CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE"

Átírás

1 CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

2 Tartalomjegyzék A. Települési Esélyegyenlőségi Terv Bevezető Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe A történelmi múltjáról Általános bemutatás Kisebbségek helyzete a községben Foglalkoztatás Fogyatékkal élők Közoktatás Szociális védelmi rendszer Idős korúak Általános célok Konkrét intézkedések az egyes csoportok esetében Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések Fogyatékkal élők Idős korúak Roma lakosság A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban A tervprogram megvalósításának forrásigénye és a végrehajtásának ütemezése B. Önkormányzati Esélyegyenlőségi Terv Általános célok, etikai elvek A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód Az emberi méltóság tiszteletben tartása Partneri kapcsolat, együttműködés Társadalmi szolidaritás Méltányos és rugalmas ellátás Helyzetfelmérés Konkrét célok Programok a célok megvalósítása érdekében

3 A. Települési Esélyegyenlőségi Terv 1. Bevezető Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény, hatálya alá emeli az egyenlő bánásmód követelményét többek között a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint ezek szervei részére, s megtartási kötelezettséget ír elő jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során. A törvény kimondja továbbá, hogy az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni, illetve lehetőséget teremt a települési önkormányzatok számára, hogy hazánk esélyegyenlőségi programjában meghatározott célokkal összhangban, helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A dokumentum célja, hogy elemezze a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Csomád Község élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb 3

4 megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. 2. Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe 2.1. A történelmi múltjáról Csomád története régebbi időkre nyúlik vissza, mint más településeké. FAJSZ-fejedelem (?- 955) idejében, a honfoglaláskor már létezett Csanád, a mai Csomád ben fordult elő először SUNAD alakban. Anonymus, 1280 körül írt munkájában a GESTA HUNGARORUM-ban Csanád vezér nevét szintén SUNAD-nak írja, olvasva: CSUNAD. Az 1520-as évek elején, a reformáció hatására a falu lakossága evangélikus vallású lett körül egy legenda keletkezett a falu teljes elpusztulásáról, mely szerint az itt állomásozó török csapatok vezérének fia beleszeret a csomádi evangélikus pap leányába, és feleségül kéri. Kérésének megtagadása esetén a falu felégetésével és elpusztításával fenyegetozött. A lelkész szóban ígéretet tett a házasságra. Ki is tűzték a mennyegző napját, folytak az előkészületek. A lakodalmat megeloző éjszakán azonban a lelkész családjával együtt elmenekült Csomádról. Lánya nem lett a hódító, pogány vezér fiának felesége. Az, éktelen haragjában, beváltotta ígéretét, a falut felégette, és teljesen elpusztította. Az 1546-os török adóösszeírásban Csomád már nem szerepel, 1559-ben pedig puszta, elhagyott helyként említik. Ettől az időtől kezdve közel 200 évig lakatlan Csomád területe es évek vége felé kezdett benépesülni. Ekkor kezdett kialakulni, épülni a falu azon a helyen, ahol most áll. Kezdetben csak néhány házból álló puszta volt ben telepedett le ide négy jobbágy a Hont megyei Klasszitáról, négy a Veszprém megyei Iszkáról, három pedig Tapolcsányról származott. Ők alapították a községet után a betelepítés vegyesen történt, szlovák ajkú telepesekkel. A község neve ekkor már Csomád volt. A legrégibb emlékezetnél fogva, a községnek nem vala más neve csak az, a milyet mostanában visel. A község a legrégebbi időtől óta más nevet nem viselt csak Csomád. Pesty Frigyes: Helynévtár Pest-Pilis Solt vármegye oldal 3-4. bekezdés 4

5 Az évben Csomádon már 553 ember élt től indult az iskolai oktatás szlovák nyelven júniusában a falu újra elpusztult, a tűz martaléka lett, csupán hat ház és az iskola maradt meg, majd néhány éven belül magyar nyelvu családok költöztek a szlovák ajkú telepesek közé ben érkezett Csomádra Esztergály Mihály és családja. Esztergály Mihály evangélikus lelkész nagy erőfeszítéseket tett a faluban a magyar nyelv tanítása és megtanulása, az olvasás és kultúra meggyökerezése terén. Lényegileg az ő ideje alatt kezdődött a magyar nyelv gyakori használata a gyülekezeti alkalmakon, a magyar nyelv tanítása az iskolában, az olvasás első helyre kiemelése, a tantárgyak közül július 1-én halt meg, itt temették el, sírja az ó-temetőben található. Az evangélikus lelkész, főesperes nevét utca, az iskola és a róla elnevezett alapítvány őrzi a faluban ban Petőfi Sándor is járt Csomádon. Itt tartózkodásának emlékére emelték és szentelték fel a paplak kertjében álló Petőfi követ. Él ma egy legenda mely szerint az e kő mellett álló olajfa alatt írta a fiatal Petőfi egyik versét ban a falu lakossága 622 fő, evangélikus. Ezekben az években Csomád lakossága főleg a mezőgazdaságból, földművelésből és állattenyésztésből élt. A földművelés és az állattartás az élelem megszerzésének egyik legfontosabb tevékenysége, alapja. Az I. Világháború és az azt követő nehéz 3 évtized megviseli a község lakóinak életét. A világháborúban hullott bombák, a házak mögötti kerteket és néhány melléképületet rongálták meg. Forrás: Boros Györgyné és Sinkó Mihályné könyve, amely Csomád község múltját, hagyományait és szokásait mutatja be. 5

