Élet a határvidéken.
|
|
- András Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Élet a határvidéken. Határokon átívelő társadalmi kapcsolatok A határvidék A határ, mint fogalom jelentésének és jelentőségének értelmezése számos tudományterület szempontjából lehetséges. A közgazdaságtan elsősorban a határokon átívelő kereskedelemre, a gazdasági együttműködésekre fókuszál, míg szociológiai, szociálpszichológiai nézőpontból a határ leginkább egy olyan társadalmilag konstruált választóvonalként fogható fel, amely a mi és az ők csoportjait választja el egymástól. Ebben a megközelítésben a gyakorlati, a kutatások szempontjából empirikusan értelmezhető kérdés az, hogy vajon a határ két oldalán élő emberek közötti kapcsolatok milyen jellegzetességekkel bírnak. Melyek azok a tényezők, amelyek az együttműködések irányába hatnak, és melyek azok, amelyek kifejezetten gátolják ezeket. Oscar Martinez 1 a határvidékek négy fajtáját különböztette meg egy es írásában az átjárhatóság, illetve a kialakult kapcsolatok alapján: 1. Elidegenedett határvidék (alienated borderlands) Ezeken a területeken a határok zártak, a két oldal között semmiféle érdemi kapcsolat nem létezik. A határ két oldala általában fizikailag is el van választva egymástól, a határokat szigorúan őrzik. (Pl. USA- Mexikó bizonyos határszakaszai, Észak és Dél Korea, Berlini fal, stb. ) 2. Egymás mellett élő határvidék (co- existent borderlands) Ezeken a területen a határ valamennyire átjárható, élő, létezik kapcsolat a határ két oldala között, de ezek intenzitása és összetettsége minimális 3. Függőségi határvidék (interdependent borderlands) A határ két oldala között intenzív kapcsolatok vannak, a két terület szoros egymásra utaltságban él, de a határ továbbra is elválasztja kulturálisan és gazdaságilag a két társadalmak, 1 Martinez, O. J. (1994). The dynamics of border interaction: new approaches to border analysis. In C. H. Schofield (Ed.), Global boundaries, world boundaries, Vol. I (pp. 1e15). London: Routledge.
2 azonban az együttműködések kialakításának lehetőségét már nem gátolja. 4. Integrált határvidék (integrated borderlands) Ezeken a területeken a határ már szinte csak szimbolikus jelentőségű, fizikai értelemben nem korlátozza a határ két oldalán élők kapcsolatait, a határvidék integrált társadalmi- gazdasági teret alkot. (Politikai értelemben természetesen még két különböző egységről van szó. Amennyiben ez is megszűnne, már egyáltalán nem beszélhetnénk határról.) Bár az utóbbi hónapok migrációs válsága miatt erőteljes nyomás alatt van, mégis az Európai Uniónak a schengeni rendszerben résztvevő országaiban a fentiek közül a 3. és 4. határvidék típusai valósultak meg leginkább. Teljes mértékben integrált területek mára leginkább Nyugat Európában alakultak ki, nem kis mértékben amiatt, hogy ott már hosszú évtizedekre nyúlik vissza a gazdasági együttműködés még akkor is, ha a határok teljesen szabad átjárhatósága csak jóval később valósult meg. Az Unióhoz 2004 után csatlakozott volt szocialista országok közötti határvidék kapcsolatok az elmúlt évtizedben váltak egyre intenzívebbé. Különösen igaz ez Magyarország esetében, ahol a határ két oldalán élő magyarok, illetve a szomszédos országok egyéb nemzetiségeinek kapcsolatait évtizedeken át gátolta a határok nehezített fizikai átjárhatósága, illetve a kölcsönös bizalmatlanság az egyes országok politikai vezetési között. Ezek a határmenti kapcsolatok természetesen a korlátok felszámolása miatt spontán módon is kialakulhatnak, azonban az együttműködésben rejlő előnyöket (pontosabban a nem együttműködés okozta károk csökkentésének szükségességét) az Európai Unió hivatalosan is felismerte. Ez nem véletlen, hiszen jelenleg az EU lakosságának közel 38%- a él határok közelében. 2 Az Unión belül pedig összesen 38 olyan belső határszakasz van, amelyek egyszerre jelentenek földrajzi és nyelvi korlátokat az ott élők számára. Ezek a választóvonalak többnyire mind valamilyen háborús konfliktus eredményeként jöttek létre, és választották el évtizedekkel ezelőtt korábban egymással organikus egységet alkotó mikrotársadalmak tagjait. Ezeken a határvidékeken létrejövő együttműködéseket az Unió hivatalosan is támogatja az Interreg program keretében 2000 óta. ábra 1 Az EU közötti INTERREG együttműködési programjának kedvezményezett célterületei (országai) 2 territorial/cross- border
