Adalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai

Átírás

1 Adalékanyagok kőzetfizikai tulajdonságai Út- és hídépítési műszaki előírások és alkalmazási tapasztalataik Magyar Közút Zrt. Dr. Kausay Tibor Dr. Kausay Tibor Budapest, november 23. 1

2 Útügyi műszaki előírás ÚT : GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI FŐOSZTÁLYA Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok Road building crushed stone and gravel materials 3.3. Kőzetfizikai csoport A kőzetfizikai csoport az útépítési zúzottkő és zúzottkavics alaptulajdonságait jellemző fogalom, amely elsősorban a kőanyag MSZ EN 13043, MSZ EN 13242, illetve az MSZ EN szerinti anyagtani tulajdonságainak kifejezője ezen útügyi műszaki előírás értelmezésében. Jele általában: Kf-A, Kf-B, Kf-C1, Kf-C2, Kf-D1, Kf-D2, különleges esetben: Kf-A-P1, Kf-A-P2, Kf-B-P1, Kf-B-P2. Az ÚT : útügyi műszaki előírásban a Los Angeles, a mikro-deval, a szulfátos kristályosításra vonatkozó kőzetfizikai követelmények megegyeztek az MSZ :2004 betonszabvány *..1(/-,/( 1:2004 betonszabvány követelményeivel 2

3 &1 "$#$ 3/*.1()/2,0-+)(,!% 3

4 a kőzetfizikai tulajdonságok fogalma még nem szerepelt, a szilárdsági és időállósági követelményeket akkor még így írták le: 5.2. A zúzottkő anyaga fagyálló kőzet legyen. A vizsgálat módszere: 1991: A zúzottkő nyomószilárdsága más kikötés hiányában nem lehet kevesebb, mint 1500 kg/cm 2, (azaz 150 N/mm 2 ). A vizsgálat módszere: 1991: A zúzottkő a Stübel-féle mechanikai vizsgálat követelményeit elégítse ki. 4 A vizsgálat módszere: MSZ 11300:1959

5 A fagyállóságot az MSZ 1991:1960 szerint szabályos vagy szabálytalan próbatesten vizsgálták. A ciklus fázisai a következők voltak: 4 óra (-20±4) C hőmérsékleten, legalább 2 óra (+18±5) C hőmérsékletű vízben A kőanyagot a károsodás nélkül kiállott ciklusok száma alapján fagyállósági osztályba sorolták: 15 vagy kevesebb ciklus: Fagyveszélyes ciklus: Mérsékelten fagyálló ciklus: Fagyálló * 50 vagy több ciklus: Igen fagyálló *1967-ben két osztályra bontották: ciklus: Fagyálló, ciklus: Fokozottan fagyálló Lényegében ezt a besorolást vette át az ÚT : útügyi műszaki előírás!!!

6 A nyomószilárdságot az MSZ 1991:1960 szerint általában (5 ± 0,5) cm élhosszúságú próbakockákon, kevésbé tömör vagy igen nagy ásványi szemeket tartalmazó kőanyagok esetén (7 ± 0,5) cm vagy (10 ± 0,5) cm élhosszúságú próbakockákon határozták meg. Légszáraz állapotú kőanyagokon például a következő nyomószilárdságokat mérték: Diszeli bazalt: N/mm 2 Zalahalápi bazalt: N/mm 2 Nógrádkövesdi andezit: N/mm 2 Szob, Csákhegyi dácit: N/mm 2 Dunabogdányi andezit: N/mm 2 6

7 A Stübel-féle ütőszilárdság vizsgálat főbb jellemzői: Ütőtömeg: 36,5 kg, esési magasság: 12 cm, ütési sebesség: 50/perc, ütési idő: 12 perc, összes ütés száma: 600 Vizsgálati anyag: mm A jósági értékszám -ot az ütőmunka után végzett szemmegoszlás vizsgálat eredményéből számították ki. Követelmény vulkanikus (mélységi és kiömlési) kőzetekre: 60. (Pl. a zalahalápi bazalton: 90, a tállyai andeziten: 70, szobi andeziten: 60 értékszámot mértek) 7

8 A kőzetfizikai csoport fogalmát 1970-ben szabványosították 8

9 MSZ 1992:1970 Zúzott kőtermékek 9

10 1970-ben jelent meg a KZ termék fogalma 10

11 1970 évi zúzottkő szabvány létrehozása, a kőzetfizikai csoport és a KZ termékek fogalmának megalkotása elsősorban dr. Kertész Pál és az őt támogató dr. Reznák László érdeme, akik a kő szabványbizottság munkájában hosszú időn át meghatározó szerepet töltöttek be. Ajánlom szíves figyelmükbe az Építési kőanyagok magyar nemzeti szabványrendszere c. írást: 11 msz-ko-szabvanyjegyzek/msz-ko-szabvanyjegyzek.pdf

12 Az eddigi magyar szabályozásban kőzetfizikai csoportba a zúzottkövek és zúzottkavicsok termékminősítő erejű kőzetfizikai tulajdonságait soroltuk. A korábbi előírásokban (MSZ 18291:1978 Zúzottkő termékszabvány, ME :1994 Útépítési zúzott kőanyag közlekedési ágazati szabvány) a Los Angeles aprózódás, a száraz és a vizes Deval aprózódás, a nátriumszulfát-oldatos és a magnéziumszulfát-oldatos kristályosítási aprózódás tartozott a kőzetfizikai jellemzők csoportjába. A későbbi ágazati szabályozásban (ÚT :1998 Útépítési zúzott kőanyagok útügyi műszaki előírás) a száraz Deval aprózódás és a nátriumszulfát-oldatos kristályosítási aprózódás elvesztette termékminősítő erejét, de új jellemzőként a vizes mikro-deval aprózódás 12 belépett a kőzetfizikai csoportba.

13 A mait megelőző útügyi műszaki előírásban (ÚT :2006) már a vizes Deval aprózódás sem szerepelt, és a kőzetfizikai csoportot a Los Angeles aprózódás, a vizes mikro-deval aprózódás, és a magnéziumszulfát- oldatos kristályosítási aprózódás alkotta, az új európai kőanyaghalmaz (adalékanyag) termékszabványok (MSZ EN 13043:2003 aszfaltadalékanyag, MSZ EN 12620:2006 betonadalékanyag, MSZ EN 13242:2003 kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú kőanyaghalmazok) hatására. Az MSZ :2004 betonszabvány a kőzetfizikai csoportok tekintetében megegyezik az visszavont ÚT :2006 útügyi műszaki előírás kőzetfizikai csoportokra vonatkozó követelmény-rendszerével és a követelmények vizsgálatának módjával. 13

14 2009-ben az ÚT :2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok útügyi műszaki előírást három új előírás váltotta fel. Az új ÚT :2008 (e-ut ) jelű útügyi műszaki előírás az aszfaltkeverékekhez és felületi bevonatokhoz használható útépítési zúzottkövekkel és zúzottkavicsokkal foglalkozik; az új ÚT :2009 (e-ut ) jelű útügyi műszaki előírás az útépítési és hídépítési betonokhoz, szükséges zúzottkövekre és zúzottkavicsokra vonatkozó követelményeket tárgyalja; az új ÚT :2009 (e-ut ) jelű útügyi műszaki előírásnak a kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú útpályaszerkezeti alaprétegek készítéséhez szükséges zúzottkövekre és zúzottkavicsokra vonatkozó követelmények a témája. A bontott betonokból előállított újrahasznosított beton-adalékanyagok felhasználását 14 az ÚT :2008 (e-ut ) útügyi műszaki előírás szabályozza.