6 fő 2.2. Általános bemutatás Csomád község a fővárostól mintegy 25 kilométerre található, a Budapest-Gödöllő-Vác alkotta háromszögben, az M3-as és az M2-es autópályák között. A település a maga 1200 lakosával az észak pest megyei régió egyik dinamikusan fejlődő települése január 1-vel létrejött az új területfejlesztési-statisztikai rendszer, amelyben Pest megye kistérségeinek száma 14-ről 15-re emelkedett, hiszen új kistérségként lehatárolásra került a Veresegyházi kistérség. A településen élők száma évek óta dinamikusan növekszik. A legfrissebb adatok szerint 1200 fő a község lakossága, az elmúlt öt évben, több, mint 500 fővel emelkedett a község lakosainak száma, az elmúlt 15 évben pedig a duplájára nőtt. Éves szinten átlagosan 15 %-kal nő a községben született gyermekek létszáma, jelen pillanatban 250 főre tehető a 0-4 éves korú gyermekek létszáma. Csomád népességének alakulása A község fejlődésének egyik motorja a gazdaságfejlődés. 82 új gazdasági társaság telepedett le a községben az elmúlt évtizedben. A község munkahelyeinek száma az elmúlt években, a betelepüléseknek köszönhetően megtöbbszöröződött. Az elmúlt tíz évben 190 új munkahely létesült. Munkanélküliségi rátája 2 %-os, az aktív népesség fele ingázik a fővárosi munkahelye és lakóhelye között. 6

7 A kistérség egyik településeként naponta 37 vonat-, illetve 23 volánjárat köti össze Csomádot a fővárossal és vonzáskörzete további településeivel. Az önkormányzat óvodát, és általános iskolát, tart fenn. A település járó beteg ellátását, valamint a szakrendeléseket a Misszió Egészségügyi Központ látja el. A település közigazgatási határától csupán néhány száz méterre fekszik a Veresegyházon fúrt második termálkút. A szomszédos város termálvízre alapozható szolgáltatásai rövidesen bővülnek, melyek Csomád idegenforgalmi helyzetére is kedvező hatást gyakorolnak majd. A Veresegyházon a nyolcvanas években végzett kutatófúrások 65 C fokos termálvizet hoztak a felszínre 1520 m mélységből. Jelenleg a termálfürdő területén egy nyitott medence és egy gyermekmedence található, masszázs és szauna igénybevételi lehetőséggel. A kiépült 6,5 km hosszú termálvezeték megnyitja annak a lehetőségét, hogy a vezeték mentén a hozzá kapcsolódó területeken szállodaépítések kezdődjenek. Az infrastruktúra kiépítettsége a térségi átlagnál jóval magasabb. A villany-, víz-, gáz-, és telefonhálózat kialakítása megtörtént, a csatornázás kiépítettsége befejeződött. A község infrastrukturális ellátottsága: Víz: 100 %; Gáz: 98 %; Csatorna: 98%; Telefon: 85%; Villany: 100 %; Út: 95 %; Kábel TV: 80 %-os kiépítettségű 2.3. Kisebbségek helyzete a községben A kisebbségi hovatartozás pontos adatainak meghatározására az utolsó, 2001-ben készült népszámlálási adatok alapján nyílik lehetőség. Az adatok alapján Csomádon a kisebbségek száma az alábbiak szerint alakult: nemzetiség % szlovén 0,5 román 0,8 ismeretlen, nem válaszolt 4,6 szlovák 13,9 magyar 95,1 7

8 Nemzetiségi kötődés %-os megoszlása Csomád ,5 0,8 95,1 4,6 13,9 szlovén román ismeretlen, nem válaszolt szlovák magyar A község lakosainak mintegy 19,8 %-át teszik ki a 4 különböző kisebbséghez tartozó lakosok. A legnagyobb lélekszámú kisebbség, a maga 115 fős létszámával a szlovák kisebbség, s ez a község összlakosságának közel 14 %-át, míg a kisebbségeknek 70 %-át teszi ki. A roma népességre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok a népesség saját bevallásán alapulnak. A népszámlálási adatok azonban sokszor nem nyújtanak kellően pontos információt ezen kisebbség lélekszámának alakulásáról, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát roma származásúnak. Egyes felmérések szerint a lakosság kb. 0,8 %-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével és megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk meghaladta a nem roma származásúakét októberén történt Szlovák Kisebbségi Választások előtti nyilatkozatuk alapján 115 fő vallotta magát szlováknak. 8

