A földmérés bővülő világa a haszon és hozadékainak forrása

Átírás

1 A földmérés bővülő világa a haszon és hozadékainak forrása DR. MIHÁLY SZABOLCS alelnök, Magyar Földmérési és Térképészeti Társaság 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Tel.: mihaly.szabolcs43@gmail.com Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja, Budapest, március 20. 1

2 Miből táplálkoznak hasznaink? 1 Alapvetés: Hasznaink a földmérő, térképész és geoinformatikus arc poeticában megfogalmazottakból táplálkoznak, vagyis abból, ami a mi szakmánk, amit mi magunk csinálunk. 2

3 Miből táplálkoznak hasznaink? 2 Lényegi befolyásoló tényezők: Szakterületünk által szolgált szektorok Állami szféra, közszféra, magánszféra és együttműködéseik Az információ-technológia lehetőségei és diktátuma, mobilizáló hatása, ezekre a társadalmi válaszok A világ globalizálódása (földrajzi, nemzeti, szektoriális határt nem ismer, behálóz) A versenyszférák és érdekek gyors és nagy mozgása, cserélődése Változások a gazdaságokban és társadalmakban, azok értékrendjeiben és szerkezeteiben, mint pl. az Európai Unió Kormányzás, közigazgatás és kereskedelem infotechnológiai alapozás A környezet, társadalom, gazdaság és fejlődés fenntarthatósága 3

4 HASZON ÉS FORRÁSA Örökzöld téma Előadásom egyik lehetséges kulcsa Udvardy Cserna János hites földmérő évi írásából kölcsönzött idézet*: A földmérésnek legkisebb haszna a földek mérése. Sokkal nemesebb célok lévén abban elrejtve. Földmérő szakma Bővülő fszakma (és átváltozásai) Nemes célok Célterületek (és bővüléseik) Haszon Haszon és hozadékok Kulcsszavak, tartalmuk változásai és bővülése a haszon lehetséges forrása *A Térképész Székházban (Budapest, Bosnyák tér 5.) a Fasching Antal díjjal kitüntetetteket felsoroló emléktáblán veretes feliratként található 4

5 HASZON ÉS HOZADÉKOK Hasznosítás: hasznosítani tudásunkat, gyakorlatunkat, vállalkozói készségeinket, módszereinket, eszközeinket, kapcsolatainkat. Hasznosítási hozadék, az eredmény-haszon szakmai alkotás*, amelynek létrehozásával pénzügyi és erkölcsi hasznot hajtottunk magunknak, a velünk dolgozóknak, vállalkozásnak, vállalatnak, amely pénzügyileg és erkölcsileg tovább-hasznosítandó érték növelésként jelentkezik a megrendelőnél a geoinformatikai célterületen és gazdasági társaságnál, amely gazdasági, környezeti és erkölcsi hasznokat hajt irányítói, térségi és kormányzati szinteken azáltal, hogy lehetővé teszi a környezetünkre hatást gyakorló tevékenységek koordinálását, a környezetpolitikák érvényesítését, a különféle politikai hatásmechanizmusok eredményes kezelését és jó döntések meghozatalát. * Álatalában immateriális, pl. tér- és jogi állapot felmérés és nyilvántartás, térinformációs rendszer, szaktanácsadás 5

6 A SZAKMA VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE, mint a hasznok lehetséges forrása 1 1. Geométer, csillagász, fizikus, geofizikus, majd geoinformatikus. Geoinformatikus = sok-sok téradat szakmát kellett megismerni. Ez ismeretbővülés, sokirányú kapcsolattal, feladattal. Ez a hasznok forrás. 2. Helymeghatározás és kapcsolódó helyfüggő adatgyűjtés Számítástechnika, informatikai technológia. Más területekkel összehasonlítva a bővülés viszonylagos, s ezért nem igazán jár plusz hasznokkal. 3. Helymeghatározási eszköztár: egyszerű mérőeszközök, távcsövek, teodolit, utóbbi 30 évben nagy változás: inerciális eszközök, mérőállomások, GPS. A helymeghatározás hatékonysága rendkívül megnőtt. Hasznaink forrása! 4. Beazonosítás, geometria mérése és attribútum gyűjtése. Helyi ismeretek, topográfus szemlélet, sokcélú jogi és szektoriális ismeret. E bővülés a haszon fokozója. 6

7 A SZAKMA VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE, mint a hasznok lehetséges forrása 2 5. Feldolgozás, elemzés, generalizálás: az utóbbi 30 évben nagy változás informatika, geomatika, statisztika Használhatóság bővült, hatékonyság fokozódott. Hasznaink egyik forrása. 6. Formába rendezés, használatba adás, szolgáltatás: Az eszköztár viszonylagos állandósága után az utóbbi 20 évben lendületes bővülés történt. informatika, geomatika, web kartográfia Hasznaink újabb forrása. 7. Újra-hasznosítás: Új fogalom kulcs-nyilvántartások más célú hasznosítására. Informatika, webes adatbázisok, interoperábilis rendszerek. Az adatgazdák szolgáltatói haszna és a felhasználói igénybevételi olcsósága. 8. Kereskedő szemlélet alakul: Igazi haszon: kereslet-kínálat működés. 7