15 A visszavont ÚT :2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című útügyi műszaki előírás (továbbiakban ÚME) az MSZ EN 13043:2003, MSZ EN 13242:2003, MSZ EN 13285:2003 és MSZ EN 12620:2006 európai szabványok hazai értelmezését és nemzeti alkalmazását tárgyalta, és ezt az egységes szemléletét a jövőben is feltétlenül meg kellett volna tartani. A hazai piaci keretek nem teszik lehetővé (nem is lenne indokolt) sem a kőbányáink mainál szűkebb specializálódását, sem egy kőbányán belül különféle útépítési célú termelési vonalak és tárolóhelyek kiépítését. Következésképpen hiába készültek külön aszfaltadalékanyag, és betonadalékanyag, kötőanyag nélküli zúzottkő műszaki előírások, a kőbányaipar nagy valószínűséggel csak ezek egyikének (nyilván a legnagyobb vásárló aszfaltipar igényének) megfelelő zúzottkövet képes gyártani, ezáltal a többi felhasználó nem, vagy csak nehezen tud majd érvényt szerezni az eltérő minőségi követelményeinek. Az útépítési zúzottkő termékek egységes szabályozását szorgalmazó fenti érvelést az ÚME zúzottkő bizottság aszfaltos tagjai finoman szólva nem méltányolták, így félévszázados, bevált hazai gyakorlatunk az új, ÚT :2008, -2:2009, -3:2009 ÚME sorozat 15 keretében sajnos tovább nem alkalmazható.

16 A kőzetfizikai tulajdonságok vizsgálatát az MSZ :2004 szabvány szerint ma is referencia és alternatív módszerrel lehet elvégezni, így lehetett a visszavont ÚT :2006 szerint is, de így lehet a ma érvényes ÚT :2009 betonadalékanyag és ÚT :2009 a kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú útpályaszerkezeti alaprétegek készítéséhez szolgáló zúzottkövek útügyi műszaki előírása szerint is. Az aszfaltadalékanyagokra vonatkozólag az új útügyi műszaki előírás (ÚT :2008) bevezetésével e tekintetben változás történt, abban nem szerepel az alternatív vizsgálat lehetősége. 16

17 Az MSZ EN 13043:2003, MSZ EN 12620:2006, (MSZ EN 12620:2002+A1:2008 ) MSZ EN 13242:2003 (MSZ EN 13242:2002+A1:2008) európai kőanyaghalmaz szabványok a kőzetfizika, a kőzetfizikai csoportok a kőzetfizikai tulajdonságok fogalmát nem ismerik. Ezek az európai szabványok a Los Angeles aprózódást, a mikro- Deval aprózódást és a magnézium-szulfátos kristályosítást a fizikai követelmények fejezetében tárgyalják. Ezért az aszfaltadalékanyagok elkészült új útügyi műszaki előírása (ÚT :2008) sem tartalmaz kőzetfizikai csoportokat, hanem a Los Angeles aprózódás, a mikro-deval aprózódás és a magnéziumszulfátos kristályosítás követelményeit ezek európai osztály-jelének egyenkénti megadásával, a Kf-0, Kf-A, Kf-B, Kf-C1, Kf-C2, Kf-D1, Kf-D2 kőzetfizikai csoport jelek mellőzésével írja elő, miként azt az új ÚT :2008 aszfaltbeton útügyi műszaki előírás (és a sorozat többi tagja stb.) is teszi. 17

18 A kőzetfizikai csoportok mellőzése az ÚT :2008 útügyi műszaki előírásban nem jelenti, nem jelentheti a kőzetfizika fogalmának háttérbe szorítását, megszűnését. A kőzetfizika diszciplina, megkerülhetetlen mérnökgeológiai tudományág, több könyvnek, egyetemi jegyzetnek is címe: Kertész Pál: Kőzetfizika Tankönyvkiadó, Budapest, Kertész Pál: Kőzetfizika Szakmérnöki jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, Egerer Frigyes: Kőzetfizika Tankönyvkiadó, Budapest, Egerer Frigyes Kertész Pál: Bevezetés a kőzetfizikába Akadémiai Kiadó, Budapest,

19 19

20 A kőzetfizikai tulajdonságok kőzetfizikai csoportba sorolását az ÚT :2008 útügyi műszaki előírást szövegező bizottság többségben lévő kőbányász és aszfaltútépítő tagjai azzal az érvvel utasították el, hogy, minthogy az MSZ EN 13043:2003 szabvány nem tartalmaz kőzetfizikai csoportokat, ezért ilyenek az útügyi műszaki előírásban sem alkalmazhatók. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fogalmakból vagy tulajdonságokból való csoportképzés nem ellentétes az európai szabványokkal, nem idegen a CEN tagállamok felfogásával. A fenti érvelés cáfolatául a következő dián, példaképpen az osztrák ÖNORM B :2004 szabvány (az ÖNORM EN betonszabvány nemzeti alkalmazási dokumentuma) NAD 16. táblázatát mutatom be, amely az EN 206-1:2000 európai betonszabvány szerinti környezeti osztályokat foglalja csoportba. A táblázat első oszlopában a csoport jelek, a második oszlopban a vonatkozó csoportba sorolt környezeti osztályok jele áll. 20

21 21

22 Útügyi műszaki előírás ÚT :2009 ÚT :2009 KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Az új ÚT :20092:2009 betonadalékanyag és ÚT :20093:2009 kötőanyag nélküli, illetve hidraulikusan kötött zúzottkő útügyi műszaki előírás annyiban összhangban áll az MSZ : 1:2004 betonszabvány felfogásával, hogy a referencia vizsgálatok mellett bár a mellékletben tájékoztatásként, de mégis megtartja az alternatív vizsgálati módszerek rendszerét is. MAGYAR SZABVÁNY MSZ :2004 Beton rész: Az MSZ EN alkalmazási feltételei Magyarországon

23 A kőzetfizikai tulajdonságok referencia és alternatív és vizsgálati módszere között az a különbség, hogy a referencia vizsgálat esetén a vizsgálati minta szemnagysága az európai vizsgálati szabványok szerint mm, az alternatív vizsgálat esetén pedig a hazai zúzottkő vagy zúzottkavics termék (frakció) szemnagysága. Az alternatív vizsgálat alkalmazására azért van szükség, hogy a vevőnek módja legyen a kőzetfizikai tulajdonságot a leszállított termékből vett mintán ellenőrizni. 23

24 Ugyanis a kőzetfizikai tulajdonságok meghatározásához az európai szabványok szerinti referencia vizsgálatok során szükséges mm szemnagysághatárú vizsgálati mintát t a zúzottkő termékb kből a Z 0/22, Z 0/32, Z 0/45, Z 0/80 és Z 4/22 termékosztályú frakciók kivételével és a zúzottkavics termékből a ZK 8/16 frakció kivételével törés vagy idegen szemekkel való keverés nélkül nem lehet előáll llítani. 24

25 Az MSZ EN , MSZ EN és MSZ EN európai vizsgálati szabvány mm szemnagyság-határú vizsgálati minták referencia vizsgálatát írja elő, de ezek az európai vizsgálati szabványok bizonyos, ettől eltérő alternatív vizsgálati szemnagysághatárok alkalmazását is megengedik. Ha a vizsgálati anyag, illetve a vizsgálandó termék szemnagysága kívül esik az európai vizsgálati szabványokban szereplő mm-es vizsgálati referencia minta szemnagyság-határokon, akkor a mm szemnagyságú vizsgálati mintát a laboratóriumi mintából csak töréssel és/vagy osztályozással lehet előállítani, ha a laboratóriumi minta szemnagysága lehetővé teszi, de ennek módjáról ezek az európai szabványok nem rendelkeznek. Idegen szemek hozzákeverése eleve megengedhetetlen. 25