9 Csomád lakóinak vallási összetétele 2001-ben 3,6 9,3 19 római katolikus 0,4 görög katolikus 1,1 8,1 református evangélikus más egyházhoz, felekezethez tartozik nem tartozik egyházhoz, felekezethez ismeretlen, nem válaszolt 58, Foglalkoztatás A 2007-es adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma a községben 2005: 19fő 2006: 26 fő 2007: 28 fő Az önkormányzat gazdasági mutatói: évben évben Önkormányzat sajátos működési bevételei Mérlegfőösszeg Módosított pénzmaradvány Tartalékba helyezhető ÖNHIKI 0 0 Ezer Ft-ban 9

10 2.5. Fogyatékkal élők A községben élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Csomádon a Magyar Államkincstár adatai alapján fogyatékossági támogatásban 17 fő részesül. Ugyanakkor a civil szervezetek összesen 34 főt tartanak nyilván azok közül, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Az eltérést indokolja a szigorú jogszabályi előírás, miszerint a fogyatékossági támogatás csak súlyos fogyatékosság esetén állapítható meg. A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl, az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik. A fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségei erősen korlátozottak, elsősorban rossz egészségi állapotuknak, másodsorban iskolai végzettségük alacsony mivolta miatt. A nem dolgozók számára az egyetlen jövedelemforrás az alacsony összegű öregségi nyugdíj, vagy járadék, segély. A fogyatékkal élők tekintetében a civil szervezetek jelenléte a községben jelentős, segítő civil szervezet a Harmadik Életkezdet Egyesület Közoktatás Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény alapján a fogyatékos 10

11 fő gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény biztosítja. Az integrált képzési formák elterjedése érdekében szükségessé vált a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel rendelkező közoktatási intézmények számának emelése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Az Önkormányzat fenntartásában működik az általános iskola, és idén ősszel vehetik birtokukba a gyermekek a napköziotthonos óvoda új épületét, ahol a tanulószobás általános iskolai tanulók étkeztetése is megoldódik éves korúak száma A 0-14 éves korosztályra tekintve, vagy az összlakosságszámot vizsgálva is azt állapíthatjuk meg, hogy az elkövetkező tíz évben a népességszám megduplázódása várható. Erre kellő módon fel kell készülni, a település infrastruktúrájának bővítésével, intézményeinek kapacitásemelésével az önkormányzatnak meg kel tennie a szükséges intézkedéseket. 11

12 fő éves korúak száma Amennyiben a lakosság részéről igény merül fel, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált fejlesztését felvállalja a falu óvodája, iskolája. A község intézményeinek alapító okiratába bekerült a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, így az integrált oktatás a községi óvodában és iskolában szükség szerint megvalósulhat, a jogszabályi feltételek rendelkezésre állnak. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében készítik fel az óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat az integrációs feladatok ellátására, a megfelelő környezet biztosítására, az együttnevelésre. A megalakult szülői klubok, szülői tanácsadás, a módszertani kiadványok segítik a szülőket a speciális helyzetű gyermekek elfogadására. A településen nem megfelelően biztosítottak az ép értelmű, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának feltételei, mivel az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, és speciális eszközök, hang- és fényjelzések, berendezések hiányoznak. A kistérségi szinten működő Nevelési Tanácsadó, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő tanulók szűrését, fejlesztését, az iskolaérettség vizsgálatát látja el. Előbbi intézményben pedagógiai szakpszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus és gyermekpszichiáter áll a családok és gyermekek rendelkezésére októbere óta a környező települések óvodáival és iskoláival is együttműködik. 12

13 Az MTA Szociológiai intézete által végzett reprezentatív vizsgálatok szerint a roma népesség iskolai végzettségének mutatói ugyan javultak, de tovább nőtt a távolság a romák és nem romák iskolázottsági szintje között. Egy másik elemzés szerint a roma és nem roma tanulók közötti esélyegyenlőtlenség az általános iskola utáni továbbtanulás szintjén több mint tizenötszörös, a középiskola befejezését tekintve több mint ötvenszeres. A kilencvenes évekig csak a - jórészt mára versenyképtelen szakmákat adó -- szakmunkásképző iskolák nyíltak meg a romák előtt: a gimnáziumokban, illetve a felsőoktatásban a roma tanulók aránya nem érte el az egy százalékot. Az esélyegyenlőtlenséget a szülők szociális helyzetén, és az óvodai nevelés elmaradásán vagy gyenge színvonalán túl jól dokumentáltan meghatározza az is, hogy az iskolák többsége - szakanyagok, alkalmazható programok, és előképzettség hiányában - nincs felkészülve a roma gyermekek oktatására, és hogy nagy mértékű a roma gyerekek elkülönítése. Egy korábbi kutatás szerint, óvodába a három-ötéves gyermekek közül 88, míg a roma gyerekek közül csak 42 százalék kerül. Általános iskolát a cigány fiatalok 82, a középiskolát pedig, csak 5 százalékuk fejezi be, a felsőoktatásba pedig elenyésző számú cigány jár, mindössze 1,2 százalék. A Stratégiai tervben a foglalkoztatás is fontos helyet kap. A roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni, illetve szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. A közoktatásban megvalósításra váró esélyegyenlőségi feladatok végrehajtása az érintett intézmények feladatköréhez tartozik. A speciális feladatok és célok meghatározását, illetve végrehajtásuk módját az intézmények intézkedési tervben határozhatják meg Szociális védelmi rendszer Csomád önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, támogatásokat, valamint az eseti segélyeket. Az önkormányzat az intézményein keresztül igény szerint segítséget nyújt a lakókörnyezetükben élő fogyatékos személyek részére önálló életvitelük fenntartásában, 13

