, jól kiégetett, narancs és vörös szín, rölt kerámiával soványított téglákból (méretük: 5,5 7 x x 34 38cm) emelték. Alapja úsztatott habarcsos eljárással készült. Ebben az id szakban már bizonyítottan feltölt dött a korábbi védelmi övezet: azaz a sáncárokra ráhúzódtak a mez város utcái, beltelkeinek épületei. (4) Az egykori épület falai közül az északi, a déli és a nyugati oldalon találunk néhol még 4,7 m magasan is álló maradványokat. A még álló falakon megfigyelt vakolatmaradványok, valamint az alapkutatás során el került vakolat és freskótöredék alapján megállapítható, hogy a templom ma is álló nyugati vége m ködésének utolsó periódusában, kívül er sen meszes habarccsal vakolt és vastag rétegben fehérre meszelt volt. Ugyanekkor a bels vakolóhabarcsa rölt, vörös szín porával kevert, s így rózsaszín. A templom padlószintje az egykori küszöb után, a kb. 30 cmes lépcs n túljutva következett. Az álló falak átvizsgálása során kiderült, hogy az Árpádkori mázas tégláknak vélt vastéglák 1940 táján kerültek beépítésre, s a templomrom meger sítésére használták fel ket. A téglákon jól olvasható a HMV bélyeg. Az épület típusát tekintve a küls támpilléres, nyújtott félköríves szentélyzáródású templomok közé sorolható, s legjobb analógiaként riszentpéter temploma hozható fel (BÉRES 1992). (5) A többszöri átépítés és az újkori rekonstrukció (20. századi kiegészítések és meger sítések) miatt pontos, építési kort adó minták falból történ mintavételére nem volt lehet ség. Ezért volt fontos a szelvényekb l el került épít anyagminták statisztikai feldolgozására valamint a régészeti és m emlékgeológiai eredmények együttes értékelésére. Ennek eredményeként biztosan köthetjük az épít anyagok egy részét a Zsigmondkori, gótikus templomhoz, amely meger síti azt a felismerést, hogy a templomot a 15. század elején Nyfelé b vítve, majd innen Kfelé haladva, a 16. század elejére pedig teljesen körülépítve alakították át csarnoktemplommá. 91

8 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol Oklevelek 1256 feltételes adat birtokosok a a Hunyadi Szekcs i herceg és a Hédervári család családé 1464 a Jaksicsoké 1469 hatalmaskodás 1522 Csomorkányi Mátyás káplán Háromszor oppidumként említik települést a defter 1560 egyez levél 1561 dikális összeírás 1562 egyházi tized váci török vámnapló defter A templom és környezete 1. templom? C/a árok? 2. templom C/a árok 2. templom C sáncárok 3. templom C sáncárok 3a. templom Torony? A sáncárok 4. templom Torony? B/D sáncárok 4a. templom Éi torony oppidum 4a. templom Éi torony oppidum Téglák termolumineszcens adatai 1000+/ / / / / /30 Habarcsok termolumineszcens adatai 1200+/ / / / / /30 Feltételezett kor (század) a habarcsok hidraulikus tényez i alapján 1.H H H.1. (11.sz) 13.H H.110. (13.sz) 13.H H (14.sz) 10,12.H (15.sz) Vezérleletek Svég hajkarikák nyitott hk. cserépüst Svég hajkarikák nyitott hk. 12.sz.i obolusok Svég hajkarikák nyitott hk. topográfia veret 1470 tájáról 1462 veret 4. táblázat A csomorkányi templom a f bb adatok tükrében (összesít táblázat) Table 4 Summarizing table of the basic data concerning the church of Csomorkány (6) Meg kell említeni, hogy 1999ben tájtörténeti és tájökológiai vizsgálattal egészülhetett ki a több éves régészeti kutatás. A vizsgálatok a mez város emlékét rz földrajzi nevek által lefedett (15,72 km 2 ) határrészekre terjedtek ki és összefoglaltuk a területhasználatra, a demográfiai változásokra, a gazdálkodásra és annak intenzitására, a tájterhelésre vonatkozó közvetlen, közvetett és fenológiai adatokat. Csomorkány tájtörténeti változásainak megállapításakor els ként a régészeti ásatások valamint a levéltárak emlékanyagára támaszkodtunk. Közvetlen adatokkal szolgáltak a történetiés természetföldrajzi, település és agrártörténeti, botanikai felmérések, a területr l készült századi katonai (I., II. és III. katonai felmérés) valamint egyéb topográfiai térképek (BÉRES et al. 2005). Az ben lezajló régészeti kutatások és az ig tartó archeometriai, tájtörténeti és tájökológiai vizsgálatok alapján pontos építés és tájtörténet volt megrajzolható, amely el segítette a templom körül elhelyezked, majd kés bb mez város demográfiai, település és gazdaságtörténeti állomásainak megrajzolását. A több szakterületre kiterjed munka során egy 92