26 Az MSZ :2004 betonszabvány, az új ÚT :2009 betonadalékanyag és az új ÚT :2009 kötőanyag nélküli, illetve hidraulikusan kötött zúzottkő útügyi műszaki előírás felfogásában, ha a referencia vizsgálati minta előállítása laboratóriumi töréssel nem lehetséges, vagy a szemek struktúrájának megbontása miatt nem célszerű (tehát magát az eredeti terméket kívánjuk vizsgálni), akkor a kőzetfizikai vizsgálatokat megegyezés szerint alternatív vizsgálatként szabad, sőt kell elvégezni. A ma érvényes (módosított) MSZ EN (mikro- Deval), MSZ EN (Los Angeles) és MSZ EN (magnéziumszulfátos kristályosítás) európai vizsgálati szabványok az alternatív vizsgálat végzését meg is engedik. 26

27 Az MSZ :2004 betonszabvány és az új ÚT :2009 betonadalékanyag és az új ÚT :2009 kötőanyag nélküli, illetve hidraulikusan kötött zúzottkő útügyi műszaki előírás az alternatív vizsgálatra a Los Angeles (MSZ EN :1998/A1:2007 :2010) és mikro- Deval (MSZ EN :1996/A1:2004) szabványoknál szélesebb választékot tartalmaz azért, hogy a kőzetfizikai vizsgálatok valamennyi hazai zúzottkő és zúzottkavics termék (frakció) esetén törés és s idegen szemek hozzákever keverése nélkn lkül elvégezhetők legyenek. 27

28 Valamely kőanyag előfordulás zúzottkő gyártási műre valóságának kutatása során a fúrási mag, illetve a darabos (tömbös, nyers-) kőzetminta anyagának kőzetfizikai csoportját feltétlenül referencia-vizsgálattal kell meghatározni. 28

29 Az MSZ :2004 betonszabvány, az ÚT :2009 betonadalékanyag és az ÚT :2009 kötőanyag nélküli, illetve hidraulikusan kötött zúzottkő útügyi műszaki előírás felfogásában: a referencia vizsgálat a gyártó kezdeti típusvizsgálatának és üzemi ellenőrző vizsgálatának eszköze (felőle MSZ EN 12620:2006, MSZ EN 13242:2003 stb. rendelkezik), az alternatív vizsgálat az átadás-átvételi átvételi eljárás eszköze (felőle az ÚT :2009, az ÚT :2009 és az MSZ :2004 stb. rendelkezik). 29

30 Los Angeles dob Deval dob Mikro-Deval dob 30

31 MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN :2000 MSZ EN :1998/A1:2007 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata 2. rész: Az aprózódással szembeni ellenállás meghatározása 31

32 Az MSZ :1983 szabvány ma is érvényes, mert a Deval vizsgálatra nem jelent meg európai szabvány, de a Deval aprózódás követelményként az európai termékszabványokban nem is jut szerephez. 32

33 MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN :1998 MSZ EN :1996/A1:2004 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: Kopásállóság vizsgálata (mikro-deval) 33

34 ZÚZOTTKÖVEK APRÓZÓDÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI 1. oldal Vizsgálat Los Angeles MSZ :1991 Los Angeles MSZ EN :2000 Deval MSZ :1983 Mikro-Deval MSZ :1984 Mikro-Deval MSZ EN :1998 Vizsgáló berendezés dobjának (dobjainak) és acélgolyóinak jellemzői Belső átmérő, mm ± ± ± 1 Belső hosszúság, mm ± ± ± 1 Acélpárkányok száma, darab A geometriai tengelynek a vízszintes forgástengellyel bezárt szöge, fok Acélgolyók átmérője, mm 47 ± Acélgolyók egyenkénti tömege, g Acélgolyó nem kerül alkalmazásra Acélgolyó nem kerül alkalmazásra 9,5-10,1 10 ± 0,5 Nincs előírva Nincs előírva 34

35 2. oldal Vizsgálat Vizsgálati minta tömege, kiszárított állapotban, g Los Angeles MSZ : ± 5 ha a szemnagyság, mm: ± 10 ha a szemnagyság, mm: ± 20 ha a szemnagyság, mm: ± 25 ha a szemnagyság, mm: Los Angeles MSZ EN :2000 Deval MSZ :1983 Mikro-Deval MSZ :1984 Mikro-Deval MSZ EN :1998 Vizsgálati minta és acélgolyók mennyisége 5000 ± ± ± ± 2 ha a szemnagyság, mm: Ezt vizsgálati adag -nak nevezik 5000 ± 10 ha a szemnagyság, mm: Ezt vizsgálati adag -nak nevezik 35

36 3. oldal Vizsgálat Szemnagyság, mm Acélgolyók száma dobonként, db Acélgolyók összes tömege dobonként, g Los Angeles MSZ : Los Angeles MSZ EN : Követelmény továbbá, hogy - a 11,2 mmes szitán m%, - vagy a 12,5 mm-es szitán m% essék át 11 db Alternatív vizsgálati mód: Lásd külön diakockán Deval MSZ : Acélgolyók nem kerülnek alkalmazásra Mikro-Deval MSZ : ± ± 10 Mikro-Deval MSZ EN : Követelmény továbbá, hogy - a 11,2 mmes szitán m%, - vagy a 12,5 mmes szitán m% essék át 5000 ± 5 Alternatív vizsgálati mód: Lásd külön diakockán 36

37 4. oldal Vizsgálat Vizes vizsgálat esetén az egyes dobokba öntendő víz térfogata, cm 3 Percenkénti fordulatszám Összes fordulatszám Los Angeles MSZ :1991 Nincs vizes vizsgálat, csak száraz Los Angeles MSZ EN :2000 Deval MSZ :1983 Vizsgálati módszer jellemzői Nincs vizes vizsgálat, csak száraz Mikro-Deval MSZ :1984 Mikro-Deval MSZ EN : ± ± ± ± ± ha a szemnagyság, mm: ha a szemnagyság, mm: ha a szemnagyság, mm: ³ ha a szemnagyság, mm: ha a szemnagyság, mm: ha a szemnagyság, mm: ± 10 37

38 5. oldal Vizsgálat Aprózódás, a vizsgálati minta kiszárított állapotában, tömeg% Los Angeles MSZ :1991 Los Angeles aprózódás, a LA = Az 1,6 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási veszteség a vizsgálati minta tömegének százalékában Los Angeles MSZ EN :2000 Deval MSZ :1983 Vizsgálati eredmény Los Angeles érték vagy tényező, LA = Egy vizsgálati adagnak a vizsgálata végeztével az 1,6 mm-es szitán áthullott tömeghányada Deval aprózódás, a D = Az 1,6 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási veszteség a vizsgálati minta tömegének százalékában A jelölés száraz vizsgálat esetén: a Do és vizes vizsgálat esetén: a Dw Mikro-Deval MSZ :1984 Mikro-Deval aprózódás, a MD = Az 1,6 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási veszteség a vizsgálati minta tömegének százalékában A jelölés száraz vizsgálat esetén: a MDo és vizes vizsgálat esetén: a MDw Mikro-Deval MSZ EN :1998 Mikro-Deval aprózódás (vizes vizsgálat), M DE = Az 1,6 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási veszteség a vizsgálati adag tömegének százalékában A jelölés száraz vizsgálat esetén: M DS 38