14 valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapszolgáltatások teljes körű megvalósításával, az ellátások működtetésével jelentősen hozzájárulunk ahhoz, hogy a fogyatékos személyek, illetve családtagjaik mindennapi járulékokat életvitelükhöz segítséget kapjanak, és a még otthonukban gondozható személyeknek ne kelljen bentlakásos ellátást igénybe venni Idős korúak A község népességének összetételében az idős korúak aránya,- az országos átlaghoz megfelelően- emelkedő tendenciát mutat. A nyugdíjban részesülők között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Csomádon a lakosság összlétszámát viszonyítva kiemelkedően jónak mondhatók az időskorúak szociális segélyezése. A kistérségben kettő Idősek Otthona is működik, az egyik a Veresegyház Kistérség Idősek Otthona, míg a másik az Idősek Ápoló Otthona, mely szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást ad. Az előbbi intézmény étkeztetéssel, házi segítségnyújtással, valamint bentlakásos idősellátással foglalkozik. Az otthon biztosítja a szolgáltatást igénybevevő szükséglet szerinti gondozását, ápolását, és egészségi állapotnak megfelelő egészségügyi és pszichés ellátását. Az otthonba időskorú személy költözhet be, valamint a fiatalabbak közül, aki állapota miatt önmaga ellátására nem képes. Fogadják a térségben élő lakosokat, az üres férőhelyekre pedig az ország bármely területén élő embereket. Az időskorúak társadalmi kapcsolatainak javítása céljából kettő civil szervezet működik a kistérségben, az Aranyeső Nyugdíjas Klub, valamint a 2001-ben alakult Értelmes Évek Nyugdíjas Klub, helyben pedig a Harmadik Életkezdet Egyesület. Mindhárom szervezet gondoskodik az idősek életkörülményeinek javításáról. 14

15 fő éves korúak száma Általános célok a. Szolidáris, összetartó társadalom megteremtése, az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, s a társadalmi szakadék megszüntetésével. b. Összehangolni az oktatási, a szociális, az egészségügyi és foglalkoztatási célokat. c. A minimális forráshoz való jog biztosítása a gazdasági területen. d. Biztosítani a különböző juttatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzájutást. 4. Konkrét intézkedések az egyes csoportok esetében Jelen települési esélyegyenlőségi program, mely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 35. -a szellemében született, elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi programnak kiemelten tartalmaznia kell a pályázatban érintett oktatási intézménybe járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének 15

16 előmozdítására irányuló tevékenységeket. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. E program célja, hogy a község minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítja az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű főleg roma polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén. A települési esélyegyenlőségi program elkészítése alapos helyzetelemzésen kell, hogy alapuljon és a civil szervezeteket, valamint az intézményeket is célszerű bevonni a program elkészítésébe. A program a céljait középtávon 2015-ig kívánja megvalósítani. Az Önkormányzat vállalja, hogy a programban szereplő pontok, intézményeit érintő pontjait végrehajtja, továbbá segíti az esélyegyenlőség megteremtését más szervezeteknél, illetve más szervezetek által. Az esélyegyenlőségi program végrehajtását kétévente kell felülvizsgálni és az aktuális helyzethez igazítani. Minden célcsoportot érintő intézkedések: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása Az intézkedések elsősorban a rászoruló családok napi megélhetési gondjainak enyhítésére (rendszeres szociális támogatás, alkalmi segély), illetve átmeneti kereseti lehetőségek biztosítására (közmunkaprogramok, közhasznú és közcélú munka) irányulnak, de a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, sok esetben roma családok esélyegyenlőségének hosszú távú javításához, a társadalmi hátrányaikat megalapozó és generációkon át újratermelő okok felszámolásához (oktatás, lakáshelyzet megoldása, munkahelyteremtés) kevésbé járulnak hozzá. Az önkormányzat a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében együttműködik a Pest Megyei Munkaügyi Központtal, és annak Gödöllői Kirendeltségével. Közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése A tervek szerint megvalósuló, önkormányzati fenntartású közintézmények teljes akadálymentesítésre a jogszabályi előírások figyelembevételével, legkésőbb 2012-ig sort kell 16