3 Forrás: territorial/trans- national/ A magyar- román határszakaszon élők körében végzett friss kutatás 3 szerint a két csoport tagjainak 37%- a járt a másik országban. (Ezen belül is magasabb, 43% volt azok aránya, akik Romániában jöttek át Magyarországra.) Az itt élők 72%- a számára nem jelent problémát az, ha a másik országból származóval kell együtt dolgoznia, elfogadnia valamilyen családtagnak vagy szomszédnak. Ezt az arányt kettébontva a Romániában élők értéke valamivel magasabb (76%) volt, mint a magyarországiaké (67%). Ez az arány azonban fordítva is értelmezhető, ami viszont azt jelenti, hogy a határ mindkét oldalán tíz emberből 3-4- et zavarna ha közelebbi kapcsolatba kerülne a másik országból érkezővel. Ugyanezek a számok Magyarország és Horvátország viszonylatában összességében valamivel magasabbak voltak, itt viszont a Magyarországon élők 71%- a bízik a horvátországiakban, míg fordított esetben ez a szám ennél jóval magasabb, 88% volt. 4 A számok a szlovák- magyar határvidéken is hasonlóak voltak, itt viszont a két szám eltérése jóval kisebb volt (78% és 73%). 5 Ezekből az adatokból is látható, hogy a határok ugyan egyre kevésbé jelentenek fizikai és bürokratikus akadályt, ugyanakkor kulturális értelemben még mindig léteznek lebontandó akadályok, vagy olyan attitűdök, amelyek gátolják az együttműködést. Ezek mellett azonban 3 territorial/cross- border/eb_results/hungary- romania.pdf 4 territorial/cross- border/eb_results/hungary- croatia.pdf 5 territorial/cross- border/eb_results/slovakia- hungary.pdf
4 nagyon sok pozitív és jó történet is létezik, amelyek példát mutathatnak a határ mindkét oldalán élő társadalmi csoportoknak azzal kapcsolatban, hogyan kell a történelmi okozta hátrányokon túllépni és új energiákat meríteni a korábban nem kihasznált kapcsolódási lehetőségekből. Munka miatti ingázás a határ mentén 6 A napi (heti) rendszerességű ingázásra vonatkozó megfelelő minőségű adatokat elsősorban a Népszámlálásból nyerhetünk. Mint azt már az előzőekben említettük, az ingázásnak ez a típusa (és ezen keresztül a határ menti kapcsolatok intenzívebbé válása) az uniós csatlakozást követően, leginkább pedig a Schengen- övezethez való csatlakozás után vált még inkább jellemzővé ben a magyar foglalkoztatottak 2,1%- a dolgozott külföldön, amely a környező országokhoz viszonyítva alacsonyabb volt, mint Horvátországban, Romániában és Szlovákiában, de jóval magasabb, mint Ausztriában, Szerbiában vagy Szlovéniában. 2. ábra A külföldön dolgozók aránya a foglalkoztatottak százalékában, 2011 Forrás: KSH (2015) Ingázás a határ mentén június A két legutóbbi népszámlálás időpontja között a külföldre ingázók aránya az 5,2- szeresére emelkedett. Társadalmi összetételüket tekintve nem túl meglepő módon a legtöbben fiatalok (40 év alattiak), inkább férfiak és szakmunkás végzettségűek voltak. Azonban a vizsgált időszaknak éppen az a sajátossága, hogy megindult egyfajta kiegyenlítődés, amely azt jelenti, hogy nőtt a nők, illetve az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya ebben az ingázó csoportban. Sőt, re már lényegében minden második ingázó közép- 6 Ez a fejezet döntően az alábbi tanulmány alapján készült: KSH (2015) Ingázás a határ mentén június