39 Kőzetfizikai csoportok a Los Angeles aprózódás alapján a különböző szabványokban és előírásokban Szabvány illetve előírás ÚT :1998 Útépítési zúzott kőanyagok AA BB CC DD MSZ EN és MSZ EN Beton és aszfalt adalékanyagok LA 15 LA 20 LA 25 LA MSZ :2004 Beton és ÚT :2006 Útépítési zúzottkövek Kf-0 d/d-a ala15 Kf-A Kf-B Kf-C1 Kf-C2 Kf-D1 Kf-D LA40 LA Los Angeles aprózódás, tömeg% 39

40 Kőzetfizikai csoportok a mikro-deval aprózódás alapján a különböző szabványokban és előírásokban ÚT :1998 Útépítési zúzott kőanyagok Szabvány illetve előírás AA BB CC DD MSZ :2004 Beton és ÚT :2006 Útépítési zúzottkövek Kf-0 d/d-a a MD10 Kf-A Kf-B Kf-C Kf-D MSZ EN és MSZ EN Beton és aszfalt adalékanyagok M DE 10 M DE 15 M DE 20 M DE 25 M DE Mikro-Deval aprózódás, tömeg% 40

41 Skandináv-dob Skandináv vizsgálat MSZ EN :2000 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 9. rész: A szöges gépjárműabroncsok koptatásával szembeni ellenállás meghatározása. Magyarországon a szöges gumiabroncsok használatának tiltása következtében alkalmazása nem indokolt. 41

42 Zúzottkövek európai aprózódás vizsgálati módszereinek összefoglalása 6. oldal Vizsgálat Los Angeles MSZ EN :2000 Mikro-Deval MSZ EN :1998 Los Angeles ERRI (European Rail Research Institute) (1994.) Skandináv módszer (szöges gumiabroncs) MSZ EN :2000 Vizsgáló berendezés dobjának (dobjainak) és acélgolyóinak jellemzői Belső átmérő, mm 711 ± ± ± 1 206,5 ±2 Belső hosszúság, mm 508 ± ± ± ± 1 Acélpárkányok (bordák) száma, darab (Bordáknak nevezik) Acélpárkány (bordák) magassága, mm Acélgolyók átmérője, mm 90 ± 2 (vast.: 25 ± 1) 89 ± 2 (vast.: 25) Nincs ,0-47,6 10 ± 0,5 14,5-15,1 42

43 Vizsgálat Vizsgálati minta tömege, kiszárított állapotban, g Szemnagyság, mm Acélgolyók száma dobonként, db Acélgolyók összes tömege dobonként, g 7. oldal Los Angeles Los Angeles Mikro-Deval MSZ EN ERRI MSZ EN :2000 (European 1:1998 Rail Research Institute) (1994.) Vizsgálati minta és acélgolyók mennyisége 5000 ± ± ± 2 Ezt vizsgálati Ezt vizsgálati adag -nak adag -nak nevezik nevezik Követelmény továbbá, hogy - a 11,2 mmes szitán m%, - vagy a 12,5 mm-es szitán m% essék át 11 db Alternatív vizsgálati mód: Lásd külön diakockán 31,5-50 Követelmény továbbá, hogy a vizsgálati anyag összetétele: 31,5-40 mm szemnagyság: 5000 g ± 50 g és mm szemnagyság: 5000 g ± 50 g Az acélgolyók száma: Követelmény továbbá, hogy - a 11,2 mmes szitán m%, - vagy a 12,5 mm-es szitán m% essék át Acélgolyók összes tömege dobonként: 5000 ± 5 g 12 db Alternatív vizsgálati mód: Lásd külön diakockán Skandináv módszer (szöges gumiabroncs) MSZ EN : r testsűr [. 2,66 ± 5 g / cm 11,2-16 Követelmény továbbá, hogy a 14 mm-es szitán a vizsgálati adag 65±1 m%-a essék át Acélgolyók összes tömege dobonként: 7000 ± 10 g 43 3 ]

44 Vizsgálat Egyes dobokba öntendő víz térfogata, cm 3 Percenkénti fordulatszám Összes fordulatszám Aprózódás, a vizsgálati minta kiszárított állapotában, tömeg% Los Angeles MSZ EN :2000 Nincs vizes vizsgálat, csak száraz 8. oldal Los Angeles ERRI (European Rail Research Institute) (1994.) Vizsgálati módszer jellemzői Nincs vizes vizsgálat, csak száraz Mikro-Deval MSZ EN :1998 Skandináv módszer (szöges gumiabroncs) MSZ EN : ± ± ± 5 90 ± ± ± 10 Los Angeles érték vagy tényező, LA = Egy vizsgálati adagnak a vizsgálata végeztével az 1,6 mm-es szitán áthullott tömeghányada Vizsgálati eredmény Los Angeles aprózódás értéke, LA = Az 1,6 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási veszteség a vizsgálati minta tömegének százalékában Mikro-Deval aprózódás (vizes vizsgálat), M DE = Az 1,6 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási veszteség a vizsgálati adag tömegének százalékában A jelölés száraz vizsgálat esetén: M DS Skandináv vizsgálat kopási értéke (vizes vizsgálat), A N = A 2 mm lyukbőségű szitával meghatározott aprózódási (kopási) veszteség a vizsgálati adag tömegének százalékában 44

45 Az alternatív Los Angeles vizsgálat jellemzői az MSZ EN :1998/A1:2007 szabványmódosítás szerint A1. táblázat: Alternatív szűk szemnagysági osztályok Szemnagysági osztályok mm 4 6, , ,2 11,2 16,0 Közbenső szita mérete mm 5 6, Áthullott anyag mennyisége a közbenső szitán tömeg% A golyók száma A golyókészlet tömege g

46 Az alternatív mikro-deval vizsgálat jellemzői az MSZ EN :1996/A1:2004 szabványmódosítás szerint B1. táblázat: Alternatív szűk szemnagysági osztályok Szemnagysági A golyókészlet tömege osztályok mm 4 6,3 6, ,2 11,2 16,0 g 2000 ± ± ± ± 5 46

47 Az új ÚT :2009 betonadalékanyag és az ÚT :2009 kötőanyag nélküli, illetve hidraulikusan kötött zúzottkő útügyi műszaki előírás hasonlóan az MSZ :2004 betonszabványhoz a termékek (frakciók) szemnagysághatárát illetően alkalmazkodik az MSZ EN 12620:2006, MSZ EN 13043:2003, MSZ EN 13242:2003, MSZ EN 13285:2003 stb. európai szabványokhoz, és az új ÚT :2008 útügyi műszaki előírásban is szereplő ún. alap + 1 kiegészítő szitasorozat -ot (benne a 5,6; 11,2; 22,4; 45 mm nyílású szitákkal) használja. Ezt a frakciók alternatív kőzetfizikai vizsgálata mintájának szemnagysághatáraival is követni kell. 47

48 Az alternatív Los Angeles vizsgálat és az alternatív atív mikro-deval vizsgálat sgálat alkalmazandó azandó jellemzői a következő három táblázatban tban találhatók. 48

49 Los Angeles vizsgálat jellemzői alternatív vizsgálat esetén, ha a zúzott anyag frakció szemnagysághatára az alap + 1 kiegészítő szitasorozat szerinti Zúzottkő és zúzottkavics frakciók jele Vizsgálati szemnagyság mm Vizsgálati minta tömege g Golyók száma Összes golyó tömege g Összes fordulat száma KZ 2/ ± ± KZ és ZK 4/ ± ± KZ és ZK 8/ ± ± KZ 11/ ± ± KZ 16/ ± ± KZ 22/ ± ± NZ és ZK 0/ ± ± NZ és ZK 4/ ± ± NZ és ZK 11/ ± ± NZ 22/ ± ± NZ 32/ ± ±