17 keríteni. A Csomádi Önkormányzat vállalja, hogy kiemelten kezeli és lehetőség szerint támogatást nyújt minden akadálymentesítést célzó pályázathoz. A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése Ezen belül a község lakossága számára, olyan ismertető anyagok készítésének, lakossági tájékoztató fórumok, valamint más típusú programok, rendezvények támogatása, segítése, melyek előmozdíthatják az esélyegyenlőségi program célcsoportját jelentő emberek kedvezőbb társadalmi integrációját és szemlélet váltást eredményezhet a lakosság minden szegmensénél. Az önkormányzat támogat továbbá, a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó, mindennemű tájékoztatási lehetőséget és saját eszközeivel (helyi média, önkormányzati hirdetőtábla stb.) népszerűsíti azokat. A megvalósítás a tervezési ciklusban folyamatosan az éves költségvetés keretein belül a pénzügyi lehetőségeinek függvényében. A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése Az önkormányzat támogat minden hátrányos helyzetű csoport információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatot, a célcsoport ez irányú képzését, továbbá támogatja, olyan mindenki számára elérhető információs pontok kialakítását, melyeken keresztül a szükséges eszközökkel nem rendelkező emberek a lakhelyükhöz minél közelebb hozzáférhetnek az internethez, valamint az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések Fogyatékkal élők Csomád területén az önkormányzat által fenntartott közintézmények teljes akadálymentesítésére várhatóan 2010-ig fog sor kerülni a vonatkozó jogszabályi előírások 17

18 figyelembevételével. A Községi Önkormányzat az elmúlt öt évben a következő beruházásokat teljesítette a közintézmények akadálymentesítésének érdekében: Akadálymentesítettség Polgármesteri Hivatal Részben akadálymentes Posta Részben kadálymentes Gyógyszertár Bejárata akadálymentes Nevelési tanácsadó A bejárat és a földszint akadálymentes Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Nincs akadálymentesítve Óvoda Részben akadálymentes Általános Iskola Csak részben akadálymentes A fogyatékos emberek a munkavállalók egyik leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerőpiaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet, illetve ha valaki már gazdaságilag aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy korábbi munkahelyén foglalkoztatják. A munkaerőpiacon való részvétellel (normál vagy védett munkahelyen) pénzbeli és nem pénzbeli járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami pozitív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenően a munka elősegíti a személyiség fejlődését, meghatározott státuszt és elismertséget biztosít. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítás járulékot fizetnek, önálló életvitelre képesek. A célcsoportot érintő fejlesztési célok: A fogyatékos emberek általában kevésbé kvalifikáltak, mint a nem fogyatékosok, magasabb közöttük a szakképzetlenek aránya is. Kiemelt fontosságú így a foglalkoztatási rehabilitáció területén a képzés, átképzés. 18

19 Az intézmények jelentős részében nem megoldott az akadálymentesítés, ezért a mozgásukban korlátozott igénylők nehezen érik el a szolgáltatásokat. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az alapszolgáltatást igénylő, mozgásában korlátozott személyek az ellátásokhoz nagyobb akadályok leküzdése nélkül jussanak. A fogyatékkal élők sajátos igényei kielégítésére az egészségügyi intézmények még nem kellően felkészültek. A jövőben az épületekbe való akadálymentes bejutás biztosítása mellett fontos az épületen belüli közlekedés feltételeinek megteremtése, valamint a mozgáskorlátozott vizesblokkok kialakítása, ahol erre lehetőség nyílik. Tovább kell lépni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítsa terén. A tájékozódást segíthetik a feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, burkolatok, hangok érzékelhetővé tétele. - A gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket. - A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket. - A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. Az egészségügyi ellátásban résztvevőknek figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők érzékenységére, törekedni kell a rehabilitáció, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére, és arra, hogy ne erősítsék a betegségtudatot abból kiindulva, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot. A szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni, hogy a fogyatékkal élők is részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon. Az érdekvédelmi szervezetekkel, szervekkel kialakított kapcsolatokat tovább kell építeni, bővíteni az együttműködési formákat. A civil szervezetek kezdeményezéseit, rendezvényeit a fogyatékosok számára is elérhetővé kell tenni. Fokozott figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségek megfelelő kihasználására, a fogyatékos ellátás és feltételrendszer kialakítása érdekében. 19

20 A fogyatékos gyermekek nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben, illetve kirekesztésben, ezért szükséges a szegregáció csökkentése, az integrációban résztvevő intézmények számának növelése a befogadó óvodák, iskolák tárgyi feltételeinek további javítása, a segítő intézményhálózatok együttműködésének erősítése. A speciális oktatás területén felhalmozódott tudást át kell vinni az integrált területre. Az oktatásban elsődleges forma az integráció, a speciális intézmény mint forrásközpont, fejlesztő, tanácsadó, szakmódszertani központ működik. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógusokkal, az integrációban résztvevő szakemberekkel, speciális szakemberekkel, társadalmi intézményekkel. - A korai felkutatás, speciális terápia megkezdése, a szülői tanácsadás kiemelten fontos feladat. - A fogyatékos emberek kapcsolatlétesítése, és az érintkezés feltételeinek biztosítása érdekében közlekedésük könnyítése, az akadálymentesítés, szállító szolgálatok, távközlés, jelnyelvi tolmácsok, olvasható információk létesítése szükséges. Kiemelt területként kell kezelni a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. - Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell kiépíteni, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. - A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell venni ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor a gyalogos 20