9 Kelemen, E.: A Hódmez vásárhelycsomorkányi templomrom ARCHAEOLOGICAL GEOLOGY, ARCHAEOMETRICS lehatárolható mintaterületen és egy zárt régészeti leletanyagon belül dolgoztuk fel az adatokat, s ha az összehasonlító vizsgálatokat tágabb körben folytatjuk, komoly megállapításokat tehetünk a Délalföldi régió Árpád és középkori táj és építéstörténetével kapcsolatban is. Irodalomjegyzék BÉRES M. 1992: Csomorkánypusztatemplom évi régészeti m emléki kutatásának eredményei. Múzeumi Kutatások Csongrád megyében, Szeged, BÉRES M. 2000: A Hódmez vásárhely csomorkányi egyház. In: Kollár T. (ed.): A középkori DélAlföld. DélAlföldi Évszázadok 13., Szeged, BÉRES, M., KELEMEN, É., FAZEKAS, I. 2005: Csomorkány A medieval village and its changing enviroment. Water management in medieval rural economy, Ruralia V. Prague, ENTZ G. 1965: A szegedi Móra Ferenc Múzeum k tárának vezet je. Publication of the Móra Ferenc Museum, Szeged, 1 32 GÁLOS M., KERTÉSZ P., MAREK, I. 1982: Kutatási jelentés a szegedi Móra Ferenc múzeumban és a vári k tárban, valamint az Alsóvárosi templomban elhelyezett egyes k elemek meghatározásáról. manuscript. Department of MineralogyGeology, Technical University of Budapest JEDRZEJEWSKA, H., 1960: Old mortars in Poland: A New Method of Investigation. Studies in Conservation, 5, JUHÁSZ A. 1982: A réti mészk kitermelése és felhasználása a DunaTisza köze déli részén. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéb l I. Miskolc, LUKÁCS Zs., SZÓNOKY M. 1994: A Szegedalsóvárosi ferences kolostor k faragványai. Stílus és m helykapcsolatok a m vészettörténeti és geológiai vizsgálatok alapján. Szeged (journal of the town), KELEMEN É. 1999: A csomorkányi templomrom Árpád és középkori épít anyagainak komplex földtani vizsgálata. unpublished theses, University of Debrecen KELEMEN É., RÓZSA P. 2007: Történeti habarcsok datálási lehet ségei a hidraulikus tényez alapján. Épít anyag, 59, MOLNÁR B. 1980: Hiperszalin tavi dolomitképz dés a DunaTisza közén. Földtani Közlöny, 110, MOLNÁR B., SZÓNOKY M., KOVÁCS S. 1981: Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litifikációs folyamatai a DunaTisza közén. Földtani Közlöny, 111, RÓZSA P. 1987: Jelentés a SzékkutasKápolnásd l területén az év folyamán végzett régészeti feltárás során el került k anyag vizsgálatáról. Manuscript, 1 17 RÓZSA P. SZÖ R GY. 1988: Klinkertéglák vizsgálata mikroszkóppal, modális elemz módszerrel. Épít anyag, 40, RÓZSA P. 2004: Történelmi vakolat és terrakotta minták mikroszkópi modális vizsgálata. Acta Geogr. Debrecina, 36, SCHAFARZIK F. 1909: A Magyar Korona országai területén lev k bányák.. Publication of the Royal Geological Institute of Hungary, Budapest SIMULÁK J., JENEI I. 2001: A csomorkányi templomrom tégláinak archeometriai elemzése. Acta Geographica Debrecina, 35, SZABÓ Z. 1979: A magyarszecs di vakolatok és habarcsok tájékoztató elemzése. Savaria, 78, SZÓNOKY M. 2001: Néhány DélAlföldi középkori templom és kolostor faragott k anyagának és tégláinak földtani vizsgálata és származása. Földtani Kutatás, 38(2), SZÓNOKY M. 2002: A DunaTiszaközi hátság egyedülálló történeti épít k zete I. rész. K 2002/3, ZÁDOR M.T., VÁNDORFFY J. 1975: A hidraulikus tényez szerepe a magyarországi habarcsok kormeghatározásánál. Építés Építéstudomány, 7(12),