50 Los Angeles vizsgálat jellemzői alternatív vizsgálat esetén, ha a zúzott anyag frakció szemnagysághatára az alap + 1 kiegészítő szitasorozat szerinti (A táblázat folytatása) Zúzottkő és zúzottkavics frakciók jele Vizsgálati szemnagyság mm Vizsgálati minta tömege g Golyók száma Összes golyó tömege g Összes fordulat száma ZK 8/16 8/11 11/16 ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 4/ ± ± Z 22/ ± ±

51 Mikro-Deval vizsgálat jellemzői alternatív vizsgálat esetén, ha a zúzottkő és zúzottkavics frakció szemnagysághatára az alap + 1 kiegészítő szitasorozat szerinti Zúzottkő és zúzottkavics frakciók jele Vizsgálati szemnagyság mm Golyók tömege dobonként g KZ 2/ ± 5 KZ és ZK 4/ ± 5 KZ és ZK 8/ ± 10 ZK 8/ % 5000 ± 10 KZ 11/ ± 10 NZ és Z és ZK 0/ ± 5 NZ és ZK 4/ ± 10 NZ és ZK 11/ ± 10 Z 0/ ± 5 Z 0/ ± 10 Z 0/ ± 10 Z 0/ ± 10 Z 0/ ± 10 Z 4/ ± 10 51

52 ÚT :2009 M5.1. Szilárdsági csoportok (alternatív) Az MSZ EN szerint LA és M DE osztályok értékei alapján szilárdsági csoportok adhatók meg, amelyek megfelelnek az eddigi magyar gyakorlatnak. M5.1. táblázat: Szilárdsági csoportok Szilárdsági csoportok LA M DE osztályok A (0) B (A) C (B) D (C1) E (C2) F (D1) G (D2) 45 > 30 H (megadott) > 45 megadott Megjegyzés: A táblázatban zárójelben megadott betűjelek a koráb- 52 bi útügyi műszaki elírás szerinti kőzetfizikai csoportok betűjele.

53 MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN :2010 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak időállóságának vizsgálati módszerei. 2. rész: Magnézium-szulfát eljárás és 53

54 1. oldal MSZ EN MSZ EN vizsgálati szabvány címe szabvány száma és a vizsgálat elve :1999 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időállóságának vizsgálata. 2. rész: Magnézium-szulfátos eljárás Vizsgálat elve: Megegyezik az MSZ szabvány elvével Eltérések az európai és a magyar vizsgálati módszer között MSZ EN MSZ Vizsgálati minta szemnagysága, mm Referencia módszer: mm, Tájékoztató módszer: > 14 mm esetén: 20-28; mm < 10 mm esetén: 6,3-10; 5,0-6,3; 3,35-5,0; 2,36-3,35; 1,18-2,36; 0,6-1,18; 0,3-0,6 mm Tetszőleges szűk szemhatárú halmaz 0-8 mm-es finom halmaz 5-55 mm-es durva halmaz 54

55 2. oldal MSZ EN MSZ EN vizsgálati szabvány címe szabvány száma és a vizsgálat elve :1999 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időállóságának vizsgálata. 2. rész: Magnézium-szulfátos eljárás Vizsgálat elve: Megegyezik az MSZ szabvány elvével Eltérések az európai és a magyar vizsgálati módszer között MSZ EN MSZ Vizsgálati minta tömege, g Legalább 500 D 12 mm 12<D 35 mm 35<D 55 mm 300 ± ± ± 40 Szulfát-oldat MgSO 4 Na 2 SO 4 és MgSO 4 Vizsgálati fázisok: Csepegtetés Szárítás Hűtés Áztatás Ciklus idő 2 óra, (20±5) C óra, (110±5) C 5 óra, (20±5) C 17 óra, (20±2) C (48±2) óra perc, (20±5) C 4-5 óra, (105±5) C 1 óra, (20±5) C óra, (20±5) C 24 óra 55

56 Kőzetfizikai csoportok a magnézium-szulfátos kristályosítási aprózódás alapján a különböző szabványokban és előírásokban ÚT :1998 Útépítési zúzott kőanyagok Szabvány illetve előírás AA BB CC DD MSZ :2004 Beton és ÚT :2006 Útépítési zúzottkövek Kf-0 Kf-A Kf-B Kf-C1 Kf-C2 Kf-D1 Kf-D MSZ EN és MSZ EN Beton és aszfalt adalékanyagok MS 18 MS 25 MS Magnézium-szulfátos kristályosítási aprózódás, tömeg% 56

57 Az előző táblázatban látni lehet, hogy a magnézium-szulfátos kristályosítás legszigorúbb osztálya az európai szabványokban és az ezeket követő ÚT :2008 aszfaltadalékanyag előírásban a legfeljebb 18 tömegszázalék aprózódási veszteséget megengedő rendkívül laza MS 18 osztály, amelynek követelménye megfelel a magyar Kf-C1 kőzetfizikai csoport követelményének. Az MSZ :2004 betonszabvány és az új ÚT :2009 betonadalékanyag útügyi műszaki előírás hazai körülményeink között ennél indokoltan szigorúbb kőzetfizikai csoport követelményt is tartalmaz (Kf-0, Kf-A, Kf-B). Az új ÚT :2008 aszfaltadalékanyag útügyi műszaki előírás úgy rendelkezik, hogy (kimondatlanul és értelemszerűen a laza követelményű európai magnézium-szulfátos aprózódás vizsgálat mellett*) el kell végezni az európai fagyállóság vizsgálatot, de erre követelmény értéket az ÚME nem ad. * az ÚT :2008 ÚME-ban itt vagy szócska szerepel, holott választási lehetőség nincs, mert a szakasszal a magnézium-szulfátos vizsgálatot kötelezővé tették. 57

58 Az ÚT :2009 betonadalékanyag és az ÚT :2009 kötőanyag nélküli, illetve hidraulikusan kötött zúzottkő útügyi műszaki előírás igen helyesen kötelezően elrendeli az MS 5 (H), az MS 10 (H) és az MS 15 (H) magnézium szulfátos kristályosítási osztályok alkalmazását. Magnézium-szulfátos kristályosítási veszteség megengedett értéke szerinti osztályok (ÚT :2009 és ÚT :2009) Magnézium-szulfátos veszteség tömeg% Osztály MS Fagyállósági fokozat > 30 MS 5 (H) MS 10 (H) MS 15 (H) MS 18 MS 21 MS 25 MS 30 MS megadott Igen fagyálló Fokozottan fagyálló Fagyálló Mérsékelten fagyálló 58

59 ÚT : táblázat: Az éghajlat és a végfelhasználás szerinti fagyállóági osztályok Környezeti viszonyok Éghajlat Kontinentális Fagymentes vagy száraz Nincs követelmény Részben telített, nincs só F 2 vagy MS 18 Telített, nincs só F 1 vagy MS* Só (tengervíz vagy útfelület) F 1 vagy MS* Repülőtéri felületek F 1 vagy MS* * Lásd az M5.2. táblázatot Megjegyzés: Magyarországon évente átlagosan olvasztó sózásra kell számítani, ezért a fagyállóság szempontjából nem csak 10 fagyasztási ciklusnak kell ellenállnia, minimális követelmény főleg olvasztósózás hatása esetén legalább 2*10 fagyasztási ciklus elviselése. 59