21 forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani a község számos utcáján, figyelembe véve a kerekesszékek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. - A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. - A településközponton kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolás- gátló oszlopok) jelenti. - A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani. - A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Ha a taxiállomáson megállóhelyi sziget van, akkor a szigetet a homlokoldalán le kell süllyeszteni és az odavezető utat meg kell jelölni. - A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. - A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. - Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kell szerelni. - Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kell építeni. 21

22 - Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. - A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani. - Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. - Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató- útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk Idős korúak A társadalmi adottságok nagymértékben befolyásolják ezen korosztály szociális helyzetét, életfilozófiáját. Ezen a téren jelentős változtatásokra van szükség, ilyen a nyugdíjak reálértékének növelése, illetve szintfenntartása, az időskorúak biztonságérzetének növelése, az elszegényedés elleni védekezés Roma lakosság A településen élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A roma társadalmi beilleszkedése nagymértékben függ iskolázottsági szintjüktől. Az érintett populáció iskoláztatási hátrányainak számos oka van: a cigány gyermekek családi szocializációja, a cigányság és a többségi társadalom család által közvetített kulturális mintáinak különbözősége; nyelvi hátrányok; a roma népesség szociális helyzete; területi 22

23 elhelyezkedése, hátrányos megkülönböztetés. Az elmondottak következtében magas arányú a lemorzsolódás az általános iskolában, a többségi társadalomhoz képest kis arányú a szakképzésben résztvevők aránya, még elenyészőbb az érettségihez kötött képzésben, valamint a felsőoktatásban résztvevők hányada. A Csomád Községi Önkormányzat minden eszközével igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. A hagyományos oktatási rendszer nem képes a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bírnak az említett negatívumok, nehézségek mérséklésére a sikeresen működő roma oktatási-nevelési programok, tanoda programok. A kezdeményezések a roma népesség iskolázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A cigányságot érintő hátrányok területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport szegregáltsághoz. Főként alacsony iskolázottságuknak és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. A roma társadalom a mindennapi élet során, hivatalos ügyintézés alkalmával iskolázottsági, szocializációs, nyelvi hátrányaik következtében is számos akadályba ütközik. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A kisebbségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik az önkormányzat a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. Az önkormányzat feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését, elsősorban közmunkaprogramokkal, szociális földprogramokkal, valamint a lakáshoz jutás megkönnyítésével járultak hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához 23

24 A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése szintén kiemelt feladat. Szakértői javaslatok szerint elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. Ezért egy olyan Mentor- programot kell biztosítani, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatásukhoz A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi). A szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása (betegség, rokkantság, időskor, üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén, munkanélküliség elleni védelem), szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a 24

25 diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik Csomád község közoktatása: - teljes körű óvodáztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre; - az általános iskolákban a már bevezetett képesség-kibontakoztató oktatásra épülő integrált oktatás bevezetése; - a közoktatási törvény 66. -ában megfogalmazott elvek betartása a körzethatárok kialakításánál; - az eddig szegregáltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók inklúziójának megvalósítása, az integrált oktatás megvalósítása felmenő rendszerben; - a társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttműködése érdekében fórumok szervezése. 5. A tervprogram megvalósításának forrásigénye és a végrehajtásának ütemezése A program megvalósításához szükséges források: egyrészt önkormányzati saját erő, másrészt pályázati összegek, elsősorban Európai Uniós források igénybevételének tervezése. - A közlekedés és utasforgalmi létesítmények jelző és tájékoztató rendszereknek legkésőbb ig kell megfelelniük. - A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást kell megszervezni, oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonokban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos 25

26 fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. A program feladatainak további végrehajtása a pénzügyi forrásoknak és a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyamatosan kerül megvalósításra. B. Önkormányzati Esélyegyenlőségi Terv Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Csomád Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: 1. Általános célok, etikai elvek Csomád Önkormányzata a következő irányelvek betartására törekszik: 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára. 26

27 1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást Partneri kapcsolat, együttműködés A foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért az önkormányzat méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését. 27

28 2. Helyzetfelmérés A helyzetfelmérés adatai a évet tükrözik. Munkaviszonyban álló hátrányos munkavállalói csoportok számszerű adatai az alábbiak szerint alakulnak az önkormányzatnál: A nők létszáma: A 40 év feletti munkavállalók A gyermekesek Két vagy több 10 éven aluli gyermeket vagy egyedül nevelők létszáma 27 fő 18 fő 12 fő 2 fő 1 fő 60 fő A felmérések szerint tehát 60 fő fő az érintett dolgozó a község önkormányzatán 3. Konkrét célok Csomád község az alábbi célokat tűzi ki: o Az önkormányzat esélyegyenlőségi terv megvalósulása érdekében esélyegyenlőségi referenst alkalmaz. o Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása. o Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás szabályozása. o Munkakörülmények javítása, a 4o év felettiek és a fogyatékos munkavállalók részére. o Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása, különös tekintettel a családos munkavállalókra. o foglalkoztatásból való kilépés és nyugdíjba vonulás elősegítése. o Hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete A Csomádi Önkormányzat minden lehetőséget igyekszik felkínálni a hátrányos helyzetben 28