8 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása 1 A nemes célok területei, generikusan A földmérés, távérzékelés, térképészet és térinformatika által szolgált természet gazdaság társadalom politika kormányzatok önkormányzatok szervezetek helyi intézmények térségek országok országok szövetségei mint SZEKTOROK területén használt helyfüggő információk felmérése, feldolgozása, értelmezése, adatbázisba rendezése, szolgáltatása, adatmegosztása, többcélú felhasználása, térinformációs infrastruktúrában működése a SZEKTOROK saját céljaira, vagy bármilyen kombinációban egymás között a fejlődés és a fenntartható környezet és a fenntartható élet céljait szolgáló környezetpolitika érvényesítése, a környezetünkre hatást gyakorló tevékenységek koordinálása és politikai hatásmechanizmusok kezelése érdekében 8

9 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása 2 A bővülés történeti áttekintése a példálódzás szintjén Kr.e. 7. évezred: birtokhatárok, települések, vízfolyások, hegyek térképei Ókori Kína, Kr.e körül: csillagászat, földmérés, országmérő osztály Ókori Egyiptom törvényes hosszegység, Nílus áradások magassága, területek elöntés határai, művelési-birtokhatárok monitoringja Alexandriai Nagy Sándor (Kr.e ): hadászati és birtokrendezési felmérések, Heron tankönyve a földmérés feladatairól, eszközeiről Eratoszthenész Pentatlosz (Kr.e ): Föld sugarának meghatározása Rómaiak: A birodalom, tartományok, gyarmatok felmérése, vízszintes és magassági mérések római út- és közműhálózathoz, földmérő testület, nagyfizetésű állami tisztviselők Középkor: A sötét középkor. Majd a tudomány fejlődése (Copernicus, Galilei, Kepler, Snellius, Newton Újkor: Ipari és gazdasági fejlődés, az újvilág, gyarmatok felmérése, a földosztások, hadászati, majd polgári topográfiai térképezés, építkezések műszaki és jogi vonatkozású földmérési feladatai. Gauss, Struve, Helmert, Einstein II. világháború után: földmérés az élhető világért és fenntarthatóságért Az Információs társadalom térinformációs rendszerei, azok interoperabilitása 9

10 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása A nemes célok területei kibővültek az infotársadalomban Szűken értelmezett földmérői célterületeink 1: Térbeli keret referencia alapadatok (vonatkozási és vetületi rendszerek, geodéziai hálózatok, GNSS infrastruktúra) Térbeli térképi referencia alapadatok (földrajzi nevek, topográfiai térképek, vetülethelyes távérzékelési alapadatok [ortofoto], domborzati adatok) Kataszteri rendszer (egységes ingatlan-nyilvántartás, földügyi szakigazgatás) 3 10

11 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása A nemes célok területei kibővültek az infotársadalomban Szűken értelmezett földmérői célterületeink 2: A földmérők örök alapfeladatai ezek. De célterületi szempontból nem ezek jelentik a legfőbb hasznot hajtó bővülést. A nem a legfőbb hasznot hajtó bővülés is óriási hasznokkal jár (FIG, Osskó A.): A kataszteri rendszer, földügyi igazgatás az egyik legfontosabb infrastruktúrája a gazdasági fejlődésnek és a fenntartható fejlődés megvalósításának. A fejlett országokban a föld-ingatlan tulajdonok értéke, a rajtuk lévő jelzálog értékével együtt, a nemzeti vagyon %-t teszik ki. Föld- ingatlan tulajdonnal kapcsolatos befektetések, gazdasági és egyéb tevékenységek generálják a GDP %-t Az ingatlanokon lévő jelzálog összértéke kb %-a a GDP-nek (átmeneti gazdaságokban ez az érték csak 3-6 %) 3a 11

12 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása 4 A nemes célok területei kibővültek az infotársadalomban Tágan értelmezett földmérői, geoinformatikusi célterületek: Térinformatikai referencia és tematikai alapadat körök. Közülük néhány fontosat bemutatok. Haszon És Hozadék Földmérők És Geoinformatikusok Számára Alkalmazott térinformatikai adatkörök. A tematikák, szakmai témák sokasága (szociális, műszaki, üzleti, gazdasági, politikai stb.). Ezek képezik a térinformatikai tevékenység általános célját. HASZON A FÖLDMÉRŐKNEK (GEO)INFORMATIKUSOKNAK 12

13 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása A nemes célok területei kibővültek az infotársadalomban 5 Térinformatikai referencia és tematikai alapadat körök : 1. Koordináta rendszerek 2. Földrajzi háló rendszerek 3. Földrajzi nevek 4. Közigazgatási határok 5. Címek 6. Földrészletek 7. Magasság 8. Felszínborítottság 9. Ortofotók 10. Földtan 11. Közlekedési hálózatok 12. Vízrajz 13. Természetvédelmi területek 13