60 Útügyi műszaki előírás ÚT :2008 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLYA Egyéb fizikai jellemzők megadandó értékkel Az MSZ EN szabvány magyarországi értelmezését adó jelen Útügyi Műszaki Előírás ugyan nem támaszt követelményeket, de a fizikai jellemzőt vizsgálni kell, a megadandó érték: az MSZ EN szabvány szerint a szemek testsűrűsége és vízfelvétele, fagyállóság meghatározása az MSZ EN *, vagy MSZ EN ** szerint, a fagyállósági osztály megfelelőségének vizsgálata az MSZ EN szabvány A melléklete alapján. * fagyállóság vizsgálata ** magnézium-szulfátos kristályosítás 60

61 Az MSZ EN 13043:2003 európai aszfaltadalékanyag szabvány A melléklete szerint, ha a (31,5 63) mm közötti szemnagyságú kőanyag vízfelvétele 24 órás drótkosaras víz alá merítés után 2,0 tömeg% (MSZ EN :2000/A1:2006 szabvány 7. fejezete); vagy a ( ) g közötti tömegű, egy darab kő, vagy a 10 darab (40 50) mm, illetve (50 63) mm közötti szemnagyságú vasúti ágyazati zúzottkőből álló, ( ) g közötti tömegű minta vízfelvétele tömegállandóságig* tartó víz alá merítés után 0,5 tömeg% (MSZ EN :2000/A1:2006 szabvány B melléklete), akkor a kőanyaghalmazt fagyállónak kell tekinteni. * A minta akkor éri el a tömegállandóságot, ha a legalább óránként, a minta (110 ± 5) C hőmérsékleten kiszárított állapotában végzett, két tömegmérés különbsége nem több, mint 0,1 tömeg%. 61

62 Az MSZ EN 13043:2003 szabvány A melléklete azt javasolja, ha a vízfelvétel meghaladja az előzőekben ismertetett határértékeket, akkor a kőanyaghalmaz fagyállóságát vagy az MSZ EN :2007 szabvány szerinti fagyállósági, vagy az MSZ EN :2010 szabvány szerinti magnézium-szulfátos kristályosítási vizsgálat eredménye alapján kell megítélni. Az MSZ EN 13043:2003 szabvány A1. táblázata kontinentális éghajlat (Magyarország) alatt lévő útfelületek vagy repülőtéri pályák esetére az F 1 fagyállósági vagy az MS 18 magnézium-szulfátos osztályt ajánlja. Az MSZ EN 13043:2003 szabvány A melléklete nem előírás, hanem ún. tájékoztatás, amit itt fontos kihangsúlyozni. 62

63 Az MSZ EN 13043:2003 európai aszfaltadalékanyag szabvány (megegyezően az MSZ EN 12620:2006 európai betonadalékanyag szabvánnyal) a fagyállósági veszteség megengedett értékét a következőképpen szabályozza: Fagyállóság, veszteség Tömegszázalék a > 4 Nincs követelmény Fagyasztó közeg: desztillált víz Osztály F F 1 F 2 F 4 F megadott F NR a Szélsőségesen hideg időjárásnak és/vagy só vagy olvasztósó hatásának kitett szerkezeteknél az EN :2007 B melléklete szerinti olvasztósó-oldatos vagy karbamidos (húgysavas) vizsgálat megfelelőbb lehet. E táblázatban megadott határértékek azonban ebben az esetben nem alkalmazhatók. 63

64 A kőanyaghalmazok fagyállóságát az európai szabványrendszerben az MSZ EN :2007 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időállóságának vizsgálata. 1. rész: A fagyállóság meghatározása című szabvány szerint kell vizsgálni. A módszer elve, hogy az adott szemnagyságú kőanyaghalmaz légköri nyomáson vízzel telített vizsgálati adagjait lezárt fedelű dobozban, desztillált vízzel borítva, 10 fagyás-olvadás-ciklusnak kell kitenni. Ez -17,5 C hőmérsékletre való, víz alatt történő lehűtésből, és utána 20 C hőmérsékletű vízfürdőben való felolvasztásból áll. A hűtőszekrényt a hűtött felület közepén álló lezárt doboz közepének hőmérséklete alapján kell szabályozni. A vizsgálat ciklus ideje 24 óra. A váltakozó fagyasztás-olvasztás befejezése után a kőanyaghalmaz változásait (repedésképződés, aprózódás, adott esetben szilárdságváltozás) meg kell vizsgálni. 64

65 Az MSZ EN :2007 hőmérséklet-idő diagramja fagyállóság vizsgálati szabvány 65

66 Magyarországon szokatlan a víz alatti fagyasztás, és az ország mérsékeltövi kontinentális éghajlata mellett kevés a 10 fagyasztási ciklus. A természetes építőkövek (nem kőanyaghalmazok) fagyállóságát az MSZ EN 12371:2010 szabvány szerint levegőn történő fagyasztással kell vizsgálni. Azonosító vizsgálat esetén a ciklusszám a vevő kívánsága szerinti, de legfeljebb 240. Ugyancsak az MSZ EN 12371:2010 szabvány szerint kell vizsgálni az MSZ EN 1341:2002 szerinti útburkoló kőlapok, az MSZ EN 1342:2002 szerinti természetes útburkoló kövek, az MSZ EN 1343:2002 szerinti természetes útszegélykövek fagyállóságát. Az alkalmazandó ciklusszám mindhárom esetben 48. Az MSZ 18294:1986 szabvány (visszavonva) szerinti építőkövek és az MSZ 18297:1987 (visszavonva) szerinti útburkoló kövek fagyállóságát 25 vagy 50 ciklussal vizsgáltuk. 66

67 ÚT :2009 M5.3. táblázat: Alternatív fagyasztási vizsgálatok Magyarországon a kőanyagokra a következő fagyasztási ciklus számok vizsgálata ajánlott: Kiállott fagyasztási ciklusok száma Fagyállóság értékelése < 15 Fagyveszélyes Mérsékelten fagyálló Fagyálló Fokozottan fagyálló > 50 Igen fagyálló 1. Megjegyzés: A kg/m 3 közötti testsűrűségű kőanyag akkor állotta ki az adott ciklus számú fagyasztást, ha frakció alsó névleges szemnagysághatára felének (d/2) megfelelő szitán vizsgálva a tömegveszteség legfeljebb 0,25 tömeg%. Ez a határérték a 2500 kg/m 3 feletti testsűrűségű kőanyag esetén 0,1 tömeg%. 2. Megjegyzés: A beton fagyállósága függ az összetevők anyagától és azok arányától. A beton légpórus tartalma különösen fontos tényező, ezért a fagyállóság szempontjából elengedhetetlenek a próbatesteken végzett fagyállósági vizsgálatok. 67

68 MSZ EN :2007 1:2007 szabvány B melléklete (tájékoztat koztatás) Irányelvek szigorított fagyáll llóság g vizsgálatra Ha bizonyítható, hogy az ebben az európai szabványban leírt vizsgálati módszer gyakorlati ellenállóképességük vonatkozásában nem ad kellő különbséget a kőanyaghalmazok között, akkor szükséges lehet a következő megfontolást tenni: a) 1 %-os nátrium-klorid-oldat (NaCl) alkalmazása* vagy b) telített karbamid-oldat alkalmazása. A lehűtési görbén (lásd 1. ábra három diával előbb volt látható) a fagyáspont beállításán kívül ennek az európai szabványnak minden egyéb jellemzője változatlan marad. Mindaddig, amíg egy standard vizsgálati eljárással tapasztalatok nincsenek, amely a fenn említett oldatok egyikének alkalmazását tekintve az európai kőanyaghalmazok nagy tartományában jó pontosságot ad, addig a fagyállósági referencia vizsgálatot, úgy ahogy ebben a szabványban le van írva, desztillált vízzel kell végezni. *Tudjuk, hogy nem az 1 %-os, hanem a 3 %-os nátrium-klorid-oldat károsító hatása a mértékadó!!! 68