29 lévő munkanélküliek, az inaktívak munkaerő-piacra való visszakerüléséhez, s ezen cél érdekében közhasznú foglalkoztatást, továbbképzéshez kötött foglalkoztatást, valamint közmunkát irányoz elő. Szorosan együttműködik a Pest Megyei Munkaügyi Központtal, valamint annak Gödöllői Kirendeltségével. A munkavállaló tanulási, továbbképzési és fejlődési igényeit folyamatosan átvizsgálják, azokat a munkavállaló érdekeivel összehangolják. Ennek érdekében a munkáltató minden évben képzési tervet készít, amely során a jövőben külön hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésére. Meg kell találni azokat a pénzbeni, természetbeni, formális vagy informális támogatási lehetőségeket, kapcsolódási pontokat, melyek elősegítik és erősítik a nyugdíjasokkal történő kapcsolattartást és biztosítják azt, hogy az alapvető kötődések megmaradjanak a korábbi dolgozók vonatkozásában. A családos munkavállalók számára, a pénzügyi lehetőségek függvényében, tovább kell erősíteni a szociális jellegű támogatásokat, esetlegesen új támogatási lehetőségek, ösztönzők kialakításával. 4. Programok a célok megvalósítása érdekében o Az önkormányzat által alkalmazott esélyegyenlőségi referens feladatkörébe tartozik az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata azzal, hogy március 31. napig beszámolót készít a terv teljesülésének vizsgálatáról. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet előkészíti, ill. azt a munkavállalói érdekképviselettel egyezteti. Az esélyegyenlőségi referens véleményezi a munkavállaló által beadott panaszt anonim módon, és a munkáltató felé továbbítja. o Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása: 29

30 - Az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő felvételnél - Álláshirdetésekben ne szerepelhessenek életkori kitételek. - A munkaerő felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, jártasságra helyezzék. - A tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél se utasítsák el a 4o év feletti jelentkezőket. o Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés átképzés tanulás: - Az életkortól függetlenül az egész életen át való tanulás kell biztosítani - Valamennyi aktív életkorban lévő munkavállaló részére biztosítani kell a továbbképzést, átképzést és a tanulási lehetőséget. - A 4o év felettiek részére kiemelt módon kel biztosítani az átképzés és egyéb tanulási lehetőségeket. - Szervezni kell a 4o év feletti munkavállalók részére képzéseket - nyelvi, informatikai. o Munkakörülmények javítása a 4o év felettiek és a hátrányos helyzetű munkavállalók vonatkozásában: - Meg kell szervezni éves prevenciós szűrővizsgálatokat. - A munkakörülmények kialakításánál segítsék elő az öregedéssel járó változások ellensúlyozására a megfelelő munkabiztonsági körülményeket. o Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása: - Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, mely hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a juttatások, kedvezmények adása terén a 4o év felettiek és a hátrányos helyzetű egyéb csoportoknál. - Gyermekeseknél beiskolázási támogatást kell biztosítani, valamint törvényben előírt munkaidő kedvezményt. 30

31 - A törvényben előírt szabadságot kell kiadni egyes családi eseményeknél /születés, esküvő, haláleset stb./ o A foglalkoztatásból való kilépés és a nyugdíjba vonulás segítése: - A létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körét a munkához való kritériumok meglétére való feltételekhez kell kötni. - Nem kell csökkenteni a nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejét a beleegyezése nélkül. Meg kell vizsgálni a korai nyugdíjazás egyénre és munkáltatóra gyakorolt hatását. 31

32 A. Települési Esélyegyenlőségi Terv Bevezető Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe A történelmi múltjáról Általános bemutatás Kisebbségek helyzete a községben Foglalkoztatás Fogyatékkal élők Közoktatás Szociális védelmi rendszer Idős korúak Általános célok Konkrét intézkedések az egyes csoportok esetében Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések Fogyatékkal élők Idős korúak Roma lakosság A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban A tervprogram megvalósításának forrásigénye és a végrehajtásának ütemezése B. Önkormányzati Esélyegyenlőségi Terv Általános célok, etikai elvek A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód Az emberi méltóság tiszteletben tartása Partneri kapcsolat, együttműködés Társadalmi szolidaritás Méltányos és rugalmas ellátás Helyzetfelmérés Konkrét célok Programok a célok megvalósítása érdekében

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére HAL IM B A K ÖZSÉG ÖNK ORM ÁNY ZATA P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1067/2015. Tárgy: Halimba község Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójának

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. JÚNIUS 27-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 42/2013. (VI. 27.) ÁKt határozat Ártánd Község Falugondnoki Szolgálata szakmai programjának

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

E L T E R J E S Z T É S a Képvisel -testület 2006. november 29-i ülésére

E L T E R J E S Z T É S a Képvisel -testület 2006. november 29-i ülésére E L T E R J E S Z T É S a Képvisel -testület 2006. november 29-i ülésére Tárgy: Szentgotthárd város közoktatási feladatellátási, intézményhálózatm ködtetési és -fejlesztési terve. Tisztelt Képvisel -testület!