5 vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy az országos átlaghoz, vagy akár csak a belföldi ingázókhoz viszonyítva végzettségüket tekintve továbbra is inkább alacsonyabban iskolázott csoportról beszélhetünk. 3. ábra A külföldre ingázó foglalkoztatottak száma az ingázás iránya szerint, 2011 Adatok forrása: KSH (2015) Ingázás a határ mentén június Az ingázás, legyen akár gazdasági kényszer, akár tudatosan vállalt életstratégia, alapvetően a jobb élet- és/vagy munkakörülményekről, vagy leegyszerűsítve a magasabb bérekről szól. Ezért nem véletlen, hogy az ingázók döntő többsége (több mint 80%- a) Ausztriában dolgozott ben, és feltételezhetjük, hogy dolgozik ma is A többi szomszédos ország jóval kevésbé célpontja a magyar munkavállalóknak, bár Szlovákia és Magyarország között (főleg a járműiparhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó iparágak munkaerő- igénye miatt) intenzív oda- visszaáramlásról beszélhetünk, illetve statisztikai értelemben is releváns az ingázás intenzitása Románia felé. A többi környező országba legfeljebb egy- kétszáz ember ingázik rendszeresen. Az ingázás lakóhely szerinti kiindulópontja a nyugati megyék (Ausztria felé), illetve Békés és Hajdú- Bihar megyék (Románia felé), továbbá a főváros. Tíz ingázóból majdnem kilenc autót használ a közlekedéséhez. Arányuk közel kétszer akkora, mint ami a belföldön ingázókra jellemző. Ez egyben jól jelzi azt is, hogy a határ mentén (országok közötti
6 közlekedésre vonatkozóan) a közösségi közlekedés nem alternatíva. Kérdés, hogy ennek a folyamatnak az állandósulásával változhat- e jelenlegi helyet. Az ingázók többsége kevesebb mint egy órát közlekedik, de minden tízedik ember több mint 2 órát kénytelen utazni. 4. ábra Az ingázók számának megoszlása a közlekedés időtartama szerint, 2011 Forrás: KSH (2015) Ingázás a határ mentén június Kik ingáznak? Az ingázók többsége a éves korosztályból került ki, de viszonylag sokan vannak még a éves, illetve a éves korosztályok körében is. Az ingázók több mint fele házas, ugyanakkor viszonylag nagy különbségek figyelhetők meg férfiak és nők között ebben a tekintetben. Arányait tekintve a nők között valamivel többen vannak a fiatalok, azonban ez önmagában nem magyarázza azt, hogy körükben csupán 44% a házasok aránya, míg ugyanez a férfiaknál 57%. Sőt, az is alapvető különbség a két nem között, hogy a nők körében kétszer annyi (18%) az elváltak aránya, mint a férfiak körében (9,5%). Ez arra utal, hogy az elvált nők, akik gyermeküket egyedül nevelik, akár a gyerekükkel együtt, akár őt ideiglenesen hátrahagyva sokan vállalnak munkát Magyarország határain kívül. A külföldre ingázók iskolai végzettsége szintén eltér a férfiak és a nők körében. Míg az előbbi csoportban a tízből hatan csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek, addig a nők több mint kétharmada érettségivel vagy diplomával rendelkezik. 5. ábra A külföldre ingázók számának megoszlása iskolai végzettség szerint, 2011
7 Forrás: KSH (2015) Ingázás a határ mentén június Az egyes ingázási célországok jellegzetességei Ausztria - Tíz magyar településből négyben élt ben legalább egy olyan foglalkoztatott, aki Ausztriában vállalt munkát. Érthető módon, ezen települések többsége a nyugati határ mentén található. - Az osztrák munkaerőpiacon dolgozók háromnegyede férfi. - Ausztriában elsősorban a szakmunkás végzettséggel, illetve (kisebb mértékben) az érettségivel rendelkezők tudnak elhelyezkedni. - A többség a szolgáltatószektorban dolgozik, azon belül is elsősorban a vendéglátásban (férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban). De sokan vannak az iparban és az építőiparban is (elsősorban férfiak) Szlovákia - A szlovákiai ingázás alapvetően a szigetközi településekre jellemző. - Az EU csatlakozás után a határmenti, könnyen megközelíthető magyar területen népszerűvé váltak a szlovák állampolgárok számára, így sokan innen visszafelé ingáznak. - Az ingázók közel kétharmada férfi és harmaduk felsőfokú végzettségű, ami jóval magasabb, mint a többi célország esetében tapasztalható arány. - Főleg a kereskedelem és a feldolgozóipar az elsődleges felvevőpiaca a magyar munkaerőnek. Románia és Ukrajna - A román határszakaszon az ingázás elsősorban nem a magyar munkaerőhöz köthető, hanem a határ közeli román városok (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad) Magyarország felé is terjeszkedő szuburbanizációs zónája: sok román állampolgár