69 MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 13043:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 12620:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz 6., ill. 7. A megfelelőség értékelése (igazolása) 6.1., ill Általános előírások A gyártó kezdeti típusvizsgálatokat és üzemi ellenőrző vizsgálatokat (lásd B, ill. H melléklet) kell végrehajtson annak megállapítására, hogy a termék megfelel-e ennek az európai szabványnak és a megadott értékek be vannak-e tartva. 69

70 6.2., ill Kezdeti típusvizsgálatok Ha a két következő körülmény egyike fennáll, akkor a kívánt tényleges felhasználásnak megfelelő kezdeti típusvizsgálatokat el kell végezni a megadott követelményekkel való egyezés kimutatásának érdekében: a) új nyersanyag előfordulás szolgáltatja a kőanyaghalmazt; b) nagyobb változás történt a nyersanyag minőségében, vagy a gyártási folyamatban, amelyek befolyásolhatják a kőanyaghalmaz minőségét. 6.3., ill Üzemi gyártásellenőrzés MEGJEGYZÉS: Az alkalmazott ellenőrzési mód a kőanyaghalmaz rendeltetésszerű felhasználástól és e felhasználásra vonatkozó szabályozástól függ. 70

71 MSZ EN 13043:2003 szabvány B1. táblázat: Általános tulajdonságok megkövetelt vizsgálati gyakorisága, ill. MSZ EN 12620:2002+A1:2008 szabvány H2. táblázat: A végfelhasználás szerinti tulajdonságok megkövetelt vizsgálati gyakorisága Tulajdonság Durva kőanyaghalmaz aprózódási ellenállása Kopási ellenállás Vízfelvétel Fagyállóság Megjegyzés / hivatkozás Los Angeles aprózódás Nagyszilárdságú beton esetén Mikro-Deval aprózódás Betonburkolatok kopórétegében alkalmazott kőanyaghalmaz esetén Fagyállóság vagy magnézium-szulfátos kristályosítás Feltétel nélkül Vizsgálati módszer EN :1998 EN :1996 EN :2000 EN :2007 EN :1999 Vizsgálati gyakoriság legalább évente 1 évente 2 évente 1 két évente 1 két évente 1 két évente 1 71

72 Útügyi műszaki előírás ÚT :2009 KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Kőzetfizikai vizsgálatok gyakorisága A gyártónak útépítési zúzottkő és zúzottkavics termékek általános kőzetfizikai tulajdonságait termelőhelyenként, termékosztályonként és névleges szemnagysághatáronként a következő gyakorisággal kell megvizsgálni: Minden KZ termék és a ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11, ZK 8/16 termékosztályú termékek minősítéséhez minden 50 ezer tonna szóban forgó szemnagyságú KZ, és ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11, ZK 8/16 termelés, illetve forgalmazás folyamán, de évente legalább egyszer; Minden NZ és a ZK 0/4, ZK 11/22 termékosztályú termékek minősítéséhez minden 100 ezer tonna szóban forgó szemnagyságú NZ, és ZK 0/4, ZK 11/22 termelés, illetve forgalmazás folyamán, de évente legalább egyszer; Minden Z termékosztályú termék minősítéséhez minden 200 ezer tonna szóban forgó szemnagyságú Z termelés vagy forgalmazás folyamán, de évente legalább egyszer. A gyártónak a különleges kőzetfizikai tulajdonságot az MSZ EN által előírt szemnagyságú laboratóriumi mintán a termék megrendelőjének kívánságára, termelőhelyenként minden 20 ezer tonna P különleges kőzetfizikai besorolású termék gyártása folyamán, de évente legalább egyszer kell megvizsgálni. 72 A tervezet véglegesítéskor kimaradt az előírásból

73 A felhasználónak (megrendelőnek) az átadás-átvételi eljárás feltételeként, megegyezés alapján minden megvásárolt tétel kőzetfizikai tulajdonságait alternatív módszerrel, két időben, ill. térben egyenletesen vett, a tételt jellemző gyűjtőmintán (MSZ EN 932-1:1998) meg kell vizsgálnia, ill. független laboratóriummal meg kell vizsgáltatnia (állt az új ÚT :2008 javaslatában, de a végleges szövegben nem szerepel). A tervezet véglegesítéskor kimaradt az előírásból Tétel: Az építési célra vásárolt, adott megnevezésű és minőségű, az építéshelyre folyamatosan (öt egymást követő munkanapon belül) szállított zúzottkő vagy zúzottkavics termék, amelynek tömege legfeljebb 5000 tonna. 73

74 ÚT :2009 M4. melléklet: Elvégzendő vizsgálatok gyakorisága Los Angelesi aprózódás évente legalább 1, valamint kőzetminőség változása esetén Mikro-Deval aprózódás évente legalább 1, valamint kőzetminőség változása esetén Magnézium-szulfátos kristályosítás évente legalább 1, valamint kőzetminőség változása esetén Fagyállósági osztály (vízfelvétel, vagy magnéziumszulfátos kristályosítás vagy fagyasztási ciklusok) kétévente legalább 1, valamint kőzetminőség változása esetén 74

75 5. MINTAVÉTEL (Az ÚT :2008, -2:2009, -3:2009 útügyi műszaki előírásban nem szerepel!) A mintavétel, ha az adott időszakban van szállítás, akkor vagy álló szállítószalagról, vagy mozgó szállítószalag végénél, ill. csúszdakifolyásánál a kifolyó anyagból, vagy szállítószalag hiányában tehergépkocsiból történjék. Ha nincs szállítás, akkor a mintát depóniából kell venni. Az útépítési zúzottkő és zúzottkavics termékek mind szállítószalagról, mind tehergépkocsiból, mind depóniából történő mintavételénél az MSZ EN szerint kell eljárni. A mintavétel a gyűjtőmintát eredményezi, amely mindig jellemezze a termék minőségét (reprezentatív minta). A laboratóriumi mintát a gyűjtőminta csökkentésével az MSZ EN szerint kell előállítani, általában réses mintaosztóval vagy negyedeléssel. A laboratóriumi mintából a vizsgálati mintát (vizsgálati adagot) az MSZ EN szerint kell kialakítani. A vizsgálati minta (vizsgálati adag) vizsgálatra való előkészítését a 75 vonatkozó vizsgálati szabvány szerint kell végezni.

76 Ez a szabvány kőanyaghalmazokra ír elő mintavételi módszereket szállítmányból, termelő vagy feldolgozó üzemből beleértve a depóniált készleteket is. Mintavételi eljárások: Mintavétel álló szállítószalagról, Mintavétel a szalagvégnél és csúszdakifolyásnál, Mintavétel sűrített levegővel szállított kőanyaghalmazból, Mintavétel csomagolt kőanyaghalmazból Mintavétel serleges szállítószalagról, serleges rakodóról vagy markolóról, Mintavétel silóból, Mintavétel depóniából, Mintavétel vasúti kocsikból, tehergépkocsikból és 76 hajókból.