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA I. Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2007. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 1.1. Jogszabályi háttér 1.2. Általános rendelkezések

Részletesebben

Hatályos: 2014.05.06-tól

Hatályos: 2014.05.06-tól Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról Kedves Olvasó!

Részletesebben

Dávidné B. Hidvégi Julianna Szász Henriett A Kapu Program

Dávidné B. Hidvégi Julianna Szász Henriett A Kapu Program Dávidné B. Hidvégi Julianna Szász Henriett A Kapu Program A Kapu Program kifejlesztője a Béthel Alapítvány amelynek jogelődje 1994-ben kezdte meg működését. Az Alapítvány fő célja a kezdetektől fogva a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Békési Rendőrkapitányság Békés városában végzett 2013. évi tevékenységéről Előkészítette: Ladányi Zoltán r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető Véleményező bizottság:

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK G a z d a s á g i p r o g r a m ja a 2015-2019. időszakra 6.0 (2015-02-11) Tartalomjegyzék Preambulum: a Gazdasági program célja 1. Aszód város gazdasági

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 11-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 11-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből 0 K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 11-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Szociális Szolgálat Szakmai

Részletesebben

Magyarország Kormánya

Magyarország Kormánya Magyarország Kormánya T/10377. számú TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2017. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL FEJEZETI INDOKOLÁSOK II. kötet Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. május

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS 2012 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı 2. Dévaványa és Ecsegfalva települések bemutatása 3. A közoktatási esélyegyenlıségi

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013.

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/606-7250 Fax: 1/606-7249 e-mail: dfk@deak-koll.sulinet.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

A Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány. 2009. évi közhasznúsági jelentése

A Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány. 2009. évi közhasznúsági jelentése A Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány 2009. évi közhasznúsági jelentése 1. Számviteli beszámoló és könyvvizsgálói jelentés (vezetıi levéllel együtt) (mellékelve) 2. A Magyar Szegénységellenes Hálózat

Részletesebben

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Leányvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 7-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Leányvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 7-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Leányvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 7-ei ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése Előadó: Hanzelik Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.

Részletesebben

A kollégium pedagógiai programja. Tartalomjegyzék

A kollégium pedagógiai programja. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető.. 2 1. A kollégium működése...... 3 1.1. Személyi feltételek, elvárások.... 3 1.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások....... 4 2. A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései.......

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 3

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ISKOLAI PROGRAM

LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ISKOLAI PROGRAM LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ISKOLAI PROGRAM Az igazságosság, amely annak a biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények, (nem, társadalmi-gazdasági helyzet,

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM DÉL-KELENFÖLDI ÓVODA 1119 Budapest, Lecke u. 15-19. Mozgolódó Lurkók, vígan Cseperednek!

PEDAGÓGIAI PROGRAM DÉL-KELENFÖLDI ÓVODA 1119 Budapest, Lecke u. 15-19. Mozgolódó Lurkók, vígan Cseperednek! PEDAGÓGIAI PROGRAM DÉL-KELENFÖLDI ÓVODA 1119 Budapest, Lecke u. 15-19. Mozgolódó Lurkók, vígan Cseperednek! Az intézmény OM azonosítója: 034454 Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 1 / 2016. ( 03.01.)

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL 1 BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BALATONKENESE RENDŐRŐRS 8174 Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 7.; Tel/fax.: 88/584-970 (BM: 22/46-10) e-mail: fodort@veszprem.police.hu BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye

Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Intézményi minıségirányítási programja Alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2010 Diákönkormányzat

Részletesebben

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ

MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ 2015. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: DEBRECEN AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. KOVÁCS BÉLA LÓRÁNT 2 Tartalom

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

j~~. szám ú előterjesztés --

j~~. szám ú előterjesztés -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ÉS HÁZIRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA

GONDOZÁSI KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ÉS HÁZIRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA ELŐTERJESZTÉS MEDGYESEGYHÁZA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2010. MÁJUS 27-ÜLÉSÉNEK BEJELENTÉSEK NAPIRENDI PONTJÁHOZ GONDOZÁSI KÖZPONT IDŐSEK OTTHONA SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ÉS HÁZIRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA Tisztelt

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020 Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 1. BEVEZETŐ... 3 1.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, A HASZNÁLT FOGALMAK... 3 1.2. A KERÜLET FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, ADOTTSÁGAI...

Részletesebben

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2007.

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2007. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2007. A Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát a Képviselő-testület 138/2007./XI.ÖK/III.23./

Részletesebben

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK

INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak: 2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/18.028 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2006. február 10-i ülésére Tárgy: Tapolca város 2006. évi költségvetéséről és a végrehajtásával kapcsolatos egyes

Részletesebben