8 - költözött (elsősorban az alacsonyabb ingatlanárak miatt) Magyarországra, és innen járnak vissza dolgozni Romániába. A Romániába járók 69%- a férfi. A meghatározó ágazatok: ipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, építőipar. Horvátország, Szerbia, Szlovénia - A legkevésbé jellemző ingázási irány, csupán néhány száz emberről van szó 6. ábra A határ menti ingázásban érintett települések, ben
9 Határmenti történetek Egy átfogó kvalitatív kutatásban mélyinterjús módszerrel azt vizsgáltuk, hogy a Martinez féle felosztás alapján miként jellemezhetők az egyes magyarországi határszakaszok? Milyen együttműködés figyelhető meg a határ két oldalán élő emberek között az oktatás, az ipar, a természetvédelem, a kultúra és a kereskedelem területén? Az alábbiakban hét különböző történetet mutatunk be, amelyeknél az együttműködéseknek minden esetben más és más a tartalma, azonban közös bennük az egymásrautaltság felismerése, a kölcsönös bizalom és Az egyes történetek megismeréséhez interjúkat készítettünk az együttműködésben résztvevő, vagy arra közvetlen közelről rálátó szereplőkkel. A természetvédelem nem ismer határokat: magyar- szerb határ A határmenti természetvédelmi területek fekvéséből adódik, hogy az összehangolt munka a legfőbb záloga annak, hogy a határokon átnyúló területek ökológiai épségét megőrizzék. Az állat és növényvédelem itt valóban nem ismer határokat. A Kiskunsági Nemzeti Park és a Palics- Ludas Közvállalat munkatársai egységes területként kezelik a határmenti természetvédelmi körzetet. Nem csak a napi munkát végzik közösen, de hosszútávú programjaikat is összehangolják. Interjú alanyaok: Krács György és Szekeres Ottó természetvédelmi őrök. Megállapítások: A határ két oldalán teljes együttműködésben végzi a két természetvédelmi szervezet a munkát, folyamatos a kapcsolat közöttük. Közösen végzik a többféle fajra kiterjedő, madár mentő és rehabilitációs programjukat Ilyen volt a mórahalmi Nagyszék- sóstó rehabilitációja, ahol vizibivalyok betelepítésével állították helyre a tó ökológiai egyensúlyát Közös projekt volt Palics- tavi sirálysziget madármentő programja nyomán, megsokszorozták az ott költő madarak számát.
10 A védett földikutya élőhelyeinek sikeres védelmének elengedhetetlen feltétele volt az összehangolt munka. Nagyon szokatlan volt,...magyar- román határ Békés megye határmenti településein az elmúlt években jellemző folyamattá vált, hogy a megüresedő és olcsó ingatlanokat románok és romániai magyarok vásárolják fel. Nem csak az elérhető árú ingatlan a vonzó, de sokak számára munkalehetőségekkel, jobb iskolákkal is kecsegtet az új lakókörnyezet. A jelenséget és hatásait Vitális Gábor a Román Nemzetiségi Önkormányzat vezetője, Vincze Attila ingatlanszakértő és a három gyermekével ban országot váltó Tóth család segítségével jártuk körbe. Megállapítások Az átköltöző magyar nemzetiségű családok számára is sokféle beilleszkedési nehézséget jelent az új környezet. A magyar identitás sokszor teljesen más összefüggésben jelenik meg, attól függően, hogy Magyarországon vagy Romániában él egy magyar nemzetiségű család. Ha a magyarországi munkalehetőségek nincsenek vagy nem válnak be, sokan Magyarországról járnak vissza például Aradra dolgozni. A folyamat egyelőre nem éri el azt a mértéket, hogy revitalizálja a csökkenő lélekszámú magyarországi településeket. Két iskola a határon: magyar- osztrák határ Vas megyében az osztrák és horvát határ közelében sokak élete kötődik napi szinten valamelyik szomszédos országhoz. A magyarok elsősorban munkavállalóként járnak Ausztriába, de nagyon sokan a gyerekeiket is a határ túlsó oldalán iskoláztatják, hogy a német nyelv és kultúra előnyeit biztosítsák számukra. Az a két család akiket meginterjúvoltunk, egészen más okokból és más motivációk mentén járatja egy másik ország iskolájába a gyerekét. Garger Zoltán vállalkozó gyermeke boldogulását csakis a Ausztriában látja