77 Útügyi műszaki előírás Az útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok különleges kőzetfizikai követelménye 2. táblázat Különleges kőzetfizikai követelmény A vizsgálati minta szemnagysághatárai mm 7,2 10 Különleges kőzetfizikai csoport jele Csiszolódási osztály MSZ EN Csiszolódási ellenállás legalább MSZ EN ÚT :2006 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI FŐOSZTÁLYA *..1(/-,/( Kf-A-P1 Kf-B-P1 Kf-A-P2 Kf-B-P2 PSV 50 PSV

78 Csiszolódási ellenállás legkisebb értékei szerinti osztályok MSZ EN 13043:2003 Csiszolódási ellenállás Osztály, PSV Megjegyzés Köztes és < 44 értékek Nincs követelmény PSV 68 PSV 62 PSV 56 PSV 50 PSV 44 PSV megadott PSV NR Kiváló Közepes Még elfogadható Nagyon gyenge 78

79 Követelmény az ÚT :2008 (aszfaltadalékanyag)) útügyi műszaki előírásban Egyéb fizikai követelmény előírt értékkel A KZ jelű termékek MSZ EN szerinti csiszolódási ellenállása legalább PSV 50 osztály legyen, ha a terméket az ÚT , az ÚT és az ÚT szerinti kopóréteg aszfalttípusok gyártásához kívánják felhasználni. 79

80 ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁS ÚT :2008 KÖZLEKEDÉSI, GAZDASÁGI HÍRKÖZLÉSI KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Útépítési aszfaltkeverékek Aszfaltbeton TERVEZET Zúzott kőtermékek Az N és F igénybevételi kategóriákba tartozó utakra építendő kopó- a kötő és alaprétegek aszfaltkeverékeinek gyártásához a felhasználható zúzottkő és zúzottkavics termékek az MSZ EN szabvány szerinti fizikai tulajdonságok tekintetében elégítsék ki a 2. táblázatban foglalt követelményeket. 80

81 Kőzetfizikai követelmk vetelmények ÚT :2008 Tervezet 2. táblt blázat Aszfaltbeton (AC) réteg megnevezése N (normál) igénybevételi kategória F (fokozott) (Kőzet)fizikai követelmények, legalább (ÚT :2006 szerint) kopó LA 25, MDE 20, MS 18 (Kf-B, Kf-B, Kf-C1 Mértékadó: Kf-B) LA 20, MDE 15, MS 18 (Kf-A, Kf-A, Kf-C1 Mértékadó: Kf-A) kötő LA 30, MDE 25, MS 25 (Kf-C1, Kf-C, Kf-D1 Mértékadó: Kf-C1) LA 25, MDE 20, MS 18 (Kf-B, Kf-B, Kf-C1 Mértékadó: Kf-B) alap LA 40, MDE 25, MS 25 (Kf-D1, Kf-C, Kf-D1 Mértékadó: Kf-C) LA 25, MDE 20, MS 25 (Kf-B, Kf-B, Kf-D1 Mértékadó: Kf-B) 81

82 2004. augusztus MAGYAR SZABVÁNY MSZ Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség. Az MSZ EN és alkalmazási feltételei Magyarországon 82

83 Kőzetfizikai követelmények MSZ :2004, ÚT :2009, ÚT :20082 alapján Tulajdonság és vizsgálati módszer Los Angeles aprózódás, M% MSZ EN Mikro-Deval aprózódás, vizes eljárás, M% MSZ EN Kristályosítási veszteség MgSO 4 oldatban, M% MSZ EN Vizsgálati minta szemnagysága mm Kőzetfizikai csoportok referencia-vizsgálatok esetén (jele felső indexben r ) Kf-0 r LA M DE MS 5 5 A magnézium-szulfátos kristályosítási vizsgálat kőzetfizikai csoportba soroláshoz csak zúzottkövek és zúzottkavicsok esetén alkalmazható. Az újrahasznosított adalékanyag kőzetfizikai csoportját Magyarországon a desztillált, illetve ioncserélt vizes fagyállóság vizsgálat eredménye alapján kell meghatározni. A zúzottkőbeton a) ajánlott legnagyobb nyomószilárdsági osztálya a zúzottkő és zúzottkavics kőzetfizikai csoportjának függvényében d) C100/115 Kf-A r 15 < LA < M DE < MS C50/60 Kf-B r 20 < LA < M DE < MS C35/45 Kf-C1 r 25 < LA < M DE < MS C20/25 (CP 3/2 ) Kf-C r Kf-C2 r 30 < LA < M DE < MS C16/20 Kf-D1 r 35 < LA < M DE < MS C12/15 Kf-D r Kf-D2 r 40 < LA < M DE < MS C8/10

84 Tulajdonság és vizsgálati módszer Kőzetfizikai követelmények MSZ :2004, ÚT :2009, ÚT :20082 alapján Vizsgálható szemnagyság tartománya c) mm Kőzetfizikai csoportok alternatív-vizsgálatok esetén (jele felső indexben a ) e) Kf-0 a Kf-A a Kf-B a Kf-C1 a Kf-C a Kf-C2 a Kf-D1 a Kf-D a Kf-D2 a Los Angeles aprózódás, M% MSZ EN Mikro-Deval aprózódás, vizes eljárás, M% MSZ EN Kristályosítási veszteség MgSO 4 oldatban, M% MSZ EN Újrahasznosított adalékanyag esetén a kőzetfizikai csoport jele: Kf ú a LA15 d1-d2 15 a MD10 d1-d2 10 a Mg5 d1-d < a LA20 d1-d < a MD15 d1-d < a Mg10 d1-d < a LA25 d1-d < a MD20 d1-d < a Mg15 d1-d < a LA30 d1-d < a MD25 d1-d < a Mg18 d1-d < a LA35 d1-d < a MD25 d1-d < a Mg21 d1-d < a LA40 d1-d < a MD30 d1-d < a Mg25 d1-d < a LA45 d1-d < a MD30 d1-d < a Mg30 d1-d2 30 A magnézium-szulfátos kristályosítási vizsgálat kőzetfizikai csoportba soroláshoz csak zúzottkövek és zúzottkavicsok esetén alkalmazható. Az újrahasznosított adalékanyag kőzetfizikai csoportját Magyarországon a desztillált, illetve ioncserélt vizes fagyállóság vizsgálat eredménye alapján kell meghatározni. Zúzottkőbeton a) ajánlott legnagyobb nyomószilárdsági osztálya a zúzottkő és zúzottkavics kőzetfizikai csoportjának függvényében d) C100/115 Újrahasznosított beton b) ajánlott legnagyobb nyomószilárdsági osztálya az újrahasznosított adalékanyag kőzetfizikai csoportjának függvényében d) ha a 4 mm feletti adalékanyag 40 tömeg%-a újrahasznosított betonhulladék és 60 tömeg%-a kavics vagy zúzottkő C50/60 C45/55 C35/45 C30/37 (CP 4/2,7 ) C20/25 (CP 3/2 ) C16/20 C16/20 C12/15 C12/15 C8/10 C8/10 84 C6/8

85 Megjegyzések a kőzetfizikai követelmények táblázataihoz a) A zúzottkőbeton adalékanyagának 4 mm, vagy 8 mm, vagy 12 mm feletti része zúzottkő vagy zúzottkavics. A 4 mm alatti rész természetes eredetű homok (és esetleg hozzáadagolt finomszemű kiegészítő anyag) legyen. b) Az újrahasznosított adalékanyagú beton adalékanyagának 4 mm alatti része általában részben vagy egészben természetes eredetű homok. c) A vizsgálható szemnagyság tartománya, amely a vizsgálati minták szemnagyságát öleli fel. d) Az ajánlott legnagyobb nyomószilárdsági osztály túlléphető, ha annak indokoltságát kísérleti eredményekkel igazolják. A zárójelben szereplő CP jel a pályaburkolati beton ÚT , ÚT , ÚT útügyi műszaki előírás szerinti nyomószilárdsági osztályának a jele. e) A d 1 d 2 jelölés a vizsgálati minta szemnagysághatárait jelenti. 85