14 A CÉLTERÜLETEK VÁLTOZÁSAI ÉS BŐVÜLÉSE A nemes célok, mint a hasznok legfőbb forrása A nemes célok területei kibővültek az infotársadalomban Térinformatikai referencia és tematikai alapadat körök : 5a 1. Statisztikai téradat egységek 2. Épületek 3. Talaj 4. Területi és földhasználati övezetek 5. Emberi egészség és biztonság 6. Közüzemi és köz-szolgáltatások 7. Környezeti monitoring létesítmények 8. Termelő és ipari létesítmények 9. Mezőgazdaság és akvakultúra 10. Népességeloszlás, demográfia 11. Területi övezetek adatai 12. Természeti kockázati zónák 13. Légköri viszonyok adatai 14. Meteorológiai földrajzi jellemzők 15. Tengeri régiók adatai 16. Bio-geográfiai régiók adatai 18. Élőhelyek és biotópok 19. Állati fajok és növényi fajták elterjedése 20. Energiaforrások 21. Ásványi nyersanyagok 14

15 Célterületek Bővülése, a hasznok legfőbb forrására PÉLDA: Közművek 1 Néhány közműféleség Szállító vonalak: Olajvezetékek Gázvezetékek Vízvezetékek Szennyvíz vezetékek Egyéb vezetékek Átviteli hálózatok: Elektromos energia vezeték hálózatok Jel és adat továbbító hálózatok (hang, kép,...) Vezetékes Mikrohullámú További átviteli hálózatok 15

16 Célterületek Bővülése, a hasznok legfőbb forrására PÉLDA: Közművek 2 Csomópontok Elosztó pontok Termelő telepek Vízbázisok Kezelő és feldolgozó telepek veszélyes hulladék kezelés nem veszélyes hulladék kezelés Megsemmisítő helyek Bányászati hulladék depók Tároló helyek, depók (pl. hulladék lerakók, iszap lerakó) Közmű szerkezeti elemek Silók Adó központok Továbbító és átalakító állomások Elektromos energia központok Nukleáris állomások Zajvédő falak Ipari telephelyek Energia készlet termelés Bánya telepek 16

17 Célterületek Bővülése, a hasznok legfőbb forrására PÉLDA: Közművek 3 A közmű nyilvántartás főbb attribútumai: Földrajzi hely adatai (2D vagy 3D) Szállító vonal vagy átviteli hálózat vagy telephely, depó A közmű tartalom kategóriája A közmű elem szakasz adatai Kapacitás adatok Nagyság és méret adatok Működési nyomás adatok Építési szerkezeti megoldás Az építés ideje Minőségi adatok, érvényesség Gazda szervezet Működtető szervezet Nyilvántartó szervezet 17

18 Célterületek Bővülése, a hasznok legfőbb forrására PÉLDA: Közművek 4 Tematikai kapcsolódások Mely téradat körökben jelennek meg a közmű féleségek? Közüzemi és köz-szolgáltatások Termelő és ipari létesítmények Környezeti monitoring létesítmények Vízügyi adatkörök (Vízrajz) Épületek Energiaforrások Ásványi nyersanyagok Mezőgazdaság téradat körei Természetvédelmi területek Területi és földhasználati övezetek 18

19 Célterületek Bővülése, a hasznok legfőbb forrására PÉLDA: Közművek 5 Közművek szereplői, a földmérők és térinformatikusok haszna 1. LAKOSSÁG, IPAR, GAZDASÁG 2. ÁLLAMI SZFÉRA, KORMÁNY, MINISZTÉRIUMOK 3. A HÁRMAK: A közművek gazdáinak és a közműnyilvántartóknak a szerepe, kapcsolata, érdekei és kötelezettségei A földmérés, térképészet, kataszter kötelezettségei és lehetőségei A térinformációs infrastruktúra, mint keret alkalmazása A hasznok és hozadékok forrása a kiterjedt kapcsolatokban 19

20 A hasznok és hozadékaiknak eléréséhez szükséges teendőinkről, erőfeszítéseinkről 1. A döntéshozókat, politikusokat általában nem érdeklik a térképi alapok, a megvalósulási térképek és a térinformációs rendszerek. 2. A döntéshozók, politikusok jó döntéseket akarnak hozni. 3. A mi feladatunk a) rávezetni őket arra, hogy térképi alapok és releváns térinformációs rendszerek nélkül hozott döntéseik mögül hiányoznak az egyébként bizonyító erejű, a hatás mechanizmusokat befolyásoló informá-ciók (a természeti, gazdasági, politikai és emberi környezet ember-alkotta létesítményeinek, természeti formációinak, folyamatainak, egymásra és egymással hatásuknak és a közöttük működő összefüggéseknek az ismerete/tudása), hogy az így hozott döntéseik megalapozottsága és alapossága megkérdőjelezhető, b) egyáltalán, elhitetni velük azt, hogy térképi alapok és megfelelő térinformációs rendszerek nélkül nem tudnak jó döntést hozni. 20