11 biztosítottnak, míg az Ausztriában élő Gudrun Elponst a hagyományok, a nemzetiségek közötti gyümölcsöző kapcsolatok ideái motiválta arra, hogy gyerekeit Magyarországon, magyar iskolába járassa. Megállapítások A történelmi folyamatok és az ig csak nehezen átjárható határok szinte felszámolták azt a korábbi evidenciát, hogy mindenkinek illik beszélni a szomszédja nyelvét is. A határok megszűnésével egyre sokoldalúbb együttműködés alakult ki a határmenti települések és lakóik között, ami újra szükségessé tette az idegen nyelv ismeretét, használatát. A magyar szobafestő már Ausztriában vállalkozó annak minden előnyével együtt. Szeretné, ha fia továbbvinné az üzletet és ehhez elengedhetetlen a jó német tudás. Az osztrák édesanya úgy fogalmaz: Megajándékozom a gyermekemet a magyar nyelvvel. Szelíd motorosok: magyar- szerb határ A vajdasági Zentán évek óta működik egy motoros klub, ahol minden hétvégén soknemzetiségű társaság gyűlik össze. Németek, bosnyákok, szerbek, horvátok, magyarok alkotják a közösséget, ahol úti és baráti társaságok szerveződtek a klub égisze alatt, de párokat is összehozott már a motorozás iránti szenvedély. A klub tagjaival készítettünk interjúkat. Megállapítások: Ebben a határ menti régióban, egymás között nem tartják fontos témának, hogy ki milyen nemzetiségű. Vajdaságban, ahol öt hivatalos nyelv is van, a többség számára természetes a többnyelvű környezet, és több nyelv ismerete. Pont ez a többnyelvű környezet teremti meg azt a toleráns és nyitott közeget, ami a közös hobbi égisze alatt összehozza a sokfelől érkező társaságot.
12 Ez nem a mi háborúnk: ukrán- magyar határ Ukrajnában a magyar nemzetiségű fiatalok nemcsak a háború céljaival nem tudtak- tudnak azonosulni, de az ország kilátástalan gazdasági helyzete is éppen elég nehézséget és kihívást jelent a számukra. Beregszászon, amit a legmagyarabb kárpátaljai városnak is neveznek, szakértőket, szülőket és fiatalokat kérdeztünk 2015 elején az aktuális helyzetről. Mit gondolnak és hogyan viszonyulnak az elhúzódó háborús konfliktushoz, hogyan látják ebben saját szerepüket és milyen stratégiákkal küzdenek a túlélésért és saját jövőjükért. Mezőgecse polgármestere, Mester András aki egyúttal történelemtanár is, segített megismerni a legfontosabb szempontokat, amik alapján a magyar kisebbség viszonyul Ukrajna politikai és gazdasági közegéhez. A II. Rákóczi Ferenc Főiskola HÖK elnöke, Aranyosi Miklós pedig az iskola és a diákok háborúval kapcsolatos attitűdjéről beszélt. Megállapítások A megkérdezett szülők és a fiatalok mindegyike úgy érezte, hogy semmi közük ehhez a konfliktushoz, ami csak még nehezebbé teszi a mindennapokat és megélhetést. Bár sokféle stratégia létezik a katonai szolgálat elkerülésére, ezeket elsősorban nem is érzelmi okokból használják ki a behívottak. Jellemzően inkább azért, mert a felnőtt fiatalok elsősorban külföldön megszerzett jövedelmére nagy szüksége van a Kárpátalján élő magyar családoknak, megengedhetetlen luxus tehát sokak számára, hogy bevonuljanak. Lehetnénk a saját olajsejkjeink: magyar- osztrák határ Magyarországon elsőként tíz évvel ezelőtt, Pornóapátiban épült biomassza fűtőüzem. Ez a technológia energetikailag hasznosítható, magas fűtőértékű növényeket használ energiatermelésre, ami ráadásul a gázfűtésnél 40%- al olcsóbb is. Az egyértelmű hasznosság ellenére a határ két oldalán, a hazai és az osztrák felhasználók körében mégis mások a tapasztalatok. Az osztrák oldalon fekvő Bildeinben ezer háztartást lát el a biomassza fűtőüzem, míg a magyar településen csak ötvenötöt. Korábbi és jelenlegi polgármestereket, a rendszer felhasználóit és működtetőit kérdeztük a fűtési modell gyakorlatáról és hosszú távú hasznáról.
13 Megállapítások Ausztriában Burgenland tartomány hosszú távú, olcsó hitelekkel támogatta azokat, akik át akartak állni erre a környezetbarát fűtési módra. A regionális energiapolitika és környezettudatosság nagyban segítette, hogy osztrák oldalon elterjedjen ez a fűtési modell óta nem kellett árat emelniük az osztrák üzemeltetőknek, az árakat egyébként egy kollektíva határozza meg. Magyarországon az üzem indításakor 500 ezer forinttal kellett beszállni a rendszer kiépítésébe, de ez az összeg túl magas volt ahhoz, hogy tömegesen álljanak át a biomassza alapú fűtésre. Míg az osztrákoknál a magántulajdonú erdők elegendő faaprítékot adnak a rendszer üzemeltetéséhez, Magyarországon nehezebb ás relatíve drágább beszerezni a fűtőanyagot. Ausztriában fontosnak tartják, hogy decentralizált legyen az energiatermelés és azt is, hogy ne a multiktól függjön a szolgáltatás ára és minősége. Két város és két ország közös együttese:magyar- szlovák határ A Komáromi Kamarazenekar két város és két ország közös együttese. Korábban külön működött a révkomáromi Comorra és a dél- komáromi Brigetio, de 2010 óta egy közös zenekart alkotnak, melyben 16 dél- komáromi és 5 révkomáromi tag játszik. A részben amatőr, részben profi muzsikusok úgy járnak át egyik országból a másikba próbálni és koncertet adni, mintha Pestről mennének Budára. Megállapítások A két Komáromot egy híd köti össze. Volt, amikor nem lehetett átjárni egyik országból a másikba, akkor a határok által elválasztott családtagok a Duna két partjáról átkiabálva adtak hírt magukról. A két város több projekt keretében is együttműködik, a kamarazenekar tevékenységét is mindkét önkormányzat támogatja.
14 Ház az ukrán határon: magyar- ukrán határ Háda Zoltánné, Blanka néni látott már egyet s mást. Konyhaablaka közvetlenül a Záhonyi határátkelőre néz. Volt idő, amikor az utazók rendszeresen nála hagyták a határon át nem vihető portékájukat. Ma az Arany Ősz Népdalkörben énekel, többek közt az ukrajnai magyarok állampolgársági eskütételén. Ilyen közelségben lakni a határhoz elsősorban azt jelenti, hogy az ott élők testközelből láthatták a határforgalom sok évtizedes változását, ismerték a hajdani KGST piacokon árusító utazókat, tanúi voltak a forgalom és kereskedelem állandó változásának. Megállapítások Záhony határa a Tisza szabályozásakor került át magyar oldalra, ezzel együtt az országhatár is változott, sokan emiatt vesztették el a földjeiket. Záhonyban havonta ember teszi le az állampolgári esküt, amire büszkék a helybeliek mert Kárpátalján egyébként is sok magyar családnak él rokona. A legális és nem legális kereskedelemben szinte mindenki érintett ebben a régióban, vagy eladóként vagy vásárlóként.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenFordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés
GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.
ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
Részletesebben1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021
Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenAz életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenTanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA
Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER
Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenAHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
RészletesebbenA Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában
A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenFrissdiplomások 2014
Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői
RészletesebbenPhare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország
Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes
RészletesebbenTér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenRácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon
Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében
RészletesebbenMilyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI
FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét
RészletesebbenBácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve
Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenAz elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenHEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenVárpalota város integrált településfejlesztési stratégiája
KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
RészletesebbenElvándorlás Tények, tervek és attitűdök
Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök MOBILITÁS ÉS MIGRÁCIÓ A kelet-európai országok lakossága számára lényegében az uniós csatlakozás hozta el a szabad munkavállalás (fokozatos) lehetőségét. A munkavállalást
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
RészletesebbenSomlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban
Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenAZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...
RészletesebbenOTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc
OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
Részletesebben- Mintaprojekt Soft projekt - Határmenti vidékfejlesztési akciók ösztönzése
- Mintaprojekt Soft projekt - Határmenti vidékfejlesztési akciók ösztönzése A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenDuna House Barométer. 27. szám. 2013. augusztus
Duna House Barométer 27. szám Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám Becslés, Keresletindex Lakásár adatok Érdeklődés, alku Ügyfélprofil: Vevők Ügyfélprofil: Eladók Tranzakció paraméterek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenHerpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor
Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember
Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
Részletesebbenés élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá-
152 - - - - - - Az öko, a bio vagy az organikus kifejezések használata még napjainkban sem egységes, miután azok megjelenési formája a mindennapi szóhasználatban országon- A német, svéd, spanyol és dán
RészletesebbenNyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés
Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban
RészletesebbenA felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei
A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március
Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ
MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata
RészletesebbenKözéppontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió
Részletesebben